Jogelmélet, jogszociológia

Cultura Animi Kultúratudományi sorozat

Szerkesztő: Balogh László Levente, Valastyán Tamás

DUPress, 2016

Szerző: Szerletics Antal

Gondolat Kiadó, 2017

Szerletics Antal könyve úgy nyújtja kiváló összefoglalását a paternalizmus fogalma és igazolása körüli, immár két évszázada zajló morál- és politikafilozófiai diskurzusnak, hogy eközben érdemben hozzá is járul e tisztázó vitához. A liberális hagyomány jellegzetes autonómiaalapú antipaternalizmusának élesszemű bírálatán túl a dolgozat különösen értékes és a hazai irodalomban egészen újszerű része a probléma erényetikai értelmezésének kidolgozása. A gondoskodás erényének megvilágítása hozzájárul a paternalizmus erkölcsi határainak azonosításához, egyúttal a jószándékú szabadságkorlátozások e korlátok közötti igazolásához.

Cserne Péter, University of Hull

Szerkesztette: Takács Péter

Gondolat Kiadó, 2016

Somló Bódog 1919-ben – két évvel a nemzetközi jogelméleti szakirodalomban igen kedvezően fogadott Juristische Grundlehre megjelenése után, s felhagyva az ún. prima philosophia kidolgozására irányuló törekvéseivel – egy állambölcseleti mű megírásába kezdett. Ezzel nyilvánvalóan a történelem alakulására reagált, s az elmélettörténeti „örökkévalóságok” szempontjából szeretett volna választ találni kora politikai kérdéseire. Az államot illetően sem akart sub specie momenti – a pillanat nézőpontjából – fogalmazni, mert azt gondolta, vagy inkább azt remélte, hogy amit sub specie aeternitatis – az örökkévalóság nézőpontjából – mond, az érvényesebb lehet.

Szerkesztette: Utasi Ágnes

Belvedere Meridionale Kft., 2016

A kötet szerkesztője, a kutatócsoport vezetője Utasi Ágnes szociológus professzor, az MTA doktora.

Az ügyvédek életkörülményeit és életstílusát bemutató első magyarországi kutatás 1998-ban történt. Akkor egy jólétben élő középosztályi réteg életviteléről, életstílusáról, illetve az újraformálódó magyarországi középosztályok egy rétegének jellemzőiről részletes és fontos információkat kaptak a kutatók. A 2015-ben történt új kutatásukkal azt kívánták megtudni, hogy az 1998. óta eltelt időszak során milyen változások történtek a hivatásrend munka- és életkörülményeiben, tevékenységi struktúrájában, életvitelében. Azt is kutatták, hogy a modernizációs javak bővülése és az időközben megjelent új információs technikai eszközök miként hatottak a rétegre.

Szerző: Visegrády Antal

Menedzser Praxis, 2016

Az állam- és jogbölcselet egyetemi tananyagának újszerű feldolgozását tartja kezében a Tisztelt Olvasó. A pécsi joghallgatók számára készített tankönyv célja, hogy a jelenkorhoz közel álló jogbölcseleti irányzatok alapján, a magyar- és az egyetemes jogfejlődés legújabb eseményeire is tekintettel, korszerű tananyaggal segítse a vizsgákra való felkészülést. A tananyag kiemelt – a hazai tankönyvirodalomban egyedinek mondható – újdonsága a jogbölcseleti és állambölcseleti tanok egységes kötetben történő, összefoglaló tárgyalása.

A könyv a jogbölcselet alaptanainak részletezését követően a tudománytörténet modern- és posztmodern irányzatainak (neoanalitikai jogtudomány, jogi moralizmus, igazságosság-elméletek, autopoetikus elmélet) bemutatására koncentrál, amit újszerű módon egészít ki a hagyományos szakirodalomban kevésbé tárgyalt skandináv jogelmélet részletezése.

Szerző: Karácsony András

Attraktor Könyvkiadó, 2016

A XX. század talán legkiemelkedőbb és egyben legvitatottabb jogtudósának, politikai filozófusának, Carl Schmittnek egyik központi tematikája volt a "politikai teológia", azaz a politika, az állam, a vallás és a jog egymással érintkező világára vonatkoztatható probléma. Ennek kérdéskörét elemzi a szerző, széles történelmi és eszmetörténeti kitekintéssel.

Jacob Taubes 1952. február 14-én írt levele Armin Mohlerhez: Carl Schmitt (Heidegger mellett) a szellemi potencia, ami minden értelmiségi irománynál egy fejjel magasabb. Efelől semmi kétség.

Szerző: Szabadfalvi József

Gondolat Kiadó, 2016

„… a legnagyobb élő hatalom a múlt… egész kultúránk nem egyéb, mint azoknak a szellemi kincseknek a halmaza, amelyek a múlt óriási hagyatékaként szállnak nemzedékről nemzedékre. Minden műveltség alapja a letűnt kor ismereteinek, erkölcsi, vallási, jogi és művészeti felfogásának, technikájának és gazdasági tudásának az az átvétele, amely a szó szoros értelmében vett átvétel és átadás: traditió. A jelenkor a haladás terén akármilyen nagy is, az örökölt kultúra nagyságához képest rendszerint csak csekély töredékekkel bírja gazdagítani az emberiség szellemi kincseit.” Moór Gyula 1946-ban egyetemi rektorként egy ünnepi beszéd alkalmával elmondott gondolatai ma is érvényes tartalommal bírnak. A két világháború közötti magyar jogbölcselet kiemelkedő teoretikusa szellemi múltunk azon örökségére hívja fel a figyelmet, amely nélkül nem érthetjük meg a jelent, és nem tekinthetünk biztos fogódzók nélkül a jövőbe. Nyomatékosan igaz ez a megállapítás a hazai jogi (jogbölcseleti) gondolkodás és a jogi kultúra fejlődésére.

A hiányzó láncszem

Szerző: Hunyady György, Berkics Mihály

ELTE Eötvös Kiadó, 2016

A jogtudomány és pszichológia részéről hosszú évek óta mutatkozik érdeklődés egymás mondanivalója, eszközrendszere és releváns eredményei iránt. A jog társadalmi intézményrendszere hasznosítja a pszichológiai szaktudást, amikor szakértőket von be igazságügyi eljárásokba, ám a jogtudomány csak epizodikusan vette mindeddig figyelembe a pszichológia szakmai felismeréseit a társadalmi valóság egyik vetületét képező emberi kapcsolatokról, a társadalmi viszonyokról. A pszichológia figyelme többnyire az egyénre és a személyek közötti kölcsönhatásokra koncentrálódik, ilyen értelemben szól a normákról, az ezekhez fűződő személyes beállítódásokról, különös tekintettel a deviáns magatartásra.

Szerző: Kiss Róbert Richard

GloboBook Kiadó, 2016

Kötetünket egy komplexebb jogtudat-vizsgálat első részének tekintjük. Munkánk alapja egy 2013-ban készült, a magyar társadalom szerkezetét vertikálisan és horizontálisan reprezentáló, 973 fő megkérdezésével készült kutatás, amelynek célja a magyar lakosság joghoz való viszonyának vizsgálata a 21. sz. első évtizedében.

Tervezett második kötetünkben a kérdőív részletesebb elemzését, a laikus megkérdezettek által adott válaszok kibontását folytatni kívánjuk, továbbá megfelelő anyagi források mellett szeretnénk kiegészíteni mintegy 35, a jogalkotásban, igazságszolgáltatásban és a tudomány területén járatos, vagyis a joggal élethivatásszerűen foglalkozó szakemberrel készített professzionális interjú elemzésének eredményeivel.

Szerző: Ficsor Krisztina

Gondolat Kiadó, 2015

A jogelméleti vizsgálódások egyik legvitatottabb témája, hogy miképpen igazolhatóak, miképpen támaszthatók alá a bírói döntések. Ezzel a kérdéssel az úgynevezett ítélkezéselméleti munkák foglalkoznak. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy alkotmányos demokráciákban a bírói ítélkezéssel szemben alapvető elvi követelmények fogalmazódnak meg. A bíráknak kötelezettsége, hogy döntéseiket, jogi állításaikat racionális igazolással lássák el, megfelelő jogi érvekkel és indokokkal támaszszák alá.

Szerkesztette: Bányai Ferenc, Nagypál Szabolcs

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2015

A szelíd viszálykezelés a viták olyasfajta rendezését jelenti, amely nem a bírósági utat részesíti előnyben az érdekérvényesítés során, hanem a nehézségek föloldását a párbeszéd módszerével kísérli meg. A párbeszéd kibontakozása azonban a legtöbbször természetesen nem megy magától, hanem egy közvetítő vagy egy választottbíró segítségére van szüksége a részt vevő feleknek. A jelen kötet fejezetei azon kérdéssel foglalkoznak, hogy a kulturális háttér milyen szerepet játszik a viszályok fölmerülésében, elmérgesedésében és megoldásában. A tanulmányok nyomán áttekintjük, hogy a nagy világvallások hagyományában a szelíd vitarendezésnek milyen jelentősebb fajtái alakultak ki eddig a történelemben.

Szerző: Varga Zs. András

Századvég, 2015

A totális állam rossz. A jogállam jó. Kevéssé valószínű, hogy ezt vitatná bárki is. A totális állam alattvalóit teljesen védtelenné, kiszolgáltatottá teszi, megfosztja szabadságuktól. A jogállamban ezzel szemben a hatalom korlátozott. Mégis úgy tűnik, hogy a joguralomnak is lehetséges olyan felfogása, amelyben az emberek ténylegesen egyre kevesebb szabadsággal rendelkeznek, ami végső soron a kiszolgáltatottságukhoz vezet. A jogállam elkezdhet zsarnoki, szélsőséges esetben totális jegyeket hordozni. Nagy dilemma, hogy vajon ez csak elméleti lehetőség-e, avagy napjaink valósága.

Szerzők: Molnár András, Fleck Zoltán (szerk.), Fekete Balázs (szerk.), Nagy Tamás, Nagy Zsolt, Szerletics Antal, Vinnai Edina, Zétényi András

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2015

A kortárs jogelméletek a hazai szakirodalomban csak esetleges figyelmet kapnak, leginkább egyedi kutatási problémákhoz kapcsolódva jelennek meg eltérő hangsúlyokkal. Bemutatásukra, kritikai elemzésükre még nem vállalkoztak, ezért részben ezt a hiányt próbálja ez a kötet betölteni. Természetesen a könyvnek nem célja a kortárs jogelmélet átfogó és teljes körű vizsgálata, hanem egyes irányzatok - szociológiai jogelmélet, jog és nyelv, jog és irodalom, jogi feminizmus, jog és érzelmek, erény-jogelmélet, és kortárs angolszász természetjog - önmagában megálló, részletes elemzésére törekszik, remélve, hogy ezek alapján az olvasó is képet alkothat majd a kortárs jogelméleti törekvések sokszínű világáról.

Törvényszéki rétorika és jogi érvelés Aristotelésnél

Szerző: Könczöl Miklós

Gondolat Kiadó, 2015

A Rétorika I. könyvében Aristotelés arra mutat rá, hogy az érvelés hogyan járulhat hozzá a jogrendszer helyes működéséhez, még azokban a (szükségszerűen előforduló) esetekben is, amelyek bizonyos szempontból kívül esnek a törvényhozás hatókörén. A jogi érveléssel foglalkozó fejezetekben egy olyan jogi módszertan körvonalazódik tehát, amelynek középpontjában a meggyőzés áll, alapja viszont a jogi fogalmak elemzése, s ezért egy korai jogdogmatika vonásait fedezhetjük föl benne.

Három tanulmány

Szerző: Könczöl Miklós

Gondolat Kiadó, 2015

„A szerző egyaránt otthonosan mozog a jogelmélet, a filozófiatörténet és a filológiai módszerek közegében, e három terület módszertani eljárásait és tartalmi eredményeit sikeresen ötvözi egységes szemléletű és érvvezetésű gondolatmenetté. A könyv el is éri célját: egyszerre lesz megbízható és a tájékozódást hatékonyan segítő kalauz a tárgyalt területen nem szakkutatóként mozgó olvasók számára, s fogalmazásmódjának pontossága, elemző lépéseinek reflektáltsága és árnyaltsága a témával foglalkozó szűkebb tudományos közönség számára is hasznossá teszi a munkát.” Simon Attila

Rendszertelen áttekintés a jog gazdasági elemzésének elméleti és módszertani alapjairól

Szerző: Cserne Péter

Gondolat Kiadó, 2015

A kötet a jog gazdasági elemzését a társadalomtudományokban általánosan elfogadott, ugyanakkor a hazai jogi gondolkodásban alig ismert és gyakran félreértett rational choice paradigma jogtudományi alkalmazásaként értelmezi és értékeli.

A jog gazdasági elemzésének alapelemeit, logikai szerkezetét, normatív előfeltevéseit, irányzatait és főbb tartalmi következtetéseit a körülhatárolt várakozások jegyében áttekintve rámutat a rational choice paradigma jogfilozófiai jelentőségére.

Tudománytörténeti és -elméleti írások, gyakorlati tanácsokkal

Szerkesztő: Jakab András, Menyhárd Attila

HVG-ORAC Kiadó, 2015

Ez a kötet egy többrétű és sokéves kutatási projekt eredménye, amelynek célja hármas volt. Egyrészt a jogtudomány általános módszertani problémáit és megközelítési módjait kívántuk bemutatni. Önálló fejezetek szólnak a jogdogmatikai, az empirikus szociológiai, a politikai filozófiai és a de lege ferenda megközelítésekről. Másrészt a magyar jogtudomány helyzetével kívántunk számot vetni és ennek fényében azonosítani a legfontosabb teendőket.

Szerző: Nagy Marianna

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2011

Jelen kötetben a szerző arra tesz kísérletet, hogy a jogtudomány Szent Grálját, a felelősséget egy kicsit másként vizsgálja, mint ahogyan korábbi munkáiban tette. A közigazgatási jogi felelősség eddig elsősorban a közigazgatási jogdogmatika elvitathatatlan felségterülete volt, s a közjogban csak elvétve merültek fel a felelősség egyéb, etikai, filozófiai vonatkozásai. Ez az értekezés a közigazgatási jogi felelősség határainak meghatározásához, a felelősség és a közigazgatási jogérvényesítés összefüggéseinek, a közigazgatási szankcionálás működési mechanizmusainak pontosabb megértéshez járul hozzá interdiszciplináris mozaikokkal.

Szerző: Horváth Sándor OP

Szent István Társulat, 2012

Kötetünk a szerzőnek természetjogi témakörökből magyar nyelven 1922 és 1949 között közzétett írásai -bibliográfiával, utószóval és mutatókkal kísért- gyűjteményét tartalmazza.

Szerző: Siklósi Iván

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2014

Immanuel Kant sokszor idézett ironikus megállapítása szerint a jogászok még mindig keresik a jogról szóló fogalmuk meghatározását. Ez a tétel nem csupán magára a jogfogalomra nézve hordoz komoly igazságtartalmat, hanem a pozitív jog fogalomvilágához tartozó számos, gyakran előforduló, ám dogmatikai tartalmát tekintve a mai napig nem egészen egységesen alkalmazott kategória vonatkozásában is. Különösen így van ez a nemlétező, érvénytelen és hatálytalan jogügyletek kérdéskörét illetően.

Szerzők: Fleck Zoltán, Isztin Péter, Juhász Zoltán, Kiss Valéria, Kormány Attila, Navratil Szonja, Uszkiewicz Erik

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2014

A jogszociológia ebben a jegyzetben fiatal tudomány képét mutatja. Elsősorban abban az értelemben, hogy még klasszikus témáiban is képes a változó társadalmi környezetre reagálni. A legtöbb joggal kapcsolatos megközelítés szükségképpen kevéssé reflexív, inkább a stabilitást tekinti értéknek. Kritikus alapállású, ahogy a fiataloknál ennek lennie kellene, és megfelelő mennyiségű bizonytalanságot, esetlegességet is tartalmaz. Ez utóbbi abból származik, hogy a szerzők meggyőződése szerint egy egyetemi jegyzet feladata a gondolkodás, érvelés, megértés készségeinek fejlesztése, amihez élő szöveget kell segítségül nyújtani.

Szerző: Pokol Béla

Kairosz Kiadó, 2014

Hivatalban lévő alkotmánybíróként és kutatóként írta meg a Szerző a könyvben található elemzéseket. Az Alaptörvény hatályba lépése óta már ezer felett jár a döntések száma, melyekben értelmezték az absztrakt alaptörvényi rendelkezéseket. Az ezekben rejlő értelmezési formulák, illetve az eközben lezajlott viták összegző jellegű felmutatása élőbbé teheti a szélesebb jogászság és a szellemi körök felé is az Alaptörvény jogrendszerben betöltött szerepét. Belülről szemlélve az alkotmánybíráskodás folyamatát, ennek strukturális problémái is jobban felbukkannak, és ezek nyilvánosság előtti elemzése az alkotmánybírói döntés szociológiáját is a tudományos vizsgálódások és viták tárgyává teheti a jövőben.

Javított és bővített kiadás

Szerző: Frivaldszky János

Szent István Társulat, 2013

A kötet arra vállalkozik, hogy a jogfilozófia alapvető elemeit és kérdéseit egységes koncepcióban tárgyalja. Mindenekelőtt a jog mibenléte és az igazságossághoz való viszonya, a jogi érvényesség, a kötelező erő, a kényszerítő erő és az erőszak különbsége, a jog és erkölcs kapcsolata és különbségei kerülnek kifejtésre benne. Az alapvető emberi jogok és természetjogi intézmények megalapozására nagy hangsúlyt fektet a kötet.

Az etruszk vallástól a posztmodern jogelméletig

Szerző: Szmodis Jenő

Kairosz Kiadó, 2005

Szmodis Jenő "A jog realitása" című nagy eruditióval, remek stílusban megírt munkája arra tesz kísérletet, hogy a jogi jelenségek létét ontologikus aspektusból megvilágítsa. A vonatkozó jogfilozófiai álláspontok értékelő kritikájából kiindulva, s a római jog (az ősi jogtól a klasszikus joghoz vezető) fejlődésének újszerű elemzése alapján tárja fel a jog ontologikus létét, mint a jog realitását. A szerző a jogot az eddigiektől eltérően, új szempontból közelítve meg exponálja a jog ontologikus alapját, és számos eredeti megállapításra jut. A mű mind a szakemberek, mind az egyetemi hallgatók, valamint a jogi és filozófiai problémákra fogékony, művelt olvasók érdeklődésére tarthat számot.

Szerzők: Kondorosi Ferenc, Visegrády Antal

Harthmedia Kft., 2013

TARTALOM

Joguralom a válságban

Az állam hagyományos fogalma és küldetés

Állam a XXI. században – szuverenitás?

Gazdaság és politika – nemzetközi (v)iszonyok

Gazdaság és politika – elméleti alapvetés

Ember a válságban – kórkép helyett

Szegényen és betegen – jog és állam a szegénység ellen

Szegényen és betegen – jog és állam a betegségek ellen

A jog hatékonysága

A jog kulturális? Érték?

Szerző: Techet Péter

Attraktor, 2013

Carl Schmitt - a 20. századi német társadalomtudomány (jog, filozófia, teológia egyaránt) "fenegyereke", akit kiátkoztak politikai szerepvállalása és "unorthodox" nézetei miatt, illetve akiért rajongtak és akit mesternek tekintettek mindezen társadalomtudományok nagyjai - Raymond Aron szerint "Euróla legokosabb koponyája" - az ő munkásságát elemzi tanulmányciklusában Techet Péter, szellemesen, konfrontatívan, széles történeti háttérrel és kitekintéssel a politikai és kulturális környezetre.

Szerzők: Pokol Béla, Karácsony András

Attraktor, 2012

A kötet a két neves egyetemi oktató, jogfilozófus összefoglaló tanulmányát tartalmazza a társadalomfejlődést meghatározó társadalompolitikai elméletek csoportosításáról - mennyiben "tervezhető" a társadalmi fejlődés, illetve mennyire meghatározott, az emberi cselekvésektől független törvények által irányított.

Szerző: Gellér Balázs József

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2013

George Fletcher professzor Rethinking of Criminal Law című műve nagy hatással volt rám. Ennek eredményeképpen érdeklődésemet a büntetőjog alapelveinek általános újraértékelése felé fordítottam, különös tekintettel az 1990-es években e jogterületen végbement drámai változásokra. Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az alkotmányos alapelvek ugyanúgy döntő hatással vannak az anyagi büntetőjogra, mint ahogyan a büntetőeljárás szabályait is megújították. E könyv először a (de)kriminalizáció kettősségét vizsgálja: a büntetőjog annak meghatározásával, hogy mely magatartások büntetendőek, korlátozza és egyben ki is terjeszti az emberek cselekvési szabadságát.

Szerző: Szilágyi Péter

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2013

A kötet a szerző 1990 és 2008 között megjelent jogelméleti tárgyú tanulmányaiból ad válogatást. Az első tematikus blokk a jogtudományi kutatások módszertani problémáit és a jogelméleti reflexió jellemzőit tárgyalja, különös tekintettel az európai integráció viszonyaira. A második rész középpontjában a magyar jogbölcselet XX. századi történetének a bemutatása, az abból levonható tanulságok összefoglalása, valamint a XXI. század elejének kihívásai állnak. Ezt a jogi norma és normativitás elemzése és ez alapján a jogi dogmatika elméletének a fölvázolása követi, általános jogelméleti és sajátos közjogi perspektívában. A kötet negyedik része a felelősség jogbölcseleti problematikájának két elemét, a jogi szankciónak a felelősségi rendszerben betöltött helyét, majd a politikai felelősség és normativitás sajátosságait vizsgálja.

Szerző: Lenkovics Barnabás

Dialóg Campus Kiadó, 2013

Magyarországon az 1945-ös földosztás során hatszázezer ember jutott földhöz, ezáltal tulajdonhoz, munkához, és a maga és családja megélhetési biztonságához. Magyarországon az 1989-90-es politikai rendszerváltás és az azzal együtt zajló tulajdonjogi rendszerváltás során hatszázezer ember vesztette el a munkáját, és mivel a tulajdontól a kommunista eszme jegyében már korábban megfosztották, elvesztette a maga és családja megélhetési biztonságát is.

A kézirat lezárva: 2012. október 1.

Szerzők: dr. Kondorosi Ferenc, dr. Visegrády Antal

Complex Kiadó, 2012

A jogelméleti közelítésű könyv melyet számos felsőoktatási intézmény tananyagként használ - a jog szerepének változását taglalja a gazdasági rendszerváltásban. Vizsgálja, hogy a jog hatékonyságára a társadalmi, gazdasági, kulturális dimenziók, a politikai viszonyok, a pszichológiai tényezők milyen hatást gyakorolhatnak. Elemzi a jogi kultúrák többek között az angol, a francia, a skandináv, a kelet-európai, az iszlám - világát. Külön részt szánnak a szerzők az emberi jogok érvényesülésének, védelmének, különös figyelemmel az európai uniós és nemzetközi jogi kodifikációra, valamint a nemzetközi bíráskodásra.

A Miskolci Egyetem és a Miskolci Akadémiai Bizottság által 2003. szeptember 26-27-én rendezett konferencia anyaga

Szerkesztette: Szabó Miklós

Szerzők: Bence Mátyás, Bódig Mátyás, Cs. Kiss Lajos, Frivaldszky János, Győrfi Tamás, Hegyi Szabolcs, Jakab András, Paksy Máté, Simon Attila, Szabadfalvi József, Szabó Miklós, Szigeti Péter, Szilágyi Péter, Varga Csaba, Visegrády Antal

Bíbor Kiadó, 2004

Ez a kötet annak a konferenciának az anyagát tartalmazza, amelyet a Miskolci Egyetem Jogelméleti és Jogszociológia Tanszéke és a Miskolci Akadémiai Bizottság rendezett 2003. szeptember 26-án és 26-én Miskolcon. A konferencia témáját, ahogyan azt a jelen kötet címe is megjelöli a jogról szóló elméleteket szervező két alapfogalomban: a szabály és a norma fogalmában, s e fogalmak sajátossága az, hogy bár elemi építőként szolgálhatnak, s szolgálnak is elméleti konstrukciók számára, viszonyuk és különbségük tekintetében nem áll fenn konszenzus a teoretikusok körében - sőt, még reflektálatlanságról is beszélhetünk.

Szerkesztette: Szabó Miklós

Bíbor Kiadó, 2002

Ez a kötet annak a konferenciának az anyagát tartalmazza, amelyet a Miskolci Egyetem Jogelméleti és Jogszociológia Tanszéke és a Miskolci Akadémiai Bizottság rendezett 2001. október 5-én és 6-án Miskolcon. A konferencia a miskolci jogászképzés megindulásának huszadik évfordulójának évében került megrendezésre, e jubileum előtti tisztelgésként.

A konferencia a kötet alcímében is jelzett témája a Természetjogtan és jogpozitivizmus és a magyar jogelmélet volt. A természetjogi és jogpozivista tanok képezik a jogról való gondolkodás legjelentősebb és leghagyományosabb, alternatív és egymással is rivalizáló értelmezési keretét, szemléleti alapállását. Most, az új évszázad és évezred elején kértük fel barátainkat és kollégáinkat, a magyar jogelmélet vezető oktatóit és kutatóit, hogy vessenek számot azzal: kínálnak-e még termékeny talajt napjaink gondolkodása számára ezek az irányzatok, vagy új utakat kell keresni a továbblépés számára.

Szerkesztette: Ficsor Krisztina, Győrfi Tamás, Szabó Miklós

Bíbor Kiadó, 2009

E kötet annak a jogelméleti konferenciának az anyagát tartalmazza, amelyet 2008. december 5-én és 6-án tartottunk meg Miskolcon, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottsága szervezésében. A konferencia résztvevői elé kitűzött cél a jogosultságok elméleti és gyakorlati kérdéseinek körüljárása volt. A szervezők meghívtak mindenkit, aki e kérdések valamelyikével foglalkozott már, s közülük sokan eleget is tettek a felkérésnek. Bár a konferencia jogelméleti konferenciaként lett meghirdetve, a legkülönfélébb jogterületek és jogtudományok képviselői találkoztak, hogy megvitassák nézeteiket.

Szerző: Szabó Miklós

Bíbor Kiadó, 2007

A kötet, amelyet kezében tart az Olvasó, annak a jogelméleti konferenciának az anyagát tartalmazza, amelyet 2006. november 10-én és 11-én tartottunk meg Miskolcon, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottsága szervezésében. A konferencia azt a célt tűzte maga elé, hogy elméleti nézőpontból járja körül és vizsgálja meg a jogdogmatika szóval jelölt tudásszférát. Ez a múlt század közepéig közkeletűen használt, s a rendszerváltásunk után ismét elterjedt kifejezés jelentéstartalma, valamint az általa jelölt jelenség mibenléte, természete, specifikuma stb. ugyanis korántsem annyira nyilvánvaló, mint ahogy e terminus használói gondolni látszanak.

Szerző: Szabadfalvi József

Bíbor Kiadó, 2004

A kötetben található írások a jogbölcseletben tájékozódni szándékozók számára kíván segítségül szolgálni. A közölt hat tanulmány az elmúlt kétszáz év néhány fontosabb irányzatát(történeti jogi iskola, historical jurisprudence, marxista jogelmélet, neokantiánizmus, szabadjogi iskola, amerikai jogi realizmus, Critical Legal Studies, jogi feminizmus, stb.), azok főbb jellemzőit mutatja be, természetesen a teljesség igénye nélkül. Az olvasottak remélhetőleg nemcsak az érdeklődő joghallgatók, hanem az elméleti és gyakorlati jogászok számára is nyújt megismerésre méltó, hasznosítható gondolatokat.

Szerző: Győrfi Tamás

Bíbor Kiadó, 2006

A jogról való gondolkodásunk egyik közhelye, hogy a jogelmélet történetének kereteit legjobban két egymásnak feszülő jogelméleti irányzat, a természetjogtan és a jogpozitivizmus küzdelmekén érthetünk meg. Ha ez a közhely igaz, úgy a jogelmélet művelőinek elengedhetetlen kötelessége a jogpozitivizmus álláspontjának beható ismerete. Ezen irányzat mai vitáinak bemutatására tesz kísérletet ez a kötet. A könyv tanulmányait két törekvés hatja át. A korábbi tanulmányok elsődleges célja az volt, hogy kiszabadítsák a pozitivizmust az alaptalan előítéleteinek fogságából, és bemutassák, mely tézisek következzek valóban a pozitivista elméletekből, s melyek azok az állítások, amelyekkel jobbára kritikusai hozták hírbe a pozitivizmust.

Szerkesztette: Szabó József

Utószó: Szabadfalvi József

Bíbor Kiadó, 1998

E kötet Szabó József (1909-1992) - a méltatlanul elfeledett szegedi jogászprofesszor - jogbölcseleti munkásságát talán leginkább reprezentáló, magyar nyelven megjelent írásait adja közre. Mindezt abban a reményben, hogy a jó ötven évvel ezelőtt született művek nem csupán elmélettörténeti jelentősséggel bírnak, hanem sok esetben ma is élő és megoldatlan problémákat tárgyalnak. Szabó József annak a rendkívül tehetséges és nagy reményekre jogosító korosztálynak volt az egyik prominens képviselője, amely már a második világháború előtt, túl az egyetemi habilitáción, sokat ígérő akadémiai karrier elé nézett, s akinek elévülhetetlen érdemeik voltak a háborút követő tudományos-szellemi újjáépítésben.

Szerző: Bárdi Lajos

Eötvös József Kiadó, 2009

Nem elég a jogot tudni, a jogot érteni kell, mert a jogot alkalmazni kell! Talán ez lehetne a mottója ennek a tankönyvnek. Több mint egy évtizede tananyag a leendő közigazgatási szakemberek számára az alkalmazott logika. Sajnálatos tény, hogy sokszor megelégszik az oktatás azzal, hogy a tételes jog ismeretét várja el a hallgatótól. Pedig jogszabályok jönnek, jogszabályok mennek, de az értelmezési kényszer örök, mert alkalmazni kell.

A tankönyv bevezet a logikai műveletek területére, bemutatja a jogi szillogizmusok rendszerét, és kiemelt figyelmet szentel a jog területén nagyon fontos definícióknak.

Szerzők: Fleck Zoltán, Krémer Ferenc, Navratil Szonja, Uszkiewicz Erik

L’Harmattan Kiadó, 2012

A címben jelzett dilemma a jogászképzés tartalmára vonatkozik. Történeti, szociológiai és jogelméleti szempontokat alkalmazva a jogszociológus kutató csapat meggyőződéssel állítja, hogy a jogászképzés akkor képes a jogállam hasznára lenni, ha annak értékeit következetesen és megfelelő módszerrel átadja a szakmát gyakorlóknak. A hallgatók körében végzett empirikus vizsgálat eredményei szerint jelentős és halaszthatatlan lépéseket kell tenni a modern jogállami jogászképzés megerősítése és ezzel a jogállam építése érdekében. Csak a demokrácia, az alkotmányosság, az emberi jogok és a humanizmus iránt elkötelezett szakmák teremthetik meg a jogrendszer működéséhez szükséges társadalmi bizalmat.

Antológia a XX. század jogi gondolkodása köréből           

Ötödik kiadás

Szerkesztette: Varga Csaba           

Szent István Kiadó, 2008

A magunk mögött hagyott évszázad jogi gondolkodásának teljes ívét s változatosságát kísérli meg leginkább maradandó, jellegzetes tanulmányai tükrében bemutatni a jelen kötet alaposan körüljárva a témát az emberi vívódásokkal, hogy határait kijelölhesse és fundamentumát biztosnak tudja. A gyűjtemény javított és bővített változata kritikailag ellenőrzött, egyszersmind nyelvileg csiszolt, jól olvasható fordításokat tartalmaz.

Horváth Barna szinoptikus jogbölcselete

Szerző: Zsidai Ágnes           

Szent István Kiadó, 2008

Jelen monográfia az oeuvre centrumának és elméleti novumának számító szinoptikus jogelméletet kísérli meg rekonstruálni, melynek során Horváth az újkantianizmus ismeretelméleti-módszertani előfeltevéseit - vagyis a Sein (lét) és a Sollen (kellés) konzekvens logikai szembeállítását, a módszertisztaság követelményét -, valamint a jog társadalmi, történeti, tér-időbeli, változtatható jellegét valló, angolszász indíttatású pragmatikus-empirikus eljárásjogi szemlélet látszólag összeegyezhetetlen hagyományait ötvözi.

Szerző: Zlinszky János

Szent István Kiadó, 2007

Ez az egyetemi tankönyv „egy intellektuálisan etikus ember szenvedélyes krédója alkotmányosságról, jogról és igazságosságról, szabadságról és humánus erkölcsiségről, transzcendens és emberi értékrendről, világnézeti és politikai elkötelezettségről, egyéni vágy és közösségi kötelesség összhangjáról”. (Lábady Tamás ajánlásából)

Szerző: Jerome Frank

Szent István Kiadó, 2006

Jerome Frank írásait egyfajta szkepticizmus jellemzi. Azt is mondhatnánk, hogy írásaiban nem tesz mást, mint jogi mítoszokat, axiómákat rombol. Ugyanakkor mindig javasol megoldást is, ha a problémát orvosolhatónak látja. Esetében mind a gondolatmenet, mind a nyelvezet szépsége is rabul ejtheti az olvasót.

Minták, kényszerek - múltban, jelenben       

Szerző: Varga Csaba

Szent István Kiadó, 2004

A jog sorsa felett tűnődve az ezredforduló komoly válaszutat jelez, hiszen egybeesik sorsfordító dilemmáink megválaszolásának szorító szükségével. Nem kisebb horderejű kérdések ezek, mint hogy miképpen viszonyuljunk szocialista örökségünk könnyű meghaladhatósága megalapozatlannak bizonyult várakozásához, jogállami átmenetünk számos reménnyel övezett, ám még több kudarcot felmutató valóságához. Nagyobb összefüggésben pedig a globalizmus, s a benne megnyilatkozó mintakövetési kényszerre adandó válasz dilemmájával kell vívódnunk. A jogbölcsész szerző az utóbbi fél évtized tanulmányi terméséből válogatva e jövőnket megszabó, időszerű kérdésekkel néz szembe.

Szerző: Javier Hervada

Szent István Kiadó, 2004

A jogász és a kánonjogász csak akkor képes hivatását teljesíteni, ha mind az életben, mind pedig a konkrét valóságban meg tudja különböztetni a jogosat a jogtalantól. Sőt, magát a jogtudományt is tekinthetjük úgy, mint a jogos és jogtalan tudományát. Hervada munkája tulajdonképpen a természetjogban egy jogeszmét, a jogrend megalapozásának egy modelljét mutatja be. A jogászok, jogfilozófusok közt ma is vitatott, létezik-e természetjog, és ha igen, akkor miféle értelemben nevezhető az jognak. Különös erővel tért vissza ez a jogeszme a II. világháború után, s talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy század és ezredfordulónkon ismét sajátos aktualitása van a természetjog tanulmányozásának. Mindenesetre a katolikus keresztény jogfilozófiában tradicionálisan elfogadott modellről van szó.

Válogatta és fordította: Paczolay Péter

Szent István Kiadó, 2003

A kötet a Jogfilozófiák-sorozatban jelenik meg. A szerzők: Jürgen Habermas, Christian Joerges, Dieter Grimm, Manfred Zuleeg, Neil MacCormick, Neil Walker, Ian Ward. 

Szerző: Zenon Grocholewski

Szent István Kiadó, 2003

Posztmodern időket élünk, amikor sokak bizalma megrendül a józan emberi értelem képességeiben. II. János Pál pápa Fides et Ratio kezdetű enciklikájában az elbizonytalanodott értelem támaszaként a hitet jelöli meg. A jogfilozófia világában távolról sem beszélhetünk egyetértésről a különféle irányzatok, elméletek között. A természetjog-eszme, mely a sztoikus filozófusok kora óta számos változáson és keresztény szellemű fejlődésen ment át, sokáig közkincse volt az európai jogfilozófiai gondolkodásnak. Jelenleg azonban a világ jogászainak többsége pozitivista alapon, vagy külön filozófiai reflexió nélkül végzi munkáját. Zenon Grocholewski bíboros, világhírű egyházjogász, a Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa II. János Pál pápa tanítását tartja szem előtt, amikor keresztény szellemiségű jogfilozófiát ár az olvasó elé. Műve kiválóan alkalmas arra, hogy mind világi, mind az egyházi joggal foglalkozók bizalmat és eligazítást merítsenek belőle korunk gyakran változó szellemi irányzatainak útvesztőjében.

Szerző: Varga Csaba

Szent István Kiadó, 2001

A rendszerváltozást követő kritikai szemléletváltás oldaláról nézve felettébb érdekes és izgalmas, ugyanakkor az őszinte kitárulkozás veszélyeit is magában rejtő tanulmánykötet közzétételére vállalkozott a ma már nemzetközi mércével mérve is jelentős munkásságot kifejtő szerző. A szocializmus évtizedeiben különféle indokok által fiókok mélyére kényszerült jogbölcseleti írásait rendezte kötetbe, s nyújtja át most a bölcselet és jog, a politika és társadalomtan iránt érdeklődő olvasónak.

Szerző: Wolfgang Waldstein

Szent István Kiadó, 2012

Vajon létezik-e olyan jog, amely minden embert a természetből eredően illet meg? Létezik-e olyan törvény, amely felette áll minden törvénykönyvnek? Szophoklész Antigonéja már a Kr.e. V. században hivatkozott az "istenek nem változó, íratlan" törvényére. Ennek helyéről Szent Pál közel 50 évvel Krisztus után akként foglalt állást a rómaiakhoz írt levelében, hogy ez a törvény minden embernek a "szívébe van írva". Egy törvény meghozatala előtt tehát létezik egy olyan jog, amely minden ember által alkotott jogot megelőz, és annak alapjául szolgál: a természetjog. Wolfgang Waldstein jogtörténészt a természetjog legnagyobb szaktekintélyeként tartják számon. Jelen könyvében vitába száll a természetjogi gondolkodás legnagyobb bírálóival, felhívja a figyelmet eme gondolkodás ókori gyökereire, rámutat az európai jogfejlődésben betöltött jelentős szerepére, valamint megmagyarázza a természetjog fontosságát és hitelességét mindennapi életünk jogi jellegű viszonyaiban: a házasság és a gyermeknevelés terén, az emberi élet és a tulajdon védelme körében éppúgy, mint a magánszféra tiszteletben tartása és a jóléti állam vonatkozásában.