Filozófia, esztétika

Szerző: Noam Chomsky

Kossuth Kiadó, 2018

Noam Chomsky könyve a nyelvész, filozófus és politikai gondolkodó rendkívül szerteágazó életművének rövid összefoglalója, amelyben saját nyelvészeti téziseiből kiindulva kísérletet tesz az emberi természet különböző összetevőinek feltárására. Hogy működik az emberi elme? Melyek a gondolkodásunk legfőbb összetevői? Mi az, amit megismerhetünk a világban, és mi az, ami már meghaladja képességeinket? Mi a közjó, milyen politikai rendszerek szolgálják, és melyek állnak szembe vele? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat Chomsky könyve, amely egyszerre összegzi az amerikai gondolkodó életművét és nyújt bevezetést legfőbb tanainak tanulmányozásához.

Menekültek, terror és egyéb gondok felebarátainkkal

Szerző: Slavoj Žižek

Oriold és Társai Kiadó, 2018

Slavoj Žižek szlovén filozófus a mai radikális baloldal emblematikus gondolkodója. Filozófiai munkásságának alapjait Marx, Freud, Althusser és mindenekelőtt Lacan művei képezik, ebből a szemszögből vizsgálódik, elemez és kalandozik a világszellem legkülönfélébb megnyilvánulásainak területén, a klasszikus és 20. századi német filozófiától (Kant, Schelling, Hegel, Heidegger), vagy Mozart és Wagner operáitól Franz Kafka Peréig, Alfred Hitchcock Psychójáig, a popkultúráig és a krimiig.

Dubia de initiis transcendentalis idealismi Kantiani

Szerző: Rozgonyi József

Gondolat Kiadó, 2017

Rozgonyi József (1756–1823) a reformkor előtti magyar filozófia egyik meghatározó alakja. A szellemi élet nyelvváltásának határvonalán áll; fontosabb műveit még latinul, nagyobb közönségnek szóló, kevésbé szakfilozófiai vitacikkeit már magyarul írja. Ebből eredően részt kíván venni mind korának nagy nemzetközi filozófiai vitáiban, mind az életében megélénkülő hazai filozófiai életben.

A Dubia Rozgonyi első komolyabb filozófiai munkája, amelyet 1791-ben, mindjárt a peregrinációból való hazatérés után írt két, akkoriban a legfontosabbak között emlegetett német kantiánus professzornak címezve. A kötet a német Kant-diskurzusban nem keltett különösebb feltűnést, ám elindította az első, a modern nyilvánosság fórumain játszódó, felekezeti és iskolai intézményrendszertől független magyar filozófiai polémiát, a Kant-vitát (1792–1822), amely befejeződni is az ő írásával fog majd.

Szerkesztette: Bartha Judit, Gyenge Zoltán

L'Harmattan Kiadó, 2018

Bacsó Béla, Bagi Zsolt, Balogh László Levente, Barcsi Tamás, Bartha Judit, Boros Gábor, Czeglédi András Darida Veronika, Deczki Sarolta, Gálosi Adrienne, Gurka Dezső, Gyenge Zoltán, Hammer Erika, Heller Ágnes, Hévizi Ottó, Kardos András, Kővári Sarolta, Laczkó Sándor, Mesterházi Miklós, Nagy Edina, Olay Csaba, Papp Zoltán, Popovics Zoltán, Seregi Tamás, Somhegyi Zoltán, Somlyó Bálint, Somos Róbert, Soóky Krisztina, Thomka Beáta, Vajda Mihály, Valastyán Tamás írásai filozófiáról, esztétikáról, képzőművészetről és irodalomról a hatvan éves Weiss János tiszteletére.

Szerkesztette: Paksi Dániel

L'Harmattan Kiadó, 2017

Az emergencia fogalmát a különböző tudományos diszciplínákban jellemzően azokra a magasabb szintű, átfogó jelenségekre alkalmazzák, amelyeknek a leírása nem vezethető vissza alapvetőbb, végső soron fizikai elvekre. Ilyen értelemben beszélhetünk emergenciáról különböző biológiai egyedek specifikus területi eloszlása, az elme átfogó, funkcionális tulajdonságai, a részleges Hall kvantumeffektus vagy akár az olyan egyszerűbb jelenségek, mint a Conway-féle "Életjáték" lenyűgöző alakzatai esetében. Mára az emergencia fogalma mindenütt jelen van a tudományos diszciplínákban, ám ennek van egy sajnálatos következménye: nincs általánosan elfogadott elképzelés arról, hogy igazából melyek is pontosan az emergens jelenségek.

Szerkesztette: Kendeffy Gábor, Vassányi Miklós

L'Harmattan Kiadó, 2018

Mi az istenség? A legfőbb létező? Minden tökéletességek foglalata, akinek fogalmához úgy jutunk el, ha mindentől elvonatkoztatunk, ami fogyatékos vagy esetleges? Vagy inkább személy, akit nem annyira ismerni kell, mint inkább szeretni őt és félni tőle? Vagy éppen szeretettel lehet megismerni? Egyáltalán, egy isten van-e vagy több? Van-e az istenségnek története? Vannak-e gondolatai? Kommunikál-e velünk? Ha igen, mit és miféle közvetítő(kö)n keresztül? Beszélhetünk-e teremtő istenségről, ha a világról azt állítjuk, hogy örökkévaló? Miképpen válhatunk az istenséghez hasonlóvá? Ha minden fölött áll, hogyan viselheti gondját a világnak? Miben fejeződik ki emberszeretete? Miért engedi meg a rosszat? Lehetünk-e etikus lények, ha nem hiszünk Istenben? Ha nem rendelkezünk bizonyossággal a létezéséről? Ha nem ismerjük? Ha nem vesszük fel az ő nézőpontját? Vajon nem az önismereten keresztül vezet-e az út az istenség megismeréséhez? Nem csak ezek a kérdések vetődnek fel, de ezek mind felvetődnek a jelen kötet tanulmányaiban, amelyek részben különböző korok filozófiai tanításait, részben Európa és más földrészek nagy vallási rendszereit vizsgálják.

Szerző: Tengelyi László

Atlantisz Kiadó, 2017

A mítosz és a vallás az átlátható környezeti világban rendezkedik be, miközben a filozófiai világvázlat a közvetlen környezeten túli világot mint olyant célozza meg. Egy filozófiai világvázlat végtelen eszme, amelyet véges sok - egymás közt egybehangzó - tapasztalat támaszt alá. Az általában vett emberi létezés történetiségének végső alapja nem más, mint a végesség és a végtelenség egybefonódása a világvázlatok paradox struktúrájában.

Mivel véges sok tapasztalat alapvetően különböző végtelen eszmékkel is összeegyeztethető lehet, ezért különböző világvázlatok lehetségesek. Összeütközéseik alkalmat adnak egyre újabb világvázlatok kialakulására. Elengedhetetlen ugyan a vetélkedő világvázlatok közti választás, de az is szükséges, hogy érintkezésbe lépjünk az ellenfél világvázlatával, ha távolságot tartva is, de állandó kapcsolatban maradjunk vele.

Szerzők: Bolberitz Pál - Hosszú Lajos

Szent István Társulat, 2017

A bölcselettörténet feladata a bölcseleti tanok és rendszerek ismertetése és értékelése a filozófusok fennmaradt írásai vagy a tanításukat közlő egyéb források alapján. Az értékelés révén segítségünkre van, hogy az igazságot megismerjük, a tévedéseket elkerüljük, s így helyes választ adjunk a legalapvetőbb emberi problémákra. A kötet szerzői, a művelődéstörténet útját követve, először a keleti népek világmagyarázatával ismertetnek meg bölcseletileg legjelentősebb rendszereik révén, majd figyelmüket az európai filozófiára összpontosítják, melynek - eddigi ismereteink szerint - a Kelettel nem volt szorosabb kapcsolata. Miként általában a tudományos történetírás, a bölcselettörténet is megkívánja a kritikai szemléletet. Bolberitz Pál és Hosszú Lajos mind a belső, immanens, mind a külső, tárgyi kritikát alkalmazták könyvük megírása során.

Szerző: Reemtsma, Jan Philipp

Atlantisz Kiadó, 2017

"Egy civilizációs formát az jellemez, ahogyan kijelöli azokat a területeket, ahol az erőszak tiltott, megengedett vagy kívánatos. A társadalmi bizalom kötődik e zónák stabilitásához.

A modernség evolúciós eszménye szerint a tiltott erőszak tartományának a megengedett és a kívánatos erőszak zónáinak rovására kell bővülnie.

Ma úgy véljük, hogy az öncélú erőszak irtóztató, legitimálhatatlan, és ha mégis találkozunk vele, annak mindig valamilyen egyéni patológia az oka. Ahol ez sem segít, ott rejtélynek nyilvánítjuk."

Szerző: Platón

Atlantisz Kiadó, 2017

A Parmenidész a filozófia egyik legkülönösebb és legenigmatikusabb műve. Nemcsak dramaturgiája és filozófiai programja, hanem nyelve is dadaista.

Mintha ezzel is azt jelezné, hogy gondolkodni csak a nyelv határainak kitapogatásával, feszegetésével, felszámolásával és egy új, adekvát, ám végső soron megvalósíthatatlan nyelv megteremtésével érdemes.

A jegyzeteket és az utószót Bárány István írta.

Szerző: Michael Quante

L'Harmattan Kiadó, 2017

Quante tökéletesen tudatában van Hegel legambiciózusabb filozófiai törekvései jelentőségének, és munkája az alapos kutatás mintaképe. Érzékenynek mutatkozott annak az igénynek eleget tenni, hogy Hegelt olyan módon interpretálja, amely a ma "cselekvéselméletként" ismert diszciplína központi kérdéseihez kapcsolódni képes; épp ennyire érzékeny arra a módra, miszerint Hegel álláspontja nem egyszerűen az újabb vitának egynémely dimenziójába kapcsolódik be és egyáltalán az azokon gyakorolt kritikaként lenne érvényesíthető. Az az érdeklődés, amely az anglofon filozófiában Hegel "philosophy of mind"-jának számít, ugyanúgy növekedett, mint a szabadságról, az akaratról, a természetről, a normativitás státuszáról, illetve a cselekvés logikai szerkezetéről kialakított hegeli álláspont iránti érdeklődés. Quante könyve ennek az új eszmecserének nagymértékben elismert és fontos részévé vált.

Válogatott esszék

Szerző: Lev Sesztov

Typotex Kiadó, 2017

„Amikor beszélgetőtársunkat hallgatjuk vagy könyvet olvasunk, ne tulajdonítsunk nagy jelentőséget az egyes szavaknak, vagy akár egész mondatoknak sem. Felejtsük el az egyes gondolatokat, még a következetesen kifejtett eszmékkel se számoljunk. Emlékezzünk rá, hogy beszélgetőtársunk hiába akarná, nem fejezhetné ki magát máshogyan, csakis kész szófordulatok segítségével. Figyeljük arckifejezését, hangjának intonációját – ez majd segít a szavakon áthatolva eljutni a lelkéhez. Nemcsak az elmondott szavakból, de még a leírt könyvből is kihallhatjuk a szerző hangját, sőt, hangszínét, s észrevehetjük tekintetének és arckifejezésének a legkisebb árnyalatait is. Ne próbáljuk ellentmondásokon érni, ne vitatkozzunk, ne követeljünk bizonyítékokat: csak hallgassuk figyelmesen.”

Szerző: Stehr, Nico

Fordító: Berényi Gábor és Kiss Endre

Gondolat Kiadó, 2017

Nico Stehr a kortárs társadalomelmélet egyik ünnepelt szerzője, akinek jó ideje a „tudás” jelenségvilága és a gyakorta „tudástársadalomnak” nevezett új szociális minőség áll érdeklődése középpontjában. Konok következetességgel tér mindig vissza központi kérdéséhez, a tudás mibenlétéhez, társadalmi szerepéhez és a modern társadalmak tudáskategóriákon keresztül történő leírásához és megértéséhez. Ez a műve, amely a tudás és szabadság bonyolult összefüggéseit elemzi, a jelenségek és tudományterületek széles skáláját érinti s mindegyikben nélkülözhetetlen: részben a szociológia, a tudás(szociológia), a politikatudomány, a jogfilozófia nyelvén szólal meg, miközben a modern világgazdasági rendszer, a hatalom természetéhez, a globalizáció diskurzusaihoz is kapcsolódik.

Szerző: Charles-Louis de Secondat Montesquieu

L'Harmattan Kiadó, 2017

A kötetben Montesquieu A törvények szelleméről védelme című vitairatának fordítását közöljük, valamint a Gondolataim címet viselő, a szerző életében kéziratban maradt gyűjteményből adunk közre egy tematikus válogatást. Montesquieu műveit - bár neve széles körben ismert - ma már kevesen forgatják, leginkább jogtörténészek és a politikai filozófia kutatóinak érdeklődésére tarthat számot. A vitairat és a szerző kevéssé ismert oldalát felfedő Gondolataim azonban szélesebb olvasóközönség figyelmére is érdemesek. A keletkezés- és recepciótörténetet is érintő bevezetők és a fordítást kísérő jegyzetapparátus célja az olvasók orientálása Montesquieu magyar nyelvű újrafelfedezésében.

Minden, amit tudni érdemes

HVG Kiadó, 2017

Hogyan keletkezett a világegyetem? Miért kell szenvednünk? Mi a boldog élet titka? Milyen a jó állam? Lemondhat-e az állampolgár valaha is a lelkiismeretéről a törvényhozó javára? A történelem során az emberiség efféle kérdéseket tett fel az élet és a létezés természetéről, a nagy gondolkodók pedig válaszokat kínáltak, amelyekkel maguk is formálták világunkat.

A filozófia nagykönyve rövid összefoglalókkal, szellemes idézetekkel, ötletes ábrákkal és illusztrációkkal teszi könnyen emészthetővé az elvont, tudományos gondolatokat Arisztotelésztől Žižekig.

Hasznos olvasmány a filozófia iránt érdeklődő laikusoknak, diákoknak és minden olyan embernek, akinek fontos önmaga és a világ megismerése.

Szerző: Schreiner Dénes

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

A mítosz filozófiája az emberi kultúra egyik legzseniálisabb teljesítményén, a görög mitológián keresztül közelít normalitás és őrültség, szerelem és felejtés, emberi és nem-emberi, élet és halál határainak és ellentéteinek alapkérdéseihez - azzal a célkitűzéssel, hogy kitapogassa a határok létrejöttének, megképződésének forrását. Mi a normalitás, és mi az őrület? Beszélhetünk-e az őrület valóságáról, vagy inkább - az őrület illúziójáról?

Szerző: Márkus György

Atlantisz Kiadó, 2017

A kötet tanulmányai, esszéi közel 40 alatt születtek.

"Az teszi egységessé ezeket az írásokat, hogy alapvetően azonos a tárgyuk: a kultúra modern eszméje. Ez azonban így talán még túl tág megfogalmazás. A kultúrának az a felfogása, amely a XVIII. század második felében megjelenik, rendkívül összetett, egy sor szorosan összekapcsolódó, ám ugyanakkor eltérő fogalmat fed, ami különféle kétértelműségekhez és ellentmondásokhoz vezet. (...) Az esszék azonban alapvetően egy szűkebb témát tárgyalnak: a modern időkre jellemző magaskultúra sajátos fogalmát. (...) A magaskultúra élő, mert továbbra is aktív és kreatív; olyan új műveket hoz létre, amelyek aktuálisak, közvetlenül a mához szólnak, és ugyanakkor maradandók, egyetemes jelentőségűek."

(részlet a kötet Bevezetéséből)

Szerző: Rónai András

L'Harmattan Kiadó, 2017

A könyv több irányban is gazdagítja-tágítja a filozófiai gondolkodás "interszubjektív terét": egy roppant eredeti, mintegy többszörösen is "saját magából" (saját filozofikus személyiségéből) kibontott, új filozófiai antropológia vázlatát olvashatjuk az egyik legfontosabb emberi adottságunk és képességünk, a kifejezés köré csoportosítva. Filozófiai antropológián itt azt értem, hogy valaki vette magának a bátorságot arról gondolkodni: mit jelent - a kifejezés szempontjából - embernek lenni.

Kállay Géza, egyetemi tanár, ELTE

Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában

Szerkesztette: Marosán Bence Péter

L'Harmattan Kiadó, 2017

"A lappangó észt önnön lehetőségeinek megértésére ösztönözni, s ezáltal beláttatni vele, hogy a metafizika lehetősége az igazi lehetőség" - olvashatjuk Edmund Husserl program-meghatározásában. A munkásságát részben a klasszikus metafizika kritikájának szentelő filozófus végső célja ugyanis nem a metafizika mint olyan elvetése volt, hanem annak megreformálása, és biztos alapokra helyezése. Az, hogy választ adjon "a végső és legfőbb kérdésekre". Ebben a vállalkozásban az igazság fogalma kitüntetett szerepet játszott nála.

Szerkesztő: Schwendtner Tibor

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

A politikum természete mindig is a filozófiai gondolkodás előterében állt. A fenomenológia és a filozófiai hermeneutika esetében azonban eleinte úgy tűnhetett, hogy meglehetősen apolitikus irányzatokról van szó, ám még az alapító Husserl és Heidegger esetében is - a hagyatékok feldolgozása után - markáns politikafilozófiai koncepciók rekonstruálhatók. A fenomenológiai-hermeneutikai tradícióhoz kapcsolódó további nemzedékek számára pedig már - a 20. század kataklizmáinak fényében - elkerülhetetlen volt, hogy viszonyuljanak a politikum és a hatalom kérdéseihez. E kötet írásai e rendkívül gazdag és ellentmondásos problematika néhány kulcsmozzanatát próbálják kifejteni és továbbgondolni. A tanulmányok egy része magát a politikum természetét próbálja feltárni.

Szerző: Schwendtner Tibor

L'Harmattan Kiadó, 2017

A jelen kötetbe válogatott írások nemcsak Heidegger politikai működésének olyan fontos aspektusait vizsgálják, mint a szerepvállalás politikai filozófiai háttere, a német egyetem megújításának filozófiai megalapozása, a 30-as évek második felében kifejtett nácizmuskritika, hanem megpróbálják a felmerülő módszertani kérdéseket is megválaszolni. A kötet tanulmányai összefüggő képet rajzolnak Heidegger és a nemzetiszocializmus kapcsolatának tényeiről, fázisairól, a politikai aktivizálódás filozófiai motívumairól és a kiábrándulás filozófiai konzekvenciáiról, továbbá kirajzolódnak azok a kritikai perspektívák is, ahonnan megfelelő távolságból tekinthetünk e rendkívül összetett viszonyrendszerre.

Fejezetek a magyar filozófia történetéből

Szerző: Veres Ildikó

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

A magyar filozófiatörténet tematikus vonulatában az emberi lét teljességére és az ezzel koherensen összefüggő hiány kérdésköreire vonatkozó kérdésfeltevéseket és a lehetséges válaszokat értelmezi a szerző különböző szövegek hermeneutikai elemzésével és összehasonlító analízisével. Az európai filozófiai tradícióban e problémakörök az egyes domináns filozófiákban tematizálódtak Arisztotelésztől Sartre-ig. A filozófiai diskurzusok univerzalitás-igényében jelenlévő két kulcsfogalom mintegy vezérfonalként vezetett egyrészt a filozófiai rendszerek konstruálásához, másrészt a nem rendszerben gondolkodó bölcselőknél, például az egzisztencia-filozófiákban is, jelentős pozíciót foglalt és foglal el ma is a magyar bölcselet jeles alakjainak koncepciójában.

Szerkesztette: Molnár Gábor, Márton Miklós, Tőzsér János

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

A "más elmék" néven ismert filozófiai probléma régóta - legalábbis Descartes óta - a filozófia egyik állandó, újból és újból visszatérő témája. Mint minden átfogó filozófiai probléma esetében, a más elmékkel kapcsolatban is számos különböző aspektusból megfogalmazott kérdés vethető föl. Kötetünk ennek megfelelően tartalmaz mind történeti, mind tematikus tanulmányokat. Ez utóbbiak között olvashatók elmefilozófiai és ismeretelméleti írások; az utolsó négy tanulmány pedig a kortárs pszichológia eredményei felől vizsgálja a más elmék problematikát.

Szerző: Martin Buber

Typotex Kiadó, 2017

Martin Buber egyik legfontosabb vallásfilozófiai munkájában ahhoz az égi és földi jelenséghez írt széljegyzetet, amely a jelenkori istenfelfogások megértéséhez is elengedhetetlen. Miképpen takarta el az évszázadok során a filozófia Istent az ember számára? Akár a Hold a Napot.

Unalomig ismételt kérdés a nyugati kultúrában vallás és filozófia kapcsolatának tanulmányozása. 1953-ban erre Buber vállalkozott, s benne ha nem is kell vakon hinni, de bízni mindenképp érdemes. A bizalom pedig a kritikus olvasó érdeme.

Amit velünk tesz és amivé mi tesszük

Szerző: Rüdiger Safranski

Typotex Kiadó, 2017

Ha az idő csupán az volna, amit az órák mérnek, akkor hamar megvolnánk az időre vonatkozó kérdésre adott válasszal. Semmivel nem jelentene többet, mint az események mérhető tartamát. Mégis az a benyomásunk, hogy ezzel még csak nem is érintettük az idő sajátlagos jelentőségét. Ezért ez a könyv más utat választ. Az időhöz hatásai nyomát követve közelít, tehát azt írja le, hogy mit tesz velünk, és hogy mi mivé teszünk azt.

Szerző: Descombes Vincent

L’Harmattan Kiadó, 2017

Lehet, hogy a 20. századi francia gondolkodók bizonyos értelemben a német filozófia tanítványai (de hát ki nem az, Kant, Hegel, Marx óta?), mégsem egészen úgy áll a dolog, hogy csupán egyszerű befogadók (pláne utánzók) lennének. Éppen ellenkezőleg. A német problematikát a legjobb francia hagyományokkal, mindenekelőtt a pro- és kontra ‒ főként az utóbbi időben ‒ egyaránt gyakran vitatott descartes-i perspektivizmussal szembesítve („az igazság forrása az ember”), e gondolkodók (Sartre, Merleau-Ponty, Foucault, Althusser, Deleuze, Derrida, Lyotard, stb.) a francia filozófiát a 20. század második felében olyannyira gazdaggá és sokszínűvé tették, hogy mára már mindenütt a világon a filozófiai gondolkodás egyik meghatározó irányzatává vált.

Szerző: Szerletics Antal

Gondolat Kiadó, 2017

Szerletics Antal könyve úgy nyújtja kiváló összefoglalását a paternalizmus fogalma és igazolása körüli, immár két évszázada zajló morál- és politikafilozófiai diskurzusnak, hogy eközben érdemben hozzá is járul e tisztázó vitához. A liberális hagyomány jellegzetes autonómiaalapú antipaternalizmusának élesszemű bírálatán túl a dolgozat különösen értékes és a hazai irodalomban egészen újszerű része a probléma erényetikai értelmezésének kidolgozása. A gondoskodás erényének megvilágítása hozzájárul a paternalizmus erkölcsi határainak azonosításához, egyúttal a jószándékú szabadságkorlátozások e korlátok közötti igazolásához.

Cserne Péter, University of Hull

Szerző: Szabó Tibor

Gondolat Kiadó, 2017

Lukács György a 20. század egyik meghatározó filozófusa, esztétája volt. A magyar filozófia történetében azzal emelkedik mindenki fölé, hogy ő nem csupán befogadta a nemzetközi filozófiai szakirodalom eredményeit és továbbfejlesztette azokat, hanem tudományos teljesítményével, felkészültségével, széleskörű tájékozottságával, fogalomalkotó és magas absztrakciós szintjével képes volt vissza is hatni a nemzetközi filozófiai gondolkodásra, képes volt befolyásolni annak 20. századi irányát. Ha műveit érdekmentesen, csak a szövegek filozófiai, esztétikai, kulturális tartalmára tekintettel a hermeneutika eszközeivel vizsgáljuk, ma is evidens, hogy nemzetközi mércével mérve is jelentős magyar és európai léptékű gondolkodóról van szó. Bírálói minden korban sokan voltak. Lukács mégis jelentős és önálló filozófiát kidolgozó teoretikusa volt a 20. századnak, aki nélkül sok eszmei, filozófiai és esztétikai jelenség, vita és párbeszéd meg sem érthető a korból.

Szerző: Friedrich Wilhelm Nietzsche

Attraktor Könyvkiadó, 2017

Az Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának újabb kötete. A szerző kéziratos hagyatékában amely Nietzsche elméjének elborulása előtti jegyzeteit is taqrtalmazza rengeteg fontos szöveg maradt meg, melyeket már nem volt ideje kötetbe rendezni. Később több mint utólag kiderült: torzított, manipulált szövegű kiadás készült ezekből a töredékekből, ám néhány éve hozzáférhető a jegyzetek betűhív, kronologikus, változatlan szövege. Ezekből válogattuk ki a legfontosabbakat, mégpedig tematikus csoportosításban. A harmadik kötet a hatalom akarásával és az örök visszatérés motívumával kapcsolatos töredékeket tartalmazza.

Szerző: Aquinói Szent Tamás

Attraktor Könyvkiadó, 2016

A középkor legnagyobb keresztény filozófusának államelméleti írása. Első magyar fordítás.

Szerkesztette: Böcskei Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2017

A fiatal Lukács György 1918-ban „Kiknek nem kell és miért a Balázs Béla költészete” címmel jelentetett meg írást, amely nem csak a barátja melletti szövetség jele volt, hanem a szövegben a filozófus az élet, a mélység és a szociális világ szemléletének megújítását is szorgalmazza. A forradalom végtelensége kötet szerzői kellő szerénységgel, de ugyanezt gondolkodják a késő modern politikai kapitalizmus korában, és ennek megfelelően üzennek is: „Lukács György kell”.

Szerkesztette: Mester Béla

Gondolat Kiadó, 2016

A magyar filozófiai hagyomány helyét újragondoló írások élén álló bevezető tanulmány a nemzeti filozófia fogalmát taglalja, azt a magyar sajátságot a középpontba állítva, hogy a program nálunk először a hazai bölcseleti hagyomány nemzeti keretek között való elbeszélését tűzte ki célul, a másutt jellemzőbb jövővíziók helyett; majd mindezek után fölvázolja a kelet-közép-európai összehasonlító filozófiatörténet művelésének tervét. Az első tanulmányblokk a nemzeti filozófia mibenlétét problematizálja összehasonlító vizsgálatokkal, Kelet-Közép-Európa fogalmának történeti alakulására is reflektálva.

Szerző: Jacques Derrida

L’Harmattan Kiadó, 2016

„Márpedig a jog megalapításának, felavatásának, igazolásának művelete, a törvénykezés is egy puccsszerű, erőszakos fordulat, azaz performatív, tehát szükségképpen interpretatív erőszak formájában zajlik le, mely erőszak önmagában se nem igazságos, se nem igazságtalan, mivel semmiféle igazságosság, semmilyen előzetes és korábbi alapító jog, semmilyen előzetesen létező alapítás, per definitionem, nem tud sem kezeskedni érte, sem ellentmondani neki, és érvénytelenné tenni sem tudja.

Szerző: Koselleck, Reinhart

Atlantisz Kiadó, 2016

Reinhart Koselleck (1923-2006) számos nyelven olvasható korai remekműve először válik elérhetővé a magyar olvasók számára.

A könyv a modern társadalomelemzés kiemelkedő alkotása, tudományos szemléletet és közgondolkodást is sok tekintetben újraformáló, mára megkerülhetetlen alkotás.

Koselleck 1954-ben írta "a század legnagyobb visszhangú disszertációját" (Ch. Meier), mely egy paradox folyamat mesteri bemutatása: az abszolút monarchia, a modern állam első változata a vallási polgárháborúk utáni túlélést biztosító kompromisszumként jött létre, leválasztva a centralizált és racionalizált politikai hatalmat a vallási és morális kérdésekről, melyeket a polgári magánélet körébe utalt. Ezzel előbb morális ellenhatalommá, majd saját sírásójává emelte kezdeti szövetségesét, a felvilágosult polgárságot.

Szerkesztette: Tánczos Péter–Varga Rita

L’Harmattan Kiadó, 2016

„Fájdalom, különösen a múlttal kapcsolatos fájdalom miatt szomorkodni dőreség és puhány lélekre vall; míg az elmúlás miatt fájdalmat érezni tisztességes és becsületre méltó dolog. Ezért ez utóbbi illik hozzánk mint személyekhez, tehát annyiban, amennyiben szellemi lények vagyunk.” Az Immanuel Kant munkásságával foglalkozó kötetünk címét a fentiekben idézett, Hátrahagyott metafizikai észrevételek címen közreadott munkából vettük, feltételezve azt, hogy ez a jellegzetes kanti kikötés híven reprezentálja a königsbergi filozófus gondolkodói beállítottságát.

Szerző: Roland Barthes

Typotex Kiadó, 2016

Barthes formabontó könyvére tekinthetünk úgy, mint egy szokatlan szerkezetű családi fotóalbumra, vagy mint egyfajta kutatásra – Barthes legnagyobb irodalmi példaképét, tervezett regényének mintáját idézve – az eltűnt idő nyomában. Töredékekben íródik, akár az emlékek, amelyek szétfoszlott szövetét a képek hivatottak befoltozni: főként régi fotók, de a kötetben kéziratok, kották, karikatúrák, rajzok is megtalálhatók.

Szerző: Rotterdami Erasmus

Helikon Kiadó, 2016

A híres reneszánsz humanista, Erasmus 1509-ben írta ezt a szatirikus filozófiai művet. Főszereplője, a Balgaság, mint egy udvari bolond, kimond és megbírál mindent, amit visszásnak talál. Mindenki megkapja a magáét ebben a kacagtatóan bölcs műben, a királytól a papokon és szerzeteseken át a tudósokig, az angoloktól a germánokig.

„Tudom én azt nagyon jól, hogy milyen rossz híre van a Balgaságnak, még a legbalgább emberek szemében is. Pedig hát beszélhetnek, amit akarnak, mégiscsak én, igenis, az én hatalmam deríti fel az isteneket és embereket!"

Szerző: Farkas Szilárd

L’Harmattan Kiadó, 2016

A XX. század elején a válság kiemelt témája az európai gondolkodásnak. Jelen tanulmány a magyar kríziskánon megalkotásához számos szerző és mű bemutatásával járul hozzá, valamint igyekszik megteremteni a további kutatás feltételeit. A Kierkegaard, Nietzsche és Spengler hazai befogadásának tematikus vizsgálata során alkalmazott szempontrendszer megkönnyítheti a válságkoncepciókat tartalmazó munkák körének további bővítését. A dolgozat második felében két válságelmélet vizsgálatára kerül sor. Tavaszy Sándor a magyar viszonyokra alkalmazza Spengler téziseit, és sajátos kisebbségfilozófiát alkot. Hamvas Béla egy tematikus bibliográfia összeállítása és a megoldást kereső esszéi alapján tekinthető a hazai krizeológia megalkotójának.

A 18–19. századi matematika, fizika és csillagászat eredményeinek reprezentációja a filozófiában és az irodalomban

Szerkesztette: Gurka Dezső

Gondolat Kiadó, 2016

E kötet tanulmányai főként olyan 18–19. századi matematikusok, fizikusok és csillagászok munkásságát és szövegeit állítják középpontba, akik más diszciplináris és kulturális területek jelenségeire, illetve a korabeli filozófia problémáira is reflektáltak. A newtoni mechanika, a karteziánus vagy a kanti filozófia – a maitól még jelentősen eltérő diszciplináris határok következtében – jellemzően nem külsőleges viszonyítási pontot jelentettek a kor természettudósai számára, hanem maguknak a természettudományos kérdésfelvetéseknek a részét képezték.

Szerző: Barcsi Tamás

Attraktor Könyvkiadó, 2016

Szerző: Friedrich Nietzsche

Helikon Kiadó, 2016

Az Istenek számára valójában nincs más alternatíva: vagy a hatalom akarásának istenei - s eközben népistenek lesznek -, vagy pedig a hatalom tehetetlenségéi- s ekkor lesznek szükségképpen jók...

Szerző: Görföl Balázs

Balassi Kiadó, 2016

A könyv a XX. századi filozófia és esztétika klasszikusának, Hans-Georg Gadamernek a művészetelméletével foglalkozik, különös tekintettel a szerző költészettel kapcsolatos meglátásaira. A hermeneutikai gondolkodás sajátszerűségei mellett a hermeneutikával szemben kritikus vagy egyenesen elutasító álláspontokat is mérlegre tesz. A szöveg az irodalomtudomány, az esztétika, a filozófia, a nyelvészet, a germanisztika kutatói mellett esszéisztikus nyelvezete miatt az egyetemi hallgatók érdeklődésére is számot tarthat. A témáról magyar nyelven eddig nem született hasonló terjedelmű és a szélesebb összefüggéseket szem előtt tartó munka.

Szerző: Descartes, René

Fordító: Kékedi Bálint, Schmal Dániel, Tóth Zita Veronika

Gondolat Kiadó, 2016

Biztosan megesett már önökkel, hogy éjszaka, midőn világítás nélkül jártak kissé nehezebb terepen, egy bot segítségére szorultak, hogy az vezesse önöket. Ilyenkor azt is megfigyelhették, hogy miként érzékelik e bot közvetítésével a környezetben található különféle tárgyakat, s hogy még azt is képesek megkülönböztetni, hogy fák, kövek, vagy homok, víz, fű, sár, vagy más hasonló dolgok ezek. Igaz, hogy ez a fajta érzékelés egy kicsit zavaros és homályos azok számára, akiknek nincs sok gyakorlata benne; de figyeljék csak meg azokat, akik, mivel vakon születtek, egész életükben ezzel éltek, és azt fogják találni, hogy számukra olyan tökéletes és pontos, hogy szinte azt mondhatnánk, látnak a kezükkel, vagy hogy a botjuk valamilyen hatodik érzékszerv…

Szerző: Marcus Aurelius

Fordító: Steiger Kornél

Atlantisz Kiadó, 2016

Az Elmélkedések e fordítása a sztoikus hagyományba ágyazott filozófiaként mutatja be Marcus Aurelius császár klasszikus művét.

"A legjobb módja a védekezésnek, ha nem leszünk hozzájuk hasonlók.

Légy, mint a szirtfok, melyet a hullámok szüntelenül ostromolnak - ő viszont rendületlenül áll, és körülötte elcsendesül a habzó forgatag."

Szerkesztette: Marosán Bence Péter

L’Harmattan Kiadó, 2016

2014 novemberében a Társadalomelméleti Kollégium tagjai konferenciát szerveztek a Budapesti Corvinus Egyetemen Karl Marx 170 éve íródott műve, a Gazdasági-filozófiai kéziratok kapcsán. Az előadások egy része – a konferencia irányadó témájához szorosan kapcsolódva – a Kéziratok közeli értelmezését, kritikáját és kiegészítését kínálták, míg más előadók a tágabb kontextus, a távolabbi összefüggések rekonstrukciójával és elemzésével is foglalkoztak.

Szerző: Nicolaus Cusanus

L’Harmattan Kiadó, 2016

Történelmi visszapillantásokban a „vallásbéke” téma sokkal kevesebb figyelmet kap, mint a „vallásháború”. Némi bizakodást jelenthet, hogy a különböző vallásos világnézetek között az utóbbi évtizedekben talán lazultak a feszültségek. Már nem csupán üldözésekről, egymás ellen irányuló kritikákról szólnak a hírek, hanem tudósok megbeszéléseiről, sőt a különböző vallások híveinek egyszerű találkozóiról is. Remélnünk lehet, hogy a jövőben erre az útra egyre többen fognak rátérni. A kölcsönös megértésre törekvő és a közeledést sugalló irodalom is állandóan bővül.

Szerző: Kocsis László

L’Harmattan Kiadó, 2016

A legalapvetőbb meggyőződéseink közé tartozik, hogy minden igaz kijelentést igazzá tesz valami. Egy kijelentés igazsága nem a levegőben lóg: lennie kell valaminek a világban, ami igazzá teszi azt. Ezt nevezik a kortárs metafizikában igazságalkotó-elvnek.

Az igazságalkotó-elv triviálisnak tűnik, mégsem az. Három elemi metafizikai kérdés is felmerül vele kapcsolatban. (1) Milyen viszony van a kijelentések igazsága és azok igazságalkotója (igazzá-tevője) között? (2) Milyen típusú entitások teszik igazzá az igaz kijelentéseket? (3) Minden igaz kijelentés esetében el kell-e kötelezni magunkat az igazságalkotó elv mellett? A kedves olvasó vajon meg tudja mondani, hogy mi teszi igazzá azt az igaz kijelentést, hogy „nem léteznek kentaurok”? Vagy azt, hogy „nem léteznek boszorkák”?

Szerző: Csaplár Vilmos

Pesti Kalligram, 2016

Az érvelés szála hol eltűnik, hol előbukkan, de soha nem tolakodó. Ebből következően, noha alapvetően diszkurzív gondolatokból áll, az egésznek mégis van egy költői-szépirodalmi jellege. A történelem és a civilizáció úgy jelenik meg benne, mint egy tengerből kiemelkedő mészkőhegy. És ahogyan ez lassan elkopik, az individuumra épülő civilizáció is egyszer majd befejeződik s helyette valami más veszi kezdetét. Civilizációnk labirintusában ennek a folyamatnak a tüneteit és előjeleit követi nyomon Csaplár Vilmos. (Földényi F. László)

Szerző: Frenyó Zoltán

Szent István Társulat, 2016

A kötet a filozófia legfontosabb tanaival, fogalmaival, gondolkodóival, korszakaival és irányzataival ismerteti meg olvasóját. Anyagát a szerző alapvetően történeti rendben tárgyalja, s ennek mentén tér ki a filozófia rendszerének és a filozófia egyes ágazatainak problémáira. Az olvasó nyomon követheti a filozófiai gondolkodás alakulását az ókori keleti kezdetektől az antik görög és római filozófián, valamint a középkori keresztény filozófián keresztül az újkori európai filozófia kibontakozásáig és mai helyzetéig. A könyv végül a magyar filozófia történetéről ad áttekintést. A kibontakozó és egymást követő eszméket egyes korábbi beállításoktól eltérően a szerző igyekezett valódi és maradandó értékeiknek megfelelően elhelyezni a filozófia történetében.

Beszámoló és érvelés

Szerző: Kurt Flasch

Typotex Kiadó, 2016

Kurt Flasch 1930-ban született, filozófiatörténész, aki eminens értelemben megtestesíti a „német középkorkutató” prototípusát. E tény mintha szöges ellentétben állna a mű címe által sugallt tartalommal: első pillantásra liberális vagy baloldali intellektuális álláspontot várnánk a műtől, Bertrand Russell azonos című 1957-es esszéjéhez hasonlóan. Flasch ezen időskori művének kimagasló jelentősége azonban épp abban áll, hogy olyan gondolkodó fejti ki kereszténységkritikáját, aki Szent Ágostonról, Eckhart mesterről, Nicolaus Cusanusról és a filozófia más nagy alakjairól nyújtott mértékadó értelmezéseket.