FORMÁLIS SZEMANTIKA

-15%
FORMÁLIS SZEMANTIKA

Szerző: Gyuris Beáta; Maleczki Márta; Varasdi Károly

JATE Press, 2008

2 520 Ft
Akció: 2 140 Ft
Kezdete: 2017.06.01   A készlet erejéig!
Kedvencekhez
Ajánlom
Nyomtat
Összehasonlítás
Részletek
Ajánlatunk Önnek!
Adatok
Vélemények
Részletek
A kötet adatai:
Kötés: Puhakötés
Megjelenés éve: 2008
Terjedelem: 242 oldal

Tartalomjegyzék:

ELŐSZÓ

BEVEZETÉS

1. A FORMÁLIS SZEMANTIKA ALAPJAI
1.1. Hogyan lehetséges a formális szemantika mint tudomány?
1.1.1. Modellek
1.1.2. A formális szemantika mint modellépítő tudomány
1.2. A formális szemantika alapfeltevései
1.2.1. A kompozicionalitás elve
1.2.2. A két szemantikai alapkategória: a (kijelentő) mondat és a (tulajdon)név
1.2.3. A mondatjelentés és az igazságfeltételek
1.2.4. Intenzió és extenzió
1.2.5. A tulajdonnév szemantikája
1.2.5.1. A tulajdonnév mint merev jelölő
1.3. A formális szemantika módszertana
1.3.1. A legfontosabb módszertani elv
1.3.2. A természetes nyelv és a logikai nyelvek közötti megfeleltetés módja a formális szemantikában

2. PREDIKÁTUMOK ÉS ARGUMENTUMOK
2.1. A mondatjelentés mint kiindulópont
2.2. Az elsőrendű predikátumlogika
2.2.1. Az elsőrendű predikátumlogika elemei
2.2.2. Az elsőrendű predikátumlogika szintaxisa
2.2.3. Interpretáció
2.3. A tárgyatlan igéket tartalmazó mondatok jelentése: első megközelítés
2.4. A tárgyas igéket tartalmazó mondatok jelentése predikátumlogikai keretben
2.5. Összefoglalás

3. SZEMANTIKAI ÉRTÉKEK MINT FÜGGVÉNYEK
3.1. A típuselméleti logika alapjai
3.1.1. Függvények mindenütt
3.1.2. Kvantorok mint függvények
3.1.3. A curryzés fogalma
3.1.4. Elszaporodó függvények és régi problémák új köntösben
3.1.5. A megoldás: a λ-operátok
3.1.6. Formális felépítés
3.1.6.1. A típuselméleti logika jelkészlete és szintaxisa
3.1.6.2. A típuselméleti logika szemantikája
3.1.7. Konverziós szabályok
3.1.7.1. A β-konverzió és az α-konverzió
3.1.7.2. A η-konverzió
3.2. Az igei predikátumok fordítása egy típuselméleti nyelvben
3.2.1. A tárgyatlan igék fordítása
3.2.2. A tárgyas igék fordítása
3.3. Összefoglalás

4. MONDATMŰVELETEK
4.1. Az és és a vagy kötőszót tartalmazó mondatok és más összetevők
4.1.1. A mondatokat összekapcsoló és, vagy kötőszók fordításának általános kérdései
4.1.2. Az és és a vagy kötőszók használatának speciális kérdései
4.1.2.1. Az és kötőszó „többértelműsége” és egy „szinonímája”
4.1.2.2. Kétféle vagy van-e a természetes nyelvben?
4.1.3. A igei kifejezéseket összekapcsoló és és vagy kötőszók
4.1.4. A főnévi kifejezéseket összekapcsoló és és vagy kötőszók
4.2. A feltételes mondatok interpretációja
4.3. Tagadás a természetes nyelvben
4.4. Összefoglalás

5. A MÓDOSÍTÓ KIFEJEZÉSEK JELENTÉSE
5.1. A névszói állítmányok
5.2. A attributív melléknevek jelentése
5.2.1. Az attributív melléknevek fordításának típusai
5.2.1.1. A konjunkciós kombináció művelete
5.2.1.2. Egy melléknév – több fordítás?
5.2.2. Szempontok a módszerek közötti választáshoz; a melléknevek osztályozása
5.2.2.1. A relatív melléknevek fordításának problémái
5.2.2.2. A attributív és a predikatív melléknevek megkülönböztetése
5.3. Ragos főnévi kifejezések módosítói szerepben
5.4. Az adverbiumok jelentése
5.4.1. A módhatározók jelentése
5.4.2. Az adverbiumok további osztályai
5.5. Összefoglalás

6. ESEMÉNYSZEMANTIKA ÉS AZ IGEIDŐ KEZELÉSE
6.1. Miért van szükség az ’események’ kategóriájára?
6.1.1. A davidsoni alapok
6.1.2. A neo-davidsoni változat
6.2. Érvek az események léte mellett
6.2.1. Eseményekre vonatkozó kifejezések
6.2.2. Az anaforikus visszautalás lehetősége
6.2.3. A módosító kifejezések szemantikája
6.2.4. A nominalizáció
6.2.5. Explicit kvantifikáció események felett
6.3. A kompozicionális keret
6.3.1. Tárgyatlan ige
6.3.2. Tárgyas ige
6.3.3. Módosítók
6.3.3.1. Helyhatározó
6.3.3.2. Eszközhatározó
6.3.3.3. Nem-interszektív módosítás
6.4. Az igeidő kezelése

7. A KVANTOROS KIFEJEZÉSEK SZEMANTIKÁJA
7.1. A kvantoros főnévi kifejezések fordítása egy típuselméleti logikai nyelvre
7.1.1. Lehet-e a kvantoros főnévi kifejezések fordítása e típusú?
7.1.2. Lehet-e a kvantoros főnévi kifejezések fordítása ‹e, t› típusú?
7.1.3. A kvantoros főnévi kifejezések fordítása ‹‹e, t›, t› típusú kifejezésként
7.2. Az általánosított kvantorok elmélete és annak nyelvészeti alkalmazása
7.2.1. Az általánosított kvantorok a logikában
7.2.2. Az általánosított kvantorok elmélete nyelvészeti alkalmazásainak háttere
7.3. A természetes nyelvi determinánsok jelentésének jellemzése
7.3.1. A természetes nyelvi determinánsokra jellemző általános tulajdonságok
7.3.2. A természetes nyelvi determinánsok sajátos osztályai
7.3.2.1. A természetes nyelvi determinánsok mint relációk
7.3.2.2. Monotonitási tulajdonságok szerinti osztályozás
7.3.2.3. A természetes nyelvi determinánsok néhány további altípusa
7.3.2.4. A monotonitás és a jólformáltság összefüggései
7.3.2.5. Determinánsok az egzisztenciális mondatokban

8. KONTEXTUS, STRUKTURÁLT MODELLEK, DISKURZUS
8.1. A határozott névelős főnévi kifejezések jelentése
8.1.1. A Russel-féle elemzés
8.1.2. A határozott névelős főnévi kifejezések referáló képessége
8.1.3. A határozott főnévi kifejezések az általánosított kvantorok elméletében
8.1.4. A kontextus szerepe
8.2. Az általánosított kvantoroktól a strukturált denotációk felé
8.2.1. Háttérhalmazok és tanúhalmazok
8.2.2. A tanúhalmazok jelentősége a nyelvészetben
8.3. Strukturált modellek és nyelvészeti alkalmazásaik
8.3.1. A struktúrák felé
8.3.2. Félhálók
8.3.3. A többes számú DP-kel kapcsolatos problémák
8.3.3.1. Disztributív és kollektív referenciájú predikátumok
8.3.3.2. A többes számú határozott leírások
8.3.3.3. A predikátumok referenciális tulajdonságainak modellezése
8.3.4. Az anyagnevek szemantikájáról
8.4. A névmások interpretációja, a diskurzus-szemantika alapjai
8.4.1. A névmások anaforikus és deiktikus használata
8.4.2. A névmások kötött változóként való értelmezése
8.4.3. A kötött változós elemzés problémái: a diskurzus- és a szamaras anaforák

9. A KVANTOROK HATÓKÖRE ÉS A GRAMMATIKA
9.1. Két adósság
9.2. A tárgyi szerepű kvantoros DK-k interpretációja
9.3. A több kvantort tartalmazó mondatok interpretációjának kérdései
9.3.1. Hatóköri többértelműségek a természetes nyelvekben
9.3.2. Stratégiák a hatóköri többértelműséget mutató mondatok interpretációjára
9.3.2.1. Szintaktikai alapú megoldási javaslatok
9.3.2.2. Hatóköri többértelműség rugalmas típusokkal
9.3.2.3. A Cooper-féle tároló módszere
9.3.2.4. A hatókör többértelműsége és a kvantorok szemantikai tulajdonságai

10. INTENZIONALITÁS
10.1. Bevezetés
10.2. Intenzionális jelenségek
10.3. A modalitások jellemzői
10.3.1. Logikai szükségszerűség
10.3.2. Miért intenzionális a logikailag szükségszerű, hogy…?
10.3.3. Logikai lehetőség
10.3.4. Az alathikus modális operátorok jelentése
10.3.5. Episztemikus modalitás
10.3.6. Deontikus modalitás
10.3.7. Mit lehet a modális logikákkal leírni?
10.4. A modalitás formális kezelése
10.5. Propozicionális attitűdök
10.6 Kratzer modalitáselmélete
10.6.1. Kratzer modelljének megalapozása
10.6.2. Kratzer végleges modellje

FÜGGELÉK
Az egyszerű típusos λ-kalkulus
Szintaxis
Szemantika
A λ-kalkulus mint puszta kalkulus

IRODALOM

TÁRGY- ÉS NÉVMUTATÓ
Ajánlatunk Önnek!
Adatok
ISBN
978-963-482-892-1
VTSZ
4 901
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Webáruház készítés
shopmania.hu arfalo.hu aprohirdetesingyen.hu arumagazin.hu vatera.hu