Klasszikus vers

Kétnyelvű kiadás

Szerző: John Milton

Jelenkor Kiadó, 2019

Szerző: Apollóniosz Rhodiosz

Corvina, 2018

Perzsa, angol és magyar nyelven, Edward FitzGerald és Szabó Lőrinc fordításában, Varga Sinai Gizella festményillusztrációival

Kossuth Kiadó, 2018

OMAR KHAJJÁM (1048–1131) perzsa költő, matematikus és csillagász Nyugaton elsősorban a Rubáiját című gyűjteményéről ismert. Az eredetileg alkalom szülte, önmagukban álló négysoros, "a múlandóság mámorát" megéneklő elégikus verseket, a rubáíkat első angol fordítójuk fűzte egységes ciklusba. A perzsa költészet legnagyobb remekét három – perzsa, angol és magyar – nyelven adjuk közre. A pazar kiállítású kötet Edward FitzGerald és Szabó Lőrinc fordításában, Varga-Sinai Gizella Iránban élő festőművész varázslatos hangulatú festményillusztrációival jelenik meg.

Szerző: Dante Alighieri

Fordította: Nádasdy Ádám

Magvető, 2017

Dante 1300 körül elhatározta, hogy világraszóló művet fog írni, olyat, amit akkor már ezer éve nem írtak. És sikerült neki, mert nem tragédiát írt, hanem - ahogy ő nevezte - komédiát. Az Isteni Színjáték azért tud sokszor vicces lenni, mert keserű ember írta. Sziklaszilárdan hitt Istenben, de kénytelen bevallani: Istent úgyse lehet érteni. És - a mi szerencsénkre - tett egy nagy felfedezést: nem Istent kell megérteni, hanem az embereket, Isten teremtményeit. Talán őket figyelve megtudjuk, milyen Ő.

Nádasdy Ádám fordításában most önálló kötetben is megjelenik az Isteni Színjáték legizgalmasabb része, a Pokol, jegyzetekkel és utószóval.

Szerző: Hadewijch

Fordította: Daróczi Anikó, Rakovszky Zsuzsa

L’Harmattan Kiadó, 2016

Hadewijch a 13. században élt, valószínűleg Antwerpen környékén. Egy misztikus női kör – begina-közösség – mestere volt. A beginák egy 12. századi, Németalföldön indult női vallásos mozgalom tagjai voltak, közösségekben éltek, de nem köteleződtek el örök fogadalommal az apostoli életre. Hadewijch tanítványai, követői számára jegyezte le látomásait, leveleit és verseit. Nemesi származású nő lehetett, anyanyelvén írt, jól tudott latinul és franciául, és behatóan ismerte kora irodalmát és zenéjét. Ő a holland/flamand nyelvű irodalom első név szerint ismert szerzője.

Szerző: Maria Rilke, Rainer

Szent István Társulat, 2015

RAINER MARIA RILKE (1875–1926) a modern kori német irodalom megújítója. Lírai költészetét gyakran jellemzi gyermeki naivság, a szegények és az élet számkivetettjei iránti részvét, amely keresztény forrásokból táplálkozik. Bár hitét inkább rejti mint vallja, bibliás témákhoz és képekhez gyakran visszanyúl. Pályafutása során több verset írt Szűz Máriáról, kortársait mégis meglepte, hogy 1913-ban – már nagynevű és befutott költőként – szinte kis Mária-oltárt emelt egy versciklussal, melyet önálló kötetben is közreadott Mária élete címmel. Tizenöt költeményről van szó, melyek születéséről Rilke úgy nyilatkozott, hogy Mária-képek és Biblián kívüli szövegek vagy legendák ragadták meg a képzeletét.

Versek

Hetedik Pecsét Könyvek

Szerző: Jacob, Max

Universitas Kiadó, 1998

Max Jacob a 20. század első felében megújuló francia költészet jelentős alakja, 1944-ben halt meg. Az ő verseiből nyújt válogatást a kötet.

Ír eposz a kora középkorból

Fordító: Kiss Sándor

Attraktor Könyvkiadó, 2014

A Cooley-i marharablás története

Szerző: Maria Rilke, Rainer

Farkasfalvy Dénes műfordítása bevezetéssel és jegyzetekkel

Szent István Társulat, 2014

Rilke Szonettek Orfeuszhoz című versgyűjteménye sok szempontból egyedülálló. Az eredeti szonett kevesebb mint három hét alatt készült el 1922 februárjában, és már 1923-ban könyv alakban meg is jelent. Ezek a szonettek tehát Rilke utolsó korszakához tartoznak, négy évvel halála előtt írta őket. Az első világháború után a költő lelki zavarokkal és gátlásokkal küzdve több évig semmiféle teljes mű megírására nem volt képes. Belső világán valami lelki bénultság uralkodott el. Ebből a siralmas helyzetből viharosan rázúduló megrázkódtatásként mozdította ki Wera Ouckama Knoop halálának híre.

Attraktor, 2013

Könyvünkben a középkori Anglia legendás útonállójának, az erdők királyának, Robin Hood-nak a korabeli krónikákban, illetve népballadákban, valamint a vásári színművekben előadott történetei találhatóak magyar fordításban. A kötetet a fordító részletes kommentárja és jegyzetei és teszik teljessé. (Kötetünk követi az első részt, mely egy hosszabb Robin Hood balladával ismertette meg a magyar olvasókat.)

Attraktor, 2013

Könyvünkben a középkori Anglia legendás útonállójának, az erdők királyának, Robin Hood-nak az egyik legkorábbi, 16. századi verses krónikája található magyar fordításban. A kötetet a fordító jegyzetei és utószava teszik teljessé. (Követi ezt a második rész, mely újabb Robin Hood krónikákkal ismerteti meg a magyar olvasókat.)

Szerző: Tasso, Torquato

Szent István Társulat, 2013

Torquato Tasso (1544–1595) nemcsak az olasz, hanem a világkultúrának is kiemelkedő alakja, aki az irodalom szinte valamennyi akkor létező illusztris, tudós műfajának kiváló művelője volt, de tartós, máig élő hírnevét elsősorban eposzának, A megszabadított Jeruzsálemnek köszönheti, melyet 1575-ben fejezett be. A történet a keresztes háborúk korában játszódik, amikor az egész keresztény világ összefog, hogy a Szent Sírt visszaszerezzék a muzulmánoktól. Bár a háború már hat éve zajlik, a keresztes hadak még nem jutottak el Jeruzsálemhez. Isten akkor elküldi Gábriel arkangyalt a frank vezérhez, hogy vezetésével kezdjék meg a város ostromát. Ezzel az eseménnyel veszi kezdetét az eposz, melyben keresztények és pogányok állnak egymással szemben, tragikus és megható szerelmek szövődnek, s véletlenek és csodás események sora követi egymást. A megszabadított Jeruzsálem századok óta töretlen népszerűsége és hatása nem véletlen – ezért is adja a Szent István Társulat ismét az olvasó kezébe Tasso remekművét Hárs Ernő fordításában, mely a szerzőhöz méltó, magas költőiségű, s formájában és szellemiségében egyaránt hű az eredeti alkotáshoz. (Prof. Király Erzsébet tanulmányával és jegyzeteivel)

Szerző: Faludy György

Glória Kiadó, 2001

A perzsa, a kínai és a japán költészet után a görög költészetből válogat a költő, vázafestmények és szobrok illusztrációival.

Fordította: Szász Károly

Attraktor Kiadó Kft., 2008

Az európai kultúrtörténet egyik alapműve ez a germán hőseposz. Az Attila hun vezér mítoszától kezdve a német művelődéstörténeten át Wagner operáiig végigkíséri a Nibelung-ének műveltségünket - most végre nem csak beszélhetünk róla, hanem olvashatjuk is Szász Károly örökbecsű klasszikus fordításában.