Néprajz, kulturális antropológia

Zsidó vallásnéprajz a Kárpát-medencében

Szerző: Czingel Szilvia

Corvina, 2018

Szerző: Schleicher Vera

L’Harmattan Kiadó, 2018

Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben

Szerkesztette: Pócs Éva

Balassi Kiadó, 2018

Szerzők: Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila

Kossuth Kiadó, 2018

Szerző: Hoppál Mihály

Gondolat Kiadó, 2018

Ortutay Gyula a Kis Magyar Néprajz sikerére építve fiatal kutatókat rendszeres néprajzi ismeretterjesztő előadás-sorozathoz segítette a rádióban. Havonta két-három előadást kellett összeállítaniuk, és könnyen érthető módon megfogalmazniuk egy-egy téma összefoglalását.

Sajtó alá rendezte: Magyar Zoltán–Varga Norbert

Balassi Kiadó, 2018

Ortutay Gyula (1910-1978) zoborvidéki mese- és mondagyűjteménye egyike azoknak a kéziratoknak, melyek nem jelentek meg a jeles néprajzkutató életében. E sokáig elveszettnek hitt gyűjtemény Ortutay 1956. évi csehszlovákiai gyűjtőútjának termése, egyúttal pedig a Nyitra-vidéki magyarság prózaepikai hagyományainak első nagyszabású megörökítése. A gyűjtemény hányattatott sorsát jelzi, hogy az eredeti felvételek az 1956-os forradalom napjaiban valóban elvesztek vagy elpusztultak, és a mindössze néhány éve előkerült gépirat valójában a Sima Ferenc szlovákiai magyar nyelvész által - Ortutay jegyzetei és instrukciói alapján - egy évvel később megismételt gyűjtéseket tartalmazza.

Szerző: Tóth Anna Judit

Balassi Kiadó, 2017

Sok népszokás gyökerei nyúlnak vissza a kereszténység előtti korba, mégis a történelem eseményeinek következtében Európa kevés helyén maradtak fenn olyan források, melyek lehetővé tennék, hogy a kezdetektől akár a jelenig végigkövethessük egy-egy népi szokás alakulását. A könyv öt olyan ünnep történetét követi nyomon, melyek az ókor utolsó századainak jellegzetes eseményei voltak, és amelyek ma is élnek a Balkán vagy Nyugat-Európa népi hagyományaiban. Egyes szokások alig változtak az idők folyamán, a görög kisiskolások ugyanúgy járják március első napján fából faragott fecskékkel a házakat, ahogy őseik tették két évezreddel korábban. Más szokásokra a divatok gyors változása jellemző, ezeknél a puszta néven túl semmi sem maradt változatlan. A szerző feltárja ezen ünnepek eredetét, késő ókori virágkorukat s végül máig tartó utóéletüket, ezzel illusztrálva az európai népi kultúra kereszténnyé válásának folyamatát.

Szerző: Farkas Judit

L'Harmattan Kiadó, 2018

E tanulmánykötet a szerző magyar ökofalvakról írt munkáiból nyújt válogatást. Az ökofalu olyan alternatív életmód-kísérlet, amely viszonylag keveseket vonz, és még kevesebb azoknak a száma, akik a szándékon túl meg is tudják valósítani. Mivel a magyarországi ökofalvakban lakók lélekszáma legfeljebb 500 fő, azt gondolhatnánk, hogy valójában marginális jelenségről van szó. Mégis érdemes vele foglalkozni: egyrészt mert az ökofalusi értékrend vizsgálata - tehát, hogy mi ellenében és mi mellett jön létre - jelen társadalmunk problémáinak diagnózisa lehet; másrészt mert rendkívül érdekes társadalmi kísérlet, amely a társadalomtudományok számára (is) izgalmas kutatási terepet kínál, önmagán túlmutató kérdéseket vetve fel.

Szerző: Csíki Tamás

L’Harmattan Kiadó, 2018

Több mint negyedszázada próbálok rájönni arra, mi is az a Társadalomtörténet, és mire egy-egy elgondolást többé-kevésbé megismerek, az addigra ’másutt megunt ócskasággá’ válik. Jobbnak láttam ezért, ha ezúttal az egykori főszereplőknek adom át a szót: mondják el maguk a saját (társadalom) történetüket.

Az etnográfusok által az elmúlt évtizedekben készített, lejegyzett, ám többnyire kéziratban maradt interjúkból válogattam, elrendezésük a néprajzi gyűjtések tematikáját követte (család és reprodukció; munkavégzés; termelés, jövedelem, piac; rétegződés; mobilitás; életmód). Nem kívántam és módomban sem állt ezek „igazságtartalmát” ellenőrizni, ezzel szemben a szövegek utalhatnak a tapasztalat – emlékezet – hagyomány, az emlékezői jelen és a múltbeli horizont összefüggéseire.

A tiaveai Tuiavii törzsfőnök beszédei

Szerző: Erich Scheurmann

Typotex Kiadó, 2018

Tuiavii, a polinéz törzsfőnök szakértő: mindent tud a fehér emberről, vagyis az ő nyelvén a Papalagiról. Sok jót azonban nem mesélhet róla. Hiszen a fehér ember szomorú kőfülkékben él, és nappal a kőkunyhók közötti szűk résekben járkál. Végtelen szenvedéllyel gyűjt dolgokat, mégis minél több van neki, annál szegényebb. Még az egyébként szórakoztató gondolkodást is annyira túlzásba viszi, hogy szinte már csak a feje él, az összes többi érzékszerve pedig szunnyad.

Közös kultúra és különböző identitások?

Szerző: Balatonyi Judit

Balassi Kiadó, 2017

A szerző a gyimesi román és magyar lakodalmak néprajzi, kulturális antropológiai vizsgálatára vállalkozik. Bemutatja az egyes csoportok konkrét lakodalmait és a gyerek- vagy felnőtt szereplőkkel előadott gyermeklakodalmakat és „felnőtt”-lakodalmasokat. A könyv célja továbbá, hogy a lakodalmasok és lakodalmak elemzésével hozzászóljon ahhoz a rendkívül aktuális és interdiszciplináris érdeklődésre is számot tartó európai diskurzushoz, amely a multietnikus közösségek múltjának, jelenének és lehetséges jövőjének kérdései körül zajlik. A példák alapján nyomon követhetjük, hogy a gyimesiek esetében az együttélés azonosságokhoz, különbségekhez vagy inkább kevert, a közös kultúrák és eltérő identitások, értelmezések kialakulásához vezetett-e.

Típus- és motívumindex

Szerző: Magyar Zoltán

Balassi Kiadó, 2017

A Mátyás királyról szóló hagyománykör egyike kulturális örökségünk legimpozánsabb folklórtradícióinak. A magyar folklórban általánosan elterjedt, abba mélyen beágyazódott epikus hagyományanyag, amely szinte egyedüliként nemzetközi is, hiszen a szomszédos népek kulturális emlékezetének szintén része. A magyar reneszánsz uralkodó alakját mesék, mondák, anekdoták, példázatok, szólások, dalok, balladák örökítik meg, minden más történeti hőst felülmúló adatgazdagságban és tematikai változatosságban.

Szerző: Tamáska Máté

Martin Opitz Kiadó, 2013

Magyarország meghatározó történeti településformája volt a nagybirtok termelési viszonyaihoz igazodó uradalmi falu. A pusztai szórványok alkotta településkép szerves egységet alkotott a környező kultúrtájjal. A könyv első része ennek a kevesek által kutatott településformának a kialakulásával és sajátos esztétikai értékeivel foglalkozik. Még kevésbé ismertek azok az új községek, amelyeket az 1945-ös földosztás részeként alapítottak az uradalmi falvak helyén. Holott ezek a falvak a vidéki modernizáció történetének rendkívül érdekes epizódját jelenítik meg. A korabeli építésztársadalmat megmozgató feladat eredménye egy jellegzetes formanyelv kibontakozása, amely a hagyományos falukép értékeit a modern építészet alapelveivel ötvözte.

Szerkesztette: Salát Gergely, Szilágyi Zsolt

L'Harmattan Kiadó, 2017

A világ egyik új erőközpontjának számító Távol-Kelet országai a közelmúltban különböző fejlődési utakat jártak be. Közös pont azonban, hogy a gyors modernizációval egy időben a hatalmas régió minden országában igen jelentős szerepe van a nemzeti hagyományok megőrzésének és gyakran újrafogalmazásának. Ázsiában a múlt, jelen és jövő különösen szoros együttélésének lehetünk tanúi, ami számos kérdést felvet. Milyen szerepe van a nemzeti kultúrának az egyes távol-keleti államok társadalmi, politikai és gazdasági életében? Hogyan játszik ez szerepet az identitás megteremtésében és alakításában?

Moldvai magyar mondák és történetek

Összeállította: Iancu Laura

Babér Kiadó, 2015

Úgy tudjuk az öregektű, hogy a magyarok jöttek napjövetről, s mentek napszentületre, s jöttek átul a Szereten, s mük azok vagyunk, melyikek elmaradtunk a szekértől, nem birtunk menni. Mük onnat tőllik vagyunk elmaradva, s ott kaptunk helyet, s azokból húzódunk, úgy tudjuk. (Trunk)

Egy 18. századi ferences mentalitása

Szerző: Bárth Dániel

Balassi Kiadó, 2016

A szerző egy horvát származású ferences szerzetes, Rochus Szmendrovich (1727–1782) élettörténetén és az általa írott leveleken keresztül közelít a 18. század vallási életének különböző vonatkozásaihoz, kiváltképp a démoni megszállottság és az ördögűzés témaköréhez. Egy páratlanul jól dokumentált botrány nyomán emeli ki Rochus atyát ebből a névtelenségből: ő volt ugyanis a főszereplője annak az ördögűzési skandalumnak, amely lokális szinten nagy port vert fel a bácskai Zombor városában 1766–1769 között. Mi történt a ferencesek által ellátott plébániatemplomban? Milyen szándékok és törekvések mentén szolgálta ki a helyi és környékbeli hívek igényeit az a ferences, aki nem sokkal érkezése után harcba szállt a démoni megszállottságban szenvedők meggyógyítása érdekében? Milyen szerepet játszott a katolikus és ortodox lakosságú város belső politikai életében? Mi állhatott az őt övező rajongás hátterében?

Előfutárok és klasszikusok

Szerző: Paládi-Kovács Attila

Akadémiai Kiadó, 2016

Az etnográfia vagy népisme Herder műveinek hatására jelent meg Közép-Európában. Nálunk az irodalmi romantika mellett főként II. József nyelvrendelete és a magyar nyelvújítás mozgalma irányította a figyelmet az adózó pórnép életére, nyelvére és hagyományvilágára. Tudományos igényű ország- és népismertetések, leíró statisztikai, topográfiai művek születtek már a 18. században is, azonban a szakosodás a tudományos kutatásban csak a 19. század második felében ment végbe. A pozitivizmussal kiformálódó szaktudományok között a néprajz viszonylag későn, a 1880-90-es években önállósult.

Szerző: Hoppál Mihály

Gondolat Kiadó, 2016

Régóta foglalkoztatja a kutatókat és a nagyközönséget a sziklákon található ábrázolások jelentése. Egyáltalán megérthetők (vagy megfejthetők) a sziklákon található jelek? Milyen elvek alapján foghatunk hozzá a sziklarajzok furcsa alakzatainak vizsgálatához? Felfedezhetők-e jelképek (szimbólumok) és/vagy jelentést hordozó jelenetek a sziklavésetek között? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel a sziklarajzok szemlélése során – van-e üzenetük a számunkra? A kötet célja éppen az új, kevésbé ismert sziklarajzok bemutatása.

Szerkesztette: Miskolczy Ambrus

L’Harmattan Kiadó, 2016

1789-ben Brukenthal Mihály, a fogarasi kerület biztosa körlevelet intézett mintegy húsz lelkészhez és ebben választ kért arra, hogy milyen hiedelmek, babonás szokások, rítusok élnek a nép körében. Három szász evangélikus, három magyar református, egy unitárius magyar és egy görög katolikus román lelkész számolt be tapasztalatairól. A kötet a 18. század végi népi mentalitás egyik eddig legizgalmasabb dokumentuma.

Balassi Kiadó, 2016

A maga korában európai hírű botrány volt a szegedi boszorkányperek lefolytatása, a több ember halálát, köztük a Rósa Dániel egykori városbírót elmarasztaló súlyos ítéletek és a nyilvánosság előtt zajló tömeges kivégzések végrehajtása. A kötetben előforduló vádlók, vádlottak vagy tanúk többsége a városfalak belső peremén és a belvárosban élő módosabb, esetenként gazdag polgárok soraiból került ki. Mivel a szegedi perek nagy részét Reizner János 1900-ban már közölte, célszerű volt a levéltári állományt újra átvizsgálni. Az újonnan feltárt dokumentumok immár teljes terjedelemben most kerülnek elsőként kiadásra. Ezek átírási munkálatait Brandl Gergely végezte el. Kötetünk újraközli Reizner János, Oltvay Ferenc feltárásait, de minden esetben pótolja az általuk nem közölt szövegrészeket, hiányokat is. Munkacsoportunk újabb perfeltárásának eredményeként a korábbi 12 helyett immár 17 esetet teszünk közzé a boszorkányságkutatás hasznosítására.

Tanulmányok a Kárpát-medence vonzáskörzetéből

Szerkesztette: Hesz Ágnes és Pócs Éva

Balassi Kiadó, 2016

A kötet tanulmányai a tágan értelmezett, a hivatalos vallástól a mágiáig terjedő vallás határain belül sokféle módszerrel, változatos témákat elemeznek.

A modern vallási jelenségek gyökereinek feltárásával két tanulmány foglalkozik. Tóth Anna Judit a római Kalendae Ianuariae ünnepének kora császárkori forrásai alapján fejti fel az újév és a farsang modern kori ünnepléséhez vezető szálakat. Csepregi Ildikó a kegyhelyek álomban gyógyító szentjeit, az inkubáció latin és bizánci formáinak közös késő antik, kora keresztény gyökereit vizsgálja. Vidacs Bea kutatása szintén a kegyhelyek és a hozzájuk kapcsolódó kultuszok vizsgálatára irányul: egy magyarországi látóasszony tevékenységét egy libanoni látóasszonyéval összevetve mutatja be.

Szerző: Sárkány Mihály

Összeállította: Vargyas Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2016

A magyar néprajztudományban egyre nagyobb teret nyer napjainkban az a felfogás, amely a „néprajzot” és a „szociokulturális antropológiát” egységben látja, s a kettőt elválaszthatatlan egységnek tekintve együtt műveli. E felfogás talán legfajsúlyosabb képviselője – immár fél évszázada – Sárkány Mihály. Munkásságának épp az a tény kölcsönöz kiemelt jelentőséget, hogy néprajzban és antropológiában, Európában és Európán kívüli témákban egyaránt otthonosan mozog, kölcsönös megtermékenyítő hatást váltva ki, közvetítő szerepet töltve be a magyar társadalomtudományokban.

Ráolvasók a régi Csíkszékről

Szerkesztő: Takács György

L'Harmattan Könyvkiadó, 2016

Takács György kötetében mintegy négyszáz ráolvasást közöl, amelyeket 1995 februárja és 2008 novembere között gyűjtött a csíki, gyergyói és kászoni székelyek, valamint a gyimesi, hárompataki és Úz menti csángók körében, jórészt tehát a hajdani Csíkszék, a későbbi Csík vármegye területén. A modern gyűjtési technikákkal rögzített hanganyag a nyelvjárási sajátságokat tükröző lejegyzésben, a szövegek elhangzásának körülményeivel, a kísérő gesztusok, cselekmények pontos leírásával kerül bemutatásra. A könyvben olvashatók az adatközlők beszámolói is a ráolvasás körülményeiről, céljáról, a szövegek átörökítéséről, tanulásáról, írott forrásairól.

Szerkesztő: Gagyi József

L'Harmattan Könyvkiadó, 2016

A kötet hiedelemszövegeit Gagyi József gyűjtötte mintegy tíz év leforgása alatt, a volt Udvarhely megye és Csík megye községeiben. A gyűjtő a hiedelemlények világképben, vallásban, mentalitásban betöltött szerepét, valamint a különböző tudósok, javasok, jósok és boszorkányok tevékenységének társadalmi funkcióját igyekezett feltárni, s különös figyelmet szentelt az 1949-ben és az azt követő években működő jósoknak (Úz Bence, Horokály Józsi, Suttog Pál, Demény Domokos) és apokaliptikus jóslataiknak, továbbá a másvilággal, halottakkal révülésben érintkező szentasszonyoknak. A jelenkori Erdélyben intenzíven kutatott téma a román papok tevékenysége és szerepe a magyar közösségekben: a kalugerpapok alakjáról is egyedülállóan gazdag dokumentációt tartalmaz a kötet.

Szerző: Rudasné Bajcsay Márta

L’Harmattan Kiadó, 2016

A könyv tárgya elsősorban a variálódás természetének vizsgálata, egy bizonyos népzenei típus dallamaira énekelt ballada változatain. A dallamtípus 75 „Fehér László”- balladája szövegelemzése során, a gazdag szempontrendszerű összehasonlítás révén kirajzolódnak a változatok egyéni és általános jegyei. Követhetővé válik, mennyiben lehet a ’mindig más’ egyszersmind ’ugyanaz’, vagyis hogyan marad a szóbeliségben élő, folyton változó szöveg mindvégig „a Fehér László-ballada”.

Szerkesztette: Vargyas Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2016

Egy új sorozat első kötetét tartja kezében az olvasó. A Summa Ethnographicát a szükség szülte. Az utóbbi években, évtizedekben robbanásszerűen felgyorsult a tudományos és tudománypolitikai élet. Csak a tágabb értelemben vett néprajztudományban (történeti etnográfia, folklorisztika, társadalomnéprajz, szociokulturális antropológia stb.) tucatnyi tematikus konferencia, kerekasztal, megemlékezés, vitaülés megrendezésére kerül sor évente, amelyek publikálása szétfeszítené a szaktudományos folyóiratok rendelkezésre álló kereteit. Anyagaik – jó esetben – hiányosan, sok éves késés után látnak napvilágot itt-ott, a lehetőségek függvényében.

Fejezetek a magyar népmeseszövegek gyűjtésének és kiadásának 19. századi történetéből

Szerző: Domokos Mariann

Akadémiai Kiadó, 2015

A kötet a hazai történeti folklorisztika egyik alapvető területéről, a 19. századi magyar népmesegyűjtésről és -kiadásról nyújt sokoldalú képet. Különböző szempontok mentén mutatja be, hogyan hozták létre a korszak ismert és kevésbé ismert képviselői a népmese műfaját a kéziratos és a nyomtatott írásbeliségben.

Szerző: Tatyjana Minnijahmetova

L’Harmattan Kiadó, 2016

Tatyjana Minnijahmetova könyve egyedülálló a magyar könyvkiadásban. A szerző ugyanis maga is udmurt, a keresztény térítés elől a Kámától kelet-re menekült ősök leszármazottja. Tanulmányai rítustanulmányok, vagyis Minnijahmetova a naptári szokásokhoz, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal, a szent helyekkel, a gyógyítással kapcsolatos rítusokkal foglalkozik, illetve a háznak és részeinek (például a kút és a fürdőház) rituális, szakrális aspektusait mutatja be.

Szerző: Kavecsánszki Máté

DUPress, 2015

A Debreceni Egyetem néprajzi műhelyében folyó tudományos munka hat évtizedét a tereporientált kutatások nemes hagyománya fémjelzi. A tanszék az oktatók, a graduális és a posztgraduális hallgatók részvételével a rendszeres, egymást követő feszes terepmunkákkal mindig arra törekedett, hogy egy-egy tájegység, kulturális régió életmódbeli sokszínűségét, szellemi hagyományait változatos társadalmi metszetekben, illetve több tudományra kiterjedő szempontból feltárja, majd a tereperedményeket elméleti rendszerek segítségével értelmezze, önálló monográfiák, tanulmánykötetek formájában megjelentesse.

Szerkesztette: Pócs Éva

Balassi Kiadó, 2015

Vallásetnológiai sorozatunk nyolcadik kötete az eddigiekhez hasonlóan egy nagy sikerű nemzetközi konferencia előadásain alapszik, amelyet a pécsi egyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszéke, illetve az ott létesült „Kelet-Nyugat” Vallásetnológiai Kutatóközpont rendezett 2014 decemberében. Ezúttal az International Society for Folk Narrative Research (ISFNR) nemzetközi folklór-szervezetének Belief Narrative munkacsoportja vállalta a konferencia társrendezői szerepét. Az ő fő célkitűzésük a hiedelmek és hiedelemelbeszélések nemzetközi kutatásának összehangolása; segítségükkel bővült a konferencia résztvevőinek sora a halálról, halottakról szóló folklórelbeszélések kutatóival.

Szerző: Paládi-Kovács Attila

Akadémiai Kiadó, 2015

Ez a könyv a szerző 15 újabb „táj- és népkutató" dolgozatát foglalja magában. A bevezetőben áttekinti az etnikai és territoriális csoportok, valamint a néprajzi kartográfia és a nyelvföldrajz fogalomrendszerét. A térségi fogalmak közül a zóna, illetve a kistáj, járás, kistérség tárgykörével külön is foglalkozik.

A dolgozatok többsége a történeti Magyarország három nagyobb történeti régiójának (Dunántúl, Felföld, Erdély) néprajzi tagozódásával, magyar népcsoportjaival foglalkozik. Vizsgálja a Dunántúl régió felfogását, helyét a magyar nyelvterületek, néptömbök rendszerében. Tüzetesebben a „nyugati magyar népterület" hagyományainak régies vonásait veszi számba.

Szerző: Kemecsi Lajos

L’Harmattan Kiadó, 2015

A szállítás és a közlekedés területe a népi kultúra egyik legösszetettebb egysége. Kemecsi Lajos könyvében a magyar paraszti szárazföldi járműkultúra szerteágazó tematikájának egyes elemzési lehetőségeire kívánja felhívni a figyelmet.

A komplex megközelítés igénye évtizedes, vonatkozó kutatási tapasztalataira épül. Az általános összefoglaló rész segítségével mutatja be a magyar hagyományos közlekedés- és járműkultúra meghatározó jellemzőit. A kocsi készítésének önálló fejezetben tárgyalt folyamata a meghatározó alkatrészek szempontjából vizsgálva segíti a táji jellemzők meghatározását. A kötetben olvasható kerekes járművek kutatástörténete alkalmas arra, hogy érzékeltesse a szaktudományi érdeklődés, illetve a kutatási irányvonalak jellemzőit a vonatkozó összefoglalások megvalósulásáig.

Dokumentumok földről, hatalomról, emberi sorsokról

Szerző: Ö. Kovács József

Balassi Kiadó, 2015

Az egyéni földtulajdonon alapuló parasztgazdaságok erőszakos felszámolása, a szovjet mintájú program részeként végrehajtott kollektivizálás az érintettek számára megrázó, egész további életüket meghatározó kormányzati döntés volt, amely kollektív és struktúraváltoztató társadalom-történeti eseménnyé vált. Az itt közölt korabeli források ennek a konfliktussorozatnak az előzményeit, rövid és hosszú távú hatásait, többek között a sérelmeket, a traumákat, a tabusításokat, a viselkedést szabályozó alkalmazkodási formákat dokumentálják. A szerző a központi (párt, minisztériumi, állambiztonsági) gyűjtemények mellett minden megyei levéltárban is folytatott kutatást.

Szerző: Kálmány Lajos

Sajtó alá rendezte: Forrai Ibolya és Raffai Judit

Balassi Kiadó, 2015

A tudós pap, Kálmány Lajos (1852–1919) hosszú időre feledésbe merült népköltési hagyatéka, amelynek megmentését Móra Ferencnek és Sebestyén Gyulának köszönhetjük, a Néprajzi Múzeum Kézirattárának egyik legértékesebb és legkeresettebb forráscsoportja. Az Alföldi gyüjtés című, jelentős terjedelmű kézirat gazdag népköltési gyűjtemény Arad, Bács-Bodrog, Békés, Csanád, Csongrád és Torontál megyék területéről, az 1872–1914 közötti évekből, amelynek megjelentetése immár száz éve a magyar folklorisztika nagy adóssága. A szövegeket Kálmány Lajos eredeti beosztása szerint, a gyűjtő jegyzeteivel együtt közöljük; ugyanakkor a sajtó alá rendezés modern elvei alapján a szerkesztői jegyzeteket irodalomjegyzék és helynévmutató kíséri.

Szerző: Nigel Barley

Typotex Kiadó, 2015

„Az antropológia nem extrém sport.” Mindig is gyanítottam, de jó érzés volt, amikor ezt egy jó hírű biztosítótársaság is leírta feketén-fehéren. Elvégre, ők már csak tudják. Két hónapos terepmunka idejére kötöttem egészségbiztosítást, és elég meggondolatlan voltam ahhoz, hogy az apró betűs részt is elolvassam. Az 1980-as évek lévén, amikor mint tudjuk, a világ olyan volt, amilyen, sem atomtámadás ellen nem voltam biztosítva, sem egy idegen kormány államosítási kísérlete ellen. Még rémisztőbb volt azonban az, hogy tizenkét hónapig biztosítva voltam arra az esetre, ha elrabolnának. A szabadeséses ejtőernyős ugrás kifejezetten tilos volt „az összes egyéb extrém sporttal együtt”. De most már hivatalosan is megállapítást nyert: „Az antropológia nem extrém sport.”

Szerző: Tagányi Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2015

A falu- és a földközösség történetével a történetíráson túl a néprajz és a szociológia is foglalkozott. A kötet is e tudományágak integrált nézőpontjából vizsgálja ennek genezisét. A téma iránti érdeklődés a 19. és 20. század elején volt befolyással a szocialista tanokra. Ekkor az orosz területeken megfigyelhető „obscsinákat” ősi képződménynek tartották, amelyek a nyugati tudomány fókuszába is bekerültek, úgy kezelve ezeket, mint a letűnt „agrárkommunizmus” maradványai. Ezen a nyomon haladva a kor Európájában a történetírás művelői mindenütt ősközösségi faluképződményeket kerestek (pl. a germán Mark) a letűnt történeti időkben. A szélesebb körű kutatások azonban pont a várakozások ellenkezőjét bizonyították.

Szerkesztette: Felföldi László, Karácsony Zoltán

Gondolat Kiadói Kör, 2015

A magyar táncfolklorisztika második világháború utáni sikertörténete elsősorban a táncok formai elemzésének elméleti-módszertani kidolgozásához, publikálásához és nemzetközi elfogadtatásához fűződik. Az intézményes keretek között meginduló néptánckutatás számára né hány év gyűjtőmunka után oly mennyiségű anyag állt rendelkezésére, melyre az ilyen jellegű kutatás nyugodtan támaszkodhatott. Bár a strukturális-morfológiai néptánc elemzés módszertana az elmúlt évtizedekben nem merevedett meg, alapjai ezen időszak eredményeihez nyúlnak vissza. Olvasókönyvi sorozatunk II./B kötete e tanulmányokból nyújt egy csokorra valót, amelyek méltóképpen képviselik a magyar néptánckutatás szerkezeti elemezésének elméletét és gyakorlatát.

Szerző: János Sipos

L’Harmattan Kiadó, 2014

Research into the musics of eastern ethnicities authenticated by on location collecting work has great traditions in Hungary (suffice it to mention the name of Béla Bartók, László Vikár and János Sipos). At the beginning, this work concentrated on the exploration of the eastern elements in Hungarian folk music but it soon became areal through the study of the folk music of the multi-ethnic Volga-Kama region. Before long, Janos Sipos’s researches got enlarged into a comparative ethnomusicological analysis of a vast Turkic-speaking territory.

Szerző: Ruttkay-Miklián Eszter

L’Harmattan Kiadó, 2014

A hanti kultúrában számtalanszor találkozhatunk tömör, velős megfogalmazással, például hogy sötétedés után nem szabad hangoskodni, nem szabad a tűzbe szemetet dobni, a nők nem mehetnek a padlásra stb. Pusztán e szabályok ismerete azonban nem mindig elegendő ahhoz, hogy megfelelő döntéseket hozhassunk, mit szabad és mit nem. A szabályok mögött van egy olyan tudás, amely az adott helyzethez igazítva mindig segít eldönteni, melyik szabályt és hogyan kell alkalmazni. E nélkül a magabiztos tudás nélkül a szabályok ahelyett, hogy segítenének az eligazodásban, inkább gátolnak, bénítanak a cselekvésben.

Balassi Kiadó, 2014

Gyűjtemény a legújabb korból (1851–2012) A kötet (Pócs Éva)

Gyűjtemény a történeti forrásokból (1488–1850) B kötet (Ilyefalvi Emese)

A magyar ráolvasások most megjelenő két kötete (A és B) jelentősen kibővített új kiadása az 1985–1986-ban az MTA Könyvtárának kiadásában megjelent, ma már szinte hozzáférhetetlen szöveggyűjteménynek. Az anyag gyarapodása elsősorban az elmúlt két évtizedben a határainkon innen és túl egyaránt intenzívebbé vált gyűjtőmunkának köszönhető: különösen a székelyföldi és moldvai anyag gazdagodott jelentősen, de a magyar ráolvasások térképének némely fehér foltját kárpátaljai, bácskai gyűjtések is segítettek eltüntetni.

(CD-MELLÉKLETTEL)

Szerző: Kányádi Sándor

Koinónia Kiadó, 2010

Kányádi Sándor hangján, Jánosi Andrea rajzaival kerül közelebb a mai olvasóhoz a múlt század viharaiban eltűnt erdélyi jiddis népköltészet néha csipkelődő, ravasz, játékos, máskor szerelmes vagy szívszorongató világa. CD melléklet: A könyv melléklete a már több kiadást megélt, klasszikusnak számító Volt egyszer volt egy kis zsidó lemez, melyen a Gryllus testvérek és Szalóki Ági muzsikája teszi feledhetetlen élménnyé az erdélyi jiddis népköltészet remekeit.

(CD-MELLÉKLET NÉLKÜL)

Szerző: Kányádi Sándor

Koinónia Kiadó, 2010

Kányádi Sándor hangján, Jánosi Andrea rajzaival kerül közelebb a mai olvasóhoz a múlt század viharaiban eltűnt erdélyi jiddis népköltészet néha csipkelődő, ravasz, játékos, máskor szerelmes vagy szívszorongató világa. CD melléklet: A könyv melléklete a már több kiadást megélt, klasszikusnak számító Volt egyszer volt egy kis zsidó lemez, melyen a Gryllus testvérek és Szalóki Ági muzsikája teszi feledhetetlen élménnyé az erdélyi jiddis népköltészet remekeit.

Szerző: Zakariás Erzsébet

Koinónia Kiadó, 2006

A Miesnapok képei című, három nyelvű (Magyar-Román-Angol) kötet valójában egy fotókra alapozó kiadvány, melyek a magyar kultúra talán legrégibb hagyományrétegét őrző népcsoport mindennapjainak megfigyelésekor készültek. A kötet törzsanyagát 400 fekete-fehér fénykép képezi. A képek értését és értelmezését megnevező-magyarázó szövegegységek segítik, végül pedig helységnévtár és szómagyarázat teszi lehetővé az olvasó számára a problémátlan eligazodást.

Szerző: Hoppál Mihály

L’Harmattan Kiadó, 2014

Hoppál Mihály: Mítosz és emlékezet című kötete megjelent a Vallástudományi Könyvtár sorozatban.

Néprajzi szöveggyűjtemény

Szerkesztő: Juhász Antal

JATE Press, 2001

Dozmati csízió 2003

Szerző: Dr. Károssy Csaba Ákos

OSKAR Kiadó, 2002

A népi időjós regulák a jeles névnapokhoz kötődően meghatározott időjárás változást kapcsolnak. Ezek beválása a tudományos kutatások szerint a véletlenszerű bekövetkezéseknél nagyobb valószínűségű. Könyvünk a Kárpát-medencére érvényes időjós regulákat mutatja be a naptárban egymás után következő jeles napok szerint. Felsorolja az ezekhez kötődő babonákat és álomfejtéseket. Bemutatja az egyes nevek székely rovásírásban használt jeleit, magyarázza azok keresztény kultúra előtti időkből származó bizonyított vagy feltételezett eredetét.

Történeti folklorisztikai tanulmányok (II.)

Szerző: Voigt Vilmos

Universitas Kiadó, 2004

A magyar és nemzetközi összehasonlító foklorisztikai tanulmányok számos területen vizsgálják a folklór és irodalom valamint a nemzetközi folklór összefüggéseit.

Voces amicorum Guilhelmo Voigt sexagenario

Szerzők: Ilona Nagy, Kincső Verebélyi

Universitas Kiadó, 2000

A Voigt Vilmos folklorista 60. születésnapjára készült kötet tanulmányai - magyar és külföldi szerzők tollából - a folkorisztika legülönbözőbbb területeiről tartalmaznak írásokat a több nyelvű tanulmánykötetben.

A kortárs pogányság multidiszciplináris vizsgálata

Szerkesztette: Povedák István, Szilárdi Réka

SZTE BTK, 2014

E könyv legnagyobb erénye a különböző diszciplínák (néprajz, antropológia, vallástudomány) és kutatási területek határán elhelyezkedő, társadalmi szempontból ugyancsak releváns témák szakmailag magas szintű elemzése. Ilyen a vallásosság és a hétköznapi élet, a pogányság és kereszténység szinkretizmusa, a vallásos és szekuláris mítoszok, a nemzeti és az ökológiai spiritualitás, „természetvallás” és „nemzetvallás” együttes és egymás tükrében való vuizsgálata. A kötetben megjelenő tanulmányok ugyan szaktudományos munkaként íródtak, de tágabb közönség érdeklődésére is számot tarthatnak. (Feischmidt Margit)

Szerző: Hála József

L’Harmattan Kiadó, 2014

Hála József gyűjteményes kötete a magyar etnográfia és folklorisztika (ennek részeként a néprajzi muzeológia) kutatástörténetének az eddigieknél alaposabb, pontosabb, hitelesebb bemutatására vállalkozik. Hisz a szerző nem csupán a magyar néprajz klasszikusaiként tisztelt „főműveket” olvasta újra, hanem minden olyan forrást felkutatott mely kapcsolatba hozható a több máig inspiráló hatású tudóssal (többek között Ipolyi Arnold, Herman Ottó, Jankó János, Katona Lajos, Herrmann Antal) és művével. Vizsgálata körébe az életrajzi tényeket rejtő anyakönyveket, a gyűjtési-kutatási körülmények megannyi nehézségéről, a kutatótársakkal és/vagy riválisokkal kapcsolatos ellenszenv kialakulásának okairól beszámoló magánleveleket és az egykorú sajtó-tudósításokat is bevonta.