Állam- és alkotmánytörténet, jogtörténet

Ötödik kiadás

Szerzők: Benedek Ferenc, Pókecz Kovács Attila

Dialóg Campus Kiadó, 2017

A Római magánjog című kézikönyv elsősorban a mindennapi munkájukban igényességre törekvő gyakorló jogászok számára készült. A mű – tartalmának és szerkesztésmódjának köszönhetően – a római jogi ismeretek rendszerezett áttekintésére is kiválóan alkalmas, ezért a témakör iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség figyelmébe is bátran ajánlható. Az egyes fejezetekhez kapcsolódó szakirodalmi jegyzék akár elmélyültebb tudományos kutatások megkezdéséhez is kiindulópontul szolgálhat. Strukturáltságának és tipográfiai megoldásainak köszönhetően didaktikai célokra is kiválóan megfelel. A kézikönyv az ókori juristák gyakorlatorientált szemléletének megfelelően mutatja be a római jog intézményeit. A mű alapját Benedek Ferenc Római magánjog. Dologi és kötelmi jog című munkája képezi.

Szerző: Egresi Katalin

Gondolat Kiadó, 2017

Az első köztársasági alkotmány atyjának tekintett Costantino Mortatit roppant nagy tisztelet övezi az olasz közjogi gondolkodásban. Elismerik alkotmányjogászként, jogtudósként, az alkotmányozás folyamatában kardinális szerepet játszó kereszténydemokrata politikusként és alkotmánybíróként is. E kötet az ő életútját mutatja be és elméletét elemzi. Eközben a szerző választ keres arra a kérdésre is, hogy miként viszonyulhat valaki tudósként, közszereplőként és magánemberként a XX. század egymást követő politikai rendszereihez? Lehet-e politikusként tudósnak maradni és tudósként politizálni? E kötet nemcsak a tudós és politikus életének állomásait tekinti át, de el is helyezi e rendkívüli tisztelettel körülvett személyiséget a különböző politikai rendszerek sodrában.

A fővárosi Büntetés-Végrehajtási Intézet Története

Szerző: Tamáska Péter

Unicus Kiadó, 2017

Az országos nagy letöltő házak után ezúttal a főváros, Budapest előzetes házainak 125 éves történetét írtam meg. Az első, a Markó utcai, a Budapesti Királyi Törvényszék Nagy Ignác utcai fogháza a belváros szívében, amelyet 1892-ben adtak át, a második a Pestmegyei Királyi Törvényszék börtönépülete 1921-ből a Gyorskocsi utcában, a harmadik pedig a kőbányai, Venyige utcai munkásszállásokból kialakított modern börtönkomplexum, amely 2000-ben nyílt meg. […] Hogy miért érdemes – mondhatni „hely- és üzemtörténeti”, pontosabban „börtönológiai” szempontokon túl – a börtönök történetével szélesebb, kortörténeti keretbe ágyazva is foglalatoskodni? Merő „rasszizmusból” Nelson Mandela Dél-Afrika legismertebb hőse jut eszembe. Mandela huszonhét évet töltött börtönben, mert kiállt az emberi jogokért, s azért, hogy Dél-Afrika ne posztgyarmati államalakulat, hanem szabad köztársaság legyen. „Azt mondják, addig nem ismerhetsz teljességében egy nemzetet, amíg nem voltál a börtönében” – jelentette ki.

Történeti-jogszociológiai tanulmány

A kézirat lezárva: 2016. október 23.

Szerző: Gyekiczky Tamás

Patrocinium Kiadó, 2016

A Patrocinium kiadónál 2016 januárjában jelent meg a szerző Befordítva című könyve, melyben levéltári iratok alapján elemezte a KÁDÁR korszak jogpolitikáját és bírósági rendszerét. A téma és a források terjedelme akkor nem tették lehetővé az Új Gazdasági Mechanizmus szervezeti és jogi újdonságainak bemutatását, a polgári jog, közjog és polgári perjog átalakításának vizsgálatát. Az a kötet, amit az olvasó kezében tart, és amely már címében Lépéstánc utal a reformprojekt korabeli megvalósíthatóságára, folytatása, ám egyúttal továbbgondolása e korábbi munkának.

Szerző: Salát Gergely

Typotex Kiadó, 2016

Kína a világ leghosszabb ideje folyamatosan fennálló állama. Az ország jelene nem érthető meg e hatalmas civilizáció tradícióinak ismerete nélkül, legyen szó a mindennapi szokásokról, értékrendről, hiedelmekről vagy akár az állam működéséről. A Han-dinasztia a kínai történelem egyik legdicsőségesebb és legtovább fennálló uralkodóháza volt. A legfrissebb régészeti felfedezéseknek köszönhetően egyre többet tudunk a Középső Birodalom ezen ragyogó időszakáról, az európányi területet elfoglaló, ötvenmillió embert kormányzó Han állam működéséről, lakóinak vallási és filozófiai elképzeléseiről. Az újonnan előkerült forrásokból az is kirajzolódik, hogy miként működött a korszak jogrendszere, hogyan születtek a törvények, milyen szabályok szerint éltek az emberek, s milyen büntetést kaptak, ha megszegték a császári rendelkezéseket.

Bibliotheca Curiae sorozat

Szerzők: Bódiné Beliznai Kinga; Zinner Tibor

HVG-ORAC Kiadó, 2016

Ebben az esztendőben emlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára. Miközben felidézzük az október 23-ával kezdődő tizenkét nap felemelő pillanatait, azt sem feledhetjük, hogy a forradalmat november 4-e után megtorlás követte. A Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága 2014. december 3-án közös szándéknyilatkozat aláírásával kutatási programot indított az1956-os forradalmat és szabadságharcot követő büntetőperek és megtorlások rendszerezett áttekintésére, a megtorlás emblematikus mártírjainak portrészerű bemutatására, valamint az igazságszolgáltatást felhasználó megtorlás irányító és végrehajtó testületeinek és az abban közreműködő személyek körének feltárására.

Bibliotheca Curiae sorozat

Szerző: Bódiné Beliznai Kinga

HVG-ORAC Kiadó, 2016

„A magyar kir. Curia, a budapesti kir. ítélőtábla és a budapesti kir. főügyészség [és a Koronaügyészség] elhelyezésére szolgáló igazságügyi palota zárókőletételi ünnepe, mely a honalapitás ezeredik évfordulójára rendezett fényes és hivatalos ünnepélyek sorába tartozott, október hó 20-dikán, tegnap délelőtt tizenegy órakor a megállapított és közzétett programm szerint ment végbe.” (Budapesti Közlöny, 1896. október 21.)

Fejezetek a német közjogtudomány történetéből

Szerző: Sólyom Péter

Gondolat Kiadó, 2016

A kötet a német és az osztrák közjogtudomány alakulástörténetét vizsgálja. Azt próbálja meg feltárni, hogy milyen nehézségeket és feladatokat jelent egy alapvetően autokratikus közjogi hagyomány demokratikus közjogi dogmatika igényeinek megfelelő újraértelmezése. Gerber és Laband számít a jogászi nézőpontú német közjogtudomány alapító atyjának. A weimari alkotmányelmélet világított rá az államjogi pozitivizmus alapvető politikai funkcióira. Ebben a kritikában ez az értekezés is követi ezt a weimari tradíciót, de a kritika módszertani következményeiről már alapvetően eltérő álláspontot képvisel, és Hans Kelsen elméletét állítja a német közjog-elmélettörténet kánonjának központi helyére.

Bibliotheca Curiae sorozat

Szerzők: Bódiné Beliznai Kinga; Garadnai Zoltán; Németh László Sándor; Solt Pál

Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga

HVG-ORAC Kiadó, 2016

A Kúria és a Legfelsőbb Bíróság múltjának történetét feltáró negyedik tanulmánykötet a XX. század első és második felének legfőbb bírósági vezetőinek életútjai közül válogat. Az 1949 előtti időszakból két kiváló kúriai elnök, Tőry Gusztáv és Osvald István személyes és szakmai életpályája kerül bemutatásra. Az 1949 utáni korszakból pedig, az ötvenes-hatvanas évek koncepciós pereiben aktív szerepet vállaló Jahner-Bakos Mihály és Szalay József, valamint a nyolcvanas évek legfelsőbb bírósági elnökének, Szilbereky Jenőnek a pályaképe tárul az olvasó elé.

Levéltári iratok a jogpolitikáról, a bíróságokról, és a bíráskodás lehetőségeiről a „Kádár” korszakban (1958–1990)

Szerző: Gyekiczky Tamás

Patrocinium Kiadó, 2015

E mű az igazságszolgáltatás politikai megszállását széles kontextusban mutatja be: a szervezeti es eljárásjogi szabályozáson kívül a jogpolitikai határozatok, a társadalmi bíróságok és az ügyvédi tevékenység szabályozását előkészítő dokumentumok a politikai kontroll határozott, bár korántsem koherens rendszerét illusztrálják. A korszak legérdekesebb problémája a gazdaságirányítás változásának megjelenése a jogrendszerben. Hogyan lehetett a “társadalom tulajdon érdekeit” védeni a korlátozott piaci reformok idején? Milyen ideológiai elemek maradtak stabilak a korszak egészében, mit jelentett az osztályszempontok számonkérése az ítélkezésben, milyen társadalomképpel rendelkezett a hatalom? Ezekre a kérdésekre elsősorban azért van szükségünk, mert a magyar hatalomgyakorlás tartós alapszerkezete rejlik a válaszok mögött.

Szerkesztette: Bencze Béla, dr.

Kronosz Kiadó, 2014

A börtön több ezer éves intézmény, már a legrégebbi írott emlékek is tanúskodnak alkalmazásáról, mint a bűncselekmények büntetés-végrehajtási eszközéről. Az elmúlt évszázadok során – különösen a büntetések 18. századhoz köthető humanizálódása után – a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásával kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok hatalmassá duzzadtak, s kialakult a börtönügy mint tudomány, illetve – nem mellékesen – a büntetés-végrehajtási szakma.

Szerző: Papp László

Gondolat Kiadó, 2015

A szellemi alkotások védelme a társadalom és a jog olyan központi problémája, melyre statikus válasz, megoldás nehezen adható. Az ember alkotó, szellemi tevékenységének a védelme a civilizációs fejlődéssel egyidős, s egyúttal szorosan összefügg a technikai fejlődéssel.

A tudomány és technika rohamos fejlődése újabb kihívások elé állította és állítja a jogalkotót és jogalkalmazót egyaránt, melynek folytán a jogtudomány egy percre sem lélegezhet fel a megoldandó problémák terhe alatt.

Szerző: Zétényi Zsolt

Kairosz, 2015

Jelen vizsgálódásunkban gondolatkísérletet végzünk arról, milyen esélyei vannak a történeti alkotmánynak a jelen jogalkalmazója, elsőrendűen Alkotmánybírósága, a Kúria, s az alapjogokkal foglalkozó bíróságok számára. A történeti magyar alkotmány olyan élő, organikus joganyag, amely Magyarországnak a Szent Korona-tanban gyökerező, több évszázados törvényhozási folyamatban létrejött sarkalatos és alaptörvényeit továbbá szokásjogának lényeges elemeit öleli fel, ám mibenlétére mai válasz szükségeltetik erényeként hangoztatott rugalmasságára is tekintettel. Természetesen nem mellőzhető, fontos szempont, kérdés az sem, hogy a ma élő magyar ember, nemzettag mennyire érezheti magát egy történeti alkotmányos folyamat részesének.

Bibliotheca Curiae sorozat

Szerzők: Bódiné Beliznai Kinga, Garadnai Zoltán, Zinner Tibor

Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga

HVG-ORAC Kiadó, 2015

„A törvények helyes értelme a törvénymagyarázat minden eszközének igénybe vételével szabadabb szellemi tevékenység utján állapitandó meg, és a törvény alkalmazásánál is a birónak nem csak a törvényben a normális tényálladékra megállapitott jogszabályt, hanem minden egyes esetnek sajátságait, ezeknek jogi jelentőségét, a jogrend czélját és feltételeit kell figyelembe vennie. […] a törvények ily szellemben való alkalmazásával sok esetben meg fogjuk közeliteni a méltányosság eszméjét is […].” – hangsúlyozta Oberschall Adolf 1906 áprilisában kúriai elnöki székfoglalójában.

Szerző: Miru György

L’Harmattan Kiadó, 2015

Újkori történelmünk egyik legjelentősebb fordulata 1848-ban következett be. Az akkori törvényhozók nagy lépést tettek a modern Magyarország megteremtésére, lendületet adtak a rendiség helyébe lépő polgári társadalom képződésének és kialakítottak egy korszerű, parlamentáris politikai intézményrendszert. A fordulat további alkotó munkát igényelt, amelyet az első népképviseleti országgyűlés és a neki felelős kormány vállalt magára.

Szerző: Szabó Szilárd

DUPRESS, 2011

Ausztria és Magyarország a Berlini Szerződés 25. cikkelyének értelmében megszállhatta Bosznia- Hercegovinát és átvehette a tartományok közigazgatását. Ettől kezdve Bosznia-Hercegovina negyven évig, azaz a dualista Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáig közjogi viszonyban állt Ausztriával és Magyarországgal. Önmagában véve már ez is indokolttá teszi a téma beható vizsgálatát. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy közös pénzügyminiszterként Bosznia-Hercegovina közigazgatásának legfelsőbb szintű irányítását több mint harminckét éven keresztül folyamatosan magyar politikusok látták el, akkor még inkább fontosnak tűnik a téma alapos alkotmánytörténeti feldolgozása.

Szerző: Navratil Szonja

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2014

Valamennyi hivatás közül a jogászok számára nyílt leginkább lehetőség arra, hogy részt vegyenek a modern állam és a demokrácia kiépítésében és alakításában. Ez a kötet a nemzetközi professzió-kutatások eredményeire támaszkodva a hazai jogászság, az ügyvédek, a bírák és az ügyészek modernizációban vállalt szerepét mutatja be. Célom az volt, hogy a jogászi hivatásgyakorlók történetét 1869 és 1937 között megrajzoljam. A jogászi hivatásokat nem intézménytörténeti szempontból, nem a jogszabályok ismertetésén keresztül, hanem a modernizációhoz, a jogállamisághoz fűződő kapcsolatukon keresztül vizsgáltam meg.

Szerző: Tremmel Flórián

Dialóg Campus Kiadó, 2014

A szerző évtizedek óta foglalkozik igazságügyi retorikával. Jelenlegi monográfiájában igyekszik elmélyíteni a jogászok számára különösen fontos klasszikus (antik) retorikai ismeretanyagot. Felfrissíti korábbi perbeszédgyűjtemények retorikai elemzéseit,és behatóan vizsgálja a vád- és védőbeszédek közös és eltérő vonásait, pozitív és negatív példáit, részleteit.

Táblázatok (például szónoki alakzatok, az érvforrások a bűnösségi körülményekről) segítségével megkönnyíti a könyv felhasználhatóságát a gyakorló jogászok számára is.

Dialóg Campus Kiadó, 2014

Az antik jogtudomány körében méltán elsőrangúnak tekintett római magánjog intézményei mellett az ókori római juristák – méltánytalanul elfeledve – a közjogi szabályok kialakítása terén is mintaadó örökséget hagytak ránk. A hazai jogászképzés keretében a római államszervezet bemutatására csak a magánjog történeti bevezetőjében – ott is csupán vázlatosan – kerül sor, elsősorban a 19. században működő jogtudós, Theodor Mommsen munkásságának szellemében. Az azóta eltelt több mint száz esztendő jelentős régészeti újdonságokkal szolgált, továbbá az olasz, francia és német kutatók eredményei számos esetben meghaladottá tették a mommseni teóriákat. A római közjog korszakai közül a köztársaság intézményei különös figyelmet érdemelnek, hiszen megoldásai az egyes modern európai jogrendszerekben, illetve az USA közjogában is megtalálhatók.

Szerző: Béli Gábor

Publikon Kiadó, 2014

Az első ránk maradt magyar jogi és retorikai tankönyv, az Ars Notaria mind a mai napig voltaképpen ismeretlen a szélesebb közönség előtt. E magyarázatokkal ellátott, 1351-ben befejezett oklevélminta-gyűjteményt szerzője, a Zala megyéből származó Uzsai János egri olvasókanonok leendő jegyzők számára állította össze azzal a céllal, hogy az okiratszerkesztés tudományával együtt a korabeli magyar szokásjogot is alaposabban megismertesse. A szerkesztés és a tárgyalás módja, a megjegyzésekbe sűrített magyarázatok, vagyis a mű tudományos erényei alapján hosszú ideig azt feltételezték az Ars Notariáról, hogy a Pécsen alapított, első magyar egyetem tankönyve volt.

Szerző: Bódiné Beliznai Kinga

Balassi Kiadó, 2014

„Az ember lényege a szimbólum, amelynek segítségével megismeri a világot és kifejezi a maga világát: teret és időt, mítoszt és vallást, a művészetet, a történelmet és a tudományt is.” (Ernst Cassirer)

A szimbólumok és rituálék egy része folyamatosan változik, alkalmazkodik az egymást követő korok igényeihez, az emberek életmódjához, a társadalmi, politikai berendezkedéshez, a jogintézményekhez. De vannak olyanok is, amelyek megőrzik szimbolikus erejüket: a vörös színről a szerelem jut eszünkbe, a kutyához a hűséget társítjuk, az igazságszolgáltatás ismertető jegyeként Justitiára gondolunk, és az uralkodóra, a királyra, ha koronát vagy jogart látunk, ma is kézfogással pecsételjük meg a szerződéskötést. Ez azt is jelzi, hogy a szimbólumokat és a rituálékat sem a mindennapi életből, sem a jogéletből nem szorította ki teljesen az írásbeliség elterjedése.

Bibliotheca Curiae sorozat

Szerző: Bódiné Beliznai Kinga, Mikó Zsuzsanna, Németh László Sándor, Zinner Tibor

Szerkesztő: Bódiné Beliznai Kinga

HVG-ORAC Kiadó, 2014

2013 nyarán a Kúria és a Magyar Nemzeti Levéltár közös konferencia-sorozatot indított útjára „Életutak – pályaképek” címmel. A konferenciák előadói – e kötet szerzői – egykori kúriai elnökök életpályáját, szakmai munkásságát mutatják be, és ezzel együtt azt a történelmi korszakot és annak igazságügyi helyzetét is, amelyben az adott legfőbb bírák működtek.

Négy kommentár

Szent István Társulat, 2014

Gaius hírnevét nem is annyira kiválóságának, mint - a többségi vélemény szerint - szerencséjének, a véletlennek köszönheti. Az általa írt és most magyarra lefordított tankönyv ugyanis az az egyetlen klasszikus mű, amely majdnem teljes egészében fennmaradt. Ma már többen vannak, akik e mű alapos és részletekbe menő tanulmányozása alapján arra következtetnek, hogy ez a munka még nem volt "nyomdakész", nem is kifejezetten "irodalmi" műként készült, hanem Gaius jegyzeteit, megjegyzéseit, kommentárjait tartalmazta - tanítás céljára, tanítás közben. Mégis az utókor igen nagyra becsüli e művet.

A római magánjog története

Szerző: Zlinszky János

Szent István Társulat, 2014

A magánjog az egyesek hasznát tartja szem előtt, szemben a közjoggal, amely a római közösség állapotát rendezi. Zlinszky János előző könyvében (Ius publicum) ez utóbbit tárgyalta, mostani kötete a római magánjog fejlődéstörténetét vázolja, mivel nélküle nem érthetők meg a mai jogi kultúránkhoz tartozó intézmények. A ius privatum fogalmi párja a mi magánjog fogalmunknak, és a magánemberek viszonyait rendező szabályok általában diszpozitív, a magánautonómia rendező elvét figyelembe vevő együttesét értjük rajta. A kötet részletesen taglalja a római magánjog történetének korszakait, és végigvezeti hatását, érvényesülését, módosulásait az első európai magánjogi kodifikációkon át egészen az emberi jogok megfogalmazásának igényéig, melyben újra érvényre jutott a ius privatum, az európai kultúra egyik pillére, az emberi jogok első megfogalmazása.

Szerző: Szabadfalvi József

Gondolat Kiadó, 2011

A kötet a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetét mutatja be a 16-17. századi kezdetektől a 20. század elejéig.

A szerző jogtörténeti tankönyvében világos elemzések sorában nyújt betekintést a magyar jogbölcselet fejlődésébe, a magyar „észjogi iskolától” a jogpozitivizmuson és a szociológiai pozitivizmuson át a spencerizmusig és a neokantianizmus megjelenéséig.

Hiánypótló könyvet jelentetünk meg, hisz ebben a témában nem jelent meg semmi 1973 óta. A kötet nagy érdeklődésre tart majd számot, hamarosan kötelező olvasmánnyá válhat joghallgatók számára.

Szerző: Szádeczky-Kardoss Irma

Heraldika Kiadó Bt., 2014

„Ami pedig a magyar jogélet Szent István előtti őstörténetét illeti, annak kutatásában szinte kizárólag a keleti előzményekre vagyunk utalva, már amennyire azok feltárhatók. De ahol a magyarság lehetséges őshazái vagy szállásterületei vidékén és vándorlása útvonalán a miénkével rokon kultúra régészeti emlékeivel, kultúrkincseink analógiáival találkozunk, ott a jogélet fennmaradt emlékei is használható alapul szolgálnak saját jogi kultúránk őstörténetének megközelítő rekonstruálásához.”

Szerző: Homoki Nagy Mária

JATEPress, 2010

Újabb jog- és alkotmánytörténeti tanulmányok

Szerző: Ruszoly, József

JATEPress, 1997

Szerző: Heka, László

JATEPress, 2008

Szerző: Heka, László

JATEPress, 2004

Szerző: Heka, László

JATEPress, 2000

Szerző: Both, Ödön

JATEPress, 2003

Bibliotheca Curiae sorozat

Szerző: Bódiné Beliznai Kinga, Gaálné Barcs Eszter, Katona Klára, Kulcsár Krisztina, Tuza Csilla, Zinner Tibor

Szerkesztő: Bódiné Beliznai Kinga

HVG-ORAC Kiadó, 2014

2013 nyarán a Kúria és a Magyar Nemzeti Levéltár közös konferencia-sorozatot indított útjára „Életutak – pályaképek” címmel. A konferenciák előadói – e kötet szerzői – egykori kúriai elnökök életpályáját, szakmai munkásságát mutatják be, és ezzel együtt azt a történelmi korszakot és annak igazságügyi helyzetét is, amelyben az adott legfőbb bírák működtek.

Marcus Tullius Cicero beszédei Caesar mint bíró előtt

Ford., jegyz.: Nótári Tamás

Lectum Kiadó, 2013

A kötet Nótári Tamás bevezető tanulmánya mellett Cicero Marcus Claudius Marcellus, Quintus Ligarius és Deiotarus király védelmében elhangzott beszédeit tartalmazza.

Szerző: Herger Csabáné

Dialóg Campus Kiadó, 2014            

Gernot Kocher az osztrák és német jogtörténet-tudomány meghatározó kortárs alakja. Az Osztrák Jogtörténeti Intézet emeritált professzora a grazi Karl Franzens Egyetemen, tagja a strasbourgi Faculté Européenne des Sciences du Foncier-nek. Számos magánjog-történeti, jogi archeológiai, jogi néprajzi és a képeket jogtörténeti forrásként felhasználó tanulmány, valamint tizenkét monográfia szerzője. Gernot Kocher az európai jogtörténet-tudományban a jogi ikonográfiai kutatások úttörője; nem véletlen, hogy magyar fordításban elsőként „Szimbólumok és jelek a jogban. Történeti ikonográfia” című nagy sikerű művét vehette kézbe az olvasóközönség 2008-ban.

Szerző: Nótári Tamás

Lectum Kiadó, 2014

E kötet egyfelől rendhagyó, másfelől hagyománykövető. Rendhagyó, hiszen a római jogi tankönyvek célja elsődlegesen – olykor kizárólagos jelleggel – a római magánjog bemutatása, s a római közjognak jóval csekélyebb teret szentelnek. Hagyománykövető, hiszen a római jog hazai és nemzetközi tankönyvirodalma (kiváltképp a magánjogi részt illetően) az évszázadok, ill. évezredek alatt oly mértékben kristályosodott ki, hogy mind tartalmában, mind szerkezetében minimális eltéréseket tesz csupán lehetővé.A római jog kétségkívül elsősorban római magánjog, minthogy azonban e tekintetben a római jogtudomány sem jogági tagozódásról, hanem a jogtudomány művelésének két ágáról beszélt, indokolatlannak látszik a római jog mint szerves egész két, egymást kiegészítő részének szigorúan dogmatikus elválasztása – kiváltképp mivel a római közjog (és benne a római "büntetőjog") hatása a modern jogi gondolkodásra alig marad alatta a magánjogénak. Ennek megfelelően tehát jelen tankönyv a római magánjog mellett megközelítően azonos súllyal tárgyalja a római közjogot is.

Szerző: Hamza Gábor

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2013

A jelen tanulmánykötetben közölt munkák a római jog egyes alapvető jogintézményeit és e jogintézményeknek, illetve jogi konstrukcióknak a modern jogokra gyakorolt hatását elemzik. A könyvben szereplő tanulmányok a szerző több évtizedes kutatásain alapulnak és nagyrészt számos külföldi tanulmányúton végzett kutatómunka eredményeképpen születtek meg. A római jog köréből az alábbi kérdéskörök kerülnek elemzésre: a római jog fejlődése a posztklasszikus korban; az eladói kellékszavatosság fejlődése a római jogban; az elbirtoklás jogintézménye a római köztársaság és a császárkor idején; a felelősség egyes kérdései a római jogban; a jusztiniánuszi kodifikáció és a bizánci jog; a recepció az antik jogokban; a nemzetközi magánjog és a római jog kapcsolata; a római jogi kutatások legújabb tendenciái; Farkas Lajos tudományos munkásságának jelentősége, valamint Diósdi György tudományos munkásságának aktualitása. A római jog továbbélése köréből a szerző az alábbi kérdéseket teszi vizsgálat tárgyává: a Corpus Iuris Canonici kialakulása; a római jogi hagyomány hatása a dél-afrikai magánjogra; az európai magánjogtörténet jelentősége Wieacker életművében; a holland magánjog fejlődése és kodifikációja; az iszlámnak a magyar jog történetében betöltött szerepe; jogharmonizáció és a római jogi hagyomány, valamint a csődjogi szabályozás története és nemzetközi vonatkozásai.

A hivatalra pályázók kis könyve

Szerző: Quintus Tullius Cicero

Fordította, jegyzetelte, az előszót és az utótanulmányt írta: Nótári Tamás

Szerkesztette és a kísérőtanulmányt írta: Németh György

Lectum Kiadó, 2014

Aktuális, bevallatlanul is alkalmazott kampányfogások. Pedig több mint 2000 éve írták. Marcus Tullius Cicero, a híres szónok számára állította össze fivére, Quintus "A hivatalra pályázók kézikönyvét", amikor bátyja a római köztársaság legmagasabb posztjára akarta magát megválasztatni. Az ókori szerző azt tanácsolja, hogy a közéleti tisztségek megszerzése érdekében a pályázónak semmilyen trükktől, hamis ígérettől, hazugságtól és színleléstől sem szabad visszariadnia. Korunkból is ismerős a kötetben taglalt eljárás, ez teszi folyvást érvényessé a leírtakat. E művet most tarthatja kezében első alkalommal magyar nyelven az olvasó.

Latinul és magyarul

Szerző: Nótári Tamás

Lectum Kiadó, 2013

A jogi műveltség mindmáig megköveteli a latin regulák és szentenciák használatát: frappáns rövidséggel fejezhetjük ki az egyébként csak hosszadalmasan körülírható tartalmakat, tekintélyt kölcsönözhetünk véleményünknek, megtakaríthatjuk az indokolás olykor feleslegesnek látszó fáradságát, megkísérelhetjük legyűrni a normapozitivizmus lernai hydráját.

A XIX. századi európai parlamentarizmus és Magyarország kormányformája a kiegyezés után

Szerző: Szente Zoltán

Atlantisz Könyvkiadó, 2011

Nyugati mintájú parlamentáris monarchia volt-e az 1867. évi kiegyezés utáni magyar kormányzati rendszer?

Mindazt, ami nem illeszkedett a parlamentáris kormányzás logikájába, sokan a magyar sajátosságoknak igyekeztek tulajdonítani. Ma sincs közmegegyezés arról, hogy modern kori történelmének egyik meghatározó korszakában milyen rendszerben kormányozták az országot.

A könyv, a dualizmus kori Magyarország és a korabeli Európa kormányformáiról írt eddigi legátfogóbb elemzés.

Szerző: Jancsó Benedek

Attraktor, 2013

A XX. század első felében a székelység eredetéről folytatott történészvita legfontosabb darabjait bemutató sorozat most Jancsó Benedek 1921 - ben kiadott művének 2012 - es új kiadásával folytatódik.

Jancsó rövid történeti és népkarakterológiai összefoglalót ad, s maga is állást foglal a magyarság ezen ágának eredetkérdésében.

A kötetben megtaláljuk továbbá a szerzőnek az erdélyi románság legrégebbi statisztikáit feldolgozó tanulmányát is.

Szerző: Megyeri-Pálffy Zoltán

Gondolat Kiadó, 2013

A név az emberi létezés minden pillanatában jelen van, mégis vannak olyan események, amikor a névviselés kilép a hétköznapi megszokottságból, s jelentős kérdéssé válik az egyén életében. Ilyen a születés, a házasságkötés vagy a névváltoztatás, amelyek az ember társadalmi helyzetére is hatással vannak. Bizonyos esetekben a társadalmi változások hatnak a névviselésre, ezért azt mondhatjuk, hogy az lakmuszpapírként jelez egyes társadalmi folyamatokat. A név és a jog viszonyrendszerét a névviselési, névjogi szabályok írják le, ezek magyarországi megjelenésének és fejlődésének feltárására vállalkozik a szerző.

Változatlan utánnyomás

Szerző: Rokolya Gábor

Magyar Országos Közjegyzői Kamara, 2010

„E könyv megírásával eredeti célom az volt, hogy a mai közjegyzőség nevében emléket állítsak elődeinknek, a hajdani királyi közjegyzőknek. A kötet anyagának gyűjtése során folytatott kutatások azonban olyan adatokat is feltártak, amelyek túlmutatnak az eredeti szándékon, és egy igazságügyi szakma történetén keresztül a korabeli Magyarország életére, művelődéstörténetére vonatkozó adalékok bemutatását is lehetővé tették.” (A Szerző)

Válogatás a magyar közhitelesség irataiból 1441-1848

Documentary Histories. A selection of documents of Hungarian officialness 1441-1848

Urkundliche Geschichten. Eine Auswahl von den Dokumenten der ungarichen Authentizität 1441-1848

Des histoires et des actes. Recueil d’actes authentiques Hongrois 1441-1848

Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Rokolya Gábor

Magyar Országos Közjegyzői Kamara, 2010

Život a dielo Dr. Sándora Markóa

Szerző: Gábor Rokolya

Dr. Markó Sándor élete és munkássága

Szerző: Rokolya Gábor

Magyar Országos Közjegyzői Kamara, 2011

Dr. Markó Sándor emlékezete egy tipikus dualizmus kori közjegyzői életpályára irányítja a figyelmet, egy olyan tervekkel és álmokkal rendelkező emberre, kollégára, akiből később – közjegyzőként a pesti tapasztalatokat is kincsként szűkebb hazájába, Gömörbe elvíve – a Kassai Királyi Közjegyzői Kamara, Rozsnyó város és a magyar közjegyzőség példamutató alakja lett.

Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter

Közjegyzői Füzetek. Studia Notarialia Hungarica tom. XI.

Szerző: Eckhart Ferenc

Szerkesztette: Rokolya Gábor

Előszó: Mezey Barna

Magyar Országos Közjegyzői Kamara, 2012

A kétnyelvű kötet első felét Eckhart Ferenc művének fordítása, második részét pedig az eredeti 1914-es kiadás reprintje adja.

„Miután bemutattuk a hiteleshelyek teljes működését, és áttekintést kaptunk oklevél-kiállítási gyakorlatukról, megállapíthatjuk, hogy nem volt a magyar jogéletnek olyan jelensége, amelyben ne játszottak volna szerepet a hiteleshelyek.

(…)

A hiteleshelyi intézmény olyan erős, az irántuk való bizalom pedig olyan nagy volt, hogy okleveleik ugyanúgy pótolták a Magyarországon kívül mindenütt elterjedt, saját ügyben kiadott oklevelet, mint a szintén Magyarországon kívül széles körben ismert itáliai eredetű közjegyzőséget, sőt, amint láthattuk, néhány esetben még a királyi oklevelet is.”

Koncepciók és alapmodellek Európában és Magyarországon

Szerző: Kisteleki Károly

Martin Opitz Kiadó, 2011

„Könyvem arra nézve kísérlet, hogy az államhoz tartozás jogi kategóriájaként szolgáló állampolgárság európai és magyar jogintézményének elmélet, fogalmi hátterét és a legfőbbnek ítélt intézményi megoldásait alapvetően a történeti elemzés eszközrendszerét felhasználva mutassam be.”

Szerkesztette: Képes György

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2013

A Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet a polgári korban című könyv elsősorban az ELTE ÁJK Igazságügyi igazgatás szakának hallgatói számára készült, azonban a parlamentáris hagyományokon alapuló magyar jogállam alapintézményeinek ismerete a közigazgatásban, bíróságokon és a jogalkalmazás más területein dolgozó szakemberek számára egyaránt fontos. Az első fejezetben az olvasó Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanár segítségével ismerheti meg történeti alkotmányunk fejlődését Szent Istvántól a polgári átalakulásig. Ezt a kormányformák rövid bemutatása, majd pedig az egyes alapintézmények történetének ismertetése követi. A tankönyvfejezetek bemutatják az 1848-ban megteremtett alapokat, a dualizmus kori és a két világháború közötti változásokat, egyben kitérnek a polgári köztársasági kísérletek megoldásaira is.

Szerző: Mezey Barna

Gondolat Kiadó, 2013

Az amszterdami női fenyítőház falán 1667 óta olvasható egy felirat: „Ne félj, én nem a vadságot bosszulom meg, csak kikényszerítem a jót. Kemény a kezem, de szeretettel teli a lelkem.” A fenyítőházba a magisztrátus eredetileg „kiskriminálisoknak” nevezett kistolvajokat és szajhákat, általában deviánsnak tűnő magatartást tanúsítókat (engedetleneket és szófogadatlanokat, herdálókat és dorbézolókat), valamint a szegények egyes csoportjait (csavargókat, koldusokat, vagabund elemeket) zártak. A protestáns társadalmak a középkor sommásan kezelt bűnözőtársadalmának irányából, afféle rendészeti kaput nyitva, a fenyítőházba terelték volna a „haszontalan”, de nem javíthatatlan elemeket. Ez az új rendészeti-büntető áramlat egy korábban jobbára ismeretlen felfogás alapjait rejtette magában. A társadalom számára hasznossá formálás, a jobbítás, a nevelés, a meggyőzés, az oktatás és a lelki gondozás céljait kitűzve egy korai „reszocializációs” gondolatot honosított meg.