Emberi és kisebbségi jogok

Szerző: Sándor Judit

L’Harmattan Kiadó, 2017

Az „én molekulám” metaforának is tekinthető, de a szerző azon többszörösen megfogalmazott, konkrét kérdésfelvetésére is utal, hogy vajon miképpen értelmezzük az emberi jogokat, alapjogokat a biotechnológia XXI. századi kihívásai fényében. Sándor Judit a molekulákra, DNS-re, ivarsejtre, biológiai szövetmintára gondol itt elsősorban, azaz a kutatóintézetekben, meddőségi centrumokban előálló, ma már mindennapos helyzetekre, amelyekben emberi ivarsejteken, embriókon, szövetmintákon, DNS-en végeznek beavatkozásokat.

Szerző: Dr. Kondorosi Ferenc

Alexandra, 2016

Jól képzett jogtudósok, tapasztalt politikusok, sokat látott politikai elemzők keresik a szavakat, hogy leírják, megfejtsék, szabályozzák, amit szinte lehetetlen, hogy meggátolják, vagy legalábbis keretek közé szorítsák a leges legújabb kori népvándorlást. Kik is azok, akik ezrével, tízezrével érkeznek? Őszintén ki kell mondanunk, hogy a bennünket elözönlő muszlim embertömeg egy másik civilizációhoz tartozik, a mienkétől eltérő - nem jobb, nem rosszabb, egyszerűen más - értékeket képvisel. Generációkon át ragaszkodni fog az iszlámhoz, s ezt nem lehet felróni - ez emberi méltóságuk lényege. A muszlim embernek - mondjuk ki - fontosabb a hit, mint a szekuláris, liberális, csak elemeiben konzervatív Európának.

Szerző: Köbel Szilvia

Gondolat Kiadó, 2015

„A politikai szabadságjogok 1945 utáni magyarországi története még nagyon sok feltárnivalót tartogat a kutatók számára. A második világháborút követően az emberi jogok kodifikációjának új korszaka kezdődött el, és ez kihatással volt mindkét világrendszer jogi, társadalmi és politikai fejlődésére.

A lelkiismereti és vallásszabadság joga, és hozzá kapcsolódóan az állam és az egyházak kapcsolata, a szólás- és véleményszabadság joga, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, a békés gyülekezéshez és a szabad társuláshoz (egyesüléshez) való jog mind olyan jogosultságok, amelyek a polgári és a politikai szabadságjogok rendszerében központi helyet foglalnak el.

Meggyőződésem, hogy a politikai szabadságjogok 1945 utáni Magyarországi története nagyon sok tanulsággal szolgál az emberi jogok nemzetközi összefüggéseinek megértéséhez is.”

Szerző: Szűcs Lászlóné dr Siska Katalin

Debrecen University Press, 2012

Részlet az előszóból: "Jelen monográfia kísérletet tesz arra, hogy teljes körű képet adjon az emberi jogok érvényesüléséről az arab világban. Azért választottam ezt az országcsoportot az emberi jogok érvényesülésének bemutatására, mert a vallási hagyományok talán ezen a területen vannak legnagyobb hatással a politikai és társadalmi rendszerre, ezért itt a legnagyobb az összeütközés a nemzetközi standardok és a hagyományok között. Monográfiám nem tér ki az olyan államok elemzésére, amelyekben az uralkodó vallás az iszlám, mégsem tartoznak az arab országok közé (például Törökország, Indonézia, Pakisztán stb.). Jordániában - az Ammani Egyetemen - folytatott kutatásaim eredményeit is részletesen elemzem könyvemben. - A szerző"

Szerző: Dobos Balázs

Argumentum Kiadó és Nyomda Kft, 2011

A kötet szakpolitikai esettanulmányként közel két évtized magyarországi kisebbségpolitikájának az egyik legjelentősebb szeletét, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény körüli, szabályozóként értelmezett ágazati döntéshozatali folyamatokat mutatja be és elemzi. Keretein belül a politikatudomány közpolitikai megközelítésének fogalom- és eszközkészletét hasznosítja, további vezérfonalául pedig a demokráciaelméletekkel szorosan összefüggő hatékony közéleti részvétel koncepciójának vizsgálata szolgál. A politológiai szemléleten kívül egyes részletek kifejtésénél szükségesnek tart bizonyos politikatörténeti és közigazgatási összefüggésekre való utalást.

Nemzetpolitikai Könyvek 2.

Szerző: Tóth Norbert

L’Harmattan Kiadó, 2015

Az autonómia különösen aktuális manapság, amikor a külhoni magyar közösségek nagy része az autonómia valamilyen formájának elérését tűzte ki céljául. Magyarország támogatja ezeket a törekvéseket, ezért a hazai közbeszédnek is része az autonómia. A könyv a területi autonómiával foglalkozik, amelyről például Erdélyben illetve a Székelyföldön, Kárpátalján, a Felvidéken vagy éppenséggel a Vajdaságban ma már nemcsak elméleti keretek között foglalkoznak a magyar közösségek, hanem az nagyon is a hétköznapi, gyakorlati érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenység részét képezi. Tóth Norbert arra kíván válaszokat adni, hogy milyen nemzetközi jogi jogcímek segítségével érhető el az autonómia és milyen nemzetközi jogi keretek között kell azt működtetni.

Szerzők: Alderman, Ellen - Kennedy Caroline

Eötvös József Könyvkiadó, 2004

Bár a privacy – magánélet – szó nem jelenik meg az Egyesült Államok alkotmányában, az amerikaiak legtöbbje hisz abban, hogy a magánéletüket nemcsak jogi védelemben kell részesíteni, hanem annak tiszteletben tartása alapvető jelentőségű az életük és az ország demokratikus rendszere szempontjából. A magánélet tiszteletben tartása absztrakt fogalom, amit nehéz meghatározni, mégis ezt tekintjük az egyik legalapvetőbb és leginkább vágyott jogunknak. De valóban az? Mennyire vagyunk védettek? És tulajdonképpen mitől kell megvédeni minket?

Szerző: Somody Bernadette, Szabó Máté Dániel, Vissy Beatrix

HVG-ORAC Kiadó, 2013

Az ítélkezés bármely ügyszakában felmerülhet, hogy egy jogvita helyes eldöntéséhez figyelembe kell venni az érintettek alapjogait. Nemcsak a kifejezetten alapjogi igényérvényesítésre irányuló eljárásokban, hanem polgári, büntető- vagy közigazgatási ügyekben is adódhatnak olyan jogértelmezési kérdések, amelyek alapjogok alkalmazását teszik szükségessé. Az alkotmányjogi panasz bevezetése nyilvánvalóvá tette ezt, hiszen 2012 óta bármely rendesbírósági ítélet megtámadható az Alkotmánybíróság előtt, ha az az ügyben érintettek számára alapjogsérelmet okozott.

Az intellektuális és pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek cselekvőképességéről

Szerző: Dr. Jakab Nóra

Novotni Alapítvány, 2013

Hosszú időnek kellett eltelnie, mire a nemzetközi emberi jogi diskurzus felismerte, hogy a(z) (elsősorban intellektuális és pszichoszociális) fogyatékossággal élő személyek gondnokság alá helyezése valójában nem a védelmüket segíti elő, hanem végtelenül kiszolgáltatottá teszi őket. Miért, milyen előzmények után és hogyan jutott az emberi jogi gondolkodás erre a következtetésre? Hogyan kerülnek a cselekvőképességüktől megfosztott személyek a társadalomnak még a margóján is kívülre? Mit kell a magyar jogalkotónak és szakpolitikának tennie, hogy az ENSZ egyezmény ténylegesen megvalósuljon?

Ezekkel a – nemzetközi emberi jogi érdeklődés középpontjába került, de a hazai szakmai közéletben elhanyagolt – kérdésekkel foglalkozik mozaikszerűen, de könnyen érthetően Jakab Nóra könyve. Kötelező olvasmánya kell legyen minden civilisztikával foglalkozónak éppúgy, mint a fogyatékosság területén (is) dolgozó szakpolitikusnak. Ajánlható azonban mindenkinek, akit érdekel a XXI. század első emberi jogi paradigmaváltása.

(Prof. Gombos Gábor)

Szerző: Halmai Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2013

Ez a munka azt a kérdést vizsgálja, hogy az alkotmányosság, az emberi jogok nemzetközileg egyre inkább elfogadottnak mondható globális elvei hogyan képesek befolyásolni a még mindig szuverénnek tekintett állami cselekvést. Az emberi jogok nemzetközi szabályozása azért kiemelkedően fontos a téma szempontjából, mert az szinte definíciószerűen a nemzeti alkotmányjog szuverenitásának korlátozására épül, közös alkotmányos eszmék érvényesítése érdekében.

Szerző: Vizi Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2013

Az Európai Unió huszonhét tagállamában számos kisebbségi csoport él, nagyon különböző társadalmi helyzetben és politikai környezetben. „Egység a sokféleségben” – szól az Európai Unió jelmondata. De nem egyértelmű, hogy ebbe a „sokféleségbe” a kisebbségek is beletartoznak-e, és hogy az európai integrációnak milyen szerepe van a hagyományos nemzeti kisebbségek életében.

Kézirat lezárva: 2013. január 22.

Szerzők: Dr. Kádár András Kristóf, Dr. Karsai Dániel

Novissima Kiadó, 2013

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye a leghatékonyabb nemzetközi emberi jogvédelmi mechanizmus, amely a magyar hatóságok jogsértései miatt sérelmet szenvedett személyek rendelkezésére áll. Az Egyezmény által létrehozott Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis nem csupán deklarálhatja a jogsértést, hanem érdemi szankcióval sújthatja az Egyezmény cikkeit megszegő államokat, jelentős összegű kártérítést ítélhet meg a panaszosoknak.

A Bíróságához fordulásnak megvannak azonban a maga szigorú - az Egyezményből, a Bíróság ügyrendjéből és joggyakorlatából megismerhető - eljárási szabályai. A statisztikák ennek ellenére azt mutatják, hogy a Bíróság a benyújtott panaszok 80-90%-át valamely formai kritérium megsértése miatt elfogadhatatlannak minősíti, és elutasítja.

Alkotmányjogi és rendészettudományi megközelítések az emberi méltóság, a társadalmi biztonság és az adatvédelem értelmezésekor

Szerző: Pap András László

L’Harmattan Kiadó, 2012

A könyv egyrészt a privátszektor szerepvállalásával foglalkozik a hagyományosan állami hatáskörbe tartozó rendészeti területeken, másrészt rávilágít a digitális és infokommunikációs technológia által meghatározott társadalomtípusnak, a „megfigyelés társadalmának” sajátosságaira. Itt a „Nagy Testvér” mellett sok „Kis Testvér” is fenyegeti a szabadságjogokat,

és a biztonságért cserébe már nem csak klasszikus szabadságjogainkat, hanem a magánszféránkat is korlátozhatja az állami, illetve a magánszektorba kiszervezett biztonsági ipar.

Szerző: Navratyil Zoltán

Gondolat Kiadó, 2012

A dolgozat a magyar, a német, az angol és az amerikai jogi szabályozás alapján vizsgálja többek között a mesterséges megtermékenyítés egyes jogi-etikai kérdéseit, az anyatesten kívüli embrió státuszát, a béranyaságot, az embrión folytatott kutatásokat, az embrionális őssejtkutatást és klónozást. Hol kezdődik az ember? Hol kezdődik személyisége, egyedisége? Meg lehet biztonsággal ragadni az élet, illetve az egyén létesülésének pillanatát? Kikényszeríthető az élet, az egyén létesülése, a tudomány varázspálcájának érintésével? És ha létesülése kikényszeríthető, hatalom alá kényszeríthető, idomítható a létesítő varázslat által megindított folyamat? Jelenleg hasonló mértékű, átfogó jellegű jogi munka e témában hazánkban nem lelhető fel.

Szerzők: M. Tóth Balázs, Pap András László

L’Harmattan Kiadó, 2012

A faji, etnikai, nemzetiség, vallási, és egyéb kisebbségeket a rendészeti vagy egyéb hatósági eljárások során sújtó hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a jogvédők örökzöld feladatai közé tartozik. A kötet témáját az elsősorban rendőrségi igazoltatások során alkalmazott etnikai profilalkotás, azaz az etnikai ismérvek figyelembevételével kialakított intézkedési forma adja. A téma vizsgálata túlmutat önmagán: alkalmas arra, hogy közelről nyomon követhessük azokat a kortárs közpolitikai (és egyúttal alkotmányjogi, kriminológiai és erkölcsfilozófiai) vitákban megjelenő tendenciákat és vitákat, amelyek a 2001. szeptember 11-e utáni – a kötet megjelenésekor már inkább megszokottnak, mint újnak tekinthető – társadalmakat jellemzik és foglalkoztatják.

Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai?

Szerző: Öllös László

Lilium Aurum Kiadó, 2004

A kötet azt vizsgálja, lehetséges-e a nemzeti jogok emberi jogi értelmezése. Az emberi jogok morális alapjai kapcsán az egyén nemzeti jogainak emberi jogi jellegét elemzi. Ebből következnek a kisebbségek – mind a nemzeti kisebbségek, mind a többségen és a kisebbségen belüli kisebbségek , azaz az egyes nemzeti kérdésekben az ottani többségtől eltérő álláspontot vallók – jogai. A tanulmány olyan megoldást kínál, amely szerint nem csupán a nemzeti kisebbségek jogai sorolhatók az emberi jogok közé, hanem az egyén nemzeti jogai is. Az egyén szabadságának része nemzeti szabadsága. Következésképpen minden egyénnek joga van nemzeti szabadsága érvényesítésére, függetlenül attól, hogy a nemzeti többséghez vagy a nemzeti kisebbséghez sorolja-e magát az adott államon belül.

Szerző: Kovács Kriszta

L’Harmattan Kiadó, 2012

Sokfélék vagyunk. Eltérőek természetes adottságaink, társadalmi körülményeink, és különböző fogyatékosságokkal küzdünk. Legyen szó tehetségről, lottónyereményről vagy váratlan lebetegedésről, saját döntésünkön múlik, mit kezdünk forgandó jó- és balszerencsénkkel. Választásaink következményeiért magunk felelünk. Ha viszont egy tehetséges roma kisdiák nem járhat megfelelő iskolába, egy fogyatékkal élő nem jut munkához, vagy egy rátermett nő nem kerülhet vezetői állásba, az sokszor nem balszerencse, hanem korszakokon átívelő igazságtalanság, mélyen gyökerező előítélet eredménye.

Szerző: Dr. Kondorosi Ferenc

Saldo Kiadó, 2012

Kondorosi Ferenc egyetemi tanár legújabb könyvében az európai jogi kultúrák folytonosan változó világába kalauzolja el olvasóit. A kötet írásai széles tematikát ölelnek fel: az emberi jogok aktuális kérdéseitől egészen az európai biztonság új dimenzióinak, illetve a világgazdasági válság jogi és politikai következményeinek bemutatásáig.

A szerző rendíthetetlenül optimista, hiszen úgy látja, hogy a válság a változás esélyét hordozza magában. Ugyanakkor elismeri, jelenleg kiszámíthatatlan, hogy az államok hogyan reagálnak a válságra, milyen módszerekkel igyekeznek azt kezelni, mivelhogy Európában a protekcionizmus erősödése vagy az Egyesült Államok bezárkózása a nemzetközi instabilitást növelheti.

Szerző és szerkesztő: Varga Domokos György

Nemzeti Jogvédő Alapítvány, 2011

Minden új könyvnél - még a gondolata megszületése legelső pillanatában- elodázhatatlan a kérdés, hogy miért íródna és kinek íródna. Most sem volt ez másképp, és - mint a könyv elkészítésére felkért íróember - örömmel jelenthetem, hogy a legelső pillanatban világosan, szent meggyőződéssel láttam mindkét kérdésre a feleletet.

Ennek a könyvnek azért kell – kellett - megszületnie, amiért előbb vagy utóbb a jónak, az igazságnak, a tisztességnek is meg kell születnie, és el kell foglalnia az őt megillető helyet a világban. Még a mi kis magyar világunkban is.

(Részlet a Szerző Bevezetőjéből)

Nemzetközi jogi védőháló a fegyveres konfliktusokban érintett gyermekek oltalmára

Szerző: Csapó Zsuzsanna

Publikon Kiadó, 2011

Jelen kötet a fegyveres konfliktusok által árintett gyermekek védelmét szolgáló nemzetközi jogi védőháló teljes körű bemutatását és elemzését tűzte ki céljául. Vizsgálat alá vonta az ún. passzív oldal, azaz a háborúk áldozataivá váló gyerekek kérdéskörét, valamint az ún. aktív oldal, vagyis a maguk is fegyvert ragadó gyermekkatonák globális problémáját. Törekedett arra, hogy egyrészt kimerítő jelleggel feltárja a vonatkozó nemzetközi normaanyagot, másrészt – szintén a teljesség igényével – ismertesse valamennyi a témában kompetens nemzetközi szervezet felépítését, harmadrészt felkutatva a releváns nemzetközi bírói döntéseket bemutassa a vonatkozó nemzetközi bírói gyakorlatot.

Rights of Minorities or Law of Minorities?

Szerző: Péter Kovács

Akadémiai Kiadó, 2000

The author is analysing international legal aspects of the protection of minorities in Europe. He worked as a Hungarian governmental expert in the Council of Europe inter alia in the committees CAHLR & CAHMIN dealing respectively with the drafting of the texts of the European Charter for Regional or Minority Languages and the Framework-convention for the Protection of National Minorities in Europe but the papers collected in the present volume were prepared in his individual capacity. The book intends to give a comprehensive picture of the difficulties encountered during the preparation and the implementation of international legal instruments and of the strong and weak points of these instruments.

A kizsákmányolás büntetendő esetei és a büntetőjogi szabályozás határai

Szerző: Hollán Miklós dr.

HVG-ORAC Kiadó, 2012

A harmadik évezred hajnalán az egyik súlyos társadalmi, morális és emberi jogi probléma az emberkereskedelem, amely különböző vonatkozásokban, de egyaránt érinti az eltérő fejlettségű államokat (területeket). A modern emberkereskedelem mozgatórugója ugyanis egyik oldalról a szegénység, alulképzettség, illetve az ebből eredő elvándorlás, a másik oldalról pedig húzó faktorként jelentkezik az olcsó munkaerőre, szexuális szolgáltatásokra, illetve egészséges szervekre való igény. Magyarország – közepes fejlettségű államként és földrajzi elhelyezkedésére tekintettel – az emberkereskedelem térképén egyszerre van jelen származási államként, tranzitterületként, illetve célországként.

A kézirat lezárva: 2010. szeptember 30.

Szerző: Gyenge Anikó dr.

HVG-ORAC Kiadó, 2010

Gyenge Anikó könyve a szerzői jogi szabad felhasználások rendszerének átfogó elemzését adja. A mű beazonosítja azokat az emberi jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges lehet a szerző – szintén emberi jogi hátterű – kizárólagos engedélyezési jogának korlátozása. A kötetben elvégzett vizsgálat célkitűzése annak elemzése, hogy a nemzetközi, a közösségi és a magyar szerzői jogi szabályozás által biztosított renden keresztül megfelelően érvényesülnek-e a szerzőt és a korlátozások kedvezményezettjeit megillető emberi jogok, illetőleg hogy beazonosítsa, a szabályozásnak melyek azok az elemei, amelyek az emberi jogoknak a szerzői jogi szabályozáson keresztüli érvényesülését befolyásolják. A vizsgálat elsősorban a jogi szabályozásra koncentrál, de kiterjed a joggyakorlat indokolt terjedelmű elemzésére is – különösen azon esetekre fordít figyelmet, amelyekben a felek vagy a bíróságok arra hivatkoztak, hogy a szerzői jog jelenlegi korlátai nem megfelelőek.

Szerkesztette: Majtényi Balázs, Vizi Balázs

Gondolat Kiadó, 2003

A dokumentumgyűjtemény a kisebbségek hátrányos megkülönböztetését tiltó, s a védelmüket támogató nemzetközi és közösségi jogi okmányokkal ismerteti meg olvasóit. A kötet az egyetemes szinten elfogadott dokumentumokat, valamint az európai, illetőleg részben európai szervezetek által elfogadott szabályozásokat tartalmazza. Emellett a gyűjteményben helyet kapott néhány Európán kívüli régióban elfogadott okmány is. A dokumentumok előtt egy bevezető tanulmány foglalkozik röviden a nemzetközi és közösségi szabályozás jogi jellegével, illetve a létrejött normák tartalmával, s a betartásuk felett őrködő ellenőrzési mechanizmusok hatékonyságával.

Szerző: Kardos Gábor

Gondolat Kiadó, 2003

A könyv bevezető fejezete az emberi jogok nemzetközi védelmének alapvető kérdéseit tárgyalja, megvizsgálja és értelmezi azt a folyamatot, amely az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának elfogadása indított el. A fejezet vizsgálja az államok külpolitikája és az emberi jogok védelme közötti összefüggést, és vázolja a nemzetközi védelem alapvető elveit. A könyv első része a szociális jogok nemzetközi elismerésével és védelmével összefüggő általános elméleti és gyakorlati kérdéseket tárgyalja. A második rész három szociális jog részleteivel foglalkozik, a különböző nemzetközi szerződésekben és testületekben. A harmadik rész további szociális jogokat vizsgál, amelyek egyes materiális szolgáltatási igényeket fednek le. A záró fejezet azt a kérdést elemzi az egyes szociális jogok kapcsán megállapított következtetések alapján, hogy a szociális jogok mennyiben sérthetők meg, és milyen más módon ellenőrizhető a végrehajtásuk.

Szerkesztette: Halász Iván, Majtényi Balázs

Gondolat Kiadó, 2004

A státus- vagy kedvezménytörvények - közülük is elsősorban a magyar jogszabály - elfogadása az utóbbi évtized egyik legérdekesebb elméleti vitáját generálta Európában. A vitában kutatók, politikusok, nemzetközi szervezetek hivatalnokai, államok és nemzetközi szervezetek szálltak síkra nemegyszer igencsak eltérő véleményük védelmében. A státusdiskurzus meglepő módon nem is annyira a jogszabályok konkrét rendelkezéseiről, mint inkább a nemzetfogalom értelmezése, a nemzetközi jog alapelvei, a hátrányos megkülönböztetés elvének tartalma és más elméleti kérdések körül folyt. 

Szerző: Szalayné Sándor Erzsébet

Gondolat Kiadó, 2003

A kisebbségek védelme szűnni nem akaró fejtörést, folyamatos kihívást jelent a mindenkori reálpolitika és egyúttal több tudományterület, így a nemzetközi jog tudománya számára is. A kötet betekintést kíván nyújtani a 20. századi nemzetközi jogi kisebbségvédelem eszköztárába, kiemelt figyelmet szentelve a Nemzetek Szövetsége idején kiépült kisebbségvédelmi rendszernek. Az 1919 és 1945 közötti szerződésrendszer nemzetközi jogi és diplomáciatörténeti előzményei, a kisebbségvédelmi garanciák kidolgozásának közvetlen körülményei, a kialakított anyagi és alaki kisebbségi jog szabályai, működésük hiányosságai ugyanúgy helyet kapnak a kötetben, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulása utáni időszak kisebbségvédelmi tárgyú lépései.

Szerkesztette: Halász Iván, Majtényi Balázs

Gondolat Kiadó, 2003

A kötet a 2002 októberében megrendezett Regisztrálható-e az identitás? című nemzetközi konferencián elhangzott előadásokat, illetőleg néhány, azóta a témában született írást tár az olvasóközönség elé. A téma aktualitását a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer diszfunkciói és az ún. státustörvény által bevezetett regisztrációs rendszer elméleti kérdései adják A kötet a következő kérdésekkel foglalkozik: Szükséges-e kisebbségi külön jogok megadásához a jogalanyok azonosítása? Egy döntően a személyi elven szerveződő autonómia modell megvalósulhat-e a kisebbségi névjegyzékek hiányában? Összeegyeztethető-e a kisebbségi hovatartozás regisztrálása az adatvédelmi szabályozással? Megengedhető-e a nemzetiségi hovatartozás objektív kritériumokhoz kötése? Milyen lehetőségek kínálkoznak a már lassan tíz éve működő kisebbségi önkormányzati rendszer reformjára?

Szerző: Bánki Dezső

Gondolat Kiadó, 2004

Az Olvasó egy úgynevezett "analitikus filozófiai" tanulmányt tart a kezében, melyben a szerző nem próbál új tényeket közölni a világról, hanem azon van, hogy Olvasójának figyelmét ráirányítsa néhány fogalmi összefüggésre, mely legtöbbünknél így vagy úgy meghatározza, hogy mit gondolunk a világról és milyen célokat tartunk cselekvéseinkkel létrehozhatóaknak. A szerző három fontos filozófiai hagyományra támaszkodik: a beszédaktus-elmélet főbb alakjainak (J.L.Austin, H.P.Grice, J.R.Searle) műveire, az "indokok" gyakorlati filozófiai elméletére (J.Raz) és az analitikus jogfilozófia úgynevezett "gyakorlatközpontú" változatára (H.L.A.Hiart, R.Flathman).

Szerző: Majtényi Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2010

Egy jogállamban a megfelelő és tekintéllyel rendelkező intézmények kialakítása az első feladat ahhoz, hogy mindenki számára lehetővé váljon a boldogulás, elérhetővé a jó élet.

Ennek az is része, hogy az egyének szükség esetén számíthassanak az alapjogvédő intézmények következetes fellépésére. Ezeknek az intézményeknek különböző szerepe lehet: részt vehetnek a jogvédelmi keretek kialakításában, az afelett való őrködésben, illetve eseti jogvédelem nyújtásában is. A bizalom megléte kétségkívül szerepet játszott abban, hogy az intézmények egykor, a Harmadik Köztársaság hajnalán tekintéllyel bírtak. Talán az is elmondható, hogy ebben szerepet játszottak azok a személyek is, akik a működéskezdetén az első alapjogvédelmi intézmények élén álltak. Ha ez a bizalom mára megingott, akkor ennek oka a később az intézmények élére kerülők munkájában is kereshető.

Szerző: Somody Bernadette

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2010

Az ombudsman-intézmény 2009-ben töltötte be kétszázadik évét. A világ első parlamenti biztosaként számon tartott intézményt 1809-ben Svédországban hozták létre. Ezt követően terjedt el Európa- és világszerte, majd honosodott meg a kilencvenes években Közép-Kelet-Európában, ezen belül Magyarországon. Két évszázad alatt a parlamenti biztosi intézmény funkciója metamorfózison ment keresztül. Az eredeti svéd ombudsman-funkció a közigazgatás és az igazságszolgáltatás törvényes működésének közérdeket szolgáló ellenőrzésében, valamint a hibázó hivatalnokokkal és bírákkal szembeni vádemelésben állt.  

Szerző: Pap András László

L’Harmattan Kiadó, 2009

A mozgásszabadság a legrégebben elismert, ugyanakkor széles körben korlátozott alapjogok közé tartozik. A jogkorlátozásra és a jogegyenlőség hiányára példák sora hozható az ókori rabszolgáktól és röghöz kötött jobbágyoktól az alattvalók és polgárok száműzésén, a vallásszabadsághoz kapcsolódó költözés jogáét vívott harcon, a fertőző betegségekhez kapcsolódó karanténokon, a kivándorlás szabályozásán át egészen az államszocialista diktatúrák kitelepítéseiig és ki nem adott útleveleiig. A kérdés vizsgálatának sajátos hazai aktualitást ad, hogy 2007. december 21-én – a magyar történelemben először – megszűntek vagy legalábbis szabadon átjárhatóvá váltak azok a határok, amelyek Magyarországot Európa nyugati államaitól elválasztották.

A kézirat lezárva: 2010-ben

Szerző: Grád András dr., Weller Mónika dr

HVG-ORAC Kiadó, 2011

A mű a konkrét ügyek ismertetése mellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának teljes joggyakorlatát felöleli. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye ugyanis csupán néhány keretszabályt tartalmaz, melyeket a Bíróság esetjoga tölt meg tartalommal. E sokezer ügy ismerete nélkül az eredményes strasbourgi jogérvényesítés elképzelhetetlen.

A könyv tematikus bontásban, szakmai igényességgel, ugyanakkor közérthető stílusban foglalja össze az elmúlt fél évszázad esetjogát, továbbá részletesen ismerteti a Bíróság eljárásjogát, mely a 14. jegyzőkönyv hatályba lépése folytán gyökeresen megváltozott.

Negyedik, átdolgozott kiadás

Szerzők: Sári János, Somody Bernadette

Osiris Kiadó, 2008

Az először 2000-ben Sári János tollából megjelent tankönyv átfogóan, a magyar alkotmányjog szemszögéből dolgozza fel az alapjogok témakörét. A kötet az emberi és polgári jogok történeti és összehasonlító megközelítésén túl két pillérre építkezve mutatja be e jogok magyar alkotmányjogi alapjait. A tananyag egyik pillére a magyar alkotmánybírósági gyakorlatból kikristályosodó alapjogi dogmatika, a másik az alapjogok törvényi, szakjogági szabályokban való megjelenésének érzékeltetése.

Szerkesztette: Halmai Gábor, Tóth Gábor Attila

Osiris Kiadó, 2003

A kötet hazai és külföldi jogeseteket alapul véve, nemzetközi össze-hasonlító módszert alkalmazva mutatja be az alapvető jogok általános kérdéseit és az egyes alapjogok sajátosságait. Az első rész az emberi jogok igazolásával, csoportosításával, a jogok korlátozásának alapjaival foglalkozik, valamint bemutatja az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményrendszerét és a magyarországi alapjogvédő fórumokat. Az egyes alapjogokat tárgyaló második rész egy-egy fejezete foglalkozik az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a véleménynyilvánítás szabadságával, a gyülekezési és az egyesülési joggal, a vallásszabadsággal, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő joggal, a politikai részvételt biztosító jogokkal, az eljárási jogokkal, a tulajdonjoggal, valamint a szociális jogokkal. A kötetet átfogó irodalomjegyzék és részletes eset-, név- és tárgymutató zárja.

Szerző: Vókó György

Dialóg Campus Kiadó, 2006

A könyv folyamatában és sokszínűségében mutatja be, mint egy igazságszolgáltatási térségnek a büntetés-végrehajtási jogában, különösen jogalkalmazásában, illetve jogkövetésében irányadó szabályokat; az alkalmazás ellentmondásait és nehézségeit; a gyakorlati megvalósulást, a fejlődési irányt. Az emberi jogok európai szinten történő védelméből kialakult európai büntetés-végrehajtási jog oktatásának szolgálata mellett e könyv a gyakorlatban dolgozók számára is segítséget nyújt, közvetíti Európa tudományos tevékenységének elért eredményeit, a vonatkozó nemzetközi egyezményekből, határozatokból, ajánlásokból, a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság, illetve a luxemburgi EK Bíróság joggyakorlatából kiolvasható elvárásokat.

Szerkesztette: Gabriele Kucsko-Stadlmayer

A német kiadás alapján válogatta: Szabó Máté, Péterfalvi Attila

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2010

A lassan 15 éve létező ombudsmani intézmények Magyarországon kezdettől az alkotmányjogi-politológiai kutatás látókörében vannak, a nemzetközi és az európai komparatív tanulmányok hiányában viszonylag kevés a fogódzó a hazai összehasonlító alkotmányjog és a politológia számára ezek megítélésére összehasonlító perspektívában. A kötet a szervezetek, eljárások és hatáskörök összevetése után a Magyarország összehasonlító elemzése szempontjából fontos 19 nyugat- és közép-európai ország ombudsman-intézményét mutatja be, s emellett önálló esettanulmányt szentel a nemzetek feletti hatáskörrel rendelkező Európai Ombudsmannak is. Magyarországgal külön zárótanulmány foglalkozik, amely az aktuális problémákat és eredményeket foglalja össze.

Szerző: Varga Zs. András

Pázmány Press, 2012

Az ellenőrzés az állam alapvető intézményeihez, szervezet-formáihoz igazított, összességében alakít ki egységet a sokféleségben. E könyv szerzője az ellenőrzés sokféleségét és egységességét vizsgálja elméleti és gyakorlati alapon. A modern állam működésének ez egyik lényeges kérdése. A téma kutatásával jó tudományos eredményeket lehet elérni – miként e könyv szerzője is –, e tárgykörnek azonban örök érvényű megoldása nincs; épp olyan változékony és múlékony az ellenőrzés rendszere és módja, mint az, amire irányul. - Prof. Em. Dr. Tamás András DSc.

Szerző: Bozóki Antal

Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2014

Bozóki Antal ügyvéd, a jogvédelemmel foglalkozó, újvidéki székhelyű Árgus Egyesület elnöke munkája A magyar közösség Szerbiában című könyv, amely egy hiánypótló tükörkép arról, hogy hogyan kellene érvényesülnie a magyar nemzeti közösség jogainak Szerbiában, és mindeközben hogyan nem érvényesül az ország EU-csatlakozásának árnyékában. A Szerbiában élő kisebbségek jogállásáról és a vajdasági magyarok helyzetéről huzamosabb ideje nem készült alaposabb elemzés, és ezt az űrt a komoly szakmai alapokon álló kiadvány méltó módon tölti be.

Szerkesztette: Somody Bernadette

L’Harmattan Kiadó, 2014

Az alapjogi bíráskodás fogalmával szinte összeforrt az a gondolat, hogy ehhez a bírónak alapjogi elveket kell mérlegelnie, egymással konkuráló alapjogi értékek között kell választania. Az alapjogi jogalkalmazáshoz absztrakt értékek bizonytalan kimenetelű mérlegelésének képzete társult. Kétségtelenül vannak ügyek, amelyek nem dönthetők el pusztán szabályok alapján. A bírónak az értelmezési lehetőségek közötti választáshoz, a joghézagok kitöltéséhez olykor absztrakt alapjogi elvek alkalmazásához kell folyamodnia. A felsőbíróságokon és az alkotmánybíróságon eldöntendő nehéz alapjogi ügyek megítélése éppen alkotmányos elvek összemérésén múlik.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény magyarázata – Nem csak nemzetiségi önkormányzatoknak

Szerzők: Dr. Latorcai Csaba, Dr. Molnárné Dr. Asbóth Erika, Paulik Antal

Szerkesztette: Dr. Molnárné Dr. Asbóth Erika

Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2013

Jelen kiadványunk a nemzetiségi önkormányzatoknak kíván segítséget nyújtani abban, hogy egyszerűbben, pontosabban értelmezhessék az új nemzetiségi törvény rendelkezéseit. Az összeállítók elsődleges célja, hogy a törvény egyes fejezeteinek áttekintésével, a jogszabály egyes szakaszainak magyarázatával és esetenként példák bemutatásával segítsék elő a nemzetiségi testületek működését.

Szerző: Andrássy György

Dialóg Campus Kiadó, 2013

Ez a könyv arról szól, hogy minden embernek joga van egy ma még csak kevéssé ismert és kevéssé elismert szabadsághoz, a nyelvszabadsághoz, s hogy ez a szabadság éppen olyan emberi jog, mint például a vallásszabadság; a különbség csupán annyi, hogy míg a vallásszabadság régtől fogva ismert és elismert, addig a nyelvszabadság szélesebb körű felismerése és elismerése még várat magára. A szerző mindezt főként az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából kiindulva igazolja: bemutatja, hogy a nyelvszabadság és a nyelvszabadság definíciója levezethető a Nyilatkozatból, de kibontható a Nyilatkozat szövegezési munkálatait megörökítő jegyzőkönyvekből, előkészítő anyagokból is. Ha azonban a Nyilatkozatból és a Nyilatkozat előkészítő anyagaiból az következik, hogy a nyelvszabadság is emberi jog, akkor ezt az ENSZ-nek ki is kellene mondania, hiszen Alapokmányában elkötelezte magát valamennyi emberi jog tiszteletben tartására. A nyelvszabadság elismerésének legésszerűbb módja a szerző szerint a Nyilatkozat kiegészítése lenne; a könyv egy ilyen kiegészítés-tervezettel zárul.

Szerzők: Gyulavári Tamás, Kádár András Miklós

Bíbor Kiadó, 2009

A jegyzet, melyet az Olvasó a kezében tart, egy hazánkban fiatalnak számító joganyag, az antidiszkriminációs jog vázlatát nyújtja. A könyv a hagyományos egyetemi tankönyvekhez képest hangsúlyosabban támaszkodik az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos gyakorlat elemző bemutatására, a vonatkozó joganyagot az ágazati kódex és a törvény által életre hívott Egyenlő Bánásmód Hatóság esetjoga alapján tárgyalja, de kitekint nemzetközi döntésekre, az egyéb releváns belső jogszabályokra és más területeken (így elsősorban a személyiségi jog területén és a munkajogban) született, a téma szempontjából fontos bírósági döntésekre is.

A tankönyv abban a reményben íródott, hogy azt nemcsak egyetemi hallgatók fogják kézbe venni, hanem haszonnal forgatják majd gyakorló jogászok, így az érintett jogterülettel foglalkozó bírák, ügyvédek, jogtanácsosok, és a téma iránt érdeklődő egyéb szakemberek is.

Szerző: Nagy Boldizsár

Gondolat Kiadó, 2012

Magyarország a menekülteket kibocsátó országból valóban menekülteket befogadó országgá – vagy legalábbis ugródeszkává – vált a nyolcvanas évek végétől kezdődően? Ha igen, miért tette? Miért nem költözhet mindenki oda, ahová akar, miért kell a menekülőnek „kivételt”, rendkívüli bebocsáttatást kérnie? Másképp kell-e, szabad-e bánni az Erdélyből menekülővel, mint az Afganisztánból érkezővel? Szigorodott, vagy enyhült a magyar menekültügyi rendszer az Európai Unióhoz közeledvén? Csak néhány kérdés azok közül, amelyekre választ kap az Olvasó. A könyv elméleti fejezetei megvilágítják, hogy miért képzelhető el egy olyan világrend, amelyben mindenki (aki nem közvetlenül veszélyes a társadalomra) oda költözhet, ahova akar, s azt is, amíg ez az állapot nem következik be, miért helyes a menekültekkel kivételt tenni. A magyar történelem, a jogszociológia, a demográfia, a politológia, a nemzetközi jog s mindenekelőtt a magyar menekültügy iránt érdeklődők olyan könyvet kapnak kezükbe, amely elsődleges – gyakran nem publikus – források feldolgozásával, és a nyilvános diskurzus elemzésével kínál tükröt. Megmutatja, hogy a független magyar menekültpolitika időszakában, a nyolcvanas évek vége és az uniós csatlakozás közötti negyedszázadban mit tettünk mi – akik annyi hullámban menekültünk el innen – azokért, akik nálunk kerestek oltalmat.

Szerző: Szabó Gábor

Publikon Kiadó, 2010

A felgyorsult globalizáció ellentmondásos hatásai és jövendő iránya korunk legégetőbb kérdései közé tartozik. A kötet szerzője kritikusan, de tárgyszerűen vizsgálja a globalizáció hatását a nemzetközi rendszerre és az egyes társadalmak fejlődésére. Fontos újdonsága a könyvnek, hogy a kérdés morális dimenziójával, kiemelten a globalizációnak az emberi jogok érvényesülésére tett hatásával is foglalkozik. Kerüli az üres moralizálást, inkább megoldásokat keres, érdekes esettanulmányokban mutatva be a mai emberi jogi rezsimek működését. A globalizáció egyfelől megerősíti az emberi jogok egyetemességét, másfelől az általa keltett ellentétek korlátozzák is általános civilizációs vívmányként való érvényesülésüket.

Szerző: Bayer Judit, Kállai Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2010

Tankönyvünket elsősorban azoknak az egyetemi és főiskolai hallgatóknak szántuk, akiknek nem a jog az alapszakjuk. Ezért igyekeztünk gyakorlatias ismereteket közérthető nyelven összefoglalni, ugyanakkor kielégíteni azt az igényt, hogy a jogok elméleti, logikai hátterét, alkalmazásuk módszereit is bemutassuk. Természetesen a kötetet minden, a téma iránt érdeklődő Olvasó haszonnal forgathatja.

Az emberi jogok fogalma megkerülhetetlenül jelen van úgy a szakirodalomban, mint a mindennapi életben, a közbeszédben, a sajtóban, a politikai küzdelmekben, a médiában. Meglehetősen nehéz olyan politikai programot, nívós újságoldalt vagy weblapot találni, ahol így vagy úgy, de ne említtetne valamely emberi jog léte vagy megsértése. Egyszerre tapasztalhatjuk az emberi jogokra való üres hivatkozást, komoly és megfontolt felidézésüket, adott esetben számonkérésüket, találkozhatni értő és mély elemzésekkel, de üres állításokkal, hibás vélekedésekkel is.

Tankönyvünk természetesen nem kísérli meg – mert nem is teheti – megválaszolni az összes lehetséges kérdést, még kevésbé lezárni, de még kimerítően felsorolni sem a témához kapcsolódó számtalan elméleti és gyakorlati vitát. Amit megtehetünk, az az, hogy áttekintjük e szerteágazó jogterület alapvető összetevőit, legfontosabb rendelkezéseit, különös tekintettel a hazai viszonyokra.

Szerző: Sulyok Gábor

Gondolat Kiadó, 2004

Irak, Szomália, Bosznia-Hercegovina, Ruanda, Sierra Leone, Jugoszlávia... Országnevek, melyek a XX. század végén az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos és tömeges lábbal tiprásának tragikus és világszerte ismert szimbólumaivá váltak. Országok, melyeket az áldozatok százezrei mellett egy további körülmény is összeköt: az atrocitások megállítása érdekében végrehajtott külső fegyveres beavatkozás ténye. A kötet középpontjában e beavatkozások állnak. A könyv a nemzetközi jog hazai szakirodalmában elsőként tesz kísérletet a humanitárius intervenció néven ismertté vált katonai akciók elméletének és gyakorlatának részletekbe menő feldolgozására.