Irodalomtudomány

Szerző: Pap Kinga

Savaria University Press, 2018

Tökéletesen értelmetlen, amire vállalkozom, mégis tehetetlen vagyok. Parancs, hívás és akarás egyszerre az írás, az írás, ami nemcsak a gépelés mechanikus mozgásában, vagy a betűk lejegyzésében áll – bár abban is –, hanem a megismerésben, a gondolat formálásában. A gondolatéban, ami nem az enyém, kívülről jön, annyiban másabb a költői szónál, amennyiben az az abszolútum helyén áll, az én szemlélődésem, eszmélésem pedig ebből indul ki, hogy visszataláljon önmagához, az abszolútumhoz, hogy megnyíljak a Logosznak. A misztérium poétikája behatolást enged a nem művészeknek, utat készít a kicsinyeknek. A remekmű a mindenség helyén áll, és rávezet arra az útra, amiről az abszolútum szemlélhető. Ebben az értelemben kinyilatkoztatás.

Szerkesztette: Boka László, Rózsafalvi Zsuzsanna

Gondolat Kiadó, 2018

Az Arany János emlékév OSZK-beli záróeseménye a november végén megrendezett intézményi konferencia, a Tudományos Ülésszak volt, melynek idei tematikája a bicentenáriumhoz igazodott. Meghívott neves irodalomtörténész vendégeink mellett könyvtárunk kutatói, munkatársai mutathatták be az évfordulóhoz kapcsolódó kutatási eredményeiket. E témák – miként a tanulmánykötetünkben olvasható írások is bizonyítják – számos tudományterületet érintettek, így Arany életművéről és életeseményeiről, a kortársakhoz fűződő kapcsolatáról, zenei és képzőművészeti recepciójáról is hallhattunk interdiszciplináris előadásokat. Kötetünk, a 2010-ben indult Bibliotheca Scientiae et Artis sorozat jubileumi, 10. tagjaként, a konferencián elhangzott előadások tanulmánnyá alakított változatát adja közzé.

Szerző: Tornai Szabolcs

Gondolat Kiadó, 2018

A szellemi-spirituális hanyatlás négy archaikus fázisához hasonlóan a transzcendálásra való képesség is négy szakaszon át fejlődött vissza. Az első szakaszban az ember akar is és tud is transzcendálni. A második szakaszban az ember akar ugyan transzcendálni, de nem tud. Ez Nietzsche esete. (…) A harmadik szakaszban az ember homályosan akar valamit, de nem tudja, hogy mit. Erről szólnak Samuel Beckett drámái, különösen a Godot-ra várva. (…) A negyedik szakaszban az ember már semmit sem akar, a transzcendencia kitörlődött a tudatából. Ez az avidja, a tudati vakság állapota. Ez azzal a helyzettel egészül ki, hogy ha az ember esetleg mégis tudomást szerez a transzcendenciáról, kategorikusan tagadja, mivel a legnagyobb képtelenségnek tartja (materializmus, posztmodern). A három európai alapmítosz (bűnbeesés, Bábel tornya, Ikarosz) az első és a második szakasz közti átmenetbe tartozik, mivel a mítoszok hősei tudnak ugyan transzcendálni, de elbuknak, vagyis a második szakaszba kerülnek. Voltaképpen ez a kiűzetés. A nagy költők is az első és a második szakasz között lebegnek és vonaglanak a transzcendencia utolsó hírhozóiként.

Tanulmányok a 20. század első felének magyar irodalmáról

Szerző: Boka László

Balassi Kiadó, 2018

A magyar irodalomtörténet modernségfogalma többes okból igen sokáig, mereven és meglehetősen tévesen, egyetlen kiemelt alkotóközösséghez, illetve centralizáltan egyetlen helyszínhez, köz(ép)ponthoz ragaszkodva olyan elbeszélésként képződött meg, amely az irodalmi élet eseményeit lineárisan és fejlődéselvűen, s nem annak hálózatszerűségében, lokális, időbeli variánsokkal, alternatívákkal kívánta leírni.

Szerző: Szabó Magda

Jaffa Kiadó, 2018

Szabó Magda édesapja halála után örökségként Szabó Elek legértékesebb kincsét, svájci szerszámosládáját és a fiókjában talált rézsípot meg cirmos üveggolyót vitte magával Budapestre. Ha a golyót a fénybe tartotta, mindig más színnel ragyogott fel.

Mint a cirmos üveggolyó, olyan ez az eddig napi- és hetilapokban, folyóiratokban rejtőzködő, kötetben még soha meg jelent írásokat tartalmazó könyv. Sokszínű. Novellák, tárcák, vallomások, interjúk, levelek, versek - megannyi műfaj, megannyi téma és forma.

Szerző: Arday Géza

L’Harmattan Kiadó, 2018

E kötet Beke Albert életének főbb állomásait, s munkásságának egészét igyekszik bemutatni: a kételkedés művészével, a kritikus Beke Alberttel, valamint az irodalomtörténésszel ismerkedhet meg az olvasó, akinek a nyolcvanadik születésnapja alkalmából, 2014-ben Magyarország Köztársasági Elnöke a „klasszikus értékeken alapuló, a hazai, rendszerváltás utáni magyar irodalomtörténet-írásának új szemléletet adó munkássága elismeréseként” a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta.

A monográfiából kirajzolódik egy irodalomtörténészi életút, mely egyúttal kordokumentum is arról, hogy milyen alkotói légkör uralkodott az elmúlt évtizedekben.

Szerző: Reuss Gabriella

L’Harmattan Kiadó, 2018

Nem szokványos irodalom- vagy színháztörténetet tart kezében az olvasó: a Shakespeare Londonban és Pest-Budán egy nyomozásra invitálja a színházkedvelőket. A kacskaringós út egy neves londoni színész 1834-es, telefirkált szövegkönyvének felbukkanásával indul el és a pest-budai Magyar Színház kulisszái között ér véget. A kötet szereplői William Charles Macreadyn és kortársán, Egressy Gáboron kívül tizennyolcadik-huszadik századi Shakespeare-kutatók, Shakespeare-színészek, színpadmesterek, valamint súgók, kritikusok és szövegkönyvtolvajok. No meg a peleskei nótárius…

Szerző: Sárközy Péter

Nap Kiadó, 2018

Sárközy Péternek, a Római Tudományegyetem Magyar Tanszéke professzorának 1996-ban és 2001-ben megjelent tanulmánykötete igen nagy sikert aratott a nagyobb olvasóközönség körében. Ezek a tanulmányok ugyanis szakítottak az addigi "hivatalos" József Attila-képpel.

A szerző a 90-es évek elején - egymás után sorra vette a költő életével kapcsolatos legendákat és az életművére ráragasztott hazugságokat: a családról, a "hősies proletár" ifjúkorról, a nem létező Horger-ügyről, a létező három Baumgarten-díjról, az állítólagos barátokról és a költő igazi nagy szerelmeiről, a betegségéről, az úgynevezett "freudizmusáról", illetve a kommunista mozgalomhoz fűződő való tragikus kapcsolatáról, mely a költő 1932. évi "lefasisztázásával", kiközösítésével és tragikus halálával ért véget.

Sajtó alá rendezte: Sárközi Éva

L'Harmattan Kiadó, 2018

A két kötet egybefűzve, keménytáblás kivitelben jelenik meg.

Összes tanulmánya és cikke 1930-1933, kritikai kiadás.

József Attilának nemcsak a költői életműve jelent máig eleven, felbecsülhetetlen értékű szellemi hagyományt, hanem az értekező prózája is. Több mint egy évtized filológiai erőfeszítései révén készült el az 1930 és 1937 között született írásainak kritikai kiadása. Számos szövege itt jelenik meg először, a keletkezésük sorrendjében, részletes kommentár kíséretében. Gyűjteményünk messzemenően gazdagítja és részben átrajzolja a költőről kialakult képet. Az első kötet 1933 végéig követi József Attila gondolkodói fejlődését, a marxista és pszichoanalitikus irodalomban való elmélyülését, csatlakozását a kommunista mozgalomhoz, majd szembefordulását a korabeli baloldal politikájával. Itt kapnak helyet olyan jelentős írásai, mint az Irodalom és szocializmus, az Egyéniség és valóság, Az egységfront körül és A művészet kérdése és a proletárság.

Szerző: Szalai Anna

Gondolat Kiadó, 2018

Szalai Anna új könyve a magyar regényirodalom-történet néhány évtizedének zsidó vonatkozású műveivel, az előző századfordulótól a harmincas évekig tartó korszakkal foglalkozik.

Ebben az időszakban a zsidó és a nem zsidó írókat egyaránt foglalkoztatták a zsidók gyors társadalmi-gazdasági sikerei és a látványos felemelkedés okait kutatva a társasági-magánéleti elhelyezkedés nehézségei, az útkeresés buktatói és gyakori kudarcai. Ugyanekkor jelentkezett egy hagyományos keretek között nevelkedett, majd a világi műveltségben felnövő zsidó írónemzedék is. Az apák világától eltávolodva értették meg és élték át újra a hagyományban rejlő értékeket, és a személyes élmény bensőségességével az irodalom lapjain keltették életre és mentették át az eltűnő világot a következő nemzedékek számára.

Szerkesztette: Szávai Dorottya, Z. Varga Zoltán

Gondolat Kiadó, 2017

Műfaj és komparatisztika című kötetünk a 2015 novemberében a veszprémi Pannon Egyetem Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézetében megrendezett komparisztikai konferencia előadásaiból válogat. A magyar komparatisták 2015-ös veszprémi találkozójának célja az összehasonlító irodalomtudomány hagyományainak, szerepeinek, vizsgálódási területeinek átértékelése és újraértelmezése volt a diszciplínát ért ezredfordulós elméleti kihívások és kritikák nyomán. Jelen kiadvány nem csupán a komparatisztika elméleti kérdéseit érinti, hanem sokszínű módszertani és történeti nézőpontokból vizsgálja a kérdést: az itt közzétett tanulmányok az irodalmi műfajok kérdését igyekeznek körüljárni. Az irodalmi műfaj fogalma az utóbbi évtizedek teoretikus diskurzusában hasonló kihívásokkal szembesült, mint a komparatisztika.

Cs. Szabó László pályaképe

Szerző: Arday Géza

L’Harmattan Kiadó, 2018

Cs. Szabó halála óta eltelt évtizedek tették időszerűvé, hogy átgondoljuk irodalmi helyét és szerepét. A kötet szerzője több évnyi kutatómunkáját foglalta monográfiába: összeillesztette a történelmi okokból szétszakított életművet. Nem szerette volna, hogy az életmű „hűlő árnyékban” maradjon, hiszen Cs. Szabó a magyar nyelvű intellektuális próza egyik 20. századi művelője, aki műveiben az európai kultúra mellett hitet tett magyarságáról is.

Ez a könyv nem viasz, amely lenyomatként adja vissza Cs. Szabó teljes életrajzát vagy munkásságát, hanem iránytű – mint amilyen ő maga is volt az emigráció számára – mely bemutatja életútjának főbb mérföldköveit.

Szerző: Lengyel András

Quintus Kiadó, 2017

Lengyel András (Békéscsaba, 1950. április 2. –) irodalom- és művelődéstörténész. Szegeden él. Kutatási területe a 20. századi magyar irodalom- és művelődéstörténet, időnként visszanyúlva a 19. század végéhez is. Megközelítésére a filológiai és gondolkodástörténeti szempontok kombinálása jellemző. Számos könyv szerzője. Déry-, Tömörkény- és Komlós Aladár-díjas. Újabban Ignotus Hugó életművét kutatja, de elsősorban ma is József Attila-kutató (aki persze sok mindenki másról, és sok minden egyébről is írt). A Szeged-kutatásban is letette névjegyét. Kb. hétszáz közleménye jelent meg, 2011-ig publikált írásairól bibliográfia tájékoztat: Bíró-Balogh Tamás: Lengyel András írásai. Bibliográfia. Szeged, 2011.

Tanulmányok József Attiláról

Szerkesztette: Veres András

Balassi Kiadó, 2017

„József Attila ma is együtt él velünk és bennünk, talán mert konok lázadó volt, aki nem fogta be pörös száját, miközben torokszorító szenvedésben őrlődött fel életereje. Az idő mintha nem fogna művészetén, új meg új arcát mutatja felénk. Szándékaink szerint ez a tanulmánygyűjtemény is mindenekelőtt az életmű folyamatos megújulásáról próbál tanúskodni. Az utóbbi évek József Attila-irodalmából válogat, leginkább azokból a szövegekből, amelyek a tanulmányírót, a gondolkodót helyezik előtérbe, az ő szellemi kalandjait és próbatételeit vizsgálják, meghökkentő fordulatokon át vezető útját, a ma már jobban felismerhető zseniális meglátásait és elkerülhetetlen tévedéseit. Költeményei persze önmagukban is jótállnak magukért, de hasonlíthatatlanul többet mondhatnak el nekünk, ha ismerjük és megértjük életrajzi és gondolati hátterüket.” A szerkesztő előszavából

Kulturális másság feminista kritikai értelmezésben

Szerző: Zsadányi Edit

Balassi Kiadó, 2017

„a kötet összeállításában elsősorban a hozzájárulás koncepcióját tartottam szem előtt: a női szerzők hozzájárulását a modern és posztmodern magyar irodalomhoz, másrészt a feminista kritikai gondolkodásmód hozzájárulását az irodalomtudományos irányzatokhoz.” „a »ki tekinthető jó írónőnek, és ki nem?« kérdések felvetése helyett tehát egy másik szemléletet javaslok. Meglátásom szerint azt érdemes vizsgálni, hogy a női szerzők mit tettek hozzá a magyar irodalomhoz és kultúrához; a feminista kritika és elmélet szempontjai milyen új kérdésfelvetésekkel és értelmezési lehetőségekkel járultak hozzá az irodalom- és kultúratudományos kutatásokhoz.” A kötet előszavából

Szerző: Arany Zsuzsanna

Osiris Kiadó, 2017

"Ahogy minden esendő emberi élet, a művészlét sem a tökéletességről szól, hanem az örökös belső harcokról és a tökéletlenség vállalásáról. Noha az életrajz történetet mesél, mindeközben olyan portrét tár elénk, mely az adott személy önmagával folytatott vívódásait, döntési helyzeteinek nehézségeit mutatja be. ... Minden életrajz tükör is egyúttal: az egyén életén keresztül önmagunkat és társadalmunkat, korunkat segít jobban megérteni. >>Ha egyetlen mondattal kellene meghatároznom az életrajzot, az emberi megértés művészetének hívnám és az emberi természet ünneplésének.

Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese

Szerző: Rockenbauer Zoltán

Noran Libro Kiadó, 2017

A szerző Csinszka életének Ady Endre halálát követő időszakát mutatja be: ezt a korábban elhanyagolt, ám annál érdekesebb és művekben gazdag periódust. Lapjain megelevenednek a múzsa szerelmei, Babits Mihály és Márffy Ödön, valamint az Ady-per is.

Szerző: Mátyus Norbert

Balassi Kiadó, 2017

Milyen kódexekből ismerték meg Dante műveit kortársai, és milyen formában „tálalják” ma a szöveggondozók ugyanezen műveket? Hogyan olvasta, értelmezte és másolta Dante szövegeit legjobb kritikusa, Giovanni Boccaccio? Melyik magyar humanistáról írt életrajzot a XV. századi Firenze világszerte ismert könyvkereskedője, Vespasiano da Bisticci? Ki és miért rendelte meg 1480-ban az első magyarországi nyomtatott misekönyv elkészítését? Milyen könyvek feküdtek Babits Mihály asztalán, amikor az Isteni színjátékot fordította? Hogyan nézhetne ki ma egy kritikai kiadás Babits Dante-fordításáról?

Erre a hat, az olasz–magyar kulturális és irodalmi kapcsolatok évszázados történetébe ágyazódó kérdésre adnak filológusi aprólékossággal választ a kötet tanulmányai. E válaszok azonban további kérdéseket vetnek fel, s így a kötet olyan „kóstoló”, amelyet az olvasó gondolhat tovább.

Szerző: Radnóti Miklós, Bíró-Balogh Tamás

Jaffa Kiadó, 2017

A Különben magyar költő vagyok című kötetben Radnóti Miklósnak a kortársaival való levelezését találja az olvasó. Hogy kik voltak a kortársai? Barátok, családtagok, költőtársak, szerkesztők, kritikusok, szerelmek.

Az összegyűjtött levelek által 1926-tól követhetjük nyomon Radnóti Miklós életét, az erdélyi családtagokkal zajló kamaszlevelezés felhőtlen viccelődésétől egészen az utolsó munkaszolgálatra induló búcsújáig. Előttünk bontakozik ki a másfél évtizedes művészi pálya: az egyre szűkebb irodalmi térben mozgó magyar költőé. Tanúi lehetünk bírósági ügyének, bepillantást nyerünk egyetemi tanulmányaiba, beszámolókat kapunk a nyaralásokról, tudósításokat a munkaszolgálatokról.

A magyarországi költészet társadalomtörténete a 19. század első évtizedeiben

Szerző: Vaderna Gábor

Universitas Kiadó, 2017

Ez a könyv azt az irodalomtörténeti korszakot vizsgálja, amikor a költészet modern koncepciói épp kialakulnak – már megjelent az új, professzionális költészet, de még jelen van egy másik, archaikusabb költészetfelfogás.

Miért írnak verset az emberek? Talán azért, mert szeretnék kifejezni belső késztetéseiket, vágyaikat, megfejteni saját személyiségük titkát? Talán, mert egy közösség nevében vagy egy közösség érdekében felszólalva képviselnének egy ügyet? Ez a könyv azt az irodalomtörténeti korszakot vizsgálja, amikor a költészet e modern koncepciói épp kialakulnak – már megjelent az új, professzionális költészet, de még jelen van egy másik, archaikusabb költészetfelfogás. A modern költészet születésének pillanatában egy sokszínűen gazdag kulturális világ süllyedt el, s tűnt el az irodalomtörténészek vizsgáló tekintete elől.

Arany János és az európai irodalom

Szerkesztő: Korompay H. János

Universitas Kiadó, 2017

A görög, latin, olasz, angol, spanyol, német, francia és orosz irodalom nagyjai, így Arisztophanész, Vergilius, Ariosto, Shakespeare, Cervantes, Burns, Goethe, Byron, Heine, Lamennais, Gogol és mások, akikkel a tanulmányok foglalkoznak, klasszikusok. Ennek a kötetnek nem az a célja, hogy Arany János világirodalmi műveltségének teljességét térképezze fel; fő törekvése olyan problémafejezetek közreadása, amelyek új lehetőségeket adhatnak a további kutatás számára.

Szerző: Ady Endre

Corvina Kiadó, 2017

Sokszor hallottuk már, hogy "Ady publicisztikája mennyire aktuális ma is", és e kötet olvasója látni fogja, hogy ez mennyire így van. Két, ellentétes érzés fog eluralkodni rajta: az egyik az örömé, hogy milyen zseniális próféta élt ebben az országban alig száz éve, és mi a kezünkben tarthatjuk jövendöléseit; a másik viszont a gyötrő dühé és szomorúságé: egy tapodtat sem haladtunk előrébb! Ugyanott vagyunk, mint akkor. Sőt.

Ady képes még most is botrányt okozni, hiszen ő, aki költészetében a magyar lélek legmélyebb húrjait pengeti, ezen írásaiban szenvedélyesen küldi el a francba az összes nacionalista, antiszemita és klerikális eszmét és politikust, miközben az évek során (1899-es az első, 1915-ös az utolsó szöveg) egyre harcosabb feminista és (bizony, most figyelj!) szocialista. Nagyon kritikus a fennálló világrenddel, az Európa uralta civilizációval, az oktatási rendszerrel, de legfőképp hőn szeretett hazájával, Komp-országgal, amely ismét Kelet felé igyekszik, mint már oly sokszor az elmúlt ezer évben. Hánykolódik, billeg, s mi a korláton kihajolva, aggódva nézzük a bukdácsolást.

Szerző: Végh Attila

L'Harmattan Kiadó, 2017

Sajátos műfajú könyv ez: esszészótár. A költő-filozófus szerző kötete a fontosabb görög drámaelméleti fogalmakat ráérősebben, "alanyibb" módon tárgyalja. Ez a szótár valóban kísérlet: az európai kultúra történetét döntően, máig meghatározó fogalmak megvilágítási kísérlete. A szöveg a költői és a filológusi beszély határvonalán egyensúlyoz.

Szerzők: Mészöly Miklós, Polcz Alaine

Jelenkor Kiadó, 2017

A 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának és társának, a tanatológia magyarországi úttörőjének több mint 700 darabból összeállított levelezése két erős és nagy hatású személyiség összefonódó sorsáról, sokat próbált, de elszakíthatatlannak bizonyult kapcsolatáról tanúskodik. Mészöly Miklós (1921-2001) és Polcz Alaine (1922-2007) levélváltásaiból azonban nem csupán a híres házaspár közös életének jelentős és hétköznapi pillanatai tárulnak fel, de érzékletesen rajzolódik ki a félmúlt, a szocializmus és a rendszerváltás történelmi korszaka.

Szerző: Michel Zink

L'Harmattan Kiadó, 2017

Ez a könyv nem irodalomtörténet, hanem költői történet. Nemcsak a szakembernek szól, hanem mindazoknak, akik mélyebben érdeklődnek az irodalom és a régi korok költészete iránt. Sőt, fel kívánja ébreszteni az érdeklődést e távoli kor költői iránt. A rendszerezés helyett azokra az érzelmi és gondolati mozgatókra irányítja a figyelmet, amelyek megindították és alakították a modern európai nyelvek első nagy lírai kibontakozását. És mindezt a 21. századi ember szemszögéből nézve, a jelenkori filológia és lélektan eredményeire építve teszi.

Szerző: Horváth Kornélia

Gondolat Kiadó, 2017

A kötet nyelvi-poétikai aspektusból közelít Petri költői életművéhez, külön hangsúlyt fektetve a versnyelvi (ritmikai, hangzás- és beszédmódbeli) vonatkozásokra. Áttekinti a szerző köteteit, részletesen tárgyalja esszéit és a vele készült interjúkat. Vizsgálja a Petri–líra olyan központi problémáit, mint a személyesség kérdése, az irónia működése a versbeszédben, a „hiba” fontossága a költő versépítkezési gyakorlatában, továbbá javaslatot tesz Petri irodalomtörténeti elhelyezésére a XX. századi magyar lírában. Mindezt több szoros szövegértelmezésen keresztül (az Egy versküldemény mellé, a Már reggel van, az Erotikus, a 4. bagatelle, az Önarckép 1990, az Egy őszi levélre című versek, az utolsó, Amíg lehet kötet, továbbá a Valami ismeretlen című Petri–kötet kilenc szonettjének részletes elemző interpretációja olvasható a könyvben).

Szerkesztő: Cieger András

Universitas Kiadó, 2017

A kötet tanulmányai – ha nem is szigorúan véve – Arany pályaszakaszainak időrendjében követik egymást, ám ennél fontosabbnak tartjuk a tematikai kapcsolódásokat. Az első három elemzés Arany János ifjúkorának zenei hagyományait és összetett színházi élményeit tárja fel, illetve zenei és színházi műveltségének a tükröződését kutatja művészetében. A következő négy írás a költő jogról és politikáról vallott felfogását járja körül, és mindennek a népi kultúrába, a magyar közjogi hagyományokba, illetve az antik műveltségbe vezető gyökereit rekonstruálja, nem mellőzve azonban annak elemzését sem, hogy az 1840-es és 1850-es évek aktuális politikai eseményei miként befolyásolták Arany közéleti és alkotói, lapszerkesztői magatartását. A negyedik tematikai egység két tanulmánya a néprajz felől közelít Arany epikai műveihez és a motívumelemzés eszközeivel a kulturális kölcsönhatásokat vizsgálja, továbbá áttekinti a költőnek az epikus műfajokhoz kapcsolódó elméleti munkásságát.

Kritikai kiadás

Sajtó alá rendezte: Szabó G. Zoltán

Balassi Kiadó, 2017

Kölcsey Ferenc levelezésének ötödik kötetével befejeződött a Kölcsey Ferenc minden munkái sorozat alsorozata, a levelezésé, melyre a meglehetősen terjedelmes, részben publikálatlan vagy a korábbi közlésekben hiányos szövegek kritikai feldolgozása, illetve kiadásra való előkészítése után került sor. E munkálatok során az anyaggyűjtés, a könyvtári, kézirattári, levéltári források felkutatása és a lehetőségig teljes levélgyűjtemény összeállítása, másolása, ismételt szövegegyeztetése meglehetős mértékű kutatást igénylő tárgyi és nyelvi magyarázatokra szorul. A kevés megbízható biográfia, monográfia hiányában közvetett források, kézirattári, levéltári kutatások, egykorú sajtó, levelezések, megyei és országgyűlési jegyzőkönyvek, iratok feldolgozása, továbbá Kölcseyék nemzedékének olvasmányélményei alapján tudjuk meghatározni azt a műveltséghátteret, eseménytörténetet, amelynek révén a levélszövegek utalásai megközelítő pontosságig kikövetkeztethetők, feltárhatók lehetnek.

Szerző: Niamessnyné Manaszy Margit

Kossuth Kiadó, 2017

1914-ben a temesvári értelmiség vezető köreihez tartozó Niamessny házaspár rokonai, barátai, ismerősei indulnak a frontra. Hamarosan megérkeznek Temesvárra a sebesültszállító vonatok. A szerző fogadóbizottságot szervez a város asszonyaiból, hogy a pályaudvari veszteglés során a sebesültek szenvedéseit enyhítsék. A háború végét követő szerb, majd román megszállás alatt Temesvár nem akar beletörődni a megszállásba, elszakadásba: fegyveres ellenállás szerveződik. Az elárult összeesküvők egyik vezére Niamessnyék tizenhét éves fia… Manaszy Margit sodró lendületű naplójának első kiadása Herczeg Ferenc méltató ajánlásával jelent meg, s a két háború közt számos kiadást megért.

A narráció jegyei, szépirodalmi elbeszélőszerkezetek Babits Mihály Az európai irodalom története című művében

Szerző: Visy Beatrix

Balassi Kiadó, 2017

A kötet Babits Mihály Az európai irodalom története című munkájának első nagy ívű, az eddigi recepciót is feldolgozó vizsgálatát nyújtja; ugyanakkor Babits e rendhagyó művéről készült monográfia új értelmezési szempontokat mozgósít és fejt ki a 20. század második felének irodalomelméleti meglátásait is hasznosítva. A szerző Babits irodalomtörténetét a szépirodalmi elbeszélőszerkezetek felől, narrációelméleti kategóriákat alkalmazva közelíti meg, teheti ezt elsősorban azért, mert Az európai irodalom története szétfeszíti a „hagyományos” irodalomtörténet műfaji kereteit, ahogy erre a recepció már a mű megjelenésétől kezdve reflektál, a tudománytörténeti szempontok mellett Babits irodalomtörténetének szépirodalmi vonásait is hangsúlyozva. ugyanakkor a mű irodalomtörténetként is fogva tartja az olvasót, a mű címe kifejezetten ezt az elvárást kelti fel, s annyiban meg is felel ennek az előzetesen előhívott tartalomnak, hogy valóban irodalmi alakok, művek, korok, irodalmi jelenségek történeti elvű folyamatát mondja el.

Sajtó alá rendezte: Jankovics József, Nyerges Judit, Tusor Péter

Balassi Kiadó, 2017

"Kötetünkben igyekeztünk minden ismert, illetve eddig (2017 eleje) ismeretlen, de kutatással hozzáférhetővé tett Gyöngyösi-misszilist vagy hozzá írt levelet, illetve személyére vonatkozó, életrajzát, életkörülményeit, családtörténetét és hivatali tevékenységét, valamint birtokviszonyait, személyi kapcsolatait feltáró iratot összegyűjteni és közzétenni. Tettük mindezt azért, hogy a szövegkiadások révén technikailag immár könnyen hozzáférhetővé vált költői életmű, a művészi tevékenység mellé feltárjuk és pontosabban meghatározzuk a szerző életviszonyait és irodalomszociológiai környezetét. Legfőképpen az motivált bennünket, hogy kutatásaink s a szöveg sajtó alá rendezése közben egyre inkább meggyőződésünkké lett: Gyöngyösi életeseményeinek, biográfiai adatainak, vagyis alkotási körülményeinek irodalomtörténeti kanonizálódása téves utakon történt."

Szerző: Péter Ágnes

L'Harmattan Kiadó, 2017

...ezentúl egybeforr ég, föld s pokol...

Annak ellenére, hogy Babits Mihály már 1918-ban fordított tőle, hogy már 1928-ban megjelent az első mélyenszántó magyar tanulmány róla Szerb Antal tollából, hogy mind Babits, mind Szerb Antal érdekes portrét rajzolt róla irodalomtörténetében, hogy 1959-ben az angol romantikus költők közül elsőnek épp az ő verseiből jelent meg tudományos jegyzetapparátussal és bevezető tanulmánnyal ellátott gyűjteményes kiadás, amelyben a magyar prozódia olyan virtuózai készítették el az új fordításokat, mint Weöres Sándor, Gergely Ágnes vagy Orbán Ottó, hogy a modern magyar képzőművészet és költészet rendkívüli alakja, Kondor Béla mesterének tekintette, hogy az 1980-as évek óta egy kandidátusi disszertáció és - csak az ELTE Anglisztika Tanszékén - negyvennégy sikeres szakdolgozat készült művészetéről, mégis ez az első magyar nyelvű, könyv terjedelmű tanulmány, amely azzal az ambícióval született, hogy William Blake költői, festői, grafikai és illusztrátori életművét képzőművészeti és költészettörténeti vonatkozásában egyszerre tárgyalja, s az empirikus tények és az eszmei valóság összeegyeztetéséért vívott küzdelmét s annak konklúzióját, a szimbolikus ábrázolásmód igazolására kidolgozott teológiai álláspontját elhelyezze az európai és az angliai romantikus jelenségek körében.

Szerző: Dr. Fabiny Tibor

L'Harmattan Kiadó, 2016

A figurális értelmezés oly módon teremt összefüggést két szövegbeli történés vagy személy között, hogy az egyik nemcsak önmagát jelenti, hanem a másikat is, a másik viszont magába zárja vagy kitölti az egyiket, mindkettő része az időnek; összefüggésük megértése spirituális, szellemi aktus. Erich Auerbach nyomán a szerző így definiálja a figuralizmust, más néven a bibliai tipológiát. A figura (görögül: typos; magyarul: előkép) ugyanúgy retorikai forma, mint a metafora, ám attól eltérően időben mozgó alakzat, s egyúttal a Biblia nyelviségében gyökerező gondolkodásmód is. Például a Jó pásztor képe metafora, ám a Bárány szimbóluma már tipológia, amely a jelenben a múltat idézi fel; az új eseményt, személyt, dolgot a régiek segítségével érti meg, amelyek az eljövendő árnyékai is egyben.

Szerző: Sepsi Enikő

L'Harmattan Kiadó, 2017

A kötet a képi fordulat különféle művészeti ágakban és a tudományban is megfigyelhető jelenségével, valamint a fogalmi metafora elméleti keretével kívánja bevezetni és összefogni két nagy témáját: a francia költészet és a színház reprezentációhoz fűződő, szerteágazó kérdésfeltevéseit. A könyv első fejezeteiben két olyan kortárs francia költészeti irányzatot taglalunk, melynek viszonya a képhez különböző módon, de meghatározó (Yves Bonnefoy és Lorand Gaspar, valamint Jean-Michel Maulpoix).

Szerző: Beke Albert

L'Harmattan Kiadó, 2017

A dualizmus korának egyik legjellegzetesebb "iránytűje" Gyulai Pál, akinek nemcsak az irodalmi életben volt nagy hatalma, hanem a politikai arénában is jelentős küzdőfélnek számított. Gyulai működését és működésének fogadtatását - hogy annyi dühöt, szenvedélyes felháborodást, neheztelést, sőt gyűlöletet, de ugyanakkor annyi elfogult szeretetet és rajongást is ki tudott váltani - nem lehet csak politikai és esztétikai elveiből megmagyarázni, hanem ugyanilyen mértékben figyelembe kell venni rendkívül jellegzetes, sajátságos egyéniségét is.

Történetek és dalok - CD melléklettel

Szerző: Kováts Kriszta, Nyáry Krisztián

Corvina, 2017

Nyáry Krisztián tizennégy kultúrtörténeti miniesszéje a játék témakörében magyar írókról, művészekről, szerencselovagokról, valamint egy CD Kováts Kriszta dalaival, Fábri Péter dalszövegeivel.

"Vannak észjátékok, amelyeket a legnagyobb érzelmek mozgatnak." (Nyáry Krisztián)

Bővített kiadás

Szerzők: Marianna D. Birnbaum, Esterházy Péter

Magvető, 2017

Huszonhat év telt el azóta, hogy az Esterházy-kalauz megjelent. Marianna D. Birnbaum és Esterházy Péter barátságának és munkakapcsolatának ez volt az első nyilvánosságnak szánt darabja, amit aztán még két beszélgetőkönyv követett, az Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben és az Esterházy Péter hatvanötödik születésnapjára készült Az évek iszkolása.

Az Esterházy-kalauz bővített kiadásához Marianna D. Birnbaum A próza iskolája címmel összegyűjtötte azokat a levélrészleteket, amelyeket Esterházy kvázi munkanaplóként küldött neki a Hrabal könyve, a Hahn-Hahn grófnő pillantása és a Harmonia Calestis írásának idején. Az idézetekkel, fotókkal, kéziratokkal kiegészített kötet bepillantást enged az írói műhelybe, a munka közbeni bizonytalanságokba, a tervezés és a szerkesztés titkaiba.

Szerkesztette: Buda Attila, Pataky Adrienn

Gondolat Kiadó, 2017

A nagyhatású irodalmi folyóirat első nemzedéke két meghatározó alakjának, Babits Mihálynak és Gellért Oszkárnak a (hivatalos, ritkábban magánéleti) levelezése kiválóan megmutatja a Nyugat szerkesztési mechanizmusát. A kéthetente 80-100 oldalnyi terjedelemben megjelenő folyóirat számait rovat szerint megosztva, oldalra lebontva kellett megtervezniük, és minden egyes verset, írást is meg kellett szerkeszteniük, ami a mai technikai lehetőségek mellett is szép teljesítmény lenne. Babitsnak a versek, cikkek, kritikák, míg Gellértnek a széppróza terén lett döntő szava. A folyóirat szerzői, szerkesztői olyan névsort alkotnak, akikből biztonsággal összeállítható lenne a kor irodalomtörténete – hiányérzet nélkül.

Historia Litteraria 33.

Szerző: Vörös Imre

Universitas Kiadó, 2017

A felvilágosodás kori magyar irodalom egyik legfontosabb képviselőjének, Péczeli Józsefnek a munkásságát áttekintő kismonográfia igyekszik minden eddiginél teljesebb képet adni Péczeli gazdag és változatos tevékenységéről. A komáromi lelkész fordítói egyéniségét a mély érzelmesség és a természeti szépre való fogékonyság jellemzi. Dramaturgiai érzéke nyilvánul meg abban a szövegformálásban, ahogyan „haszonnal mulattató” mesefordításaiba gyakran sző párbeszédeket, növelve a történetek teatralitását. Külön fejezet foglalkozik Péczeli prédikációival: prózastílusának igényessége mindenekelőtt ezekben figyelhető meg. Az olvasóközönség tájékozottságát nem csupán fordításaival kívánta gazdagítani, hanem tudománynépszerűsítő folyóiratával, a Mindenes Gyűjteménnyel is.

Egy szerkesztő emlékei

Szerző: Márványi Judit

Magvető, 2017

Márványi Judit a Magvető, majd a Szépirodalmi Kiadó szerkesztőjeként nagy idők nagy tanúja volt. Szerkesztette többek között Eörsi István, Füst Milán, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Polcz Alaine könyveit. De nemcsak munkája, élete is tanúság: még kamasz, amikor a szüleit 1944-ben meggyilkolják; életútja az újrakezdés és az értelmes élet keresésének nagy története. Itt olvasható először az a megrázó és felemelő életútinterjú, amit Csalog Zsolt 1987-ben készített vele. A könyvben emellett helyet kapnak nagyszerű irodalomértelmező írásai Szép Ernőről, Nemes Nagy Ágnesről, de ugyanígy a szüleiről írt visszaemlékezései is, és egy friss beszélgetés a legkedvesebb munkáiról.

Szerző: Ben Greenman, Mariel Hemingway

Tericum, 2017

Mariel Hemingway néhány hónappal azelőtt született, hogy a nagyapja, Ernest Hemingway Nobel-díjas író önkezűleg véget vetett az életének. A Hemingway család generációk óta szenvedett az alkoholizmustól, a mentális betegségektől és a sérült emberi viszonyoktól.

A három Hemingway lányunoka közül a legidősebb, a tehetséges művészlélek, Muffet súlyos skizofréniával küzdött, a középső, a gyönyörű szupermodell, Margaux öngyilkos lett. A legkisebb lány, Mariel volt az egyetlen, aki szembe szállt a családját sújtó átokkal. Ő volt az egyetlen, aki felülkerekedett a terhelt genetikai örökségen, és normális életet tudott élni.

Szerző: Nádas Péter

Jelenkor Kiadó, 2017

Aki olvasta a Párhuzamos történeteket, minden bizonnyal örömmel böngészi a regényben elbeszélt események hitelességét megalapozó, az ábrázolt korszakok levegőjét érzékeltető, a szerzőt a mű megírásában segítő dokumentumokat, továbbá Christina Viraghnak, a kötet német fordítójának bevezető esszéjét, a regény szerzőjével készült interjúkat és a jelentősen bővített záró tanulmányt Radics Viktória tollából. De legalább ennyire érdekesek a könyv illusztrációi, melyek részben Nádas Péter saját munkái, részben a háromkötetes nagyregényben ábrázolt helyszíneket, korokat felidéző archív fényképek.

A Párhuzamos olvasókönyv második kiadása számos új fotóval és dokumentummal gazdagodott.

Szerző: Ötvös Anna

Helikon Kiadó, 2017

Ki volt Matzner Lola, Márai Sándor rejtőzködő felesége, írásainak első olvasója, akit naplóiban csak L. kezdőbetűvel jelöl? Mi a személyes története? Ötvös Anna kassai történész-könyvtáros, Márai-kutató az L. betű mögé akart nézni, kiemelni alakját az ismeretlenségből. Szó szerint a szemétből került hozzá Matzner Lola fotóalbuma, amelynek anyaga könyvünkben látható először. Ötvös Anna valódi leletmentést végzett, leporolta a képeket, levéltári és sajtóforrások, levelek, naplók, interjúk segítségével felderítette a fotókon látható figurák családi viszonyrendszerét.

Szerző: Takács Ferenc

Gondolat Kiadó, 2017

Az imamalom egyhangúságával szajkózunk mindenféle áhítatos bölcsességet, magától értetődőnek vett, vitán felül álló hittételeket és hatékonynak gondolt varázsformulákat „ezeréves határokról”, „őshonos mangalicáról”, „a magyar gondolkodás mellérendelő jellegéről” és hasonlókról. Kulturális emlékezetünk is erre a rugóra jár: Shakespeare, ugyebár, „mindent tudott az emberről”, Mozart „a zene egyetemes zsenije” volt (sőt „Krisztusa” – evvel az utóbbi hittétellel Csajkovszkij állt elő). Pedig ha ezeknek a szóvirágoknak a tövénél megkapirgáljuk a talajt, gyakran valami egészen más fordul ki a napvilágra: kiderül, hogy valójában semmi sem (egészen) úgy van, ahogy gondoljuk, hogy valójában – Karinthy Frigyes szavait idézve – „minden másképpen van”, mint hinni szeretnénk.

Szerkesztette: Tringl László

Tinta Kiadó, 2017

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF (1813--1871) sokoldalú személyiség volt, elsőrangú író és politikus, számos eszmetörténeti, politikai és szépirodalmi munka alkotója, a Batthyány-kormány (1848), majd az Andrássy-kormány (1867--1871) vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Eötvös Loránd, a kiváló fizikus apja.

Szépíróként három nagy regénye a legnevezetesebb: A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben.

Báró Eötvös József számára az aforizmák nagyon fontosak voltak, kifejezetten kedvelte őket: élete egyik első publikációja a Bel és Kül Világ (1833) című aforizmasorozat, utolsó műve a bölcsességeket tartalmazó Gondolatok voltak.

Szerző: Meller Ágnes

Gondolat Kiadó, 2017

1995 fagyos decemberében szerettei és barátai a Kozma utcai temetőben vettek búcsút Meller Ágnestől, aki a hetvenes-nyolcvanas években a fokozatosan megnyíló szellemi horizont alatt dolgozó filozófusok, irodalmárok fordítója, szerkesztője, tanítója, vendéglátója, vacsoráztatója, pótmamája, történelmi információ- tárháza, az első magyarországi független demokratikus szakszervezet szállásadója és háziasszonya, kifogyhatatlan anekdotázó és adakozó volt.

Szerző: Astrid Lindgren

Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 2017

Tizenhét bőrkötéses füzet. Valamennyi egy ruháskosárban lapult Astrid Lindgren hajdani lakásában, és csak egy évtizeddel az írónő halála után, 2013-ban kerültek elő. A füzetek egyetlen naplóvá állnak össze, amelyet a háború kitörésétől egészen 1945 szilveszteréig vezetett. A kézírásos bejegyzések mellett fotók, több tucat újságcikk is található, valamint olyan levélátiratok, amelyekhez Lindgren a "piszkos meló" során jutott hozzá. Maga nevezte így rejtélyes munkáját, amelyet a svéd titkosszolgálat megbízásából végzett.

Az olvasmányos, precíz mondatokkal megírt szöveg megállja a helyét történelmi forrásként, ugyanakkor irodalomtörténeti dokumentumként is olvasható, hiszen Astrid Lindgren ezekben az években írta nagy sikert aratott regényét, a Harisnyás Pippit, amely meghozta számára a világhírt.

Ottlik Könyvtár 4.

Írások Ottlik Géza műveiről

Szerző: Fűzfa Balázs

Savaria University Press, 2017

A szerző az utóbbi negyedszázad Ottlik Géza műveiről szóló írásait közli két nagyobb részben (tanulmányok, kisebb írások). Az évtizede "...sem azé, aki fut..." címmel megjelent témamonográfiája után remélhetőleg ez a kötet is lenyeri a szakma és az olvasók bizalmát. A kötet két teljesen új tanulmányt is tartalmaz, egyik még folyóiratban sem jelent meg.

(1952. szeptember - 1969. december)

Kodolányi János és Zimándi Pius István levelezése

Sajtó alá rendezte: Csűrös Miklós

Szent István Társulat, 2017

Szabálytalan naplót, emlékiratot, dokumentumközlést tarthat kezében az olvasó. Zimándi Pius István eredetileg premontrei szerzetes volt, majd magyar-latin szakos diplomát szerzett. A szerzetesrendek föloszlatása után az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa lett. Napjainkig főleg Péterfy Jenő-kutatásai és 1956-os naplója alapján ismerték és becsülték az irodalomtörténet és a magyar sorskérdések iránt érdeklődők. Ám nem csak egyetlen tárggyal, egyetlen élettel foglalkozott mindvégig: Péterfyn kívül saját kortársai közül is választott valakit: Kodolányi Jánost, akinek egyéni sorsából "rá lehet látni egy egész korszakra". A kötetben olvasható naplójegyzeteket 1956-ban kezdte írni, és 1965-ben határozta el összesítésüket.

Szerző: Bob Dylan

Európa, 2017

Bob Dylan nemcsak egy korszak ikonja, hanem ismeretterjesztő, túlélő, és az ellenkultúra spirális mozgásának valóságos lakmuszpapírja egy személyben. Története igazi próba: megmutatja, mi minden történhetett, hányféle visszatérő helyzet állt a talpáról a fejére újra és újra, miközben a könnyűzene - ez az elvben örökké fiatal és amorf képződmény - lassan maga is matuzsálemi korba lépett.