Átfogó művek

Speculum Historiae Debreceniense 26.

Szerkesztette: Papp Klára, Püski Levente, Novák Ádám

Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2019

Szerkesztette: Orbán Balázs, Szalai Zoltán

Mathias Corvinus Collegium – Tihanyi Alapítvány, 2019

A Magyar Nemzeti Múzeum kertjének története

Szerző: Debreczeni-Droppán Béla

Martin Opitz Kiadó – Magyar Nemzeti Múzeum, 2019

Szerző: Romsics Ignác

Helikon Kiadó, 2019

Speculum Historiae Debreceniense 16.

Szerkesztette: Pieldner Judit, Pap Levente, Tapodi Zsuzsa, Forisek Péter, Papp Klára

Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2013

Egy szegedi zsidó család letelepedésének története

Szerző: Bácskai Éva

Oriold és Társai Kiadó, 2019

Szerző: Kovrig Béla

Gondolat Kiadó, 2019

Magyar hivatás a Kárpát-medencében

Szerző: Molnár Imre

Sarutlan Kármelita Nővérek, 2019

Szerkesztette: Kerekes Margit

Szerzők: Feitl Írisz, Gyarmati György, Kukorelli István, Légrády Eszter, Melkovics Tamás, Smuk Péter, Soltész István, Villám Judit, Csorba György, Sisa József, Waschler Tamás

Országház Könyvkiadó, 2018

Főszerkesztő: Horváth Gergely Krisztián

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019

Összeállította: Sárosi Edit, Szilágyi Magdolna, Szilágyi Zsolt

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet – Kecskeméti Katona József Múzeum, 2019

Szerkesztette: Balogh-Ebner Márton, György Sándor, Hajnáczky Tamás

Gondolat Kiadó, 2019

Szerző: Lengyel Dénes

Helikon Kiadó, 2018

Válogatott tanulmányok 1967–2007

Szerző: Tőkés Rudolf

Kossuth Kiadó, 2018

Szerző: Nagy György

Kossuth Kiadó, 2018

Nagy György (1953–2017), legendás televíziós műsorvezető, szerkesztő, újságíró, író, aki hosszú évtizedeken át a klasszikus elveket képviselte a magyar televíziózásban. Olyan műsorokat szerkesztett és vezetett, mint a Hol-Mi?, az Ablak, A Reggel, a Naprakész, a Nagy Vita, a Rocklexikon, a Hogy volt?, a Magyar Televízió ötvenéves történetét felelevenítő sorozat, a Szabadság tér 17., a magyar tájak és városok iránti érdeklődést felkeltő Főtér, vagy a hazánk történetét bemutató Magyarország története című, negyvenhat részes sorozat, melynek forgatókönyvírója és vezetője volt.

Szerző: Romsics Ignác

Kossuth Kiadó, 2017

A rendszerváltozás óta, amely új korszakot nyitott a magyar történelemben, Romsics Ignác vállalkozott először arra, hogy Magyarország történetét a kezdetektől napjainkig, egy kötetben áttekintse. A több mint 600 oldalas nagy ívű munka öt fejezetben – közérthetően és olvasmányos stílusban – tárgyalja a magyar történetet. Az első fejezetben a magyar nép kialakulását és Kárpát-medencei megtelepedését, illetve az ezzel kapcsolatos teóriákat foglalja össze a szerző. A második tárgya a középkori magyar királyság története, majd a harmadik fejezetben a török invázióról, az ország három részre szakadásáról, és a három politikai egység eltérő fejlődéséről olvashatunk. A negyedik fejezet időhatárai a 18. század végétől 1918–19-ig tartanak, az utolsó, ötödik fejezetben a Horthy-korszakról, 20. századi két nagy traumánkról: Trianonról és a holokausztról olvashatunk, majd továbblépve az államszocializmusról, illetve a szovjet megszállás koráról és az elmúlt negyedszázadról esik szó.

Szerző: Wintermantel Péter

Osiris Kiadó, 2017

A magyar-japán diplomáciai viszony historiográfiánk egy eddig még kevéssé feltárt területe. Mivel ez a kétoldalú kapcsolat nem számított egyik korban sem a magyar vagy a japán külpolitika különösebben hangsúlyos területének, eleddig nem is került sor még e reláció részletesebb feltárására: a magyar, illetve a japán külpolitika történetét feldolgozó munkák csak rövid említés szintjén foglalkoztak a távol-keleti szigetország és Magyarország közötti kapcsolatok kérdésével. Hasonlóképp, a korábbi kétoldalú kapcsolattörténeti kutatások - a két nemzet közötti kulturális érintkezés bemutatása mellett - kisebb mértékben az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán kapcsolatára, nagyobbrészt pedig a két háború közötti, illetve a második világháború alatti magyar-japán érintkezés bemutatására koncentráltak, szinte teljesen figyelmen kívül hagyva az 1945 utáni időszakot.

Mondák a 18. és 19. századból

Szerző: Lengyel Dénes

Helikon Kiadó, 2017

A szatmári békétől az 1848-49-es szabadságharc leveréséig terjedő időszak mondáit tárja elénk Lengyel Dénes mondagyűjteményének harmadik kötete. A felvilágosodás korának történeteiben megelevenedik Mária Terézia és II. József németesítő törekvése, Wesselényi Miklós ellenállása vagy Fazekas Mihály vitézsége, míg a reformkor mondáiban történelmi nagyjaink: Széchenyi, Vörösmarty, Kőrösi Csoma Sándor lépnek a színre. A kötetet a szabadságharc legendás hőseiről - Kossuthról, Táncsicsról, Petőfiről és az aradi tizenhármakról - szóló mondák zárják, melyek állandó főszereplője a szabadságáért, igazságáért küzdő nép.

Szerző: Szijártó M. István

ELTE Eötvös Kiadó, 2017

Az indigenákról sokkal több mítosz kering a magyar történetírásban, mint ahány kutatás foglalkozott velük, sokkal több a kérdőjel, mint a tény. Szoktak úgy gondolni a honfiúsított idegenekre, mint Bécs trójai falovára, a Habsburg-politika engedelmes eszközeire az ellenzékiségre hajlamos született magyarokkal szemben. De egyáltalán megjelentek-e a diétákon, vagy küldtek-e legalább követeket maguk helyett? És ha igen, utasították-e őket a kormánypárti álláspontok támogatására, vagy ezek a követek éppen az ellenzéket erősítették? Vannak anekdotikus példáink a teljesen asszimilálódó indigenákra, akikből a magyar rendi-nemesi jogok harcos védelmezői lettek, de vajon általános jelenség volt a magyar rendiségbe való teljes strukturális és érzelmi integráció? Egyáltalán kik voltak az indigenák?

Szerző: Ormos Mária

Kossuth Kiadó, 2017

Ormos Mária történész, a pécsi Janus Pannonius Egyetem volt rektora, emeritus professzor, az MTA tagja ebben a könyvében sorra veszi, hogyan alakult az élete a történelmi események sodrában.  Felidézi gyermekkorát, a második világháború megpróbáltatásait, egyetemi éveit, az ’56-os eseményeket, majd leírja, hogyan próbált talpra állni a megtorlások után, miként tört ki az értelmiségi robot szerepköréből és kezdett dolgozni a Történettudományi Intézetben. Életútja a Pécsi Tudományegyetemen folytatódott, ahol három cikluson keresztül töltötte be a rektori tisztséget. Részletesen szól e tevékenységéről, s mindeközben megidézi kollégáit, barátait és partnereit.

Szerkesztette: Balogh-Ebner Márton – György Sándor – Hajnáczky Tamás

Gondolat Kiadó, 2017

Valóban egy brit diplomata hozta az első rögbilabdát Magyarországra? Tényleg összeesküvés áldozata lett a legtöbb Árpád-házi uralkodó? Miként lett „nemzeti ünnep” június 22-e a németek által megszállt keleti területen? Ha szeretné tudni a választ, vagy csak érdekli, milyen lett volna az Albert Speer által tervezett Új-Berlin, és hogy miként élték meg Magyarországon a szovjet–finn háborút, jó helyen jár!

Szerző: Bánó Attila

Athenaeum Kiadó, 2016

Bánó Attila számtalan érdekes, talán kevésbé ismert rejtélyes történettel szórakoztatta eddig olvasóit. Ebben a kötetben a szerző 44 történeten keresztül a becsület különböző aspektusait mutatja be egy hatévszázados időutazáson keresztül. Nyomozhatunk egy kicsit Anjou Mária titokzatos halála kapcsán. Vajon a rejtélyes lovas baleset valóban baleset volt? Hogy viszonyultak a paráznasághoz a korabeli uralkodók? Igaz, hogy Hunyadi egy dublőr segítségével menekült meg? Mátyás király miért törte össze a velencei üvegből kapott ajándékait? Miért harcoltak a patikusok az orvosok ellen az 1600-as években? Vajon mi járt annak a könyvnyomtatónak, aki kijavította a Biblia hibáit? Hogy halt ki a Zrínyi család? Vajon jól ítéljük meg az iszlám hatásait? Mit súg erről nekünk a történelem? Mi lehetett az Ady Endre és Tisza István közötti ellentét valódi oka? Az érdekes kérdésekre sokszor meghökkentő vagy épp megdöbbentő válaszokat kaphatunk.

Szerző: Rácz Lajos

Gondolat Kiadó, 2016

E könyv borítóján jelzett témák – a magyar politikai gondolkodás és kormányzás története – oly kiterjedtek és végtelenek, hogy azt szinte lehetetlen egyetlen kötetben áttekinteni, ezért a szerző kiemelte azok egyes vonatkozásait: a hatalom átörökítésének módjait, legitimációját, gyakorlásának korlátozott vagy korlátlan jellegét, közigazgatási érvényesítését, az állam struktúráinak problémáit és a hatalom gyakorlóját gyakran övező misztikumot. Az ezekre vonatkozó hazai elméletek, vagyis a sajátosan magyar államelméleti hagyomány áttekintését a középkori és újkori magyar állam kormányzását és igazgatását bemutató tanulmányok egészítik ki.

Szerkesztette: Font Márta

Pécs Története Alapítvány - Kronosz Kiadó, 2015

A Pécs története II. A püspökség alapításától a török hódításig című kötet szerzői Font Márta szerkesztő és Vonyó József főszerkesztő irányításával arra vállalkoztak, hogy bemutassák Pécs és a város mai határain belül létezett, akkor még önálló települések középkori történetét. Az időhatárok jelzik, hogy a város és térsége történetének sarkpontjai eltérnek az ország egésze tekintetében elfogadott korszakhatároktól. Pécs históriája esetében az államalapítás folyamatában a püspökség alapítása (1009) jelentette a fordulópontot, s a korszakot a város törökök által történő elfoglalása zárta le 1543-ban. A monográfia első kötetében tárgyaltakhoz képest elhelyezkedésében, nevében és kapcsolatrendszerében is új város áll előttünk, amelynek a latin Quinqueecclesiae, a német Fünfkirchen és a magyar Pécs neve egyaránt ebben az időszakban alakult ki.

Szerkesztette: Visy Zsolt

Pécs Története Alapítvány - Kronosz Kiadó, 2013

A kötet, melyet a Tisztelt Olvasó kezében tart, egy két évtizede indult program végeredményének első darabja. 1992 áprilisában határozott Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Pécs Története Alapítvány létesítéséről, amelynek fő feladatává tette a város történetét tudományos alapossággal, de közérthetően és reprezentatív formában bemutató nagymonográfia elkészítését. A szerkesztő bizottság irányításával 1993 óta folyó kutatómunka eredményeiről eddig 26 konferencia, a Tanulmányok Pécs történetéből c. sorozat húsz, és a Források Pécs történetéből négy kötete, továbbá más periodikákban megjelent tanulmányok, valamint egy sok ezer tételt tartalmazó bibliográfia révén tájékozódhattak az érdeklődők.

Leventék, sorkötelesek és sportolók, A polgári ejtőernyőzés története Magyarországon

Szerzők: dr. Boda József, dr. Bánki Imre

Zrínyi Kiadó - HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft., 2015

Ez a könyv emléket állít a „bátrak sportját” művelő civil ejtőernyősöknek, akik átélték a merészség örömét és megteremtették ezt a sportágat hazánkban. Másrészt az a célja a kötetnek, hogy ösztönözze az extrém sportok iránt érdeklődő fiatalokat, vigyék tovább az ejtőernyőzés hagyományait.

A könyv sajátossága és egyben érdekessége, hogy a meglévő forrásanyagok ismertetése mellett nagy hangsúlyt fektet a személyes visszaemlékezésekre, ezáltal a baráti körben elhangzott történetek szélesebb közönséghez is eljuthatnak és fennmaradnak a következő generációk számára is.

Történelem, emlékezet, politika

Szerző: Romsics Ignác

Osiris Kiadó, 2015

A múlt egyetlen eseményének és szereplőjének sincs örök időkre és mindenki által egyformán elfogadott olvasata. Bár a szakszerű történetírás elősegíti a biztosra vehető ismeretek folyamatos bővülését, a múlt totalitásának rekonstruálhatatlansága és a mindenkori társadalmak különböző szociokulturális csoportjainak eltérő értékszempontjai, valamint múlttal szembeni elvárásai elkerülhetetlenné teszik az interpretációk sokféleségét. Ez különösen az egyes közösségek sorsának alakulását alapvetően befolyásoló momentumok esetében van így. Ez a kötet a magyar történelem 9 folyamatosan vitatott eseménye és személye körül konstruált, és többnyire még napjainkban is konstruálódó diskurzusát mutatja be.

Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei

Szerző: Pálffy Géza

MTA BTK Történettudományi Intézet - MNL Soproni Levéltár, 2014

A Magyar Tudományos Akadémia „Lendület" Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője a magyar korona ez ideig szinte ismeretlen kalandjaiba kalauzolja el olvasóit. Államiságunk és történelmünk legkiemelkedőbb szimbólumának soproni tartózkodásait az elmúlt évszázadokban mind a nagyközönség, mind Sopron polgárai csaknem teljesen elfeledték. Pedig nemzeti ereklyénk történelme során négy alkalommal összesen közel két hónapot töltött Sopronban, ráadásul mindegyik esetben különleges körülmények között és egészen kiemelkedő szerepkörben. A mintegy 120 színes illusztrációval díszített kötetben a szerző olvasmányos stílusban ezeket a kalandos eseményeket mutatja be a 15. századtól a 20. század közepéig.

History könyvek sorozat

Kossuth Kiadó, 2014

Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2014. májusában tudományos ülést tartott „Történelmi emlékezet és a történettudomány” címmel, amelyen  kilenc akadémikus és egy külföldi szaktekintély vállalt tartott előadást. Jóllehet az ülés kimondottan nem kapcsolódott a Szabadság téri – akkor még csak tervezett – emlékműhöz, az előadások nagyobbik része vagy kifejezetten foglalkozott vele vagy utalt rá. Minthogy ilyen súlyú és rangú megnyilvánulások a szobor kapcsolatban sem addig, sem azóta nem  voltak, a konferencia szokatlanul nagy médiaérdeklődést váltott ki. A rendezvény előkészületeit is már élénk közfigyelem kísérte, az érintett tudományos közösségek, érdeklődő laikusok, civil szervezetek, sőt még külképviseletek is kifejezték iránta való érdeklődésüket.

Felfedezők, utazók, tudós kalandozók

DVD melléklettel

Szerző: Kubassek János

Kossuth Kiadó, 2014

A földrajzi felfedezések több évszázados, lélegzetelállító történetében kiemelkedő szerepet játszottak a nagy magyar utazók. Így Kőrösi Csoma Sándor, aki a tibeti nyelvet és kultúrát ismertette meg a Nyugattal; Stein Aurél, aki a Selyemutat végigjárva titkos kínai barlangok leleteit tárta föl; Bíró Lajos, aki a pápuákról hozott hírt. Almásy Lászlótól tudta meg a világ, hogy a Szaharában valaha hullámzott a víz, Teleki Sámuelről vulkánt neveztek el Kenyában, Germanus Gyula nélkül alig ismernénk az iszlám szent helyeit… A névsort hosszan folytathatnánk. A Kossuth Kiadó bookazine-kiadványában Kubassek János - napjaink nagy utazója - kíséri a legendás magyarokat távoli kontinensek természeti csodái és ősi civilizációk rejtelmei közt, különleges képanyaggal fogadva a vándorútra társuló olvasót.

Szerkesztő: Szabó Pál Csaba

JATE Press, 2010

Szerző: Herczeg László

Martinus Kiadó, 2010

Herczeg László ősei és szülőfaluja iránti szeretetből ragadott tollat, s kezdett hosszú kutatómunkába. Tette mindezt azzal a céllal, hogy megismertesse és a következő nemzedék számára megőrizze Nemeskeresztúr történetét. A kitartó kutatás eredményeként a Martinus Kiadó gondozásában megjelent a szerző munkája Nemeskeresztúr évszázadai címmel. A könyv Nemeskeresztúr és az ott élő közösség sorsát, a történelem viharaiban való helytállását tárja az olvasók elé. A szerző a község életét nem elszigetelten, hanem az országos és regionális történelem eseményeibe ágyazva mutatja be. A szakirodalomra, okleveles és régészeti forrásokra támaszkodó munkát gazdag képanyag teszi még színesebbé. Herczeg László több helyütt közli helyi lakosok szóbeli közléseit és visszaemlékezéseit. Elbeszéléseik hitelességét több esetben levéltári dokumentumok is igazolták.

Szerző: Horváth Antal

Martinus Kiadó, 2014

Ez a könyv a teljes és feltétlen azonosulás lenyomata. Ennél is több. Annak a bizonyítéka, hogy szerzője most már örökre bennmarad szülőföldje vonzásában. Chernelházadamonya büszke lehet magára, mert ez az elszakíthatatlan kapcsolat páratlan emlékezetet szült. A kőszegi matematikatanár évtizedek óta készült erre. Akkor is, amikor középiskolát igazgatott, de akkor is, amikor kétismeretlenes egyenletekre okította tanítványait. Valahogy úgy volt ezzel, mint az orvos Németh László, aki Vásárhelyen tanított, s mégis mindig írni akart. Úgy, mint Illyés Gyula, aki Rácegrespuszta nélkül soha nem tudta volna megírni az utolérhetetlen Puszták népét. Végül úgy, mint a matematikatanár Kacsóh Pongrác, akiben Petőfi János vitéze vált zenei ihletté.

Történelmi és földrajzi esszé

Szerzők: Jankó Ferenc, Tóth Imre

Savaria University Press, 2008

A pannon térség nyugati peremterületein sohasem jelentett áthághatatlan akadályt a határ. A korai időkben a határok, azaz a zónaszerű frontierek az eltérő anyagi kultúrájú közösségek letelepedésének természetes vonalát követték. A későbbiekben – mint másutt – itt is megjelentek a politikai határok. Ezek mellett katonai, kulturális és lélektani vá-lasztóvonalak húzódtak a vidéken. A környék lakossága századokon át etnikai, nyelvi, konfesszionális sokszínűségben élte mindennapjait. Közös történelmüknek azonban véget vetettek a 20. század háborúi és békéi, melyek vámsorom-pót, vámőrséget, határátlépési igazolványt, útlevelet és vízumot, mindennek tetejébe pedig gyanakvást, félelmet, néha gyűlölködést hoztak magukkal.

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 15

Szerző: Bedy Vince

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2013

Bedy Vince (1866–1938) a győri és a győregyházmegyei történetírás egyik legnagyobb alakja. A Győri Szemlében – melynek maga is alapítója volt – megjelent cikkei és a Győregyházmegye múltjából című sorozatban napvilágot látott kötetei mai napig hiánypótlónak számítanak; eredményei a szerző által feltárt jelentős forrásanyagnak köszönhetően napjainkban is helytállóak. Szülőfalujáról, Gyirmótról írott munkája azonban eddig kéziratban volt, melynek jelen kiadásával a győri helytörténetírás jelentősen gazdagodhat.

Szerző: Börcsök Mária

Kossuth Kiadó, 2012

Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb „aranykort” csinálni belőle. Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját. A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem avval, ha azt bizonyítja: történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb költők versei bizonyítják. Következésképp a mi züllött, romlott korunk is történelem lesz egyszer. És lehet, kortársaink közül épp azokból válnak „tiszták, hősök, szentek”, akikről legkevésbé tudjuk elképzelni.

Szerző: Ormos Mária

Kossuth Kiadó, 2013

Lehet-e magyar történelmet írni egyetemes történelem nélkül? Meg lehet-e érteni a Magyarországon és a Magyarországgal történteket a nemzetközi környezet számbavétele nélkül? Hol van Magyarország helye Közép-Európában, Európában és a világban? – ezeket a kérdéseket feszegeti új esszékötetében Ormos Mária. A válaszkeresés közben taglalja a nyugati világban folyó politikaelméleti vitákat, értekezik a politikai

sikerről, a demokráciáról, a liberális eszmerendszerről, a szocialista alapelvekről, a mai baloldali politikáról, a rendszerváltásról és hátteréről, a  szélsőségekről, a huszadik századi hadviselésről, az európai szellemirtásról, a bűnbakkeresésről és a szerecsenmosdatásról, valamint a szuverenitásról, különös tekintettel a 16–21. század magyar történelmére.

Második kiadás

Szerző: Kontler László

Atlantisz Könyvkiadó, 2009

A History of Hungary provides a comprehensive yet approachable survey in which politics and culture, economic, social and intellectual developments, and the wider European context are integrated in a single narrative.

László Kontler sets the stage through a discussion of conditions in the Carpathian Basin, the main theatre of Hungarian history, in prehistoric and ancient times. He then adeptly steers the reader through the complex process of migration and conquest at the end of which the scions of the last nomads who settled on the European landmass created a Christian monarchy. Amidst ups and downs, the emerging Kingdom of Hungary still became a force to reckon with in the region wedged between the Baltic and the Balkans, and the Germanic and Russian lands for half a millennium.

Szerzők: Hapák József, Sólymos Szilveszter

Kossuth Kiadó, 2008

A Győr melletti Szent Márton-hegyet koronázó bencés monostor több mint ezer évre visszatekintő történetét, látnivalóit, kincseit Sólymos Szilveszter bencés tanár mutatja be Hapák József több száz művészi felvételének segítségével.

Szerző: Bánó Attila

Athenaeum Kiadó, 2013

A nagysikerű barangolás a tények és tévhitek birodalmába folytatódik.

Ez a kötet mintegy folytatása az 55 meghökkentő eset a magyar történelemből című korábbi munkának. Az itt közreadott történetek jó része sokak számára valóban meghökkentő lehet, hiszen a szerző új kutatási eredmények felhasználásával bővíti történelmi ismereteinket, miközben a legnemesebb értelemben szórakoztatva tanít.

A tüzes trón meséje és más Dózsa-mítoszok erős érveket szolgáltat ahhoz, hogy belássuk: a parasztháborút kirobbantó Dózsa a magyar történelem egyik legkártékonyabb figurája volt, így ellentétben az iskolában tanultakkal, Dózsa nem sorolható nemzeti hőseink közé.

A Gróf Károlyi Mihály szerepe a Tisza-gyilkosságban c. fejezet egy lépéssel közelebb visz bennünket ahhoz, hogy a Károlyiról felrajzolt korábbi, rá nézve meglehetősen hízelgő történelmi képet letöröljük a történelemoktatás és az ismeretterjesztés táblájáról.

Szerző: Komoróczy Géza

Kalligram Könyvkiadó, 2012

A két kötet a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Komoróczy Géza több évtizedes kutatásainak impozáns eredménye e páratlan könyv - a hazai zsidóságról eddig nem készült hasonló színvonalú, teljességre törekvő történelmi munka. Illusztrációkkal, fotókkal.

Szerző: Kozári Mónika

Gondolat Kiadó, 2012

Társadalombiztosítási könyvtár. Kozári Monika könyvében a politikatörténet, jogtörténet és az intézménytörténet oldaláról vizsgálja a nyugdíj kialakulásának és fejlődésének kérdéseit, Mária Terézia nyugdíjrendeleteitől a második világháborút követő államosításig. A könyv elemzi, hogy a népességnek mekkora részét érintették az egyre bővülő körökre kiterjedő nyugdíjak, és ez milyen költséget jelentett az állami költségvetésnek, foglalkozik a biztosítási jellegű nyugdíjakkal, a bányatársládákkal és a társadalombiztosítással, olyan – talán még sokaknak ismerősen csengő – intézményekkel, mint az OTI vagy a MABI, valamint az egyesületi jellegű nyugdíjjal is. Átfogó történész szakmunka a nyugdíjkérdés történetéről eddig nem született. A könyvet várhatóan érdeklődéssel forgathatják jogászok, szociálpolitikusok és történészek. Azonban ez a jó stílusban megírt hiánypótló munka nemcsak a szakmai közönség, hanem a nyugdíj története iránt érdeklődő nagyközönség számára is érdekes olvasmány.

Szerző: Kardos József

Gondolat Kiadó, 2012

A megjelenő tanulmánykötet a szerző több mint negyven esztendős munkásságából ad ízelítőt. Az írások a Szent Korona-eszme és a legitimizmus témakörében íródtak. A Szent Koronával kapcsolatos gondolatok ugyan több mint ezer esztendőre tekintenek vissza, de a két világháború közötti időszakban sajátosan fontos szerepet kapott a Szent Korona-tan. Így a legitimista gondolatokban is meghatározó jelentőségre tett szert. Az első világháború és a levert forradalmak után az államfői hatalom, a trón betöltésének kérdése éles politikai-közjogi vitákat váltott ki. A legitimista felfogás szerint a Habsburg király és a trónöröklési rend történeti jogfolytonossága biztosíthatja az államberendezkedés stabilitását. Ezzel szemben az ún. szabad királyválasztók – a Habsburgok kizárásával – maguk kívántak királyt választani. Az ebből adódó vitákról, összeütközésekről a kötet tanulmányai igyekeznek számot adni. Külön érdekessége ennek a problémának, hogy mindkét részről történeti érvként a Szent Korona-tant használták fel más-más értelmezéssel. Napjaink közjogi-politikai vitái sem mentesek a históriai díszletektől, így a tanulmánykötet nemcsak hasznos időtöltést biztosíthat, hanem bizonyos eligazítást is adhat a jelenkori eszmék megértéséhez.

Szerző: Komjáthy István

Attraktor Kiadó Kft., 2007

A „Mondák könyve” népszerű szerzőjének eddig kéziratban heverő könyve: személyes hangvételű beszámoló a régi, még háborítatlan Hortobágyról, ahol az író hosszú hónapokat töltött, elkészítendő néprajzi-irodalmi-szociológiai leírását. Első megjelenés.

Történelmünk ezerszáz éve

Ötödik, javított kiadás

Szerző: Nemeskürty István

Akadémiai Kiadó, 2006

Ez a mű nem száraz történettudományi értekezés, hanem - mint ahogy azt már Nemeskürty Istvántól megszoktuk - lebilincselően izgalmas, nagyszerű olvasmány, mely hozzásegíthet ahhoz, hogy múltunkat végigkísérve jobban megérthessük jelenünket.

A szerző Magyarország történetét dolgozza fel, időrendben haladva a honfoglalástól egészen 1947-ig, a párizsi békéig. Így olvashatunk az államalapító Szent Istvánról és a többi Árpád-házi király uralkodásáról, az Anjouk koráról, a Hunyadiak dicsőségéről, a török megszállásról és a három részre szakadt ország keserveiről. A szerző elénk tárja a kuruc világot, részletesen bemutatja a Habsburg Birodalmat, ír a jakobinus mozgalomról, a napóleoni háborúkról, a reformkorról, valamint a 48-as polgári forradalomról és szabadságharcról, majd az ezt követő kiegyezésről. Külön fejezet szól az első világháború tragédiájáról, majd pedig a trianoni békétől a párizsi békéig terjedő történelmi időszakról.

Főszerkesztő: Romsics Ignác

Akadémiai Kiadó, 2007

A Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a XXI. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.

A kezdetektől 1606-ig

Magyarország története térképeken elbeszélve 1-4.

Összeállította és szerkesztette: Glatz Ferenc

A szövegeket írta: Engel Pál, Szakály Ferenc

História - MTA Történettudományi Intézete, 1996

„Magyar történelem térképeken elbeszélve - nem más ez, mint térben és időben újragondolt magyar történelem. És újragondolt történeti program. Magunk és szakmánk számára.”

Szerkesztette: Farkas Tamás, Kozma István

Gondolat Kiadó, 2009

A névmagyarosítások folyamata, azaz az idegen eredetű, hangzású családnevek megváltoztatása a 19-20. századi magyar történelem igen sajátos, összetett és jellemző jelensége volt. A névváltoztatások történetük során több százezer magyarországi család életét és nevét érintették; egyes nemzeti, etnikai vagy kulturális kisebbségek esetében különösen is jellemző eseményként. A kötet e számos vonatkozásában mindmáig feltáratlan jelenséget vizsgálja meg közelebbről. Más országokra is kitekint, miközben érdeklődésének középpontjában egyrészt a névmagyarosítások egésze, történelmi-ideológiai környezete, társadalmi háttere, korízlése, névválasztásai állnak, másrészt pedig ennek az egyes kisebb közösségekre érvényes vonásai, a névmagyarosítások időbeli, térbeli és csoportsajátos történetei.

Szerző: Halmos Sándor

Gondolat Kiadó, 2009

Halmos Sándor (1946) az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem nyugalmazott docense, a Debreceni Zsidó Hitközség nyugalmazott igazgatója. Tanulmányait az Országos Rabbiképző Intézetben, az Egri Tanárképző Főiskolán és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán végezte. Évtizedeken át kulturális és oktatási területen dolgozott, munkásságáért számos állami kitüntetésben részesült (Szocialista Kultúráért, Radnóti-díj, Debrecen Város Pro Urbe díja, 2009-ben pedig megkapta a Debrecen Alkotói Ösztöndíját).