Új jelszó kérése

ÁLTALÁNOS MÉDIAISMERET

-15%
ÁLTALÁNOS MÉDIAISMERET

Szerző: Pikó András, Wisinger István, Zöldi László

Dialóg Campus Kiadó, 2007

 

A bolognai rendszerű felsőoktatás médiatudományi BA-képzéséhez készült tankönyv egyszerre szólítja meg a főiskolákon tanuló művelődésszervezőket, akiknek a végzés után dolguk lehet a médiával, a kommunikáció szakos hallgatókat, akik az alapismereti tantárgyak után valamelyik médium tanulmányozására szeretnének szakosodni.

Az új tankönyv szerzői az újságírás és a felsőoktatás elismert szakemberei. A kötet szerkesztésére is vállalkozó Zöldi László írta a nyomtatott sajtó-fejezetet, Pikó András a rádióról szólót, Wisinger István pedig a televíziós ismereteket dolgozta fel.

4 480 Ft
Akció: 3 815 Ft3815
Kezdete: 2017.06.01   A készlet erejéig!
Kedvencekhez
Ajánlom
Nyomtat
Összehasonlítás
Részletek
Ajánlatunk Önnek!
Adatok
Vélemények
Részletek

Megjelenés éve: 2007

Méret: B/5

Terjedelem: 200 oldal

Kötés: keménytáblás

 

Tartalom:

 

Üdvözlet az olvasónak

Adatok a magyar médiáról

 

I. Ismeretek a médiáról (Zöldi László)

1. Mi a média?

1.1 A média meghatározása

1.1 A média szűkebb és tágabb értelmezése

1.1.2 Miért jött létre a média?

1.2 Milyen régi a média?

1.2.1 Mikor lett közismert a média?

1.2.2 A média tömeghatása

1.2.2.1 Az európai médiakorszak kezdete

1.2.2.2 Az amerikai médiakorszak kezdete

1.2.2.3 Mikor örökült át a média a köztudatba?

1.3 Hogyan lett a médiumból média?

1.3.1 Média vagy médiák?

1.3.2 Hogyan lett a mediumból médium?

1.3.3 A média és a nyilvánosság

1.3.4 Munkamegosztás a médiában

1.3.5 Szemléletváltás a médiában

1.4 A média korszakolása

1.4.1 Az elsődleges vagy előfutár média

1.4.2 A másodlagos vagy nyomtatott média

1.4.3 A harmadlagos vagy elektronikus média

1.4.4 A negyedleges vagy digitális média

1.5 A média funkciói

1.6 A médiafogyasztás típusai

1.7 A média törvényi keretei Magyarországon

1.7.1 Mi a különbség a sajtótörvény és a médiatörvény között?

1.7.2 Mire vonatkozik a sajtótörvény, illetve a médiatörvény?

 

II. Ismeretek a sajtóról (Zöldi László)

2. A nyomtatott sajtó

2.1 Mi a sajtó?

2.1.1 A sajtó ismérvei

2.1.2 Hogyan lett a hírlevélből újság?

2.1.3 A sajtó mint vállalkozás

2.1.4. A sajtó funkciói

2.1.5 A sajtó megbízhatósága

2.2 A helyi sajtó

2.2.1 A helyi lap meghatározása

2.2.2 Hogyan lett helyi az újság?

2.2.3 A helyi napilapok

2.2.4 A helyi hetilapok

2.2.5 A tágabb időközönként megjelenő helyi lapok

2.2.6 Hány helyi lap van Magyarországon?

2.2.7 A helyi lap típusai

2.2.7.1 Az önkormányzati tulajdonban lévő helyi lap

2.2.7.2 Az alternatív helyi lap

2.2.7.3 A kereskedelmi alapon működő helyi lap

2.2.7.4 A kistérségi lap

2.3 A glokális sajtó

2.3.1 Mi a glokális?

2.3.2 Mi a glokalitás?

2.3.3 Mi tekinthető glokális újságnak?

2.3.4 A glokális sajtó magánosítása

2.3.5 A vidéki sajtóprivatizáció előnye és hátránya

2.3.6 Miben különbözik a glokális sajtó az országostól?

2.3.7 Vélemény- és hírújságírás a glokális sajtóban

2.3.8 Hogyan érvényesülnek lokálisan a glokális szempontok?

2.3.9 A nyomdakoncentráció következményei a glokális sajtóban

2.4 Távlatok a sajtó előtt

2.4.1 Az alternatív napilapok és a jumbó-terjesztés

2.4.2 Az alternatív napilap és a kistérségi szemlélet

2.4.3 A mutációs rendszer megyei keretekben

2.4.4 A regionális sajtó mint lehetőség

2.5 Az országos sajtó

2.5.1 Mi az országos lap?

2.5.2 A közéleti országos lap

2.5.3 Esettanulmány az országos lapok piacáról

2.5.4 Az országos bulvársajtó

2.5.4.1 A szórakoztató bulvárlap

2.5.4.2 A hír-bulvárlap

2.5.5 A kompakt kísérlet

2.5.5.1 Miért szűnt meg a Budapesti Reggel?

2.5.5.2 Bulváros módszerekkel a bulvárszemlélet ellen?

2.6 A digitális sajtó

2.6.1 Mi az e-journal?

2.6.2 Mi az online újság?

2.6.3 Internet a sajtóban

2.6.3.1 Hogyan lesz az intranetből internet?

2.6.3.2 A sajtóbeli internet előfeltételei

2.6.4 A nyomtatott sajtó online-változata

2.6.4.1 A pécsi kísérlet

2.6.4.2 A debreceni kísérlet

2.6.5 A nyomtatott sajtó digitális változata

2.6.5.1 A digitális változat kísérleti terepe

2.6.5.2 Mire használható még a digitális változat?

2.6.6 Mi lesz a nyomtatott sajtóval az internet korában?

2.7 Olvasásra nevelési kísérletek

2.7.1 A napilap-piac jellemzői

2.7.2 Újságolvasási szokások

2.7.3 Olvasásra nevelési kísérletek külföldön

2.7.3.1 Olvasásra nevelés az Egyesült Államokban

2.7.3.2 Olvasásra nevelés német nyelvterületen

2.7.4 Olvasásra nevelési kísérletek Magyarországon

2.7.4.1 A SÉTA olvasásra nevelési kísérlet

2.7.4.2 A HÍD olvasásra nevelési kísérlet

2.7.4.3 A LADIK olvasásra nevelési kísérlet

2.7.5 Az olvasásra nevelési kísérletek összegzése

 

III. Ismeretek a rádióról (Pikó András)

3. A rádió

3.1 Mi van a rádióval?

3.1.1 Van-e jövője a rádiónak?

3.1.2 Hány rádió van Magyarországon?

3.1.3 Rádióhallgatási szokások

3.1.3.1 A rádió mint társpótlék

3.1.3.2 Lehet-e a metróban rádiózni?

3.1.3.3 Rádió a bevásárlóközpontban

3.1.4 Kinek szól a rádió?

3.1.4.1 A célközönség meghatározása

3.1.4.2 A hallgatóság mérése

3.1.5 Kik hallgatnak rádiót?

3.1.5.1 A kereskedelmi rádiók célcsoportjai

3.1.5.2 Napszakok a médiafogyasztásban

3.1.5.3 Miért hallgatnak közszolgálati rádiót?

3.1.5.4 A hallgatót megszerezni vagy megtartani könyebb?

3.1.6 Hol hallhatók a rádiók?

3.1.6.1 Hogyan jut el a rádióműsor a hallgatók fülébe

3.1.6.2 A rádiók vételkörzete

3.2 A rádiók típusai

3.2.1 Mit jelent a jeltő nélküli műsorszolgáltatás?

3.2.2 A rádiók tartalmi sajátosságai

3.2.2.1 A közszolgálati rádió

3.2.2.2 A közműsor-szolgáltató rádió

3.2.2.3 A kereskedelmi rádió

3.2.2.4 A nem nyereségérdekelt rádió

3.3 A rádiós frekvenciagazdálkodás

3.3.1 Jogi szabályozás

3.3.2 A frekvencia természete

3.3.2.1 Miért kell díjat fizetni?

3.3.2.2 Állami frekvenciagazdálkodás

3.3.2.3 Az országos sugárzású kereskedelmi rádiók frekvenciapályázata

3.3.2.4 A döntés

3.3.2.5 A rádiós frekvenciapályázat tanulságai

3.3.2.6 A rádiók részesedése a reklámtortából

3.4 A rádiók átváltozása

3.4.1 Hogyan lehet frekvenciát keresni?

3.4.2 A Kaméleon-akció

3.4.3 Ugyanaz a rádió - másként

3.4.4 Az arculatváltás ára

3.4.5 A rádiózás gazdasági feltételei

3.4.5.1 Az állandó költségek

3.4.5.2 A jogdíj mint költség

3.4.5.3 A hírszerkesztő mint költségtényező

3.4.5.4 A dj mint költségtényező

3.5 A rádiózás fejlődése a rendszerváltás óta

3.5.1 A rádiós party

3.5.2 A rendszerváltás korai évei: vetélytárs nélkül a Magyar Rádió

3.5.2.1 Csúcsműsorok a Magyar Rádióban

3.5.2.2 A nonprofit rádió mint a rádiózás megújítója

3.5.3 Mi lesz a Magyar Rádióval?

3.5.4 Tánczenei koktél a huszonegyedik században

3.5.5 A fővárosi rádiók

3.5.5.1 Átmeneti rádiók

3.5.5.2 Az Infó és a Klubrádió vetélkedése az igényesebb halgatókért

3.6 A helyi hangerő

3.6.1 A helyi nyilvánosság piaca

3.6.2 Miért telített a helyi rádiós piac?

3.6.3 A jövő útja: a hálózatosodás

3.6.4 Harc a hirdetési felületért

3.6.5 Összegzés

 

IV. Ismeretek a televízióról (Wisinger István)

4. A televízió

4.1 Én és a televízió

4.1.1 A televízió mint háztartási gép

4.1.2 A televízió mint társadalmi jelenség

4.1.3 A televízió mint szellemi hűtőszekrény

4.1.4 A televíziós kép és hang mint magántulajdon

4.1.5 A televízió mint üzenet

4.2 A televízió és a társadalom

4.2.1 A képes rádió

4.2.2 A rádió és a televízió közös gyökerei

4.2.2.1 Az európai rendszer

4.2.2.2 Az amerikai rendszer

4.2.3 A közszolgálati televíziózás hőskora

4.2.3.1 A reklám nélküli BBC

4.2.3.2 Harc az elsőségért

4.2.4 A kereskedelmi televíziózás hőskora

4.2.4.1 A kereskedelmi televíziózás eszköztára

4.2.4.2 A politika közbeszól

4.2.5 A televíziózás aranykora

4.2.5.1 A második típusú hálózat Európában

4.2.5.2 A második csatorna Angliában

4.2.5.3 Kísérletek a kontinentális Európában

4.2.5.4 A két modell keveredése

4.3 A magyar televíziózás a rendszerváltásig

4.3.1 Kísérletektől a nyilvános műsorig

4.3.1.1 A Magyar Televízió születésnapja: 1957. május 1.

4.3.1.2 Hogyan lett önálló a Magyar Televízió?

4.3.2 Televíziós rendszerek és intézmények

4.3.2.1 A regionális televíziózás kezdetei

4.3.2.2 A szolgáltató televízió

4.3.3 Önálló törekvések a Magyar Televízióban

4.3.3.1 A Magyar Televízió átalakulása

4.3.3.2 Az első magántelevízió Magyarországon

4.4 A magyar televíziózás a rendszerváltás után

4.4.1 Médiaháború a közszolgálati csatornákért

4.4.2 A Duna Televízió megszervezése

4.4.3 A médiatörvény következményei a televíziózásban

4.4.4 A vegyes rendszer

4.4.4.1 Országos vételkörzet

4.4.4.2 Helyi és regionális vételkörzet

4.4.5 Ki fizeti a televíziózást Magyarországon?

4.5 A személyiség szerepe a televíziózásban

4.5.1 A képernyős személyiség társadalmi szerephelyzete

4.5.2 A képernyős személyiség alakváltozásai

4.5.3 A sztárrendszer kialakulása

4.5.4 Hogyan „csinálják” a televíziós személyiséget?

4.5.5 A hiteles tévészemélyiség meghatározása

4.5.6 Magyar tévészemélyiségek

4.6 A globális falu médiapiaca

4.6.1 A száguldó riportertől a száguldó információig

4.6.2 A televízió mint elektronikus svédasztal

4.6.3 A hírportál és a televízió

4.6.4 Internet a televíziós képernyőn

4.6.5 A jövő esélyei és lehetőségei

4.6.6 Mennyit ér a képes információ?

 

Felhasznált irodalom

Ajánlatunk Önnek!
Adatok
ISBN
978-963-7296-50-5
Kiadó
Dialóg Campus
VTSZ
4901
Vélemények
Nincs vélemény a termékről
Webáruház készítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint.