Néprajz, kulturális antropológia

Szerző: Bolya Mátyás

L’Harmattan Kiadó, 2020

Építészeti és társadalomnéprajzi megközelítés (19–20. század)

Sorozatcím: Életmód és tradíció 17.

Szerző: Muskovics Andrea Anna

Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 2019

Kultúrák Keresztútján sorozat

Szerző: Régi Tamás

L’Harmattan Kiadó, 2019

Szerző: Hoppál Mihály

Szenzár Kft., 2019

Szerző: Voigt Vilmos

Gondolat Kiadó, 2019

Szerző: Bartók Béla

Közreadja: Sipos János

L’Harmattan Kiadó, 2019

Szerző: Biczó Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2019

Szerző: Hoppál Mihály

Szenzár Kiadó, 2016

Studia Ethnologica Hungarica XVIII.

Szerző: Pócs Éva

L’Harmattan Kiadó, 2019

Documentatio Ethnographica 32.

Szerző: Paládi-Kovács Attila

L’Harmattan Kiadó, 2019

Fontes Ethnologiae Hungaricae XIII.

Szerző: Takács György

L’Harmattan Kiadó, 2019

Zsidó vallásnéprajz a Kárpát-medencében

Szerző: Czingel Szilvia

Corvina, 2018

Szerző: Schleicher Vera

L’Harmattan Kiadó, 2018

Szerzők: Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila

Kossuth Kiadó, 2018

Szerző: Hoppál Mihály

Gondolat Kiadó, 2018

Ortutay Gyula a Kis Magyar Néprajz sikerére építve fiatal kutatókat rendszeres néprajzi ismeretterjesztő előadás-sorozathoz segítette a rádióban. Havonta két-három előadást kellett összeállítaniuk, és könnyen érthető módon megfogalmazniuk egy-egy téma összefoglalását.

Szerző: Farkas Judit

L'Harmattan Kiadó, 2018

E tanulmánykötet a szerző magyar ökofalvakról írt munkáiból nyújt válogatást. Az ökofalu olyan alternatív életmód-kísérlet, amely viszonylag keveseket vonz, és még kevesebb azoknak a száma, akik a szándékon túl meg is tudják valósítani. Mivel a magyarországi ökofalvakban lakók lélekszáma legfeljebb 500 fő, azt gondolhatnánk, hogy valójában marginális jelenségről van szó. Mégis érdemes vele foglalkozni: egyrészt mert az ökofalusi értékrend vizsgálata - tehát, hogy mi ellenében és mi mellett jön létre - jelen társadalmunk problémáinak diagnózisa lehet; másrészt mert rendkívül érdekes társadalmi kísérlet, amely a társadalomtudományok számára (is) izgalmas kutatási terepet kínál, önmagán túlmutató kérdéseket vetve fel.

Szerző: Csíki Tamás

L’Harmattan Kiadó, 2018

Több mint negyedszázada próbálok rájönni arra, mi is az a Társadalomtörténet, és mire egy-egy elgondolást többé-kevésbé megismerek, az addigra ’másutt megunt ócskasággá’ válik. Jobbnak láttam ezért, ha ezúttal az egykori főszereplőknek adom át a szót: mondják el maguk a saját (társadalom) történetüket.

Az etnográfusok által az elmúlt évtizedekben készített, lejegyzett, ám többnyire kéziratban maradt interjúkból válogattam, elrendezésük a néprajzi gyűjtések tematikáját követte (család és reprodukció; munkavégzés; termelés, jövedelem, piac; rétegződés; mobilitás; életmód). Nem kívántam és módomban sem állt ezek „igazságtartalmát” ellenőrizni, ezzel szemben a szövegek utalhatnak a tapasztalat – emlékezet – hagyomány, az emlékezői jelen és a múltbeli horizont összefüggéseire.

Szerző: Tamáska Máté

Martin Opitz Kiadó, 2013

Magyarország meghatározó történeti településformája volt a nagybirtok termelési viszonyaihoz igazodó uradalmi falu. A pusztai szórványok alkotta településkép szerves egységet alkotott a környező kultúrtájjal. A könyv első része ennek a kevesek által kutatott településformának a kialakulásával és sajátos esztétikai értékeivel foglalkozik. Még kevésbé ismertek azok az új községek, amelyeket az 1945-ös földosztás részeként alapítottak az uradalmi falvak helyén. Holott ezek a falvak a vidéki modernizáció történetének rendkívül érdekes epizódját jelenítik meg. A korabeli építésztársadalmat megmozgató feladat eredménye egy jellegzetes formanyelv kibontakozása, amely a hagyományos falukép értékeit a modern építészet alapelveivel ötvözte.

Szerkesztette: Salát Gergely, Szilágyi Zsolt

L'Harmattan Kiadó, 2017

A világ egyik új erőközpontjának számító Távol-Kelet országai a közelmúltban különböző fejlődési utakat jártak be. Közös pont azonban, hogy a gyors modernizációval egy időben a hatalmas régió minden országában igen jelentős szerepe van a nemzeti hagyományok megőrzésének és gyakran újrafogalmazásának. Ázsiában a múlt, jelen és jövő különösen szoros együttélésének lehetünk tanúi, ami számos kérdést felvet. Milyen szerepe van a nemzeti kultúrának az egyes távol-keleti államok társadalmi, politikai és gazdasági életében? Hogyan játszik ez szerepet az identitás megteremtésében és alakításában?

Szerző: Hoppál Mihály

Gondolat Kiadó, 2016

Régóta foglalkoztatja a kutatókat és a nagyközönséget a sziklákon található ábrázolások jelentése. Egyáltalán megérthetők (vagy megfejthetők) a sziklákon található jelek? Milyen elvek alapján foghatunk hozzá a sziklarajzok furcsa alakzatainak vizsgálatához? Felfedezhetők-e jelképek (szimbólumok) és/vagy jelentést hordozó jelenetek a sziklavésetek között? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel a sziklarajzok szemlélése során – van-e üzenetük a számunkra? A kötet célja éppen az új, kevésbé ismert sziklarajzok bemutatása.

Szerkesztette: Miskolczy Ambrus

L’Harmattan Kiadó, 2016

1789-ben Brukenthal Mihály, a fogarasi kerület biztosa körlevelet intézett mintegy húsz lelkészhez és ebben választ kért arra, hogy milyen hiedelmek, babonás szokások, rítusok élnek a nép körében. Három szász evangélikus, három magyar református, egy unitárius magyar és egy görög katolikus román lelkész számolt be tapasztalatairól. A kötet a 18. század végi népi mentalitás egyik eddig legizgalmasabb dokumentuma.

Szerző: Sárkány Mihály

Összeállította: Vargyas Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2016

A magyar néprajztudományban egyre nagyobb teret nyer napjainkban az a felfogás, amely a „néprajzot” és a „szociokulturális antropológiát” egységben látja, s a kettőt elválaszthatatlan egységnek tekintve együtt műveli. E felfogás talán legfajsúlyosabb képviselője – immár fél évszázada – Sárkány Mihály. Munkásságának épp az a tény kölcsönöz kiemelt jelentőséget, hogy néprajzban és antropológiában, Európában és Európán kívüli témákban egyaránt otthonosan mozog, kölcsönös megtermékenyítő hatást váltva ki, közvetítő szerepet töltve be a magyar társadalomtudományokban.

Ráolvasók a régi Csíkszékről

Szerkesztő: Takács György

L'Harmattan Könyvkiadó, 2016

Takács György kötetében mintegy négyszáz ráolvasást közöl, amelyeket 1995 februárja és 2008 novembere között gyűjtött a csíki, gyergyói és kászoni székelyek, valamint a gyimesi, hárompataki és Úz menti csángók körében, jórészt tehát a hajdani Csíkszék, a későbbi Csík vármegye területén. A modern gyűjtési technikákkal rögzített hanganyag a nyelvjárási sajátságokat tükröző lejegyzésben, a szövegek elhangzásának körülményeivel, a kísérő gesztusok, cselekmények pontos leírásával kerül bemutatásra. A könyvben olvashatók az adatközlők beszámolói is a ráolvasás körülményeiről, céljáról, a szövegek átörökítéséről, tanulásáról, írott forrásairól.

Szerkesztő: Gagyi József

L'Harmattan Könyvkiadó, 2016

A kötet hiedelemszövegeit Gagyi József gyűjtötte mintegy tíz év leforgása alatt, a volt Udvarhely megye és Csík megye községeiben. A gyűjtő a hiedelemlények világképben, vallásban, mentalitásban betöltött szerepét, valamint a különböző tudósok, javasok, jósok és boszorkányok tevékenységének társadalmi funkcióját igyekezett feltárni, s különös figyelmet szentelt az 1949-ben és az azt követő években működő jósoknak (Úz Bence, Horokály Józsi, Suttog Pál, Demény Domokos) és apokaliptikus jóslataiknak, továbbá a másvilággal, halottakkal révülésben érintkező szentasszonyoknak. A jelenkori Erdélyben intenzíven kutatott téma a román papok tevékenysége és szerepe a magyar közösségekben: a kalugerpapok alakjáról is egyedülállóan gazdag dokumentációt tartalmaz a kötet.

Szerző: Rudasné Bajcsay Márta

L’Harmattan Kiadó, 2016

A könyv tárgya elsősorban a variálódás természetének vizsgálata, egy bizonyos népzenei típus dallamaira énekelt ballada változatain. A dallamtípus 75 „Fehér László”- balladája szövegelemzése során, a gazdag szempontrendszerű összehasonlítás révén kirajzolódnak a változatok egyéni és általános jegyei. Követhetővé válik, mennyiben lehet a ’mindig más’ egyszersmind ’ugyanaz’, vagyis hogyan marad a szóbeliségben élő, folyton változó szöveg mindvégig „a Fehér László-ballada”.

Szerkesztette: Vargyas Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2016

Egy új sorozat első kötetét tartja kezében az olvasó. A Summa Ethnographicát a szükség szülte. Az utóbbi években, évtizedekben robbanásszerűen felgyorsult a tudományos és tudománypolitikai élet. Csak a tágabb értelemben vett néprajztudományban (történeti etnográfia, folklorisztika, társadalomnéprajz, szociokulturális antropológia stb.) tucatnyi tematikus konferencia, kerekasztal, megemlékezés, vitaülés megrendezésére kerül sor évente, amelyek publikálása szétfeszítené a szaktudományos folyóiratok rendelkezésre álló kereteit. Anyagaik – jó esetben – hiányosan, sok éves késés után látnak napvilágot itt-ott, a lehetőségek függvényében.

Fejezetek a magyar népmeseszövegek gyűjtésének és kiadásának 19. századi történetéből

Szerző: Domokos Mariann

Akadémiai Kiadó, 2015

A kötet a hazai történeti folklorisztika egyik alapvető területéről, a 19. századi magyar népmesegyűjtésről és -kiadásról nyújt sokoldalú képet. Különböző szempontok mentén mutatja be, hogyan hozták létre a korszak ismert és kevésbé ismert képviselői a népmese műfaját a kéziratos és a nyomtatott írásbeliségben.

Szerző: Tatyjana Minnijahmetova

L’Harmattan Kiadó, 2016

Tatyjana Minnijahmetova könyve egyedülálló a magyar könyvkiadásban. A szerző ugyanis maga is udmurt, a keresztény térítés elől a Kámától kelet-re menekült ősök leszármazottja. Tanulmányai rítustanulmányok, vagyis Minnijahmetova a naptári szokásokhoz, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal, a szent helyekkel, a gyógyítással kapcsolatos rítusokkal foglalkozik, illetve a háznak és részeinek (például a kút és a fürdőház) rituális, szakrális aspektusait mutatja be.

Szerző: Paládi-Kovács Attila

Akadémiai Kiadó, 2015

Ez a könyv a szerző 15 újabb „táj- és népkutató" dolgozatát foglalja magában. A bevezetőben áttekinti az etnikai és territoriális csoportok, valamint a néprajzi kartográfia és a nyelvföldrajz fogalomrendszerét. A térségi fogalmak közül a zóna, illetve a kistáj, járás, kistérség tárgykörével külön is foglalkozik.

A dolgozatok többsége a történeti Magyarország három nagyobb történeti régiójának (Dunántúl, Felföld, Erdély) néprajzi tagozódásával, magyar népcsoportjaival foglalkozik. Vizsgálja a Dunántúl régió felfogását, helyét a magyar nyelvterületek, néptömbök rendszerében. Tüzetesebben a „nyugati magyar népterület" hagyományainak régies vonásait veszi számba.

Szerző: Kemecsi Lajos

L’Harmattan Kiadó, 2015

A szállítás és a közlekedés területe a népi kultúra egyik legösszetettebb egysége. Kemecsi Lajos könyvében a magyar paraszti szárazföldi járműkultúra szerteágazó tematikájának egyes elemzési lehetőségeire kívánja felhívni a figyelmet.

A komplex megközelítés igénye évtizedes, vonatkozó kutatási tapasztalataira épül. Az általános összefoglaló rész segítségével mutatja be a magyar hagyományos közlekedés- és járműkultúra meghatározó jellemzőit. A kocsi készítésének önálló fejezetben tárgyalt folyamata a meghatározó alkatrészek szempontjából vizsgálva segíti a táji jellemzők meghatározását. A kötetben olvasható kerekes járművek kutatástörténete alkalmas arra, hogy érzékeltesse a szaktudományi érdeklődés, illetve a kutatási irányvonalak jellemzőit a vonatkozó összefoglalások megvalósulásáig.

Szerző: Nigel Barley

Typotex Kiadó, 2015

„Az antropológia nem extrém sport.” Mindig is gyanítottam, de jó érzés volt, amikor ezt egy jó hírű biztosítótársaság is leírta feketén-fehéren. Elvégre, ők már csak tudják. Két hónapos terepmunka idejére kötöttem egészségbiztosítást, és elég meggondolatlan voltam ahhoz, hogy az apró betűs részt is elolvassam. Az 1980-as évek lévén, amikor mint tudjuk, a világ olyan volt, amilyen, sem atomtámadás ellen nem voltam biztosítva, sem egy idegen kormány államosítási kísérlete ellen. Még rémisztőbb volt azonban az, hogy tizenkét hónapig biztosítva voltam arra az esetre, ha elrabolnának. A szabadeséses ejtőernyős ugrás kifejezetten tilos volt „az összes egyéb extrém sporttal együtt”. De most már hivatalosan is megállapítást nyert: „Az antropológia nem extrém sport.”

Szerző: Tagányi Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2015

A falu- és a földközösség történetével a történetíráson túl a néprajz és a szociológia is foglalkozott. A kötet is e tudományágak integrált nézőpontjából vizsgálja ennek genezisét. A téma iránti érdeklődés a 19. és 20. század elején volt befolyással a szocialista tanokra. Ekkor az orosz területeken megfigyelhető „obscsinákat” ősi képződménynek tartották, amelyek a nyugati tudomány fókuszába is bekerültek, úgy kezelve ezeket, mint a letűnt „agrárkommunizmus” maradványai. Ezen a nyomon haladva a kor Európájában a történetírás művelői mindenütt ősközösségi faluképződményeket kerestek (pl. a germán Mark) a letűnt történeti időkben. A szélesebb körű kutatások azonban pont a várakozások ellenkezőjét bizonyították.

Szerző: János Sipos

L’Harmattan Kiadó, 2014

Research into the musics of eastern ethnicities authenticated by on location collecting work has great traditions in Hungary (suffice it to mention the name of Béla Bartók, László Vikár and János Sipos). At the beginning, this work concentrated on the exploration of the eastern elements in Hungarian folk music but it soon became areal through the study of the folk music of the multi-ethnic Volga-Kama region. Before long, Janos Sipos’s researches got enlarged into a comparative ethnomusicological analysis of a vast Turkic-speaking territory.

Szerző: Ruttkay-Miklián Eszter

L’Harmattan Kiadó, 2014

A hanti kultúrában számtalanszor találkozhatunk tömör, velős megfogalmazással, például hogy sötétedés után nem szabad hangoskodni, nem szabad a tűzbe szemetet dobni, a nők nem mehetnek a padlásra stb. Pusztán e szabályok ismerete azonban nem mindig elegendő ahhoz, hogy megfelelő döntéseket hozhassunk, mit szabad és mit nem. A szabályok mögött van egy olyan tudás, amely az adott helyzethez igazítva mindig segít eldönteni, melyik szabályt és hogyan kell alkalmazni. E nélkül a magabiztos tudás nélkül a szabályok ahelyett, hogy segítenének az eligazodásban, inkább gátolnak, bénítanak a cselekvésben.

(CD-MELLÉKLETTEL)

Szerző: Kányádi Sándor

Koinónia Kiadó, 2010

Kányádi Sándor hangján, Jánosi Andrea rajzaival kerül közelebb a mai olvasóhoz a múlt század viharaiban eltűnt erdélyi jiddis népköltészet néha csipkelődő, ravasz, játékos, máskor szerelmes vagy szívszorongató világa. CD melléklet: A könyv melléklete a már több kiadást megélt, klasszikusnak számító Volt egyszer volt egy kis zsidó lemez, melyen a Gryllus testvérek és Szalóki Ági muzsikája teszi feledhetetlen élménnyé az erdélyi jiddis népköltészet remekeit.

(CD-MELLÉKLET NÉLKÜL)

Szerző: Kányádi Sándor

Koinónia Kiadó, 2010

Kányádi Sándor hangján, Jánosi Andrea rajzaival kerül közelebb a mai olvasóhoz a múlt század viharaiban eltűnt erdélyi jiddis népköltészet néha csipkelődő, ravasz, játékos, máskor szerelmes vagy szívszorongató világa. CD melléklet: A könyv melléklete a már több kiadást megélt, klasszikusnak számító Volt egyszer volt egy kis zsidó lemez, melyen a Gryllus testvérek és Szalóki Ági muzsikája teszi feledhetetlen élménnyé az erdélyi jiddis népköltészet remekeit.

Szerző: Zakariás Erzsébet

Koinónia Kiadó, 2006

A Miesnapok képei című, három nyelvű (Magyar-Román-Angol) kötet valójában egy fotókra alapozó kiadvány, melyek a magyar kultúra talán legrégibb hagyományrétegét őrző népcsoport mindennapjainak megfigyelésekor készültek. A kötet törzsanyagát 400 fekete-fehér fénykép képezi. A képek értését és értelmezését megnevező-magyarázó szövegegységek segítik, végül pedig helységnévtár és szómagyarázat teszi lehetővé az olvasó számára a problémátlan eligazodást.

Szerző: Hoppál Mihály

L’Harmattan Kiadó, 2014

Hoppál Mihály: Mítosz és emlékezet című kötete megjelent a Vallástudományi Könyvtár sorozatban.

Néprajzi szöveggyűjtemény

Szerkesztő: Juhász Antal

JATE Press, 2001

Dozmati csízió 2003

Szerző: Dr. Károssy Csaba Ákos

OSKAR Kiadó, 2002

A népi időjós regulák a jeles névnapokhoz kötődően meghatározott időjárás változást kapcsolnak. Ezek beválása a tudományos kutatások szerint a véletlenszerű bekövetkezéseknél nagyobb valószínűségű. Könyvünk a Kárpát-medencére érvényes időjós regulákat mutatja be a naptárban egymás után következő jeles napok szerint. Felsorolja az ezekhez kötődő babonákat és álomfejtéseket. Bemutatja az egyes nevek székely rovásírásban használt jeleit, magyarázza azok keresztény kultúra előtti időkből származó bizonyított vagy feltételezett eredetét.

Történeti folklorisztikai tanulmányok (II.)

Szerző: Voigt Vilmos

Universitas Kiadó, 2004

A magyar és nemzetközi összehasonlító foklorisztikai tanulmányok számos területen vizsgálják a folklór és irodalom valamint a nemzetközi folklór összefüggéseit.

Voces amicorum Guilhelmo Voigt sexagenario

Szerzők: Ilona Nagy, Kincső Verebélyi

Universitas Kiadó, 2000

A Voigt Vilmos folklorista 60. születésnapjára készült kötet tanulmányai - magyar és külföldi szerzők tollából - a folkorisztika legülönbözőbbb területeiről tartalmaznak írásokat a több nyelvű tanulmánykötetben.

A kortárs pogányság multidiszciplináris vizsgálata

Szerkesztette: Povedák István, Szilárdi Réka

SZTE BTK, 2014

E könyv legnagyobb erénye a különböző diszciplínák (néprajz, antropológia, vallástudomány) és kutatási területek határán elhelyezkedő, társadalmi szempontból ugyancsak releváns témák szakmailag magas szintű elemzése. Ilyen a vallásosság és a hétköznapi élet, a pogányság és kereszténység szinkretizmusa, a vallásos és szekuláris mítoszok, a nemzeti és az ökológiai spiritualitás, „természetvallás” és „nemzetvallás” együttes és egymás tükrében való vuizsgálata. A kötetben megjelenő tanulmányok ugyan szaktudományos munkaként íródtak, de tágabb közönség érdeklődésére is számot tarthatnak. (Feischmidt Margit)

Szerző: Hála József

L’Harmattan Kiadó, 2014

Hála József gyűjteményes kötete a magyar etnográfia és folklorisztika (ennek részeként a néprajzi muzeológia) kutatástörténetének az eddigieknél alaposabb, pontosabb, hitelesebb bemutatására vállalkozik. Hisz a szerző nem csupán a magyar néprajz klasszikusaiként tisztelt „főműveket” olvasta újra, hanem minden olyan forrást felkutatott mely kapcsolatba hozható a több máig inspiráló hatású tudóssal (többek között Ipolyi Arnold, Herman Ottó, Jankó János, Katona Lajos, Herrmann Antal) és művével. Vizsgálata körébe az életrajzi tényeket rejtő anyakönyveket, a gyűjtési-kutatási körülmények megannyi nehézségéről, a kutatótársakkal és/vagy riválisokkal kapcsolatos ellenszenv kialakulásának okairól beszámoló magánleveleket és az egykorú sajtó-tudósításokat is bevonta.

Szerző: Gragger Róbert

Attraktor, 2013

"A ballada jellemében van valami proteuszi változékonyság, amellyel az egyértelmű meghatározás alól mindegyre kisiklik. Ennek csak az lehet az oka, hogy a népballada eredetileg szabályhoz nem kötött rögtönző költészet volt, amelyet - úgyszólván hanyatlásáig - sohasem foglaltak írásba." Így vall tárgyáról Gragger Róbert (1887-1926), a XX. század első felének egyik legkiválóbb, nemzetközi hírű germanistája, aki eredeti források alapján dolgozta fel a magyar népballada-kincset. Kötetünk tartalmazza Gragger hosszú tanulmányát a témáról, 40 magyar népballada szövegét és a szerző hozzájuk tartozó részletes kommentárját. Egy több mint 70 év óta beszerezhetetlen alapmű új megjelenése.

Kultúrák keresztútján sorozat 20.

Szerző: Mészáros Csaba

L’Harmattan Kiadó, 2013

A kötet a gazdag hagyományokkal rendelkező hazai Szibéria-kutatást kívánja a posztkolonialista antropológia kritikai olvasatával gyarapítani. A szerző három évig élt Északkelet-Szibériában, terepmunkáját egy közép-jakutiai szaha (jakut), illetve egy kelet-jakutiai, evenkik lakta faluban végezte. A posztszovjet antropológia módszerei mentén a könyv a két falu társadalmát elsődlegesen abból a szempontból vizsgálja, hogy azok milyen pozíciót foglalnak el az oroszországi hatalmi viszonyok hálójában.

Studia Ethnologica Hungarica sorozat XVI.

Szerkesztette: Farkas Judit, Keszeg Vilmos

L’Harmattan Kiadó, 2013

Két doktori program fiatal kutatóinak tanulmányait tartja kezében a tisztelt Olvasó. A Pécsi Tudományegyetemen, illetve elődjén, a Janus Pannonius Tudományegyetemen 1991 szeptembere óta folyik rendszeres, szakos néprajzi képzés, a tanszék 2001-ben vette fel a Néprajz – Kulturális Antropológia nevet, és ugyanebben az évben kezdte meg a PhD-képzést a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskolája keretében. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán a néprajz szakos képzés az 1990-1991-es tanévtől kezdődően indult, és ugyanezen évtől biztosított a doktori képzés is.

Szerkesztette: Pócs Éva

L’Harmattan Kiadó, 2013

A tanulmánykötet második összefoglalása a Pécsi Tudományegyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékén folyó vallási néprajzi kutatások eredményeinek. A Studia sorozat VIII. tagjaként megjelent első kötet még csak a gyimesi magyarság vallási életének, hiedelemvilágának és vallásos folklórjának feltárásáról számolt be. Időközben a vizsgálatok – melyekbe kolozsvári és budapesti kutatók is bekapcsolódtak – a moldvai magyarság néhány településére, valamint a Maros megyei Szőkefalván létrejött Máriakegyhelyre is kiterjedtek.

Szerző: Kisdi Barbara

L’Harmattan Kiadó, 2013

A kulturális antropológus és orientalista szerző kutatását az otthon szülés témakörében 2005 és 2010 között végezte Magyarországon. Noha könyve fókuszában az otthon szülés áll, valójában azon túlmenően a gyermekszülés és a születés alternatív értelmezése érdekli, illetve azok a nők, akik gyermekük születését „másként” képzelik el. Könyvében amellett érvel, hogy az otthon szülés témája számos olyan kutatási kérdést, vizsgálati lehetőséget rejt magában, amelyek messze túlmutatnak egy szülési/születési mód tárgyalásán: a különböző nemi (főként női) szerepek, az identitás formálódása, a test-képek és reprezentációk, az új típusú közösségek kialakulása, az értékrendek és normarendszerek összeütközése, a hatalom kérdései stb. a kulturális antropológiában régóta bevett kérdésnek számítanak.

Szerző: Tari János

L’Harmattan Kiadó, 2012

A néprajzi filmezésnek, de különösen az utóbbi évtizedekben kialakult antropológiai filmezésnek éppen az a jellemzője, hogy maguk az alkotók, a filmek készítői egy személyben művészek, gyakorló filmalkotók és elméleti szakemberek a vizuális antropológia és a néprajzi kutatás területén. Tari János egyike ezeknek a szakembereknek, olyan néprajztudós, aki a film segítségével fejezi ki magát, képekben gondolkozik, és filmalakban adja közre terepmunkája és kutatási eredményeit. A szerző a tudós, az alkotó, a filmkészítő gyakorlati tapasztalataival kiegészítve írt elméleti és módszertani kérdésekről.