Középkor

Érsekek, püspökök, illetve segédpüspökeik, vikáriusaik és jövedelemkezelőik az 1440-es évektől 1526-ig

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai 27

Szerző: C. Tóth Norbert     

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2017

A kötet az 1440-es évektől a mohácsi csatával bezárólag püspöki kinevezést nyert, illetve főpapi címet viselt személyek neveit és méltóságviselésük idejét tartalmazza. Néhány főpap esetében a kezdőidőpont tekintetében a szerző kivételt tett, míg a korszak végén azoknál, akik túlélték a mohácsi csatát, természetesen haláluk adta a záró időpontot. A segédpüspökök, vikáriusok és jövedelemkormányzóknál egy-két esettől eltekintve 1526. augusztus 29-én húzódik feltárás időhatára. Az archontológiában azok az egyházmegyés főpapok szerepelnek, akik a királyi privilégiumok méltóságsoraiban megtalálhatók, illetve a forrásokban időről-időre előfordulnak (esztergomi és kalocsa-bácsi érsekek, boszniai, csanádi, egri, erdélyi, győri, knini, korbáviai/modrusi, nyitrai, pécsi, scardonai, szerémi, traui, váci, váradi, veszprémi, zágrábi, zenggi püspökök).

Szerző: Zsoldos Attila

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2017

A kötet az 1310-es években megszervezett, 1315 és 1334 között folyamatosan bővített, s végső formájában Északkelet-Magyarország kilenc megyéjére kiterjesztett Druget-tartomány történetét mutatja be annak 1342–1343-ban bekövetkezett felszámolásáig. A fejezetek számbaveszik az együtt kormányzott megyéket tartománnyá formáló tényezőket, a tartomány igazgatásában szerephez jutó intézményeket, s az azokat működtető Druget-familiárisok társadalomtörténeti jellemzőit. Zsoldos Attila arra tesz kísérletet, hogy megtalálja a Druget-tartomány helyét azon a képen, amelynek egyik szélén a 13–14. század fordulója körüli évtizedek oligarcháinak territórumai, a másikon pedig a Magyar Királyság hagyományos tartományai, Erdély és Szlavónia helyezkednek el, miközben azonosítja a Druget-tartomány történetében azokat az elemeket, amelyek a tartomány tartós fennmaradása ellenében fejtették ki hatásukat. A kötet szövegét három függelék gazdagítja, használatát térképmellékletek, valamint személy- és földrajzi névmutató segíti.

Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról

Szerkesztő: Kádas István és Weisz Boglárka

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudomány Intézet, 2017

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében működő Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoport második ta­nulmánykötetében közreadott, szerteágazó témákat feldolgozó tanulmányok mindegyike szorosabb vagy lazább szállal kötődik a középkori magyar gazdaságtörténethez. Éppen ezért nemcsak a városi adózás vagy a pénzügyigazgatás intézményeinek és szereplőinek története villan fel, hanem az Árpád-korban használt mérlegek és mérlegsúlyok vagy a bányavárosok lakóinak lelki életét meghatározó szentkultusz vizsgálata is. A kötet lapjain megelevenedik a középkori élet sokszínűsége: az akkor élt embe­rek mindennapjai, használati tárgyai, gondolkodásmódja, valamint az a szűkebb és tágabb tér, amely keretekbe foglalta életüket, a piactól a városon és a megyén át a Magyar Királyság egészéig, sőt annak határain is túl.

Szerző: Thoroczkay Gábor

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

THOROCZKAY GÁBOR 1971-ben született Budapesten. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett történelem, valamint latin nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárként (1994, 1995), később a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett doktori (PhD-) fokozatot középkori magyar történelemből (2004), majd az ELTE-n nyerte el szintén magyar középkortörténetből a habilitált doktori (Dr. habil.) címet (2014). Elsősorban a szegedi Kristó Gyula akadémikus tanítványának vallja magát, de pályáját komolyan befolyásolta a budapesti tudományegyetemen előadó Gerics József professzor is. 1998-tól tanít magyar őstörténetet és középkori magyar történelmet az ELTE középkori és koraújkori magyar történeti tanszékén, immár egyetemi docensi beosztásban. Jelen, második tanulmánykötete - előző gyűjteményes munkájához hasonlóan - Árpád-kori egyháztörténeti, politikatörténeti, valamint elbeszélő forrásokkal (krónikákkal, legendákkal) kapcsolatos írásokat foglal magában, de néhány tudománytörténeti (historiográfiai) dolgozatot is felölel.

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 19.

Szerző: Kristó Gyula

Szegedi Középkorász Műhely, 2003

A kötet arról ad képet, hogy 1001 és 1526 között a kárpát-medencei térség felosztásában és megszervezésében, valamint egyes elemei elnevezésében milyen indítékok és módozatok játszottak szerepet.

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 1.

Második kiadás

Szerkesztő: Kristó Gyula

Szegedi Középkorász Műhely, 2000

A kötet a magyar történelem 1410-ig terjedő szakaszáról oklevelekben elbeszélt események tükrében ad képet.

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 22.

Szerkesztő: Makk Ferenc; Thoroczkay Gábor

Szegedi Középkorász Műhely, 2006

A kötet több mint félszáz, eredetileg görög, héber, latin, orosz és ószláv nyelven írt, az 1050 és 1116 közötti időszakra vonatkozó forrás magyar szövegét tartalmazza gazdag magyarázó jegyzetanyaggal együtt.

Szerző: Kristó Gyula

Szegedi Középkorász Műhely, 2000

A jelen kötet 18 írást tartalmaz, közös bennük, hogy valamennyi Szent Istvánról és koráról szól. Pályám kezdete óta foglalkoztat első királyunk személye meg időszaka, és évtizedek során több könyvem és legalább kéttucatnyi dolgozatom tárgyául szolgált. A könyvek természetesen élik a maguk életét, de a tanulmányok esendőbbek. Mintegy negyedszáz írásból válogattam ki az itt olvasható 18-at, amelyek 1972 és 1999 között jelentek meg különböző helyeken. Három eddig csak idegen nyelven volt olvasható, hét Szegeden látott napvilágot kis példányszámú kiadványokban, de a fennmaradó nyolcból is számos olyan van, amelynek történészek által kevésbé forgatott folyóiratok adtak helyet. Így hát e 18 tanulmány túlnyomó többsége a legszűkebb szakmát leszámítva ismeretlen maradt. Már csak ezért sem tűnt feleslegesnek kötetbe gyűjtve közreadni ezeket. Hogy ennek éppen 2000-ben jött el számomra az ideje, nem független a Magyar Millenniumtól, a keresztény Magyar Királyság megalapítása 1000. évfordulójától.

Tanulmányok a középkori magyar egyház történetéből

Szerkesztő: Koszta László

Szegedi Középkorász Műhely, 1998

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15.

Szerkesztő: Kristó Gyula

Szegedi Középkorász Műhely, 1999

A kötet 50, eredetileg latin, görög és orosz nyelven írt, a 950-es évektől az 1050-ig terjedő időszakra vonatkozó forrás magyar szövegét tartalmazza gazdag magyarázó jegyzetanyaggal együtt.

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 21.

Szerző: Font Márta

Szegedi Középkorász Műhely, 2005

A kötet két dinasztia, az Árpádok és a Rurikok (valamint az uralmuk alatti terület) évszázadokon keresztül folyamatosan létező - és változó - kapcsolatát tekinti át. A feldolgozás újszerűségét a forráskritikai megalapozottság és az a háttér jelenti, amely a belpolitikai tényezőkre és nemzetközi összefüggésekre egyaránt tekintettel láttatja a kétoldalú kapcsolatokat.

Tanulmányok a magyarság régebbi történelméről

Szerző: Makk Ferenc

Szegedi Középkorász Műhely, 1998

Ez a kötet válogatást ad az 1979 és 1998 közötti időszakban közzétett tanulmányiból, amelyek a régebbi magyar történelemmel foglalkoznak. Az őstörténet problematikája mellett segédtudományi témák, valamint köztörténeti kérdések kerülnek terítékre az egyes írásokban, amelyeknek jelentős része kiemelten foglalkozik a magyarság és a szomszéd népek, államok kapcsolataival a XII. század végéig.

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 18.

Szerző: Kristó Gyula

Szegedi Középkorász Műhely, 2002

A kötet a gyakorlatilag teljes forrásanyag, a nyelvi tények és a rendelkezésre álló régészeti adatok alapján összefoglaló képet ad Erdély történetének első 430 esztendejéről.

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 25.

Szerző: Kis Péter

Szegedi Középkorász Műhely, 2010

A kötet a királyi birtokok és népeik történetét mutatja be a 13. század elejétől a 14. század közepéig terjedő időszakban, az adatokat és a problémákat a birtokszervezet igazgatása, valamint a birtokszervezetnek a magyar királyok politikájában betöltött szerepe köré csoportosítva. Az olvasó így - a legújabb eredmények révén - részletes képet nyer a korabeli uralkodók hatalmának fontos támaszát jelentő intézmény e két kérdéséről.

Szerző: Jaczkó Sándor

Balassi Kiadó, 2016

A könyvben teljes kritikai szövegével és hasonmás kiadásával közölt forrásnak az a tény ad különös tekintélyt, hogy a kalocsai egyháztartomány területéről eddig ez az egyetlen ismert késő középkori zsinati határozatgyűjtemény. A szerző tanulmányában először összefoglalja a külföldi és hazai zsinatkutatás eredményeit, az 1524. évi váradi egyházmegyei zsinat kultúr- és eszmetörténeti hátterét. Ismerteti az összehívó, Perényi Ferenc püspök életét, a zsinat összehívásának okait, helyszínét, időpontját és résztvevőit.

Középkori csaták és várostromok (6–16. század)

Szerkesztette: Pósán László, Veszprémy László

Zrínyi Kiadó, 2016

A hazai történelmi emlékezet fájó pontja, hogy a köztudatban élő események a magyar történelem alakulása szempontjából sem érdektelen egyéb hadiesemények emlékét elhomályosították. Jelen kötet ezeket az elfeledett csatákat és ostromokat idézi fel. A 21 tanulmány alapvetően új megvilágításban ismerteti a 6. és 16. század közötti egyetemes és magyar vonatkozású történéseket.

A könyv érdekfeszítő olvasmány a nagyközönség számára, de a középiskolai és egyetemi oktatás számára is hasznos segédkönyvvé válhat, valamint a Zrínyi Kiadó 2016-ban megjelenő Magyarország hadtörténete I. című összefoglaló műve kísérő tanulmánykötetének is tekinthető.

Térképekkel illusztrálva.

Szerkesztette: Farkas Gábor Farkas-Szebelédi Zsolt-Varga Bernadett

MTA BTK-OSZK, 2016

Nekünk tényleg Mohács kell… Ezt mi sem bizonyít jobban, hogy generációkról generációkra feltesszük a nyugtalanító kérdést: mi is veszett oda 1526. augusztus 29-én, Mohács mezején? A kérdésre, mint annyi mindenre, a történelem iránt érdeklődő összes magyarnak van válasza a tudomány határán innen és túl, s ezek a válaszok a szokásnak megfelelően sokszínűek, néha egymással kibékíthetetlenül szembenállók. Lehet-e ennyi év, ennyi forráselemzés, régészeti feltárás, szakmai vita után erről bármi újat mondani? Az utóbbi évek kutatásai azt bizonyítják, hogy igen, mindig akad valami újdonság, amire rácsodálkozhatunk. E kötet arra keresi a választ, hogy a korabeli források új nézőpontú elemzése és a különféle bölcsészet-, illetve természettudományok (történetírás, irodalom- és hadtörténet, könyvtártudomány, filológia, ill. antropológia, sebészet, igazságügyi orvostan) alkalmazása megoldást kínál-e arra, hogy megtudjuk: mi történhetett valójában II. Lajos királlyal vagy hogy hol temették el a csata után?

Szerző: Cseh Valentin

Zrínyi Kiadó, 2016

Ez a kötet a nándorfehérvári csata történetét és előzményeit mutatja be a déli határvédelem kialakulásától Kapisztrán Szent János és Hunyadi János kultuszának XX. századi utóéletéig. 560 éve annak, hogy a nándorfehérvári diadal bebizonyította: a legyőzhetetlennek hitt Oszmán Birodalom sem verhetetlen. Az ostromnak komoly tétje volt. Ha elbukik a végvár, akkor II. Mehmed előtt megnyílik az út Magyarország és Európa elfoglalására. A vár védői hősies küzdelemben világraszóló győzelmet arattak. Az ostrom eseményeit foglalja össze ez a gazdagon illusztrált, szakmai alapossággal, igényességgel megírt mű.

Szerkesztette: Weisz Boglárka

MTA BTK TTI, 2016

Az MTA BTK TTI Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoport a magyar gazdasági élet működésében és változásában szerepet játszó tényezőket interdiszciplináris kutatások keretében tanulmányozza. Egyik fontos feladata a királyi hatalom gazdasági életben betöltött szerepének feltárása. E célt szem előtt tartva vizsgálja a kutatócsoport a királyság bevételeit, a pénzverést, a pénzügyigazgatás vezető szerveit, nem megfeledkezve az uralkodók által hozott, a gazdasági élet szempontjából jelentős intézkedések bemutatásáról sem. A kutatás másik témaköre a középkori városok történetét érinti, mivel e települések gazdaságpolitikája nemcsak az ország életére gyakorolt hatást, de ez volt az a tényező is, amelyen keresztül a Magyar Királyság bekerülhetett a középkori Európa gazdaságának vérkeringésébe.

Szerző: Stanisław A. Sroka

Szöveggondozó: Weisz Boglárka

Fordította: Tapolcai László

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2016

„Sroka könyve ráadásul sokkal többet is ad, mint amennyit a címe ígér, hiszen Bártfa kis-lengyelországi városokkal folytatott kereskedelme mellett a kulturális és szellemi kapcsolatokat is vizsgálja, miközben igyekszik teljességre törekvően bemutatni az olvasónak magát a várost, Bártfát. A szerző témaválasztása ideálisnak mondható, mivel Bártfa középkori forrásanyaga rendkívül gazdag, ellentétben a Kis-Lengyelországéval, így egy ilyen jellegű vizsgálat elvégzése csak a bártfai forrásokból kiindulva lehetséges.” (Részlet az Előszóból)

Tanulmányok 1514 Magyarországáról

Szerkesztette: C. Tóth Norbert-Neumann Tibor

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2015

Részlet Rácz György Előszavából: „Jelen kötet egy évforduló-centrikus megemlékezés eredményeit tartalmazza. 2014-ben volt 500 éves - a történetírásban meggyökeresedett szóhasználattal - a Dózsa-féle parasztháború eseménysorozata. Ebből az alkalomból több szakmai megemlékezést, konferenciát rendeztek határon innen és túl. A konferenciák közül hatásában kiemelkedett az, amelyet 2014. november 6-7-én Nyíregyházán, a Jósa András Múzeumban tartottak Szabó Sarolta és C. Tóth Norbert szervezésében. Kötetünk lényegében az itt elhangzott történész-előadások írott változata, de több szempontból is kilóg az ilyenkor szokásos »megemlékező« és a korábbi kutatásokat összegző tanulmánykötetek közül.

Szerző: Marie-Madeleine de Cevins

Pécsi Történettudományért, 2015

A koldulórendi konfraternitások története a kutatás egyik mostohagyermeke. Olyan, nehezen megfogható lelkiséggel kapcsolatos téma, amely valahol az üdvözülést elősegítő közvetítői szerep, az elhunytakról történő megemlékezés és a kegyes társulatok között félúton helyezkedik el. Marie-Madeleine de Cevins kötete hiánypótló munka, ugyanis a középkori ferencesek, domonkosok, Ágoston-rendi remeték, karmeliták által életre hívott konfraternitásokról korábban nem született átfogó jellegű feldolgozás. A szerző a késő középkori vallásosság e fontos csatornáját számos aspektusból vizsgálta, így többek között arra is választ kapunk, hogy a koldulórendi közösségek és a hívek milyen elvárásokat támasztottak egy-egy konfraternitással szemben.

Szerző: Kiss Gergely

Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, 2013

A 14. század végétől több tételes felsorolás is készült azokról az egyházakról, amelyek nem a helyi püspök, hanem az esztergomi érsek, illetőleg közvetlenül az Apostoli Szék joghatósága alá tartoztak. A kötet választ keres azon kérdésekre, hogy: miért éppen az esztergomi érsek gyakorolt különleges joghatóságot a legtöbb intézmény felett, hogyan alakult ki e helyzet az érsekség és az egyes intézmények történetében, mi kapcsolta őket össze, beszélhetünk-e kiváltságos intézménycsoportról?

Szerző: Koszta László

Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, 2013

Az Árpád-kori egyházszervezet egyik legnagyobb problémája a kalocsai egyházmegye létrejötte, jogállása és székhelyének kiválasztása, majd a kettős székhely kialakulása. A szerző nézete szerint a kalocsai egyházmegye nem 1003-ban, hanem az episzkopális egyházszervezet 1009-es kibővítésének keretében jött létre és megalakulásának kezdetétől fogva érseki ranggal rendelkezett. Koszta László két évtizednyi kutatómunka eredményeit összefoglalva teljesen új, a korábbi nézetektől alapjaiban eltérő eredményre jutott a kalocsai egyházmegye korai történetét illetően. Kalocsát 1009-ben ugyan eredendően érsekségként alapították meg, de több mint másfél évszázadig nem rendelkezett önálló érseki tartománnyal, így saját suffraganeus püspökökkel sem. Kalocsa valójában csak tituláris érsekség volt, főpapja nem gyakorolt tényleges érseki joghatóságot.

Szerző: Kristóf Ilona

Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, 2014

Várad, Szent László városa a középkori Magyar Királyság fontos kultuszközpontja, az egyik leggazdagabb püspöki székhely volt. A váradi kanonoki testület részletes bemutatása a Mohács előtti időszakban illeszkedik az egyházi társadalmat vizsgáló, az elmúlt évtizedekben új lendületet kapó kutatások sorába. A szerző prozopográfiai adatgyűjtésen alapuló komplex elemzés során mutatja be a káptalan személyi összetételét, a javadalomszerzés módozatait, a kanonokok egyetemi tanulmányait, a javadalomhalmozást és a káptalanból történő továbblépés lehetőségeit.

Nagy Lajos lengyelországi uralmának belpolitikai kérdései

Szerző: Bagi Dániel

Kronosz Kiadó, 2014

Nagy Lajos 1370–1382 között kormányozta Lengyelországot, és tizenkét éves uralma nem hagyott jó emléket a lengyel nemzeti emlékezetben.

A legtöbb vád azért érte és éri a mai napig, hogy csak másodrangúnak tekintette lengyel koronáját, valamint hogy lányai trónöröklése érdekében „aláásta” a 14. században jól működő lengyel állam gazdasági alapjait, s így akaratlanul is a Lengyel Királyság koraújkori hanyatlásának előidézőjévé vált. Jelen könyv a korszak forrásait elemezve mutatja be az uralkodó belpolitikai intézkedéseit Krakkóban, így a trónöröklést, az adókérdést és a király viszonyát a lengyel elitekhez.

Szerző: Kasza Péter

Kronosz Kiadó, 2015

Brodarics István 1480 körül született Szlavóniában, kisnemesi családban. Iskolázottságának, nyelvtudásának és jól megválasztott párfogóinak köszönhetően fényes karriert futott be, melynek során a korabeli Európa szinte valamennyi uralkodójával, fontosabb politikusával és jelentősebb tudósával, művészével megismerkedett. 1539-ben a magyar főpapi elit tagjaként, váci püspökként érte a halál. Nemcsak az életpálya rendkívüli, de az a hat évtized is, amely Brodarics születése és halála között eltelik. Születésekor a Hunyadi Mátyás kormányozta Magyarország Európa egyik legjelentősebb középhatalma, a király udvara pedig a humanizmus fellegvára; halála után két évvel viszont Buda már a töröké, az ország pedig másfél évszázadra három részre szakad.

Szerző: Péterfi Bence

Kronosz Kiadó, 2014

Vajon hány, a középkori Magyar Királyságban élt személyről mondhatjuk el biztosan, hogy rendszeresen járt a Szent Római Birodalomban, ott jelentékeny birtokokkal rendelkezett, bejáratos volt a német-római császár udvarába, Észak-Itáliában a franciák ellen hadakozott? Ha sok emberről nem is, a kötet hőséről, Kövendi Székely Jakabról ez bizton állítható. Valóban a Hunyadiakkal állt rokonságban Székely és ennek köszönhette, hogy Mátyás király felfigyelt rá, befolyásos tisztségekkel halmozta el? Miért döntött úgy mégis, hogy Hunyadi Mátyás halála után nem annak fia, Corvin János, hanem a Habsburgok mellett teszi le a voksát, és miért maradt meg azután is támogatóik között? Hogyan sikerült a magyar király szolgálatában megszerzett vagyonát, kiépített kapcsolatrendszerét a későbbi időkben megőriznie, tovább gyarapítania? Ilyen és ehhez hasonló fordulatokban gazdag karrier, amely megannyi kérdést vet fel, a kötet főhősének, Székely Jakabnak jutott osztályrészül.

Az Újlaki Lőrinc és szövetségesei elleni királyi hadjárat (1494-1495)

Szerző: Fedeles Tamás

Szegedi Középkorász Műhely, 2012

A Jagelló-kor históriájának egyik ismert epizódja a II. Ulászló király Újlaki Lőrinc herceg és szövetségesei ellen vezetett hadjárata, azonban magáról az akcióról eleddig nem született feldolgozás. Az események rekonstruálására vállalkozó történész jelentős forrásbázisra támaszkodva, széles kontextusba ágyazottan mutatja be a belháború históriáját. A kötetben feldolgozott téma nem csupán had- és politikatörténeti interpretációkra kínál lehetőséget, hanem komplexitása révén társadalom-, család-, birtoklás- és művelődéstörténeti vonatkozásai is figyelemre méltóak. Ezek alapján pedig vélelmezhető, hogy nem csak a szűk szakmai közönség számára kínál tartalmas olvasmányt.

Szerző: Rugonfalvi Kiss István

Attraktor Könyvkiadó, 2015

A történetírók között jelentősek voltak a nézeteltérések abban a tekintetben, hogy milyen jog alapján töltötték be a trónt az Árpád-korban. Ez a kötet erre keresi a választ...

„A Ducatus elvont értelemben jelenti általában a trónörökösi intézményt, tárgyi értelemben pedig azt a területét, melyet a trónörökös csaknem függetlenül, csaknem teljes felségjoggal és királyi módon berendezett udvartartással bírt. E terület általában az ország egyharmad része volt és kezdetben a Tiszántúlra, később Horvát-, Tótorszára és Dalmáciára terjedt ki.”

COLLECTANEA VATICANA HUNGARIAE, Classis I, Vol. 12. / PUBLICATIONES ARCHIVI DIOECESANI IAURIENSIS, Fontes, studia 23

Feltárta és közreadja: Nemes Gábor

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2015

VII. Kelemen pápának a kötetben kiadott, 1523 és 1526 között kelt 150 levele a magyar történelem egyik legizgalmasabb korszakába ad betekintést. Megismerkedhetünk a szentszéki és a magyar diplomácia működésével, azzal, hogy hogyan próbált a pápa segíteni a végveszélybe sodródott Magyarországon.

Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez IV. (1360-1372)

Szerzők: Jakó Zsigmond, Hegyi Géza, W. Kovács András

MTA BTK Történettudományi Intézet - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, 2015

Abból a felismerésből kiindulva, hogy az erdélyi múlt régi forrásai csak nemzetközi munkamegosztással tárhatók fel, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára teret biztosít kiadványai sorában a magyar kutatás ilyen eredményeinek közzétételére. Ezzel a sorozatával a középkori erdélyi vajdaság okleveles forrásainak kritikai számbavételét kezdte el, amit - az elképzelés szerint - idővel a fejedelemség, majd a nagyfejedelemség történetének legfontosabb egyéb iratanyaga követne.

Kiegészítés Moravcsik Gyula „Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai” című forrásgyűjteményéhez

Opuscula Byzantina

Szerző: Olajos Terézia

Lectum Kiadó, 2015

Az 1972-ben elhunyt nagy magyar bizantinológus, Moravcsik Gyula „Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai” című alapművének kiegészítéseként született Olajos Terézia jelen munkája. Az utolsó fél évszázadban a nemzetközi bizantinológia hatalmas forráskiadási tevékenysége nyomán számos irodalmi alkotás és főleg dokumentum vált hozzáférhetővé, amelyek a korai magyarságra is vetnek némi fényt.

Szerző: Pálosfalvi Tamás

MTA BTK Történettudományi Intézet, 2015

A könyv a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb kiterjedésű megyéje, a szlavóniai Körös nemesi társadalmának vezető rétegét vizsgálja társadalomtörténeti megközelítésből az 1400 és 1526 közötti időszakban. Rövid historiográfiai áttekintés és részletes módszertani bevezetés után az elemzés tárgyául kiválasztott családok történetét ismerteti, különös tekintettel a politikai tevékenységre, birtoktörténetre, hivatalviselésre és házassági politikára. A könyv második része a családtörténeti adatok különböző szempontú elemzése. Külön fejezet foglalkozik a családok eredetének kérdésével, egy másik a birtokforgalom és társadalmi mobilitás problémájával, míg további fejezetek a familiaritást és hivatalviselést, a házassági stratégiákat, valamint a nemesség és a királyi udvar, illetve az egyház kapcsolatát vizsgálják.

Szerző: E. Kovács Péter

Corvina, 2014

2008 után újabb kötettel jelentkezett a Corvina Kiadónál E. Kovács Péter. A Hétköznapi élet Mátyás király korában sikere után takaros vállalkozásba kezdett. Könyvet írt Luxemburgi Zsigmond sienai napjairól. Reményeink szerint a tudományos publikációk valamennyi ismérvét felvonultató monográfiát mind a szakma, mind az érdeklődők örömmel veszik a kezükbe. Közel hatszáz év távlatából az uralkodó sorsából kilenc hónap feltárása merészségnek tűnhet, de Klió követőinek ez a feladata.

A szöveg elolvasása után el lehet dönteni, igaza van-e a szerzőnek. Valóban a történetírás az egyik legszórakoztatóbb szellemi játék?

The Court Account Book of Sigismund Jagiellon (1504-1507)

Szerkesztő: Rábai Krisztina

Quintus Kiadó, 2014

A kezünkbe vett forrást nemcsak a sűrűn megforduló követek és a követségek, kézbesített levelek hátterében felsejlő aktuálpolitikai események teszik izgalmassá, hanem azoknak a színes mozaikoknak az egyes elemei, melyeket összerakva árnyalt képet kaphatunk a magyar történelemhez is ezer szállal kapcsolódó Zsigmond lengyel hercegnek és udvartartásának mindennapjairól, betegségeikről, utazásaikról, táplálkozásukról, kedves időtöltéseikről, mulatságaikról, harcaikról, ruházatukról, s emellett felsejlik az őket körülvevő világ képe is.

Fordította: Bollók János, Kristó Gyula

Szent István Társulat, 2014

A kötet államalapító királyunknak fiához, Imre herceghez írott híres Intelmein kívül közli fennmaradt 56 törvényfejezetét is.

Tanulmányok Deér József (1905-1972) professzor születésének centenáriumára

Capitulum; 2.

Szerkesztő: Koszta László

JATE Press, 2006

Fejezetek a középkori magyar egyház történetéből

Capitulum; 3.

Szerző: Koszta László

JATE Press, 2007

Fejezetek a Bega-parti város 1552 előtti történetéből

Capitulum; 4.

Szerző: Petrovics István

JATE Press, 2008

Medieval Historical Studies in Memory of Zoltán J. Kosztolnyik

Capitulum; 6.

Szerkesztő: Petrovics István - Tóth Sándor László - Congdon, Eleanor A.

JATE Press, 2010

Szerző: Bollók János

JEL Könyvkiadó, 2008

"Mivel felfogom és tökéletesen érzékelem, hogy mindent, amit Isten akarata megalkotott és eleve elrendelése elrendezett – mind a tágas mennybolton, mind a földnek az emberi élet számára alkalmas tájain – törvény éltet és tart fenn; s mivel azt is bizonyosan tudom, hogy mindazok összességét, amiket Isten kegyelme az emberi élet haszna és méltósága érdekében adományozott: tudniillik a királyságokat, a consulságokat, a hercegségeket, az ispánságokat, a főpapi tisztségeket és egyéb méltóságokat részint isteni tanítások és rendelkezések, részint világi – mégpedig nemes, korban előrehaladott férfiaktól származó – tanácsok és javaslatok irányítják, védelmezik, osztják szét és egyesítik; és mert kétséget kizáróan tudom, hogy a földön mindenütt minden rendbéliek, bármely méltóságban vannak is, nemcsak kísérőiket, barátaikat, szolgáikat tanítják, látják el tanácsokkal és javaslatokkal, hanem a gyermekeiket is, így hát én sem restellem, hőn szeretett fiam, hogy az evilági életemben tanítsalak, tanácsokkal és javaslatokkal lássalak el téged, hogy általuk szebbé tehesd mind a magad, mind az alattvalóid erkölcseit, amikor majd – ha a legfőbb hatalom is engedi – utánam uralkodni fogsz."

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2005

A kötet Győr megye középkori hatóságának teljes, eddig zömében kiadatlan iratanyagát teszi közzé teljes szövegében. A bevezető tanulmány feltárja a megye működését, és a mindenkori tisztikar személyi összetételét is feltárja a források lehetőleg teljes felgyűjtésével.

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 19

Szerző: Dreska Gábor

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2014

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 10

Szerző: Dreska Gábor

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2010

A pannonhalmi konvent közhitelű működésének dokumentumait összegyűjtött okmánytár újabb része a XV. század második felének okleveleit közli. A kötet az előző részekkel azonos szerkesztési elveket követve törekszik a vizsgált hiteleshellyel kapcsolatba hozható valamennyi forrást teljes szövegében publikálni, a közhitelű intézmény működését annak kiadványain keresztül bemutatni. Az oklevelek, részben tartalmuk, részben pedig hátlapi feljegyzéseik egyre gyarapodó volta okán, az idő előrehaladtával nem csak a hiteleshelyi munka mindennapjaiba engednek mind több alkalommal közvetlen bepillantást, hanem rajtuk keresztül a központi hatalom XV. századi Magyarországon történt változása is nyomon követhető.

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 8

Szerző: Dreska Gábor

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2008

A pannonhalmi bencés konvent hiteleshelyének kiadványait tartalmazó okmánytár második kötetét tartja kezében az érdeklődő. A sorozat a már megkezdett módon igyekszik a közhitelű intézmény működésének fennmaradt dokumentumait teljes szövegükben publikálni, elsőként kísérelve meg egy középkori hiteleshely tevékenységét annak kiadott oklevélszövegein keresztül bemutatni. A Győr, illetve részben Komárom, Veszprém, Vas, Sopron és Pozsony megye területét érintő források egyik fele a konventhez forduló magánszemélyek közvetlen kérésére született: adásvétel, birtokcsere, elzálogosítás, illetve az irat kiállítását kérő személy egyéb, jogi természetű felvallását tartalmazzák.

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 6

Szerző: Dreska Gábor

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2007

A pannonhalmi bencés konvent hiteleshelyének kiadványait tartalmazó okmánytár első kötetét tartja kezében az érdeklődő. A vállalkozás a közhitelű intézmény működéséhez köthető valamennyi dokumentumot igyekszik eredeti szövegében publikálni, bemutatva a vidéki írásbeliség egyik szereplőjének feladatait, és a központi bíróságok által is igénybe vett egyházi testület tevékenységét. A közölt oklevelek felét a hozzá forduló magánszemélyek közvetlen kérésére adta ki a konvent. Ezek ingatlanok adásvételét, zálogba adását és cseréjét, illetve az irat kiállítását kérő személy egyéb, birtok- vagy magánjoggal kapcsolatos felvallását tartalmazzák.

Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században

A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 5

Szerző: Neumann Tibor

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2007

Jelen kötetben az érdeklődő egy középkori, 1546-ban kihalt várbirtokos nemesi család történetét olvashatja, amely nevét a Kis-Kárpátokban emelkedő és általuk 1446-ban megszerzett Korlátkő váráról kapta. A könyv a családdal kapcsolatos történeti eseményeket a családfők életrajzán keresztül mutatja be, akik között Újlaki Miklós szolgálatában tevékenykedő vezető főúri familiárist, komáromi ispánt és diplomatát, királyi kamarásokat, végül a Mohácsnál elesett Péter királyi udvarmester személyében egy nagyhatalmú bárót is találunk.

Szerző: Somogyi Győző

Zrínyi Kiadó, 2014

Mátyás király az akkori Európa egyik legnagyobb haderejét tartotta fegyverben. Ennek alapját a vármegyék zászlói alatt szolgáló nemesség, a főurak és főpapok bandériumai, a kiváltságos népek (székelyek, szászok, kunok) csapatai, a jobbágytelkek utáni telekkatonaság, végül a végszükségben hadra kelt parasztság és polgárság képezte. Mátyás emellett kiépített egy állandó zsoldos hadsereget is. Ez nehézlovasságból, nehézgyalogságból, szekérvárból, tüzérségből, huszárságból és folyami hajóhadból állt. Mátyás hadjáratait személyesen vezette, mint kiváló hadvezér, bátor lovag és tapasztalt bajvívó, aki egyúttal a hadmérnöki és haditechnikai újítások iránt is érdeklődött.

Tanulmányok a középkori hadszervezet és katonai logisztika kérdéseiről

Szerkesztette: Pósán László, Veszprémy László

Zrínyi Kiadó, 2013

Magyar nyelven ez az első kötet, ami a középkori hadellátás és katonai logisztika kérdéseit tárgyalja. A 14 tanulmány a logisztika legkülönbözőbb kérdésköreit tekinti át Európa egyes területein, majd hangsúlyosan Magyarországon. A tanulmánygyűjtemény arra törekszik, hogy felvillantsa a katonai logisztika komplexitását és bonyolultságát a Bizánci Birodalomtól egészen a 16. századi magyar várleltárakig. A tanulmányok széles műfaji skálán mozognak, a nagyobb időbeli távlatokat átfogó értekezések mellett konkrét hadi eseményeket, hadszervezeti jelenségeket elemző írások is olvashatók.