Egyéb vallások

Szerkesztette: Fazekas Csaba – Jakab Attila – Petrás Éva – Szita Szabolcs

Gondolat Kiadó, 2017

Jehova Tanúi a XX. század eleje óta élnek Magyarországon. A Horthy-korszakban hol kommunistának, hol cionistának nyilvánították őket. A Rákosi- és Kádár-korszakban nyugati ügynököknek, Amerika-bérenceknek, rendszerelleneseknek, szovjetelleneseknek, demokráciaelleneseknek bélyegezték őket. A rendszerváltás után is megkapták a társadalomra való veszélyes, a családellenes, nemzetellenes fanatikus szekta minősítéseket.

Napjainkban közel negyven ezren vannak a közösség tagjai és a velük rendszeres kapcsolatban lévő, Bibliát tanulmányozó személyek. Kik is valójában Jehova Tanúi? Hogyan élte túl a közösség a XX. század megannyi megpróbáltatását és üldöztetését. Mi a helyük és szerepük a mai magyar társadalomban? Négy történész levéltári kutatásai, visszaemlékezések és bírósági iratok alapján rajzolja meg a közösség magyarországi történetét.

Szerző: Vassányi Miklós

L'Harmattan, 2017

A Szellemhívók és áldozárok kötetcím az amerikai őslakos vallások két fontos jelenségét nevezi meg. A szellemhívó szó az inuit (eszkimó) angekok, dán ndemaner kifejezés pontos fordítása, régi magyar áldozár (áldozópap) szavunk pedig itt az azték és inka vallási specialistára utal. A kötet ennek megfelelően tagolódik három egy inuit, egy azték és egy inka vallástörténeti részre. Az egyes részeket forrástani tanulmányok vezetik be, melyek történeti-filológiai módszerrel ismertetik meg az olvasót a legfontosabb vallástörténeti forrásszövegekkel. A forrástani bevezetést minden részben számos rövidebb-hosszabb szemelvény követi a leírt forrásokból.

Szerző: Baán István

Szent Atanáz Kiadó, 2016

Baán István "Uram, Tehozzád kiáltok!". Kis könyv a bizánci liturgiáról c. könyvének a témája: Milyen a bizánci liturgia?

A szerző a több évtizedes lelkipásztori tapasztalatait is beleszőtte ebbe a könyvbe, mindamellett, hogy érthető, "emészthető" formában teszi közzé az érdeklődésre és megértésre számot tartó ismereteket.

Szemelvények XX. századi görög ortodox atyák tanításaiból

Szerző: Tácisz, Dionísziosz

JEL-Odigitria Kiadó, 2016

„Éjinai Jerónimosz atya hasznos tanácsa: »Légy másmilyen kívülről, mint amilyen belül vagy. Hogy is mondjam csak? Légy elrejtett ember!«”

Többek között ezeket a belső életre ösztönző egyszerű, ám lelki hasznú szavakat idézi könyvében a szerző, Dionísziosz Tácisz ortodox pap, aki a görögországi Kónica városában templomi elöljáróként szolgál. Gyűjteménye, amelyet nem csupán szerzeteseknek, hanem világi hívőknek is szánt, tizennégy, közelmúltbeli görög lelkiatya mondásait, spirituális tanácsait tartalmazza.

Áthoszi Sziluán (1866-1938) élete, tanításai és írásai

Szerző: Szofronyij apát

Szerkesztő: Havasi Ágnes, Imrényi Tibor

JEL-Odigitria Kiadó, 2016

Áthoszi Sziluán a XX. századi ortodox keresztény lelkiség kiemelkedő alakja. Egyszerű orosz földművesek gyermeke volt, aki a falusi iskolában mindössze két osztályt végzett el. Görögországba, az Áthosz-hegyre ment, szerzetes lett, és élete végéig ott is élt. Lelki életének valódi mélysége csak kevesek előtt mutatkozott meg élete során.

Szerző: Tácisz, Dionísziosz

Szerkesztő: Havasi Ágnes

JEL-Ogiditria Kiadó, 2016

„Éjinai Jerónimosz atya hasznos tanácsa: »Légy másmilyen kívülről, mint amilyen belül vagy. Hogy is mondjam csak? Légy elrejtett ember!«”

Többek között ezeket a belső életre ösztönző egyszerű, ám lelki hasznú szavakat idézi könyvében a szerző, Dionísziosz Tácisz ortodox pap, aki a görögországi Kónica városában templomi elöljáróként szolgál. Gyűjteménye, amelyet nem csupán szerzeteseknek, hanem világi hívőknek is szánt, tizennégy, közelmúltbeli görög lelkiatya mondásait, spirituális tanácsait tartalmazza. Közülük néhány név már ismerősen cseng a magyar olvasók számára.

Szerző: Luca Mazzinghi

L’Harmattan Kiadó, 2016

Az időszámítás fordulópontja körül született Bölcsesség könyve kulturális interakciók gyümölcse. Alexandriai szerzője az Ízisz-kultusz, a különböző misztériumvallások hiedelmeit, a sztoicizmus és a középplatonizmus eszméit rendkívüli könnyedséggel ötvözi a zsidó ősök hagyatékával. A hellenisztikus kultúra és a zsidó hagyományok iránt érdeklődő olvasók Luca Mazzinghi hozzáértő vezetésével ismerhetik meg a könyv gazdagságát. Történelem és a történelem megértése iránti igény eleven párbeszéde a mű, találkozások közege: tradíció és modernitás; tanult, átadott ismeretek és praxis; egyén és közösség; vallás és erkölcs találkozásának terepe.

Régmúlt idők titokzatos vallásai

Szerző: David Douglas

Kossuth Kiadó, 2012

Hallott már Ön a modern druidákról? A kami-imádatról? A Sakti-kultuszról? Ismeri a Fekete Madonna-ábrázolások eredetét vagy éppen a tudós Püthagorasz misztikus tanításait? Mit tud a New Age-ről? Mi a véleménye a spiritisztákról? Mi köze mindehhez Goethének, Arthur Conan Doyle-nak és Churchillnek? A válaszokat nagyalakú, vadonatúj albumunk rejti.

Titkok - tények - talányok

Szerző: Giulio di Martino

Ventus Libro Kiadó, 2010

A Húsvét-sziget lett volna egy eltűnt ősi kultúra utolsó védőbástyája? Milyen meglepő nyomok maradtak fenn elszigeteltségének köszönhetően? Mit ábrázolnak a moajok, a hatalmas kőarcok? Ősi legendák, tudományos elméletek és új feltételezések között haladunk bolygónk legtávolabbi szigetének felfedezése felé, amelyet lakói „a világ köldökének” neveznek.

Az újpogányság vallástudományi vizsgálata

Vallás a társadalomban - Religion in Society; 1.

Szerző: Szilágyi Tamás; Szilárdi Réka

JATE Press, 2007

Szerző: Rajki Zoltán

Gondolat Kiadó, 2012

Az Egervári-csoport az 1970–1980-as évek egyik legjelentősebb tiltakozó egyházi mozgalma volt a Kádár-korszak második felében. A Hetednapi Adventista Egyházból kiszakadt entitás mindössze ezer-ezerkétszáz főt számlált, de vezetőinek hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere, illetve határozott érdekképviselete miatt viszonylag gyakran olvashatunk róluk a különböző állami szervek, különösen az Állami Egyházügyi Hivatal vagy az állambiztonsági szervek dokumentumaiban. Sőt ügyükkel a korabeli legmagasabb pártfórum, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága is foglalkozott 1982-ben. A szerző széles körű forráskutatás alapján a mozgalom kialakulásának felekezeten belüli és kívüli okait, valamint a két adventista egyházrész egymással, az állami szervekkel, illetve az adventista világszervezettel való kapcsolatának alakulását dolgozza fel a rendszerváltozásig. Az 1990. évi IV. törvény ugyanis lehetővé tette a kiszakadt csoport számára, hogy önálló egyházként jegyeztesse be magát, ami a szakadást közjogilag is „szentesítette”.

Szerzők: Máté-Tóth András, Nagy Gábor Dániel

L’Harmattan Kiadó, 2011

A szcientológia a világ egyik legaktívabb és legtöbb vitát kiváltó szervezete a spiritualitások piacán. Tanaival és szolgáltatásaival boldogságot, kiegyensúlyozottságot és hatékonyságot kínál követőinek. Célja az egész bolygó clearré, tisztává alakítása. Kritikusai vallási köntösbe bújtatott üzleti vállalkozásnak tartják, amely öncélú befolyást kíván szerezni a legmagasabb gazdasági és politikai körökben.

A kötetből a szcientológia magyarországi jelenlétéről készült első, átfogó vizsgálat eredményeit ismerheti meg az olvasó. A szervezet tagsága körében végzett kérdőíves vizsgálat, a legtekintélyesebb képviselőivel készített interjúk, az elmúlt tíz esztendő rájuk vonatkozó sajtójának bemutatása és elemzése együttesen egyedülálló tárgyszerű és kritikus leírás.

Fordította: Hamvas Endre

Lectum Kiadó, 2010

A Corpus Hermeticum görög nyelven fennmaradt vallási, filozófiai értekezések gyűjteménye. Szerzőjükről, Hermész Triszmegisztoszról a hagyomány úgy tartotta, hogy az isteni bölcsesség birtokosa, minden tudomány feltalálója, aki tudását csak beavatott tanítványainak tárta fel. A fennmaradt dialógusok e kinyilatkoztatásokat tartalmazzák, amelyek főbb tanításai Istenre, a kozmoszra és az embernek e kozmoszban elfoglalt helyére vonatkoznak.

Jelen kötet, amelynek elkészítéséhez az eredeti görög nyelvű dialógusokat vettük alapul, a hermetikus tradíció alapszövegeit tartalmazza bevezetéssel, és magyarázatokkal ellátva.

Szerző: IV. Ignátiosz

Fordította: Jeviczki Ferenc

L’Harmattan Kiadó, 2000

Ezek az írások a Nyugatot hitünk alapvető kérügmájára emlékeztetik, s teszik mindezt saját problémáinak nyelvén, erős, de egyszerű líraisággal hangsúlyozva Krisztus győzelmét a pokol és a halál (minden formája) fölött. Az Egyházat a feltámadás szentségeként láttatják, melyben a halál birodalma a bennünket itt és most élő lénnyé tevő Lehelet birodalmává változik...

IV. Ignátiosz (Hazim) 1921-ben született. A beiruti egyetemen irodalmat tanult, közben diakónus lett. 1942-től az ortodox ifjúsági mozgalom egyik vezető alakja. 1945-ben a párizsi Szt. Szergij Főiskolára küldték tanulni. Libanonba való hazatérése után a balamandi szeminárium alapítója és első rektora lett. 1961-ben püspökké szentelték, 1970-ben pedig a szíriai Lattaquiey metropolitája lett. 1979. július 2-án Antióchia ortodox patriarchája lett, a rangsor szerint az Ortodox Egyházak harmadik hierarchiája a konstantinápolyi és az alexandriai patriarcha után.

Szerző: Ioanichie Bălan

Fordította: Kicsi Sándor, Mezei Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2008

Ioanichie Bălan (1930-2007) moldvai archimandrita atya második könyvét szeretnénk az olvasó kezébe adni. Ebben két hosszabb interjú található a közelmúltban a Sihăstria monostorban elhunyt nagy hírű ortodox lelki atyákkal, Paisie Olaru (1897-1990) nagyfogadalmú szerzetespappal, illetve egy eredetileg tíz beszélgetésből álló interjúsorozat rövidített változata Cleopa Ilie (1912-1998) archimandrita atyával. Szavaik mindenkihez szólnak, nem csupán a szerzeteseknek, hanem a világiaknak is fontos, életre szóló jó tanácsokat, megszívlelendő útmutatásokat adnak. Az olvasók számára azonban legfőbb életük példája, hiszen a lelki beszélgetések közben egyszersmind személyes életútjuk, portréjuk is kirajzolódik.

Szerző: Hegyi Dolores

Osiris Kiadó, 2003

E forrásgyűjtemény a Polis és vallás. Bevezetés a görög vallástörténetbe című kötet tanulmányozásához kíván segítséget nyújtani a különböző vallási jelenségekre vonatkozó, legfontosabb szövegek közreadásával. A kötetben közölt szemelvények átfogó képet adnak mind a görög kultuszokról, mind a vallási nézetekről. A kultuszokra vonatkozóan néha csak egy-egy késő ókori, illetve bizánci lexikonszócikk vagy a szövegekhez írt lapszéli jegyzet (scholion) állt rendelkezésünkre, máskor pedig viszonylag bőséges feliratos anyagból válogathattunk.