AZ EURÓPAI FÖDERALIZMUS ALTERNATÍVÁJA KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1849–1945

A könyv a demokratikus jogállam-szervezési, a föderációelméleti, a nemzetközi jogi, az emberi jogi és az önrendelkezési jogi gondolkodás fejlődését mutatja be a 19. század második felében és a 20. század első felében Közép-Európában Adolf Fischhof, Kossuth Lajos, Frantisek Palacky, Eötvös József, Friedrich Naumann, Karl Renner, Jászi Oszkár, Tomás Garrigue Masaryk, Auer Pál, Hantos Elemér, Richard Nicolaus Coudenhove-Kalergi és Milan Hodza jogállam-szervezési, nemzetközi jogi és emberi jogi gondolatai alapján, kiemelve, hogy a többszintű kormányzás elvén nyugvó multikulturális föderalista államszervezés teoretikus megfogalmazásában e gondolkodók élenjártak.

A szerzőről:

Habilitált egyetemi doktor, független kutató és tanár. Tanári diplomáját a budapesti Eötvös Loránd Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte meg (1978). Bölcsészdoktori disszertációját 1983-ban védte meg, 1997-ben Ph.D-vé minősítette át a Bölcsészettudományi Kar. 2007-ben a Pécsi Tudományegyetem habilitált doktorrá avatta. 2010-től a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolája "Európa Újragondolása" Doktori Műhelyének a kutatási vezetője.

 

A tartalomból:

Előszó

Bevezető: A világföderáció klasszikus eszméje és hatása az államjog, a népjog és az emberi jogok fejlődésére

1. Elképzelések a soknemzeti demokratikus föderalista államról a Habsburg Monarchiában (1849–1918)

1.1. Kísérlet a nyelvi problémák jogállami megoldására: föderalista alkotmányterv Ausztriában, 1849

1.2. Adolf Fischhof nyelvi föderalizmusa

1.3. Palacký demokratikus népközössége

1.4. Eötvös József személyi elven alapuló demokratikus soknemzetiségű jogállama

A nemzeti eszme jelentése

A nemzeti toleranciától a nemzeti szabadságig

A soknemzeti demokratikus állam koncepciója Közép-Európában

A nemzeti szabadság elve mint európai kihívás

1.5. Kossuth dunai szövetségi terve 1849 után

1.6. Karl Renner személyi elven alapuló föderalizmusa

Reformgondolatok Ausztria föderatív átalakítására

1.7. Naumann a föderalista–funkcionalista jogharmonizáció alkotmányos alapelveiről

1.8. Jászi Oszkár a demokratikus asszimilációról

1.9. Masaryk konföderalizmusa

2. A népszuverenitás, a nemzeti önrendelkezési jog és a nemzetközi szervezet alapelveinek közép-európai interpretációi, 1918–1920 2.1. Renner az önrendelkezési jog értelméről a Habsburg Monarchiában, 1918

2.2. Jászi véleménye a nemzeti önrendelkezési jog gyakorlati alkalmazásáról

2.3. Masaryk Új Európa-terve

2.4. A Népszövetség kritikája

3. Az európai föderalizmus kérdése a Habsburg Monarchia felbomlása után

3.1. R. N. Coudenhove-Kalergi és a Páneurópa-mozgalom

A nemzetiségi problémák megoldása

3.2. Európai alkotmányterv, 1923

3.3. A Briand-terv közép-európai visszhangja

3.4. A dunai államok együttműködése

3.5. A gazdasági föderáció gondolata: Hantos Elemér

A gazdasági világföderáció eszméje

Nemzetek gazdasági szövetsége: a világgazdaság és a Nemzetek Szövetsége

Közép-Európa gazdasági újjászervezése

3.6. Jászi gondolatai Európa egységéről

Jászi az Európai Egyesült Államokról

3.7. Renner az európai föderációról

3.8. Az Európai Egyesült Államok terve

4. Az ellenállási mozgalom közép-európai föderációs tervei

4.1. A lengyel és csehszlovák ellenállási mozgalom föderatív tézisei

4.2. Hodža terve a közép-európai föderációról

Hodža közép-európai alkotmányterve

4.3. A Duna-klub a közép- és délkelet-európai unióról, 1943

4.4. Az európai föderáció és a kelet-közép-európai föderáció terve

4.5. A demokratikus európai föderáció mint a totalitárius rendszerek és a háború elleni védekezés útja

5. Konklúziók

6. Irodalom

 

Megjelenés: 2011

Terjedelem: 144 oldal

Kötés: kartonált