Filozófia, esztétika

Szerző: Rónai András

L'Harmattan Kiadó, 2017

A könyv több irányban is gazdagítja-tágítja a filozófiai gondolkodás "interszubjektív terét": egy roppant eredeti, mintegy többszörösen is "saját magából" (saját filozofikus személyiségéből) kibontott, új filozófiai antropológia vázlatát olvashatjuk az egyik legfontosabb emberi adottságunk és képességünk, a kifejezés köré csoportosítva. Filozófiai antropológián itt azt értem, hogy valaki vette magának a bátorságot arról gondolkodni: mit jelent - a kifejezés szempontjából - embernek lenni.

Kállay Géza, egyetemi tanár, ELTE

Igazság, evidencia és tapasztalat Edmund Husserl munkásságában

Szerkesztette: Marosán Bence Péter

L'Harmattan Kiadó, 2017

"A lappangó észt önnön lehetőségeinek megértésére ösztönözni, s ezáltal beláttatni vele, hogy a metafizika lehetősége az igazi lehetőség" - olvashatjuk Edmund Husserl program-meghatározásában. A munkásságát részben a klasszikus metafizika kritikájának szentelő filozófus végső célja ugyanis nem a metafizika mint olyan elvetése volt, hanem annak megreformálása, és biztos alapokra helyezése. Az, hogy választ adjon "a végső és legfőbb kérdésekre". Ebben a vállalkozásban az igazság fogalma kitüntetett szerepet játszott nála.

Szerkesztő: Schwendtner Tibor

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

A politikum természete mindig is a filozófiai gondolkodás előterében állt. A fenomenológia és a filozófiai hermeneutika esetében azonban eleinte úgy tűnhetett, hogy meglehetősen apolitikus irányzatokról van szó, ám még az alapító Husserl és Heidegger esetében is - a hagyatékok feldolgozása után - markáns politikafilozófiai koncepciók rekonstruálhatók. A fenomenológiai-hermeneutikai tradícióhoz kapcsolódó további nemzedékek számára pedig már - a 20. század kataklizmáinak fényében - elkerülhetetlen volt, hogy viszonyuljanak a politikum és a hatalom kérdéseihez. E kötet írásai e rendkívül gazdag és ellentmondásos problematika néhány kulcsmozzanatát próbálják kifejteni és továbbgondolni. A tanulmányok egy része magát a politikum természetét próbálja feltárni.

Szerző: Sári László

Európa, 2017

Lin-csi apát gondolatai azért váltak az utóbbi évtizedekben több nyelven is páratlanul népszerűvé, mert a 9. századi kínai bölcselő útmutatásai a mi 21. századi életünkben is kiválóan alkalmazhatók.

Ez a szokatlanul egyszerű nyelven fogalmazott, nagyon gyakorlatias filozófia mindig a lényegről szól: a létezés és a boldogulás legégetőbb kérdéseiről. Ritka alkalom, hogy efféléről könnyed, szellemes hangvételű írás kerüljön a kezünkbe, ami ugyanakkor felemelő vagy éppen megrendítő élménnyel is szolgál. Olykor a megszólalások humora, máskor líraisága vagy éppen drámai ereje ragadja magával az olvasót.

Szerző: Schwendtner Tibor

L'Harmattan Kiadó, 2017

A jelen kötetbe válogatott írások nemcsak Heidegger politikai működésének olyan fontos aspektusait vizsgálják, mint a szerepvállalás politikai filozófiai háttere, a német egyetem megújításának filozófiai megalapozása, a 30-as évek második felében kifejtett nácizmuskritika, hanem megpróbálják a felmerülő módszertani kérdéseket is megválaszolni. A kötet tanulmányai összefüggő képet rajzolnak Heidegger és a nemzetiszocializmus kapcsolatának tényeiről, fázisairól, a politikai aktivizálódás filozófiai motívumairól és a kiábrándulás filozófiai konzekvenciáiról, továbbá kirajzolódnak azok a kritikai perspektívák is, ahonnan megfelelő távolságból tekinthetünk e rendkívül összetett viszonyrendszerre.

Fejezetek a magyar filozófia történetéből

Szerző: Veres Ildikó

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

A magyar filozófiatörténet tematikus vonulatában az emberi lét teljességére és az ezzel koherensen összefüggő hiány kérdésköreire vonatkozó kérdésfeltevéseket és a lehetséges válaszokat értelmezi a szerző különböző szövegek hermeneutikai elemzésével és összehasonlító analízisével. Az európai filozófiai tradícióban e problémakörök az egyes domináns filozófiákban tematizálódtak Arisztotelésztől Sartre-ig. A filozófiai diskurzusok univerzalitás-igényében jelenlévő két kulcsfogalom mintegy vezérfonalként vezetett egyrészt a filozófiai rendszerek konstruálásához, másrészt a nem rendszerben gondolkodó bölcselőknél, például az egzisztencia-filozófiákban is, jelentős pozíciót foglalt és foglal el ma is a magyar bölcselet jeles alakjainak koncepciójában.

Szerkesztette: Molnár Gábor, Márton Miklós, Tőzsér János

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

A "más elmék" néven ismert filozófiai probléma régóta - legalábbis Descartes óta - a filozófia egyik állandó, újból és újból visszatérő témája. Mint minden átfogó filozófiai probléma esetében, a más elmékkel kapcsolatban is számos különböző aspektusból megfogalmazott kérdés vethető föl. Kötetünk ennek megfelelően tartalmaz mind történeti, mind tematikus tanulmányokat. Ez utóbbiak között olvashatók elmefilozófiai és ismeretelméleti írások; az utolsó négy tanulmány pedig a kortárs pszichológia eredményei felől vizsgálja a más elmék problematikát.

Szerző: Martin Buber

Typotex Kiadó, 2017

Martin Buber egyik legfontosabb vallásfilozófiai munkájában ahhoz az égi és földi jelenséghez írt széljegyzetet, amely a jelenkori istenfelfogások megértéséhez is elengedhetetlen. Miképpen takarta el az évszázadok során a filozófia Istent az ember számára? Akár a Hold a Napot.

Unalomig ismételt kérdés a nyugati kultúrában vallás és filozófia kapcsolatának tanulmányozása. 1953-ban erre Buber vállalkozott, s benne ha nem is kell vakon hinni, de bízni mindenképp érdemes. A bizalom pedig a kritikus olvasó érdeme.

Amit velünk tesz és amivé mi tesszük

Szerző: Rüdiger Safranski

Typotex Kiadó, 2017

Ha az idő csupán az volna, amit az órák mérnek, akkor hamar megvolnánk az időre vonatkozó kérdésre adott válasszal. Semmivel nem jelentene többet, mint az események mérhető tartamát. Mégis az a benyomásunk, hogy ezzel még csak nem is érintettük az idő sajátlagos jelentőségét. Ezért ez a könyv más utat választ. Az időhöz hatásai nyomát követve közelít, tehát azt írja le, hogy mit tesz velünk, és hogy mi mivé teszünk azt.

Szerző: Descombes Vincent

L’Harmattan Kiadó, 2017

Lehet, hogy a 20. századi francia gondolkodók bizonyos értelemben a német filozófia tanítványai (de hát ki nem az, Kant, Hegel, Marx óta?), mégsem egészen úgy áll a dolog, hogy csupán egyszerű befogadók (pláne utánzók) lennének. Éppen ellenkezőleg. A német problematikát a legjobb francia hagyományokkal, mindenekelőtt a pro- és kontra ‒ főként az utóbbi időben ‒ egyaránt gyakran vitatott descartes-i perspektivizmussal szembesítve („az igazság forrása az ember”), e gondolkodók (Sartre, Merleau-Ponty, Foucault, Althusser, Deleuze, Derrida, Lyotard, stb.) a francia filozófiát a 20. század második felében olyannyira gazdaggá és sokszínűvé tették, hogy mára már mindenütt a világon a filozófiai gondolkodás egyik meghatározó irányzatává vált.

Szerző: Szerletics Antal

Gondolat Kiadó, 2017

Szerletics Antal könyve úgy nyújtja kiváló összefoglalását a paternalizmus fogalma és igazolása körüli, immár két évszázada zajló morál- és politikafilozófiai diskurzusnak, hogy eközben érdemben hozzá is járul e tisztázó vitához. A liberális hagyomány jellegzetes autonómiaalapú antipaternalizmusának élesszemű bírálatán túl a dolgozat különösen értékes és a hazai irodalomban egészen újszerű része a probléma erényetikai értelmezésének kidolgozása. A gondoskodás erényének megvilágítása hozzájárul a paternalizmus erkölcsi határainak azonosításához, egyúttal a jószándékú szabadságkorlátozások e korlátok közötti igazolásához.

Cserne Péter, University of Hull

Szerző: Szabó Tibor

Gondolat Kiadó, 2017

Lukács György a 20. század egyik meghatározó filozófusa, esztétája volt. A magyar filozófia történetében azzal emelkedik mindenki fölé, hogy ő nem csupán befogadta a nemzetközi filozófiai szakirodalom eredményeit és továbbfejlesztette azokat, hanem tudományos teljesítményével, felkészültségével, széleskörű tájékozottságával, fogalomalkotó és magas absztrakciós szintjével képes volt vissza is hatni a nemzetközi filozófiai gondolkodásra, képes volt befolyásolni annak 20. századi irányát. Ha műveit érdekmentesen, csak a szövegek filozófiai, esztétikai, kulturális tartalmára tekintettel a hermeneutika eszközeivel vizsgáljuk, ma is evidens, hogy nemzetközi mércével mérve is jelentős magyar és európai léptékű gondolkodóról van szó. Bírálói minden korban sokan voltak. Lukács mégis jelentős és önálló filozófiát kidolgozó teoretikusa volt a 20. századnak, aki nélkül sok eszmei, filozófiai és esztétikai jelenség, vita és párbeszéd meg sem érthető a korból.

Szerző: Friedrich Wilhelm Nietzsche

Attraktor Könyvkiadó, 2017

Az Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának újabb kötete. A szerző kéziratos hagyatékában amely Nietzsche elméjének elborulása előtti jegyzeteit is taqrtalmazza rengeteg fontos szöveg maradt meg, melyeket már nem volt ideje kötetbe rendezni. Később több mint utólag kiderült: torzított, manipulált szövegű kiadás készült ezekből a töredékekből, ám néhány éve hozzáférhető a jegyzetek betűhív, kronologikus, változatlan szövege. Ezekből válogattuk ki a legfontosabbakat, mégpedig tematikus csoportosításban. A harmadik kötet a hatalom akarásával és az örök visszatérés motívumával kapcsolatos töredékeket tartalmazza.

Szerzők: Horváth Márk, Lovász Ádám

Dialóg Campus Kiadó, 2016

A társadalmi gyorsulás korunk egy olyan meghatározó jelensége, mely meghúzódik a felszín alatt. A Felbomlás és dromokrácia című könyv magyar nyelven elsőként vállalkozik arra, hogy feltárja a társadalmi gyorsulásnak az élet megannyi területén kifejtett hatását és számos esetben káros következményeit.

Szerző: Aquinói Szent Tamás

Attraktor Könyvkiadó, 2016

A középkor legnagyobb keresztény filozófusának államelméleti írása. Első magyar fordítás.

Szerkesztette: Böcskei Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2017

A fiatal Lukács György 1918-ban „Kiknek nem kell és miért a Balázs Béla költészete” címmel jelentetett meg írást, amely nem csak a barátja melletti szövetség jele volt, hanem a szövegben a filozófus az élet, a mélység és a szociális világ szemléletének megújítását is szorgalmazza. A forradalom végtelensége kötet szerzői kellő szerénységgel, de ugyanezt gondolkodják a késő modern politikai kapitalizmus korában, és ennek megfelelően üzennek is: „Lukács György kell”.

Szerkesztette: Mester Béla

Gondolat Kiadó, 2016

A magyar filozófiai hagyomány helyét újragondoló írások élén álló bevezető tanulmány a nemzeti filozófia fogalmát taglalja, azt a magyar sajátságot a középpontba állítva, hogy a program nálunk először a hazai bölcseleti hagyomány nemzeti keretek között való elbeszélését tűzte ki célul, a másutt jellemzőbb jövővíziók helyett; majd mindezek után fölvázolja a kelet-közép-európai összehasonlító filozófiatörténet művelésének tervét. Az első tanulmányblokk a nemzeti filozófia mibenlétét problematizálja összehasonlító vizsgálatokkal, Kelet-Közép-Európa fogalmának történeti alakulására is reflektálva.

Szerző: Jacques Derrida

L’Harmattan Kiadó, 2016

„Márpedig a jog megalapításának, felavatásának, igazolásának művelete, a törvénykezés is egy puccsszerű, erőszakos fordulat, azaz performatív, tehát szükségképpen interpretatív erőszak formájában zajlik le, mely erőszak önmagában se nem igazságos, se nem igazságtalan, mivel semmiféle igazságosság, semmilyen előzetes és korábbi alapító jog, semmilyen előzetesen létező alapítás, per definitionem, nem tud sem kezeskedni érte, sem ellentmondani neki, és érvénytelenné tenni sem tudja.

Szerző: Koselleck, Reinhart

Atlantisz Kiadó, 2016

Reinhart Koselleck (1923-2006) számos nyelven olvasható korai remekműve először válik elérhetővé a magyar olvasók számára.

A könyv a modern társadalomelemzés kiemelkedő alkotása, tudományos szemléletet és közgondolkodást is sok tekintetben újraformáló, mára megkerülhetetlen alkotás.

Koselleck 1954-ben írta "a század legnagyobb visszhangú disszertációját" (Ch. Meier), mely egy paradox folyamat mesteri bemutatása: az abszolút monarchia, a modern állam első változata a vallási polgárháborúk utáni túlélést biztosító kompromisszumként jött létre, leválasztva a centralizált és racionalizált politikai hatalmat a vallási és morális kérdésekről, melyeket a polgári magánélet körébe utalt. Ezzel előbb morális ellenhatalommá, majd saját sírásójává emelte kezdeti szövetségesét, a felvilágosult polgárságot.

Szerkesztette: Tánczos Péter–Varga Rita

L’Harmattan Kiadó, 2016

„Fájdalom, különösen a múlttal kapcsolatos fájdalom miatt szomorkodni dőreség és puhány lélekre vall; míg az elmúlás miatt fájdalmat érezni tisztességes és becsületre méltó dolog. Ezért ez utóbbi illik hozzánk mint személyekhez, tehát annyiban, amennyiben szellemi lények vagyunk.” Az Immanuel Kant munkásságával foglalkozó kötetünk címét a fentiekben idézett, Hátrahagyott metafizikai észrevételek címen közreadott munkából vettük, feltételezve azt, hogy ez a jellegzetes kanti kikötés híven reprezentálja a königsbergi filozófus gondolkodói beállítottságát.

Az esztétikai létmód problémája Péterfy, Asbóth, Justh és Gozsdu esszéisztikus írásaiban

Szerző: Mórocz Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2016

Az értekezés Péterfy Jenő, Asbóth János, Justh Zsigmond és Gozsdu Elek esszé- és prózaírói munkásságán keresztül azt vizsgálja: hogyan jelenik meg az esztétikai létmód problémája a XIX. század végi magyar eszmetörténetben. A szerzők és – sok tekintetben alteregó – hőseik magas szintű önismeretre képes, érzékeny, érzelmekben gazdag alkotó személyiségek, akik hívőként fordulnak a művészet világához, és a kisszerű valóság és létük börtönéből kiutat keresve az esztétikumban találnak menedéket. Erről az esztétikai létmódról azt feltételezik, hogy az nem életidegen, mert olyan örök, érvényességüket soha el nem veszítő értékeket hordoz, amelyekbe bármikor belekapaszkodhat a szenvedő, a szorongó, a világ és önmaga elől menekülő ember. A megidézett írók a XX. század első felében több művésznemzedék gondolkodására jelentékeny hatást gyakoroltak.

Szerző: Roland Barthes

Typotex Kiadó, 2016

Barthes formabontó könyvére tekinthetünk úgy, mint egy szokatlan szerkezetű családi fotóalbumra, vagy mint egyfajta kutatásra – Barthes legnagyobb irodalmi példaképét, tervezett regényének mintáját idézve – az eltűnt idő nyomában. Töredékekben íródik, akár az emlékek, amelyek szétfoszlott szövetét a képek hivatottak befoltozni: főként régi fotók, de a kötetben kéziratok, kották, karikatúrák, rajzok is megtalálhatók.

Szerző: Rotterdami Erasmus

Helikon Kiadó, 2016

A híres reneszánsz humanista, Erasmus 1509-ben írta ezt a szatirikus filozófiai művet. Főszereplője, a Balgaság, mint egy udvari bolond, kimond és megbírál mindent, amit visszásnak talál. Mindenki megkapja a magáét ebben a kacagtatóan bölcs műben, a királytól a papokon és szerzeteseken át a tudósokig, az angoloktól a germánokig.

„Tudom én azt nagyon jól, hogy milyen rossz híre van a Balgaságnak, még a legbalgább emberek szemében is. Pedig hát beszélhetnek, amit akarnak, mégiscsak én, igenis, az én hatalmam deríti fel az isteneket és embereket!"

Szerző: Farkas Szilárd

L’Harmattan Kiadó, 2016

A XX. század elején a válság kiemelt témája az európai gondolkodásnak. Jelen tanulmány a magyar kríziskánon megalkotásához számos szerző és mű bemutatásával járul hozzá, valamint igyekszik megteremteni a további kutatás feltételeit. A Kierkegaard, Nietzsche és Spengler hazai befogadásának tematikus vizsgálata során alkalmazott szempontrendszer megkönnyítheti a válságkoncepciókat tartalmazó munkák körének további bővítését. A dolgozat második felében két válságelmélet vizsgálatára kerül sor. Tavaszy Sándor a magyar viszonyokra alkalmazza Spengler téziseit, és sajátos kisebbségfilozófiát alkot. Hamvas Béla egy tematikus bibliográfia összeállítása és a megoldást kereső esszéi alapján tekinthető a hazai krizeológia megalkotójának.

A 18–19. századi matematika, fizika és csillagászat eredményeinek reprezentációja a filozófiában és az irodalomban

Szerkesztette: Gurka Dezső

Gondolat Kiadó, 2016

E kötet tanulmányai főként olyan 18–19. századi matematikusok, fizikusok és csillagászok munkásságát és szövegeit állítják középpontba, akik más diszciplináris és kulturális területek jelenségeire, illetve a korabeli filozófia problémáira is reflektáltak. A newtoni mechanika, a karteziánus vagy a kanti filozófia – a maitól még jelentősen eltérő diszciplináris határok következtében – jellemzően nem külsőleges viszonyítási pontot jelentettek a kor természettudósai számára, hanem maguknak a természettudományos kérdésfelvetéseknek a részét képezték.

Szerző: Barcsi Tamás

Attraktor Könyvkiadó, 2016

Szerző: Friedrich Nietzsche

Helikon Kiadó, 2016

Az Istenek számára valójában nincs más alternatíva: vagy a hatalom akarásának istenei - s eközben népistenek lesznek -, vagy pedig a hatalom tehetetlenségéi- s ekkor lesznek szükségképpen jók...

Szerző: Görföl Balázs

Balassi Kiadó, 2016

A könyv a XX. századi filozófia és esztétika klasszikusának, Hans-Georg Gadamernek a művészetelméletével foglalkozik, különös tekintettel a szerző költészettel kapcsolatos meglátásaira. A hermeneutikai gondolkodás sajátszerűségei mellett a hermeneutikával szemben kritikus vagy egyenesen elutasító álláspontokat is mérlegre tesz. A szöveg az irodalomtudomány, az esztétika, a filozófia, a nyelvészet, a germanisztika kutatói mellett esszéisztikus nyelvezete miatt az egyetemi hallgatók érdeklődésére is számot tarthat. A témáról magyar nyelven eddig nem született hasonló terjedelmű és a szélesebb összefüggéseket szem előtt tartó munka.

Szerző: Descartes, René

Fordító: Kékedi Bálint, Schmal Dániel, Tóth Zita Veronika

Gondolat Kiadó, 2016

Biztosan megesett már önökkel, hogy éjszaka, midőn világítás nélkül jártak kissé nehezebb terepen, egy bot segítségére szorultak, hogy az vezesse önöket. Ilyenkor azt is megfigyelhették, hogy miként érzékelik e bot közvetítésével a környezetben található különféle tárgyakat, s hogy még azt is képesek megkülönböztetni, hogy fák, kövek, vagy homok, víz, fű, sár, vagy más hasonló dolgok ezek. Igaz, hogy ez a fajta érzékelés egy kicsit zavaros és homályos azok számára, akiknek nincs sok gyakorlata benne; de figyeljék csak meg azokat, akik, mivel vakon születtek, egész életükben ezzel éltek, és azt fogják találni, hogy számukra olyan tökéletes és pontos, hogy szinte azt mondhatnánk, látnak a kezükkel, vagy hogy a botjuk valamilyen hatodik érzékszerv…

Szerző: Marcus Aurelius

Fordító: Steiger Kornél

Atlantisz Kiadó, 2016

Az Elmélkedések e fordítása a sztoikus hagyományba ágyazott filozófiaként mutatja be Marcus Aurelius császár klasszikus művét.

"A legjobb módja a védekezésnek, ha nem leszünk hozzájuk hasonlók.

Légy, mint a szirtfok, melyet a hullámok szüntelenül ostromolnak - ő viszont rendületlenül áll, és körülötte elcsendesül a habzó forgatag."

Szerkesztette: Marosán Bence Péter

L’Harmattan Kiadó, 2016

2014 novemberében a Társadalomelméleti Kollégium tagjai konferenciát szerveztek a Budapesti Corvinus Egyetemen Karl Marx 170 éve íródott műve, a Gazdasági-filozófiai kéziratok kapcsán. Az előadások egy része – a konferencia irányadó témájához szorosan kapcsolódva – a Kéziratok közeli értelmezését, kritikáját és kiegészítését kínálták, míg más előadók a tágabb kontextus, a távolabbi összefüggések rekonstrukciójával és elemzésével is foglalkoztak.

Szerző: Nicolaus Cusanus

L’Harmattan Kiadó, 2016

Történelmi visszapillantásokban a „vallásbéke” téma sokkal kevesebb figyelmet kap, mint a „vallásháború”. Némi bizakodást jelenthet, hogy a különböző vallásos világnézetek között az utóbbi évtizedekben talán lazultak a feszültségek. Már nem csupán üldözésekről, egymás ellen irányuló kritikákról szólnak a hírek, hanem tudósok megbeszéléseiről, sőt a különböző vallások híveinek egyszerű találkozóiról is. Remélnünk lehet, hogy a jövőben erre az útra egyre többen fognak rátérni. A kölcsönös megértésre törekvő és a közeledést sugalló irodalom is állandóan bővül.

Szerző: Kocsis László

L’Harmattan Kiadó, 2016

A legalapvetőbb meggyőződéseink közé tartozik, hogy minden igaz kijelentést igazzá tesz valami. Egy kijelentés igazsága nem a levegőben lóg: lennie kell valaminek a világban, ami igazzá teszi azt. Ezt nevezik a kortárs metafizikában igazságalkotó-elvnek.

Az igazságalkotó-elv triviálisnak tűnik, mégsem az. Három elemi metafizikai kérdés is felmerül vele kapcsolatban. (1) Milyen viszony van a kijelentések igazsága és azok igazságalkotója (igazzá-tevője) között? (2) Milyen típusú entitások teszik igazzá az igaz kijelentéseket? (3) Minden igaz kijelentés esetében el kell-e kötelezni magunkat az igazságalkotó elv mellett? A kedves olvasó vajon meg tudja mondani, hogy mi teszi igazzá azt az igaz kijelentést, hogy „nem léteznek kentaurok”? Vagy azt, hogy „nem léteznek boszorkák”?

Szerző: Csaplár Vilmos

Pesti Kalligram, 2016

Az érvelés szála hol eltűnik, hol előbukkan, de soha nem tolakodó. Ebből következően, noha alapvetően diszkurzív gondolatokból áll, az egésznek mégis van egy költői-szépirodalmi jellege. A történelem és a civilizáció úgy jelenik meg benne, mint egy tengerből kiemelkedő mészkőhegy. És ahogyan ez lassan elkopik, az individuumra épülő civilizáció is egyszer majd befejeződik s helyette valami más veszi kezdetét. Civilizációnk labirintusában ennek a folyamatnak a tüneteit és előjeleit követi nyomon Csaplár Vilmos. (Földényi F. László)

Szerző: Frenyó Zoltán

Szent István Társulat, 2016

A kötet a filozófia legfontosabb tanaival, fogalmaival, gondolkodóival, korszakaival és irányzataival ismerteti meg olvasóját. Anyagát a szerző alapvetően történeti rendben tárgyalja, s ennek mentén tér ki a filozófia rendszerének és a filozófia egyes ágazatainak problémáira. Az olvasó nyomon követheti a filozófiai gondolkodás alakulását az ókori keleti kezdetektől az antik görög és római filozófián, valamint a középkori keresztény filozófián keresztül az újkori európai filozófia kibontakozásáig és mai helyzetéig. A könyv végül a magyar filozófia történetéről ad áttekintést. A kibontakozó és egymást követő eszméket egyes korábbi beállításoktól eltérően a szerző igyekezett valódi és maradandó értékeiknek megfelelően elhelyezni a filozófia történetében.

Beszámoló és érvelés

Szerző: Kurt Flasch

Typotex Kiadó, 2016

Kurt Flasch 1930-ban született, filozófiatörténész, aki eminens értelemben megtestesíti a „német középkorkutató” prototípusát. E tény mintha szöges ellentétben állna a mű címe által sugallt tartalommal: első pillantásra liberális vagy baloldali intellektuális álláspontot várnánk a műtől, Bertrand Russell azonos című 1957-es esszéjéhez hasonlóan. Flasch ezen időskori művének kimagasló jelentősége azonban épp abban áll, hogy olyan gondolkodó fejti ki kereszténységkritikáját, aki Szent Ágostonról, Eckhart mesterről, Nicolaus Cusanusról és a filozófia más nagy alakjairól nyújtott mértékadó értelmezéseket.

A hatalom akarásáról és az örök visszatérésről

Szerző: Friedrich Wilhelm Nietzsche

Attraktor Könyvkiadó, 2016

Az Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának újabb kötete. A szerző kéziratos hagyatékában amely Nietzsche elméjének elborulása előtti jegyzeteit is tartalmazza rengeteg fontos szöveg maradt meg, melyeket már nem volt ideje kötetbe rendezni. Később több mint utólag kiderült: torzított, manipulált szövegű kiadás készült ezekből a töredékekből, ám néhány éve hozzáférhető a jegyzetek betűhív, kronologikus, változatlan szövege. Ezekből válogattuk ki a legfontosabbakat, mégpedig tematikus csoportosításban. A harmadik kötet a hatalom akarásával és az örök visszatérés motívumával kapcsolatos töredékeket tartalmazza.

Szerkesztette: Benyhe István

Gondolat Kiadó, 2016

Az ember mindig kereste önmagát és a világ okát, értelmét, törvényeit. Mára az izmusok elveszítették sorsformáló erejüket, a vallási áhítat a világ eddig sosem látott színességébe hanyatlik, a tekintélyek megrendülnek. Már nincs időnk mindent végiggondolni, és a ránk zúduló túlkínálat nyomásától csak homályosan érezzük azt a hiányt, amitől szenvedünk, ami elbizonytalanít, és gyakran meg is betegít. A világ dolgainak összefüggései, helyünk a világban, környezetünkben, nemzetünkben, legtöbbször végig sem gondolt kérdések.

Szerző: Kicsák Lóránt

L’Harmattan Kiadó, 2016

Az Aporiák próbatétele tizenkét tanulmánya a jelenkori filozófiai viták tizenkét alapproblémáját mutatja be: a filozófia mint teória és mint performativitás kérdésétől ember és természet viszonyának kérdésén át a társadalmi tervezés és a totális állam aporiáin keresztül egészen a tolerancia és másság elvi és gyakorlati határainak kitapogatásáig

Szerző: Kiss Lajos András

L’Harmattan Kiadó, 2016

A rendszerváltozás éveitől kezdődően Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is figyelemreméltóan eredeti társadalomtudományi törekvés kibontakozásának lehetünk a tanúi: ez a politika elméletileg megalapozott, jelentés- és beszédközpontú vizsgálata. Az újító törekvés elindítója, létrehozója és kiteljesítője Szabó Márton (1942), aki tanítványaival együtt mindmáig a legszakavatottabb hazai képviselője a nyelviségre orientált diszciplínának, a diszkurzív politikatudománynak (Political Discourse Studie), amely a hagyományos paradigmákon túllépve a politikai valóság új szempontú értelmezésének kísérlete. A könyv az ő munkásságának vizsgálata, az általa kidolgozott elmélet kritikai elemzése.

Filozófia, irodalom és egzegetika Enyedi György életművében

Szerző: Simon József

Typotex Kiadó, 2015

Jelen kötet a kora újkori Erdély intellektuális világába invitálja az olvasót Enyedi György 1590-es években keletkezett műveit elemezve. Az Erdélyi Unitárius Egyház püspöki tisztét betöltő Enyedi írásai arról tanúskodnak, hogy szerzőjük milyen innovatív módon kezelte a felekezeti beágyazottsággal kapcsolatos elméleti problémákat. A radikális protestantizmus szellemében fogant életmű három tudományterületet érint: a Szentírás briliáns egzegetikai vizsgálata a filozófia és a klasszika filológia segédtanaira támaszkodik. Héliodórosz és Plutarkhosz, Aiszkhülosz és Szophoklész bizánci kommentárirodalma, a filozófus Zabarella és Cesalpino vagy a humanista Szentírás értelmezés jelölik ki azokat a szellemi vonatkoztatási pontokat, melyek mentén Enyedi számára az egységes kulturális öndefiníció lehetségessé vált.

Szerzők: Gilles Deleuze–Claire Parnet

L’Harmattan Kiadó, 2016

Deleuze könyvei közül ez a legszemélyesebb és a legkönnyebben emészthető. A Claire Parnet-vel folytatott beszélgetéseinek során keresztül Deleuze az életművének – és a szerzőtársával, Félix Guattarival közösen írt könyveinek, elsősorban a Kapitalizmus és skizofréniának – legfontosabb témáit járja körül. A kulcsmozzanat mindvégig a világról alkotott modelljeink megváltoztatásának, újrateremtésének kérdése.

Szerző: Cseke Ákos

L’Harmattan Kiadó, 2016

Képesek vagyunk-e kimondani önmagunkról akár másoknak, akár magunknak az igazságot? Honnan származik az erre vonatkozó, talán lehetetlen, de feltétlenül létező igény az emberben? Valóban mi akarjuk megvallani magunkról az igazságot, vagy csupán olyan kulturális előírásoknak engedelmeskedünk tétován, amelyeknek sem eredetét, sem szándékát nem ismerjük igazán? Milyen kapcsolatban áll a kimondott igaz szó az életünkkel, amelyet igaznak tartunk vagy szeretnénk igaznak tartani, és a szűkebb vagy tágabb értelemben vett közösséggel, amelynek tagjai vagyunk?

Szerző: Frenyó Zoltán

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet, 2016

Közelítések a fiatal Wittgenstein filozófiájához

Szerző: Kelemen István

DUPress, 2015

Nagyon is el tudom képzelni, hogy mit ért Heidegger Léten és szorongáson. Arra hajtja valami az embert, hogy nekirohanjon a nyelv határainak Gondoljanak például az azon való csodálkozásra, hogy valami létezik. A csodálkozást nem lehet kérdés formájában kifejezni és nincs rá semmilyen válasz sem. Minden, amit mondani szeretnénk, a priori csak értelmetlenség lehet. Ennek ellenére nekirohanunk a nyelv határainak. Kierkegaard is látta ezt és egészen hasonlóképpen (mint nekirohanás a pradoxonnak) fejezte ki. Ez a nekirohanás nyelvünk határainak az etika. Fontosnak tartom, hogy véget vessünk az etikáról történő fecsegésnek – hogy létezik-e tudás, vannak- e értékek, meghatározható-e a jó stb. Az etikában mindig olyasmit próbálunk meg mondani, ami nem érinti a dolog lényegét és soha nem is érintheti. […] Azonban a törekvés, a nekirohanás utal valamire.

Szerző: J. M. Fischer

Typotex Kiadó, 2015

John Martin Fischer a kortárs amerikai filozófia jeles alakja, akinek gondolkodói beállítódása röviden az analitikus egzisztencializmus egyik változataként írható le. Kötetünk alapja a párhuzamosan készült német kiadás, amely Fischer fő témáiról szóló esszégyűjtemény. Célunk, hogy a magyar közönség számára hozzáférhetővé tegyük egy olyan mai amerikai filozófus gondolatvilágának központi elemeit, amelyben az európai tradíciók időszerű kérdésfeltevései összekapcsolódnak a tengerentúli analitikus szellemiség vitáival. Ám Fischer írásaiban a legösszetettebb elemző helyzet sem homályosítja el azt a meggyőződést, hogy a filozófia végső soron a normál életről szól. Nem elvont tézis számára, hogy mi, emberek mint személyek autonóm, önmeghatározó módon létezünk és cselekszünk. A szabadság mindenekelőtt önkifejezés, a felelősség magunkra vétele; a cselekvő alanynak magatartása kezdeményezőjének kell lennie, hogy morálisan felelős legyen.

Szerző: Eriugena, Johannes Scottus

Szent István Társulat, 2015

Jelen kötet a Karoling-kor legnagyobb filozófusának és teológusának főművével ismerteti meg az olvasót. A IX. századi Eriugena filozófiai dialógusa, a Periphyseon (A természetekről) első könyve az ír gondolkodó teológiájának alapjait fejti ki az aristotelési kategóriatan terminusaival. Kopasz Károly frank király udvari filozófusa szerint Isten abszolút transzcendenciája és megismerhetetlensége ellenére is lehetséges a vele való misztikus egyesülés.

Szerző: René Girard

L’Harmattan Kiadó, 2015

René Girard e művében lényegében két rejtett, de egymással összefüggő kulturális és pszichés mechanizmus hipotézisét fejti ki: az úgynevezett áldozati mechanizmusét és a mimetikus vágy elméletét. Az áldozati mechanizmus Claude Lévi-Strauss strukturalista mítoszelemzéseinek kritikájából indulva jut el az emberré válás, a kultúrateremtés folyamatainak új rendbe foglalásáig. A mimetikus vágy elmélete pedig Freud Ödipusz-mítoszának dekonstruálásán és új logika szerinti összerakásán alapul. Közöttük a kapocs az, hogy az ember mimetikus lény. Vagyis mind társadalmunkban, mind lelkünk belső szerkezetében alig találunk olyasmit, mely ne a belsőnkben létrehozott képek, fogalmak egymás közötti tükrözése, másolása, utánzása során jött volna létre, és ne e hatás szerint működne.

Szerző: Jacques Derrida

L’Harmattan Kiadó, 2015

A könyv két előadást tartalmaz, melyek azt a kérdést járják körül, hogy vajon léteznek-e „lator államok”, és ha nem (vagy ha igen), annak milyen jogi-elméleti-gyakorlati feltételei és következményei vannak. Ma, az Iszlám Állam nevű terrorállam fenyegetése idején ez a kérdés különös hangsúlyt kap.)

Szerző: Ambrus Gergely

L’Harmattan Kiadó, 2015

Az elme természetéről alkotott tudományos-naturalista elképzelés szerint, amely az 1960-as évektől a 2000-es évekig szinte egyeduralkodó volt, és mindmáig meghatározó szerepet tölt be az analitikus filozófiában, az elme a természeti világ része, egy reprezentáló állapotokkal rendelkező és oksági képességekkel bíró fizikai rendszer, amely egy szeparált kognitív és fenomenális részből tevődik össze.