A termék a kosárba került.
Új jelszó kérése

HELYI KORMÁNYZÁS MAGYARORSZÁGON

-15%
HELYI KORMÁNYZÁS MAGYARORSZÁGON

Szerző: Pálné Kovács Ilona

Dialóg Campus Kiadó, 2008

Fő kategória >Állam- és jogtudomány >Közigazgatási jog
4 360 Ft
Akció: 3 705 Ft3705
Kezdete: 2018.08.02   A készlet erejéig!
Kedvencekhez
Ajánlom
Nyomtat
Összehasonlítás
Részletek
Ajánlatunk Önnek!
Adatok
Vélemények
Részletek

A könyv a magyar önkormányzati rendszer utóbbi közel két évtizedének mérlege. A szerző bemutatja a helyi és középszintű kormányzás modelljét és formálódását, előnyeit és hátrányait részben saját kutatások, részben a témában született szakirodalom és egyéb források alapján. A munka igyekszik interdiszciplináris megközelítést adni, kiemelve a politikatudományi dimenziókat, a hazai gyakorlatot a nemzetközi trendek tükrében értékeli. A szerző véglegesen leszámol a helyi önkormányzáshoz fűzött rendszerváltáskori illúziókkal, vélhetően vitát provokálva a témával foglalkozók körében.
2009. évi Kolnai-díjas könyv!

 

A szerző ajánlása:

Magyarországon a „helyi” eleve másodrangúságot üzenő jelző. A helyi kormányzás a politika és a politikatudomány mostohagyermeke. Kevesen vagyunk, akik komolyan gondoljuk, hogy a rezsimek legitimációját, a polgárok elégedettségét, s a közhatalom hatékonyságát alapvetően meghatározó dimenzióról van szó. A 2008-ban nagykorúvá vált magyar önkormányzati rendszer mérlege azt mutatja, hogy ezt a jelentőséget még nem ismertük fel. Magyarország centralizált maradt, az önkormányzatiság már nem sikertörténet, hanem a válság egyik fontos színtere.

 

Pálné Kovács Ilona

A kötet adatai:

Méret: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2008

Terjedelem: 320 oldal

 

Tartalom:

 

Előszó 9

 

I. fejezet: Elméleti keretek 11

 

1. A helyi-területi kormányzás fogalmi keretei,

történeti fejlődése 13

 

1.1. A központi és helyi hatalom változó egyensúlya 13

 

1.2. A regionalizáció, a kormányzati rendszerek

konvergenciája – új trendek 15

 

1.3. A helyi kormányzás tudományos kutatása 20

 

2. A fontosabb fogalmak 21

 

2.1. Centralizáció, decentralizáció, önkormányzati autonómia 22

 

2.2. Szubszidiaritás 27

 

3. Az állam térbeli szerkezete 30

 

3.1. A szintek száma, jellege szerinti modellek 30

 

3.2. Az irányítás alapszintje: helyi közösség – község,

város – vonzáskörzet 35

 

3.3. A városi igazgatás 39

 

3.4. A település feletti igazgatási egységek 41

 

3.5. A kormányzat alatti szintek, a régiók 43

 

3.6. Az önkormányzatok részvétele a nemzetközi kormányzásban 46

 

4. A helyi-területi funkciók, szerepkörök 48

 

4.1. A hatásköri felhatalmazás technikái 48

 

4.2. Új szereplők a helyi-területi funkciók ellátásában 48

 

4.3. A helyi önkormányzati szerepkörök 50

 

5. Az önkormányzati szervezet 52

 

5.1. Képviselet és komplexitás 52

 

5.2. A képviseleti, választott szervezeti egységek 54

 

5.3. A végrehajtás és a hivatal 57

 

5.4. A közvetlen demokrácia intézményei 59

 

6. A területi/vertikális hatalommegosztás és az önkormányzati szektor

alkotmányos szabályozása az Európai Unió tagországaiban 60

 

6.1. A szövetségi államok területi hatalommegosztásának jellemzői 61

 

6.2. A regionalizált államok területi közigazgatásának

alkotmányos szabályai 66

 

6.3. Az unitárius államok önkormányzatainak alkotmányos helyzete 72

 

6.4. A. főbb fejlődési trendek 83

 

II. fejezet: A helyi/regionális politika 87

 

1. A helyi politika kutatási irányzatai 89

 

1.1. A lokalitás – új dimenzió 89

 

1.2. Létezik-e helyi hatalom? 91

 

1.3. Ki kormányoz – elitisták és pluralisták vitája 92

 

1.4. Városok, mint gazdasági szereplők, az „urban regime” 94

 

1.5. Globalizáció és helyi kormányzás 96

 

2. Regionalizmus – a politikatudományi érdeklődés új terepe 96

 

2.1. A regionalizmus térhódítása 96

 

2.2. A régiók, mint fejlesztési keretek és szereplők 99

 

2.3. A régiók, a „governance” színterei 100

 

2.4. A régiók és a többszintű kormányzás 104

 

2.5. Régió és civil társadalom 106

 

3. Összefoglalás 107

 

3.1. A fő változási irányok 107

 

3.2. A helyi és makropolitika különbségei 109

 

III. fejezet: A magyar helyi–területi közigazgatás

történeti fejlődése 113

 

1. Az államalapítás, a feudális államfejlődés 115

 

2. A polgári állam 119

 

3. A szovjet típusú tanácsrendszer

a pártállam keretei között, 1950–1989 122

 

4. A magyar helyi kormányzás fejlődéséből

levonható tanulságok 126

 

IV. fejezet: A magyar önkormányzati modell 129

 

1. A szabályozás körülményei, az 1990-ben követett értékek 131

 

2. Az alkotmányos, elvi alapok 132

 

3. Az önkormányzati törvény lényegi sajátosságai 134

 

3.1. Az önkormányzati szintek, státusok 135

 

3.2. Az önkormányzati szervezet szabályozása 147

 

3.3. Az önkormányzatok és helyi társadalom viszonyrendszerének

szabályozása 154

 

3.4. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök 155

 

3.5. Az önkormányzatok pénzügyi alapjainak, gazdálkodásának

szabályozása 159

 

3.6. Az önkormányzatok és az állam viszonyrendszere

az önkormányzati törvény alapján 161

 

4. A helyi önkormányzati rendszer szabályozása, formálása

az önkormányzati törvény elfogadását követően 166

 

V. fejezet: A területi államigazgatás szabályozása

és fejlődése 169

 

VI. fejezet: A magyar önkormányzati rendszer szerkezeti

formálódása 181

 

1. Elaprózott helyi közigazgatás és az integráció elemei 183

 

2. A megyei szint gyengülése és „osztódása” 192

 

VII. fejezet: Az önkormányzatok feladat-

és eszközrendszerének alakulása,

működésük főbb jellemzői 197

 

1. A települési önkormányzatok szolgáltató tevékenysége 199

 

2. A megyei önkormányzati funkciók alakulása 205

 

3. Az önkormányzatok finanszírozási gyakorlata 212

 

3.1. A pénzügyi szabályozás változásai 212

 

3.2. A megyei önkormányzatok finanszírozásának néhány specialitása 219

 

3.3. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetének összegző értékelése 222

 

VIII. fejezet: A rendszerváltás utáni helyi politika 227

 

1. Az örökség 229

 

2. A helyi választások 231

 

3. A helyi politika legfontosabb szereplői és működési sajátosságai 241

 

3.1. A pártok 241

 

3.2. Az önkormányzati testületek 244

 

3.3. Az önkormányzati tisztségviselők 246

 

3.4. A hivatal 252

 

4. A helyi társadalom és az önkormányzatok,

a helyi hálózatok 255

 

4.1. A helyi népszavazás, közmeghallgatás 256

 

4.2. A civil társadalmi részvétel általános jellemzői 258

 

4.3. A gazdasági szereplők, önkormányzati intézmények

és az önkormányzatok 263

 

4.4. A helyi hálózatok 266

 

5. A megyei szintű politika 270

 

5.1. Általános jellemzők 270

 

5.2. A megyei testületi, képviseleti munka 272

 

5.3. A zsugorodó, instabil hivatal 273

 

5.4. A megyei hálózatok 274

 

6. A politika új színtere, a régió 274

 

IX. fejezet: Összegzés, forgatókönyvek 283

 

1. A területi/helyi kormányzatok hatalmi pozíciója, szerkezete 285

 

1.1. Szétaprózódás 285

 

1.2. Centralizáció 287

 

1.3. Érdekmegosztottság, kódolt konfliktusok 287

 

2. A helyi kormányzás szolgáltatásainak minősége, hatékonysága 288

 

3. Önkormányzatok és fejlesztéspolitika 290

 

4. A helyi kormányzás demokratizmusa 292

 

5. A helyi kormányzás megújulási képessége, a perspektívák 294

 

Felhasznált irodalom 301

Ajánlatunk Önnek!
Adatok
ISBN
978-963-9542-63-1
Kiadó
Dialóg Campus
VTSZ
4901
Vélemények
Nincs vélemény a termékről
Webáruház készítés