A termék a kosárba került.
Új jelszó kérése

KRIMINALISZTIKA

-10%
KRIMINALISZTIKA

Utánnyomás

Szerzők: Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba, Herke Csongor

Dialóg Campus Kiadó, 2009

 

 

Fő kategória >Állam- és jogtudomány >Kriminológia, kriminalisztika, jogpszichológia
6 980 Ft
Akció: 6 280 Ft6280
Kezdete: 2018.08.02   A készlet erejéig!
Kedvencekhez
Ajánlom
Nyomtat
Összehasonlítás
Részletek
Ajánlatunk Önnek!
Adatok
Vélemények
Részletek

Krimináltechnika, krimináltaktika – e két fő részre tagolódik a kötet, illetve az ezek mellékletét képező harmadikra, az interneten megtalálható atlaszra. Olyan alapvetés ez, amit nemcsak a jogászok, joghallgatók, rendőrtisztek, hanem a köz- és magánbiztonságra ügyelő társulások, őrző-védő testületek alkalmazottai, továbbá élvezhető stílusa, egyedülálló képanyaga miatt a kriminalisztika iránt érdeklődő „civil” polgárok is haszonnal forgathatnak. Míg a krimináltechnika a műszaki-technikai eszközök és módszerek (például nyomtan, grafológia, lőfegyvertan, személyazonosítás, csapdák használata, optikai segédeszközök stb.) felhasználását taglalja – feltárva egyben a modern felderítési és vizsgálati eszközöket és módszereket is –, addig a krimináltaktika a nyomozási cselekmények foganatosítását (helyszíni szemle, helyszíni kihallgatás = helyszínelés, kihallgatási módszerek, szembesítés, kényszerintézkedések, nyomozás tervezése és szervezése, integrált bűnüldözés stb.) mutatja be.

 

A lapozható színes atlasz a jobb megértést, a hatékony bemutatást több száz rendszerezett színes fénykép és kifejező ábra alkalmazásával kívánja szemléltetni.

 

A szerző személyes gondolatai könyvével kapcsolatban:

 

Mit lát egy igazi kriminalista, ha kinéz az ablakon? Nyomokat és anyagmaradványokat. Az egész életünk a kriminalisztikai fő kérdésekről szól, még a párkapcsolatok is. MI van közöttünk? HOL és MIKOR találkozunk? HOGYAN öleljük egymást? KI-KIVEL van együtt? A MIÉRT kérdése már csak a szakításoknál merül fel. Ezen kérdések izgatják a nyomozókat is, és ezekről szól a kétszáz színes képpel ellátott „mesekönyv” is. Egy biztos: nem lehet elaludni tőle, ébren tartja a figyelmet.

 

Dr. Fenyvesi Csaba

A kötet adatai:

Méret: B/5

Kötés: kartonált

Megjelenés éve: 2009

Terjedelem: 480 oldal

 

Tartalom:

Első rész: Bevezetés 17

I. fejezet: A kriminalisztikáról általában 19

1.1. A kriminalisztika fogalma, célja, rendszere 19

1.1.1. A kriminalisztika fogalma (célja) 19

1.1.2. A kriminalisztika rendszere 19

1.2. A kriminalisztika és a bűnmegelőzés 20

1.2.1. A kriminalisztika közvetett megelőzési funkciója 20

1.2.2. A kriminalisztika közvetlen megelőzési funkciója 21

1.3. A kriminalisztika és a büntető eljárásjog 22

1.3.1. A büntető eljárásjog hatása a kriminalisztikára 22

1.3.2. Kriminalisztika és bizonyítási jog 23

1.4. A kriminalisztika története, szakirodalma 23

1.4.1. A kriminalisztika története 23

1.4.2. A kriminalisztika irodalma 24

 

Második rész: Krimináltechnika 27

II. fejezet: Nyomtan - általános rész 29

2.1. A nyom fogalma 29

2.2. A nyomok keletkezése 29

2.3. A nyomok osztályozása 31

2.3.1. A nyomok osztályozása a nyomképző fajtája szerint 31

2.3.2. A nyomok osztályozása a nyomhordozón való megjelenésük szerint 31

2.3.3. A nyomok osztályozása a nyom keletkezésében közrejátszó hatások szerint 31

2.3.4. A nyomok osztályozása a nyomhordozón való ábrázolás,

elhelyezkedés, kiterjedtség szerint 32

2.3.5. A nyom keletkezésében közrejátszó hatások szerint 33

2.4. A nyomok biztosítása, felkutatása, rögzítése 34

2.5. A nyomok vizsgálata, azonosítása 38

III. fejezet: Testrészek nyomai 39

3.1. Az emberi testrészek nyomai 39

3.1.1. Az ujj- és tenyérnyomok 39

3.1.2. A lábnyomok 44

3.1.3. Egyéb emberi testrészek nyomai 50

3.2. Az állatok nyomai 52

IV. fejezet: Eszközök nyomai 54

4.1. Eszközök nyomai 54

4.1.1. Az eszköznyomok csoportosítása 54

4.1.2. Zárak felnyitásának nyomai 57

4.1.3. Az eszköznyomok rögzítésére szolgáló alapvető módszerek 60

4.1.4. Az eszköznyomok vizsgálata és azonosítása 60

4.1.5. A közvetlen optikai összehasonlítás főbb módszerei 61

4.2. Közlekedési eszközök (járművek) nyomai 62

4.2.1. A közlekedési eszköznyomok jelentősége 62

4.2.2. A közlekedési eszközök nyomainak csoportosítása 63

4.2.3. A jármű keréknyomainak rögzítése 64

4.2.4. A keréknyomokból levonható következtetések 65

4.2.5. A jármű keréknyomok szakértői vizsgálata és azonosítása 66

V. fejezet: Biológiai anyagmaradványok 68

5.1. Az anyagmaradvány fogalma, jelentősége, csoportosítása 68

5.1.1. Az anyagmaradvány fogalma 68

5.1.2. Az anyagmaradványok jelentősége 68

5.1.3. Az anyagmaradványok csoportosítása 69

5.2. A vér (foltok) 70

5.2.1. A vér felkutatása 70

5.2.2. A felkutatott vérfoltok alakja és a vér mennyisége 71

5.2.3. A vérnyomok rögzítése 72

5.2.4. A vér szakértői vizsgálatával kapcsolatos kérdések 72

5.2.5. A szerológiai vizsgálati módszerek 73

5.3. A haj- és szőrszálak 75

5.3.1. A haj- és a szőrszálak jelentősége, szerkezete 75

5.3.2. Hajszálak, szőrszálak felkutatása, rögzítése 75

5.3.3. A haj- és a szőrszálak vizsgálata 75

5.4. A testváladékok 76

5.5. A DNS-vizsgálatok jelentősége, az ún. "genetikai ujjnyomatok" 78

VI. fejezet: Egyéb anyagmaradványok 80

6.1. Növények maradványai és más szerves anyagmaradványok 80

6.1.1. A növényi eredetű anyagmaradványok 80

6.1.2. A szerves jellegű üzemanyagok 80

6.1.3. A textilmaradványok 80

6.1.4. A kábítószerek 81

6.1.5. A szerves anyagmaradványok rögzítése 82

6.2. Ásványok maradványai és más szervetlen anyagmaradványok 82

6.2.1. Ásványok maradványai 82

6.2.2. Talajmaradványok 82

6.2.3. Fémmaradványok 83

6.2.4. Üvegmaradványok 83

6.3. Vegyes anyagmaradványok 84

6.3.1. Festékek 84

6.3.2. Dohánymaradványok 84

6.4. Porok, szennyeződések ("porológia") 85

6.4.1. A porok 85

6.4.2. Gyertyamaradványok 86

6.5. Az anyagmaradványok felkutatása, biztosítása, rögzítése és vizsgálata (értékelése) 87

VII. fejezet: Igazságügyi kézírásvizsgálat 89

7.1. A kézírásvizsgálat lényege (alapja) 89

7.2. A kézírásvizsgálat tárgya és célja 89

7.2.1. A kézírásvizsgálat tárgya 89

7.2.2. A kézírásvizsgálat célja 90

7.3. Az összehasonlító kézírásvizsgálat módszere és az eredményességét

döntően befolyásoló tényezők 91

7.3.1. Az összehasonlító kézírásvizsgálat módszere 91

7.3.2. Az összehasonlító kézírásvizsgálat eredményessége 91

7.4. Az összehasonlító anyag 91

7.4.1. Az összehasonlító anyag beszerzése, különös tekintettel a névtelen levelekre 91

7.4.2. Az összehasonlító anyag fajtái 92

7.5. Az írássajátosságok 93

7.5.1. Az írássajátosságok fogalma, csoportosítása 93

7.5.2. Az írott beszéd ismérvei 93

7.5.3. A szövegelhelyezés szerinti ismérvcsoportok 93

7.5.4. Az általános írássajátosságok 94

7.5.5. A különös írássajátosságok 94

7.6. Az írástorzítás 95

7.6.1. Az írástorzítás fogalma, fajai 95

7.6.2. Az írásutánzás 95

7.6.3. Az íráselváltoztatás vagy írásferdítés 95

7.6.4. Az autoforgerie 96

VIII. fejezet: Egyéb írásvizsgálatok 98

8.1. A gépírásvizsgálat 98

8.1.1. A gépírásvizsgálat fogalma, célja 98

8.1.2. Gépírásminták 98

8.1.3. Az írógép típusának meghatározása 100

8.1.4. Az írógép azonosítása 101

8.1.5. A gépelő személyének azonosítása 102

8.2. Technikai írásvizsgálatok 103

8.3. Okmányvizsgálat 104

8.3.1. Az okiatok fogalma, fajai 104

8.3.2. Az okiratok és az okirathamisítások csoportosítása 104

8.3.3. Teljes mértékben meghamisított okmányok 104

8.3.4. Részlegesen meghamisított okmányok 105

8.3.5. Nehezen olvasható szövegek tartalmának megállapítása 106

8.3.6. Összetépett iratok helyreállítása 106

8.3.7. Elégett, elszenesedett iratok tartalmának megállapítása 107

8.3.8. Nem látható szövegek rekonstruálása, lefedett szövegrészek vizsgálata 107

8.4. Iratok korának meghatározása 108

8.4.1. A kormeghatározás fajtái 108

8.4.2. A közvetlen kormeghatározás módszerei 108

8.4.3. A közvetett kormeghatározás módszerei 109

8.4.4. A kereszteződési helyek vizsgálata 110

IX. fejezet: Igazságügyi lőfegyvertan 112

9.1. Az igazságügyi lőfegyvertan fogalma, tárgya 112

9.2. A lőfegyver 112

9.2.1. A lőfegyver fogalma, csoportosítása 112

9.2.2. A lőfegyverek alapvető jellemzői 113

9.2.3. A lőfegyver részei és működése 115

9.3. A lőszer 116

9.3.1. A lőszer fogalma, fajai 116

9.3.2. A lőszerek alkatrészei 116

9.4. A fegyverszakértő által tisztázható kérdések 116

9.4.1. A lőfegyverrel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések 116

9.4.2. A lőszerrel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések 117

9.4.3. A lövést leadó személlyel kapcsolatos fegyverszakértői kérdések 117

9.5. A lőfegyver használatával kapcsolatos helyszíni feladatok 118

9.6. Az alapvető lövési elváltozások 119

9.6.1. A lövési elváltozások osztályozása 119

9.6.2. Az alapvető lövési elváltozások csoportosítása 119

9.7. A kiegészítő lövési elváltozások 120

9.7.1. A kiegészítő lövési elváltozások köre, jellege 120

9.7.2. A különböző anyagokon keletkezett lövési elváltozások 120

9.8. A lövés távolságának, irányának meghatározása 122

9.8.1. A lövés távolságának vizsgálata 122

9.8.2. A lövés irányának vizsgálata 122

9.9. Fegyverazonosítás 123

9.9.1. A fegyverazonosítás fogalma, alapvető módszere 123

9.9.2. Lőfegyver-azonosítás a kilőtt lőszerhüvelyen keletkezett nyomok alapján 123

9.9.3. Lőfegyver-azonosítás a kilőtt lövedéken keletkezett nyomok alapján 124

9.9.4. A fegyverazonosítás módja 125

X. fejezet: Személyazonosítás, daktiloszkópia 128

10.1. Bertillon személyazonosító rendszere 128

10.2. A személyleírás 128

10.2.1. A személyleírás fogalma 128

10.2.2. A személyleírás módja 129

10.3. Az "emlékezeti" arcképek fajtái 129

10.4. A daktiloszkópia fogalma és alapelvei 131

10.4.1. A daktiloszkópia fogalma 131

10.4.2. A daktiloszkópia alapelvei 131

10.5. Az ujjnyomok és az ujjnyomatok osztályozása 131

10.6. Főosztályképletek 132

10.7. Alosztályképletek 133

10.8. Személyazonosítás a tízujjas nyilvántartás alapján 134

10.9. Az egyujjas nyilvántartás (monodaktiloszkópia) 135

XI. fejezet: Bűnügyi nyilvántartás 137

11.1. A bűnügyi nyilvántartás fogalma, jelentősége, rendszere 137

11.1.1. A bűnügyi nyilvántartás fogalma, jelentősége 137

11.1.2. A bűnügyi nyilvántartás rendszere 137

11.2. A személyekkel kapcsolatos nyilvántartások 138

11.2.1. A bűntettesek nyilvántartása 138

11.2.2. A modus operandi nyilvántartás 138

11.2.3. Ismeretlen holttestek nyilvántartása 138

11.3. A személykörözés 139

11.4. A bűncselekményekkel kapcsolatos nyilvántartások 139

11.4.1. A modus operandi nyilvántartás 139

11.4.2. Kiderítetlen helyszíni ujj- és tenyérnyomok nyilvántartása 139

11.4.3. Körözött tárgyak nyilvántartása 140

11.5. A tárgykörözés 140

11.6. Egyéb nyilvántartások 140

XII. fejezet: Sajátos krimináltechnikai eszközök és módszerek 143

12.1. "Szagnyomok", szagazonosítás (odorológia) 143

12.2. Eltávolított beütések vizsgálata (metallográfia) 145

12.3. Csapdák használata 146

12.3.1. A csapda fogalma 146

12.3.2. A krimináltechnikai csapdák fajtái 147

12.3.3. A csapda telepítése, realizálása, felszámolása 148

12.4. Optikai segédeszközök alkalmazása 148

12.4.1. A bűnügyi fényképezés fogalma, jelentősége 148

12.4.2. Panorámafelvételek 149

12.4.3. Reflexfényképezés 150

12.4.4. Az egyes nyomozati cselekményekkel összefüggő fényképezés 150

12.4.5. Mozgókép, videófilm készítése 152

12.5. Akusztikai segédeszközök alkalmazása 153

12.5.1. A magnetofon kriminalisztikai alkalmazása 153

12.5.2. A magnetofon alkalmazása a titkos felderítésben 154

12.6. Titkos krimináltechnikai információszerző eszközök 154

12.6.1. Bírói engedélyhez nem kötött titkos információszerzés 155

12.6.2. Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés 155

12.6.3. Egyes krimináltechnikai titkos információszerzési eszközök 156

12.7. Hangazonosítás 158

12.7.1. A hangazonosítás kriminalisztikai vizsgálatáról és jelentőségéről 158

12.7.2. A beszéd (hang) ismérvei (sajátosságai) 159

12.7.3. A hangelemzés 160

12.7.4. A hangösszehasonlítás 160

XIII. fejezet: Krimináltechnikai szakértők és szaktanácsadók igénybevétele. Azonosításelmélet 163

13.1. A krimináltechnikai szakértők és szaktanácsadók igénybevétele és jogállása 163

13.2. A krimináltechnikai szakértőnek feltehető kérdések

és a szakértői vizsgálatok csoportosítása 165

13.2.1. A csoportmeghatározásra vonatkozó kérdések 165

13.2.2. Az azonosításon kívüli kérdések 165

13.3. A kriminalisztikai azonosításelmélet 165

13.3.1. Azonosítás tágabb és szűkebb értelemben 165

13.3.2. Az azonosításelmélet alapelvei 166

13.3.3. Az azonosítás fő alkotóelemei 167

13.3.4. Az azonosítás főbb szakaszai (mozzanatai) 168

13.3.5. A valószínűségi szakvélemények problémája 168

Harmadik rész: Krimináltaktika 171

XIV. fejezet: A helyszíni szemle 173

14.1. A helyszíni szemle fogalma, a helyszínek és a helyszíni szemlék fajtái 173

14.1.1. A helyszíni szemle lényege (fogalma) 173

14.1.2. A helyszín fajtái 174

14.1.3. A helyszíni szemle fajtái, rokonjelenségei 175

14.2. Felkészülés a helyszíni szemlére 176

14.2.1. A felkészülés jellege és jelentősége 176

14.2.2. A helyszín biztosítása 177

14.2.3. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása 177

14.2.4. Elsődleges intézkedések a helyszíni szemle megkezdése előtt 178

14.3. A helyszíni szemle lefolytatásának taktikai követelményei 178

14.3.1. A helyszíni szemle statikus (összképrögzítő) szakasza 178

14.3.2. A helyszíni szemle dinamikus (nyomkereső) szakasza 179

14.4. A helyszíni szemle eredményeinek rögzítése 181

14.4.1. A jegyzőkönyv 181

14.4.2. A helyszínrajz 182

14.4.3. A fényképezés 183

14.4.4. Egyéb rögzítésmódok 183

14.5. A helyszíni szemle eredményeinek értékelése 184

14.5.1. A helyszíni szemle eredményeinek felderítésbeli jelentősége 184

14.5.2. A helyszíni szemle eredményeinek bizonyításbeli jelentősége 185

XV. fejezet: Bizonyítási kísérlet 187

15.1. A bizonyítási kísérlet fogalma, jelentősége (célja) 187

15.1.1. A bizonyítási kísérlet fogalma 187

15.1.2. A bizonyítási kísérlet jelentősége 187

15.1.3. A bizonyítási kísérlet fajtái 188

15.2. Felkészülés a bizonyítási kísérletre 189

15.3. A bizonyítási kísérlet lefolytatásának taktikai követelményei 189

15.3.1. A lehetőleg azonos körülmények biztosítása 189

15.3.2. A résztvevői kör korlátozása 189

15.3.3. A bizonyítási kísérlet szakaszossága, tagoltsága 190

15.4. A bizonyítási kísérlet eredményeinek rögzítése 190

15.5. A bizonyítási kísérlet eredményeinek értékelése 191

15.5.1. Az eredmény fajtái 191

15.5.2. A bizonyítási kísérlet eredményének felhasználása 191

15.5.3. A negatív és pozitív eredmény közvetlen és közvetett bizonyítékként értékelésének problémája 191

XVI. fejezet: Helyszínelés 193

16.1. A helyszínelés fogalma, jelentősége és fajtái 193

16.1.1. A helyszínelés fogalma 193

16.1.2. A helyszínelés sajátságai 193

16.1.3. A helyszínelés fajtái 194

16.2. Felkészülés a helyszínelésre 195

16.2.1. A helyszínelést megelőző mozzanatok 195

16.2.2. A résztvevők köre 195

16.2.3. A tárgyi feltételek biztosítása 195

16.3. A helyszínelés lefolytatásának taktikai követelményei 196

16.3.1. Kedvező légkör kialakítása 196

16.3.2. A vallomástevő spontaneitásának, kezdeményezőkészségének

tiszteletben tartása 196

16.3.3. A helyszínelés szakaszos lefolytatása 196

16.4. A helyszínelés rögzítése 197

16.5. A helyszínelés eredményeinek értékelése 197

XVII. fejezet: Felismerésre bemutatás 199

17.1. A felismerésre bemutatás fogalma, jelentősége, fajtái és elhatárolása 199

17.1.1. A felismerésre bemutatás fogalma 199

17.1.2. A felismerésre bemutatás jelentősége 200

17.1.3. A felismerésre bemutatás fajtái 200

17.2. Felkészülés a felismertetésre 200

17.2.1. A felismertetés szükségességének vizsgálata 200

17.2.2. Az előzetes kihallgatások 200

17.2.3. A befolyásolásmentes felismerés feltételeinek biztosítása 201

17.3. A felismertetés lefolytatásának taktikai követelményei.

A befolyásmentes választási lehetőség biztosítása 201

17.3.1. A befolyásmentesség biztosításának követelménye 201

17.3.2. Az eredetivel lehetőleg azonos észlelési körülmények 202

17.3.3. A felismertetés egyéb taktikai kérdései 202

17.4. A felismerésre bemutatás eredményeinek rögzítése 203

17.5. A felismertetés eredményeinek értékelése 203

17.5.1. A felismertetés szabályosságának vizsgálata 203

17.5.2. Az informális és az alakszerű felismertetés viszonya 203

17.5.3. A felismerésrésre bemutatás értékelésének főbb területei 203

17.6. A helyszíni szemle és a helyszínhez (is) kapcsolható nyomozási cselekmények elhatárolásának összefoglalása 204

XVIII. fejezet: Kihallgatás 205

18.1. A kihallgatás fogalma, fajtái és menete 205

18.1.1. A kihallgatás fogalma 205

18.1.2. A kihallgatás fajtái 205

18.1.3. A kihallgatás menete 207

18.2. Kihallgatás és kriminálpszichológia 209

18.2.1. A kihallgatás bizonyításelméleti megközelítése, főbb jellemzői 209

18.2.2. A vallomások lélektana, a kihallgatottak kriminálpszichológiája 211

18.2.3. A kihallgatás lélektana, a kihallgatók kriminálpszichológiája 213

18.2.4. Kriminálpszichológus igénybevétele 216

XIX. fejezet: A terhelt kihallgatása 218

19.1. A terhelt kihallgatásának fogalma, főbb jellemzői 218

19.2. Felkészülés a gyanúsított kihallgatására 219

19.2.1. Az első kihallgatás időzítése 219

19.2.2. A kihallgatáson felteendő kérdések összeállítása 219

19.2.3. A kihallgatási terv 219

19.3. A kihallgatás megkezdésének garanciális mozzanatai 220

19.4. Az érdemi kihallgatás 220

19.4.1. Az összefüggő előadás 220

19.4.2. A kérdések feltevése 221

19.4.3. A terhelt vallomásának rögzítése és menetközbeni értékelése 222

XX. fejezet: A tanú kihallgatása 226

20.1. A tanúkihallgatás fogalma, főbb ismérvei 226

20.2. Felkészülés a tanúkihallgatásra 227

20.2.1. A tanúk felkutatása 227

20.2.2. A felkészülés sajátságos vonásai 227

20.3. A tanúkihallgatás lefolytatása 228

20.3.1. A tanú személyiségének megfigyelése 228

20.3.2. A szuggesztió csökkentése (kiküszöbölése) 228

20.4. A tanúvallomás rögzítése, eredményeinek értékelése 229

20.4.1. A tanúvallomás rögzítése 229

20.4.2. A hamis tanúvallomás kiszűrése 229

XXI. fejezet: A sértett kihallgatása 231

21.1. A sértett kihallgatásának fogalma és jelentősége 231

21.2. A sértett tudomásszerzése, -megőrzése és -közlése 232

21.3. A sértett kihallgatásának főbb mozzanatai, taktikai követelményei 233

21.3.1. A sértett személyiségének megismerése 233

21.3.2. A kriminálpszichológiai sajátosságok figyelembe vétele 233

21.3.3. A gyermeksértett kihallgatása 233

XXII. fejezet: Szembesítés 235

22.1. A szembesítés fogalma, és jelentősége 235

22.1.1. A szembesítés fogalma, lényegi ismérvei 235

22.1.2. A szembesítések osztályozása 235

22.2. Felkészülés a szembesítésre 237

22.3. A szembesítés lefolytatása 238

22.3.1. A kérdések feltevése, sorrendje és részletezése 238

22.3.2. A szembesítésen történő vallomásmódosítás kezelése 238

22.4. A szembesítés rögzítése 239

22.4.1. Egy- vagy többhasábos jegyzőkönyv használata 239

22.4.2. A hangfelvétel útján történő rögzítés 239

XXIII. fejezet: A kényszerintézkedések taktikája 241

23.1. A kényszerintézkedések taktikájának viszonylagos elhanyagoltsága

és időszerűsége 241

23.2. A kényszerintézkedések időzítése 241

23.2.1. A túl korai kényszerintézkedések 241

23.2.2. A túl későn foganatosított kényszerintézkedések 242

23.3. A kényszerintézkedések halaszthatatlansága és megismételhetetlensége 242

23.3.1. A kényszerintézkedések halaszthatatlansága 242

23.3.2. A kényszerintézkedések megismételhetetlensége 243

23.4. A házkutatás taktikája 243

23.4.1. A házkutatás fogalma és jelentősége 243

23.4.2. Felkészülés a házkutatásra 244

23.4.3. A házkutatás lefolytatása 245

23.4.4. A házkutatás eredményeinek rögzítése és értékelése 246

XXIV. fejezet: A nyomozás tervezése és szervezése 247

24.1. A tervezés és a szervezés 247

24.2. A nyomozás (tervezés) mint verziókkal végzett munka 248

24.2.1. A verzió fogalma és felosztása 248

24.2.2. A verziók helye és szerepe a nyomozásban 248

24.3. A nyomozás tervezésének főbb típusai, a szervezés kritikus pontjai 251

24.3.1. A nyomozási terv típusai 251

24.3.2. A nyomozási terv kritikus pontjai 251

24.4. A nyomozás tervezésének módja 252

24.4.1. A lineáris terv 252

24.4.2. A hálóterv 252

XXV. fejezet: Integrált bűnüldözés 254

25.1. Az ún. szervezett bűnözés megjelenése 254

25.2. A magyar bűnügyi rendőrség a szervezett bűnözés ellen 255

25.2.1. Szervezeti reformok a rendőrségnél 255

25.2.2. A rendőrség számítástechnikai fejlesztése 256

25.3. A forró nyomon üldözés mint az integrált bűnüldözés része 257

25.4. Nemzetközi együttműködés a szervezett bűnözés felderítésére, megelőzésére 259

25.4.1. Interpol 259

25.4.2. Europol 260

25.4.3. Nemzetközi szerződések 260

XXVI. fejezet: Kitekintés - A kriminalisztika jövője 263

26.1. A kriminalisztika napjainkig tapasztalt fejlődési tendenciái 263

26.2. A kriminalisztika várható perspektívái 263

 

Általános irodalom:

Magyar nyelvű irodalom 265

Idegen nyelvű alapművek 269

Név- és tárgymutató 271

Rövidítések 285

Ajánlatunk Önnek!
Adatok
ISBN
978-963-995-010-8
Kiadó
Dialóg Campus
VTSZ
4901
Vélemények
Nincs vélemény a termékről
Webáruház készítés