Filozófia, esztétika

Szerző: Hieroklész

Fordította, a jegyzeteket és az utószót írta Steiger Kornél.

Gondolat Kiadó, 2018

Szerző: Kocsis László

L’Harmattan Kiadó, 2019

Esszé a filozófiai megismerés sikertelenségéről

Szerző: Tőzsér János

Pesti Kalligram, 2018

A vallásfilozófia alapjai

Szerző: Borbély Gábor

Osiris Kiadó, 2018

Ősi bölcsesség és modern tudomány

Szerző: Gauri Shankar Gupta

Kossuth Kiadó 2018

Megoldások hétköznapi problémáinkra a legnagyobb filozófusoktól

Szerző: Marcus Weeks

HVG Kiadó, 2018

Szerző: Boros János

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet, 2018

Szerző: Hans Poser

Fordító: Kiss Endre, Rathmann János

Gondolat Kiadó, 2018

Szerző: Sivadó Ákos

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet, 2018

Szerkesztette: Márton Miklós, Tőzsér János

L’Harmattan Kiadó, 2018

Válogatott tanulmányok

Szerző: Michael Quante

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet, 2018

Szerző: Vladimir Jankélévitch

Typotex Kiadó, 2018

Elmúlás és gyász a digitális technológiák korában

Szerző: Horváth Márk

Savaria University Press, 2017

Szerző: Kaposi Márton

JATEPress, 2017

Georges Bataille filozófiája

Szerző: Horváth Márk, Lovász Ádám

Savaria University Press, 2017

Nagyerdei almanach könyvek

Szerkesztő: Pongrácz Tibor, Valastyán Tamás

DUPress (Debreceni Egyetemi Kiadó), 2017

Legújabb kor

Szerző: Rokay Zoltán

Szent István Társulat, 2018

Válogatás Palágyi Menyhért írásaiból

Szerkesztette: Bogdanov Edit, Székely László

Gondolat Kiadó, 2017

Szerző: Friedrich Nietzsche

Attraktor Kiadó, 2018

Az Attraktor kiadó Nietzsche sorozatának újabb darabja. A filozófus egyik főműve új fordításban.

"Mi nem "konzerválunk" semmit, nem akarunk visszatérni semmiféle múltba sem, egyáltalán nem vagyunk "liberálisok", nem munkálkodunk a "haladásért", nem szükséges előbb betömnünk a fülünket a jövő énekét zengő piaci szirének ellen - amit ők énekelnek: "egyenlő jogok", "szabad társadalom", "ne legyenek többé urak és szolgák" - az nem csalogat bennünket! - egyszerűen nem tartjuk kívánatosnak, hogy az igazságosság és egyetértés birodalmát megalapítsák ezen a Földön."

Szerzők: Burckhardt, Martin; Höfer, Dirk

Atlantisz Kiadó, 2018

E különös, ironikus könyv a digitális világ teológiájaként is olvasható.

Nem csodálkozik, prófétál vagy átkozódik: egy mindent átható változás filozófiai alapkérdéseit nyitja fel.

Terek, kultúrák, távlatok

Szerző: Tillmann J. A.

Typotex Kiadó, 2018

ESEMÉNYHORIZONT 1. (kozmológiai) Olyan határfelület, amin túlról jelek már nem érnek el a megfigyelőhöz. Az eseményhorizont mögött elinduló fénysugarak soha nem lépik át az eseményhorizontot. 2. (hétköznapi) A médiafelületekből és hírhordalékokból képződött kaotikus torlasz, amely megakadályozza a látóhatár tágasságának tekintetbevételét. (Nomád Nagyszótár)

Szerző: Hidas Zoltán

Gondolat Kiadó, 2018

A kultúra jelen felfogása, mint minden más elemzés és leírás is, szétdarabolja azt, ami a tapasztalás számára beláthatóan egész is lehet. És mégis, az értelmezések rendezésének legközvetlenebb tétje mindvégig a saját érintettségünk. Ez a közvetlen érintettség mindenekelőtt az emberi méltóságnak, a személyes egyszeriségnek és az önmagáért értékelt közösségnek a mi kultúránkban kibontakozott igényét és eszményét érinti. Az emberi jelenségek ilyen rendszerezése még nem rendszer, a kultúra nem „világképlet”.

Szerző: Szilágyi-Gál Mihály

Gondolat Kiadó, 2018

Az ismeretelmélet Descartes-ig (de akár Platónig) visszanyúló hagyományából azt tanulhatjuk, hogy egy gondolat alapvetően személyes. Felmerül a kérdés, hogy kié a gondolat, ha megosztom mással? Még mindig az enyém, hiszen én vagyok a szerzője, én gondoltam ki, bennem keletkezett és bennem van, vagy már másban is él, tehát közös? A nyelv, amelyen gondolataimat kifejezhető formába öntöm, eleve nem csak az enyém. Vagyis egy gondolat – amint kimondtam, közreadtam – már a másé is, mert olyan jelek formájában fejeztem ki, amelyeket nem csak én használok és értek.

Szerző: Lovász Ádám

Gondolat Kiadó, 2018

A kötet tárgya az észlelés, ám nem a hétköznapi értelemben. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az észlelés a testünkhöz vagy elménkhez kötődik, valamelyiknek vagy akár mindkettőnek a produktuma. Ám számos filozófiai, pszichológiai és számítástechnikai paradigma nem így fogja fel ezt a különleges evolúciós jelenséget. Az észlelés elválaszthatatlan a környezettől. A mesterséges érzékelési technológiai környezet alapjául szolgáló technológiák jelentős hányada éppen abból a felismerésből eredeztethető, hogy az észlelés rá van utalva a számára otthonos környezetre. Áram, amely betölti a környezetet, innen a cím: Az érzet deterritorializációja. Az észlelés egybeolvad a környezettel, szétbogozhatatlan szövevényt alkotva, amelynek nincsen sem kezdete, sem végpontja. Végső soron határtalan áram, amely a korai 21. századra technológiai formát öltött a társadalmi életet egyre inkább meghatározó meg‑figyelési és érzékelési technológiák alakjában.

Szerző: Márfai Molnár László

L'Harmattan Kiadó, 2017

Ez a kötet alkalmazott filozófiai írások gyűjteménye, melyekben a szerző jelenkorunk társadalmának-kultúrájának hálózatait, diskurzusait esztétikai és etikai összefüggésben szemléli.

Ennek megfelelően az egyes szövegekben olyan jelenségeket próbál értelmezni, mint a morális nevelődés kockázatai, az infokommunikációs társadalom ismeretelméleti és etikai vonatkozásai, a fogyasztás értelmének átalakulása a kortárs esztétikai elméletek alapján, a gender tanulmányok kiterjesztésének következményei, a modernség társadalomeszményeinek anarchista-misztikus kritikája, illetve túlélés és megértés összefüggései. A megközelítések alapja hermeneutikai, és azon a belátáson alapul, hogy minden megértés egyben alkalmazás is, mely hatástörténetként jelentkezik, és befolyással van az értelmezőre.

Szerző: Noam Chomsky

Kossuth Kiadó, 2018

Noam Chomsky könyve a nyelvész, filozófus és politikai gondolkodó rendkívül szerteágazó életművének rövid összefoglalója, amelyben saját nyelvészeti téziseiből kiindulva kísérletet tesz az emberi természet különböző összetevőinek feltárására. Hogy működik az emberi elme? Melyek a gondolkodásunk legfőbb összetevői? Mi az, amit megismerhetünk a világban, és mi az, ami már meghaladja képességeinket? Mi a közjó, milyen politikai rendszerek szolgálják, és melyek állnak szembe vele? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat Chomsky könyve, amely egyszerre összegzi az amerikai gondolkodó életművét és nyújt bevezetést legfőbb tanainak tanulmányozásához.

Menekültek, terror és egyéb gondok felebarátainkkal

Szerző: Slavoj Žižek

Oriold és Társai Kiadó, 2018

Slavoj Žižek szlovén filozófus a mai radikális baloldal emblematikus gondolkodója. Filozófiai munkásságának alapjait Marx, Freud, Althusser és mindenekelőtt Lacan művei képezik, ebből a szemszögből vizsgálódik, elemez és kalandozik a világszellem legkülönfélébb megnyilvánulásainak területén, a klasszikus és 20. századi német filozófiától (Kant, Schelling, Hegel, Heidegger), vagy Mozart és Wagner operáitól Franz Kafka Peréig, Alfred Hitchcock Psychójáig, a popkultúráig és a krimiig.

Dubia de initiis transcendentalis idealismi Kantiani

Szerző: Rozgonyi József

Gondolat Kiadó, 2017

Rozgonyi József (1756–1823) a reformkor előtti magyar filozófia egyik meghatározó alakja. A szellemi élet nyelvváltásának határvonalán áll; fontosabb műveit még latinul, nagyobb közönségnek szóló, kevésbé szakfilozófiai vitacikkeit már magyarul írja. Ebből eredően részt kíván venni mind korának nagy nemzetközi filozófiai vitáiban, mind az életében megélénkülő hazai filozófiai életben.

A Dubia Rozgonyi első komolyabb filozófiai munkája, amelyet 1791-ben, mindjárt a peregrinációból való hazatérés után írt két, akkoriban a legfontosabbak között emlegetett német kantiánus professzornak címezve. A kötet a német Kant-diskurzusban nem keltett különösebb feltűnést, ám elindította az első, a modern nyilvánosság fórumain játszódó, felekezeti és iskolai intézményrendszertől független magyar filozófiai polémiát, a Kant-vitát (1792–1822), amely befejeződni is az ő írásával fog majd.

Szerkesztette: Bartha Judit, Gyenge Zoltán

L'Harmattan Kiadó, 2018

Bacsó Béla, Bagi Zsolt, Balogh László Levente, Barcsi Tamás, Bartha Judit, Boros Gábor, Czeglédi András Darida Veronika, Deczki Sarolta, Gálosi Adrienne, Gurka Dezső, Gyenge Zoltán, Hammer Erika, Heller Ágnes, Hévizi Ottó, Kardos András, Kővári Sarolta, Laczkó Sándor, Mesterházi Miklós, Nagy Edina, Olay Csaba, Papp Zoltán, Popovics Zoltán, Seregi Tamás, Somhegyi Zoltán, Somlyó Bálint, Somos Róbert, Soóky Krisztina, Thomka Beáta, Vajda Mihály, Valastyán Tamás írásai filozófiáról, esztétikáról, képzőművészetről és irodalomról a hatvan éves Weiss János tiszteletére.

Szerkesztette: Paksi Dániel

L'Harmattan Kiadó, 2017

Az emergencia fogalmát a különböző tudományos diszciplínákban jellemzően azokra a magasabb szintű, átfogó jelenségekre alkalmazzák, amelyeknek a leírása nem vezethető vissza alapvetőbb, végső soron fizikai elvekre. Ilyen értelemben beszélhetünk emergenciáról különböző biológiai egyedek specifikus területi eloszlása, az elme átfogó, funkcionális tulajdonságai, a részleges Hall kvantumeffektus vagy akár az olyan egyszerűbb jelenségek, mint a Conway-féle "Életjáték" lenyűgöző alakzatai esetében. Mára az emergencia fogalma mindenütt jelen van a tudományos diszciplínákban, ám ennek van egy sajnálatos következménye: nincs általánosan elfogadott elképzelés arról, hogy igazából melyek is pontosan az emergens jelenségek.

Szerző: Tengelyi László

Atlantisz Kiadó, 2017

A mítosz és a vallás az átlátható környezeti világban rendezkedik be, miközben a filozófiai világvázlat a közvetlen környezeten túli világot mint olyant célozza meg. Egy filozófiai világvázlat végtelen eszme, amelyet véges sok - egymás közt egybehangzó - tapasztalat támaszt alá. Az általában vett emberi létezés történetiségének végső alapja nem más, mint a végesség és a végtelenség egybefonódása a világvázlatok paradox struktúrájában.

Mivel véges sok tapasztalat alapvetően különböző végtelen eszmékkel is összeegyeztethető lehet, ezért különböző világvázlatok lehetségesek. Összeütközéseik alkalmat adnak egyre újabb világvázlatok kialakulására. Elengedhetetlen ugyan a vetélkedő világvázlatok közti választás, de az is szükséges, hogy érintkezésbe lépjünk az ellenfél világvázlatával, ha távolságot tartva is, de állandó kapcsolatban maradjunk vele.

Szerzők: Bolberitz Pál - Hosszú Lajos

Szent István Társulat, 2017

A bölcselettörténet feladata a bölcseleti tanok és rendszerek ismertetése és értékelése a filozófusok fennmaradt írásai vagy a tanításukat közlő egyéb források alapján. Az értékelés révén segítségünkre van, hogy az igazságot megismerjük, a tévedéseket elkerüljük, s így helyes választ adjunk a legalapvetőbb emberi problémákra. A kötet szerzői, a művelődéstörténet útját követve, először a keleti népek világmagyarázatával ismertetnek meg bölcseletileg legjelentősebb rendszereik révén, majd figyelmüket az európai filozófiára összpontosítják, melynek - eddigi ismereteink szerint - a Kelettel nem volt szorosabb kapcsolata. Miként általában a tudományos történetírás, a bölcselettörténet is megkívánja a kritikai szemléletet. Bolberitz Pál és Hosszú Lajos mind a belső, immanens, mind a külső, tárgyi kritikát alkalmazták könyvük megírása során.

Szerző: Reemtsma, Jan Philipp

Atlantisz Kiadó, 2017

"Egy civilizációs formát az jellemez, ahogyan kijelöli azokat a területeket, ahol az erőszak tiltott, megengedett vagy kívánatos. A társadalmi bizalom kötődik e zónák stabilitásához.

A modernség evolúciós eszménye szerint a tiltott erőszak tartományának a megengedett és a kívánatos erőszak zónáinak rovására kell bővülnie.

Ma úgy véljük, hogy az öncélú erőszak irtóztató, legitimálhatatlan, és ha mégis találkozunk vele, annak mindig valamilyen egyéni patológia az oka. Ahol ez sem segít, ott rejtélynek nyilvánítjuk."

Szerző: Platón

Atlantisz Kiadó, 2017

A Parmenidész a filozófia egyik legkülönösebb és legenigmatikusabb műve. Nemcsak dramaturgiája és filozófiai programja, hanem nyelve is dadaista.

Mintha ezzel is azt jelezné, hogy gondolkodni csak a nyelv határainak kitapogatásával, feszegetésével, felszámolásával és egy új, adekvát, ám végső soron megvalósíthatatlan nyelv megteremtésével érdemes.

A jegyzeteket és az utószót Bárány István írta.

Szerző: Michael Quante

L'Harmattan Kiadó, 2017

Quante tökéletesen tudatában van Hegel legambiciózusabb filozófiai törekvései jelentőségének, és munkája az alapos kutatás mintaképe. Érzékenynek mutatkozott annak az igénynek eleget tenni, hogy Hegelt olyan módon interpretálja, amely a ma "cselekvéselméletként" ismert diszciplína központi kérdéseihez kapcsolódni képes; épp ennyire érzékeny arra a módra, miszerint Hegel álláspontja nem egyszerűen az újabb vitának egynémely dimenziójába kapcsolódik be és egyáltalán az azokon gyakorolt kritikaként lenne érvényesíthető. Az az érdeklődés, amely az anglofon filozófiában Hegel "philosophy of mind"-jának számít, ugyanúgy növekedett, mint a szabadságról, az akaratról, a természetről, a normativitás státuszáról, illetve a cselekvés logikai szerkezetéről kialakított hegeli álláspont iránti érdeklődés. Quante könyve ennek az új eszmecserének nagymértékben elismert és fontos részévé vált.

Válogatott esszék

Szerző: Lev Sesztov

Typotex Kiadó, 2017

„Amikor beszélgetőtársunkat hallgatjuk vagy könyvet olvasunk, ne tulajdonítsunk nagy jelentőséget az egyes szavaknak, vagy akár egész mondatoknak sem. Felejtsük el az egyes gondolatokat, még a következetesen kifejtett eszmékkel se számoljunk. Emlékezzünk rá, hogy beszélgetőtársunk hiába akarná, nem fejezhetné ki magát máshogyan, csakis kész szófordulatok segítségével. Figyeljük arckifejezését, hangjának intonációját – ez majd segít a szavakon áthatolva eljutni a lelkéhez. Nemcsak az elmondott szavakból, de még a leírt könyvből is kihallhatjuk a szerző hangját, sőt, hangszínét, s észrevehetjük tekintetének és arckifejezésének a legkisebb árnyalatait is. Ne próbáljuk ellentmondásokon érni, ne vitatkozzunk, ne követeljünk bizonyítékokat: csak hallgassuk figyelmesen.”

Szerző: Stehr, Nico

Fordító: Berényi Gábor és Kiss Endre

Gondolat Kiadó, 2017

Nico Stehr a kortárs társadalomelmélet egyik ünnepelt szerzője, akinek jó ideje a „tudás” jelenségvilága és a gyakorta „tudástársadalomnak” nevezett új szociális minőség áll érdeklődése középpontjában. Konok következetességgel tér mindig vissza központi kérdéséhez, a tudás mibenlétéhez, társadalmi szerepéhez és a modern társadalmak tudáskategóriákon keresztül történő leírásához és megértéséhez. Ez a műve, amely a tudás és szabadság bonyolult összefüggéseit elemzi, a jelenségek és tudományterületek széles skáláját érinti s mindegyikben nélkülözhetetlen: részben a szociológia, a tudás(szociológia), a politikatudomány, a jogfilozófia nyelvén szólal meg, miközben a modern világgazdasági rendszer, a hatalom természetéhez, a globalizáció diskurzusaihoz is kapcsolódik.

Szerző: Charles-Louis de Secondat Montesquieu

L'Harmattan Kiadó, 2017

A kötetben Montesquieu A törvények szelleméről védelme című vitairatának fordítását közöljük, valamint a Gondolataim címet viselő, a szerző életében kéziratban maradt gyűjteményből adunk közre egy tematikus válogatást. Montesquieu műveit - bár neve széles körben ismert - ma már kevesen forgatják, leginkább jogtörténészek és a politikai filozófia kutatóinak érdeklődésére tarthat számot. A vitairat és a szerző kevéssé ismert oldalát felfedő Gondolataim azonban szélesebb olvasóközönség figyelmére is érdemesek. A keletkezés- és recepciótörténetet is érintő bevezetők és a fordítást kísérő jegyzetapparátus célja az olvasók orientálása Montesquieu magyar nyelvű újrafelfedezésében.

Minden, amit tudni érdemes

HVG Kiadó, 2017

Hogyan keletkezett a világegyetem? Miért kell szenvednünk? Mi a boldog élet titka? Milyen a jó állam? Lemondhat-e az állampolgár valaha is a lelkiismeretéről a törvényhozó javára? A történelem során az emberiség efféle kérdéseket tett fel az élet és a létezés természetéről, a nagy gondolkodók pedig válaszokat kínáltak, amelyekkel maguk is formálták világunkat.

A filozófia nagykönyve rövid összefoglalókkal, szellemes idézetekkel, ötletes ábrákkal és illusztrációkkal teszi könnyen emészthetővé az elvont, tudományos gondolatokat Arisztotelésztől Žižekig.

Hasznos olvasmány a filozófia iránt érdeklődő laikusoknak, diákoknak és minden olyan embernek, akinek fontos önmaga és a világ megismerése.

Szerző: Schreiner Dénes

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

A mítosz filozófiája az emberi kultúra egyik legzseniálisabb teljesítményén, a görög mitológián keresztül közelít normalitás és őrültség, szerelem és felejtés, emberi és nem-emberi, élet és halál határainak és ellentéteinek alapkérdéseihez - azzal a célkitűzéssel, hogy kitapogassa a határok létrejöttének, megképződésének forrását. Mi a normalitás, és mi az őrület? Beszélhetünk-e az őrület valóságáról, vagy inkább - az őrület illúziójáról?

Szerző: Márkus György

Atlantisz Kiadó, 2017

A kötet tanulmányai, esszéi közel 40 alatt születtek.

"Az teszi egységessé ezeket az írásokat, hogy alapvetően azonos a tárgyuk: a kultúra modern eszméje. Ez azonban így talán még túl tág megfogalmazás. A kultúrának az a felfogása, amely a XVIII. század második felében megjelenik, rendkívül összetett, egy sor szorosan összekapcsolódó, ám ugyanakkor eltérő fogalmat fed, ami különféle kétértelműségekhez és ellentmondásokhoz vezet. (...) Az esszék azonban alapvetően egy szűkebb témát tárgyalnak: a modern időkre jellemző magaskultúra sajátos fogalmát. (...) A magaskultúra élő, mert továbbra is aktív és kreatív; olyan új műveket hoz létre, amelyek aktuálisak, közvetlenül a mához szólnak, és ugyanakkor maradandók, egyetemes jelentőségűek."

(részlet a kötet Bevezetéséből)

Szerző: Rónai András

L'Harmattan Kiadó, 2017

A könyv több irányban is gazdagítja-tágítja a filozófiai gondolkodás "interszubjektív terét": egy roppant eredeti, mintegy többszörösen is "saját magából" (saját filozofikus személyiségéből) kibontott, új filozófiai antropológia vázlatát olvashatjuk az egyik legfontosabb emberi adottságunk és képességünk, a kifejezés köré csoportosítva. Filozófiai antropológián itt azt értem, hogy valaki vette magának a bátorságot arról gondolkodni: mit jelent - a kifejezés szempontjából - embernek lenni.

Kállay Géza, egyetemi tanár, ELTE

Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában

Szerkesztette: Marosán Bence Péter

L'Harmattan Kiadó, 2017

"A lappangó észt önnön lehetőségeinek megértésére ösztönözni, s ezáltal beláttatni vele, hogy a metafizika lehetősége az igazi lehetőség" - olvashatjuk Edmund Husserl program-meghatározásában. A munkásságát részben a klasszikus metafizika kritikájának szentelő filozófus végső célja ugyanis nem a metafizika mint olyan elvetése volt, hanem annak megreformálása, és biztos alapokra helyezése. Az, hogy választ adjon "a végső és legfőbb kérdésekre". Ebben a vállalkozásban az igazság fogalma kitüntetett szerepet játszott nála.

Szerkesztő: Schwendtner Tibor

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

A politikum természete mindig is a filozófiai gondolkodás előterében állt. A fenomenológia és a filozófiai hermeneutika esetében azonban eleinte úgy tűnhetett, hogy meglehetősen apolitikus irányzatokról van szó, ám még az alapító Husserl és Heidegger esetében is - a hagyatékok feldolgozása után - markáns politikafilozófiai koncepciók rekonstruálhatók. A fenomenológiai-hermeneutikai tradícióhoz kapcsolódó további nemzedékek számára pedig már - a 20. század kataklizmáinak fényében - elkerülhetetlen volt, hogy viszonyuljanak a politikum és a hatalom kérdéseihez. E kötet írásai e rendkívül gazdag és ellentmondásos problematika néhány kulcsmozzanatát próbálják kifejteni és továbbgondolni. A tanulmányok egy része magát a politikum természetét próbálja feltárni.

Szerző: Schwendtner Tibor

L'Harmattan Kiadó, 2017

A jelen kötetbe válogatott írások nemcsak Heidegger politikai működésének olyan fontos aspektusait vizsgálják, mint a szerepvállalás politikai filozófiai háttere, a német egyetem megújításának filozófiai megalapozása, a 30-as évek második felében kifejtett nácizmuskritika, hanem megpróbálják a felmerülő módszertani kérdéseket is megválaszolni. A kötet tanulmányai összefüggő képet rajzolnak Heidegger és a nemzetiszocializmus kapcsolatának tényeiről, fázisairól, a politikai aktivizálódás filozófiai motívumairól és a kiábrándulás filozófiai konzekvenciáiról, továbbá kirajzolódnak azok a kritikai perspektívák is, ahonnan megfelelő távolságból tekinthetünk e rendkívül összetett viszonyrendszerre.

Fejezetek a magyar filozófia történetéből

Szerző: Veres Ildikó

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

A magyar filozófiatörténet tematikus vonulatában az emberi lét teljességére és az ezzel koherensen összefüggő hiány kérdésköreire vonatkozó kérdésfeltevéseket és a lehetséges válaszokat értelmezi a szerző különböző szövegek hermeneutikai elemzésével és összehasonlító analízisével. Az európai filozófiai tradícióban e problémakörök az egyes domináns filozófiákban tematizálódtak Arisztotelésztől Sartre-ig. A filozófiai diskurzusok univerzalitás-igényében jelenlévő két kulcsfogalom mintegy vezérfonalként vezetett egyrészt a filozófiai rendszerek konstruálásához, másrészt a nem rendszerben gondolkodó bölcselőknél, például az egzisztencia-filozófiákban is, jelentős pozíciót foglalt és foglal el ma is a magyar bölcselet jeles alakjainak koncepciójában.

Szerkesztette: Molnár Gábor, Márton Miklós, Tőzsér János

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

A "más elmék" néven ismert filozófiai probléma régóta - legalábbis Descartes óta - a filozófia egyik állandó, újból és újból visszatérő témája. Mint minden átfogó filozófiai probléma esetében, a más elmékkel kapcsolatban is számos különböző aspektusból megfogalmazott kérdés vethető föl. Kötetünk ennek megfelelően tartalmaz mind történeti, mind tematikus tanulmányokat. Ez utóbbiak között olvashatók elmefilozófiai és ismeretelméleti írások; az utolsó négy tanulmány pedig a kortárs pszichológia eredményei felől vizsgálja a más elmék problematikát.

Szerző: Martin Buber

Typotex Kiadó, 2017

Martin Buber egyik legfontosabb vallásfilozófiai munkájában ahhoz az égi és földi jelenséghez írt széljegyzetet, amely a jelenkori istenfelfogások megértéséhez is elengedhetetlen. Miképpen takarta el az évszázadok során a filozófia Istent az ember számára? Akár a Hold a Napot.

Unalomig ismételt kérdés a nyugati kultúrában vallás és filozófia kapcsolatának tanulmányozása. 1953-ban erre Buber vállalkozott, s benne ha nem is kell vakon hinni, de bízni mindenképp érdemes. A bizalom pedig a kritikus olvasó érdeme.

Amit velünk tesz és amivé mi tesszük

Szerző: Rüdiger Safranski

Typotex Kiadó, 2017

Ha az idő csupán az volna, amit az órák mérnek, akkor hamar megvolnánk az időre vonatkozó kérdésre adott válasszal. Semmivel nem jelentene többet, mint az események mérhető tartamát. Mégis az a benyomásunk, hogy ezzel még csak nem is érintettük az idő sajátlagos jelentőségét. Ezért ez a könyv más utat választ. Az időhöz hatásai nyomát követve közelít, tehát azt írja le, hogy mit tesz velünk, és hogy mi mivé teszünk azt.

Szerző: Szerletics Antal

Gondolat Kiadó, 2017