Általános

Szerkesztette: Bencze Béla, dr.

Kronosz Kiadó, 2014

A börtön több ezer éves intézmény, már a legrégebbi írott emlékek is tanúskodnak alkalmazásáról, mint a bűncselekmények büntetés-végrehajtási eszközéről. Az elmúlt évszázadok során – különösen a büntetések 18. századhoz köthető humanizálódása után – a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásával kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok hatalmassá duzzadtak, s kialakult a börtönügy mint tudomány, illetve – nem mellékesen – a büntetés-végrehajtási szakma.

Szerző: Horváth Barna

Attraktor Könyvkiadó, 2015

„A FELADAT

(1) A kezdő jogász bevezetése abba az ismeretkörbe, amelyet tüzetesen a szaktanulmányai és a gyakorlati jogélet iskolája világítanak meg előtte;

(2) Az enciklopédikus áttekintés nyújtása a jogtudomány ismeretanyagáról; és végül

(3) A jogi világkép beillesztése az általános világképbe, a nem jogász műveltségű érdeklődő tájékoztatása a jogtudomány mibenlétéről és általános kultúrjelentőségéről...

Az alábbiakban az 1. és a 3. feladatra egyforma súlyt helyezünk, az enciklopédiát háttérbe szorítjuk...

Szerző: Bódiné Beliznai Kinga

Balassi Kiadó, 2014

„Az ember lényege a szimbólum, amelynek segítségével megismeri a világot és kifejezi a maga világát: teret és időt, mítoszt és vallást, a művészetet, a történelmet és a tudományt is.” (Ernst Cassirer)

A szimbólumok és rituálék egy része folyamatosan változik, alkalmazkodik az egymást követő korok igényeihez, az emberek életmódjához, a társadalmi, politikai berendezkedéshez, a jogintézményekhez. De vannak olyanok is, amelyek megőrzik szimbolikus erejüket: a vörös színről a szerelem jut eszünkbe, a kutyához a hűséget társítjuk, az igazságszolgáltatás ismertető jegyeként Justitiára gondolunk, és az uralkodóra, a királyra, ha koronát vagy jogart látunk, ma is kézfogással pecsételjük meg a szerződéskötést. Ez azt is jelzi, hogy a szimbólumokat és a rituálékat sem a mindennapi életből, sem a jogéletből nem szorította ki teljesen az írásbeliség elterjedése.

Koncepciók és alapmodellek Európában és Magyarországon

Szerző: Kisteleki Károly

Martin Opitz Kiadó, 2011

„Könyvem arra nézve kísérlet, hogy az államhoz tartozás jogi kategóriájaként szolgáló állampolgárság európai és magyar jogintézményének elmélet, fogalmi hátterét és a legfőbbnek ítélt intézményi megoldásait alapvetően a történeti elemzés eszközrendszerét felhasználva mutassam be.”

Szerző: Takács Tibor

Bíbor Kiadó, 2002

Tartalom: Az antik állam- és jogfejlődés, Német állam- és jogfejlődés, Francia állam- és jogfejlődés, Angol állam- és jogfejlődés, Az Olasz államszervezet és jogrendszer fejlődése, Orosz állam- és jogfejlődés, Az európai integráció történeti előzményei, A magyar országgyűlés és nemzetgyűlés története, Magyarország központi végrehajtó szervei, Magyarország helyi igazgatásának szervei, Modern Magyar Büntetőjog, Modern Magyar magánjog és kereskedelmi jog, Modern eljárások Magyarországon.

Szerzők: Földi András, Siklósi Iván, Kelemen Miklós, Kisteleki Károly, Márkus Eszter, Rigó Balázs

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2016

A jogtörténészek régóta keresik az összehasonlító (más felfogást tükröző elnevezéssel: "egyetemes", illetőleg "általános") jogtörténet bemutatásának legmegfelelőbb formáját. Aligha kétséges, hogy sem a klasszikus hazai tankönyvek (Wenzel Gusztáv, Hajnik Imre), sem az 1990 előtt keletkezett tananyagok nem képezhetik napjainkban e tárgy oktatásának alapját. Az ELTE-n 2010-ben elfogadott új jogász tanterv előírja, hogy az egyetemes jogtörténetet mint összehasonlító intézmény- és dogmatörténetet kell tanítani, mert ez a korszerű megközelítés szolgálja leginkább a jogászi műveltség történeti megalapozását.A szerzők e cél jegyében készítették el immár második, átdolgozott kiadásban megjelenő tankönyvüket, amely a közjogtól a büntetőjogon át a magánjog felé haladva mutatja be a nagy jogrendszerek történetét.

Szerző: Erdő Péter

Szent István Kiadó, 1998

Jelen kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének első kiadványaként, az Egyház és jog - Kiadványok a kánonjog és az egyházakkal kapcsolatos jog köréből című sorozatban lát napvilágot. A kánonjog történetéről a magyar olvasó mindmáig csak több forrásból és általános jelleggel, elsősorban a hazai jogtörténeti, ill. hatályos kánonjogi munkák segítségével tájékozódhatott, mivel a részletesebb ismeretek és a modern kutatások eredményei magyar nyelven nem voltak hozzáférhetőek.

Szerkesztette: Mezey Barna

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2011

A magyar joghistória jeles képviselőinek összefogása eredményeképpen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának koordinálásával és szervezésében lát napvilágot a jogi és hatalmi szimbolika legújabb eredményeit összefoglaló kötet. A tanulmányok azokról a szimbólumokról, rituálékról és ceremoniális szokásokról szólnak, amelyek át- és átszövik a történelmet és a ma hétköznapijait egyaránt. Az embereket körülvevő egyszerű jelek, melyek a valóság puszta ábrázolásai és megnevezései, éppúgy részei egy üzenetrendszernek, mint a szellemi és lelki világot kifejező, a tárgyi világhoz viszonyító szimbólumok bonyolult rendszere.

Szerző: Ruszoly József

Gondolat Kiadó, 2008

A kötet az ELTE ÁJK professzorának válogatott német nyelvű alkotmányjog-történeti tanulmányait tartalmazza. Az írások időbeli kerete a 19. század első felétől a 20. század második felétől terjed, s a tágabb témán belül foglalkozik olyan kérdésekkel is, mint a 19. századi nemzetiségi jogalkotás vagy a választójog kérdése.

Tanulmányok Nagyné Szegvári Katalin tiszteletére

Martin Opitz Kiadó, 2010

Szerző: Mezey Barna

Rubicon-Könyvek, 2010

A bün­te­tés egy­idős az em­be­ri tár­sa­da­lom­mal. Ugyanis va­la­mennyi em­be­ri kö­zös­ség alap­ve­tő ér­de­ke, hogy a bel­ső ko­hé­zió­ját, tag­jai szo­li­da­ri­tá­sát bom­lasz­tó, a bel­ső ren­det ve­szé­lyez­te­tő cse­le­ke­de­te­ket kor­lá­toz­za, el­há­rít­sa, a sér­tő­ket szank­cio­nál­ja. Ere­den­dően a jog felada­ta a tár­sa­dal­mi konf­lik­tu­sok felol­dá­sa. E feladat­hoz ko­rok sze­rint ren­del­ke­zés­re ál­ló le­het­sé­ges esz­kö­zök kö­zött vá­lo­gat. A bün­te­tő em­ber tör­té­ne­té­ben kiala­kult s nap­jain­kig is­mert fegy­ver­tár a ha­lál­bün­te­tés, a testi ­fe­nyí­tés és cson­kí­tás, a meg­szé­gye­ní­tés, a va­gyon­bün­te­tés és a sza­bad­ság­fosz­tás „ötösfo­ga­tát” kí­nál­ja a ha­ta­lom­gya­kor­lók­nak. A ren­des fő­bün­te­tés a kö­zép­kor­ban a ha­lál­bün­te­tés volt, ame­lyet csu­pán kiegé­szí­tet­tek a nyil­vá­nos vég­re­haj­tás ke­re­té­ben szer­ve­zett tes­ti bün­te­té­sek, a cson­kí­tá­sok, meg­bé­lyeg­zé­sek, ve­ré­sek.

A bíróságok világa - a világ bíróságai

Szerző: Kengyel Miklós

Dialóg Campus Kiadó, 2011

Az antik Görögország legrégebbi bírósága, amelyet a monda szerint maga Athéné istenasszony alapított, hosszú időn keresztül a szabadban ülésezett. A gyilkosságok elkövetőit mindig a szabad ég alatt ítélték el, elkerülve azt, hogy a bíró és a gyilkos „egy fedél alatt” tartózkodjon. A régi római fedett csarnokokban nemcsak kereskedtek, hanem ítélkeztek is. A középkorban is még sokáig a tereken, parkokban folytak tárgyalások. A német bíróságok például egy-egy árnyat adó hársfa alá telepedtek, mert a hársfát Frigga germán termékenységi istennő fájaként tisztelték. Az igazságszolgáltatás csak később került zárt térbe, a ma ismert – legtöbbször igen gazdag építésű – bírósági épületekbe. Ugyanígy változtak az idők során a tárgyalótermek berendezései, a bírósági jelképek vagy a bírói öltözködés is.

Szerző: Kajtár István

Dialóg Campus Kiadó, 2004

A téma határos például a történettudománnyal, a jogtörténettel, a jogi néprajzzal, a jogi régészettel, az ikonográfiával, a kultúrtörténettel. A joghistória hatalommal és joggal kapcsolatos jelképeit, rítusait, tárgyi emlékeit (például a koronázási jelvények, trónusok, bírósági és hatósági reáliák) vizsgálja, de kitér a jogi architektúrára is: az országgyűlések, bíróságok, városházák és vármegyei székhelyépületek stílusát, rendeltetésüknek megfelelő kialakítását veszi szemügyre. Tárgyát alkotják a jogélet "szakrális" szövegei is, úgy mint jogszabályok, kontraktusok, eskük és testamentumok, kérvények. A szerző több évtizedes munkáját összegzi ebben a könyvben.

Szerzők: Mezey Barna, Nagy Janka Teodóra

ELTE Eötvös Kiadó, 2009

A jogi szimbólumok és a processzuális jelképek kutatása, a jogi kultúrtörténet a jogtörténet-tudomány kedvelt témája lett az elmúlt évtizedben. Tételes jogászok, jogfilozófusok, jogtörténészek, jogszociológusok és politológusok bizonyították, hány és hány olyan vonatkozása van kutatásaiknak, melyek átnyúlnak a jogi rituálék és szimbólumok világába. S a hirtelen megpezsdült tudományosság újra felfedezte a jogi néprajzot is, ezt az Európában önálló mezsgyékkel, saját kutatási módszerekkel rendelkező tudományos terrénumot. A jogtörténet-tudomány keresni kezdte a kapcsolatokat a néprajztudománnyal. A találkozás örvendetes megújulást hozott, a jogi néprajz hazai viszonylatban is újraértékelt szerepváltozását.  

Bővített, második kiadás

Szerző: Kecskés László dr.

HVG-ORAC Kiadó, 2013

A jogharmonizáció és a jogegységesítés jelszavaitól és programjaitól hangos Európa már jó ideje. A témával foglalkozó szakmai írásokat helyenként szürke monotónia jellemzi, ezért üde színfoltokat jelentenek azok a publikációk, melyek történeti és nemzeti jogi metszeteket is mutatnak.

Szerző: Kincses László dr.

Szerkesztő: Meiszter Dávid dr. (lektor)

HVG-ORAC Kiadó, 2005

A kiadvány az egyetemes állam- és jogtörténet keretébe illesztve áttekintést nyújt a diplomácia történetének legfontosabb eseményeiről az ókortól napjainkig.

A történelmi elemek mellett a szerző gondot fordított arra is, hogy a diplomácia nemzetközi jogi alapjairól, a diplomácia intézményeinek kialakulásáról megfelelő ismereteket nyújtson, így a történeti anyag egyben a külpolitika végrehajtásában elsődleges szerepet játszó diplomácia jogi hátterét is kifejti. A mű a diplomácia élő intézményeit, legújabb fejleményeit is érinti, így az Európai Unió keretébe folyó többoldalú diplomáciát is. Az egyetemes jog- és intézménytörténet mellett megfelelő terjedelemben foglalkozik a magyar diplomácia múltjával és más, mind két-, mind pedig többoldalú keretekbe kifejtett tevékenységével.

Jogtörténeti vázlat

Szerző: Kedves Imre

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2014

Jegyzetem megírásakor a hiánypótlás igénye vezérelt egy olyan területen, ami a jogászi gondolkodás egyik fontos szeletét érinti. A titkos információgyűjtés a bűnözés elleni harc hatékony, és bizonyos esetekben elengedhetetlen része, ami azt is jelenti, hogy az igazságszolgáltatás területén működő jogászok mindegyike találkozik annak valamely formájával. A hiány viszont a képzésben keresendő, miszerint az ügyvédeknek, ügyészeknek és bíróknak nem szerepel a tanulmányai között e terület, ugyanakkor működésük közben evidenciának tekintik, hogy ismerik a titkos információgyűjtés rejtelmeit.