Vallás- és egyháztörténet

Szerkesztette: Laura Stanciu

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

Hogyan térítette meg egy apró, betiltott szekta az egész világot?

Szerző: Bart D. Ehrman

Cser Kiadó, 2019

Avagy 2000 év szentekkel, vétkezőkkel, idiótákkal és Istentől ihletett bajkeverőkkel

Szerző: Nick Page

Szerkesztő: Adorján Kálmán

Koinónia Kiadó, 2018

1948–2018

Magyarország piarista múltjából

Szerző: Kozicz János

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2018

Koldulórendi gazdálkodás a késő középkori Magyarországon

Szerző: F. Romhányi Beatrix

Martin Opitz Kiadó, 2018

Szerző: Ladocsi Gáspár

Szent István Társulat, 2018

Sámbár Mátyás, Pósaházi János, Matkó István és Czeglédi István polémiája

Szerző: Garadnai Erika Csilla

Universitas Kiadó, 2018

Összeállította: Fejérdy András

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

Szerző: Valter Ilona

Szent István Társulat, 2018

Jelen kötet az első magyar ciszterci monostor, Cikádor, más néven Szék monográfiája, amely a történeti források és az 1994-1996 közötti ásatás, és a 2000-ben történt teljes régészeti feltárás eredményei alapján készült.

A cikádori monostort II. Géza király alapította 1142-ben, az ausztriai heiliegenkreuzi ciszterci monostorból mint anyaapátságból. Külön fejezet szól részletesen az 1994-ben megkezdett és 2000-ben befejezett ciszterci templom ásatásáról, majd a következő nagy fejezetben megismerkedhet az olvasó az ásatás eredményeivel. A kötet végén a szerző elhelyezi a rekonstruált román kori ciszterci templomot az európai ciszterci építészetben.

Szerkesztette: Róna Tamás - Mezei Mónika

Szent István Társulat, 2018

Nem tudjuk igazán szeretni azt, akit nem ismerünk. Ez a könyv arra hív meg minden olvasót, hogy ismerje meg zsidó honfitársaink múltját és jelenét. Ismerje meg mindazt, amit közös hazánk építéséért tettek. Ismerje meg konfliktusaink igaz történetét és még inkább testvéri együttélésünk történetét.

Szerkesztette: Beke Margit

Szent István Társulat, 2018

Ez a kötet az 1892-1918 közötti püspökkari tanácskozások jegyzőkönyveit tárja az érdeklődők elé. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó két és fél évtizedének olyan dokumentumait tarthatjuk kezünkben, amelyekben fény derül a püspöki kar állásfoglalásainak és határozatainak számos érdekes részletére. Történelmünknek ez az időszaka igen sokrétű és ellentmondásos. A jegyzőkönyvek jelzik azokat a problémákat, amelyek akkor foglalkoztatták mind a társadalmat, mind a püspöki kart.

Válogatott Pázmány- tanulmányok

Szerző: Szabó Ferenc SJ

Szent István Társulat, 2018

A szentföldi ferences kusztódia rövid története

Szerző: Várnai Jakab OFM

L'Harmattan Könyvkiadó, 2018

Az első ferencesek nyolcszáz éve, 1217-ben érkeztek a Szentföldre. Assisi Szent Ferenc 1219-ben a szultánnal is találkozott. Az évforduló kapcsán a kötet végignézi a ferencesek szentföldi történelmét, összegyűjti a főbb adatokat, és kiemeli a jelentősebb mozzanatokat. Napjaink eseményei ráirányítják a figyelmet a Szentföldön működő keresztény közösségekre - márpedig évszázadokon át a ferencesek jelentették itt a nyugati, latin kereszténységet, működésüket pápai felügyelet kísérte. Nyolcszáz éve helytállnak Nyugat és Kelet, vallások és kultúrák, nagyhatalmak és történelmi erők ütközőpontjában. A ferences rend szentföldi körzetét "Kusztódiának" nevezik, központja Jeruzsálemben a San Salvatore kolostor, amelynek tornya ma is a városkép meghatározó eleme. A kötetből nem hiányoznak a magyar vonatkozások sem: több magyar ferences útleírása ma is forrásnak számít.

Érsekek, püspökök, illetve segédpüspökeik, vikáriusaik és jövedelemkezelőik az 1440-es évektől 1526-ig

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai 27

Szerző: C. Tóth Norbert     

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2017

A kötet az 1440-es évektől a mohácsi csatával bezárólag püspöki kinevezést nyert, illetve főpapi címet viselt személyek neveit és méltóságviselésük idejét tartalmazza. Néhány főpap esetében a kezdőidőpont tekintetében a szerző kivételt tett, míg a korszak végén azoknál, akik túlélték a mohácsi csatát, természetesen haláluk adta a záró időpontot. A segédpüspökök, vikáriusok és jövedelemkormányzóknál egy-két esettől eltekintve 1526. augusztus 29-én húzódik feltárás időhatára. Az archontológiában azok az egyházmegyés főpapok szerepelnek, akik a királyi privilégiumok méltóságsoraiban megtalálhatók, illetve a forrásokban időről-időre előfordulnak (esztergomi és kalocsa-bácsi érsekek, boszniai, csanádi, egri, erdélyi, győri, knini, korbáviai/modrusi, nyitrai, pécsi, scardonai, szerémi, traui, váci, váradi, veszprémi, zágrábi, zenggi püspökök).

Szerző: Mihalik Béla Vilmos

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudomány Intézet, 2017

Mihalik Béla Vilmos 1984-ben született Budapesten. 2003-ban érettségizett a budapesti Eötvös József Gimnáziumban, majd felsőfokú tanulmányait 2003 és 2009 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte történelem és levéltár szakon. 2008-tól az ELTE Kora újkori magyar történelem doktori programjának hallgatója, fokozatát 2014-ben szerezte meg. 2011-től a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya Levéltárának igazgatója, 2012-től az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa. Kutatási területe a 17–18. századi magyarországi és erdélyi katolikus megújulás, illetve egyházpolitika. Emellett a Szentszék és a bécsi Habsburg-udvar 17. század végi kapcsolataival is foglalkozik. Az egri egyházmegye kora újkori történetét még az egyetem idején kezdte el kutatni. A felekezeti konfliktusok és a felekezeti arányok regionális változásának okait vizsgálva fordult figyelme az egyházmegye török kor utáni újjászerveződése felé.

Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források (14. kötet)

Összeállította: Lénár Andor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

A Váci egyházmegye területén 1675 után majd két és fél évszázadon át nem rendeztek egyházmegyei zsinatot. A 19. században széküresedés idején tartott papi tanácskozások ugyanis kánonjogi érte­lemben nem tekinthetők szinódusnak. A két világháború közötti Magyarországon Hanauer Árpád István váci püspök vállalkozott elsőként arra, hogy az 1917-es Codex Iuris Canonici alapján egy­házmegyei zsinatot hívjon össze, ami az 1920-as években mintául szolgált más egyházmegyék számára is. Szándékát a nehéz törté­nelmi szituációval, a lelkipásztorkodás problémáival, valamint a papság fegyelmének helyreállításával indokolta. A főpásztor 1921-ben, 1930-ban és 1940-ben hívta össze papjait, azonban betegsége a harmadik szinódus megrendezését már nem tette lehetővé. A szocializmus évtizedeit követően újabb egyházmegyei zsinatra csak 1995-ben kerülhetett sor.

Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések

Szerző: Gianone András, Klestenitz Tibor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források 13.

Összeállította: Adriányi Gábor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források 11.

Összeállította: Damásdi Zoltán

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források 10.

Összeállította: Bakó Balázs

MTA BTK Történettudományi Intézet, 2017

Az 1777-ben alapított szombathelyi püspökség történetében három egyházmegyei szinódusra került sor. Az 1821-ben tartott első egy­házmegyei gyűlés a jozefinista egyházpolitikával való szakításon túl a társadalom erkölcstelenségével és elvallástalanodásával is szembe akart szállni. Az egyházmegyei gyűlésre az 1822. évi nemzeti zsinatot előkészítő konzultációk részeként került sor: eredményeit – a többi egy­házmegye szinódusainak vagy papi gyűléseinek javaslataihoz hasonlóan – felhasználták a nemzeti zsinat határozatainak megfogalmazásakor. Ezt követően csak 1927-ben gyűlt össze az egyházmegye papsága a következő zsinatra, amelynek legfontosabb feladata a trianoni béke után megcsonkított egyházmegye kormányzatának és hitéletének re­formja és egy új egyházmegyei törvénykönyv megalkotása volt.

Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források 6.

Sorozatszerkesztő: Balogh Margit

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, 2017

Veszprémben a középkori előzmények után több egyházmegyei zsina­tot és tanácskozást rendeztek a 19–20. század folyamán. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár iratanyagából válogatott források meg­világítják az egyes gyűlések összehívásának hátterét és lebonyolításuk menetét, a határozatok pedig az egyházszervezet korabeli működésére vetnek fényt. Mi minden történt az 1848-as egyházmegyei tanácskozás és az 1996. évi főegyházmegyei zsinat között hazánkban és a magyar egyházban?

Válogatott beszédek és tudósítások

Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források 8.

Összeállította: Gianone András–Klestenitz Tibor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, 2016

A kötet az 1920 és 1932 között tartott országos katolikus nagy­gyűléseken elhangzott beszédek szövegét tartalmazza. A nagygyű­lések a katolikus közélet kiemelkedő eseményének számítottak, ahol a szónokok a kor aktuális kérdéseit tárgyalták. A dualizmus korában a rendezvénysorozatot ellenzéki karakter, a liberális kormányok­kal való szembenállás jellemezte, 1920 után viszont az esemény mindig a hivatalos keresztény-nemzeti ideológia jegyében zajlott. A szónokok támogatták az önmagát kereszténynek nevező kormány­zat törekvéseit, de bizonyos kérdésekben – mint a legitimizmus, illetve a protestánsokkal fenntartott viszony ügyében – még így is jól érzékelhetők a feszültségek.

Összeállította: Mózessy Gergely

Sorozatszerkesztő: Balogh Margit

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, 2016

Az 1918 pünkösdjén életbe léptetett „Codex Iuris Canonici” előírása szerint tízévenként kellett egyházmegyei zsinatokat rendezni, mivel szükségessé vált az egyházmegyei szokások összehangolása az egyete­mes joggyűjteménnyel. E feladatot Magyarországon elsők között végezték el azok az egyházmegyék, amelyek kormányzatát nem terhelte meg a trianoni békekötés után az új határok okozta területi megosztottság: Vác 1921-ben, Veszprém 1923-ban, Székesfehérvár 1924-ben tartotta zsinatát. A három zsinat joganyagának összevetése azt mutatja, hogy a székesfehérvári szabályozás volt a legtömörebb, legszigorúbb megfogalmazású – ám egyszersmind a leggyakorlatiasabb is.

Összeállította: Zakar Péter

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, 2016

A Csanádi egyházmegyében 1790 után két szinódus megtartására került sor 1821-ben, illetve 174 évvel később, 1995-ben. 1848-ban a háborús események, míg a két világháború között a nagy méretű területi veszteségek és az egyházmegyei központ újjászervezésének feladatai miatt nem tartottak egyházmegyei zsinatot. Az 1821-es szinódus a késői jozefinizmus időszakában ült össze, célja a nem­zeti zsinatra való felkészülés, tágabb értelemben a társadalomban terjedő erkölcstelenség és elvallástalanodás megakadályozása volt. Az 1848-ban megtartott espereskerületi üléseken a papság jelentős része az egyház reformja mellett szállt síkra.

Szerző: Adalbert Hamman

Szent István Társulat, 2016

A Pécsi Izraelita Hitközség dokumentumok tükrében (1837–1950)

Válogatta és szerkesztette: Vörös István Károly

Kronosz Kiadó, 2016

A napjainkban Pécsett élő zsidóság története az 1780-as évekre nyúlik vissza, a helyi izraelita hitközség alapítása pedig az 1840-es évekre datálódik. A több évtizeden át szinte teljesen elfelejtett hitközségi irattár rendezése a 2011–2012-es év folyamán kiváló alkalmat szolgáltatott egy olyan forrásgyűjtemény összeállítására, amely által Pécs lakossága és az érdeklődő Olvasók szemléletes képet kaphatnak a település zsidó lakosságának mindennapjairól.

A Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Exarchátus 1850 és 1950 között felszentelt papjai

Collectanea Athanasiana V. Varia

Szerző: Véghseő Tamás

Szent Atanáz Kiadó, 2015

A történeti papi névtár az 1912-ben alapított Hajdúdorogi Egyházmegye és az 1924-ben létrehozott Miskolci Apostoli Exarchátus 1850 és 1950 között szentelt 465 papjának adatait tartalmazza. A névtárba való bekerülés elsődleges szempontja az volt, hogy az adott időszakban szentelt görögkatolikus papok közül kik szolgáltak a két egyházkormányzati egységben. Az egységes szerkezetű biogrammok tartalmazzák az adott lelkész életrajzának legfontosabb adatait: származásáról, tanulmányairól, pappá szenteléséről, lelkipásztori szolgálatáról, egyéb megbízatásairól (feleség és gyermekek neve). 271 biogramm fotómelléklettel van ellátva, ugyanennyi papról és 114 papnéról. A kötet használatát névmutató segíti.

Tanulmányok

Szerkesztette: Klesenitz Tibor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2015

A 19. században az egyházak a modern tömegsajtó kialakulásának következtében komoly kihívással szembesültek. Az írni-olvasni tudás növekvő szintje, illetve a sajtó olcsó, könnyen elérhető tömegtermékké válása erős vetélytársat teremtett a szószékek számára. A kihívásra kommunikációjuk megújításával válaszoltak, amiben nagy szerepet töltöttek be újonnan megindított sajtótermékeik - a gyermeklapoktól kezdve egészen a politikai hírlapokig. A versenyképes sajtó megteremtésével kapcsolatos törekvések gyakran összekapcsolódtak a felekezeti identitás megerősítésének szándékával. A modern viszonyok között a felekezeti öntudat újrafogalmazására törekedő csoportok ugyanis kiemelt fontosságot tulajdonítottak a közösség sajtójának, amelynek sikerétől az egyházhoz való kötődések megerősítését és politikai befolyásuk növelését remélték.

Collectanea Athanasiana II. Institutiones vol. 4/1

Szerkesztette: Véghseő Tamás - Katkó Márton Áron

Szent Atanáz Kiadó, 2014

A Collectanea Athanasiana sorozat II. Institutiones alsorozatának 4/1 kötete a ’Források a magyar görögkatolikusok történetéhez’ című kiadvány, Dr. Véghseő Tamás és Katkó Márton Áron szerkesztésével jelent meg. Jelen kiadvány egy többkötetes forrásgyűjtemény induló kötetének a magyar görögkatolikusok mozgalmának 1905-ig tartó első szakaszát öleli fel.

Magyarország 19-20. századi egyháztörténelmének sajátos és kevésbé ismert területe a magyar identitású görögkatolikusok mozgalma a magyar nyelv liturgikus használatának engedélyezéséért és egy magyar jellegű bizánci szertartású katolikus egyházmegye felállításáért.

Szerző: Visky Ferenc

Koinónia Kiadó, 2013

How can we overcome fear? Right here, on the other side of the cell bars, are those who continually threaten us. Our lives are in their hands. The antidote to fear is love. There is no other way. We are free to love our enemies. We cannot fear those whom we love. Fear is the curse of mankind. (Dostoevsky) In 1958, Ferenc Visky, a minister in the Hungarian Reformed Church in Romania, was sentenced to 22 years in prison on trumped up charges of sedition against the Communist regime. His wife and their seven children were also convicted and sent to a prison camp in another part of the country. Neither were places from which the inhabitants were supposed to emerge alive but after seven years, the entire family was released. Although given the opportunity, Visky never left Romania for the West, but served as a minister virtually up until his death.

Szerző: Lőwy Dániel

Koinónia Kiadó, 2005

Fejezetek a középkori magyar egyház történetéből

Capitulum; 3.

Szerző: Koszta László

JATE Press, 2007

Szerző: Szántó Konrád

JEL Könyvkiadó, 2014

A tanítványok tanulmánykötete a tanítómester (Rabbi), Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére, 80. születésnapja alkalmából

Szerző: Zsengellér József

Universitas Kiadó, 2002

A 13 írást tartalmazó tanulmánykötet az ókori zsidó történelem, a középkori zsidó gondolkodás és a modern zsidó történelem egyes kérdéseiről közöl tanulmányokat.

Tervek az evangélikus egyház megújítására

Res Libraria 1.

Szerző: Viskolcz Noémi

Universitas Kiadó, 2006

A 17. századi reformációs eszmeáramlatok szerzőinek működését elemzi a kötet, elsősorban J. Permeier, J. H. Alsted és J. Arndt működésének középpontba állításával.

Magyarország piarista múltjából

Szerző: Haraszti Mihály

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2009

Az 1930-as évekre a tatai piarista gimnázium diákjainak harmada vasúton járt be a szomszédos bányászközségekből: Alsógalláról, Felsőgalláról, Tatabányáról és Bánhidáról. A bejárók felügyelete és a vasúti közlekedés nehézségei állandó gondot jelentettek. 1944-ben néhány hétre, majd 1945-ben egy évre a tanári kar egy része Felsőgallára költözött és megnyitották a tatai gimnázium kihelyezett tagozatát. Az iskola további működését a kommunista hatalom meghiúsította, helyette 1946-ban Állami Gimnáziumot hoztak létre. Államosítás lett a sorsa 1948-ban a tatai gimnáziumnak, majd 1950-ben a piarista rendháznak is.

Szerzetesrendek a Kárpát-medencében

Szerző: Borián Tibor, Koltai András, Legeza László

Szerkesztő: Legeza László

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2007

A piarista rend élete mindig az iskola körül forgott. Ahogy változtak a katolikus iskolával szembeni társadalom elvárások, az állami előírások, és persze maguk az iskolás gyerekek is, úgy változott az évszázadok folyamán maga a piarista rend is. Ez a színes album ezeken a változásokon vezeti végig az olvasót Legeza László színes képeivel, amelyek a rend régi és új magyarországi épületeit mutatják be, iskolai küldetésének megszűnt vagy ma is élő emlékeit, Podolintól Gödig és Mosonmagyaróvártól Máramarosszigetig. A kötet ugyanakkor egyben a piarista rend magyarországi történetének legújabb teljes összefoglalása is.

Rendtörténeti tanulmányok

Szerkesztő: Holl Béla SchP

Piarista Rend Magyar Tartománya, 1992

A magyar piaristák az 1992. évben ünnepelték a Rendnek a történeti Magyarország területén történt első megtelepedése 350. évfordulóját. E jubileumra készült ez a tanulmánykötet, amelyben kilenc szerző dolgozata olvasható a piarista rend múltjáról.

Tanulmányok Magyarország piarista múltjából

Szerző: Szende Ákos

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2013

Az Egyház legjobb védelme híven előadott múltja” – vallja a kötet szerzője, Szende Ákos, akinek a kötetben tizenegy tanulmánya olvasható, amelyek egy vagy több piarista szerzetes sorsát, illetve életének egy-egy életrajz különleges szeletét mutatják be a 20. század viharos második feléből. Az írások egy része a piarista pedagógia módszereit és hatásait tárja föl az iskolából kikerült diákok (mint Kovács Sándor szombathelyi püspök vagy a debreceni gimnáziumi önképzőkör egyes tagjainak) életpályáján, vagy pedig egy-egy nagyhatású tanári személyiség vonásait mutatja be. Nem kevésbé tanulságosak azonban azok az írások sem, amelyek egy-egy nem éppen kifogástalan életpálya okait és fordulatait kutatják, például olyanokét, akik valamilyen okból a kommunista diktatúra kiszolgálóivá vagy ügynökeivé lettek.

A boldoggá avatott spanyol piarista vértanúk életrajza

Szerző: Mario Carisio

Fordító: Pestalits Gitta

Illusztrátor: Csobán András

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2007

Szerző: Severini Giner Guerri

Fordító: Ruppert József, Domokos György

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2000

Kalazanci József fiatal spanyol papként érkezett Rómába a 16. század végén, és kezdetben az volt a vágya, hogy kanonoki javadalmat szerezzen. Isten azonban különleges feledatot szánt neki. E könyv végigvezet életének történetén. Megtudhatjuk, hogyan élt Spanyolországban, miként jutott arra a döntésre Rómában, hogy iskolaszervezéssel foglalkozzon, és miért szánta rá a piarista rend alapítására.

A magyar piarista Rendtartomány névtára 1666 - 1997

Sorozatcím: METEM könyvek

Szerző: Léh István SchP

Szerkesztő: Koltai András

Piarista Rend Magyar Tartománya, 1998

A kötet a Magyarországon valaha élt piarista szerzetesek legfontosabb életrazi adatainak (születés, szerzetesi fogadalmak, halálozás, működésük évenkénti bontásban) gyűjteménye a kezdetektől napjainkig. Függelékében megtalálható a rendtartomány Balanyi György által írt rövid latin története latinul, a rendházak, provinciálisok, piarista püspökök és akadémikusok jegyzéke. Részletes mutatókat tartalmaz szerzetesi nevek, belépési időpontok és provinciák szerint.

Magyarország piarista múltjából

Szerző: Koltai András

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2007     

A kötet mindazon levéltári fondok, rendi krónikák, könyvek, tanulmányok, forráskiadványok és kéziratok fölsorolását nyújtja – a lehetőleg szerinti teljességre törekedve – amelyek a magyarországi piarista rendtartomány egészére, a rendházak és iskolák történetére, valamint a szerzetesek életére és munkásságára vonatkoznak. Emellett kísérletet tesz arra is, hogy bemutassa a rend általános és közép-európai történetének forrásait és irodalmát.

1894 -1916

Magyarország piarista múltjából

Szerzők: Russel Károly; Fekete Endre; Hám Antal

Szerkesztő: Sas Péter

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2009

Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveiben, 1894 és 1916 között piarista kispapok népesítették be a kolozsvári Farkas utca 4. számú házát, közvetlenül a szintén piaristák vezette főgimnázium mellett. Ott működött ugyanis a rend hittudományi és tanárképző intézete, a Kalazantinum. Igazgatója, Russel Károly két évtizeden át folyamatosan följegyezte az intézet mindenapjait, valamint Kolozsvár egyházi, tudományos, kulturális és politikai életének jelentősebb eseményeit.

Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 13

Szerkesztő: Nemes Gábor, Vajk Ádám

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2011       

A Győri Egyházmegyei Levéltár 10 éves újjáalakulásának alkalmából a levéltár iratanyagát kutató történészek, levéltárosok, néprajzkutatók, művészet- és helytörténészek kutatási eredményeiből merít kötetünk. A tanulmányok színes csokra az egyházmegye ezer éves történetét öleli fel, püspököktől plébánosokon át a hívek seregéig.

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 16

Szerző: Nagy István

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2012

Az Egyházmegyei Levéltár kiadványsorozatában Báró Apor Vilmos győri püspökkel kapcsolatban eddig két forráskiadvány látott napvilágot: az egyik ifjúkori naplóit tárta az olvasók elé, a másikban körlevelei és egyházkormányzati iratai jelentek meg. Ez a kötet elsősorban a helyi sajtó alapján próbálja feltárni a vértanú püspök főpásztori ténykedését, de bőséggel használ levéltári forrásokat és szemtanúk visszaemlékezéseit is. Családi hátterének, gyulai plébánosi működésének és püspökké szentelésének bemutatása után Apor püspöki működését tematikus csomópontok mentén rendezve vázolja fel a szerző.

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 7

Szerkesztő: Soós Viktor Attila

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2009

A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványsorozatán belül az Apor Vilmos győri püspök életét feltáró forráskiadványsorozat második kötetét tartja kezében az olvasó. A Breyer István halálával megüresedett a győri püspöki székbe Apor Vilmos gyulai plébánost nevezte ki győri megyéspüspökké XII. Piusz pápa. Püspökké szentelésére 1941. február 24-én került sor, amelyet Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Glattfelder Gyula csanádi és Czapik Gyula veszprémi püspök végzett. Főpásztori székét március 2-án foglalta el. Jelen forráskötetünkben Apor Vilmos püspöki körleveleiből és egyházkormányzati irataiból készített válogatást adunk közre.

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 17

Szerkesztő: Lukácsi Zoltán

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2012

Kincset tart a kezében az olvasó: Boldog Apor Vilmos (1892–1945) prédikációit, lelkigyakorlatait, egyéb beszédeit, néhány más írását, amelyek győri megyéspüspökként végzett főpásztori szolgálatának idejéből (1941–1945) származnak. A Győri Egyházmegyei Levéltár Apor-hagyatékában fellelhető kéziratok több év munkáját követően tárulhatnak az olvasóközönség elé. A kötetben található mintegy 200 szöveg segítségével nyomon követhetjük a szent életű püspök igehirdetését, győri székfoglalásától csaknem vértanúságáig. Megcsodálhatjuk egyszerű, tiszta nyelvhasználatát; sallangoktól mentes, a mély gondolatokat is közérthetően megfogalmazó közvetlen stílusát; következetes, határozott értékrendjét. Különösen érdekesek a szövegek azért is, mert a magyar történelem talán legvészterhesebb éveiben, a II. világháború idején keletkeztek.

Mária-enciklopédia 1950.

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 12

Szerkesztő: Perger Gyula

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2010

A győri Könnyező Szűzanya 1947-es, jubileumi búcsúján még a teljes magyar püspöki kar részt vett, s Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a zarándokokkal zsúfolásig megtelt Széchenyi téren Mindszenty József bíboros, hercegprímás történelmi jelentőségű beszédet intézhetett a hívekhez. A következő év végére azonban szinte minden megváltozott. A remélt lelki megújulás helyett a katolikus egyház elleni frontális támadás következett. Az 1948. június 16-án elfogadott XXXIII. törvénycikk – melynek értelmében minden felekezeti iskolát államosítottak – az egyház közéleti jelenlétének felszámolását alapozta meg. A hercegprímást 1948. december 26-án letartóztatták, a Mária-kultusz ápolásában is nagy szerepet játszó szerzetes-rendeket pedig a szeptember 7-én kihirdetett rendelet értelmében feloszlatták. A győri egy-házmegye számos papját megzsarolták, többen börtönbe kerültek. Ilyen körülmények között, 1950-ben, a római Centro Mariano Internazionale felhívására kezdődött meg egy nemzetközi Mária Enciklopédia összeállítása.

Theophanes Mavrogordatos (1626–1688), Metropolitan of Paronaxia and Administrator of Munkács

Collectanea Athanasiana

Szerző: Baán István

Szent Atanáz Kiadó, 2012

Theofánisz Mavrogordátosz (1619-1688) paronaxiai metropolita és munkácsi adminisztrátor egy viharos korszak egyik jellegzetes, mostanáig alig ismert alakja. A kis-ázsiai Szmirnában született szerzetes, majd az Égei-tenger egyik szigetének főpásztora szerette volna, hogy megválasszák konstantinápolyi patriarchává. Hét püspöktársával tervet szőttek a patriarcha megbuktatására, ehhez azonban pénzre volt szükségük, hogy megvesztegessék a Porta nagyvezírét. Ezért Theofánisz Rómába ment, ahol áttért a katolikus egyházba. Konstantinápolyba visszatérve azonban lelepleződött, és menekülnie kellett. Hamarosan útnak indult Bécs felé.