Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Kategóriák
Sikerlistánk
Bankkártyás fizetés
Tanúsítvány
SSL Certificate
Pénznem váltás
Facebook

Foxpost csomagautomaták

Foxpost banner

Pick Pack Pont

pickpack_logo

Termék részletek


AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZJOGI ALAPJAI I.

-15%
AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZJOGI ALAPJAI I.
5 480 Ft
Akció: 4 660 Ft4660
Kezdete: 2017.06.01   A készlet erejéig!

Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet

Dialóg Campus Kiadó, 2003

 

Az ötven évvel ezelőtti kezdeti lépések után az európai népek szabad elhatározáson nyugvó, közös értékek védelmét szolgáló együttműködése az Európai Unió, illetve az Európai Közösségek formájában ölt testet. A tagállamok jogrendszerét, gazdasági és szociális berendezkedését egyre meghatározóbb módon hatja át az Unió, ill. a Közösségek joga. Az öt évtizedes fejlődési folyamat ma tartalmi és formai reformokat igényel: a már közös fizetőeszközt is használó, rövidesen több tagállammal is bővülő integráció a maastrichti, az amszterdami és most már nizzai módosítások után alkotmányos reform előtt áll.

 

  • A könyv azt a célt szolgálja, hogy az Európai Unió, ill. az Európai Közösségek "alkotmányos" berendezkedését és működését (intézményrendszer, jogrendszer, jogorvoslat, felelősség, alapszabadságok, uniós polgárság, nemzetközi kapcsolatok, uniós tevékenységi területek) összeszedetten, részletesen dokumentálva: az írott és íratlan jogforrások együttes figyelembevételével mutassa be. A Nizzai Szerződés 2003. február 1-jei hatálybalépésével kötelezővé váló módosítások feldolgozása megtörtént.

     

    A könyv használatát az Európai Bíróság 71 kiválasztott jogesetét tartalmazó Jogesettár I. igyekszik megkönnyíteni. A válogatás olyan jogeseteket emel ki a Bíróság gyakorlatából, amelyek a közösségi jog fejlődése, ill. fejlesztése szempontjából speciális jelentőséggel bírnak. Az esetek időrendi sorrendben követik egymást, függetlenül az érintett közösségi jogi tárgykörtől. Az ítéletek egyik közös tulajdonsága, hogy elnevezésük a közösségi jog oktatásában, alkalmazása során, a tudományos szóhasználatban elterjedt és azokat az elveket, struktúrákat jelképezik, amelyekkel összefüggésben megszületettek, legtöbbször jogfejlesztő jelleggel. A rövid tényállások mögé elhelyezett következtetések (ratio decidendi) éppen ezért - sok esetben - az ítéletnek csak egyik vagy másik releváns elemét tartalmazzák, ami nem jelenti azt, hogy további lényeges aspektusai ne lennének az adott döntésnek, amelyek talán kevésbé jelennek meg a köztudatban, és így nem kerültek bele a válogatásba sem. Bár az Európai Bíróság döntéseinek nincsen "stare decisis" természetű kötőerejük, az ítéletek mégsem tekinthetők pusztán a közösségi jog egyszerű értelmezési segédeszközeinek. Az alkalmazandó közösségi jog helyes megválasztása nélkülük elképzelhetetlen.

    A fejezetek elején az adott témakörrel összefüggésben hivatkozott jogesetek listája található jelzettel, elnevezéssel együtt. A későbbiekben csak az elnevezésükre történik utalás. A fejezetenként elhelyezett magyar és idegen nyelvű válogatott bibliográfia a szakirodalmi álláspontok megismertetését és a további kutatómunkát kívánja segíteni.

    A könyv két kötetben jelenik meg. A kereszthivatkozások miatt az első kötet tartalmazza a második kötet tervezett tartalomjegyzékét is.

     

    A kötet adatai:

    Méret: B/5

    Kötés: keménytáblás

    Megjelenés éve: 2003

    Terjedelem: 312 oldal

     

    Tartalom:

    I. kötet

    Rövidítések jegyzéke 16

    Előszó 19

    1. fejezet

    Integrációtörténet és fogalomtár

    I. Történeti fejlődés: Az európai egység a kezdetektől a Nizzai Szerződésig 23

    1. Az Európa-eszme kezdetei 23

    2. A második világháború utáni újrakezdés 26

    2.1. Az európai gazdasági integrációs célú nemzetközi szervezetek létrejötte

    és első válsága 26

    2.2. Az egységes gazdasági térség kiépítése és a politikai integráció kezdetei 29

    3. Az európai egység konszolidációjának időszaka 30

    3.1. Az Egységes Európai Okmány 30

    3.2. Az Európai Unióról szóló Szerződés (Maastrichti Szerződés) 32

    3.3. Az Amszterdami Szerződés 34

    3.4. A Nizzai Szerződés 36

    3.5. A post-Nizza korszak: az Európai Unió alkotmányszerződésének

    kidolgozása 39

    4. Az Európai Közösség(ek) domináns szerepe a jelenkori Európában 40

    4.1. Az Európai (Gazdasági) Közösség uralkodó szerepe 40

    4.2. Az Európa Tanács szerepe 40

    4.3. Az OECD jelentősége 43

    4.4. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, ill. Szervezet 44

    4.5. Az ENSZ Európáért felelős gazdasági bizottsága 44

    4.6. Az Európai Unió és a Nyugat-európai Unió viszonya 44

    II. Fogalomtár, dokumentumtár 45

    1. Európajog 45

    2. Az Európai Unió és "pillérei", jogi természetük 46

    3. Az Európai Közösségek joga (közösségi jog) 50

    4. Az Európai Unió joga (uniós jog) 52

    5. Az Európai Közösségek/Unió Hivatalos Lapja és az Európai Bíróság

    Határozatainak Tára 54

    2. fejezet

    Az Európai Unió,

    mint a nemzetközi közösség sajátos szereplője

    I. Az Európai Unió sajátosságai 63

    1. Az Európai Unió, mint az európai integráció új stádiuma 64

    2. Az együttműködés formái az Európai Unióban 66

    2.1. Közösség/Közösségek, mint az Unió alapja 66

    2.2. Új gazdasági rendszer 67

    2.3. Új jogrendszer, az acquis communautaire 67

    2.4. Új politikák és új együttműködési formák 69

    3. Az Európai Unió nemzetközi jogi alapjai 70

    3.1. Az alapító nemzetközi szerződések elemei, fejlődésük 70

    3.2. Az Európai Közösség alapító szerződése 71

    3.3. Az Európai Unióról szóló Szerződés 74

    3.4. Az alapító szerződések egymáshoz való viszonyának kérdése 77

    3.5. Az alapító szerződések hatályának kérdése 78

    3.6. Szerződésmódosítás, csatlakozás, kilépés, szerződésen kívüli

    megállapodások 80

    4. A tagállami alkotmányok és az Európai Unió közti összefüggések 82

    5. Az Európai Unió gazdasági alapjai 84

    6. Az Európai Unió politikai alapkérdései 86

    II. Az Európai Unió és a tagállamok egymáshoz való viszonya 89

    1. Az Európai Unió és tagállamai viszonyának meghatározása 89

    2. Az Európai Unió és tagállamai viszonyának szerződéses keretei 90

    2.1. A hatáskörmegosztás elvei és formái 91

    2.2. A szubszidiaritás elvének tartalma 95

    2.3. Az Unió és a tagállamok közti együttműködés,

    lojalitás és szolidaritás fogalma 97

    2.4. A szerződéses kötelezettségek ellenőrzése és korlátozása 98

    2.5. A tagállamok megerősített együttműködésének intézménye (flexibilitás) 102

    3. Az Európai Unió és a tagállamok jogrendszereinek egymáshoz való viszonya 104

    3.1. Általános összefüggések 104

    3.2. Az Európai Bíróság joggyakorlata 107

    3.3. A nemzeti bíróságok gyakorlata 110

    3. fejezet

    Az intézményrendszer

    II. Az intézményrendszer sajátosságai 119

    II. Az Európai Parlament (Parlament) (EKSz 189-201. cikk) 123

    1. Az Európai Parlament szerepe 123

    2. Az Európai Parlament hatáskörei és feladatai 123

    2.1. Véleményezési jogkör 124

    2.2. Jogalkotó hatáskör 125

    2.3. Ellenőrző hatáskör 125

    2.4. Kinevezési jogkör 128

    2.5. Politikai érdekközvetítő funkció 128

    3. Az Európai Parlament összetétele 129

    4. Az Európai Parlament működési szabályai 132

    4.1. Az önigazgatás joga 132

    4.2. Parlamenti bizottságok 132

    4.3. Parlamenti frakciók, európai szintű politikai pártok 133

    5. Interparlamentáris együttműködés 134

    III. Az Európai Unió Tanácsa (Tanács)/az Európai Tanács

    (EKSz 202-210. cikk) 136

    1. Az Európai Unió Tanácsának és az Európai Tanácsnak a szerepe 136

    2. Az Európai Tanács 137

    3. Az Európai Unió Tanácsának feladatai 138

    3.1. Jogalkotó hatáskör 138

    3.2. Jogszabály-kezdeményezési jogkör 139

    3.3. Végrehajtó hatáskör 139

    3.4. Kinevezési jogkör 140

    3.5. Ellenőrző hatáskör 141

    3.6. Érdekközvetítő funkció 142

    4. Az Európai Unió Tanácsának összetétele 143

    5. Az Európai Unió Tanácsának működési szabályai 144

    5.1. Eljárási szabályzat, belső felépítés 144

    5.2. Szavazási mechanizmusok 145

    5.3. Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) és egyéb bizottságok 149

    6. A tagállamok kormányainak képviselőiből álló testület 151

    7. Speciális vegyes tanácsok 152

    IV. Az Európai Bizottság (Bizottság) (EKSz 211-219. cikk) 153

    1. Az Európai Bizottság szerepe 153

    2. Az Európai Bizottság hatáskörei és feladatai 154

    2.1. Jogszabály-kezdeményezési jogkör 154

    2.2. Jogalkotó hatáskör 155

    2.3. Jogalkalmazás és igazgatási tevékenység 156

    2.4. A közösségi jog betartásának ellenőrzése 157

    3. Az Európai Bizottság összetétele 158

    4. Az Európai Bizottság működési szabályai 159

    4.1. Az önigazgatás joga 159

    4.2. A döntéshozatal menete 161

    V. Az Európai Bíróság (Bíróság), az Elsőfokú Bíróság

    és a bírósági szaktanácsok (bírói különtanácsok) (EKSz 220�246. cikk) 162

    1. A bírói testületek szerepe - joghatóság és hatáskör kérdése

    - az Európai Unióban 162

    2. A bírói testületek hatáskörébe tartozó ügyek peres felek szerinti

    csoportosítása 164

    2.1. A tagállamok közti viták rendezése 164

    2.2. Az Európai Közösség és a tagállamok közti viták rendezése 165

    2.3. A Közösség intézményei (főszervei) és egyéb szervei közti

    viták rendezése 166

    2.4. A természetes és jogi személyek, valamint az Európai Közösség közti

    viták rendezése 166

    2.5. A nemzeti bíróságok és az Európai Bíróság, ill. Elsőfokú Bíróság közti

    kommunikációs csatorna: az előzetes döntéshozatali eljárás 166

    2.6. A fellebbezésekről való döntés 167

    2.7. Egyéb feladatok 168

    3. Az Európai Bíróság, az Elsőfokú Bíróság, valamint a bírósági szaktanácsok összetétele 168

    3.1. Az Európai Bíróság összetétele 168

    3.2. Az Elsőfokú Bíróság összetétele 169

    3.3. A bírósági szaktanácsok összetétele 170

    4. Szervezéstechnikai szabályok 170

    4.1. Az Európai Bíróságra vonatkozó szabályok 170

    VI. Az Európai Számvevőszék (Számvevőszék) (EKSz 246-248. cikk) 173

    1. A Számvevőszék feladatai 173

    2. A Számvevőszék összetétele és működése 174

    VII. Mellékszervek 175

    1. Gazdasági és Szociális Bizottság 175

    2. Régiók Bizottsága 176

    VIII. Pénzintézetek 178

    1. Európai Monetáris Intézet, Európai Központi Bank,

    Központi Bankok Európai Rendszere 178

    2. Európai Beruházási Bank, Európai Beruházási Alap 179

    IX. Egyéb szervezeti egységek 182

    1. Európai ombudsman, európai adatvédelmi biztos 182

    2. A Közösség intézményeinek külső szervezeti egységei 183

    3. Jogi személyiséggel rendelkező mellérendelt egységek 183

    4. Jogi személyiséggel rendelkező önálló egységek 184

    5. Az Európai Bizottság tanácsadó és segédbizottságai 184

    6. Az Európai Unió és a közösen fellépő tagállamok által létrehozott,

    az Európai Közösséghez kapcsolt egységek 186

    X. Szervezéstechnikai kérdések 187

    1. Székhely, nyelvhasználat, szimbólumok 187

    2. Kiváltságok és mentességek 189

    3. A Közösség felelősségének kérdése 189

    4. A Közösség tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályok 189

    5. A transzparencia követelménye 190

    4. fejezet

    A jogforrások rendszere

    II. A jogforrások helye és szerepe 199

    II. A közösségi jog forrásai 201

    1. Primer közösségi jog és az Európai Unióról szóló Szerződés 202

    2. Az alapító szerződéseket módosító jogforrások 203

    4. Íratlan primer közösségi jog 205

    5. A Közösség jogalkotó szerveinek aktusai 208

    5.1. A szekunder közösségi jogforrások rendszere 208

    5.2. A rendelet 210

    5.3. Az irányelv 211

    5.4. A határozat 214

    5.6. Nevesítetlen szekunder jogforrások 215

    6. A tagállamok által közösen megalkotott jogforrások 217

    6.1. A tagállamok által közösen megalkotott jogforrások természete 217

    6.2. A Tanács, valamint a tagállami kormányok Tanácsban tömörülő

    képviselőinek együttes aktusai 218

    6.3. A tagállamok által kötött sajátos, az alapító szerződések

    céljait szolgáló, nemzetközi szerződések 219

    7. A jogforrási hierarchia kérdése a közösségi jogban 220

    III. A közösségi jog hatályának kérdése 222

    1. A közvetlen alkalmazandóság és a közvetlen hatály összefüggései 222

    2. A primer közösségi jog hatálya 224

    3. A szekunder közösségi jog hatálya 226

    4. A közvetlen hatály kérdése magánszemélyek közti viszonylatban 228

    IV. Az uniós jog forrásai 231

    5. fejezet

    Az uniós polgárok jogállása

    I. Az alapjogok védelme az Európai Unióban 243

    1. Alapjogvédelem és alkotmányozás az Unióban 243

    2. Alapjogvédelem az Unióban - de lege lata: az Európai Bíróság

    alapjogi gyakorlata 245

    3. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 247

    4. Az Alapjogi Charta szerepe az Unió bírói testületeinek

    és egyéb szerveinek tevékenységében 250

    5. Az alapjogok védelmének perspektívája 253

    II. Az uniós polgárság (EKSz 17-22. cikk) 255

    1. Előzmények 255

    2. Az uniós polgárság fogalma 257

    3. Az uniós polgárok jogai 259

    3.1. A szabad mozgás és a szabad tartózkodás joga 259

    3.2. Önkormányzati választásokon való részvétel joga 260

    3.3. Az Európai Parlamenthez kapcsolódó választójog 262

    3.4. Diplomáciai és konzuli védelem 263

    3.5. Petíciós jog 264

    3.6. Az európai ombudsmanhoz benyújtható panasz joga 265

    III. Egyenlő bánásmód elve és általános diszkrimináció tilalom

    a közösségi jogban 267

    1. Az egyenlő bánásmód elve a közösségi jogban 267

    2. Az általános diszkriminációtilalom a közösségi jogban 268

    3. Az egyenlő bánásmód elvét és az általános diszkriminációtilalmat

    sértő intézkedések jogszerűsége 270

    Melléklet: Jogesettár I. 277

     

     

    II. KÖTET

    (Tervezett tartalom)

    6. fejezet

    A jogalkotás és a jogalkalmazás rendje

    I. A jogalkotási mechanizmusok

    1. A közösségi jogalkotás szintjei

    2. Az alapító szerződések módosításának eljárási szabályai

    3. Jogalkotás az EKSz keretén belül

    3.1. A jogalkotó "triumvirátus" szereposztása

    3.2. A hozzájárulási eljárás

    3.3. Az együttdöntési eljárás

    3.4. Az együttműködési eljárás

    3.5. A kötelező és a fakultatív meghallgatás alanyai és szerepük

    4. Végrehajtási jogszabályok megalkotása

    5. Speciális jogalkotási eljárások

    6. Jogalkotás az EUSz alapján a KKBp és a BRIE területén

    7. A tagsági jogok felfüggesztésére irányuló eljárás

    8. A megerősített együttműködés beindítását célzó eljárás

    9. A jogforrások formája és a hatálybalépés szabályai

    9.1. A közösségi jogi normák minősége, jogalkotási technikák

    9.2. A jogforrások indoklásának kötelezettsége

    9.3. A jogalkotás nyilvánossága, a jogforrások hatályba lépése, időbeli hatálya, nyelvezete

    9.4. A közösségi jogforrások módosítása, helyesbítése

    II. A közösségi jog alkalmazása és az európai közigazgatási jog kérdése

    1. A közösségi jogalkalmazás alanyai, elvei és szintjei

    2. Közvetlen végrehajtás

    3. Közvetett végrehajtás

    4. Vegyes részvételű végrehajtás

    7. fejezet

    A jogorvoslat rendje

    I. A jogorvoslati rendszer főbb szerkezeti elemei

    1. Az Európai Bíróság hatásköre, jellemző vonásai, szerepe

    2. Az Európai Bíróság jogfejlesztő szerepe

    3. A tagállami bíróságok szerepe

    4. A közösségi jog értelmezésének szabályai a jogorvoslat során

    II. Az egyes jogorvoslati eljárások

    1. Az eljárások köre, tipizálásuk

    2. A szerződésszegés miatti eljárás

    2.1. Az eljárás célja, jogalapja

    2.2. A kereset elfogadhatósága

    2.3. A kereset megalapozottsága

    2.4. Az ítélet hatálya

    2.5. Pénzbírság kiszabása

    3. A semmisségi eljárás

    3.1. Az eljárás célja, jogalapja

    3.2. A kereset elfogadhatósága

    3.3. A kereset megalapozottsága

    3.4. Az ítélet hatálya

    4. A tétlenségi (mulasztási) eljárás

    4.1. Az eljárás célja, jogalapja

    4.2. A kereset elfogadhatósága

    4.3. A kereset megalapozottsága

    4.4. Az ítélet hatálya

    5. A semmisségi kifogás

    6. Kártérítési eljárás

    6.1. Az eljárás célja, jogalapja

    6.2. A kereset elfogadhatósága

    6.3. A kereset megalapozottsága

    7. Tanácsadó vélemény

    8. Előzetes döntéshozatali eljárás

    8.1. Az eljárás célja, jogalapja

    8.2. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatósága

    8.2.1. A bíróság fogalma

    8.2.2. A kérelem előterjesztésére vonatkozó jogosultság, illetve kötelezettség kérdése

    8.2.3. Az előterjesztendő kérelem tárgya

    8.2.4. Az előterjesztendő kérelem szükségességének kérdése

    8.3. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elrendelő tagállami bírósági határozat elleni jogorvoslati lehetőségek kérdése

    8.4. Az előzetes döntéshozatali eljárást lezáró ítélet hatálya

    III. A jogorvoslat sajátosságai az Európai Unió harmadik pillérében, valamint a vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák tárgykörében

    IV. A jogorvoslat rendjének hiányosságai

    V. Főbb eljárásjogi szabályok

    1. Az eljárásjogi szabályok forrásai

    2. Az írásbeli és a szóbeli szakasz, illetve a jogorvoslati lehetőségek főbb szabályai

    8. fejezet

    A közösségi jog alkalmazásával

    összefüggő felelősség kérdése

    I. Az Európai Közösség felelőssége

    1. Szerződésen alapuló felelősség

    2. Szerződésen kívüli felelősség

    2.1. A Közösség szervének vagy alkalmazottjának hivatali cselekménye

    2.2. A hivatali cselekmény jogellenessége

    2.3. A jogszerű cselekményért való felelősség

    2.4. A jogsértés mértéke

    2.5. A kár, az ok-okozati összefüggés, valamint a szándékosság kérdése

    2.6. A jogkövetkezmények

    II. A tagállamok felelőssége

    1. A tagállami felelősség jogi alapja

    2. Az igényérvényesítés előfeltételei

    2.1. A tagállam közösségi jogot sértő magatartása

    2.2. Individuális jogok biztosítása, mint a megsértett közösségi jogi norma célja

    2.3. A jogsértés mértéke

    2.4. A közösségi jogsértés és a kár közti ok-okozati összefüggés

    3. A jogkövetkezmények

    9. fejezet

    Az Európai Közösség alapszabadságai

    I. Az EKSz-ben rögzített gazdasági alapszabadságok

    1. Az alapszabadságok jelentősége

    2. Az alapszabadságok rendszere és konvergenciájuk

    II. Az áruforgalom szabadsága

    1. Az áru fogalma

    2. Vámunió

    3. A kiviteli és behozatali korlátozások tilalma (Dassonville-formula)

    4. Az államnak betudható intézkedések

    5. Az áruforgalom szabadságát védő tagállami kötelezettségek tág értelmezése

    6. A Keck-ítélet hatása a Dassonville-formulára

    7. A Cassis-formula és kiterjesztése

    8. Az EKSz 30. cikke alapján indokolt korlátozások

    9. A kereskedelmi jellegű állami monopóliumok kérdése

    III. A munkavállalás szabadsága

    1. A munkavállaló fogalma

    2. A határon átnyúló elem követelménye

    3. A közszolgálatban való alkalmazás kérdése

    4. A jogosultak köre

    5. Diszkriminációtilalom és az akadályozás tilalma

    6. A munkavállalókat védő tagállami kötelezettségek tág értelmezése

    7. A Keck-ítélet hatása

    8. A közérdek alapján indokolt korlátozások a Bíróság gyakorlatában

    9. A közrendi, közbiztonsági és a közegészségügyi okok alapján

    indokolt korlátozások

    10. Releváns másodlagos jogforrások

    IV. A letelepedés szabadsága

    1. A letelepedés fogalma

    2. A határon átnyúló elem követelménye

    3. A közhatalom gyakorlásában való részvétel kérdése

    4. A jogosultak köre

    5. Diszkriminációtilalom és az akadályozás tilalma

    6. A letelepedés szabadságát védő tagállami kötelezettségek tág értelmezése

    7. A Keck-ítélet hatása

    8. A közérdek alapján indokolt korlátozások a Bíróság gyakorlatában

    9. A közrendi, közbiztonsági és a közegészségügyi okok alapján

    indokolt korlátozások

    10. Releváns másodlagos jogforrások

    V. A szolgáltatások szabadsága

    1. A szolgáltatás fogalma

    2. A határon átnyúló elem követelménye

    3. A közhatalom gyakorlásában való részvétel kérdése

    4. A jogosultak köre

    5. Diszkriminációtilalom és az akadályozás tilalma

    6. A szolgáltatások szabadságát védő tagállami kötelezettségek tág értelmezése

    7. A Keck-ítélet hatása

    8. A közérdek alapján indokolt korlátozások a Bíróság gyakorlatában

    9. A közrendi, közbiztonsági és a közegészségügyi okok alapján

    indokolt korlátozások

    10. Releváns másodlagos jogforrások

    VI. A tőke-és fizetési műveletek szabadsága

    1. A tőkemozgás fogalma

    2. A fizetési műveletek fogalma

    3. Az akadályozás tilalma

    4. A tagállamok kötelezettségének tág értelmezése

    5. A Keck-ítélet hatása

    6. A közérdek alapján indokolt korlátozások a Bíróság gyakorlatában

    7. Az EKSz 58. cikkében foglalt korlátozások

    8. Véd-és egyoldalú intézkedések

    10. fejezet

    Az Európai Unió kormányközi tevékenységi

    területeinek szerkezete és működése

    I. Közös Kül-és Biztonságpolitika (KKBp)

    1. A KKBp célja

    2. A KKBp működése során megalkotott aktusok

    3. Az Európai Unió Tanácsának eljárási szabályai a KKBp keretében

    4. Nemzetközi szerződések megkötése a KKBp keretében

    5. Az elnökség, a trojka és a KKBp főképviselőjének szerepe

    6. Az Európai Biztonság- és Védelempolitika

    II. Büntetőügyekben való Rendőrségi és Igazságszolgáltatási Együttműködés (BRIE)

    1. A bel- és igazságügyi együttműködés fejlődésének fokozatai

    2. A BRIE működése során megalkotott aktusok

    3. Az Európai Unió Tanácsának eljárási szabályai a BRIE keretében

    4. Az Európai Bíróság hatásköre a BRIE keretében

    5. Az EUSz 42. cikkének evolutív klauzulája: BRIE tevékenységi területek

    "közösségiesítése"

    6. Az Europol

    11. fejezet

    Az Európai Unió külkapcsolatainak rendszere

    I. A külkapcsolatok jogi alapjai

    1. Az Európai Közösség és az Európai Unió a nemzetközi jogban

    2. A nemzetközi szerződéskötésre vonatkozó felhatalmazás

    az alapító szerződések szerint

    II. A külkapcsolatok főbb területei

    1. A Közös Kereskedelempolitika

    2. A társulás intézménye

    3. A fejlődő országokkal folytatott politika

    III. Az Európai Unió európai kapcsolatai

    1. A bővítés folyamata: a csatlakozás

    2. Az Európai Gazdasági Térség

    3. A mediterrán térség

    4. Speciális kétoldalú nemzetközi szerződések

    Melléklet: Jogesettár II.

  • ISBN
    978-963-9542-10-5
    Kiadó 
    Dialóg Campus
    VTSZ
    4901
Webáruház készítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.