TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2023

2020. július 1-jén lépett hatályba az új társadalombiztosítási törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény [Tbj. (új)]. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a régi, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet [Tbj. (régi)]. Az új törvénynek nincs végrehajtási rendelete, a rendelet szükséges szövegei beépültek az új törvénybe.

 

2020. július 1-jével tehát a társadalombiztosítási szabályok több tekintetben is érdemben megváltoztak. Ezeket, valamint a 2021-es, a 2022-es és a 2023. január 1-jén életbe lépett újdonságokat is ismertetjük kiadványunkban.

 

A szakkönyv a biztosítási kötelezettséggel, a biztosítottak járulékfizetésével, az ehhez kapcsolódó bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekkel foglalkozik, és bemutatja a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat, valamint az ezzel szemben érvényesíthető egyes adókedvezményeket.

 

Jelen szakkönyv célja, hogy segítsen eligazodni az új rendelkezések között és hasznos tanácsokkal szolgáljon a társadalombiztosítási ellátások igénylésével, igénybevételével kapcsolatban.

 

 

A kötet adatai:

Formátum: B/5

Kötés: puhatáblás

Megjelenés éve: 2023

Terjedelem: 206 oldal

 

 

Tartalom:

 

ELSŐ RÉSZ: TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

 

I. FEJEZET: BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

 

1. BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA

 

■ Biztosítottak

 

■ Foglalkoztatott személyek

 

■ Önálló vállalkozók

 

■ Egyéb kategória

 

2. Biztosítottak körének újszerű meghatározása

 

■ Biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyok (Foglalkoztatott személyek közül)

 

■ Munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint biztosított

 

■ Szövetkezet tagja

 

■ Szakmunkástanulók

 

■ Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

 

■ Megbízási, vállalkozási jogviszony

 

■ Választott tisztségviselők

 

■ Biztosítás időtartama

 

■ Szerzői jogvédelem alá eső alkotás és a rokonjogok

 

■ Állami projektértékelői jogviszonyban álló személy

 

■ Külföldi foglalkoztató számára külföldön folytatott tevékenység

 

■ Biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyok (Biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyok az önálló vállalkozók közül)

 

■ Egyéni és társas vállalkozók biztosítása

 

■ Egyéni vállalkozók biztosítása

 

■ Társas vállalkozók biztosítása

 

■ A kisadózó vállalkozó

 

■ Biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyok (Biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyok az egyéb kategóriában)

 

■ Egyéb címen biztosított személyek

 

■ Álláskeresési támogatásban részesülő személyek

 

■ Egyházi személyek

 

■ Biztosított mezőgazdasági őstermelők

 

■ Köztársasági elnök házastársa

 

3. Biztosítás szünetelése

 

4. Mentesülés a biztosítási kötelezettség alól

 

■ A biztosítás nem terjed ki

 

■ A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra sem

 

 

 

II. FEJEZET: BELFÖLDI - KÜLFÖLDI - HARMADIK ÁLLAM ÉS POLGÁRA

 

1. Külföldi–belföldi illetőség

 

■ A belföldinek minősülő személy meghatározása

 

■ A belföldiséget igazoló okmányok

 

2. Harmadik állam polgára

 

 

 

III. FEJEZET: JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

 

1. Egyes járulékfajták

 

■ Új 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék

 

■ 10 százalékos nyugdíjjárulék

 

■ Egészségügyi szolgáltatási járulék

 

■ Táppénz-hozzájárulás

 

■ Szociális hozzájárulási adó

 

2. Járulékfizetés foglalkoztatott személyek esetén

 

■ Járulék alapjául szolgáló jövedelmek köre

 

■ Minimum járulékalap bevezetése a munkaviszony szerint biztosított személyek körében

 

■ Járulékalapot nem képező jövedelmek

 

■ Nem forintban keletkezett járulékalap

 

■ A 18,5 százalékos egységes társadalombiztosítási járulékra vonatkozó egyéb rendelkezések

 

■ A járulékkülönbözet elszámolása

 

■ Külföldi vállalkozásra (munkáltatóra) vonatkozó szabályok

 

■ Az elévülési idő figyelmen kívül hagyására irányuló eljárás

 

3. Önálló vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége

 

■ Egyéni vállalkozók és társas vállalkozók járulékfizetési rendszere

 

■ Biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó fizetési kötelezettsége

 

■ Többes vállalkozói jogviszony

 

■ Biztosított mellékfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó fizetési kötelezettsége

 

■ Kisadózó vállalkozások tételes adóját fizetők társadalombiztosítási helyzete

 

■ Biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

 

■ Biztosított mezőgazdasági őstermelő törvényesnél magasabb összegű járulékfizetése

 

■ Biztosított mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó közös szabályok

 

4. Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok

 

 

 

IV. FEJEZET: CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY

 

1. Családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályok

 

2. Családi járulékkedvezmény érvényesítése

 

 

 

V. FEJEZET: MEGÁLLAPODÁS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSRA

 

1. Megállapodás kötése nyugdíjra

 

■ Évvásárlás

 

■ Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányi idő szolgálati időként történő figyelembevétele a nyugdíj megállapításánál

 

■ Megállapodás 1998. évre a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére

 

■ Megállapodás kötésére illetékes szerv

 

■ Járulék-visszafizetés

 

2. Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra

 

■ Egészségi állapotfelmérés

 

■ Az érintett személyek

 

3. A megállapodás közös szabályai

 

 

 

VI. FEJEZET: A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS EGYES ELLÁTÁSAIRA JOGOSULTAK

 

1. Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

 

2. Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

 

■ Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett

 

■ Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett belföldi személyek

 

■ Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése

 

■ Egy sokat vitatott új szabály (hat havi járuléktartozás)

 

■ Egészségügyi szolgáltatásra jogosultság időtartama

 

3. Amikor nem lehetne egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni (TAJ kártya vagy Európai Egészségbiztosítási Kártya)

 

4. Bejelentési kötelezettség vagy igazolás kiadásának elmulasztása és szankciói

 

 

 

VII. FEJEZET: TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELY ÁLTAL KIFIZETETT ELLÁTÁSOK ÉS A TÁPPÉNZ-HOZZÁJÁRULÁS ELSZÁMOLÁSA

 

 

 

VIII. FEJEZET: NEMZETKÖZI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

 

1. Harmadik állam és polgára

 

2. Kétoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy

 

3. Munkavállalás, biztosítás az Európai Gazdasági Térségben

 

■ Közösségi jog

 

■ A koordináció alapelvei

 

■ Joghatóság

 

■ Munkavállaló, önálló vállalkozó egyidejűleg több tagállam területén történő munkavégzése

 

■ Biztosítás a lakóhely szerinti államban

 

■ Biztosítás a cég székhelye vagy a vállalkozás telephelye szerint

 

■ Munkaviszony az egyik és önálló vállalkozói tevékenység a másik államban

 

■ A1 igazolás igénylése

 

■ Biztosítási kötelezettség ideiglenes megállapítása

 

■ Kiküldetés

 

■ Egyéb rendelkezések és kivétel engedélyezése a főszabály alól

 

■ A munkavállaló és az önálló vállalkozó meghatározása

 

■ Alkalmazandó jog meghatározásához szükséges adatszolgáltatás és nyilatkozattétel

 

■ Állami foglalkoztatottak

 

 

 

MÁSODIK RÉSZ: A SZOCIÁLIS HOZZÁRULÁSI ADÓ ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÖSSZEFÜGGÉSEI

 

1. A szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezések [2018. évi LII. törvény]

 

■ Adófizetési kötelezettség – az adó alapja

 

■ Adó mértéke és fizetendő összege

 

■ Adófizetésre kötelezett személy

 

■ Adóra vonatkozó közös szabályok

 

■ Adófizetés alóli mentesülés esetei

 

■ Egyéni vállalkozó által fizetendő adó alapja

 

■ Mezőgazdasági őstermelő által fizetendő adó alapja

 

■ Adóalap megállapításának különös szabályai

 

■ Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól

 

2. Adóval szemben érvényesíthető kedvezmények

 

■ Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény

 

■ Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény

 

■ Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény

 

■ Megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény

 

■ Közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény

 

■ Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény

 

■ Kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

 

■ A 2.1 – 2.7 pontok szerinti adókedvezményekre vonatkozó közös szabályok

 

■ A szakirányú oktatás és duális képzés adókedvezménye

 

3. Eljárási és egyéb szabályok