ALKOTMÁNYOS POLGÁRI JOG?

-15%
ALKOTMÁNYOS POLGÁRI JOG?

Szerző: Gárdos-Orosz Fruzsina

Dialóg Campus Kiadó, 2011

3 480 Ft
Akció: 2 960 Ft
Kezdete: 2018.08.01   A készlet erejéig!
Kedvencekhez
Ajánlom
Nyomtat
Összehasonlítás
Részletek
Ajánlatunk Önnek!
Adatok
Vélemények
Részletek

Magyarország új Alaptörvénye kimondja, hogy az Alkotmánybíróság alapjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. A joggyakorlat segítése céljával a kötet átfogóan ismerteti azokat a módszereket, amelyek lehetővé teszik a bíróságok számára magánjogi jogvitákban az alapjogok értelmezését és alkalmazását. A bemutatásra kerülő külföldi, európai uniós és nemzetközi jogi megoldások egy része lehetővé teszi, hogy a felek közvetlenül jogot alapítsanak az alapjogi rendelkezésekre, más része azt kívánja meg az eljáró bíróságtól, hogy az alkalmazandó jogszabály alapvető jogokat tiszteletben tartó értelmezésével hozzon döntést. A magyar jogban bekövetkező változások megértéséhez segítséget nyújt még a közjog és a magánjog sajátosságainak felelevenítése, illetve az elmúlt évtizedek vonatkozó jogalkotási és jogalkalmazási tapasztalatainak összefoglalása.

 

A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: kartonált
Megjelenés éve: 2011
Terjedelem: 216 oldal

Tartalomjegyzék:

Rövidítésjegyzék 9
Előszó 11
Expozíció 15

I. Bevezetés 17
A közjog és a magánjog elválasztása, ennek eredete és kritikája 17
Az alapvető emberi jogok sokoldalúsága 25
A magánjog közjogiasodása 33
Összefoglalás 39

II. A horizontális hatály megjelenése és modellei 40
Az amerikai modell – state action doctrine 41
Alapjogi rendelkezések a magánjogi jogviszonyokban Németországban – Drittwirkung 45
Bevezetés 45
A Drittwirkung kialakulása és lényege 46
Nipperdey és a közvetlen horizontális hatály 46
Dürig és a Lüth-döntés 47
Élet a „Lüth” után 50
Kritika a jogirodalom részéről 50
Claus-Wilhelm Canaris 50
Értékelések – pro és kontra 53
A Szövetségi Alkotmánybíróság újabb gyakorlata – az állam intézményvédelmi kötelezettségének árnyalása 56
A Handelsvertreter-ügy 56
A Bürgschaft-eset, a Kündigungsschutz-eset és a Parabolaantenne-eset 58
A módosult dogmatikai alap kritikája 59
A valódi alapjogi panasz szerepe – az alkotmánybíróság és a rendes bíróságok kapcsolata 61
A valódi alapjogi panasz 61
Deference vagy alkotmánybírósági aktivizmus? 63
A közvetlen horizontális hatály 67
Összefoglalás 72

III. Horizontális hatály Magyarországon 73
A magyar alapjogvédelem 73
A magyar alapjogvédelem természete 74
Az alapvető jogok alanyai 76
Az alapjogvédelem helye a jogrendszerben 78
Az állam tevőleges alapjogvédelmi kötelezettségei 81
Horizontális hatály a magyar jogirodalomban 84
A horizontális hatály lehetséges alkotmányi alapjai a jogirodalom szerint 84
A bírói gyakorlat jogirodalmi értékelése 87
Alkotmányjogászok a horizontális hatályról de lege ferenda 93
Horizontális hatály a bírói gyakorlatban a diszkriminációtilalom tükrében 96
A diszkriminációtilalom törvényi szabályozásának alkotmányos alapja 97
A bíróság gyakorlata az Ebtv. előtt 98
Az Ebtv. és hatása a horizontális hatályra 101
Az Ebtv. Magyarországon 101
Bírói gyakorlat az Ebtv. után 104
Egyenlő bánásmód a bírói gyakorlatban a Ptk. és az Ebtv. szerint 108
Horizontális hatály az új Polgári Törvénykönyvben 110
Új Ptk. 110
Koncepció és Szakértői Javaslat 111
A 2009. évi CXX. törvény 112
A szerződési szabadság és a személyhez fűződő jogok 113
Közvetlen vagy közvetett alkalmazhatóság? A Lábady–Vékás-vita 114
Alapjogi bíráskodás a magyar jogban – Az alapjog tartalmának megállapítása 118
Szabály vagy jogelv: alkotmányértelmezési módszerek 120
Szabály vagy jogelv? 120
Az alkotmányértelmezési módszerek 123
Az alapjogok tartalmának megállapítása 127
Az alapjogi teszt 127
A „lényeges tartalom” korlátozhatatlansága 128
Az általános szükségességi–arányossági teszt 130
Legitim jogalkotói cél 131
Szükségesség 132
Arányosság 133
Speciális alkotmányossági tesztek 135
A mérlegelés mint módszer 136
Az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok alkotmányértelmezésének
intézményes kapcsolatai 141
Összefoglalás 146

IV. Horizontalitás az európai uniós jogban 148
A nemzetközi jog mint iránytű 149
Az Európai Unió és az Emberi Jogok Európai Bírósága 152
Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az alapvető emberi jogok magánjogi érvényesítése 154
Az állam tevőleges kötelezettsége (positive obligation) 154
Az Appleby- és a Pla-eset – a positive obligation
és a margin of appreciation 157
Az alapszabadságok és alapjogok közvetlen magánjogi alkalmazhatóságának kialakulása az Európai Unióban 160
Az alapvető emberi jogok védelme az Európai Unióban 161
Az alapvető emberi jogok védelmének kibontakozása az Európai Bíróság gyakorlatában 161
Az alapvető emberi jogok jogalkotói védelme 162
Az alapvető emberi jogok horizontális hatálya felé vezető út 164
A kezdetek: a közvetlen és közvetett alkalmazhatóság elve 164
A közvetlen horizontális alkalmazhatóság 165
Az alapszabadságok és alapvető emberi jogok horizontális hatálya 169
Az alapszabadságok 169
A Mangold-eset 171
A Viking Line-eset 172
Lisszabon után: a Kücükdeveci-eset 174
Az Alapjogi Karta új státusza és a horizontális hatály 176
A magyarországi és az európai uniós alapjogvédelem kapcsolata
a horizontális hatály kérdésében 178
A horizontális hatály vizsgálata a közösségi jog elsődlegességének kontextusában 180
Tagállamok a szupremácia korlátairól 180
Alkotmány és a szupremácia Magyarországon 182
Az Alkotmánybíróság gyakorlata 182
Jogirodalmi kritika az alkotmánybírósági gyakorlat kapcsán 183
Uniós kompetenciák az alapjogvédelem terén – hatáskörmegosztás
az Európai Unió és a tagállamok között 186
Hatáskörmegosztás és az alapvető emberi jogok horizontális hatálya 188
Összefoglalás 190

V. konklúzió 192
Bibliográfia 198
Jogirodalom 198
Jogesetek 213
Európai Unió 213
Emberi Jogok Európai Bírósága 214
Németország 214
Magyarország 215

Ajánlatunk Önnek!
Adatok
ISBN
978-963-9950-47-4
Kiadó
Dialóg Campus
VTSZ
4 901
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Webáruház készítés
shopmania.hu arfalo.hu aprohirdetesingyen.hu arumagazin.hu vatera.hu