Az egyetemes állam- és jogtörténet az államok és a jogrendszerek történeti fejlődésével foglalkozik. Megismertet ezek modelljeivel, feltárja struktúrájukat és működési elveiket, bemutatja alapintézményeiket. Közzéteszi az egyetemes jogi kultúra számos nagy jogtörténeti és politikai dokumentumát, és utal kiemelkedő személyiségekre is. Hangsúlyozott szerepet kap anyagában a tradíció–modernizáció kérdésköre, a joghatékonyság, valamint a jog és a hatalom mint kulturális jelenség bemutatása. Az elemzés középpontjában Európa áll, de az összehasonlítás módszerét alkalmazva több kontinens birodalmaira, országaira és tartományaira is tekintettel van. A tantárgynak kiemelt alapozó szerepe van a modern jogászképzésben.
A tantárgynak kiemelt alapozó szerepe van a modern jogászképzésben. Dr. Kajtár István professor emeritus a PTE ÁJK Jogtörténeti Tanszékének oktatója, az MTA doktora. Monográfiák és több mint száz publikáció szerzője a büntetőjog-történet, a politikatörténet, a modernizáció-történet és a jogi kultúrtörténet tárgyköreiben. Külföldi egyetemek vendégelőadója, tudományos konferenciák szervezője. Dr. Herger Csabáné habilitált egyetemi docens a PTE ÁJK Jogtörténeti Tanszékének oktatója. Két monográfia és félszáz publikáció szerzője. Tudományos tevékenysége a házassági köteléki és vagyoni jog fejlődésére, valamint az egyházak és a modern állam közötti kapcsolat modelljeire irányul.
A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: kartonált
Megjelenés éve: 2015
Terjedelem: 416 oldal
Tartalomjegyzék
I. Bevezető 7
1. Egyetemes (általános) állam- és jogtörténet,
összehasonlító európai állam- és jogtörténet 7
II. Az ókori Kelet és az antikvitás 11
2. Az ókori Kelet állam- és jogéletének hagyatéka 11
3. Hellász állam- és jogéletének hagyatéka 25
4. A Római Birodalom állam- és jogéletének hagyatéka 42
III. A középkorI ÁLLAM és jog
összehasonlító elemzése 67
5. A középkor alapvető struktúrái 67
6. A patrimoniális, a rendi és az abszolutista állammodell 70
7. Jogforrások és jogterületek a középkorban 77
8. A városok és joguk 98
9. Az egyház szervezete és joga 112
IV. A polgári állam és jog
összehasonlító elemzése 133
10. A modern államépítési elvek 133
11. A modern jogrend alapelvei 150
V. AZ EGYES TÉRSÉGEK ÁLLAM- ÉS JOGFEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 161
12. Az angol állam- és jogtörténet alapvonalai 161
13. Az angol térszerkezet és a gyarmatbirodalom 179
14. Az Amerikai Egyesült Államok állam- és jogtörténetének alapvonalai 187
15. A francia állam- és jogtörténet alapvonalai 211
16. Németalföld állam- és jogtörténetének alapvonalai 239
17. Svájc állam- és jogtörténetének alapvonalai 242
18. Az Ibériai-félsziget állam- és jogtörténetének alapvonalai 246
19. Itália állam- és jogtörténetének alapvonalai 250
20. A német térség állam- és jogtörténetének alapvonalai 258
21. A Habsburg Birodalom állam- és jogtörténetének alapvonalai 287
22. A skandináv–balti térség állam- és jogtörténetének alapvonalai 307
23. A cseh és a lengyel térség állam- és jogtörténetének alapvonalai 311
24. Az orosz állam- és jogtörténet alapvonalai 314
25. A Balkán állam- és jogtörténetének alapvonalai 326
26. Az iszlám államok és az iszlám jogi kultúra 330
VI. KIEMELT ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGTÖRTÉNETI
VIZSGÁLATOK 341
27. A modernizáció és modelljei 341
28. A nemzetközi együttélés fejlődésének alapvonalai 352
29. A joghatékonyság történeti vizsgálata 361
30. A hatalom és a jog kultúrtörténete 371
VII. VÁLOGATOTT IRODALOM 385
VIII. Név- és tárgymutató 399