Magyar Napló

Szerző: Majoros Sándor

Magyar Napló, 2017

Az első világháború történetét az irodalom mélyrehatóan feldolgozta, de még mindig vannak benne olyan területek, amelyekhez a fölfedezés izgalmával lehet közelíteni. Majoros Sándor egy irodalmi szempontból ismeretlen terepet, a szarajevói merénylettől a Drina folyó mentén bekövetkezett első csatáig tartó időszakot mutatja be.

A különböző helyszíneken, más-más szereplők által elbeszélt történeteket a háborús készülődés fűzi össze: a Monarchia hadserege Bosznián át vonulva készül a szerbek elleni összecsapásra. Csakhogy a könnyű győzelem reményétől feltüzelt katonák már ebben a számukra furcsa, idegen világban is beleütköznek valami megmagyarázhatatlan akadályba, ami arra készteti őket, hogy átértékeljék a háborúval kapcsolatos elképzeléseiket.

Magyar Napló, 2017

A reprezentatív énekes- és olvasókönyv hiteles, eddig kiadatlan források alapján tartalmazza a Szent Márton püspök, Magyarország fő védőszentjének tiszteletére írt zenetörténeti emlékeinket. A legértékesebb liturgikus és népi alkotásokat gyűjti egybe mai helyesírással, kottákkal és közérthető magyarázatokkal. A könyv melléklete egy zenei CD, amelyen a legjelentősebb énekek meghallgathatók.

Szerző: Jezsó Ákos

Magyar Napló, 2017

Jezsó Ákos legújabb könyve családi ihletettségű regény, hiszen a szerző nagyszülei maguk is átélték a felvidéki magyarság keserű, kisebbségi sorsát, a világháború utáni jogfosztottság időszakát, majd a kitelepítést. A könyv számos történetét az élet szülte és a családi legendárium őrizte, hogy aztán az unoka összegyűjtse és regénnyé formálja. Ez a regény azonban már nemcsak egy családról, hanem egy generáció közös sorsélményéről is szól - legyenek azok magyarok, szlovákok vagy csehek. Hiszen - Adyval szólva - "gyalázatunk, keservünk / Már ezer év óta rokon", külön partjainkat pedig finoman, bölcs öregként köti össze az Idő és a Duna folyama.

Magyar Napló, 2017

"Immár tizenhatodik éve jelenik meg népszerű antológiánk, amely alapkötete a Költészet Napján, április 11-én a Magyar Rádió Márványtermében megrendezésre kerülő, rendkívül sikeres Versmaratonnak.

Az év versei - Az év novellái című kötettel együtt - a magyar irodalmi élet színe-javát tárja az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemény - hagyományainkhoz híven - mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből nyújt színvonalas, sokoldalú válogatást."

Magyar Napló, 2017    

Immár tizenhatodik éve jelennek meg a népszerű antológiák - Az év novellái és Az év versei -, amelyek a magyar irodalmi élet színe-javát tárják az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemények - hagyományainkhoz híven - mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb novelláiból és verseiből nyújtanak színvonalas, sokoldalú válogatást.

Szerző: Serfőző Simon

Magyar Napló Kiadó, 2013

Egy kisfiú árnyalakja jár-kél a könyv lapjai között, megy versről-versre s nézi, amit a költő, a kisfiú felnőtt mása látni és megmutatni akar általa: magának s nekünk, az olvasóknak. Azt a világot, az elmúlt, de sűrű, izgalmas, zsizsegő, folyton mozgó, játékra hívó, élő gyermekkor világát, melyet e költői alakmás jól ismert, hiszen egykor benne élt, de ahová a felnőttnek már nincs, soha nem is lehet visszatérése.

A kötetet Urbán Tibor illusztrációi díszítik.

Szerző: Hencz Hilda

Magyar Napló, 2017

"Románia nem kizárólag a román etnikumúak alkotása. A történelem során élt mellettük számos idegen és kisebbségi. A két világháború közti Nagy-Románia, bár egységes nemzetállamnak nevezi önmagát, egyike Európa legváltozatosabb etnikai palettájú országának. Kiváltképpen a városi kör volt kozmopolita, a burzsoázia pedig nagy mértékben nem román eredetű. Mélyreható kutatások szükségesek ezen etnikumok történelméről. Hencz Hilda jó példával jár elől ilyen szempontból a bukaresti magyarokról szóló könyvével. Románia fővárosa valóban magyar város volt, ahogy voltak időszakok, amikor görög, zsidó vagy éppen német volt. 1930-ban körülbelül 640 ezer lakosából 24 ezer volt magyar nemzetiségű, minden társadalmi és szakmai réteget képviselt. Alapos dokumentálással, figyelemreméltó alapossággal és szakmai szigorral rekonstruálja a szerző lépésről lépésre a bukaresti magyar közösség alakulását. Vitathatatlan történetírási siker. LUCIAN BOIA történész, akadémikus, a Bukaresti Egyetem tanára"

Szerkesztette: Kontra Ferenc

Magyar Napló, 2014

Immár tizenharmadik éve jelennek meg a népszerű antológiák Az év novellái és Az év versei, amelyek a magyar irodalmi élet színe-javát tárják az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemények hagyományainkhoz híven mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb novelláiból és verseiből nyújtanak

színvonalas, sokoldalú válogatást.

Antológia

Szerkesztő: Csontos János

Magyar Napló, 2014

Immár tizenharmadik éve jelenik meg népszerű antológiánk, amely alapkötete a Költészet Napján, április 11-én a Thália Színházban megrendezésre kerülő, rendkívül sikeres Versmaratonnak. Az év versei a magyar irodalmi élet színe-javát tárja az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemény hagyományainkhoz híven mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből nyújt színvonalas, sokoldalú válogatást.

Történelmi esszék

Szerző: Kovács István

Magyar Napló, 2013

Kovács István (1945) – költő, történész, diplomata. Mint költő a Kilencek tagjaként az Elérhetetlen föld című antológiában mutatkozott be 1969-ben. Kutatási területe a XIX. század első felének magyar–lengyel kapcsolatai, különös tekintettel a szabadságharc lengyel résztvevőire. E témakörben több könyve – „Mindvégig veletek voltunk”. Lengyelek a magyar szabadságharcban – 1848–1849; A lengyel légió lexikona – 1848–1849; Csoda a Visztulánál és a Balti-tengernél – jelent meg. A gyermekkor tündöklete című regényéből 2006-ban Budakeszi srácok címmel 1956 emlékezetének szentelt játékfilm készült.

    Ebben a kötetében, amelynek jelenleg bővített és javított változatát adjuk közre, ismeretlen lengyel hősöket kelt életre a szabadságharc idejéből. Közlegények, altisztek, főtisztek állnak elénk, s máris velük masírozunk történelmünk közismert színhelyein, s követjük őket túl a határon is „a nagyvilág magyar vándoraiként”.