Középkor

Pénzverés az Anjouk Magyarországán

Szerző: Tóth Csaba

Martin Opitz Kiadó, 2020

Egy katonabáró életpályája, 1458-1493

Szerzők: Neumann Tibor, Horváth Richárd

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2012

Szerzők: Buzás Gergely, Kovács Olivér

Magyar Nemzeti Múzeum, 2020

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 28.

Szerzők: C. Tóth Norbert - Horváth Terézia

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2019

Települési önkormányzat és írásbeliség a késő középkori Magyarországon, 1301–1526

Szerző: Lakatos Bálint

Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 29.

Szerző: Kordé Zoltán

Szegedi Középkorász Műhely, 2019

A vegyesházi királyok Magyarországa

Szerző: Szende László

Kossuth Kiadó, 2019

Az oktatás financiális háttere a középkorban és a kora újkorban

Szerkesztette: Haraszti Szabó Péter – Kelényi Borbála – Simon Zsolt

Martin Opitz Kiadó, 2019

Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben

Szerkesztette: Fodor Pál – Varga Szabolcs

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019

Történeti Tanulmányok - XXVI. Supplementum

Szerkesztette: Novák Ádám

Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2019

Fontes Memoriae Hungariae 1.

Szerkesztette: Novák Ádám, Tóth Péter, Tóth Orsolya

"Magyarország a középkori Európában" Kutatócsoport, 2017

Fontes Memoriae Hungariae 2.

Szerkesztette: Novák Ádám, Tóth Péter, Tóth Orsolya

"Magyarország a középkori Európában" Kutatócsoport, 2018

Szerkesztette: Bárány Attila, Pósán László

"Magyarország a középkori Európában" Kutatócsoport, 2017

Memoria Hungariae 2.

Szerkesztette: Bárány Attila

"Magyarország a középkori Európában" Kutatócsoport, 2016

Memoria Hungariae 5.

Szerkesztette: Bárány Attila, Bozzay Réka

"Magyarország a középkori Európában" Kutatócsoport, 2018

Memoria Hungariae 1.

Szerkesztette: Bárány Attila

"Magyarország a középkori Európában" Kutatócsoport, 2016

Memoria Hungariae 4.

Szerkesztette: Kiss Gergely, Györkös Attila

"Magyarország a középkori Európában" Kutatócsoport, 2017

Az első szent királytól az utolsó aranyágacskáig

Szerző: Font Márta

Kossuth Kiadó, 2019

I. Nagy Lajos és Mária uralma (1342–1395)

Szerző: Csukovits Enikő

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

Szerző: Antonio Bonfini

Osiris Kiadó, 2019

Szerző: Körmendi Tamás

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

Szerző: Kristó Gyula

Osiris Kiadó, 2019

Szerzők: Engel Pál, Kristó Gyula, Kubinyi András

Osiris Kiadó, 2019

A X. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2017. június 7-9.) előadásai

Szerkesztő: Szanka Brigitta et al.

Szegedi Középkorász Műhely, 2018

Koldulórendi gazdálkodás a késő középkori Magyarországon

Szerző: F. Romhányi Beatrix

Martin Opitz Kiadó, 2018

Catalogue of Árpádian Coinage

Az anonim denárok kora  / Age of uncertain issuers

Szerzők: Tóth Csaba, Kiss József Géza

Martin Opitz Kiadó, 2018

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár

Szerkesztő: Thoroczkay Gábor

Szegedi Középkorász Műhely, 2018

Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról

Szerkesztette: Kádas István, Skorka Renáta, Weisz Boglárka

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

Szerző: Draskóczy István

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018

I. (Szent) Istvántól Imréig / From King Saint Stephen to King Imre

Szerzők: Tóth Csaba - Kiss József Géza - Fekete András

Fordította: Alan Campbell, Marek Budaj

Martin Opitz Kiadó, 2018

A 11–12. századi magyar pénzek eddigi legrészletesebb katalógusának első része, amely az 1000 és 1204 között uralkodó magyar királyokhoz egyértelműen köthető

vereteket tartalmazza.

• 17 uralkodó több, mint 100 pénztípusa

• a bevezető numizmatikai tanulmány magyar, angol és szlovák nyelven

• a katalógustételek leírása magyar és angol nyelven

• a pénztípusok bemutatása több, mint 400 méretarányos és nagyított színes éremfotón

• a változatok bemutatása több, mint 3850 rajzon  

Szerző: B. Szabó János

Attraktor Könyvkiadó Kft., 2017

"Akár kimondva, akár kimondatlanul, abban számos hazai kutató egyetértett, hogy sok korábbi és későbbi nép fegyverzete, taktikája hasonló volt a honfoglaló magyarokéhoz, sőt némelyek szerint kifejezetten azonos volt azzal. A hagyományosnak számító filológusi vagy régészeti megközelítés mellett érdemesnek tűnt tehát egy másik irányból, a történeti párhuzamok felől is alaposabban megvizsgálni a középkori magyar lovasság hadviselését."

"Jelen munka pedig már arra is rámutat, hogy egyes korábbi véleményekkel szemben a hagyományos íjász könnyűlovasság jelenlétével egészen a XVI. század elejéig számolni kell Magyarországon."

A IX. Medievisztikai PhD.-konferencia (Szeged, 2015. június 17-19.) előadásai

Szerkesztő: Szanka Brigitta et al.

Szegedi Középkorász Műhely, 2017

A IX. Medievisztikai PhD.-konferencia (Szeged, 2015. június 17-19.) előadásai.

Érsekek, püspökök, illetve segédpüspökeik, vikáriusaik és jövedelemkezelőik az 1440-es évektől 1526-ig

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai 27

Szerző: C. Tóth Norbert     

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2017

A kötet az 1440-es évektől a mohácsi csatával bezárólag püspöki kinevezést nyert, illetve főpapi címet viselt személyek neveit és méltóságviselésük idejét tartalmazza. Néhány főpap esetében a kezdőidőpont tekintetében a szerző kivételt tett, míg a korszak végén azoknál, akik túlélték a mohácsi csatát, természetesen haláluk adta a záró időpontot. A segédpüspökök, vikáriusok és jövedelemkormányzóknál egy-két esettől eltekintve 1526. augusztus 29-én húzódik feltárás időhatára. Az archontológiában azok az egyházmegyés főpapok szerepelnek, akik a királyi privilégiumok méltóságsoraiban megtalálhatók, illetve a forrásokban időről-időre előfordulnak (esztergomi és kalocsa-bácsi érsekek, boszniai, csanádi, egri, erdélyi, győri, knini, korbáviai/modrusi, nyitrai, pécsi, scardonai, szerémi, traui, váci, váradi, veszprémi, zágrábi, zenggi püspökök).

Szerző: Zsoldos Attila

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

A kötet az 1310-es években megszervezett, 1315 és 1334 között folyamatosan bővített, s végső formájában Északkelet-Magyarország kilenc megyéjére kiterjesztett Druget-tartomány történetét mutatja be annak 1342–1343-ban bekövetkezett felszámolásáig. A fejezetek számbaveszik az együtt kormányzott megyéket tartománnyá formáló tényezőket, a tartomány igazgatásában szerephez jutó intézményeket, s az azokat működtető Druget-familiárisok társadalomtörténeti jellemzőit. Zsoldos Attila arra tesz kísérletet, hogy megtalálja a Druget-tartomány helyét azon a képen, amelynek egyik szélén a 13–14. század fordulója körüli évtizedek oligarcháinak territórumai, a másikon pedig a Magyar Királyság hagyományos tartományai, Erdély és Szlavónia helyezkednek el, miközben azonosítja a Druget-tartomány történetében azokat az elemeket, amelyek a tartomány tartós fennmaradása ellenében fejtették ki hatásukat. A kötet szövegét három függelék gazdagítja, használatát térképmellékletek, valamint személy- és földrajzi névmutató segíti.

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 19.

Szerző: Kristó Gyula

Szegedi Középkorász Műhely, 2003

A kötet arról ad képet, hogy 1001 és 1526 között a kárpát-medencei térség felosztásában és megszervezésében, valamint egyes elemei elnevezésében milyen indítékok és módozatok játszottak szerepet.

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 1.

Második kiadás

Szerkesztő: Kristó Gyula

Szegedi Középkorász Műhely, 2000

A kötet a magyar történelem 1410-ig terjedő szakaszáról oklevelekben elbeszélt események tükrében ad képet.

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.

Szerkesztő: Makk Ferenc; Thoroczkay Gábor

Szegedi Középkorász Műhely, 2006

A kötet több mint félszáz, eredetileg görög, héber, latin, orosz és ószláv nyelven írt, az 1050 és 1116 közötti időszakra vonatkozó forrás magyar szövegét tartalmazza gazdag magyarázó jegyzetanyaggal együtt.

Szerző: Kristó Gyula

Szegedi Középkorász Műhely, 2000

A jelen kötet 18 írást tartalmaz, közös bennük, hogy valamennyi Szent Istvánról és koráról szól. Pályám kezdete óta foglalkoztat első királyunk személye meg időszaka, és évtizedek során több könyvem és legalább kéttucatnyi dolgozatom tárgyául szolgált. A könyvek természetesen élik a maguk életét, de a tanulmányok esendőbbek. Mintegy negyedszáz írásból válogattam ki az itt olvasható 18-at, amelyek 1972 és 1999 között jelentek meg különböző helyeken. Három eddig csak idegen nyelven volt olvasható, hét Szegeden látott napvilágot kis példányszámú kiadványokban, de a fennmaradó nyolcból is számos olyan van, amelynek történészek által kevésbé forgatott folyóiratok adtak helyet. Így hát e 18 tanulmány túlnyomó többsége a legszűkebb szakmát leszámítva ismeretlen maradt. Már csak ezért sem tűnt feleslegesnek kötetbe gyűjtve közreadni ezeket. Hogy ennek éppen 2000-ben jött el számomra az ideje, nem független a Magyar Millenniumtól, a keresztény Magyar Királyság megalapítása 1000. évfordulójától.

Tanulmányok a középkori magyar egyház történetéből

Szerkesztő: Koszta László

Szegedi Középkorász Műhely, 1998

Tanulmányok a magyarság régebbi történelméről

Szerző: Makk Ferenc

Szegedi Középkorász Műhely, 1998

Ez a kötet válogatást ad az 1979 és 1998 közötti időszakban közzétett tanulmányiból, amelyek a régebbi magyar történelemmel foglalkoznak. Az őstörténet problematikája mellett segédtudományi témák, valamint köztörténeti kérdések kerülnek terítékre az egyes írásokban, amelyeknek jelentős része kiemelten foglalkozik a magyarság és a szomszéd népek, államok kapcsolataival a XII. század végéig.

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 18.

Szerző: Kristó Gyula

Szegedi Középkorász Műhely, 2002

A kötet a gyakorlatilag teljes forrásanyag, a nyelvi tények és a rendelkezésre álló régészeti adatok alapján összefoglaló képet ad Erdély történetének első 430 esztendejéről.

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.

Szerző: Kis Péter

Szegedi Középkorász Műhely, 2010

A kötet a királyi birtokok és népeik történetét mutatja be a 13. század elejétől a 14. század közepéig terjedő időszakban, az adatokat és a problémákat a birtokszervezet igazgatása, valamint a birtokszervezetnek a magyar királyok politikájában betöltött szerepe köré csoportosítva. Az olvasó így - a legújabb eredmények révén - részletes képet nyer a korabeli uralkodók hatalmának fontos támaszát jelentő intézmény e két kérdéséről.

Középkori csaták és várostromok (6–16. század)

Szerkesztette: Pósán László, Veszprémy László

Zrínyi Kiadó, 2016

A hazai történelmi emlékezet fájó pontja, hogy a köztudatban élő események a magyar történelem alakulása szempontjából sem érdektelen egyéb hadiesemények emlékét elhomályosították. Jelen kötet ezeket az elfeledett csatákat és ostromokat idézi fel. A 21 tanulmány alapvetően új megvilágításban ismerteti a 6. és 16. század közötti egyetemes és magyar vonatkozású történéseket.

A könyv érdekfeszítő olvasmány a nagyközönség számára, de a középiskolai és egyetemi oktatás számára is hasznos segédkönyvvé válhat, valamint a Zrínyi Kiadó 2016-ban megjelenő Magyarország hadtörténete I. című összefoglaló műve kísérő tanulmánykötetének is tekinthető.

Térképekkel illusztrálva.

Szerző: Cseh Valentin

Zrínyi Kiadó, 2016

Ez a kötet a nándorfehérvári csata történetét és előzményeit mutatja be a déli határvédelem kialakulásától Kapisztrán Szent János és Hunyadi János kultuszának XX. századi utóéletéig. 560 éve annak, hogy a nándorfehérvári diadal bebizonyította: a legyőzhetetlennek hitt Oszmán Birodalom sem verhetetlen. Az ostromnak komoly tétje volt. Ha elbukik a végvár, akkor II. Mehmed előtt megnyílik az út Magyarország és Európa elfoglalására. A vár védői hősies küzdelemben világraszóló győzelmet arattak. Az ostrom eseményeit foglalja össze ez a gazdagon illusztrált, szakmai alapossággal, igényességgel megírt mű.

Szerkesztette: Weisz Boglárka

MTA BTK TTI, 2016

Az MTA BTK TTI Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoport a magyar gazdasági élet működésében és változásában szerepet játszó tényezőket interdiszciplináris kutatások keretében tanulmányozza. Egyik fontos feladata a királyi hatalom gazdasági életben betöltött szerepének feltárása. E célt szem előtt tartva vizsgálja a kutatócsoport a királyság bevételeit, a pénzverést, a pénzügyigazgatás vezető szerveit, nem megfeledkezve az uralkodók által hozott, a gazdasági élet szempontjából jelentős intézkedések bemutatásáról sem. A kutatás másik témaköre a középkori városok történetét érinti, mivel e települések gazdaságpolitikája nemcsak az ország életére gyakorolt hatást, de ez volt az a tényező is, amelyen keresztül a Magyar Királyság bekerülhetett a középkori Európa gazdaságának vérkeringésébe.

Szerző: Stanisław A. Sroka

Szöveggondozó: Weisz Boglárka

Fordította: Tapolcai László

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2016

„Sroka könyve ráadásul sokkal többet is ad, mint amennyit a címe ígér, hiszen Bártfa kis-lengyelországi városokkal folytatott kereskedelme mellett a kulturális és szellemi kapcsolatokat is vizsgálja, miközben igyekszik teljességre törekvően bemutatni az olvasónak magát a várost, Bártfát. A szerző témaválasztása ideálisnak mondható, mivel Bártfa középkori forrásanyaga rendkívül gazdag, ellentétben a Kis-Lengyelországéval, így egy ilyen jellegű vizsgálat elvégzése csak a bártfai forrásokból kiindulva lehetséges.” (Részlet az Előszóból)

Szerző: Marie-Madeleine de Cevins

Pécsi Történettudományért, 2015

A koldulórendi konfraternitások története a kutatás egyik mostohagyermeke. Olyan, nehezen megfogható lelkiséggel kapcsolatos téma, amely valahol az üdvözülést elősegítő közvetítői szerep, az elhunytakról történő megemlékezés és a kegyes társulatok között félúton helyezkedik el. Marie-Madeleine de Cevins kötete hiánypótló munka, ugyanis a középkori ferencesek, domonkosok, Ágoston-rendi remeték, karmeliták által életre hívott konfraternitásokról korábban nem született átfogó jellegű feldolgozás. A szerző a késő középkori vallásosság e fontos csatornáját számos aspektusból vizsgálta, így többek között arra is választ kapunk, hogy a koldulórendi közösségek és a hívek milyen elvárásokat támasztottak egy-egy konfraternitással szemben.

Szerző: Kiss Gergely

Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, 2013

A 14. század végétől több tételes felsorolás is készült azokról az egyházakról, amelyek nem a helyi püspök, hanem az esztergomi érsek, illetőleg közvetlenül az Apostoli Szék joghatósága alá tartoztak. A kötet választ keres azon kérdésekre, hogy: miért éppen az esztergomi érsek gyakorolt különleges joghatóságot a legtöbb intézmény felett, hogyan alakult ki e helyzet az érsekség és az egyes intézmények történetében, mi kapcsolta őket össze, beszélhetünk-e kiváltságos intézménycsoportról?

Szerző: Koszta László

Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, 2013

Az Árpád-kori egyházszervezet egyik legnagyobb problémája a kalocsai egyházmegye létrejötte, jogállása és székhelyének kiválasztása, majd a kettős székhely kialakulása. A szerző nézete szerint a kalocsai egyházmegye nem 1003-ban, hanem az episzkopális egyházszervezet 1009-es kibővítésének keretében jött létre és megalakulásának kezdetétől fogva érseki ranggal rendelkezett. Koszta László két évtizednyi kutatómunka eredményeit összefoglalva teljesen új, a korábbi nézetektől alapjaiban eltérő eredményre jutott a kalocsai egyházmegye korai történetét illetően. Kalocsát 1009-ben ugyan eredendően érsekségként alapították meg, de több mint másfél évszázadig nem rendelkezett önálló érseki tartománnyal, így saját suffraganeus püspökökkel sem. Kalocsa valójában csak tituláris érsekség volt, főpapja nem gyakorolt tényleges érseki joghatóságot.

Szerző: Kristóf Ilona

Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, 2014

Várad, Szent László városa a középkori Magyar Királyság fontos kultuszközpontja, az egyik leggazdagabb püspöki székhely volt. A váradi kanonoki testület részletes bemutatása a Mohács előtti időszakban illeszkedik az egyházi társadalmat vizsgáló, az elmúlt évtizedekben új lendületet kapó kutatások sorába. A szerző prozopográfiai adatgyűjtésen alapuló komplex elemzés során mutatja be a káptalan személyi összetételét, a javadalomszerzés módozatait, a kanonokok egyetemi tanulmányait, a javadalomhalmozást és a káptalanból történő továbblépés lehetőségeit.