A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCS - elfogyott

10 kg arany, 200 év, közel ezernyi cikk és könyv – a nagyszentmiklósi kincset mérlegre téve ez kerül az egyik serpenyőbe. Készülésének tisztázatlan kora, elrejtésének feltár(hat)atlan oka, a tárgyak világi és/vagy egyházi rendeltetése körüli bizonytalanság és az ábrázolt jelenetek folklorisztikus tartalmának valószínűleg mindörökre ismeretlen volta – ez kerül a másikba. Egyáltalán kerülhet-e még valami lényegesen új az utóbbiba? Tehet-e még valaki tényleg újat a kincs kutatásához? Mi a kincsnek és mi eddigi kutatásának a lényege? Mit lehet a kinccsel kapcsolatban érdemlegesen, ténylegesen megismerni?

Bálint Csanád a régész, művészettörténész szemével vizsgálta a leletegyüttest, több alkalommal tanulmányozta az eredetiket is. A kutatás a Kelettel hozta kapcsolatba a kincset, ezért a szerző hosszasan tájékozódott az Eurázsia és Bizánc V–X. századi régészetével és művészetével foglalkozó irodalomban.  Ennek köszönhetően első ízben született olyan összefoglalás, amely a kora középkori Irán, Közép-Ázsia, az arab kalifátus, Kína, Bizánc, az eurázsiai steppe és a Kárpát-medence fémedényművességeit együtt mutatja be.

A kincs eredetével kapcsolatos két népszerű elmélet könnyen elvethető, mert az edények teljes mértékben eltérnek a dunai bolgár (IX. század) és a honfoglaló magyar (X. század)leletektől és ornamentikától. Az avar régészeti anyaggal, díszítésmóddal és ötvöstechnikával viszont apró egyezések hosszú sora mutatható ki. Ennek alapján megállapítható, hogy a nagyszentmiklósi kincs egy VII–VIII. századi avar (rész)fejedelmi család birtokában volt.

A könyv nemcsak a kincs edényeiről nyújt fényképanyagot, de teljes áttekintést kínálva bemutatja a kora középkori eurázsiai fémedényleleteket és –ábrázolásokat is.

 

A tartalomból:

Előszó
Köszönetnyilvánítás
Bevezetés
I. A lelőhely
II. Szemelvények a kincs régészeti és művészettörténeti kutatásának történetéből
III. A protobolgár eredet elmélete
IV. A honfoglaló magyar eredet elmélete
V. A nagyszentmiklósi kincs és a keleti fémedény-művesség
VI. A nagyszentmiklósi kincs és a 6-10. századi bizánci fémedény-művesség. A vrapi lelet „avar” vonatkozásai
VII. Nagyszentmiklós és a 6-10. századi Kárpát-medencei fémedények
VIII. A tárgy- és képtípusok hasonlóságairól
IX. A kincs avar (kori) kapcsolatai
X. A nagyszentmiklósi kincs (kultúr)történeti helye (feltételezések, következtetések, hipotézisek)
Utószó, egyben bevezetés a jövendő kutatásokhoz
Irodalom
Képek forrása
Mutató


A kötet adatai:
Kötés: keménytábla
Megjelenés éve: 2004
Terjedelem: 659 oldal