Új jelszó kérése
Új jelszó kérése
Kategóriák
Sikerlistánk
Bankkártyás fizetés
Tanúsítvány
SSL Certificate
Pénznem váltás
Facebook

Foxpost csomagautomaták

Foxpost banner

Pick Pack Pont

pickpack_logo

Termék részletek


REGIONÁLIS POLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS

-15%
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS
3 980 Ft
Akció: 3 385 Ft3385
Kezdete: 2017.06.01   A készlet erejéig!

Szerző: Pálné Kovács Ilona

Dialóg Campus Kiadó, 2001

 

A regionális tudomány és a politológiai ismeretek elmélyítéséhez egyaránt fontos, hiánypótló szakkönyv a területfejlesztés és a területi igazgatási rendszer összefüggéseit mutatja be, bizonyítandó azt, hogy a regionális politikai intézményrendszer struktúrája és működésének minősége jelentősen befolyásolja a politika, a közigazgatás hatékonyságát, a regionális célok megvalósítását. Bemutatja a területi közigazgatás szervezési elveit, alapvető fogalmait, térbeli egységeit hazai és nemzetközi összefüggésben, külön teret szentelve a megyei önkormányzatok helyzetének, szerepének, feladatainak. A mű gerincét képezi a területfejlesztés irányítási, illetve intézményrendszerének elemzése egészen a legutóbbi eseményekig.

  • Méret: B/5

    Kötés: keménytáblás

    Megjelenés éve: 2001

    Terjedelem: 304 oldal

     

    Tartalom:

    I. A TERÜLETI IRÁNYÍTÁS TÖRTÉNETI ÉS ELMÉLETI ALAPJAI 11

    1. A területi hatalommegosztás története 13

    2. A területi közigazgatás-szervezés alapfogalmai 16

    2.1. Decentralizáció - dekoncentráció 16

    2.2. Unitárius és föderatív állam 23

    3. A területi decentralizáció alapelvei 26

    3.1. Ultra vires és általános felhatalmazás 26

    3.1.1. Ultra vires 26

    3.1.2. Általános felhatalmazás, széles felelősség 27

    3.2. Szubszidiaritás 30

    3.3. Hálózat-paradigma 32

    4. Az önkormányzati szerepkörök 32

    5. Állami irányítás - ellenőrzés a helyi szervek felett 35

    6. A területi szervezeti formák pluralizálódása 36

    II. A TERÜLETI IGAZGATÁS SZINTJEI 39

    1. Az önkormányzati rendszerek alapszintje 41

    1.1. Integrált települési önkormányzati rendszerek 42

    1.2. Fragmentált települési önkormányzati rendszerek 44

    1.3. Önkormányzati társulások 48

    1.4. A városigazgatás speciális formái 51

    1.4.1. Agglomerációs igazgatás 52

    1.4.2. A nagyvárosi igazgatás decentralizálása 55

    1.5. Új jelenségek a rurális térségek igazgatásában 59

    2. A területi közigazgatási egységek struktúrája 61

    2.1. Az alsó középszintek 62

    2.1.1. Egyszintű területi önkormányzati beosztású államok területi

    önkormányzatai 64

    2.1.2. Többszintű területi beosztással rendelkező államok 67

    2.1.3. Területi önkormányzat nélküli országok területi igazgatása 70

    2.2. A kormányzat alatti (szubnacionális), illetve „felső közép" szintek 71

    2.2.1. A regionalizmus motivációi 72

    2.2.2. Regionális önkormányzati szinttel rendelkező országok 76

    2.2.3. A föderalizált államok "régiói" 79

    3. A rendszerváltó kelet-közép-európai országok területi közigazgatása 84

    III. REGIONÁLIS POLITIKA - A KÖZIGAZGATÁS-SZERVEZÉS

    ÚJ KIHÍVÁSA 87

    1. A regionális érdekviszonyok tartalma 89

    2. A regionális érdekviszonyok érvényesülése központi szinten 91

    3. A regionális érdekek megjelenése nemzetközi szinten 94

    4. A regionális politika és modellváltozásai 96

    4.1. A regionális politika fejlődési korszakai 96

    4.2. A regionális különbségek kezelésének néhány közjogi eszköze 97

    4.2.1. Állami újraelosztás 97

    4.2.2. Területi tervezés 100

    5. Az irányítási-intézményi viszonyok változása a regionális politikában 103

    5.1. A regionális szintek felértékelődése 104

    5.2. A speciális területfejlesztési, partnerségi intézmények elterjedése 105

    5.2.1 Fejlesztési ügynökségek 106

    5.2.2. Public-private partnerségi szervezetek 107

    5.3. Az önkormányzatok gazdaság-, illetve területfejlesztési

    aktivitásának erősödése 108

    IV. A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS A KÖZIGAZGATÁS

    KAPCSOLATRENDSZERE A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT

    MAGYARORSZÁGON 111

    1. Hierarchikus tanácsrendszer és voluntarista területfejlesztési politika 113

    2. A tanácsrendszer liberalizálása és az Országos Településhálózat-

    fejlesztési Koncepció, 1971 116

    3. A terület- és településfejlesztési politika megkésett

    korrekciója 1985-ben 121

    4. A területpolitika régi és új modelljének találkozása

    két rendszer határán 125

    4.1. A terület- és településfejlesztés forrásszerkezetének átformálódása 125

    4.2. A területi politikai döntési mechanizmus

    1990 előtti reformelképzelései 126

    4.3. A terület- és településfejlesztés célrendszerének átalakulása 127

    4.4. Az önkormányzati modellváltás civiltársadalmi, politikai előzményei 128

    V. A HELYI - TERÜLETI HATALOMGYAKORLÁS KÖZJOGI

    - POLITIKAI KERETEI MAGYARORSZÁGON

    A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN 131

    1. A helyi hatalom intézményesítése 133

    2. A magyar önkormányzati rendszer legfontosabb szerkezeti sajátosságai 135

    2.1. Az önkormányzati rendszer struktúrájának szabályozása 135

    2.2. A települési igazgatási szint strukturális jellemzői 135

    2.3. A területi önkormányzati szint helyzete 139

    2.4. Az önkormányzati belső szervezet 141

    2.5. Önkormányzatok és helyi társadalom 143

    3. A területi államigazgatás átalakulása 144

    4. A területi irányítás továbbfejlődésének eseményei 1994 után 149

    4.1. Az önkormányzati törvény módosítása 149

    4.2. A területi államigazgatási reform 152

    5. Területszervezési dilemmák a kilencvenes évek elején 155

    5.1. A megyei földrajzi beosztás történeti áttekintése 156

    5.2. Az 1990-1996 között létrejött kistérségi szerveződések

    alapvető jellemzői 158

    5.3. A regionalizációs kísérletek története 161

    VI. REGIONÁLIS POLITIKAI MODELLVÁLTÁS

    - A TERÜLETFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

    MAGYARORSZÁGON 165

    1. Regionális politika 1996-ig 167

    1.1. A rendszerváltás kihívásai 167

    1.2. A területfejlesztés központi szereplői 169

    1.3. A területfejlesztés területi szereplői 171

    2. A területfejlesztési modellváltás, a területfejlesztési törvény

    előkészítésének politikai és elméleti összefüggései 176

    3. Az 1996. évi területfejlesztésről és rendezésről szóló törvény

    -  a regionális politika új modelljének elvi alapjai 180

    4. A területfejlesztés új intézményrendszere 183

    4.1. Az intézményrendszer szabályozásának folyamata és sajátosságai 183

    4.2. A területfejlesztés országos irányítása 190

    4.3. A területfejlesztés regionális szintje 195

    4.3.1. A szabályozás 195

    4.3.2. A regionális tanácsok működési tapasztalatai 201

    4.4. A területfejlesztési intézményrendszer kulcsszereplői,

    a megyei területfejlesztési tanácsok 212

    4.4.1. A szabályozás 212

    4.4.2. A megyei területfejlesztési tanácsok működési tapasztalatai 213

    4.5. A kistérségi társulások 220

    4.6. Területi információs, monitoringrendszer, a területfejlesztési

    intézmények szervezeti környezete 222

    5. A területfejlesztési intézményrendszer továbbfejlesztésére

    vonatkozó javaslatok 226

    5.1. A kormányzati koordináció megerősítése 227

    5.2. A régiók megszilárdítása 228

    5.3. A megyei szint újragondolása 231

    5.4. Kistérségek helyzetbe hozása 232

    5.5. A regionális politikai eszközrendszer és intézményrendszer

    kiszélesítése 233

    6. A területfejlesztési modellváltás hatása az önkormányzati

    és államigazgatási szektorra, valamint a területfejlesztés

    többi szereplőire 235

    6.1. A települési önkormányzatok térbeli érzékenységének növekedése 235

    6.2. Csalódott, helyüket kereső megyei önkormányzatok 236

    6.3. "Korporálódó" területi közigazgatás 239

    VII. A MAGYAR TERÜLETI KÖZIGAZGATÁSSAL SZEMBENI

    ELVÁRÁSOK A RÉGIÓK EURÓPÁJÁBAN 241

    1. A rendszerváltás hatása a közigazgatás rendszerére 243

    2. Főbb fejlődési irányok a magyar közigazgatási struktúrában 246

    2.1. Állami visszavonulás - a közhatalmi, bürokratikus

    elemek rovására 246

    2.2. Szervezeti pluralizmus - rugalmasabb működés 246

    2.3. Decentralizáció - dezintegráció 247

    2.4. A szakmai színvonal és a hatékonyság romlása 248

    2.5. A kormányzati reformelképzelések jellemzői 248

    3. A területi közigazgatás-szervezés közös alkotmányos alapelvei 250

    3.1. Önkormányzati dominancia és hatékony állam 251

    3.2. Demokratikus, ellenőrzött, szabályozott közigazgatás 252

    3.3. A szektorok és szintek közötti munkamegosztás elvi keretei 254

    4. A regionális politika irányítási szükségletei

    és a területi közigazgatás jövőképe 255

    4.1. Gyenge régiók - erős megyei területfejlesztési tanácsok 257

    4.2. Erős területfejlesztési régiók - erős megyei területfejlesztési

    tanácsok - átalakuló kistérségek 258

    4.3. Erős területfejlesztési régiók - megszűnő megyei területfejlesztési

    tanácsok - erősödő megyei önkormányzatok 259

    4.4. Politikai régiók - a megyék felett vagy a megyék helyén 260

    5. A régióépítés stratégiája 262

    5.1. A regionális funkciók köre 263

    5.2. A területi igazgatási szintek száma 265

    5.3. Makropolitikai összefüggések 267

    5.4. A szintek közjogi státusa 268

    5.5. A régiók száma, központja és határa 269

    5.6. Regionális identitás erősítése, kiépítése - regionális PR -, marketing 270

    Irodalom 275

    Mellékletek 291

    Tárgymutató 299

    Névmutató 301

  • ISBN
    978-963-9310-39-1
    Kiadó 
    Dialóg Campus
    VTSZ
    4901
Webáruház készítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.