A MAGYAR NAGYHATALOM I-II.

Sorozatunkban a magyar polgári történetírás legjelesebb - új kiadásban nem hozzáférhető - munkáit kívánjuk ismételt megjelentetéssel a szélesebb közönség számára megismerhetővé tenni. Azokat a munkákat, amelyeket a második világháború után nem az adott tudományterület változásának önmozgása, hanem a direkt politikai akarat iktatott ki a tudományos közgondolkodásból, az egyetemi tananyagokból és az érdeklődő nagyközönség látóköréből. Tudjuk, hogy a megjelentetendő írások témakörében a legtöbb esetben születtek újabb feldolgozások, de hiszünk abban, hogy a történettudományban is vannak állandó, „örök” értékű művek, melyek időszerűségét nem érinti egy-egy részletük (netán egész témakörük) későbbi, mégoly „korszerű” feldolgozásának megjelenése. A kiadó úgy gondolja, hogy a magyar történetírás utóbbi évtizedeiben túl sokáig volt hegemón helyzetben egyetlen ideológia ahhoz, hogy lemondhassunk a XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedeinek gondolati sokszínűségét tükröző munkákról.

 

Asztalos Miklós (1899-1986) - könyvtáros, történész, drámaíró - pályafutását a Pécsi Egyetemen kezdte, innen került a Magyar Nemzeti Múzeumba, majd pedig az 1930-as évek végén állami tisztviselőként a Miniszterelnökségre. Hírnevét történelmi munkáival (főleg Erdély történetével és a kisebbségi kérdésekkel foglalkozva) alapozta meg, majd áttérve a szépirodalomra az egyik legsikeresebb magyar színpadi szerző lelt, akinek darabjait rendszeresen játszotta a Nemzeti Színház is. A háború után B-listázták, állását elveszítette, majd 1951-ben feleségével együtt indoklás nélkül kitelepítették Körösladányba. Budapesti házát soha nem kapta vissza, élete végéig Körösladányban élt. Sem történetírói, sem szépírói munkásságának folytatására nem volt esélye, így élete utolsó éveiben visszaemlékezésein és önéletrajzán dolgozott.

 

(a Kiadó utószavából)

 

Tartalomjegyzék:

 

I. kötet

 

Első könyv: A NEMZET SZÜLETÉSÉTŐL A NAGYHATALMI CÉLZATIG

I. Néhány szó a történetírásról

II. A nagyhatalmi állásra való egyetemes törekvés

III. A magyarság kialakulása és kiszakadása a Kaukázus-vidéki török törzsszövetségekből

IV. A Duna-medence földrajzi adottságai

V. A honfoglalás külpolitikai előkészítése és a honfoglalás

VI. A törzsszövetségi külpolitikától az erős királyi hatalomig

VII. A patrimoniális királyság kialakulása és első küzdelmei az ország függetlenségéért

VIII. Út a reális tartalmú, öncélú külpolitika felé

IX. Visszatérés a patrimoniális külpolitikához és a nagyhatalmi külpolitika megalapozása az ország újjászervezése útján

X. A természetes határok kitöltése és az államhatár kialakulása

XI. A társadalmi átalakulás és a nemzettudat kibontakozása

Második könyv: A MAGYAR NAGYHATALOM KIÉPÜLÉSE

I. A tudatos hódítás első évtizedei

II. A középkor felszámolása és a magyar államrendszer válsága

III. A tatár betöréstől az Európa elleni reakcióig

 

II. kötet

 

Második könyv: AMAGYAR NAGYHATALOM KJÉPÜLÉSE

IV. A nemzet mint saját sorsának intézője

V. A nagyhatalmi politika alapjainak újjáteremtése

VI. A nagyhatalmi állás csúcsán (I.) Nagy Lajos nápolyi politikája

VIII. A nagyhatalmi állás csúcsán (II.) Nagy Lajos balkáni politikája

IX. A nagyhatalmi állás csúcsán (III.) Nagy Lajos északi politikája

IX. A magyar külpolitika új útja: a német orientáció

Harmadik könyv: A MAGYAR NAGYHATALOM FELMORZSOLÓDÁSA

Magyarország nyugatra néz

Visszatérés az Árpád ok koncepciójához

A nagyhatalom utolsó fellángolása: újabb nyugati orientáció

A nagyhatalom megsemmisülése - Az ország és a nemzet egységének felbomlása

 

FÜGGELÉK

Dinasztikus táblák

Térképek

Képek jegyzéke

A szerkesztő utószava

A kiadó utószava

 

Kiadás éve: 2003

Terjedelem: 766 oldal