KÖZÉP- ÉS DÉLKELET EURÓPA AZ EZREDFORDULÓN

A könyv magyar nyelven elsőként mutatja be átfogóan a Lengyelországtól Albániáig terjedő közép- és dél-kelet-európai térség elmúlt évtizedbeli átalakulását, valamint európai integrációjának feladatait, esélyeit. A figyelmet kevésbé a jól ismert politikai, mint inkább a gazdasági, társadalmi, közigazgatási és környezeti folyamatokra fordítja. Elemzi a privatizáció, a mezőgazdasági átalakulás, a városi és vidéki területek fejlődésének azonosságait és országok közötti különbségeit. Nagy figyelmet szentel a folyamatok egyes országokon belüli differenciálódásának, az egyes régiók sajátos fejlődésének és problémáinak. Tágabb környezetünk átalakításának összehasonlító bemutatása megkönnyíti a hazai folyamatok reálisabb értékelését is, ezért a könyv szélesebb olvasói kör érdeklődésére tarthat számot. A gazdasági és a regionális folyamatokra helyezett súlypontja révén pedig jól felhasználható a gazdasági és földrajzi felsőoktatásban.

 

A kötet adatai:

Méret: B/5

Terjedelem: 364 oldal

Kötés: keménytáblás

 

Tartalom:

1. Az örökség 15

1.1. Európa választóvonalai: Közép-Európa, Köztes-Európa, Délkelet-Európa 15

1.2. A vizsgált térség 22

1.3. Népesedés, vándorlás 26

1.4. Gazdasági szerkezet és gazdasági kapcsolatok 34

1.5. Társadalmi folyamatok 41

1.6. Etnikai, vallási és politikai kötődések és választóvonalak 46

1.6.1. Etnikai szerkezet 47

1.6.2. A vallás szerepe és a népesség felekezet szerinti struktúrája 50

1.6.3. A politikai folyamatok regionális strukturálódása 53

1.7. Regionális fejlődés és differenciálódás 62

1.7.1. Nemzetek közötti differenciálódás 62

1.7.2. Regionális differenciálódás. 64

1.8. Városok, urbanizáció 72

1.8.1. A városhálózat szerkezete 72

1.8.2. A városok társadalmi és térbeli szerkezetének változásai 78

1.9. Vidéki térségek, falusi települések 80

1.10. Szállítás és energia 87

1.10.1. A közlekedési hálózat 87

1.10.2. Szállítási teljesítmények 90

1.10.3. Határátkelőhelyek: a régió közlekedésének szűk keresztmetszetei. 95

1.10.4. Energiatermelés és energiahálózatok 99

1.11. A környezeti, természeti és kulturális örökség 101

1.11.1. A környezeti örökség 101

1.11.2. A természeti örökség 103

Nemzeti parkok, természetvédelmi területek 104

1.11.3. Kulturális örökség 105

1.12. Regionális identitás, regionalizáció és közigazgatás 107

1.12.1. Föderalizmus és regionalizáció 110

1.12.2. A területi közigazgatás 116

1.13. Regionális politika, regionális tervezés 119

2. A kihívás 127

A társadalmi-gazdasági átmenet és annak hatása a térbeli átalakulásra

Közép- és Délkelet-Európa országaiban 1989-1999 127

2.1. Az átmenet fogalma és értelmezése 127

2.2. A gazdasági fejlődés alapvonásai az elmúlt évtizedbe 129

2.2.1. A kiindulóhelyzet 129

2.2.2. A privatizáció 134

2.2.1. Az évtized gazdasági fejlődési pályája 138

2.3. Térbeli differenciálódás az átmenet időszakában 147

2.3.1. A regionális egyenlőtlenségek jellege és természete

a politikai fordulat előtt és után 147

2.3.2. A térbeli differenciálódást létrehozó gazdasági tényezők 150

2.3.3. A régiók fejlődési típusai 153

2.4. Átalakulás a vidéki térségekben 155

2.4.1. A mezőgazdasági privatizáció 156

2.4.2. Birtoknagyság és üzemi formák 158

2.4.3. A mezőgazdaság gazdasági, piaci helyzete, pénzügyi kondíciói

az átalakulás során 160

2.4.4. A mezőgazdaságon kívüli társadalmi-gazdasági folyamatok hatása

a vidéki területekre 161

2.4.5. A vidéki települések fejlődését meghatározó tényezők alakulása 164

2.4.6. Romák Közép- és Délkelet-Európában 166

2.5. Az átmenet városi problémái. 169

A kereskedelem és a bankok szerepe az átalakulásban 170

Lakáshelyzet, lakásprivatizáció 173

Városrendezés, területfelhasználás 176

2.6. Az átmenet hatásai a közlekedésre, távközlésre és energiagazdálkodásra 178

2.6.1. A közúti közlekedés térnyerése a vasút terhére. 179

2.6.1. Az egyéni közlekedés térnyerése a tömegközlekedés terhére. 181

2.6.2. A nemzetközi szállítások térnyerése a belföldiek terhére. 181

2.6.3. A "nyugati" irányú szállítások térnyerése a többi iránnyal szemben

2.6.4. Közlekedésfejlesztési beruházások 182

2.6.1. Távközlés 183

2.6.2. Energiahálózatok és -vezetékek 184

2.7. A környezetvédelem, a természeti és kulturális örökség az átmenet során 186

2.7.1. A környezeti állapot változása 186

2.7.1. Természetvédelem 188

2.7.2. Kulturális örökség 189

2.8. Regionális politika az átmenetben 190

2.8.1. Decentralizáció és a területi közigazgatás rendszere 191

2.8.2. Az utóbbi évek regionális reformjai 192

2.8.3. A területfejlesztés intézményrendszere 195

2.8.4. A regionális politika pénzügyi eszközrendszere. 197

3. A perspektíva 201

Az integráció hatása Közép- és Délkelet-Európa és régiói fejlődésére 201

3.1. Közép- és Délkelet-Európa a globalizálódó világban 201

3.2. A külgazdasági kapcsolatok struktúrája a régióban 210

3.3. Integrációs kezdeményezések és szerveződések Közép- és Délkelet-Európában 215

3.3.1. A közép-európai integrációs törekvések történelmi előzményei 215

3.3.2. Jelenlegi integrációs kezdeményezések 217

3.4. Az EU-integráció hatása a vidéki átalakulásra 226

3.5. Az Európai Unió strukturális és regionális politikája és potenciális hatása

a közép- és délkelet-európai országokra 234

3.5.1. Az Európai Unió strukturális politikájának tapasztalatai

és reformjának lehetséges irányai 234

3.5.2. A strukturális alapok reformjára vonatkozó koncepciók 236

3.5.3. Az "Agenda 2000" és az azt követő intézkedések 238

3.5.4. A "beruházás-abszorpciós" képesség 241

3.5.5. Az uniós és nemzeti preferenciák összefüggései 242

3.5.6. A struktúrapolitika alanyai: a régiók 243

3.6. Az integráció hatásai a közlekedés és hírközlés területén 247

3.6.1. A transzeurópai közlekedési hálózatok 247

3.6.2. Az európai belső víziútrendszer Közép-Európában 253

3.6.3. Az európai szállítási hálózatokhoz való hozzáférés lehetősége 255

3.7. Nemzetközi vándorlások, munkaerő-mobilitás és a schengeni szabályok

alkalmazása az integráció folyamatában 257

3.7.1. A vándormozgalmak tendenciái Közép-és Délkelet-Európában 257

3.7.2. A schengeni szabályozás 261

3.8. Az integráció kihívásai és feladatai a környezetvédelem, a természeti

és kulturális örökség ápolása területén 263

3.9. A keleti bővítés lehetséges forgatókönyvei

és ezek hatása Közép- és Délkelet-Európára 267

3.9.1. I. forgatókönyv. "EUROREALIZMUS" 269

3.9.2. II. forgatókönyv: "Az INTEGRÁCIÓ KUDARCA" 271

3.9.3. III. forgatókönyv. "A FÉLBE MARADÓ INTEGRÁCIÓ" 272

4. Transznacionális régiók közép- és délkelet-európában 275

4.1. A transznacionális régiók fogalma és típusai 275

4.2. Transznacionális stratégiai régiók 278

4.2.1. Közép-Európai Interakciós Övezet 278

Gazdaság. Történelmi előzmények. Kölcsönhatások a nyitás előtt

és után 279

Közlekedés, infrastruktúra 282

Az együttműködés intézményei 283

4.2.2. Délkelet-Európa (A Stabilitási Paktum hatásterülete) 284

Gazdaság 285

Infrastruktúra, közlekedés, határok 287

Újjáépítés és a menekültek hazatérése 289

Környezeti károk. Természeti és kulturális örökség. 289

Az együttműködés, az újjáépítés és stabilizáció intézményei 290

4.2.3. A Kárpáti Régió 291

Közös és összekötő jellemzők 292

Gazdasági lehetőségek és szűk keresztmetszetek 293

Az együttműködés szükségessége és lehetséges hozama 294

4.2.4. Adriai Tengeri Régió 295

Történelmi háttér, közös és összekötő jellemzők 296

Az együttműködés feladatai és lehetőségei 297

4.2.5. Fekete-tengeri Együttműködési Övezet 299

Általános jellemzők és történelmi háttér. 300

Környezeti helyzet. 300

Gazdasági fejlesztési lehetőségek 301

4.2.6. A Duna-menti régiók együttműködése 303

Alapvető földrajzi jellemzők és történelmi háttér 304

Fejlesztési lehetőségek és feladatok 305

Az együttműködés szervezete 307

4.3. Határmenti akcióterületek 308

A határ menti együttműködések típusai, szervezetei és intézményei 315

4.3.1. Öt ország találkozópontja: a Kárpátalja-Galícia határ menti régió 316

Földrajzi helyzet és történelmi, politikai háttér 317

Gazdaság és infrastruktúra 317

Környezet és természetvédelem 318

4.3.2. Négyes határmenti területek.

Észak-Adria (Istria-Isonzo) határ menti terület 319

Földrajzi helyzet és történelmi, politikai háttér 319

Gazdaság és infrastruktúra 320

4.3.3. Dél-Adria határmenti terület 322

Földrajzi helyzet és történelmi politikai háttér 322

Gazdaság, infrastruktúra. 324

4.3.4. Duna-Dráva-Száva négyes határ menti terület 325

Földrajzi helyzet és történelmi politikai háttér 325

Infrastruktúra, természeti és kulturális örökség 326

1.1.5. Macedónia határai 327

Földrajzi helyzet és történelmi-politikai háttér 328

Gazdaság, infrastruktúra, temészeti és kulturális örökség 329

4.3.6. Rába-Mura négyes határkörzet 331

Földrajzi helyzet és történelmi-politikai háttér 332

Gazdaság, infrastruktúra, természeti és kulturális örökség 332

4.3.7. Duna-Morva-Vág négyes határterület 334

Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 334

Infrastruktúra, természeti és kulturális örökség 335

4.3.8. SuwaBki-Kalinyingrád négyes határvidék 338

Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 338

Infrastruktúra, természeti és kulturális örökség 339

4.3.9. Hármas határrégiók. Duna-delta hármas határrégió 340

Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 340

Infrastruktúra, környezeti és természeti értékek védelme 342

4.3.10. A "Vaskapu" hármas határrégió 343

Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 343

Infrastruktúra, természeti és kulturális örökség 345

4.3.11. Bácska-Bánát hármas határrégió 346

Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 346

Infrastruktúra 347

4.3.12. Prut-Bukovina hármas határrégió 348

Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 349

Infrastruktúra 349

4.3.13. A Neisse hármas határrégió 350

Földrajzi helyzet, történelmi politikai háttér 351

Infrastruktúra, környezet, természeti értékek 352

4.3.14. A Sziléziai-Morva Kapu hármas határrégió 353

Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 354

Gazdaság, infrastruktúra 354

Felhasznált irodalom 359