AZ ESZTÉTIKAI MEGISMERÉS EGY HUSZADIK SZÁZADI GONDOLKODÓ, PIRANDELLO SZEMÉVEL

-15%
AZ ESZTÉTIKAI MEGISMERÉS EGY HUSZADIK SZÁZADI GONDOLKODÓ, PIRANDELLO SZEMÉVEL

Szerző: Madarász Klára

JATE Press, 2009

3 780 Ft
Akció: 3 215 Ft
Kezdete: 2020.05.01   A készlet erejéig!
Kedvencekhez
Ajánlom
Nyomtat
Összehasonlítás
Részletek
Ajánlatunk Önnek!
Adatok
Vélemények
Részletek

Először is, mivel maximálisan figyelembe óhajtottam venni a szövegek eredeti kontextusát, végigelemeztem a forrásanyagot a keletkezése sorrendjében (II.1.). Az egyes művek elemzésekor a szövegegész jelentésének rögzítése mellett, abból kiindulva külön figyelmet szenteltem az esztétikailag relevánsnak tűnő gondolatoknak, melyeket az adott helyeken ki is emeltem. Itt, mivel az egész szöveg jelentését óhajtottam megragadni, s csak ezután elkülöníteni benne a számomra lényeges szegmenseket, tartózkodni kívántam az eredeti szövegösszefüggésből kiemelt, s aztán tetszés szerint értelmezhető szövegdarabokkal, idézetekkel való zsonglőrködéstől. Ezért is idéztem keveset a forrásokból, és helyette a sűrítés illetve a parafrazálás eljárásait alkalmaztam a tartalom összefoglalására. Ami az esztétikailag érdekes gondolatok kiemelését illeti, ezt ugyanígy végeztem: a releváns gondolatok összefoglalását igyekeztem adni, a folyamatosabb, könnyebben olvasható szöveg kedvéért.

Így már az első lépcsőfokon, amellett, hogy az eredeti kontextust szigorúan respektáltam, már egyfajta interpretációt is (szükségképpen) végeztem (II.2.). A következő lépésben az első analízis eredményeire támaszkodva egy új kontextust igyekeztem létrehozni, melyben az eredeti szövegek esztétikailag releváns gondolatait koherens rendszerbe foglaltam. Bár Pirandello soha nem akart esztétikai teóriát alkotni, e hiteles, kizárólag pirandellói tartalmú meta-szövegből nyilvánvalóvá válik, hogy az eredeti kontextus felszíne alatt létezett ez a rendszer (talán, mint belső monológ? mint számára olyan evidenciák sora, melyeket nem óhajtott explikálni?): a feltételezés pedig éppen a kiemelt gondolatok koherenciájával igazolható (II.3.). Végül e második fázis eredményének, a kétféle analízis eredményeképpen kibontakozott pirandellói elméletnek az interpretációja következik (III.). Igyekszem rávilágítani ennek az esztétikának a kritikus pontjaira, elmélyíteni másokat, és keresni azokat a tartalmi jellemzőket, amelyek a mai olvasó számára mindezt érdekessé teszik. Ha munkámban sikerült célomat elérni, Pirandello teóriájának önállóságát és elméleti értékét felmutatni, ez jó alap lehet az egyes életműrészek tényleges egymáshoz való viszonyának vizsgálatához, majd az egységes gondolat, az alkotói egylényegűség meglétének kutatásához és megfogalmazásához. Nézetem szerint csak mindezek után kerülhet sor egy megnyugtató, kevésbé ellentmondásos, feszültségmentes Pirandello-kép megrajzolására.

A kötet adatai:
Kötés: Puhakötés
Megjelenés éve: 2009
Terjedelem: 302 oldal

Tartalomjegyzék:

Tartalmi áttekintés

Bevezetés

I. rész: A PIRANDELLO-JELENSÉG
I.1. A jelenség meghatározása
I.2. A jelenség leírása
I.2.1. A jelenség tünetei
I.2.2. A jelenség természete
I.2.3. A jelenség fázisai
I.3. A jelenség néhány számunkra fontos mozzanata
I.3.1. A lappangás és sokk periódusa
I.3.2. A felfedezés
I.3.2.1. Tilgher elmélete
I.3.2.2. A stroncatura – Croce kritikája
I.3.3. A rehabilitáció
I.3.3.1. Leone De Castris
I.3.3.2. Vicentini eredményei
I.4. Konklúzió: a jelenség oka
I.5. Poétika vagy esztétika? Egy zárójel a poétika-esztétika terminusok tartalmáról

II. rész: PIRANDELLO, AZ ELMÉLETI ÍRÓ
Bevezetés
II.1. Szövegelemzés az esztétikai szempontok preferenciájával
II.1.1. Az érlelődés időszaka
II.1.1.1. Petrarca Kölnben (Petrarca a Golonia)
II.1.1.2. Az érzelem hazugsága a művészetben (La menzogna del sentimento nell’arte)
II.1.1.3. Modern próza (Prosa moderna)
II.1.1.4. A szokásos nyelvi kérdés (Per la solita quistione della lingua)
II.1.1.5. Percy Bysshe Shelley
II.1.1.6. Korunk művészete és tudata (Arte e coscienza d’oggi)
II.1.1.7. Hogy beszélnek Itáliában (Come si parla in Italia)
II.1.1.8. Hogy írnak manapság Itáliában (Come si scrive oggi in Italia)
II.1.1.9. Goethe és Eckermann (Goethe ed Eckermann)
II.1.1.10. Egy állítólagos humorista költő a 13. századból (Un preteso poeta umorista del secolo XIII)
II.1.1.11. Túlzások (Eccessi)
II.1.1.12. A pillanat (Il momento)
II.1.1.13. A neoidealizmus (Il neo-idealismo)
II.1.1.14. Regény, elbeszélés, novella (Romanzo, racconto, novella)
II.1.1.15. Őszinteség és művészet (Sincerità e arte)
II.1.1.16. Egy megjegyzés (Un’ osservazione)
II.1.1.17. Őszinteség (Sincerità)
II.1.1.18. A szóvá vált tett (L’azione parlata)
II.1.1.19. Leopardiana. A vak Leopardi (Leopardiana. Leopardi cieco)
II.1.1.20. Esztétika mint tudomány és kritika (Scienza e critica estetica)
II.1.1.21. Goethe római elégiái (Le „Elegie romane” del Goethe)
II.1.1.22. Egy kritikus, aki művész (Un critico fantastico)
II.1.1.23. Egy Dante verseléséről írott tanulmányhoz (Per uno studio sul verso di Dante)
II.1.1.24. Utóirat (Poscritta)
II.1.2. A kibontakozás időszaka
II.1.2.1. Illusztrátorok, színészek, fordítók (Illustratori, attori e traduttori)
II.1.2.2. Művészet és tudomány (Arte e scienza)
II.1.2.3. A szó esztétikai jogaiért (Per le ragioni estetiche della parola)
II.1.2.4. Szubjektivizmus és objektivizmus az elbeszélő művészetben (Soggettivismo e oggettivismo nell’arte narrativa)
II.1.2.5. Cecco Angiolieri szonettjei (I sonetti di Cecco Angiolieri)
II.1.2.6. A humor (L’umorismo)
II.1.2.7. Az esztétikai tény (Il fatto estetico)
II.1.2.8. Színház és irodalom (Teatro e letteratura)
II.1.2.9. Az ördögök komédiája és Dante tragédiája (La commedia dei diavoli e la tragedia di Dante)
II.1.2.10. A „groteszk” képe (Immagine del „grottesco”)
II.1.2.11. Irónai (Ironia)
II.1.2.12. Giovanni Verga. Az 1920. szeptember 2-án Cataniában tartott beszéd (Giovanni Verga. Discorso di catania, tenuto il 2 settembre 1920)
II.1.2.13. Dante költészete (La poesia di Dante)
II.1.2.14. Új színház és régi színház (Teatro nuovo e teatro vecchio)
II.1.2.15. Ha a hangosfilm elsöpri a színházat (Se il film parlante abolirà il teatro)
II. 1.2.16. Giovanni Verga. Beszéd az Olasz Királyi Akadémián (Giovanni Verga. Discorso alla Reale Accademia d’Italia, tenuto il 3 dicembre 1931)
II.1.2.17. Beszéd a drámai színházról a „Volta”-konferencián (Discorco al convegno „Volta” sul teatro drammatico)
II.2. A pirandellói teória mint metaszöveg: az esztétikai témakörök áttekintése
II.2.1. A nyelv (1889-1920)
II.2.2. A költő emberi karaktere (1889-1908)
II.2.3. Az emberi érzelem és a művészet (1890-1920)
II.2.4. Művészet és morál (1890-1920)
II.2.5. Eredetiség – imitáció; régi művészet – új művészet (1890-1929)
II.2.6. A művészet szerepe és célja (1893-1935)
II.2.7. A művészet mibenléte (1896-1935)
II.2.8. A humor (1896-1920)
II.2.9. A művészi kommunikáció másik oldala. Interpretáció I.: a közönség (1896-1920)
II.2.10. A művészi kommunikáció másik oldala. Interpretáció II.: a kritika (1896-1923)
II.2.11. Az őszinteség (1896-1923)
II.2.12. Formai eljárás (1896-1921)
II.2.13. Műalkotás és valóság: a művészet világábrázolása (1897-1935)
II.2.14. A művészet szabadsága (1897-1920)
II.2.15. Élő alak (1899-1920)
II.2.16. A művészi kommunikáció másik oldala. Interpretáció III.: a tudományosan megalapozott esztétikai kritika (1900-1923)
II.2.17. Az alkotás folyamata (1900-1923)
II.2.18. Művészet és tudomány (1900-1908)
II.2.19. A művész alkotói állapota; alkotáshoz való viszonya (1908-1935)
II.2.20. Tartalom és forma (1908-1921)
II.2.21. Az esztétikai tény létezésmódja, létrejötte (1908-1923)
II.2.22. Intuíció és kifejezés (1908-1918)
II.2.23. Mű és igazság (1908-1918)
II.2.24. A művészi kommunikáció másik oldala. Interpretáció IV.: illusztráció, fordítás (1908)
II.2.25. A művészi kommunikáció másik oldala. Interpretáció V.: a színész és a színház művészete (1908-1935)
II.2.26. A tárgy saját természete. Az objektivitás kérdése. (Objektivizmus, objektív ábrázolás, objektív hangvétel, objektív fantázia.) (1908-1920)
II.2.27. Egyszerű, művészi, tudományos megismerés (1908-1923)
II.2.28. Művészi érték, kifejezési érték (1908-1920)
II.3. Pirandello esztétikája. Az esztétikailag releváns témakörök alkotta teória összefoglalása
II.3.1. A művészet nyelve
II.3.2. Az emberi érzelem és ábrázolása a művészetben
II.3.3. A művészet társadalmi dimenziója
II.3.4. A művészet mibenléte. Valóság, igazság, objektivitás, művészet
II.3.5. Az emberi megismerés fajtái
II.3.6. Tartalom és forma
II.3.7. Az alkotó és az alkotási folyamat pszichológiája
II.3.8. A művészi kommunikáció
II.3.9. Humor
II.3.10. Esztétika
II.4. További kifejtést igénylő témák

III. rész: PIRANDELLO ESZTÉTIKAI ELMÉLETÉNEK INTERPRETÁCIÓJA
Bevezetés
III.1. A művészetről
III.1.1. Művészet és valóság
III.1.2. A tárgy saját természete
III.1.3. Művészet és igazság
III.1.4. Tartalom – forma
III.1.5. A művészi kommunikáció
III.1.6. A színház paradigmája
III.2. A humorról
III.2.1. A humor mint művészet: dezillúzió és dekonstrukció
III.2.1.1. A humor és a valóság viszonya: a kifejezés sajátos minősége
III.2.1.2. A humor és az igazság
III.2.1.3. A humor mint művészi kommunikáció: a sentimento del contrario, a tárgy önmagával való kommunikációja, meghasonlása
III.2.1.4. A humor mássága
III.2.1.4.1. A kifejezés feltárt paradoxona
III.2.1.4.2. Humor és avantgarde
III.2.1.4.3. Humor és morál
III.2.2. A humor a véletlen filozófiája, a megismerés darabokra tört tükre
III.3. Az esztétikáról
III.4. Művészet és tudomány
III.5. Kitekintés. Szeszélyes tallózás a kapcsolódás végtelen lehetőségei között
III.5.1. Az elődök: Kant és Goethe
III.5.2. A kortársak
III.5.2.1. Pirandello és az avantgarde
III.5.2.2. Fülep és Kosztolányi
III.5.2.3. Ortega
III.5.3. Az utókor: Polányi Mihály

Források

Bibliográfia

Analitikus tartalomjegyzék

Ajánlatunk Önnek!
Adatok
ISBN
978-963-482-927-0
VTSZ
4 901
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Webáruház készítés
shopmania.hu arfalo.hu aprohirdetesingyen.hu arumagazin.hu vatera.hu