Regionális földrajz

A Győr-kód

Szerző: Rechnitzer János

Dialóg Campus Kiadó, 2016

A magyar modernizáció egyik sikeres városának, Győrnek a fejlődési folyamatait dolgozza fel a szerző. A regionális tudományban napjainkban elterjedt területitőke-elméletre építve mutatja be ennek a nagyvárosnak fejlődési szakaszait. Részletesen kitér a rendszerváltozás utáni folyamatokra, azokat a gazdasági, a társadalmi és a kulturális tőke szempontjából vizsgálja. Támaszkodik azokra a kutatásokra, amelyek a város, mint lehetséges ipari körzet elemzéséhez kapcsolódóan korábban az irányítása alatt folytak.

Szerző: Szabó Pál

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2015

A területi kutatások és a területi politika két kulcsfogalma a régió és a térszerkezet. Jelen kötetben egyrészt elméleti oldalról, másrészt európai, illetve hazai gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, mit is jelent napjainkban a régió mint területegység és a térszerkezet mint a földrajzi tér leírásának egyik eszköze. A kötet tartalma ennek megfelelően sokszínű: a Kék banántól a Közép-európai bumerángig, a NUTS-rendszertől a Duna Régióig, a HDI-től az elmaradott járások lehatárolásáig számos területi jelenségről olvashatunk. A mű érdeklődésre tarthat számot a területi kutatók, a szakpolitikusok, a regionális elemzést, területfejlesztést tanuló hallgatók, sőt a területi kérdések iránt érdeklődők körében is. A kötet szerzője, Szabó Pál geográfus, regionalista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Tudományi Tanszékének oktatója.

Szerző: Kovács Teréz

Dialóg Campus Kiadó, 2012

„Kovács Teréz Vidékfejlesztési politika című könyve az eddigi legátfogóbb munka Magyarországon a vidékfejlesztésről. A könyv mind az elméleti, fogalmi kérdésekkel, mind a gyakorlati fejlesztési kérdésekkel részletesen és behatóan foglalkozik. Hatalmas irodalom feldolgozásáról és áttekintéséről tanúskodik. Feldolgozza és kritikailag értékeli a vidékfejlesztésről, definíciójáról, céljairól és funkcióiról vallott hazai és nemzetközi nézeteket. A vidékfejlesztést komplexen közelíti meg, elemezve annak mind a mezőgazdasághoz kapcsolódó, mind az általánosabb településfejlesztési, szociális és társadalmi kérdéseit.”

(Illés Iván opponens, a könyv első, 2003-as kiadásáról)

Innováció-vizsgálat a Dél-Dunántúlon

Második kiadás

Szerző: Sitányi László

Publikon Kiadó, 2011

Sitányi László és társai a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) folytatott empirikus kutatásuk segítségével próbálták megtalálni a választ arra, hogy milyen esélyei vannak az egyetem oldaláról a helyi gazdaságfejlesztő hatás elérésének. Fontosnak tartották megállapítani, hogy van-e értelmiség-megtartó ereje a felsőoktatási intézménynek. Ennek érdekében felmérték azokat a körülményeket, amelyeket a felsőoktatás szereplői akadályozó tényezőknek érzékelnek. Feltárták, hogy mi a tanárok és diákok véleménye, ismerete erről a témakörről, milyen mértékben bíznak egymásban és az innovációt segíteni hivatott pénzügyi és szakmai szervezetekben, hogyan vélekednek egymásról, az őket körülvevő tágabb és szűkebb környezetről, magáról a PTE-ről, mit tudnak arról, mire fordítja a PTE a kutatási bevételeket és egyetértenek-e ezekkel a célokkal.

Szerkesztette: Glatz Ferenc, Csatári Bálint, T. Gémes Tünde

MTA Történettudományi Intézet – MTA Társadalomkutató Központ, 2010

A kötet a II. Országos Vidéki Fórum (Lajosmizse, 2009. június 3-4.) előadásai és hozzászólásai alapján készült tanulmányokat tartalmazza.

Szerkesztette: Nagy Imre

Dialóg Campus Kiadó, 2007

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.

E kötet azt a térszerkezeti egységet mutatja be, amelyik különleges szerepet tölt be már csak történelmi múltjánál, sajátos fejlődési pályájánál fogva is a Kárpát-medencében. A Vajdaság volt ugyanis e tájon az egyik olyan területi-politikai egység, amelyik hosszabb-rövidebb ideig "régióként" működött. A mai Vajdaság három történelmi régióból (Bácska, Bánság-Bánát és Szerémség) jött létre.

Szerkesztette: Rechnitzer János

Dialóg Campus Kiadó, 2007

A sorozat ötödik kötete a nyugat-dunántúli régió társadalmi, gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel. A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék alkotta fejlesztési régió több szempontból sajátos vonásokat mutat. A térség a Kárpát-medence harmadik legfejlettebb régiója, geopolitikai helyzete következtében a rendszerváltás nyertese, dinamikus növekedési pálya és látványos területi fejlődés jellemzi az innovációra épülő fejlesztések, a kulcságazatokban kiépült modern hálózati együttműködési formák (klaszterek) eredményeként.

Szerkesztette: Baranyi Béla

Dialóg Campus Kiadó, 2009

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.

A sorozat tizenegyedik kötete a ma Ukrajnához tartozó Kárpátalja régiót mutatja be, a térség jelenlegi gazdasági-társadalmi viszonyait elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel történelmi összefüggésekbe ágyazva.

A 12 800 km2 alapterületű 1,25 millió népességű, történelmileg az egykori Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék területéből 1920-ban létrejött közigazgatási egység jelenleg 13 járást, 11 várost, 19 városaias jellegű és 579 egyéb falusi települést foglal magában, a régió lakosságából mintegy 150 ezer fő, Kárpátalja népességének 12%-a a magyar nemzetiségű kisebbség. Többek között ezért is megkülönböztetett érdek a régió komplex gazdasági-társadalmi szempontú elemzése.

Szerkesztette: Horváth Gyula

Dialóg Campus Kiadó, 2006

A sorozat e kötete Románia harmadik legnagyobb népességű fejlesztési régióját mutatja be. A változatos természeti adottságú, egyharmad magyarországnyi területen fekvő, 2,7 millió lakosú térséghez hat megye (Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs, Mármaros, Szatmár, Szilágy) tartozik. A régió területe a történelmi Partium északi térségeire, Erdély középső vidékeire terjed ki, magában foglalja Bihart, Érmelléket, a Szilágyságot, a Mezőséget, Kalotaszeget, Szatmárt és Mármarost.

Szerkesztette: Baranyi Béla

Dialóg Campus Kiadó, 2008

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.

A sorozat nyolcadik kötete az Észak-alföldi régió társadalmi-gazdasági állapotát elemzi, a fejlődés különböző tényezőit méri fel. A Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyét, 27 kistérséget és 389 települést magában foglaló régió az ország második legnagyobb területű és népességű tervezési-statisztikai régiója, központja pedig a vidéki Magyarország legnépesebb, a "Tiszántúl fővárosának" is nevezett makroregionális szerepkörű centruma, Debrecen. Megkülönböztetett tudományos és fejlesztéspolitikai érdek tehát az Észak-alföldi régió komplex gazdasági-társadalmi szempontú elemzése és bemutatása.

Szerkesztette: Horváth Gyula

Dialóg Campus Kiadó, 2004

A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki.

Az európai uniós tagság távlatos eredménye a Kárpát-medence évszázadok során formálódott integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. A térség geopolitikai helyzete, az integrációra való érettség változatos formái miatt természetesen a kívánatos állapot elérése hosszú évtizedekre ad feladatokat politikusnak, kutatónak, gazdasági szakembernek egyaránt. A sorozat ehhez a szoros szellemi együttműködéshez kíván segítséget nyújtani.

Szerkesztette: Horváth Gyula

Dialóg Campus Kiadó, 2009

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának sorozata a Kárpát-medence régióinak évezred eleji helyzetét, térbeli folyamatait elemzi.

A sorozat kilencedik kötete a két nagytérség, Dél-Erdély és a Bánság természeti, gazdasági és szociális környezetét mutatja be az egykori történelmi, illetve a mai politikai folyamatok felvázolásával együtt.

A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki.

Szerkesztette: Hajdú Zoltán

Dialóg Campus Kiadó, 2006

A Baranya, Somogy és Tolna megyék alkotta régiók településszerkezete, gazdasága és társadalma számtalan sajátos vonást mutat. Bár a térség az ország kevésbé fejlett régióihoz tartozik, az európai területi fejlődés fő áramaihoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések, a szervezeti regionális együttműködések a Dél-Dunántúlt dinamikus növekedési pályára segíthetik. A kötet az új típusú területi fejlődés kibontakozásához nyújt támpontokat.

Szerkesztette: Nagy Gábor

Dialóg Campus Kiadó, 2009

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja által 2003-ban indított sorozat a Kárpát-medence régióinak XXI. század eleji gazdasági-társadalmi viszonyait, főként pedig az egyes régiók térbeli folyamatait elemzi, különös tekintettel a régióközi újjászerveződő kapcsolatokra. A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat indítottak el. Az európai uniós tagság távlatos eredménye ugyanakkor a Kárpát-medence évszázadok során formálódott, majd a XX. század közepétől megszakadt integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. Ez a folyamat azonban a közismert történelmi-politikai okok és a gazdasági nehézségek miatt is csak lassan lépésről-lépésre valósulhat meg. E könyvsorozat is e folyamatot szeretné előmozdítani.

Szerző: Somlyódyné Pfeil Edit

Dialóg Campus Kiadó, 2003

A munka az önkormányzati integrációs formákkal, azokon belül különösképpen a társulásokkal mint a közigazgatás egyik szervezeti modelljével foglalkozik. A téma feldolgozása során a tudományos igényű összefoglaló munka egyesíteni törekszik a jogtörténeti és közigazgatás-tudományi megközelítést, megfűszerezve a területi tudományok szintetizáló szemléletmódjával. A szerző a társulásokat az önkormányzati integrációs formák kitágított fogalmának keretei között értelmezi, ami a településközi együttműködés intézményrendszerének tágabb horizontját jelöli ki, mint általában azok a jelentős, eddigi szakmai munkák, melyek alapvetően az önkormányzatok gyakorlati segítségnyújtásának célzatával készültek vagy amelyekben az önkormányzatok pénzügyeire, finanszírozására koncentráltan jelenít meg a téma. Ennek következtében szükségessé vált az eddig hiányzó jogdogmatikai fogalomalkotás kidolgozása a műben.

Szerző: Erdősi Ferenc

Dialóg Campus Kiadó, 2004

Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozása során egy közösen megtervezett és kivitelezett közlekedési rendszerhez kapcsolódott. Ennek a rendszernek a megismertetésére vállalkozott a szerző, alapvető szakmai bevezetést adva az európai közlekedési rendszerek történetébe, szervezetébe, hatásmechanizmusaiba, regionális jellemzőibe. Öszszefoglalást alkot ágazati és térségi szempontú elemzésben az EU közlekedéspolitikájáról, a kiépülő transz- és páneurópai hálózatokról, azok magyarországi hatásairól, kapcsolódási pontjairól. A gazdaságföldrajz és a közgazdaságtan határterületeit érintő munka ilyen mértékű komplexitással nóvum a hazai (ágazati és regionális tudományi) körökben.

A második, bővített és átdolgozott kiadás változatlan utánnyomása

Szerkesztette: Gábris Gyula, Probáld Ferenc, Szabó Pál

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2012

Európa regionális földrajzáról az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában utoljára 2000-ben látott napvilágot felsőoktatási tankönyv, amely igen kedvező fogadtatásra talált, és rövid idő alatt elfogyott. A sokfelől megnyilvánuló sürgető igény késztette a Kiadót arra, hogy a könyv újbóli megjelentetését szorgalmazza, és ezzel - elképzeléseink és reményeink szerint - egy új, sikeres, valamennyi világrész földrajzát igényesen, korszerű szemlélettel bemutató sorozatot indítson útjára. A most közreadott, kétkötetes Európa nemcsak külső formájában és terjedelmében különbözik elődjétől, hanem tartalmában is gazdagodott. 

A vidék fejlődésének fenntarthatósága – hétköznapi megközelítésben

Szerzők: Csete László, Láng István

MTA Történettudományi Intézet – MTA Társadalomkutató Központ, 2009

Munkánkban arra is gondolunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a vidékre, a vidék fontosságára, arra, hogy erősödjön a vidéken élők öntudata és elhivatottság érzése, felismerjék a szakemberek, a helyi értelmiség, a politikusok és minden hazafi a vidék különleges értékeit, s ebben a fenntarthatóság szerepét.

Részlet a Bevezetésből