A VÁCI EGYHÁZMEGYE ZSINATAI ÉS PAPI TANÁCSKOZÁSAI A 19. ÉS 20. SZÁZADBAN

A Váci egyházmegye területén 1675 után majd két és fél évszázadon át nem rendeztek egyházmegyei zsinatot. A 19. században széküresedés idején tartott papi tanácskozások ugyanis kánonjogi érte­lemben nem tekinthetők szinódusnak. A két világháború közötti Magyarországon Hanauer Árpád István váci püspök vállalkozott elsőként arra, hogy az 1917-es Codex Iuris Canonici alapján egy­házmegyei zsinatot hívjon össze, ami az 1920-as években mintául szolgált más egyházmegyék számára is. Szándékát a nehéz törté­nelmi szituációval, a lelkipásztorkodás problémáival, valamint a papság fegyelmének helyreállításával indokolta. A főpásztor 1921-ben, 1930-ban és 1940-ben hívta össze papjait, azonban betegsége a harmadik szinódus megrendezését már nem tette lehetővé. A szocializmus évtizedeit követően újabb egyházmegyei zsinatra csak 1995-ben kerülhetett sor.

A dokumentumokat Lénár Andor törté­nész dolgozta fel „A magyar katolikus egyház zsinatai és nagy­gyűlései 1790–2010” című OTKA-program keretében.

 

A kötet adatai:

Formátum: 172 x 245 mm

Kötés: kemény táblás

Megjelenés éve: 2017

Terjedelem: 576 oldal