A KÖNYVEK GENERÁLISA

A szerző 1958-tól foglalkozik a könyvtáros Szabó Ervin munkásságával. Katsányi Sándor javaslatára három éve úgy gondolta, hogy Litván György monográfiája (A szocializmus moralistája) után itt az ideje, hogy újragondoljuk a könyvtáros Szabó Ervin tevékenységét is. Szabó Ervin egész életében főfoglalkozású könyvtáros volt, azzal kereste kenyerét. Igaztalan, ha ezt háttérbe szorítjuk. Újraolvasta Szabó Ervin könyvtárosi írásait és a róla szóló irodalmat, s ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy könyvtárosi gondolkodását és törekvéseit nem lehet marxista és mozgalmi tevékenységéből levezetni, mert Szabó Ervin kezdettől angolszász példákat követett, és bár kortársai is ismerték azt, ő volt az, aki a fővárosban – sok értetlenséggel körülvéve és korlátozva – megteremtette Magyarország első nyilvános közkönyvtárát, a korszak legkorszerűbb intézményét. Az elmúlt fél évszázad úgy tartotta, hogy legfőbb érdeme a róla elnevezett Fővárosi Könyvtár. A szerző kimutatja, hogy első önálló munkájaként 1900 és 1904 között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárát az első hazai korszerű könyvtárrá fejlesztette, és így vált méltóvá a főváros meghívására. Részletesen bemutatja a kötet a német Walter Hofmann-nal kialakult barátságát akire azért figyelt fel Szabó Ervin, mert Hofmann szintén angolszász orientációját erős pedagógiai meggondolásokkal egészítette ki, így az akkori felfogással szemben mindketten az embert tették a könyvtári gondolkodás középpontjába. Mint történelmi materialista szociológus lerakta a hazai olvasási ismeretek alapját. Szabó Ervin újfajta könyvtárosképzésre vállalkozott, iskolát alapított, tanítványai pedig 1945 után bemutatták és folytatták törekvéseit. Az írás azt sugallja, hogy a mai könyvtárosnemzedék is tanulhat gondolkodásából és példájából, s nem szabad hagynunk emlékét elmerülni, miként szülőfalujával, Szlanicával történt.

A kötet adatai:

Formátum: 170 x 240 x 18 mm

Kötés: keménykötés

Megjelenés éve: 2022

Terjedelem: 342 oldal

Tartalomjegyzék:

TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések

8 1. Előszó

9 2. Szabó Ervin (nép)könyvtári környezete

18 3. A könyvtáros Szabó Ervin változó megítélése

40 4. 1899–1904

65 A pályakezdés

65 A kamarai könyvtáros

69 …és bibliográfus

79 5. 1904-1910

85 A főváros (szak)könyvtárosa

85 Szabó Ervin a pécsi szabadtanítási kongresszuson

98 Szabó Ervin útja az Emlékiratig

118 6. 1910–1914

133 A két emlékirat

133 A szakértekezlet

157 Vita a Magyar Könyvszemlében

160 Szabó Ervin lépései, kezdeményezései a tudományos központért, könyvtárpalotáért

170 A fiókhálózat kiépítése

187 Szabó Ervinnek más véleménye volt az ifjúság könyvtári ellátásáról is

208 …és mi történt eközben országosan?

223 7. 1914–1918

230 8. Szabó Ervin és Walter Hofmann

235 9. Két irányzat képviselői: Szabó Ervin és Gulyás Pál

252 10. „Ő tudta a használóról […], amit a kor könyvtárosa egyáltalán nem tudhatott”

265 11. Szabó Ervin, az iskolateremtő nevelő

279 12. És könyvtárára hagyta magángyűjteményét

296 13. Zárszó

303 Felhasznált irodalom

306 Képek és dokumentumok Szabó Ervin életéből

319