Irodalomtudomány

Szerző: Péter Ágnes

L'Harmattan Kiadó, 2017

...ezentúl egybeforr ég, föld s pokol...

Annak ellenére, hogy Babits Mihály már 1918-ban fordított tőle, hogy már 1928-ban megjelent az első mélyenszántó magyar tanulmány róla Szerb Antal tollából, hogy mind Babits, mind Szerb Antal érdekes portrét rajzolt róla irodalomtörténetében, hogy 1959-ben az angol romantikus költők közül elsőnek épp az ő verseiből jelent meg tudományos jegyzetapparátussal és bevezető tanulmánnyal ellátott gyűjteményes kiadás, amelyben a magyar prozódia olyan virtuózai készítették el az új fordításokat, mint Weöres Sándor, Gergely Ágnes vagy Orbán Ottó, hogy a modern magyar képzőművészet és költészet rendkívüli alakja, Kondor Béla mesterének tekintette, hogy az 1980-as évek óta egy kandidátusi disszertáció és - csak az ELTE Anglisztika Tanszékén - negyvennégy sikeres szakdolgozat készült művészetéről, mégis ez az első magyar nyelvű, könyv terjedelmű tanulmány, amely azzal az ambícióval született, hogy William Blake költői, festői, grafikai és illusztrátori életművét képzőművészeti és költészettörténeti vonatkozásában egyszerre tárgyalja, s az empirikus tények és az eszmei valóság összeegyeztetéséért vívott küzdelmét s annak konklúzióját, a szimbolikus ábrázolásmód igazolására kidolgozott teológiai álláspontját elhelyezze az európai és az angliai romantikus jelenségek körében.

Szerző: Dr. Fabiny Tibor

L'Harmattan Kiadó, 2016

A figurális értelmezés oly módon teremt összefüggést két szövegbeli történés vagy személy között, hogy az egyik nemcsak önmagát jelenti, hanem a másikat is, a másik viszont magába zárja vagy kitölti az egyiket, mindkettő része az időnek; összefüggésük megértése spirituális, szellemi aktus. Erich Auerbach nyomán a szerző így definiálja a figuralizmust, más néven a bibliai tipológiát. A figura (görögül: typos; magyarul: előkép) ugyanúgy retorikai forma, mint a metafora, ám attól eltérően időben mozgó alakzat, s egyúttal a Biblia nyelviségében gyökerező gondolkodásmód is. Például a Jó pásztor képe metafora, ám a Bárány szimbóluma már tipológia, amely a jelenben a múltat idézi fel; az új eseményt, személyt, dolgot a régiek segítségével érti meg, amelyek az eljövendő árnyékai is egyben.

Szerző: Sepsi Enikő

L'Harmattan Kiadó, 2017

A kötet a képi fordulat különféle művészeti ágakban és a tudományban is megfigyelhető jelenségével, valamint a fogalmi metafora elméleti keretével kívánja bevezetni és összefogni két nagy témáját: a francia költészet és a színház reprezentációhoz fűződő, szerteágazó kérdésfeltevéseit. A könyv első fejezeteiben két olyan kortárs francia költészeti irányzatot taglalunk, melynek viszonya a képhez különböző módon, de meghatározó (Yves Bonnefoy és Lorand Gaspar, valamint Jean-Michel Maulpoix).

Szerző: Beke Albert

L'Harmattan Kiadó, 2017

A dualizmus korának egyik legjellegzetesebb "iránytűje" Gyulai Pál, akinek nemcsak az irodalmi életben volt nagy hatalma, hanem a politikai arénában is jelentős küzdőfélnek számított. Gyulai működését és működésének fogadtatását - hogy annyi dühöt, szenvedélyes felháborodást, neheztelést, sőt gyűlöletet, de ugyanakkor annyi elfogult szeretetet és rajongást is ki tudott váltani - nem lehet csak politikai és esztétikai elveiből megmagyarázni, hanem ugyanilyen mértékben figyelembe kell venni rendkívül jellegzetes, sajátságos egyéniségét is.

Történetek és dalok - CD melléklettel

Szerző: Kováts Kriszta, Nyáry Krisztián

Corvina, 2017

Nyáry Krisztián tizennégy kultúrtörténeti miniesszéje a játék témakörében magyar írókról, művészekről, szerencselovagokról, valamint egy CD Kováts Kriszta dalaival, Fábri Péter dalszövegeivel.

"Vannak észjátékok, amelyeket a legnagyobb érzelmek mozgatnak." (Nyáry Krisztián)

Szerző: Földényi F. László

Jelenkor Kiadó, 2017

Miközben töprengtem a melankólián, s dolgoztam e könyvön, próbáltam elkerülni, hogy megkérdezzék, mit írok éppen. Mert ezt rendszerint egyből követte az újabb kérdés: és mi a melankólia? Amire képtelen voltam válaszolni. Inkább kitérő válaszokat adtam. Pedig évtizedek óta gondolkozom rajta, s már korábban is írtam róla. De mintha a melankólia fogalma magát a melankóliát takarná el. A szavak kisemmizik azt, amiről szólniuk kellene. Minél kézenfekvőbbnek látszik a válasz, annál erősebb a hiányérzet, ami kíséri.

Bővített kiadás

Szerzők: Marianna D. Birnbaum, Esterházy Péter

Magvető, 2017

Huszonhat év telt el azóta, hogy az Esterházy-kalauz megjelent. Marianna D. Birnbaum és Esterházy Péter barátságának és munkakapcsolatának ez volt az első nyilvánosságnak szánt darabja, amit aztán még két beszélgetőkönyv követett, az Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben és az Esterházy Péter hatvanötödik születésnapjára készült Az évek iszkolása.

Az Esterházy-kalauz bővített kiadásához Marianna D. Birnbaum A próza iskolája címmel összegyűjtötte azokat a levélrészleteket, amelyeket Esterházy kvázi munkanaplóként küldött neki a Hrabal könyve, a Hahn-Hahn grófnő pillantása és a Harmonia Calestis írásának idején. Az idézetekkel, fotókkal, kéziratokkal kiegészített kötet bepillantást enged az írói műhelybe, a munka közbeni bizonytalanságokba, a tervezés és a szerkesztés titkaiba.

Szerkesztette: Buda Attila, Pataky Adrienn

Gondolat Kiadó, 2017

A nagyhatású irodalmi folyóirat első nemzedéke két meghatározó alakjának, Babits Mihálynak és Gellért Oszkárnak a (hivatalos, ritkábban magánéleti) levelezése kiválóan megmutatja a Nyugat szerkesztési mechanizmusát. A kéthetente 80-100 oldalnyi terjedelemben megjelenő folyóirat számait rovat szerint megosztva, oldalra lebontva kellett megtervezniük, és minden egyes verset, írást is meg kellett szerkeszteniük, ami a mai technikai lehetőségek mellett is szép teljesítmény lenne. Babitsnak a versek, cikkek, kritikák, míg Gellértnek a széppróza terén lett döntő szava. A folyóirat szerzői, szerkesztői olyan névsort alkotnak, akikből biztonsággal összeállítható lenne a kor irodalomtörténete – hiányérzet nélkül.

Historia Litteraria 33.

Szerző: Vörös Imre

Universitas Kiadó, 2017

A felvilágosodás kori magyar irodalom egyik legfontosabb képviselőjének, Péczeli Józsefnek a munkásságát áttekintő kismonográfia igyekszik minden eddiginél teljesebb képet adni Péczeli gazdag és változatos tevékenységéről. A komáromi lelkész fordítói egyéniségét a mély érzelmesség és a természeti szépre való fogékonyság jellemzi. Dramaturgiai érzéke nyilvánul meg abban a szövegformálásban, ahogyan „haszonnal mulattató” mesefordításaiba gyakran sző párbeszédeket, növelve a történetek teatralitását. Külön fejezet foglalkozik Péczeli prédikációival: prózastílusának igényessége mindenekelőtt ezekben figyelhető meg. Az olvasóközönség tájékozottságát nem csupán fordításaival kívánta gazdagítani, hanem tudománynépszerűsítő folyóiratával, a Mindenes Gyűjteménnyel is.

Egy szerkesztő emlékei

Szerző: Márványi Judit

Magvető, 2017

Márványi Judit a Magvető, majd a Szépirodalmi Kiadó szerkesztőjeként nagy idők nagy tanúja volt. Szerkesztette többek között Eörsi István, Füst Milán, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Polcz Alaine könyveit. De nemcsak munkája, élete is tanúság: még kamasz, amikor a szüleit 1944-ben meggyilkolják; életútja az újrakezdés és az értelmes élet keresésének nagy története. Itt olvasható először az a megrázó és felemelő életútinterjú, amit Csalog Zsolt 1987-ben készített vele. A könyvben emellett helyet kapnak nagyszerű irodalomértelmező írásai Szép Ernőről, Nemes Nagy Ágnesről, de ugyanígy a szüleiről írt visszaemlékezései is, és egy friss beszélgetés a legkedvesebb munkáiról.

Sárközi György életpályája

Szerző: Sárközi Mátyás

Kortárs Könyvkiadó, 2017

Sárközi György (1899-1945) költő, író, műfordító, lektor és lapszerkesztő életútját, művészi pályáját rajzolta meg fia, Sárközi Mátyás hosszas kutatással, családi emlékek "előhívásával" és a versek értelmezéssel.

Sárközi György a magyar költészet kivételes tehetsége volt, aki a a világháborúk közti évek művészvilágában tiszta, mélyen hívő, finom, elegáns, mégis határozott és intellektuális jellegű, formailag különös szépségű poétikájával tűnt ki.

Szerző: Ben Greenman, Mariel Hemingway

Tericum, 2017

Mariel Hemingway néhány hónappal azelőtt született, hogy a nagyapja, Ernest Hemingway Nobel-díjas író önkezűleg véget vetett az életének. A Hemingway család generációk óta szenvedett az alkoholizmustól, a mentális betegségektől és a sérült emberi viszonyoktól.

A három Hemingway lányunoka közül a legidősebb, a tehetséges művészlélek, Muffet súlyos skizofréniával küzdött, a középső, a gyönyörű szupermodell, Margaux öngyilkos lett. A legkisebb lány, Mariel volt az egyetlen, aki szembe szállt a családját sújtó átokkal. Ő volt az egyetlen, aki felülkerekedett a terhelt genetikai örökségen, és normális életet tudott élni.

Szerző: Nádas Péter

Jelenkor Kiadó, 2017

Aki olvasta a Párhuzamos történeteket, minden bizonnyal örömmel böngészi a regényben elbeszélt események hitelességét megalapozó, az ábrázolt korszakok levegőjét érzékeltető, a szerzőt a mű megírásában segítő dokumentumokat, továbbá Christina Viraghnak, a kötet német fordítójának bevezető esszéjét, a regény szerzőjével készült interjúkat és a jelentősen bővített záró tanulmányt Radics Viktória tollából. De legalább ennyire érdekesek a könyv illusztrációi, melyek részben Nádas Péter saját munkái, részben a háromkötetes nagyregényben ábrázolt helyszíneket, korokat felidéző archív fényképek.

A Párhuzamos olvasókönyv második kiadása számos új fotóval és dokumentummal gazdagodott.

Szerző: Ötvös Anna

Helikon Kiadó, 2017

Ki volt Matzner Lola, Márai Sándor rejtőzködő felesége, írásainak első olvasója, akit naplóiban csak L. kezdőbetűvel jelöl? Mi a személyes története? Ötvös Anna kassai történész-könyvtáros, Márai-kutató az L. betű mögé akart nézni, kiemelni alakját az ismeretlenségből. Szó szerint a szemétből került hozzá Matzner Lola fotóalbuma, amelynek anyaga könyvünkben látható először. Ötvös Anna valódi leletmentést végzett, leporolta a képeket, levéltári és sajtóforrások, levelek, naplók, interjúk segítségével felderítette a fotókon látható figurák családi viszonyrendszerét.

Szerző: Márai Sándor

Helikon Kiadó, 2017

Márai Sándor naplóinak XVII. kötete az 1978-1981-es időszakot öleli fel, amelyet ideiglenesség, átmenetiség, állandó úton levés határozott meg: Amerikából Európába, Salernóba, és onnan vissza; helyet, utolsó otthonukat keresték feleségével. Európa ekkor már csak "idegen ismerősség" számára, Amerika jelenti az "ismerős idegenséget", az óceán, a tágasság, a "nagyvilági táj" perspektíváját, végül San Diego lesz fizikailag beszűkülő életük színtere. Legotthonosabban azonban, ahogy többször is lejegyzi, a repülőúton érzi magát, kontinensek, óceánok fölött, eltávolodva mindentől. Az elmúlásról, a betegségekről tárgyilagos, sőt időnként szarkasztikus hangon beszél, ugyanolyan távolságtartással, mint ahogy a világpolitikai híreket és - bármennyire elbűvöli is - a technikai, tudományos vívmányokat rögzíti.

Szerző: Takács Ferenc

Gondolat Kiadó, 2017

Az imamalom egyhangúságával szajkózunk mindenféle áhítatos bölcsességet, magától értetődőnek vett, vitán felül álló hittételeket és hatékonynak gondolt varázsformulákat „ezeréves határokról”, „őshonos mangalicáról”, „a magyar gondolkodás mellérendelő jellegéről” és hasonlókról. Kulturális emlékezetünk is erre a rugóra jár: Shakespeare, ugyebár, „mindent tudott az emberről”, Mozart „a zene egyetemes zsenije” volt (sőt „Krisztusa” – evvel az utóbbi hittétellel Csajkovszkij állt elő). Pedig ha ezeknek a szóvirágoknak a tövénél megkapirgáljuk a talajt, gyakran valami egészen más fordul ki a napvilágra: kiderül, hogy valójában semmi sem (egészen) úgy van, ahogy gondoljuk, hogy valójában – Karinthy Frigyes szavait idézve – „minden másképpen van”, mint hinni szeretnénk.

Szerkesztette: Tringl László

Tinta Kiadó, 2017

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF (1813--1871) sokoldalú személyiség volt, elsőrangú író és politikus, számos eszmetörténeti, politikai és szépirodalmi munka alkotója, a Batthyány-kormány (1848), majd az Andrássy-kormány (1867--1871) vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Eötvös Loránd, a kiváló fizikus apja.

Szépíróként három nagy regénye a legnevezetesebb: A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben.

Báró Eötvös József számára az aforizmák nagyon fontosak voltak, kifejezetten kedvelte őket: élete egyik első publikációja a Bel és Kül Világ (1833) című aforizmasorozat, utolsó műve a bölcsességeket tartalmazó Gondolatok voltak.

Szerző: Meller Ágnes

Gondolat Kiadó, 2017

1995 fagyos decemberében szerettei és barátai a Kozma utcai temetőben vettek búcsút Meller Ágnestől, aki a hetvenes-nyolcvanas években a fokozatosan megnyíló szellemi horizont alatt dolgozó filozófusok, irodalmárok fordítója, szerkesztője, tanítója, vendéglátója, vacsoráztatója, pótmamája, történelmi információ- tárháza, az első magyarországi független demokratikus szakszervezet szállásadója és háziasszonya, kifogyhatatlan anekdotázó és adakozó volt.

Szerző: John Le Carré

Agave Könyvek Kiadó, 2017

John le Carré mindig a legidőszerűbb politikai kérdéseket feszegette a regényeiben, legyen szó a brit hírszerzésnél töltött szolgálatáról a hidegháború idején, az új világrend kialakulásáról a kilencvenes években, vagy az írói karrierjének késői csúcspontjáról, amikor Hollywood sorra filmesítette meg a műveit.

Ebben az életrajzi könyvben olyan eseményeket mutat be, amelyeknek részese volt, azzal a morális kétértelműséggel, ami a regényeit is áthatja. Többek közt olvashatunk egy bejrúti szálloda papagájáról, ami a gépfegyverropogást és Beethoven V. szimfóniáját tökéletesen utánozza; a temetetlen holtak ruandai múzeumáról, ahol a szerző az országban lezajlott vérengzés után járt; 1982 szilveszteréről, amit együtt ünnepelt Jasszer Arafattal és parancsnoki karának tagjaival; egy német terrorista nővel létrejött találkozójáról a Negev-sivatag börtönében; a Nobel-díjas Andrej Szaharovról, a nagy atomfizikusról, szovjet ellenzékiről; két korábbi KGB-főnökkel folytatott beszélgetéséről.

Szerző: Astrid Lindgren

Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 2017

Tizenhét bőrkötéses füzet. Valamennyi egy ruháskosárban lapult Astrid Lindgren hajdani lakásában, és csak egy évtizeddel az írónő halála után, 2013-ban kerültek elő. A füzetek egyetlen naplóvá állnak össze, amelyet a háború kitörésétől egészen 1945 szilveszteréig vezetett. A kézírásos bejegyzések mellett fotók, több tucat újságcikk is található, valamint olyan levélátiratok, amelyekhez Lindgren a "piszkos meló" során jutott hozzá. Maga nevezte így rejtélyes munkáját, amelyet a svéd titkosszolgálat megbízásából végzett.

Az olvasmányos, precíz mondatokkal megírt szöveg megállja a helyét történelmi forrásként, ugyanakkor irodalomtörténeti dokumentumként is olvasható, hiszen Astrid Lindgren ezekben az években írta nagy sikert aratott regényét, a Harisnyás Pippit, amely meghozta számára a világhírt.

Szerző: Hiltrud Häntzschel

Európa Könyvkiadó, 2006

A neves müncheni irodalomtörténész a Németországban sokat kutatott témát, Brecht és a nők viszonyát új megközelítésben mutatja be. Rendkívül alapos, számtalan forrásra támaszkodó, kortörténeti tanulmánynak is olvasható könyvének hét fejezetében Hiltrud Häntzschel nem az írót állítja középpontba, hanem a nőket, és az ő életük bemutatásán keresztül csak áttételesen rajzol meg egy Brecht-portrét is. Könyve tulajdonképpen hét olyan nő rövid életrajza, akik életének meghatározó eseménye volt a találkozás és a Brechthez fűződő viszony.

Ottlik Könyvtár 4.

Írások Ottlik Géza műveiről

Szerző: Fűzfa Balázs

Savaria University Press, 2017

A szerző az utóbbi negyedszázad Ottlik Géza műveiről szóló írásait közli két nagyobb részben (tanulmányok, kisebb írások). Az évtizede "...sem azé, aki fut..." címmel megjelent témamonográfiája után remélhetőleg ez a kötet is lenyeri a szakma és az olvasók bizalmát. A kötet két teljesen új tanulmányt is tartalmaz, egyik még folyóiratban sem jelent meg.

(1952. szeptember - 1969. december)

Kodolányi János és Zimándi Pius István levelezése

Sajtó alá rendezte: Csűrös Miklós

Szent István Társulat, 2017

Szabálytalan naplót, emlékiratot, dokumentumközlést tarthat kezében az olvasó. Zimándi Pius István eredetileg premontrei szerzetes volt, majd magyar-latin szakos diplomát szerzett. A szerzetesrendek föloszlatása után az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa lett. Napjainkig főleg Péterfy Jenő-kutatásai és 1956-os naplója alapján ismerték és becsülték az irodalomtörténet és a magyar sorskérdések iránt érdeklődők. Ám nem csak egyetlen tárggyal, egyetlen élettel foglalkozott mindvégig: Péterfyn kívül saját kortársai közül is választott valakit: Kodolányi Jánost, akinek egyéni sorsából "rá lehet látni egy egész korszakra". A kötetben olvasható naplójegyzeteket 1956-ban kezdte írni, és 1965-ben határozta el összesítésüket.

Szerző: Bob Dylan

Európa, 2017

Bob Dylan nemcsak egy korszak ikonja, hanem ismeretterjesztő, túlélő, és az ellenkultúra spirális mozgásának valóságos lakmuszpapírja egy személyben. Története igazi próba: megmutatja, mi minden történhetett, hányféle visszatérő helyzet állt a talpáról a fejére újra és újra, miközben a könnyűzene - ez az elvben örökké fiatal és amorf képződmény - lassan maga is matuzsálemi korba lépett.

Zsivago doktor eltitkolt szerelme

Szerző: Anna Pasternak

Noran Libro Kiadó

Van egy regény, a Zsivago doktor, benne Oroszország (Szovjetunió) pokolbéli ötven éve a huszadik század első felében, minden rendű és rangú karakterek és egy nem mindennapi szerelmi szál, Jurij Zsivago és Lara Guichard gyötrelmes viszonya. Van egy metaregény, a regény regénye, a negyvenes-ötvenes évek Szovjetuniójának nem kevésbé pokolbéli napjaiban, a regény istenáldotta tehetségű szerzőjével, a körülötte élő mindenféle kvalitású kortársakkal és egy nem mindennapi szerelemmel, Borisz Paszternak és Olga Ivinszkaja küzdelmes viszonyával. Anna Paszternak, a Lara szerzője szerint a regény és a metaregény számos ponton különös átfedésbe kerül egymással, és ezt a meggyőződését a regény, a Zsivago doktor szövege és a bőséges dokumentumokból – a levelekből, visszaemlékezésekből, hivatalos dokumentumokból és történeti munkákból – kirajzolódó metaregény egymás mellé helyezésével támasztja alá. Közben pedig megrajzolja egy bátor és rendkívüli nő, Olga Ivinszkaja portréját.

Szerző: Király István

Magvető, 2017

Király Istvánt azok is ismerik, akik nem ismerik: ha máshonnan nem, akkor a középiskolai tankönyvekből, Ady kiváló értelmezőjeként, a mégis-morál fogalom megalkotójaként. Király István azonban nemcsak jelentős irodalomtudós volt, hanem egyben a Kádár-kor meghatározó és nagy hatású kultúrpolitikusa is: az ELTE XX. századi magyar irodalom tanszékének professzora komolyan vette a tanári hivatást, miközben Aczél György tanácsadójaként is tevékenykedett.

Szerző: Balogh Magdolna

Balassi Kiadó, 2017

a kérdések:

…hogyan képzeljük el Közép-Európát, és felejtsük-e el?

…mi a regionális komparatisztika, és hány nyelven olvas egy komparatista?

…mi a műfordítás tétje?

…hogyan szól az ősök magyarul?

…bekerülhet-e egy közép-európai mű az ún. világirodalmi kánonba?

…mi köze van Joseph Conradnak Dosztojevszkijhez?

…ki az emigrant és ki az exile, avagy mi köti össze Czesław Miłoszt és Joszif Brodszkijt?

Szerző: Ady Lajosné Kaizler Anna

Athenaeum Kiadó, 2017

"Már kislány koromban hallottam az Ady-fiúkról, Endréről és Lajosról. Ők Érmindszenten laktak, mi tőlük négy kilométernyire, Érszentkirályon. Az ő apjuk is gazdálkodott, az enyém is. Apámat Kaizler Lászlónak hívták, s ez ugyan - hangzásra - német név. De apám ősei már a XVI. században telepedtek le Magyarországon, s a magyar földdel való viaskodás, a magyar bor, búza ereje, maga az élet itt, az Érmelléken réges-régen ízig-vérig szilágyságiakká, idegyökerezett birtokos-nemesekké gyúrta a Kaizlereket. Anyám, Jakó Ilona, pedig éppenséggel ősi magyar család leszármazottja, amit hármas előneve is bizonyít: szalárdi, félegyházi és farnazsi Jakó-lány volt, ki a szomszédos Szatmárból - ő is birtokról, gazdálkodásból - került apámhoz Szentkirályra.

Szerző: Szigethy Gábor

Helikon Kiadó, 2011

Egy titokzatos vonzalom nyomába eredt Szigethy Gábor irodalomtörténész. A befutott író és a gyönyörű, tehetséges ifjú színésznő a negyvenes évek elején találkozik, s mindkettőjük életében fordulat következik.

A sok képpel és dokumentummal illusztrált könyv egy a világ elől eltitkolt szerelem története.

Szerző: Szénási Zoltán

Savaria University Press, 2016

DE INFIMA DOCTRINA avagy a költészet helye a teológiában és a teológia helye a költészetben. A címadásból nyilván már sejthető, hogy (legalábbis kiindulópontként) nem az irodalmi modernséghez szorosan kapcsolódó témát választottam. Nemcsak a latin nyelvű cím lehet gyanús, hanem a cím magyar jelentése is ("A legalacsonyabb rendű tudományról"), mely a tudományok közötti rangsor feltételezett meglétére utal. A leginkább istenérveiről ismertté vált skolasztikus alapmű, a Summa theologiae első kérdésének kilencedik szakaszában említi Aquinói Szent Tamás eképpen a költészetet, s állítja szembe a "sacra doctriná"-val, azaz a teológiával amiből eleve a költészet, vagy általa az irodalomteológiának való alárendelése olvasható ki. /A Szerző/

Kazinczy Ferenc művei

Szerző: Kazinczy Ferenc

Sajtó alá rendezte: Orbán László

DUPress, 2016

Feminista irodalomszemlélet itt és most

Szerző: Séllei Nóra

DUPress, 2007

Séllei Nóra könyve, amely fontos állomása a feminizmussal szembeni előítéletek leküzdésének, a feminista irodalomszemlélet magyar irodalomtudományi megjelenésének lehetőségeit és mikéntjét járja körül.

Szerző: Fazekas Gergely Tamás

DUPress, 2012

A 17. század második felében széles körben elterjedt magyarországi református imádságoskönyvek többes szám első személyű könyörgéseinek rendszeres olvasása, újramondása, éneklése a közösséggel való grammatikai és pragmatikai azonosulás lehetőségét teremhette meg az imákat magánosan, liturgiai vagy paraliturgiai alkalmakkor használók számára.

Stilisztikai gyakorlókönyv

Szerző: Szikszainé Nagy Irma

DUPress, 2011

Ez a stilisztikai gyakorlókönyv követi a Magyar stilisztika című felsőoktatási tankönyv (2007. Osiris Kiadó) fejezeteit, azokhoz csatlakozva nyújt feladatsort. Sokrétű elemző és kreatív gyakorlatokkal, valamint bőséges példaanyaggal lehetőséget biztosít a stílussajátságok felismeréséhez, a stíluseszközök használatához, a különféle stílustípusok és stílusárnyalatok hatásának összevetése révén azok megkülönböztetéséhez, valamint a stílushatást kiváltó nyelvi- stiláris elemek értékeléséhez. Ennek a könyvnek hármas célja van: stíluselemzés, stílusértékelés és stílusművelés.

Szerző: Kazinczy Ferenc

DUPress, 2012

Kazinczy Ferenc az 1780-as évek elejétől 1831-es haláláig, vagyis mintegy ötven esztendőn keresztül aktív résztvevője volt a magyar szellemi életnek, ebből 25–30 éven át meghatározó szerepet játszott a folyamatok alakításában. Ez idő alatt létrejött hagyatéka mérhetetlen gazdagságú, sok tekintetben máig kiaknázatlan forrást jelent a korszak művelődés- és irodalomtörténetének vizsgálatához. Az újabb kutatási eredmények fényében elmondható, hogy az életmű nemcsak forrásként kiemelt fontosságú. Ahhoz azonban, hogy ez a belátás a maga teljességében körvonalazódhasson, elengedhetetlen a hagyaték egészének korszerű textológiai feltárása.

(Poszt)modern Dosztojevszkij-olvasatok

Szerző: Reichmann Angelika

DUPress, 2014

Reichmann Angelika könyve Dosztojevszkij Ördögök című regényének újraolvasására invitál a mű angol és orosz modernista újraírásainak tükrében. Belij, Szologub, Conrad, Huxley és John Cowper Powys szövegei kerülnek górcső alá, s a tükörtartás nem üres közhely csupán. E szerzők ugyanis úgy avatják az Ördögöket a modern szubjektum (ön)meghatározásának alapszövegévé, hogy mintegy azt az archetipikus tükörbenézést tükrözik tovább, amely az aranykor-motívum mellett rejtetten szervezi a főszereplő alakját – és a regényt is. Más szóval, a Narcissus-történet által meghatározott nyugat-európai szubjektivitás dosztojevszkiji víziójára reflektálnak.

Klasszikus magyar irodalom

Szerkesztő: Czifra Mariann, Szilágyi Márton

DUPress, 2014

Hogyan jönnek létre a magyar irodalmi klasszikusok szövegkiadásai? Milyen megoldásokat kíván Arany János, Kazinczy és Kölcsey műveinek sajtó alá rendezése? Miféle elméleti és materiális természetű feladványok elé állít a kiadói tevékenység? Ez a tematikus tanulmánykötet a 18–19. századi textológia területére kalauzol, s szövegkiadással foglalkozó kutatók eredményeiről ad számot. Tanulmányaik azokra az elméleti kihívásokra reagálnak, amelyek munkájukat az utóbbi időkben érték – olyan tapasztalatokból építkezve, amelyek a tevékenységüket mindenkor kísérik. A kötet egy 2013-as, Miskolcon megrendezett konferencián alapul, amely egy átfogó, a magyarországi szövegkiadások helyzetét áttekinteni kívánó sorozat részeként valósult meg. A tanácskozás a klasszikus magyar irodalom textológiai feldolgozásának időszerű kérdéseit kívánta áttekinteni számos kutatóhely munkatársai bevonásával.

Az angol regény 1945 után

Szerző: Bényei Tamás

DUPress, 2009

Bényei Tamás új könyve az 1945 utáni három évtized angol regényirodalmának főbb folyamatairól és képviselőiről szól.

Szerző: Tóth Zsombor

DUPress, 2011

Történetek nélkül nem tudunk élni, gondolkodni, érezni. Azt hisszük, hogy helyeket, embereket, életeket ismerünk meg, holott valójában csak helyekről, emberekről, életekről szóló, valószerű történeteket sajátítunk el, írunk és mondunk tovább. Közösségileg vagy individuálisan létrehozott, forgalmazott, felgyűjtött vagy elfelejtett történetekkel szembesülünk. Mert a történet, a saját történetünk elmondása elidegeníthetetlen jog, sőt mentség és bizonyíték, mindazok mellett, amit hiszünk vagy hinni szeretnénk, ismerünk vagy tudni vélünk. A történetmondás joga és felelőssége a mienk, az igazságát és (m)értékét majd az utókor szabja meg. Így hát ez a könyv, amely egy rendkívüli élet történetét próbálja értelmezni, sem tehet másként: számba veszi mindazokat a kontextusokat, kulturális és szövegmintákat, amelyek lehetővé tették a rabságban elkészült remekmű létrejöttét.

Etikai normák és beszédmódok változása Rómában a Kr. e. I. sz. és a Kr. u. I. sz. között

Szerkesztő: Szekeres Csilla

DUPress, 2010

Az ókori Rómában Octavianus, a későbbi Augustus hatalomra kerülésével kezdetét vette egy új uralmi forma, a principatus kialakulásának folyamata. A köztársaság emléke ugyanakkor még hosszú ideig elevenen élt: életben tartották azok, akik nyíltan nem akarták elfogadni az új politikai rendszert, és azok, akik titokban keseregtek az idők változásán. És életben tartották maguk az uralkodók, akik még évtizedekkel a res publica bukása után is igyekeztek fenntartani a folytonosság illúzióját.

Szerző: Sándorfi Edina

DUPress, 2010

Vajon milyen kapcsolat fűzi Geothe szépírói, képzőművészeti vagy épp természettudományos tevékenységének szimbiózisában létrehozott munkásságát a tizenkilencedik század végi, realistának mondott Theodor Fontane szövegeihez? Vagy - s ez első olvasásra talán még meghökkentőbbnek tűnik - a huszadik századi világirodalom egyik megújítójának, a Rodint és Cézanne-t mesterének tekintő Rilkének sajátos dolog-esztétikájához?...

Kazinczy Ferenc művei

Szerző: Kazinczy Ferenc

DUPress, 2009

Kazinczy Ferenc az 1780-as évek elejétől 1831-es haláláig, vagyis mintegy ötven esztendőn keresztül aktív résztvevője volt a magyar szellemi életnek, ebből 25-30 éven át meghatározó szerepet játszott a folyamatok alakításában. Ez idő alatt létrejött hagyatéka mérhetetlen gazdagságú, sok tekintetben máig kiaknázatlan forrást jelent a korszak művelődés- és irodalomtörténetének vizsgálatához. Az újabb kutatási eredmények fényében elmondható, hogy az életmű nemcsak forrásként kiemelt fontosságú. Ahhoz azonban, hogy ez a belátás a maga teljességében körvonalazódhasson, elengedhetetlen a hagyaték egészének korszerű textológiai feltárása.

Prédikátori szerepek és alkalmi beszédek az Erdélyi Fejedelemség válsága idején

Szerző: Luffy Katalin

DUPress, 2015

A kötet az Erdélyi Fejedelemség válságának idején keletkezett szövegeket tár az Olvasó elé. A tárgyalásukhoz kiterjesztett történeti keret a lengyelországi katasztrofális következményekkel járó hadjárat előtti évektől az Apafi-berendezkedés viszonylagos konszolidációjának idejéig tart. Ebben a szűkre szabottan is eseménydús 20-25 évben keletkezett szövegek az egykori mindennapokat felforgató politikai események reflexiói, ily módon az olvasóból is kikényszerítik folyamatos összeolvasásukat a történésekkel. A szövegvizsgálat így egyfajta történeti narráció, amelynek alapelvét és menetét a koreseményekkel való konzekvens szembesítés határozza meg. A kontextuális irodalomtörténeti szempontok érvényesítése tehát nem környezetükből kiragadott szövegek elemzésén keresztül, hanem az elmondásuk, megírásuk történelmi idejének és egymáshoz való kapcsolódásuk figyelembevételével történik.

Cultura Animi Kultúratudományi sorozat

Szerkesztő: Pabis Eszter

DUPress, 2015

Az erőszak különböző formái és mediális reprezentációi régóta meghatározó jelentőséggel bírnak a kulturális emlékezetben, az erőszakkutatás mégis viszonylag fiatal és új tudományterületnek nevezhető. Ennek oka egyfelől az erőszak megközelíthetőségének nyilvánvaló transzdiszciplináris jellege: az erőszak gyakorlatának, kontextusainak, motivációinak, megelőzhetőségének és kontrollálásának, vagy nyelvi és egyéb közvetíthetőségének kutatása egyaránt kihívást jelent a történelem-, az irodalom-, a jog és a politikatudomány mellett többek között a pedagógia, a kriminológia, a filozófia, az antropológia, sőt, a pszichológia vagy akár a sportszociológia számára is.

Szerző: Pálfy G. István

Noran Libro Kiadó, 2016

 „Őszinte könyvet akartam írni egy őszinte emberről. De lehet, hogy már ez a fogalom sem létezik úgy, mint régen. Valaki a Nappali hold kapcsán a gyerek őszinteségből fakadó otrombaságát hányja Csoóri Sándor szemére, én pedig Csoórinak arra a sokszor valóban gyermeki őszinteségére gondoltam, amellyel nem szelíden, nem otrombán, hanem igazul kimondja, hogy meztelen a király. Minél mélyebben ástam bele magam az életműbe, annál inkább azonosulni tudtam Orbán Ottó csapongóan szellemes megfogalmazásaival és végtelenül komoly megállapításaival, amelyek szerint „a nemzetköziség-nemzet-nemzetiség sajgóan időszerű, hármas tárgykörében kevesen tettek föl annyi megfontolandó kérdést, mint Csoóri. És kevesen figyelmeztettek olyan indulattal, mint ő, az emberi méretekre, mint a nagy világfolyamatok nélkülözhetetlen mértékére. Íróasztala mellől egyszerre látni a parasztporták valóságos és a galaktika elvont udvarára, mely utóbbin a nap kapirgál gömbölyded csibéivel.”

Szerző: Osváth Gábor

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2016

Korea ma a nemzetközi figyelem középpontjában áll, világszerte, így hazánkban is ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés- elsősorban a dél-koreai gazdaság jelentős sikerei jóvoltából- a koreai nyelv és kultúra, valamint a történelem iránt. A koreai irodalom különösen alkalmas arra, hogy általa jobban megismerhessük a Koreai-félsziget mai problémáit, az emberek cselekedeteinek mozgatórugóit és, a "gazdasági csoda" lelki tényezőit.A szerzőt a művek elemzése során a műcentrikus szemlélet vezérelte, több vers esetében az eredeti koreai szöveget, a nyersfordítást és a műfordítást párhuzamosan közli.

Jaffa Kiadó, 2016

Albumunkban a Radnóti házaspár, Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni fényképeiből válogattunk. Bemutatjuk közös életük előzményeit, azokat a felvételeket is, melyek gyermek- és diákkoruk, megismerkedésük, majd jegyességük idején készültek. A fejezetek a költő, később a jegyes-, majd házaspár közös sorsának fontos szakaszai köré épülnek fel, melyekben először Radnóti Miklós, majd Gyarmati Fanni képeit mutatjuk be. Életük összefonódásával egyre több a közös fotó is. Külön fejezetben közöljük az abdai tömegsír exhumálásakor előkerült, rongálódott képeket, melyeket Radnóti Miklós az utolsó munkaszolgálatára magával vitt, továbbá az 1946 augusztusában, közös életük végén, a költő újratemetése alkalmával készült hivatalos fényképfelvételekből néhányat.

Szerző: Nényei Pál

Tilos az Á Könyvek, 2016

Végre eljött a nagy pillanat, amit annyira vártunk: az Irodalom másodszor is visszavág!

Ebben a másodikban már az az Irodalom születéséről? Ó. Ugyanarról szól mind a két kötet? Újra megteremtik a Világot, és vele a Szót, az Irodalmat? Igen, pontosan ez a helyzet. Ebben a második kötetben kiderül, hogy Zeusz és Jupiter után (szabadon) bizony egy másik Isten is teremtett egy világot és ez is a mi világunk! És e kettő csodás találkozásból született meg az, amit ma Irodalomnak nevezünk. Ez a másik Isten, a zsidóké és keresztényeké elég sokban különbözik az antik istenektől. Szigorúbb és engedékenyebb is egyben. Jobban is ismerjük őt, épp ezért nehezebb róla gondolkodnunk. Róla és a Könyvről, amiből az emberiség megismerhette: a Bibliáról. A Paradicsomkertben indul ez az izgalmas és felkavaró szellemi utazás, amelynek utolsó állomása Dante Isteni színjátéka.

Szerkesztette: Horváth Csaba, Papp Ágnes Klára, Török Lajos

L’Harmattan Kiadó, 2016

„Valamennyi nagy egzisztenciális témát, amit Heidegger a Lét és időben elemez, s amelyekről azt mondja, hogy a korábbi európai filozófia elhanyagolta őket, a regény négy évszázada (a regény európai reinkarnációjának négy százada) feltárta, felmutatta, megvilágította.” (Kundera)

A regény kialakulásakor a különleges helyszínek és izgalmas kalandok műfaja volt, mára a modern európai kultúra tükrévé vált. A felbolydult, gyakran érthetetlennek tűnő elmúlt évtizedekben, évszázadokban leginkább a regény lett képessé az irodalom nyelvén elbeszélni azt a nehezen elmagyarázható világot, amiben olvasói élnek. S mivel egyre érthetetlenebb a világ, a magyarázat is egyre bonyolultabbá válik. A regények is nehezen találnak szavakat.

Egy kézirat története

Kossuth Kiadó, 2016

E kötetben először jelenik meg Vörösmarty Mihály Szózat című költeménye első két kéziratának hasonmása. Kiadását az indokolja, hogy Vörösmarty 1836-ban, 180 esztendővel ezelőtt vetette papírra második nemzeti himnuszunkat. A jeles évforduló alkalmából a kéziratot bemutató kiállítás nyílik őrzőhelyén, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. A hasonmáson kívül kötetünk tartalmazza a vers Aurora. Hazai Almanachbeli első megjelenésének (1837) reprintjét, a szövegváltozatokat, valamint két tanulmányt, melyek egyike a kézirat sorsát beszéli el, a másik pedig a vers eszmei előzményeit elemzi és hatását állapítja meg.