Vallás- és egyháztörténet

A szentföldi ferences kusztódia rövid története

Szerző: Várnai Jakab OFM

L'Harmattan Könyvkiadó, 2018

Az első ferencesek nyolcszáz éve, 1217-ben érkeztek a Szentföldre. Assisi Szent Ferenc 1219-ben a szultánnal is találkozott. Az évforduló kapcsán a kötet végignézi a ferencesek szentföldi történelmét, összegyűjti a főbb adatokat, és kiemeli a jelentősebb mozzanatokat. Napjaink eseményei ráirányítják a figyelmet a Szentföldön működő keresztény közösségekre - márpedig évszázadokon át a ferencesek jelentették itt a nyugati, latin kereszténységet, működésüket pápai felügyelet kísérte. Nyolcszáz éve helytállnak Nyugat és Kelet, vallások és kultúrák, nagyhatalmak és történelmi erők ütközőpontjában. A ferences rend szentföldi körzetét "Kusztódiának" nevezik, központja Jeruzsálemben a San Salvatore kolostor, amelynek tornya ma is a városkép meghatározó eleme. A kötetből nem hiányoznak a magyar vonatkozások sem: több magyar ferences útleírása ma is forrásnak számít.

Szerkesztette: Tusor Péter - Szovák Kornél - Fedeles Tamás

Gondolat Kiadó, 2017

A kötet a Lendület-kutatócsoport szerves folytatásaként 2017-ben megalakult, a vatikáni magyar történeti kutatásokat működése középpontjába állító MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport számára ad szakmai prognózist az elkövetkezendő öt évre. Alapjául a 2016. augusztus 23-án a pécsi VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Lendület-kutatócsoport által szervezett Vatikáni magyar történeti kutatások a 21. században szimpóziumán elhangzott előadások szolgálnak.

Érsekek, püspökök, illetve segédpüspökeik, vikáriusaik és jövedelemkezelőik az 1440-es évektől 1526-ig

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai 27

Szerző: C. Tóth Norbert     

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2017

A kötet az 1440-es évektől a mohácsi csatával bezárólag püspöki kinevezést nyert, illetve főpapi címet viselt személyek neveit és méltóságviselésük idejét tartalmazza. Néhány főpap esetében a kezdőidőpont tekintetében a szerző kivételt tett, míg a korszak végén azoknál, akik túlélték a mohácsi csatát, természetesen haláluk adta a záró időpontot. A segédpüspökök, vikáriusok és jövedelemkormányzóknál egy-két esettől eltekintve 1526. augusztus 29-én húzódik feltárás időhatára. Az archontológiában azok az egyházmegyés főpapok szerepelnek, akik a királyi privilégiumok méltóságsoraiban megtalálhatók, illetve a forrásokban időről-időre előfordulnak (esztergomi és kalocsa-bácsi érsekek, boszniai, csanádi, egri, erdélyi, győri, knini, korbáviai/modrusi, nyitrai, pécsi, scardonai, szerémi, traui, váci, váradi, veszprémi, zágrábi, zenggi püspökök).

Szerző: Mihalik Béla Vilmos

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudomány Intézet, 2017

Mihalik Béla Vilmos 1984-ben született Budapesten. 2003-ban érettségizett a budapesti Eötvös József Gimnáziumban, majd felsőfokú tanulmányait 2003 és 2009 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte történelem és levéltár szakon. 2008-tól az ELTE Kora újkori magyar történelem doktori programjának hallgatója, fokozatát 2014-ben szerezte meg. 2011-től a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya Levéltárának igazgatója, 2012-től az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa. Kutatási területe a 17–18. századi magyarországi és erdélyi katolikus megújulás, illetve egyházpolitika. Emellett a Szentszék és a bécsi Habsburg-udvar 17. század végi kapcsolataival is foglalkozik. Az egri egyházmegye kora újkori történetét még az egyetem idején kezdte el kutatni. A felekezeti konfliktusok és a felekezeti arányok regionális változásának okait vizsgálva fordult figyelme az egyházmegye török kor utáni újjászerveződése felé.

Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források (14. kötet)

Összeállította: Lénár Andor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

A Váci egyházmegye területén 1675 után majd két és fél évszázadon át nem rendeztek egyházmegyei zsinatot. A 19. században széküresedés idején tartott papi tanácskozások ugyanis kánonjogi érte­lemben nem tekinthetők szinódusnak. A két világháború közötti Magyarországon Hanauer Árpád István váci püspök vállalkozott elsőként arra, hogy az 1917-es Codex Iuris Canonici alapján egy­házmegyei zsinatot hívjon össze, ami az 1920-as években mintául szolgált más egyházmegyék számára is. Szándékát a nehéz törté­nelmi szituációval, a lelkipásztorkodás problémáival, valamint a papság fegyelmének helyreállításával indokolta. A főpásztor 1921-ben, 1930-ban és 1940-ben hívta össze papjait, azonban betegsége a harmadik szinódus megrendezését már nem tette lehetővé. A szocializmus évtizedeit követően újabb egyházmegyei zsinatra csak 1995-ben kerülhetett sor.

Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések

Szerző: Gianone András, Klestenitz Tibor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

Magyarországon a 19. század végén kezdődő és a kommunista fordulatig tartó időszakot katolikus reneszánszként is szokták emlegetni. Ebben a fél évszázadban nemcsak a hitélet megúju­lásának lehetünk tanúi, de annak is, hogy a katolikus egyház a hagyományostól eltérő módokon is igyekszik tanítását hirdetni és a közéletet befolyásolni. A korábban szinte kizárólag az állam támogatására és saját kiváltságos helyzetére hagyatkozó egy­házi vezetés egyre inkább a világi hívekre kívánt támaszkodni – nemcsak az elitre, hanem a tömegekre is. Ebben az időszakban vált a magyar katolicizmus legfontosabb közéleti fórumává a katolikus nagygyűlés.

Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források 13.

Összeállította: Adriányi Gábor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

XI. Pius pápa is sürgette az 1849. évi nagy bécsi püspöki értekezlet döntését a zsinatok tartásáról, így Scitovszky János hercegprímás (1849–1866) elhatározta egy tartományi zsinat összehívását. A zsinat 1858. szeptember 19-én 69 személy részvételével nyílt meg és október 3-ig tartott. Legfontosabb határozata az egyházról szólt, amely lényegében előrevételezte az I. vatikáni zsinat taní­tását a pápáról. Scitovszky szándéka az volt, hogy a tartományi zsinat határozatait egyházmegyei zsinaton is átültesse a gyakor­latba. Ezt a zsinatot 1860. július 24–28. napjaiban tarthatta meg, azon 102 személy vett részt és 51 határozatot hozott. Mivel az 1917-ben megjelent Egyházi Törvénykönyv előírta az egyházme­gyei zsinatok tartását, ennek Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás (1927–1945) is eleget tett. A tervezett és már előkészített zsinatot azonban 1939-ről 1941-re kellett halasztania.

Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források 11.

Összeállította: Damásdi Zoltán

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

A 20. század első felében több püspöki és érseki székhely után Pécsett is tartottak egyházmegyei zsinatot. Virág Ferenc pécsi püspök eredetileg az egyházi törvénykönyv 1918. évi életbe léptetése után tíz évvel szándékozott összehívni a zsinatot, de több akadály miatt erre csak nyolc évvel később, 1936-ban kerülhetett sor. Ezt megelőzően 1863-ban volt Pécsett egyházmegyei zsinat Girk György püspök idején. A köztes 73 évben nemcsak az egyházjog, hanem a világ is sokat változott, amire reagálni kellett. A püspököt felkészült szakértők segítették, köztük Sipos István egyházjogász vagy Szőnyi Ottó, az egyházi műemlékvédelem akkori első embere. Az 563 paragrafusból álló határozatgyűjtemény a papság tevékenységét részletesen szabályozta.

Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források 10.

Összeállította: Bakó Balázs

MTA BTK Történettudományi Intézet, 2017

Az 1777-ben alapított szombathelyi püspökség történetében három egyházmegyei szinódusra került sor. Az 1821-ben tartott első egy­házmegyei gyűlés a jozefinista egyházpolitikával való szakításon túl a társadalom erkölcstelenségével és elvallástalanodásával is szembe akart szállni. Az egyházmegyei gyűlésre az 1822. évi nemzeti zsinatot előkészítő konzultációk részeként került sor: eredményeit – a többi egy­házmegye szinódusainak vagy papi gyűléseinek javaslataihoz hasonlóan – felhasználták a nemzeti zsinat határozatainak megfogalmazásakor. Ezt követően csak 1927-ben gyűlt össze az egyházmegye papsága a következő zsinatra, amelynek legfontosabb feladata a trianoni béke után megcsonkított egyházmegye kormányzatának és hitéletének re­formja és egy új egyházmegyei törvénykönyv megalkotása volt.

Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források 6.

Sorozatszerkesztő: Balogh Margit

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, 2017

Veszprémben a középkori előzmények után több egyházmegyei zsina­tot és tanácskozást rendeztek a 19–20. század folyamán. A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár iratanyagából válogatott források meg­világítják az egyes gyűlések összehívásának hátterét és lebonyolításuk menetét, a határozatok pedig az egyházszervezet korabeli működésére vetnek fényt. Mi minden történt az 1848-as egyházmegyei tanácskozás és az 1996. évi főegyházmegyei zsinat között hazánkban és a magyar egyházban?

Válogatott beszédek és tudósítások

Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források 8.

Összeállította: Gianone András–Klestenitz Tibor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, 2016

A kötet az 1920 és 1932 között tartott országos katolikus nagy­gyűléseken elhangzott beszédek szövegét tartalmazza. A nagygyű­lések a katolikus közélet kiemelkedő eseményének számítottak, ahol a szónokok a kor aktuális kérdéseit tárgyalták. A dualizmus korában a rendezvénysorozatot ellenzéki karakter, a liberális kormányok­kal való szembenállás jellemezte, 1920 után viszont az esemény mindig a hivatalos keresztény-nemzeti ideológia jegyében zajlott. A szónokok támogatták az önmagát kereszténynek nevező kormány­zat törekvéseit, de bizonyos kérdésekben – mint a legitimizmus, illetve a protestánsokkal fenntartott viszony ügyében – még így is jól érzékelhetők a feszültségek.

Összeállította: Mózessy Gergely

Sorozatszerkesztő: Balogh Margit

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, 2016

Az 1918 pünkösdjén életbe léptetett „Codex Iuris Canonici” előírása szerint tízévenként kellett egyházmegyei zsinatokat rendezni, mivel szükségessé vált az egyházmegyei szokások összehangolása az egyete­mes joggyűjteménnyel. E feladatot Magyarországon elsők között végezték el azok az egyházmegyék, amelyek kormányzatát nem terhelte meg a trianoni békekötés után az új határok okozta területi megosztottság: Vác 1921-ben, Veszprém 1923-ban, Székesfehérvár 1924-ben tartotta zsinatát. A három zsinat joganyagának összevetése azt mutatja, hogy a székesfehérvári szabályozás volt a legtömörebb, legszigorúbb megfogalmazású – ám egyszersmind a leggyakorlatiasabb is.

Szerkesztette: Landauer Attila

L’Harmattan Kiadó, 2016

A Kárpát-medencei cigány népesség korai történetét kutatva a szerzők legtöbbjének figyelmét hagyományosan elkerülni látszik a különböző egykori cigány csoportok, kisközösségek és a térség történelmi egyházai közötti érintkezések problémaköre. A témát övező kutatói érdektelenség, illetve hallgatás annak fényében különösen érdekes, hogy számos, elsődlegesen is az utóbbi száz-százötven évben nyomtatásban megjelent forrásközlés, forrásfeldolgozás, valamint szórványközlések, szórványadatok sora, illetve mindezeken túlmenően további nem kevés tanulmány is tartalmaz a Kárpát-medence területén élt cigányok és a keresztyén egyházak, vallási közösségek közös történetére, kapcsolataik jellegére vonatkozó, szakszerű feldolgozásra méltó adatokat, már a tizenhatodik századtól kezdődően.

Összeállította: Zakar Péter

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, 2016

A Csanádi egyházmegyében 1790 után két szinódus megtartására került sor 1821-ben, illetve 174 évvel később, 1995-ben. 1848-ban a háborús események, míg a két világháború között a nagy méretű területi veszteségek és az egyházmegyei központ újjászervezésének feladatai miatt nem tartottak egyházmegyei zsinatot. Az 1821-es szinódus a késői jozefinizmus időszakában ült össze, célja a nem­zeti zsinatra való felkészülés, tágabb értelemben a társadalomban terjedő erkölcstelenség és elvallástalanodás megakadályozása volt. Az 1848-ban megtartott espereskerületi üléseken a papság jelentős része az egyház reformja mellett szállt síkra.

Szerző: Gárdonyi Máté

JEL Könyvkiadó, 2016

Az egyház története az evilági történelemben foglal helyet. Ezért megközelítése lehetséges a politikatörténet, a kultúrtörténet és más területek részéről. Ezek a szempontok mind helyet kell, hogy kapjanak az egyháztörténelem írásában. Ebből is látszik, hogy ez a teológiai tárgy nagyon összetett. Sok apró részből épül fel a tudomány egésze. Az egyháztörténelemnek mégis a legérdekesebb része az egyház belső élete. Ez pedig a kinyilatkoztatásból, annak a megfogalmazásából, a keresztény életeszmény, erkölcsi felfogás és lelkiség történetét jelenti. A kötetet bizonyára haszonnal forgatják majd mind a szakterület kutatói, mind a téma iránt érdeklődő olvasók.

Szerző: Hamman, Adalbert

Szent István Társulat, 2016

Hogyan éltek az első keresztények? A múlt századi, e tárgyú regények romantikus képe helyett e könyv lapjain egy másik: reálisabb, hétköznapibb rajzolódik ki. Kik és hogyan terjesztették az evangéliumot? Milyen problémákkal kellett megbirkózniuk családi és magánéletükben azoknak, akik az egyház tagjai lettek? Hogyan fogadta őket a pogány világ? Miben jutott kifejezésre testvéri szellemük? Milyenek voltak istentiszteleteik? Adalbert Hamman mesteri tudással szólaltatja meg a II. század dokumentumait, melyek máig is friss színekkel ábrázolják az első keresztények mindennapi örömeit és küzdelmeit.

A Pécsi Izraelita Hitközség dokumentumok tükrében (1837–1950)

Válogatta és szerkesztette: Vörös István Károly

Kronosz Kiadó, 2016

A napjainkban Pécsett élő zsidóság története az 1780-as évekre nyúlik vissza, a helyi izraelita hitközség alapítása pedig az 1840-es évekre datálódik. A több évtizeden át szinte teljesen elfelejtett hitközségi irattár rendezése a 2011–2012-es év folyamán kiváló alkalmat szolgáltatott egy olyan forrásgyűjtemény összeállítására, amely által Pécs lakossága és az érdeklődő Olvasók szemléletes képet kaphatnak a település zsidó lakosságának mindennapjairól.

A Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Exarchátus 1850 és 1950 között felszentelt papjai

Collectanea Athanasiana V. Varia

Szerző: Véghseő Tamás

Szent Atanáz Kiadó, 2015

A történeti papi névtár az 1912-ben alapított Hajdúdorogi Egyházmegye és az 1924-ben létrehozott Miskolci Apostoli Exarchátus 1850 és 1950 között szentelt 465 papjának adatait tartalmazza. A névtárba való bekerülés elsődleges szempontja az volt, hogy az adott időszakban szentelt görögkatolikus papok közül kik szolgáltak a két egyházkormányzati egységben. Az egységes szerkezetű biogrammok tartalmazzák az adott lelkész életrajzának legfontosabb adatait: származásáról, tanulmányairól, pappá szenteléséről, lelkipásztori szolgálatáról, egyéb megbízatásairól (feleség és gyermekek neve). 271 biogramm fotómelléklettel van ellátva, ugyanennyi papról és 114 papnéról. A kötet használatát névmutató segíti.

Tanulmányok

Szerkesztette: Klesenitz Tibor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2015

A 19. században az egyházak a modern tömegsajtó kialakulásának következtében komoly kihívással szembesültek. Az írni-olvasni tudás növekvő szintje, illetve a sajtó olcsó, könnyen elérhető tömegtermékké válása erős vetélytársat teremtett a szószékek számára. A kihívásra kommunikációjuk megújításával válaszoltak, amiben nagy szerepet töltöttek be újonnan megindított sajtótermékeik - a gyermeklapoktól kezdve egészen a politikai hírlapokig. A versenyképes sajtó megteremtésével kapcsolatos törekvések gyakran összekapcsolódtak a felekezeti identitás megerősítésének szándékával. A modern viszonyok között a felekezeti öntudat újrafogalmazására törekedő csoportok ugyanis kiemelt fontosságot tulajdonítottak a közösség sajtójának, amelynek sikerétől az egyházhoz való kötődések megerősítését és politikai befolyásuk növelését remélték.

Collectanea Athanasiana II. Institutiones vol. 4/1

Szerkesztette: Véghseő Tamás - Katkó Márton Áron

Szent Atanáz Kiadó, 2014

A Collectanea Athanasiana sorozat II. Institutiones alsorozatának 4/1 kötete a ’Források a magyar görögkatolikusok történetéhez’ című kiadvány, Dr. Véghseő Tamás és Katkó Márton Áron szerkesztésével jelent meg. Jelen kiadvány egy többkötetes forrásgyűjtemény induló kötetének a magyar görögkatolikusok mozgalmának 1905-ig tartó első szakaszát öleli fel.

Magyarország 19-20. századi egyháztörténelmének sajátos és kevésbé ismert területe a magyar identitású görögkatolikusok mozgalma a magyar nyelv liturgikus használatának engedélyezéséért és egy magyar jellegű bizánci szertartású katolikus egyházmegye felállításáért.

Szerző: Visky Ferenc

Koinónia Kiadó, 2013

How can we overcome fear? Right here, on the other side of the cell bars, are those who continually threaten us. Our lives are in their hands. The antidote to fear is love. There is no other way. We are free to love our enemies. We cannot fear those whom we love. Fear is the curse of mankind. (Dostoevsky) In 1958, Ferenc Visky, a minister in the Hungarian Reformed Church in Romania, was sentenced to 22 years in prison on trumped up charges of sedition against the Communist regime. His wife and their seven children were also convicted and sent to a prison camp in another part of the country. Neither were places from which the inhabitants were supposed to emerge alive but after seven years, the entire family was released. Although given the opportunity, Visky never left Romania for the West, but served as a minister virtually up until his death.

Szerzők: Berke Krisztina, Karczagi Sándor

Koinónia Kiadó, 2010

Karczagi Sándor az elmúlt száz év történelmének élő-eleven szereplője. Elkötelezett papi munkáját a kommunista rendszer húsz év szabadságvesztéssel jutalmazta, több lelkésztársával együtt börtönbe vetették, majd a Duna-deltába szállították kényszermunkatáborba.

Szerző: Lőwy Dániel

Koinónia Kiadó, 2005

A szerző terjedelmes kötetében a kolozsvári zsidó közösségek kialakulását, azok történetét kíséri nyomon a második világháborús deportálásig, a hitközségek háború utáni újraszervezését is dokumentálva. Hetvenhat kolozsvári zsidó holokauszt-túlélőt szólaltat meg a szerző, a történelmi események tényszerű bemutatását pedig a vizsgált időszak irodalmi tükrözésével támasztja alá.

Fejezetek a középkori magyar egyház történetéből

Capitulum; 3.

Szerző: Koszta László

JATE Press, 2007

Szerző: Roland Fröhlich

JEL Könyvkiadó, 2007

A könyv széleskörű igényeknek kíván megfelelni. Azokra a témákra irányítja a figyelmet, amelyeket a szakkönyvek fontosnak tartanak, amelyek az iskolai oktatásban, előadásokon és vizsgákon felvetődnek. Figyelembe veszi továbbá az egyház történetének újabb, időszerű kérdéseit is: az egyház társadalmi tanításait, a nőknek az egyházban betöltött szerepét, az ökumenikus mozgalmat, az egyház változó önértelmezését. A mű célja, hogy olyan kézikönyvet nyújtson, amelyben már ismert események, személyek, fogalmak a történelmi összefüggésekbe ágyazva jelennek meg. Alapvető ismeretek közvetítése a célja, amelyekkel - különböző okból - az olvasó felfrissítheti tudását; "felfedezőútra" hívja, amelyen új, vagy már elfelejtett ismeretekre bukkan, és ahol örömét leli egy sajátos olvasmányban.

Szerző: Szántó Konrád

JEL Könyvkiadó, 2014

Szántó Konrád az egyház születésétől II. János Pál pápaságáig vezeti végig Olvasóját a katolikus egyház történelmének legfontosabb eseményein. A könyv segít elhelyezni az egyháztörténelmet a profán történelemben, továbbá kitekintést ad az egyház és a társadalom viszonyára, annak alakulására az egyes korszakokban, de felvázolja az egyház belső folyamatait is. A szerző a világtörténelmi adatokat a magyar egyháztörténelem jelentősebb fordulópontjaival is kiegészítve nyújt átfogó képet az egyháztörténelem iránt érdeklődő Olvasók számára.

A tanítványok tanulmánykötete a tanítómester (Rabbi), Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére, 80. születésnapja alkalmából

Szerző: Zsengellér József

Universitas Kiadó, 2002

A 13 írást tartalmazó tanulmánykötet az ókori zsidó történelem, a középkori zsidó gondolkodás és a modern zsidó történelem egyes kérdéseiről közöl tanulmányokat.

Tervek az evangélikus egyház megújítására

Res Libraria 1.

Szerző: Viskolcz Noémi

Universitas Kiadó, 2006

A 17. századi reformációs eszmeáramlatok szerzőinek működését elemzi a kötet, elsősorban J. Permeier, J. H. Alsted és J. Arndt működésének középpontba állításával.

Magyarország piarista múltjából

Szerző: Haraszti Mihály

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2009

Az 1930-as évekre a tatai piarista gimnázium diákjainak harmada vasúton járt be a szomszédos bányászközségekből: Alsógalláról, Felsőgalláról, Tatabányáról és Bánhidáról. A bejárók felügyelete és a vasúti közlekedés nehézségei állandó gondot jelentettek. 1944-ben néhány hétre, majd 1945-ben egy évre a tanári kar egy része Felsőgallára költözött és megnyitották a tatai gimnázium kihelyezett tagozatát. Az iskola további működését a kommunista hatalom meghiúsította, helyette 1946-ban Állami Gimnáziumot hoztak létre. Államosítás lett a sorsa 1948-ban a tatai gimnáziumnak, majd 1950-ben a piarista rendháznak is.

Szerzetesrendek a Kárpát-medencében

Szerző: Borián Tibor, Koltai András, Legeza László

Szerkesztő: Legeza László

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2007

A piarista rend élete mindig az iskola körül forgott. Ahogy változtak a katolikus iskolával szembeni társadalom elvárások, az állami előírások, és persze maguk az iskolás gyerekek is, úgy változott az évszázadok folyamán maga a piarista rend is. Ez a színes album ezeken a változásokon vezeti végig az olvasót Legeza László színes képeivel, amelyek a rend régi és új magyarországi épületeit mutatják be, iskolai küldetésének megszűnt vagy ma is élő emlékeit, Podolintól Gödig és Mosonmagyaróvártól Máramarosszigetig. A kötet ugyanakkor egyben a piarista rend magyarországi történetének legújabb teljes összefoglalása is.

Rendtörténeti tanulmányok

Szerkesztő: Holl Béla SchP

Piarista Rend Magyar Tartománya, 1992

A magyar piaristák az 1992. évben ünnepelték a Rendnek a történeti Magyarország területén történt első megtelepedése 350. évfordulóját. E jubileumra készült ez a tanulmánykötet, amelyben kilenc szerző dolgozata olvasható a piarista rend múltjáról.

Tanulmányok Magyarország piarista múltjából

Szerző: Szende Ákos

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2013

Az Egyház legjobb védelme híven előadott múltja” – vallja a kötet szerzője, Szende Ákos, akinek a kötetben tizenegy tanulmánya olvasható, amelyek egy vagy több piarista szerzetes sorsát, illetve életének egy-egy életrajz különleges szeletét mutatják be a 20. század viharos második feléből. Az írások egy része a piarista pedagógia módszereit és hatásait tárja föl az iskolából kikerült diákok (mint Kovács Sándor szombathelyi püspök vagy a debreceni gimnáziumi önképzőkör egyes tagjainak) életpályáján, vagy pedig egy-egy nagyhatású tanári személyiség vonásait mutatja be. Nem kevésbé tanulságosak azonban azok az írások sem, amelyek egy-egy nem éppen kifogástalan életpálya okait és fordulatait kutatják, például olyanokét, akik valamilyen okból a kommunista diktatúra kiszolgálóivá vagy ügynökeivé lettek.

A boldoggá avatott spanyol piarista vértanúk életrajza

Szerző: Mario Carisio

Fordító: Pestalits Gitta

Illusztrátor: Csobán András

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2007

Szerző: Severini Giner Guerri

Fordító: Ruppert József, Domokos György

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2000

Kalazanci József fiatal spanyol papként érkezett Rómába a 16. század végén, és kezdetben az volt a vágya, hogy kanonoki javadalmat szerezzen. Isten azonban különleges feledatot szánt neki. E könyv végigvezet életének történetén. Megtudhatjuk, hogyan élt Spanyolországban, miként jutott arra a döntésre Rómában, hogy iskolaszervezéssel foglalkozzon, és miért szánta rá a piarista rend alapítására.

A magyar piarista Rendtartomány névtára 1666 - 1997

Sorozatcím: METEM könyvek

Szerző: Léh István SchP

Szerkesztő: Koltai András

Piarista Rend Magyar Tartománya, 1998

A kötet a Magyarországon valaha élt piarista szerzetesek legfontosabb életrazi adatainak (születés, szerzetesi fogadalmak, halálozás, működésük évenkénti bontásban) gyűjteménye a kezdetektől napjainkig. Függelékében megtalálható a rendtartomány Balanyi György által írt rövid latin története latinul, a rendházak, provinciálisok, piarista püspökök és akadémikusok jegyzéke. Részletes mutatókat tartalmaz szerzetesi nevek, belépési időpontok és provinciák szerint.

Magyarország piarista múltjából

Szerző: Koltai András

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2007     

A kötet mindazon levéltári fondok, rendi krónikák, könyvek, tanulmányok, forráskiadványok és kéziratok fölsorolását nyújtja – a lehetőleg szerinti teljességre törekedve – amelyek a magyarországi piarista rendtartomány egészére, a rendházak és iskolák történetére, valamint a szerzetesek életére és munkásságára vonatkoznak. Emellett kísérletet tesz arra is, hogy bemutassa a rend általános és közép-európai történetének forrásait és irodalmát.

1894 -1916

Magyarország piarista múltjából

Szerzők: Russel Károly; Fekete Endre; Hám Antal

Szerkesztő: Sas Péter

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2009

Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveiben, 1894 és 1916 között piarista kispapok népesítették be a kolozsvári Farkas utca 4. számú házát, közvetlenül a szintén piaristák vezette főgimnázium mellett. Ott működött ugyanis a rend hittudományi és tanárképző intézete, a Kalazantinum. Igazgatója, Russel Károly két évtizeden át folyamatosan följegyezte az intézet mindenapjait, valamint Kolozsvár egyházi, tudományos, kulturális és politikai életének jelentősebb eseményeit.

Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 13

Szerkesztő: Nemes Gábor, Vajk Ádám

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2011       

A Győri Egyházmegyei Levéltár 10 éves újjáalakulásának alkalmából a levéltár iratanyagát kutató történészek, levéltárosok, néprajzkutatók, művészet- és helytörténészek kutatási eredményeiből merít kötetünk. A tanulmányok színes csokra az egyházmegye ezer éves történetét öleli fel, püspököktől plébánosokon át a hívek seregéig.

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 16

Szerző: Nagy István

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2012

Az Egyházmegyei Levéltár kiadványsorozatában Báró Apor Vilmos győri püspökkel kapcsolatban eddig két forráskiadvány látott napvilágot: az egyik ifjúkori naplóit tárta az olvasók elé, a másikban körlevelei és egyházkormányzati iratai jelentek meg. Ez a kötet elsősorban a helyi sajtó alapján próbálja feltárni a vértanú püspök főpásztori ténykedését, de bőséggel használ levéltári forrásokat és szemtanúk visszaemlékezéseit is. Családi hátterének, gyulai plébánosi működésének és püspökké szentelésének bemutatása után Apor püspöki működését tematikus csomópontok mentén rendezve vázolja fel a szerző.

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 7

Szerkesztő: Soós Viktor Attila

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2009

A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványsorozatán belül az Apor Vilmos győri püspök életét feltáró forráskiadványsorozat második kötetét tartja kezében az olvasó. A Breyer István halálával megüresedett a győri püspöki székbe Apor Vilmos gyulai plébánost nevezte ki győri megyéspüspökké XII. Piusz pápa. Püspökké szentelésére 1941. február 24-én került sor, amelyet Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Glattfelder Gyula csanádi és Czapik Gyula veszprémi püspök végzett. Főpásztori székét március 2-án foglalta el. Jelen forráskötetünkben Apor Vilmos püspöki körleveleiből és egyházkormányzati irataiból készített válogatást adunk közre.

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 17

Szerkesztő: Lukácsi Zoltán

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2012

Kincset tart a kezében az olvasó: Boldog Apor Vilmos (1892–1945) prédikációit, lelkigyakorlatait, egyéb beszédeit, néhány más írását, amelyek győri megyéspüspökként végzett főpásztori szolgálatának idejéből (1941–1945) származnak. A Győri Egyházmegyei Levéltár Apor-hagyatékában fellelhető kéziratok több év munkáját követően tárulhatnak az olvasóközönség elé. A kötetben található mintegy 200 szöveg segítségével nyomon követhetjük a szent életű püspök igehirdetését, győri székfoglalásától csaknem vértanúságáig. Megcsodálhatjuk egyszerű, tiszta nyelvhasználatát; sallangoktól mentes, a mély gondolatokat is közérthetően megfogalmazó közvetlen stílusát; következetes, határozott értékrendjét. Különösen érdekesek a szövegek azért is, mert a magyar történelem talán legvészterhesebb éveiben, a II. világháború idején keletkeztek.

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 2

Szerző: Soós Viktor Attila

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2005

A Győri Egyházmegyei Levéltár sorozatán belül Apor Vilmos (1892–1945) győri püspök életét feltáró forráskiadvány-sorozat első kötetét tartja kezében az olvasó. A korban közkedvelt naplóírásnak köszönhetően személyes, belső gondolataiba, lelki világába tekinthetünk bele. Apor Vilmos naplóinak első kötete az 1910-es évekbe kalauzol el bennünket. Családjáról, tanulmányairól, gyulai kápláni éveiről, valamint kórházvonaton eltöltött időszakáról szólnak naplói. Széles körű társadalmi kapcsolatai révén az erdélyi nemesi családok életébe, mindennapjaiba nyerhetünk betekintést. Szemünk elé tárul naplóiból egy fiatal, jezsuita neveltetésben részesülő, az egyház törvényeihez ragaszkodó, a társadalmi, szociális kérdés felé nyitott és fogékony fiatal pap gondolatvilága.

Mária-enciklopédia 1950.

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 12

Szerkesztő: Perger Gyula

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2010

A győri Könnyező Szűzanya 1947-es, jubileumi búcsúján még a teljes magyar püspöki kar részt vett, s Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a zarándokokkal zsúfolásig megtelt Széchenyi téren Mindszenty József bíboros, hercegprímás történelmi jelentőségű beszédet intézhetett a hívekhez. A következő év végére azonban szinte minden megváltozott. A remélt lelki megújulás helyett a katolikus egyház elleni frontális támadás következett. Az 1948. június 16-án elfogadott XXXIII. törvénycikk – melynek értelmében minden felekezeti iskolát államosítottak – az egyház közéleti jelenlétének felszámolását alapozta meg. A hercegprímást 1948. december 26-án letartóztatták, a Mária-kultusz ápolásában is nagy szerepet játszó szerzetes-rendeket pedig a szeptember 7-én kihirdetett rendelet értelmében feloszlatták. A győri egy-házmegye számos papját megzsarolták, többen börtönbe kerültek. Ilyen körülmények között, 1950-ben, a római Centro Mariano Internazionale felhívására kezdődött meg egy nemzetközi Mária Enciklopédia összeállítása.

Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945.

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 3

Szerző: Perger Gyula

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2006

A kötet az 1945 tavaszán lezajlott frontátvonulásról a plébániákról a Győri Egyházmegye központjába beküldött kárjelentéseket közli, összesen 88 településről Győr-Moson-Sopron, illetve részben Komárom-Esztergom és Vas megyék területéről.

Theophanes Mavrogordatos (1626–1688), Metropolitan of Paronaxia and Administrator of Munkács

Collectanea Athanasiana

Szerző: Baán István

Szent Atanáz Kiadó, 2012

Theofánisz Mavrogordátosz (1619-1688) paronaxiai metropolita és munkácsi adminisztrátor egy viharos korszak egyik jellegzetes, mostanáig alig ismert alakja. A kis-ázsiai Szmirnában született szerzetes, majd az Égei-tenger egyik szigetének főpásztora szerette volna, hogy megválasszák konstantinápolyi patriarchává. Hét püspöktársával tervet szőttek a patriarcha megbuktatására, ehhez azonban pénzre volt szükségük, hogy megvesztegessék a Porta nagyvezírét. Ezért Theofánisz Rómába ment, ahol áttért a katolikus egyházba. Konstantinápolyba visszatérve azonban lelepleződött, és menekülnie kellett. Hamarosan útnak indult Bécs felé.

A De Camillis János József munkácsi püspök halálának 300. évfordulóján rendezett konferencia tanulmányai

Collectanea Athanasiana

Szerkesztő: Véghseő Tamás

Szent Atanáz Kiadó, 2008

A tanulmányok neves hazai és külföldi szerzői az 1689-ben munkácsi püspökké kinevezett görög szerzetes életpályáját és korát mutatják be, sok-sok új adattal egészítve ki eddigi ismereteinket. A kötet a 2006 szeptemberében megrendezett nemzetközi egyháztörténeti konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. A kötet számos, eddig kiadatlan levéltári forrást is tartalmaz, elsősorban római levéltárakból. A művészettörténeti témájú tanulmányokat fekete-fehér fényképek illusztrálják.

Atti del convegno nel terzo centenario della morte di Giovanni Giuseppe De Camillis, vescovo di Munkács/Mukačevo (1689–1706)

Collectanea Athanasiana

Szerkesztő: Véghseő Tamás

Szent Atanáz Kiadó, 2009

A tanulmányok neves hazai és külföldi szerzői az 1689-ben munkácsi püspökké kinevezett görög szerzetes életpályáját és korát mutatják be, sok-sok új adattal egészítve ki eddigi ismereteinket. A kötet a 2006 szeptemberében megrendezett nemzetközi egyháztörténeti konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza. A kötet számos, eddig kiadatlan levéltári forrást is tartalmaz, elsősorban római levéltárakból. A művészettörténeti témájú tanulmányokat fekete-fehér fényképek illusztrálják. A kötet szerzői: Oleh Turiy, Molnár Antal, Antonis Fyrigos, Cyrill Vasil, Bitskey István, Makláry Ákos, Baán István, Janka György, Ovidiu Ghitta, Ovidiu Pop, Gheorghe Gorun, Véghseő Tamás, Puskás Bernadett, Terdik Szilveszter.

19. századi kéziratos görögkatolikus szerkönyvek Nyírgyulajból és Fábiánházáról

Collectanea Athanasiana

Szerzők: Véghseő Tamás, Nyirán János

Szent Atanáz Kiadó, 2012

Greek-catholics in Hungary

Szerzők: Véghseő Tamás - Terdik Szilveszter

Szent Atanáz Kiadó, 2012

The book presents the past and present of the Greek-catholic Church in Hungary.

Szerző: Körmendy Kinga

Szent István Kiadó, 2007

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének Studia sorozatában megjelenő kötet az Esztergomi Székeskáptalan tagjainak műveltségét mutatja be az 1183 és 1543 közötti időszakban.