A MAGYARORSZÁGI PROTESTANTISMUS TÖRTÉNETE 1895-IG I-II.

Sorozatunkban a magyar polgári történetírás legjelesebb - új kiadásban nem hozzáférhető - munkáit kívánjuk ismételt megjelentetéssel a szélesebb közönség számára megismerhetővé tenni. Azokat a munkákat, amelyeket a második világháború után nem az adott tudományterület változásának önmozgása, hanem a direkt politikai akarat iktatott ki a tudományos közgondolkodásból, az egyetemi tananyagokból és az érdeklődő nagyközönség látóköréből. Tudjuk, hogy a megjelentetendő írások témakörében a legtöbb esetben születtek újabb feldolgozások, de hiszünk abban, hogy a történettudományban is vannak állandó, „örök” értékű művek, melyek időszerűségét nem érinti egy-egy részletük (netán egész témakörük) későbbi, mégoly „korszerű” feldolgozásának megjelenése. A kiadó úgy gondolja, hogy a magyar történetírás utóbbi évtizedeiben túl sokáig volt hegemón helyzetben egyetlen ideológia ahhoz, hogy lemondhassunk a XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedeinek gondolati sokszínűségét tükröző munkákról.

 

Zoványi Jenő Szilágyzoványban született 1865. szeptember 11-én, apai részrő1 római katolikus, anyai részről református családban. Krausz Jenőként anyakönyvezték (legelső publikációi is ezen a néven jelentek meg), 1887-ben vette fel szülőfaluja nevét. Tizennyolc évesen áttért a római katolikusról a református hitre. 1889-ben teológiai tanári képesítést szerzett Sárospatakon. 1901-től a sárospataki teológiai akadémián az egyháztörténet tanára. 1910-ben megfosztották állásától, 1912-ben azonban visszahelyezték. 1914-tő1 a debreceni egyetemen tanít egyháztörténetet. 1922-ben vonul nyugdíjba, 1927-tő1 Budapesten élt. 1958. június 24-én hunyt el.

 

Zoványi Jenőnek A magyarországi protestantismus története 1895-ig című nagy összefoglaló műve mindeddig kéziratban hevert, ez az első megjelenése, annak ellenére, hogy már több kísérlet is történt a publikálásra - ám ezt az utóbbi években a gazdasági, azelőtt pedig a gazdaságon kívüli kényszer akadályozta meg.

(a Kiadó utószavából)

Tartalomjegyzék:

 

I. kötet

 

I. A PROTESTANTISMUS ELTERJEDÉSE ÉS FELEKEZETEKRE

OSZLÁSA, VALAMINT EZEK KÜLÖN SZERVEZKEDÉSE 1600-IG

1. A reformáció előzményei és a szervezkedése

előtti jelentkezései 1542-ig

2. A protestantismus tovább terjedése és külön

szervezkedése Erdélyben és a hódoltságban 1564-ig

3. A protestantismus megerősödése és az ellene való

védekezés a Habsburg-országrészben, 1542-1564

4. A helvét irány térfoglalása Erdélyben való

törvényes befogadásáig, 1564-ig

5. Az antitrinitarismus virágkora és hanyatlása

6. A lutherismus küzdelmei az egységért

a Habsburg-országrészben 1564-t61

7. A lutherismus életmozzanatai mindkét országban 1564 után

8. Az önállóvá lett helvét irány az ország mindhárom részében

9. A katholicismus kísérletei hanyatlása

meggátlására 1564 után

10. Kisebbszerű tanirányok és egyházi csoportok

11. A protestáns egyházi élet és oktatásügy kialakulása

12. A protestáns vallási irodalom kezdete

 

II. A TÖBBSZÖR VISSZAVERT ELLENREFORMÁCIÓ

DIADALRAJUTÁSA ÉS A PROTESTANTISMUS BELSŐ

ERŐSÖDÉSE 1600-1688

1. A Habsburg uralom alatti protestánsok helyzete

a győzelem vallásháborúk korában, 1600--1647

2. A protestantismus fellendülése Erdélyben, 1605-1648

3. A királysági és h6doltsági protestáns egyházak

belélete, 1606-1647

4. A protestáns egyházak egymáshoz való viszonya 1647-ig

5. Szembeszállás a katholicismusszal szellemi

téren, 1600--1647

6. Protestáns irodalmi tevékenység a hitvitákon

kívül, 1606-1647

7. Puritánus mozgalmak a református egyházban

8. Az ellenreformáció dühe a kielégUlés útján, 1647-1688

9. Az erdélyi protestantismus megpróbáltatása

és másodvirágzása

10. A magyarországi protestáns egyházak szárnyaszegett

belélete és egymáshoz való viszonyának enyhülése 1647-tő1

11. Katholikusokkal való hitviták írásban és

élőszóval, 1648-1688

12. A protestáns vallási irodalom virágkora

 

II. kötet

 

III. ATÖRVÉNYESALAPRÓL LEVETT PROTESTANTISMUS

SANYARGATÁSA ÉS Új ÉLET FELÉ INDULÁSA 1688-1790

1. Törvényenkívüliség Kollonich szellemében egy vigasztaló

epizóddal, 1688-1735

2. Napról-napra tengődés közötti

kormányzati reformok, 1688-1735

3. Az erdélyi protestantismus szenvedései

és belviszonyai 1688-tóI 1735 tájáig

4. A protestánsok megbénított s mégis termékeny irodalmi

munkássága és a vitairodalom, 1688-1735

5. A Coccejanismus, pietismus, cartesianismus

teljes kifejlődésökben

6. Ezer mód igénybevétele a protestantismus kivégzésére

és kegyelem az utolsó órában, 1735-1790

7. Protestáns egyházi élet a világi elem egyházkormányzati

térfoglalása korában, 1735-1790

8. Az erdélyi protestantismus hátraszoríttatása

és tespedő belélete. 1735-1790

9. Hermhutismus, wolffianismus, felvilágosodás, naturalismus

10. Protestáns vallási irodalom a tilalom hosszú

és a szabadság rövid ideje alatt

 

IV. A PROTESTANTISMUSNAK TORVENYES KERETEI KÖZTI

SORVASZTÁSA ÉS BELSŐ EREJÉNEK FEJLŐDÉSE 1790-1895

l. A protestánsságnak törvény alapján is, törvény ellenére

is mesterséges fogyasztása, 1790-1848

2. Belélet a budai és pesti zsinatok árnyékában, 1848-ig

3. Uniói törekvések különböző irányokban

4. Az erdélyi protestánsok belső és külső

életmozzanatai, 1790-1848

5. A vallási irodalom a haladás jegyében, 1790-1848

6. Rationalismus és szabadelvű theologia

7. Elnyomatás után úttörés a jog egyenlőség felé

8. Lassú haladás az első alkotmányozó zsinatig

9. Az erdélyi egyházak önálló élete 1849-tő1

10. Az alkotmányozó zsinatok időszaka, 1881-1895

11. A vallási irodalom tudományossá fejlődése, 1849-1895

Utószó

 

Függelék

 

KÍSÉRLET A LEGÚJABB KOR MAGYAR PROTESTÁNS

EGYHÁZTÖRTÉNETÉNEK MEGÍRÁSÁRA - LELKI BEOLVADÁS

A KATHOLICISMUSBA, 1895-1945

l. Az államhoz és a katholicismushoz való viszony

2. Belélet az államfordulatig s a Magyarországnak

maradt területen azután is

3. Az elszakított országrészek protestáns egyházai

4. Az egyházi irodalom számbani gyarapodása,

de egyúttal egészében hanyatlása

A kiadó utószava

 

 

Kiadás éve: 2004

Terjedelem: 807 oldal