Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Kategóriák
Sikerlistánk
Bankkártyás fizetés
Tanúsítvány
SSL Certificate
Pénznem váltás
Facebook

Foxpost csomagautomaták

Foxpost banner

Pick Pack Pont

pickpack_logo

Termék részletek


KRIMINALISZTIKA

-10%
KRIMINALISZTIKA
6 980 Ft
Akció: 6 280 Ft6280
Kezdete: 2017.06.01   A készlet erejéig!

Utánnyomás

Szerzők: Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba, Herke Csongor

Dialóg Campus Kiadó, 2009

 

Krimináltechnika, krimináltaktika – e két fő részre tagolódik a kötet, illetve az ezek mellékletét képező harmadikra, az interneten megtalálható atlaszra. Olyan alapvetés ez, amit nemcsak a jogászok, joghallgatók, rendőrtisztek, hanem a köz- és magánbiztonságra ügyelő társulások, őrző-védő testületek alkalmazottai, továbbá élvezhető stílusa, egyedülálló képanyaga miatt a kriminalisztika iránt érdeklődő „civil” polgárok is haszonnal forgathatnak. Míg a krimináltechnika a műszaki-technikai eszközök és módszerek (például nyomtan, grafológia, lőfegyvertan, személyazonosítás, csapdák használata, optikai segédeszközök stb.) felhasználását taglalja – feltárva egyben a modern felderítési és vizsgálati eszközöket és módszereket is –, addig a krimináltaktika a nyomozási cselekmények foganatosítását (helyszíni szemle, helyszíni kihallgatás = helyszínelés, kihallgatási módszerek, szembesítés, kényszerintézkedések, nyomozás tervezése és szervezése, integrált bűnüldözés stb.) mutatja be.

  • A lapozható színes atlasz a jobb megértést, a hatékony bemutatást több száz rendszerezett színes fénykép és kifejező ábra alkalmazásával kívánja szemléltetni.

     

    A szerző személyes gondolatai könyvével kapcsolatban:

     

    Mit lát egy igazi kriminalista, ha kinéz az ablakon? Nyomokat és anyagmaradványokat. Az egész életünk a kriminalisztikai fő kérdésekről szól, még a párkapcsolatok is. MI van közöttünk? HOL és MIKOR találkozunk? HOGYAN öleljük egymást? KI-KIVEL van együtt? A MIÉRT kérdése már csak a szakításoknál merül fel. Ezen kérdések izgatják a nyomozókat is, és ezekről szól a kétszáz színes képpel ellátott „mesekönyv” is. Egy biztos: nem lehet elaludni tőle, ébren tartja a figyelmet.

     

    Dr. Fenyvesi Csaba

    A kötet adatai:

    Méret: B/5

    Kötés: kartonált

    Megjelenés éve: 2009

    Terjedelem: 480 oldal

     

    Tartalom:

    Első rész: Bevezetés 17

    I. fejezet: A kriminalisztikáról általában 19

    1.1. A kriminalisztika fogalma, célja, rendszere 19

    1.1.1. A kriminalisztika fogalma (célja) 19

    1.1.2. A kriminalisztika rendszere 19

    1.2. A kriminalisztika és a bűnmegelőzés 20

    1.2.1. A kriminalisztika közvetett megelőzési funkciója 20

    1.2.2. A kriminalisztika közvetlen megelőzési funkciója 21

    1.3. A kriminalisztika és a büntető eljárásjog 22

    1.3.1. A büntető eljárásjog hatása a kriminalisztikára 22

    1.3.2. Kriminalisztika és bizonyítási jog 23

    1.4. A kriminalisztika története, szakirodalma 23

    1.4.1. A kriminalisztika története 23

    1.4.2. A kriminalisztika irodalma 24

     

    Második rész: Krimináltechnika 27

    II. fejezet: Nyomtan - általános rész 29

    2.1. A nyom fogalma 29

    2.2. A nyomok keletkezése 29

    2.3. A nyomok osztályozása 31

    2.3.1. A nyomok osztályozása a nyomképző fajtája szerint 31

    2.3.2. A nyomok osztályozása a nyomhordozón való megjelenésük szerint 31

    2.3.3. A nyomok osztályozása a nyom keletkezésében közrejátszó hatások szerint 31

    2.3.4. A nyomok osztályozása a nyomhordozón való ábrázolás,

    elhelyezkedés, kiterjedtség szerint 32

    2.3.5. A nyom keletkezésében közrejátszó hatások szerint 33

    2.4. A nyomok biztosítása, felkutatása, rögzítése 34

    2.5. A nyomok vizsgálata, azonosítása 38

    III. fejezet: Testrészek nyomai 39

    3.1. Az emberi testrészek nyomai 39

    3.1.1. Az ujj- és tenyérnyomok 39

    3.1.2. A lábnyomok 44

    3.1.3. Egyéb emberi testrészek nyomai 50

    3.2. Az állatok nyomai 52

    IV. fejezet: Eszközök nyomai 54

    4.1. Eszközök nyomai 54

    4.1.1. Az eszköznyomok csoportosítása 54

    4.1.2. Zárak felnyitásának nyomai 57

    4.1.3. Az eszköznyomok rögzítésére szolgáló alapvető módszerek 60

    4.1.4. Az eszköznyomok vizsgálata és azonosítása 60

    4.1.5. A közvetlen optikai összehasonlítás főbb módszerei 61

    4.2. Közlekedési eszközök (járművek) nyomai 62

    4.2.1. A közlekedési eszköznyomok jelentősége 62

    4.2.2. A közlekedési eszközök nyomainak csoportosítása 63

    4.2.3. A jármű keréknyomainak rögzítése 64

    4.2.4. A keréknyomokból levonható következtetések 65

    4.2.5. A jármű keréknyomok szakértői vizsgálata és azonosítása 66

    V. fejezet: Biológiai anyagmaradványok 68

    5.1. Az anyagmaradvány fogalma, jelentősége, csoportosítása 68

    5.1.1. Az anyagmaradvány fogalma 68

    5.1.2. Az anyagmaradványok jelentősége 68

    5.1.3. Az anyagmaradványok csoportosítása 69

    5.2. A vér (foltok) 70

    5.2.1. A vér felkutatása 70

    5.2.2. A felkutatott vérfoltok alakja és a vér mennyisége 71

    5.2.3. A vérnyomok rögzítése 72

    5.2.4. A vér szakértői vizsgálatával kapcsolatos kérdések 72

    5.2.5. A szerológiai vizsgálati módszerek 73

    5.3. A haj- és szőrszálak 75

    5.3.1. A haj- és a szőrszálak jelentősége, szerkezete 75

    5.3.2. Hajszálak, szőrszálak felkutatása, rögzítése 75

    5.3.3. A haj- és a szőrszálak vizsgálata 75

    5.4. A testváladékok 76

    5.5. A DNS-vizsgálatok jelentősége, az ún. "genetikai ujjnyomatok" 78

    VI. fejezet: Egyéb anyagmaradványok 80

    6.1. Növények maradványai és más szerves anyagmaradványok 80

    6.1.1. A növényi eredetű anyagmaradványok 80

    6.1.2. A szerves jellegű üzemanyagok 80

    6.1.3. A textilmaradványok 80

    6.1.4. A kábítószerek 81

    6.1.5. A szerves anyagmaradványok rögzítése 82

    6.2. Ásványok maradványai és más szervetlen anyagmaradványok 82

    6.2.1. Ásványok maradványai 82

    6.2.2. Talajmaradványok 82

    6.2.3. Fémmaradványok 83

    6.2.4. Üvegmaradványok 83

    6.3. Vegyes anyagmaradványok 84

    6.3.1. Festékek 84

    6.3.2. Dohánymaradványok 84

    6.4. Porok, szennyeződések ("porológia") 85

    6.4.1. A porok 85

    6.4.2. Gyertyamaradványok 86

    6.5. Az anyagmaradványok felkutatása, biztosítása, rögzítése és vizsgálata (értékelése) 87

    VII. fejezet: Igazságügyi kézírásvizsgálat 89

    7.1. A kézírásvizsgálat lényege (alapja) 89

    7.2. A kézírásvizsgálat tárgya és célja 89

    7.2.1. A kézírásvizsgálat tárgya 89

    7.2.2. A kézírásvizsgálat célja 90

    7.3. Az összehasonlító kézírásvizsgálat módszere és az eredményességét

    döntően befolyásoló tényezők 91

    7.3.1. Az összehasonlító kézírásvizsgálat módszere 91

    7.3.2. Az összehasonlító kézírásvizsgálat eredményessége 91

    7.4. Az összehasonlító anyag 91

    7.4.1. Az összehasonlító anyag beszerzése, különös tekintettel a névtelen levelekre 91

    7.4.2. Az összehasonlító anyag fajtái 92

    7.5. Az írássajátosságok 93

    7.5.1. Az írássajátosságok fogalma, csoportosítása 93

    7.5.2. Az írott beszéd ismérvei 93

    7.5.3. A szövegelhelyezés szerinti ismérvcsoportok 93

    7.5.4. Az általános írássajátosságok 94

    7.5.5. A különös írássajátosságok 94

    7.6. Az írástorzítás 95

    7.6.1. Az írástorzítás fogalma, fajai 95

    7.6.2. Az írásutánzás 95

    7.6.3. Az íráselváltoztatás vagy írásferdítés 95

    7.6.4. Az autoforgerie 96

    VIII. fejezet: Egyéb írásvizsgálatok 98

    8.1. A gépírásvizsgálat 98

    8.1.1. A gépírásvizsgálat fogalma, célja 98

    8.1.2. Gépírásminták 98

    8.1.3. Az írógép típusának meghatározása 100

    8.1.4. Az írógép azonosítása 101

    8.1.5. A gépelő személyének azonosítása 102

    8.2. Technikai írásvizsgálatok 103

    8.3. Okmányvizsgálat 104

    8.3.1. Az okiatok fogalma, fajai 104

    8.3.2. Az okiratok és az okirathamisítások csoportosítása 104

    8.3.3. Teljes mértékben meghamisított okmányok 104

    8.3.4. Részlegesen meghamisított okmányok 105

    8.3.5. Nehezen olvasható szövegek tartalmának megállapítása 106

    8.3.6. Összetépett iratok helyreállítása 106

    8.3.7. Elégett, elszenesedett iratok tartalmának megállapítása 107

    8.3.8. Nem látható szövegek rekonstruálása, lefedett szövegrészek vizsgálata 107

    8.4. Iratok korának meghatározása 108

    8.4.1. A kormeghatározás fajtái 108

    8.4.2. A közvetlen kormeghatározás módszerei 108

    8.4.3. A közvetett kormeghatározás módszerei 109

    8.4.4. A kereszteződési helyek vizsgálata 110

    IX. fejezet: Igazságügyi lőfegyvertan 112

    9.1. Az igazságügyi lőfegyvertan fogalma, tárgya 112

    9.2. A lőfegyver 112

    9.2.1. A lőfegyver fogalma, csoportosítása 112

    9.2.2. A lőfegyverek alapvető jellemzői 113

    9.2.3. A lőfegyver részei és működése 115

    9.3. A lőszer 116

    9.3.1. A lőszer fogalma, fajai 116

    9.3.2. A lőszerek alkatrészei 116

    9.4. A fegyverszakértő által tisztázható kérdések 116

    9.4.1. A lőfegyverrel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések 116

    9.4.2. A lőszerrel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések 117

    9.4.3. A lövést leadó személlyel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések 117

    9.5. A lőfegyver használatával kapcsolatos helyszíni feladatok 118

    9.6. Az alapvető lövési elváltozások 119

    9.6.1. A lövési elváltozások osztályozása 119

    9.6.2. Az alapvető lövési elváltozások csoportosítása 119

    9.7. A kiegészítő lövési elváltozások 120

    9.7.1. A kiegészítő lövési elváltozások köre, jellege 120

    9.7.2. A különböző anyagokon keletkezett lövési elváltozások 120

    9.8. A lövés távolságának, irányának meghatározása 122

    9.8.1. A lövés távolságának vizsgálata 122

    9.8.2. A lövés irányának vizsgálata 122

    9.9. Fegyverazonosítás 123

    9.9.1. A fegyverazonosítás fogalma, alapvető módszere 123

    9.9.2. Lőfegyver-azonosítás a kilőtt lőszerhüvelyen keletkezett nyomok alapján 123

    9.9.3. Lőfegyver-azonosítás a kilőtt lövedéken keletkezett nyomok alapján 124

    9.9.4. A fegyverazonosítás módja 125

    X. fejezet: Személyazonosítás, daktiloszkópia 128

    10.1. Bertillon személyazonosító rendszere 128

    10.2. A személyleírás 128

    10.2.1. A személyleírás fogalma 128

    10.2.2. A személyleírás módja 129

    10.3. Az "emlékezeti" arcképek fajtái 129

    10.4. A daktiloszkópia fogalma és alapelvei 131

    10.4.1. A daktiloszkópia fogalma 131

    10.4.2. A daktiloszkópia alapelvei 131

    10.5. Az ujjnyomok és az ujjnyomatok osztályozása 131

    10.6. Főosztályképletek 132

    10.7. Alosztályképletek 133

    10.8. Személyazonosítás a tízujjas nyilvántartás alapján 134

    10.9. Az egyujjas nyilvántartás (monodaktiloszkópia) 135

    XI. fejezet: Bűnügyi nyilvántartás 137

    11.1. A bűnügyi nyilvántartás fogalma, jelentősége, rendszere 137

    11.1.1. A bűnügyi nyilvántartás fogalma, jelentősége 137

    11.1.2. A bűnügyi nyilvántartás rendszere 137

    11.2. A személyekkel kapcsolatos nyilvántartások 138

    11.2.1. A bűntettesek nyilvántartása 138

    11.2.2. A modus operandi nyilvántartás 138

    11.2.3. Ismeretlen holttestek nyilvántartása 138

    11.3. A személykörözés 139

    11.4. A bűncselekményekkel kapcsolatos nyilvántartások 139

    11.4.1. A modus operandi nyilvántartás 139

    11.4.2. Kiderítetlen helyszíni ujj- és tenyérnyomok nyilvántartása 139

    11.4.3. Körözött tárgyak nyilvántartása 140

    11.5. A tárgykörözés 140

    11.6. Egyéb nyilvántartások 140

    XII. fejezet: Sajátos krimináltechnikai eszközök és módszerek 143

    12.1. "Szagnyomok", szagazonosítás (odorológia) 143

    12.2. Eltávolított beütések vizsgálata (metallográfia) 145

    12.3. Csapdák használata 146

    12.3.1. A csapda fogalma 146

    12.3.2. A krimináltechnikai csapdák fajtái 147

    12.3.3. A csapda telepítése, realizálása, felszámolása 148

    12.4. Optikai segédeszközök alkalmazása 148

    12.4.1. A bűnügyi fényképezés fogalma, jelentősége 148

    12.4.2. Panorámafelvételek 149

    12.4.3. Reflexfényképezés 150

    12.4.4. Az egyes nyomozati cselekményekkel összefüggő fényképezés 150

    12.4.5. Mozgókép, videófilm készítése 152

    12.5. Akusztikai segédeszközök alkalmazása 153

    12.5.1. A magnetofon kriminalisztikai alkalmazása 153

    12.5.2. A magnetofon alkalmazása a titkos felderítésben 154

    12.6. Titkos krimináltechnikai információszerző eszközök 154

    12.6.1. Bírói engedélyhez nem kötött titkos információszerzés 155

    12.6.2. Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés 155

    12.6.3. Egyes krimináltechnikai titkos információszerzési eszközök 156

    12.7. Hangazonosítás 158

    12.7.1. A hangazonosítás kriminalisztikai vizsgálatáról és jelentőségéről 158

    12.7.2. A beszéd (hang) ismérvei (sajátosságai) 159

    12.7.3. A hangelemzés 160

    12.7.4. A hangösszehasonlítás 160

    XIII. fejezet: Krimináltechnikai szakértők és szaktanácsadók igénybevétele. Azonosításelmélet 163

    13.1. A krimináltechnikai szakértők és szaktanácsadók igénybevétele és jogállása 163

    13.2. A krimináltechnikai szakértőnek feltehető kérdések

    és a szakértői vizsgálatok csoportosítása 165

    13.2.1. A csoportmeghatározásra vonatkozó kérdések 165

    13.2.2. Az azonosításon kívüli kérdések 165

    13.3. A kriminalisztikai azonosításelmélet 165

    13.3.1. Azonosítás tágabb és szűkebb értelemben 165

    13.3.2. Az azonosításelmélet alapelvei 166

    13.3.3. Az azonosítás fő alkotóelemei 167

    13.3.4. Az azonosítás főbb szakaszai (mozzanatai) 168

    13.3.5. A valószínűségi szakvélemények problémája 168

    Harmadik rész: Krimináltaktika 171

    XIV. fejezet: A helyszíni szemle 173

    14.1. A helyszíni szemle fogalma, a helyszínek és a helyszíni szemlék fajtái 173

    14.1.1. A helyszíni szemle lényege (fogalma) 173

    14.1.2. A helyszín fajtái 174

    14.1.3. A helyszíni szemle fajtái, rokonjelenségei 175

    14.2. Felkészülés a helyszíni szemlére 176

    14.2.1. A felkészülés jellege és jelentősége 176

    14.2.2. A helyszín biztosítása 177

    14.2.3. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása 177

    14.2.4. Elsődleges intézkedések a helyszíni szemle megkezdése előtt 178

    14.3. A helyszíni szemle lefolytatásának taktikai követelményei 178

    14.3.1. A helyszíni szemle statikus (összképrögzítő) szakasza 178

    14.3.2. A helyszíni szemle dinamikus (nyomkereső) szakasza 179

    14.4. A helyszíni szemle eredményeinek rögzítése 181

    14.4.1. A jegyzőkönyv 181

    14.4.2. A helyszínrajz 182

    14.4.3. A fényképezés 183

    14.4.4. Egyéb rögzítésmódok 183

    14.5. A helyszíni szemle eredményeinek értékelése 184

    14.5.1. A helyszíni szemle eredményeinek felderítésbeli jelentősége 184

    14.5.2. A helyszíni szemle eredményeinek bizonyításbeli jelentősége 185

    XV. fejezet: Bizonyítási kísérlet 187

    15.1. A bizonyítási kísérlet fogalma, jelentősége (célja) 187

    15.1.1. A bizonyítási kísérlet fogalma 187

    15.1.2. A bizonyítási kísérlet jelentősége 187

    15.1.3. A bizonyítási kísérlet fajtái 188

    15.2. Felkészülés a bizonyítási kísérletre 189

    15.3. A bizonyítási kísérlet lefolytatásának taktikai követelményei 189

    15.3.1. A lehetőleg azonos körülmények biztosítása 189

    15.3.2. A résztvevői kör korlátozása 189

    15.3.3. A bizonyítási kísérlet szakaszossága, tagoltsága 190

    15.4. A bizonyítási kísérlet eredményeinek rögzítése 190

    15.5. A bizonyítási kísérlet eredményeinek értékelése 191

    15.5.1. Az eredmény fajtái 191

    15.5.2. A bizonyítási kísérlet eredményének felhasználása 191

    15.5.3. A negatív és pozitív eredmény közvetlen és közvetett bizonyítékként értékelésének problémája 191

    XVI. fejezet: Helyszínelés 193

    16.1. A helyszínelés fogalma, jelentősége és fajtái 193

    16.1.1. A helyszínelés fogalma 193

    16.1.2. A helyszínelés sajátságai 193

    16.1.3. A helyszínelés fajtái 194

    16.2. Felkészülés a helyszínelésre 195

    16.2.1. A helyszínelést megelőző mozzanatok 195

    16.2.2. A résztvevők köre 195

    16.2.3. A tárgyi feltételek biztosítása 195

    16.3. A helyszínelés lefolytatásának taktikai követelményei 196

    16.3.1. Kedvező légkör kialakítása 196

    16.3.2. A vallomástevő spontaneitásának, kezdeményezőkészségének

    tiszteletben tartása 196

    16.3.3. A helyszínelés szakaszos lefolytatása 196

    16.4. A helyszínelés rögzítése 197

    16.5. A helyszínelés eredményeinek értékelése 197

    XVII. fejezet: Felismerésre bemutatás 199

    17.1. A felismerésre bemutatás fogalma, jelentősége, fajtái és elhatárolása 199

    17.1.1. A felismerésre bemutatás fogalma 199

    17.1.2. A felismerésre bemutatás jelentősége 200

    17.1.3. A felismerésre bemutatás fajtái 200

    17.2. Felkészülés a felismertetésre 200

    17.2.1. A felismertetés szükségességének vizsgálata 200

    17.2.2. Az előzetes kihallgatások 200

    17.2.3. A befolyásolásmentes felismerés feltételeinek biztosítása 201

    17.3. A felismertetés lefolytatásának taktikai követelményei.

    A befolyásmentes választási lehetőség biztosítása 201

    17.3.1. A befolyásmentesség biztosításának követelménye 201

    17.3.2. Az eredetivel lehetőleg azonos észlelési körülmények 202

    17.3.3. A felismertetés egyéb taktikai kérdései 202

    17.4. A felismerésre bemutatás eredményeinek rögzítése 203

    17.5. A felismertetés eredményeinek értékelése 203

    17.5.1. A felismertetés szabályosságának vizsgálata 203

    17.5.2. Az informális és az alakszerű felismertetés viszonya 203

    17.5.3. A felismerésrésre bemutatás értékelésének főbb területei 203

    17.6. A helyszíni szemle és a helyszínhez (is) kapcsolható nyomozási cselekmények elhatárolásának összefoglalása 204

    XVIII. fejezet: Kihallgatás 205

    18.1. A kihallgatás fogalma, fajtái és menete 205

    18.1.1. A kihallgatás fogalma 205

    18.1.2. A kihallgatás fajtái 205

    18.1.3. A kihallgatás menete 207

    18.2. Kihallgatás és kriminálpszichológia 209

    18.2.1. A kihallgatás bizonyításelméleti megközelítése, főbb jellemzői 209

    18.2.2. A vallomások lélektana, a kihallgatottak kriminálpszichológiája 211

    18.2.3. A kihallgatás lélektana, a kihallgatók kriminálpszichológiája 213

    18.2.4. Kriminálpszichológus igénybevétele 216

    XIX. fejezet: A terhelt kihallgatása 218

    19.1. A terhelt kihallgatásának fogalma, főbb jellemzői 218

    19.2. Felkészülés a gyanúsított kihallgatására 219

    19.2.1. Az első kihallgatás időzítése 219

    19.2.2. A kihallgatáson felteendő kérdések összeállítása 219

    19.2.3. A kihallgatási terv 219

    19.3. A kihallgatás megkezdésének garanciális mozzanatai 220

    19.4. Az érdemi kihallgatás 220

    19.4.1. Az összefüggő előadás 220

    19.4.2. A kérdések feltevése 221

    19.4.3. A terhelt vallomásának rögzítése és menetközbeni értékelése 222

    XX. fejezet: A tanú kihallgatása 226

    20.1. A tanúkihallgatás fogalma, főbb ismérvei 226

    20.2. Felkészülés a tanúkihallgatásra 227

    20.2.1. A tanúk felkutatása 227

    20.2.2. A felkészülés sajátságos vonásai 227

    20.3. A tanúkihallgatás lefolytatása 228

    20.3.1. A tanú személyiségének megfigyelése 228

    20.3.2. A szuggesztió csökkentése (kiküszöbölése) 228

    20.4. A tanúvallomás rögzítése, eredményeinek értékelése 229

    20.4.1. A tanúvallomás rögzítése 229

    20.4.2. A hamis tanúvallomás kiszűrése 229

    XXI. fejezet: A sértett kihallgatása 231

    21.1. A sértett kihallgatásának fogalma és jelentősége 231

    21.2. A sértett tudomásszerzése, -megőrzése és -közlése 232

    21.3. A sértett kihallgatásának főbb mozzanatai, taktikai követelményei 233

    21.3.1. A sértett személyiségének megismerése 233

    21.3.2. A kriminálpszichológiai sajátosságok figyelembe vétele 233

    21.3.3. A gyermeksértett kihallgatása 233

    XXII. fejezet: Szembesítés 235

    22.1. A szembesítés fogalma, és jelentősége 235

    22.1.1. A szembesítés fogalma, lényegi ismérvei 235

    22.1.2. A szembesítések osztályozása 235

    22.2. Felkészülés a szembesítésre 237

    22.3. A szembesítés lefolytatása 238

    22.3.1. A kérdések feltevése, sorrendje és részletezése 238

    22.3.2. A szembesítésen történő vallomásmódosítás kezelése 238

    22.4. A szembesítés rögzítése 239

    22.4.1. Egy- vagy többhasábos jegyzőkönyv használata 239

    22.4.2. A hangfelvétel útján történő rögzítés 239

    XXIII. fejezet: A kényszerintézkedések taktikája 241

    23.1. A kényszerintézkedések taktikájának viszonylagos elhanyagoltsága

    és időszerűsége 241

    23.2. A kényszerintézkedések időzítése 241

    23.2.1. A túl korai kényszerintézkedések 241

    23.2.2. A túl későn foganatosított kényszerintézkedések 242

    23.3. A kényszerintézkedések halaszthatatlansága és megismételhetetlensége 242

    23.3.1. A kényszerintézkedések halaszthatatlansága 242

    23.3.2. A kényszerintézkedések megismételhetetlensége 243

    23.4. A házkutatás taktikája 243

    23.4.1. A házkutatás fogalma és jelentősége 243

    23.4.2. Felkészülés a házkutatásra 244

    23.4.3. A házkutatás lefolytatása 245

    23.4.4. A házkutatás eredményeinek rögzítése és értékelése 246

    XXIV. fejezet: A nyomozás tervezése és szervezése 247

    24.1. A tervezés és a szervezés 247

    24.2. A nyomozás (tervezés) mint verziókkal végzett munka 248

    24.2.1. A verzió fogalma és felosztása 248

    24.2.2. A verziók helye és szerepe a nyomozásban 248

    24.3. A nyomozás tervezésének főbb típusai, a szervezés kritikus pontjai 251

    24.3.1. A nyomozási terv típusai 251

    24.3.2. A nyomozási terv kritikus pontjai 251

    24.4. A nyomozás tervezésének módja 252

    24.4.1. A lineáris terv 252

    24.4.2. A hálóterv 252

    XXV. fejezet: Integrált bűnüldözés 254

    25.1. Az ún. szervezett bűnözés megjelenése 254

    25.2. A magyar bűnügyi rendőrség a szervezett bűnözés ellen 255

    25.2.1. Szervezeti reformok a rendőrségnél 255

    25.2.2. A rendőrség számítástechnikai fejlesztése 256

    25.3. A forró nyomon üldözés mint az integrált bűnüldözés része 257

    25.4. Nemzetközi együttműködés a szervezett bűnözés felderítésére, megelőzésére 259

    25.4.1. Interpol 259

    25.4.2. Europol 260

    25.4.3. Nemzetközi szerződések 260

    XXVI. fejezet: Kitekintés - A kriminalisztika jövője 263

    26.1. A kriminalisztika napjainkig tapasztalt fejlődési tendenciái 263

    26.2. A kriminalisztika várható perspektívái 263

     

    Általános irodalom:

    Magyar nyelvű irodalom 265

    Idegen nyelvű alapművek 269

    Név- és tárgymutató 271

    Rövidítések 285

  • ISBN
    978-963-995-010-8
    Kiadó 
    Dialóg Campus
    VTSZ
    4901
Webáruház készítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.