Társadalomtörténet, mikrotörténelem

Learning, Intellect and Social Roles: Aristocrats in Hungary and Europe

Speculum Historiae Debreceniense 18.

Szerkesztette: Bárány Attila, Orosz István, Papp Klára, Vinkler Bálint

Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2014

Speculum Historiae Debreceniense 4.

Szerkesztette: Papp Klára, Püski Levente

Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2009

Speculum Historiae Debreceniense

Szerkesztette: Papp Klára, Püski Levente

Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2013

Fejezetek a baranyai zsidóság 18–20. századi történetéből

Szerző: Radnóti Ilona

Kronosz Kiadó, 2012

Fontosnak tartotta, hogy alaposan megismerje és olvasóival megismertesse vallási előírások által is szabályozott önszerveződésüket, szokásaikat. Ezért foglalkozott legfontosabb egyesületeikkel és temetkezési szokásaikkal. Nem kerülte el figyelmét a kiemelkedő személyiségek szerepe. Ezt nemcsak az egyes tanulmányok fontos szereplői esetében fejtette ki.

Szerző: Jakab Réka

L’Harmattan Kiadó, 2014

Az újkori magyarországi zsidó közösségek a magánföldesúri birtokokon, elsősorban az uradalmi központokban jöttek létre; életlehetőségeiket, és így lélekszámuk növekedését is, földesuruktól szerzett kollektív kiváltságaik, továbbá az uradalmi gazdaságpolitikai érdekek határozták meg. Ezek a közösségek a 19. század közepére egy-egy helyi társadalom meghatározó elemévé váltak.

Szerző: Kövér György

Osiris Kiadó, 2014

Kövér György: Biográfia és társadalomtörténet Amikor a rendszerváltás révén az archívumokkal együtt a családi iratok is hozzáférhetővé váltak, Losonczy Gézáról nem a nálunk divatos „politikai életrajzot” próbáltam írni. Hiszen egy politikus cselekedetei nem értelmezhetők a karaktervonások és a karriermotívumok felderítése nélkül. Innen fakadt a pszichobiográfia és az oral history iránti kíváncsiság. Eredeti struktúrakutató társadalom- és gazdaságtörténeti munkáim során is érdekelt, vajon be tudom-e népesíteni élő emberekkel például a piaci intézmények világát. A társadalomtörténet hiába hirdette a történelem „demokratizálását”, ha a korábban elhanyagolt névtelen szereplők nem foglalták el helyüket a Történelem színpadán. De tud a társadalomtörténész individualizálni? Hogyan lehet a csoportoknak arcot adni? Miként lesz a tömegből identitással bíró cselekvő csoport? Megannyi izgalmas kérdés, megéri sorra szemügyre vennünk a válaszlehetőségeket.

(Kövér György)

Szerző: Carlos Rojas

L'Harmattan Kiadó, 2014

A kötet általános bevezetés gyanánt szolgál Fernand Braudel történészi gondolkodásához. Bemutatja, hogy az Annales folyóirat második nagy korszakának vezető alakja a történelem globális felfogásának sajátos koncepcióját alkotta meg, s Braudel intellektuális pályájának teljességre törekvő rekonstrukciójával kulcsokat kínál az életmű legfontosabb darabjainak megértéséhez. Bizonyítja, hogy a braudeli oeuvre hozzájárulása a XX. századi történettudományhoz mind a történelemelmélet és módszertan, mind pedig a problémafelvetés és a historiográfia szempontjából alapvető jelentőségű. Carlos Antonio Aguirre Rojas (1955) a mexikóvárosi Universidad Nacional Autonóma de México társadalomkutató intézetének történészprofesszora, a Contrahistorias című rendszerkritikai folyóirat főszerkesztője. Munkássága kiterjed az új- és jelenkori mexikói történelem jelesül az 1910-es forradalom és az 1994 utáni chiapasi neozapatista autonomista mozgalom kutatásán kívül a XX. századi történetírás és társadalomtudomány, így az Annales és a világrendszer- iskola eredményeinek bemutatására is.

Szerkesztő: Kontler László

Atlantisz Könyvkiadó, 1993

Az egyes magyar társadalmi rétegek addig és annyiban befolyásolták a kormánypolitikát, ameddig és amennyiben " feudálisak" maradtak. A nemesi elit hatalmának alternatívája nem a polgárság uralma, hanem a tekintélyelvű hivatalállam volt...

Elitek túlélési stratégiái a XVI-XX. század viharaiban.

Szerző: Mazsu János

Gondolat Kiadó, 2012

Társadalom és oktatás. Az értelmiség fogalma talán az egyik leggyakrabban használt fogalom a történeti és szociológiai irodalomban. De talán egyike azon fogalmaknak is, amelyek a társadalomkutatóknak a legtöbb kétséget és félreértést okozták azzal, hogy a terminust elmosódott, körülhatárolatlan köznyelvi értelmezéseiben és/vagy rosszul definiáltan alkalmazták; illetve azzal, hogy a különböző történeti, szociológiai megközelítések a fogalom egy-egy jelentős aspektusát kiemelve használták csupán.

Szerző: Perényi Roland

L’Harmattan Kiadó, 2012

A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy 1896 és 1914 között hogyan jelent meg a hivatalos jogi, rendőri, kriminológiai, valamint a társadalmi diskurzusban a modern nagyvárosi bűnözés kérdése. A statisztikusok már a 19–20. század fordulóján megkísérelték a bűnözés mutatóinak elemzését, s ekkor jött létre a bűnözéssel foglalkozó tudomány, a kriminológia is. A rendőrség bűnözőképét ugyanakkor egyértelműen a „rovott múltúak” koncepciója határozta meg.

A bűnözés kérdése fontos szerepet töltött be a modern tömegsajtóban is. Míg a különböző napilapok igyekeztek többé-kevésbé kiegyensúlyozottan tudósítani a különböző bűntípusokról, addig a ponyvák és detektívregények tematikáját egyértelműen a véres bűntények határozták meg. Az 1900-as évek elején jelent meg a népszerű bűnügyi irodalom, illetve a társadalmi élet árnyoldalainak megvilágítását célzó, részben társadalomtudományos módszereket alkalmazó szociális riport.

Szerkesztette: Tóth G. Péter, Németh Ildikó

Balassi Kiadó, 2011

A magyarországi boszorkányüldözés forrásainak (boszorkánypereknek, rágalmazási pereknek, varázslópereknek) szövegeivel foglalkozó újabb kötet soproni iratokat tartalmaz a 16–17. századból. A munka szerkesztői nagyban támaszkodtak Házi Jenő (1892–1986) néhai soproni főlevéltáros gyűjtésére, társadalomtörténeti, várostörténeti kutatásaira. Az általa feltárt perszövegeknek eddig csak töredékét publikálták, és a témával foglalkozó kutatók (Winkler Elemér, Szabó Jenő) is csak szemezgettek a páratlanul gazdag dokumentumanyagból. A források mintegy két év tizede zajló feltárásában a Soproni Levéltár munkatársai tevékenyen közreműködtek. A gyűjtés forrásbázisául elsősorban a tanács ülési jegyzőkönyvek szolgálnak, de található bejegyzés a városi könyvekből és a városi számadáskönyvekből is, más adalékok pedig a szűkebb városvezetés, Sopron Város Választott Polgárságának jegyzőkönyveiből származnak. A kötet a város történeti forráskiadvány-sorozat hagyományainak megfelelően kétnyelvű. A bevezető tanulmányok mellett a pereket rövid magyar nyelvű kivonatok ismertetik. A kötet végén közölt hasznos segédletek (személy-, helynév- és tárgymutatók) teszik teljessé a munkát.

Szerző: Balogh Judit

L’Harmattan Kiadó, 2011

A 16. század második felében az Erdélyi Fejedelemség létrejöttével járó számos változás alapvetően befolyásolta a székelység történetét is. Folytatódott a hagyományos rendi társadalom felbomlása, és a székely előkelők új utakat és módokat találtak az anyagi gyarapodásra, politikai befolyásuk növelésére vagy rangos tisztségek elnyerésére. A főemberek személyiségüktől, alkatuktól és képességeiktől függően különböző tudatossággal és különböző eredménnyel használták ki a változásokból adódó lehetőségeket. A főemberek között voltak olyanok, akik a székelyek ősi „erénye”, joga és kötelessége, azaz a katonáskodás által jutottak hozzá birtokokhoz, ranghoz, tisztséghez. Mások, értve az idők szavát, ügyesen kihasználtak bizonytalan politikai, közjogi viszonyokat, fejedelemváltásokat, háborús vagy békésebb időket.

Szerző: Bartha Eszter

L’Harmattan Kiadó, 2011

A Kádár-korszak és 1989 ma már történelem, méghozzá olyan történelem, amely iránt nemcsak szaktudományos, hanem egyre nagyobb „laikus” érdeklődés is megmutatkozik. A rendszerváltás sokak számára jelentett felszabadulást, de a társadalom széles csoportjai – így az államszocializmus legnagyobb osztálya, az ipari munkásság – nemcsak politikai változást reméltek az új demokráciától, hanem a nyugati életszínvonalhoz való felzárkózást is. Ma már tudjuk, hogy ezek a remények nem teljesültek.

Szerző: Pozsonyi Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2010

Pozsonyi Zoltán könyve egy nagykunsági redemptus família majd két évszázadon átívelő történetét eleveníti meg a család vagyoni helyzetét megalapozó, a helyi vezetőrétegbe emelkedő őstől az utódok generációin át, akik különböző módon éltek a rájuk hagyott anyagi és nem anyagi jellegű örökséggel. Bepillanthatunk a Túrkevén élő Felsővályi Vincze család tagjainak élet-, illetve karriertörténeteibe, a családi konfliktusba, egy ötven esztendőn át tartó birtokperbe, amely többször átrajzolta az egyes generációk esélyeit, társadalmi pozícióit. A gazdag forrásanyag intenzív vizsgálata, a vizsgálati lépték lekicsinyítése révén plasztikusan tárulnak fel az egyes szereplők személyközi viszonyai, egyéni életstratégiái és a mindennapok életteli világa, amely legtöbbször rejtve marad a múlt iránt érdeklődők előtt. A térben is kiszélesedő történet során izgalmas elemzéseket olvashatunk a helyi közösségek és a benne élők kapcsolatáról, valamint a polgárosodás útjára lépő késő rendi társadalomban identitásukat kereső, státuszpozíciójukat alakító emberekről. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik érdeklődnek a társadalomtörténet és a családtörténet iránt, s szívesen elmerülnek a régmúlt korok hétköznapjainak világában.

Szerző: Koudela Pál

L’Harmattan Kiadó, 2010

Egy életút, egy család bemutatása mindig narratíva. Ez a könyv azonban igyekszik a biografikus történetalkotás hagyományos kereteit szétfeszíteni, s teszi ezt azzal a szándékkal, hogy – Giovanni Levi szavaival élve – a kisember életén keresztül mutassa meg a hétköznapi élet törvényeit. A monográfia gerincét tehát Mágócsy-Dietz Sándor (1855–1945) botanikus, egyetemi tanár, akadémikus és családja sorsának bemutatása alkotja, de a tudomány- és művelődéstörténeti szempontok kisebb részét teszik ki ennek a történetnek. Az életmód, a karrier, az iskola, a kapcsolatok ábrázolása dominál, és a népesedés és gazdaságtörténet képezi az elsődleges kontextust.

Szerző: Mattelart, Armand

Gondolat Kiadó, 2008

A párizsi professzor, Armand Mattelart szórakoztató és tanulságos utazásra invitál bennünket a kommunikáció történetében. Megismertet bennünket azokkal az eszközökkel és rendszerekkel, amelyeknek segítségével az emberek a kapcsolatteremtés fáradságos munkáját igyekeztek elvégezni. A ma és még inkább a belátható jövő információs társadalmát véve kiindulópontnak, a történelmi előzmények feltárásában igazi régészi munkát végez: immár a 18. századig vezeti vissza információs korunk alapmintáinak eredetét. Az egyszerű cserefolyamatoktól így jutunk el a javak, emberek és üzenetek körforgásáig, a vasútépítéstől a nagy távolságokat áthidaló kommunikációkig. Eközben az átalakulásokat kísérő ideológiákról és elméletekről is áttekinthető képet nyújt.

Szerkesztette: Fülemile Ágnes, Kiss Réka

L’Harmattan Kiadó, 2008

A kötet egy 2006 februárjában Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei címmel rendezett tudományközi konferencián elhangzott 25 előadás tanulmánnyá formált változatát tartalmazza. A konferencia célja volt, hogy áttekintést nyújtson a jelenleg folyó történeti néprajzi és történeti antropológiai kutatások alapját jelentő írott, képi és tárgyi anyag használatával kapcsolatos kérdésfelvetésekről, módszertani és forráskritikai megközelítésekről, értelmezési lehetőségekről. A bemutatott források egy része még nincs levéltárakba gyűjtve, nem egyszer helyben, a terepmunka során családoknál, vagy intézményeknél megőrzött vegyes iratanyagok, vagy olyan levéltári állományokból kerültek elő, amelyek még feldolgozatlan, publikálatlan állapotban várják jobb sorsukat. A tanulmányokban érintett témák kronológiai spektruma a kora újkortól a 20. század közepéig terjed.

Szerző: Thompson, E. P.

Osiris Kiadó, 2007

Thompson vaskos munkája csaknem fél évszázada (1963-ban) jelent meg először, s az elmúlt évtizedek alatt vitathatatlanul a brit társadalomtörténet-írás klasszikus művévé nemesedett. A monográfia - vagy ahogy a szerző megjegyzi: "inkább témájukban érintkező tanulmányok füzére" - 1780-tól 1832-ig között tekinti át az angol munkásosztály kialakulásának folyamatát. Szemügyre veszi az alapokat, a 18. századi népi tradíciót, azokat a szubjektív tapasztalatokat, amelyekre a munkások csoportjai az ipari forradalom alatt tettek szert.

Szerző: Benda Gyula

Osiris Kiadó, 2006

Benda Gyula az 1970-es évektől a hazai társadalomtörténet-írás egyik megújítója volt. Hatalmas levéltári tudása, rendkívül szerteágazó érdeklődése emelte az első sorba, s mindehhez a nemzetközi történetírói irányzatok, társadalomelméletek, filozófiai problematikák elmélyült ismerete társult. Benda Gyula parancsoló szellemi öröksége arra késztet bennünket, hogy egy életmű-válogatásban gyűjtsük össze sajnálatosan korán lezárult munkássága legfontosabb darabjait. A kötetben legismertebb tanulmányai (mint például a "Parraghyak") mellett megtalálható lesz számos korábban megjelent, de ma már nehezen hozzáférhető írás, valamint idegen nyelven megjelent tanulmányok s korábban kiadatlan - a szerzői hagyatékból származó - írások, előadásszövegek.

Szerző: Sebők Marcell

L’Harmattan Kiadó, 2007

Sebastian Ambrosius késmárki humanista lelkész életpályájának bemutatása a több síkon tevékenykedő főszereplőt az (akár) egymásba fonódó kontextusok rétegeiben próbálja megragadni: a szepességi várostörténet, a protestáns egyháztörténet, a humanista művelődés és oktatás, az udvari-patrónusi rendszer és a Respublica litteraria kontextusaiban. Az életpálya bizonyos szakaszaiban hol megállapodott, hol változó, összeszedett vagy inkoherens, eltökélt vagy bizonytalankodó, önálló és tanácstalan személyiséget látunk.

Szerző: Pukánszky Béla

Attraktor Kiadó Kft., 2003

A sorozatban a magyar polgári történetírás legjelesebb munkáit kívánjuk ismételt megjelentetéssel a szélesebb közönség számára megismerhetővé tenni. Azokat az írásokat, amelyeket a második világháború után nem az adott tudományterület változásának önmozgása, hanem a direkt politikai akarat iktatott ki a tudományos közgondolkodásból, az egyetemi tananyagból és az érdeklődő nagyközönség látóköréből. Tudjuk, hogy a megjelentetendő írások témakörében a legtöbb esetben születtek újabb feldolgozások, de hiszünk abban, hogy a történettudományban is vannak állandó, "örök" értékű művek, melyek időszerűségét nem érinti egy-egy részletük későbbi, mégoly "korszerű" feldolgozásának megjelenése.

Szerző: Eckhardt Sándor

Attraktor Kiadó Kft., 2003

"E könyv két kérdésre válaszol: milyennek látta magát a francia nemzet öntudata, amióta írásban eszmélkedik és mi kapcsolata van ezzel az öntudattal annak a szellemnek, mely a francia irodalomból felénk áramlik? Egy nemzet öntudata sok mindenből kerül össze. Van benne felelet az eredet és hivatás, a honnan? és a hová? kínzó kérdésére. Benne parázslik a fizikai értelemben vett haza, a kenyeret adó föld szeretete összes indokaival. Ott rejlik a főlénytudat, melyre minden népnek szüksége van a nemzetek gyilkos versenyében és benne rajzolódik ki az az erkölcsi arckép, melyet a köztudat saját használatára kielemez múltjából és jelenéből." (Részlet az Előszóból)