KÖZÉPKORI ÉS ÚJKORI JOGTUDOMÁNY

Az állampárti szocializmusban – átvéve a szovjet mintát – kialakult az egyes tételes jogtudományoktól teljesen elkülönített jogelmélet és ennek elvékonyított ismerettömege. A szerző ebben a kötetben négy irányban igyekezett tágításokat végrehajtani. A bevezető fejezetben a középkori és újkori európai jogfejlődés néhány alapvető vonulatát vázolta; a következő fejezetekben – és ez adta a kötet címét – az európai jogtudomány elmúlt ezeréves fejlődésének főbb fázisait elemezte; végül a két utolsó fejezetben a magánjogi dogmatika, illetve a büntetőjogi dogmatika főbb kategóriáinak fejlődését foglalta össze röviden. E két utóbbi nyitással célja az volt, hogy lehetővé váljon a jogelmélet és e két jogterület teoretikusai számára közös vitafórumok kialakítása, és ezzel a sok évtizede megszűnt jogfilozófia/büntetőjogtan, jogfilozófia/magánjogelmélet diskurzusai újjáteremtődjenek...

 

A kötet adatai:

Méret: B/5

Kötés: keménytáblás

Megjelenés éve: 2008

Terjedelem: 224 oldal

 

Tartalom:

Előszó 9

 

I. fejezet: A jog rétegeinek történeti kibomlása 11

 

1. Az archaikus jogoktól a tudatos jogalkotásig 11

 

2. A jogdogmatika rétegének kialakulása 17

 

2.1. A konzíliumadás, ítélkező jogi fakultások 18

 

2.2. A jogi humanizmus korrekciói 20

 

2.3. Az újkor észjogi természetjogának rendszertörekvései 22

 

3. A konkretizáló bírói jogréteg formálódása 25

 

II. fejezet: Az európai jogtudomány újjáéledése – a glosszátorok 29

 

1. A glosszátorok intézményi feltételei 29

 

2. A glosszátorkorszak kiemelkedő alakjai 45

 

3. A korszak glosszátoroktól független művei 54

 

4. A glosszátorok jelentősége és hatása 56

 

Függelék: Digesta-kivonatok 60

 

III. fejezet: A kommentátorok – az átformált római jog

gyakorlati használatbavétele 69

 

1. A kommentátorok megváltozott intézményi feltételei 69

 

2. A kommentátor-irodalom fő alakjai 72

 

IV. fejezet: Ítélkező jogi fakultások – a jogászprofesszorok

gyakorlati jogformálása 93

 

1. A konzíliumok gyakorlatának kialakulása: disputatio, quaestio, consilium 94

 

2. A konzíliumadás és az ítélkező fakultások paradicsoma:

a német egyetemi jogászság 101

 

3. A konzíliumadás mint az egyetemi jogászság egzisztenciális háttere 106

 

4. A konzíliumok gyakorlatának funkciói 110

 

5. A konzíliumadási tevékenység kortárs kritikái 112

 

V. fejezet: Az európai jogi gondolkodás újkori fordulata

(jogi humanizmus, elegáns juriszprudencia

és a világi természetjog) 117

 

1. A jogi humanizmus 118

 

1.1. A jog és a jogászok kritikája az olasz humanizmusban 118

 

1.2. A mainstream jogtörténeti felfogás a francia jogi humanizmusról 123

 

1.3. A jogi humanisták egy mai kritikusa: Douglas Osler 130

 

2. Az elegáns juriszprudencia 132

 

3. A jogi rendszerre törekvés megjelenése 134

 

3.1. Szellemi paradigmaváltás az 1500-as évektől 134

 

3.2. Az újkori természetjog elágazásai 139

 

3.3. A természetjogtól a jogfilozófiáig és a jog értelmi rendszeréig 146

 

4. A gyakorlati juriszprudencia felemelkedése és eltűnése 149

 

VI. fejezet: Magánjogdogmatika-történeti elemzések 155

 

1. A személy (Person) 156

 

1.1. A személyiség előtérbe kerülése a személy helyett 158

 

1.2. Az általános személyiségi jog 160

 

2. A jogi személy (Juristische Person) 161

 

2.1. A középkori universitas 161

 

2.2. Az emberi társaságok az észjogban: a societas 162

 

2.3. Az abszolutista állam bizalmatlansága a kialakuló morális

személyekkel szemben 163

 

2.4. A jogi (juristische) személy 163

 

2.5. Harc a fikciós elmélet körül 164

 

2.6. Jogi személy a második világháború utáni évtizedekben 166

 

3. A dolog (Sache) 167

 

3.1. A szó és fogalomtörténet elkülönülése 167

 

3.2. A római jogi res 167

 

3.3. A dolog jogi fogalmának megalkotása 167

 

3.4. A birtok problémája 168

 

3.5. Tulajdonszerzés és az absztrakciós elv 169

 

4. A jogügylet (Rechtsgeschäft) 170

 

4.1. A szerződés mint konszenzus 171

 

4.2. Savigny: jogügylet és jogviszony 172

 

4.3. Harc az akaratnyilatkozati és a kijelentési elmélet között 172

 

4.4. A szerződési szabadság leépítése: a faktikus szerződések 172

 

4.5. A szerződési jogviszonytól a törvényi jogviszonyig 173

 

5. A kötelmi viszony (Schuldverhältnis) 174

 

5.1. Az obligatiótól a kötelmi viszonyig 175

 

6. A jogellenes károkozásért való felelősség (Unerlaubte Handlung) 177

 

6.1. Vagyoni és személyi károk 179

 

7. A tulajdon (Eigentum) 180

 

7.1. Alanyi jog és tulajdonjog 182

 

VII. fejezet: Büntetőjogdogmatika-történeti elemzések 187

 

1. A német büntetőjog-dogmatika fejlődése 189

 

1.1. A Szásztükör dogmatikanélkülisége 189

 

1.2. A Carolina kezdődő jogdogmatikája 190

 

1.3. Az usus modernus dogmatikai fejlesztései 191

 

1.4. A klasszikus német büntetőjog-dogmatika kialakulása 192

 

1.5. A finalista büntetőjog-dogmatika kialakulása 193

 

2. A francia büntetőjog-dogmatika formálódása 194

 

2.1. A korai francia büntetőjogdogmatika helyzete 194

 

2.2. A napóleoni büntetőkódex dogmatikája 196

 

2.3. A mai francia büntetőjog-dogmatika újításai 199

 

3. Az angol–amerikai büntetőjog-dogmatika formálódása 200

 

3.1. A kísérlet megjelenése a befejezett bűncselekmény mellett 200

 

3.2. A bűnösség doktrínájának alakulása 203

 

3.3. Az elkövetői kör: tettes, bűnsegéd, felbujtó, bűnpártoló 208

 

4. Az olasz büntetőjog-dogmatika az 1800-as években 213

 

4.1. Cesare Beccaria 214

 

4.2. Francesco Carrara 215

 

5. A büntetőjog-dogmatika hazai fejlődése 218

 

5.1. A magyar büntetőjog-dogmatika Werbőczy után 218

 

5.2. Pauler Tivadar büntetőjog-dogmatikája 219

 

5.3. A Csemegi-kódex dogmatikája 221