Film

Szerző: Gervai András

L’Harmattan Kiadó, 2018

Gervai András az 1947 és 2000 közötti időszakot helyezi nagyító alá: különböző folyamatokat, alkotói pályákat, filmeket vizsgál dramaturgiai, társadalomtörténeti, szociológiai és szociálpszichológiai szempontból. Tanulmányaiban a filmesek és a hatalom közötti konfliktusokat, a filmkészítés társadalmi, politikai meghatározottságait elemzi, és azt, hogy az ideológia hogyan tükröződött a filmek tartalmában, üzenetében.  Olvashatunk a Rákosi- és Kádár rendszer film-, és cenzúratörténetéről, a filmátvételi politikáról, Bessenyei Ferenc, Kállai Ferenc, Sinkovits Imre filmes pályafutásáról, és arról, hogy a magyar játékfilmek mit mutattak meg a magyar zsidóság életéből. A szerző foglalkozik a rendszerváltás utáni magyar film helyzetével is: a filmfinanszírozás és a filmtámogatás problémáival. Szociográfiája több mint egy évtizeden keresztül követi nyomon a filmgyárak (a Mafilm és pasaréti, illetve Könyves Kálmán körúti stúdiói) leépülésének folyamatát, fontos állomásait.

Szerző: Gyenge Zsolt

L'Harmattan Kiadó, 2017

Vissza a filmekhez! - ebben a rövid, jelmondatszerű felszólításban ragadható meg Gyenge Zsolt könyvének fő célkitűzése. Méghozzá vissza a filmek (vizuális) tapasztalatához. "A sok szimbólumot, kódot, narratív struktúrát, ideológiát és műfajt azonosító és tárgyaló elemzés erdejében ugyanis - írja a szerző a Bevezetésben - mintha elfelejtkeztünk volna a vizualitásról." Mindehhez a fenomenológiai filmelemzés elméletén keresztül vezet az út, vagyis egy olyan elmélet útján, amely a dolgok naiv, természetes, reflektálatlan percepciójához igyekszik visszatérni. Márpedig a filmben, a filmnézés során elsődlegesen a világ számunkra való "dolgai", vagyis a mindennapi élettapasztalatok segítségével tájékozódunk.

Hollywood legkedvesebb filmjének élete, legendája és utóélete

Szerző: Noah Isenberg

Európa, 2017

Umberto Eco azt mondta, a Casablanca nem film, hanem filmek. A világ kedvenc szerelmes filmje. A világ kedvenc háborús filmje. A világ kedvenc Bogart-filmje. Ez mind a Casablanca. Két amerikai színdarabszerző ötletéből egy amerikás magyar rendezte, és legalább tíz náció vett részt az elkészítésében.

De mitől ennyire népszerű a mai napig egy olyan film, amelyet lóhalálában forgattak, a közreműködői közül egy sem járt soha a helyszínen, és amelynek a főszereplője addig főleg rosszfiúkat játszott? Noah Isenberg filmtörténész a bemutató hetvenötödik évfordulójára megpróbálta megfejteni a titkot.

Szerkesztette: Farkas György – Lázár Kovács Ákos

Gondolat Kiadó, 2017

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének Médiakultúra, vallás, nyilvánosság kutatócsoportja a Doktoranduszok Országos Szövetsége Filmtudományi Osztályával közös megemlékezést szervezett Sindó Kaneto (1912–2012) emlékére. Jelen kötet tartalmazza az elhangzott előadások alapján készült tanulmányokat. A szövegek több oldalról tárgyalják a japán modern fi lmművészet egyik nagymesterének életművét – fi lmjeinek szépirodalmi, pedagógiai vonatkozásait, a klasszikus irodalom és színház modern megjelenését, a nyelvjáráshasználatot, vagy épp a társadalmi változások lenyomatait tekintik át, foglalkoznak az adaptációval, a műfajisággal, a fi lmes poézissel és az emlékezettel összefüggő kérdésekkel.

Szerző: Pócsik Andrea

Gondolat Kiadó, 2017

Ez a kötet egy folyamatosan változó, különféle megközelítéseket integráló kutatás lenyomata. A magyar filmtörténet romaképeit elemzi, de nem a hagyományos – leíró, rendszerező – módszerrel, hanem kultúratudományi megközelítésben. Különböző korszakokban végez mélyfúrásokat: egy-egy olyan művet választ ki, amely markánsan megjeleníti az adott időszak reprezentációs és beszédmódját, és behatóan elemzi annak készítési folyamatát, formai megoldásait és fogadtatását. A művelet egy archeológiai feltáráshoz hasonlítható, s a Thomas Elsaesser német filmtörténész által képviselt új filmtörténetírás követőjeként a médiaarcheológia egyik, tartalomvezérelt irányába illeszthető leginkább. Néhány kortárs jelenség elemzése egészíti ki a történeti vizsgálódásokat, hogy felhívja a figyelmünket az archiválás, a bemutatás, a forgalmazás (intézmény)politikai hátterére.

Szerző: Gelencsér Gábor

Holnap Kiadó, 2017

Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig.

A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat.

forgatókönyv

Szerző: Novák Erik

Konkrét Könyvek, 2017

Novák Erik filmrendező (Nyócker!, Zuhanórepülés, Fekete Leves) első könyv formájában megjelenő forgatókönyve a Betyár című kötet. A történet fő cselekménysorozata a Rózsa Sándor féle betyársereg részvétele a délvidéken dúló háborúban, Kossuth nekik címzett amnesztiájával. Bemutatja a nagyformátumú betyárvezér életének ezt a meghatározó részét, amikor az üldözött törvényen kívüliből a szabadságharc legális harcosa lehet, tisztára mosva ezzel saját és társai nevét.

Szerkesztette: Duló Károly

Gondolat Kiadó, 2017

Hannibál tanár úr, Édes Anna, Elveszett paradicsom, Hideg napok, Az életbe táncoltatott leány, Hogy szaladnak a fák… – a magyar filmművészet kiemelkedő alkotásai, amelyek hatása igen nagy részben az operatőr: Szécsényi Ferenc egyedi látásmódján, fölényes mesterségbeli tudásán és művészi megjelenítő erején alapszik. Érzékeny kameráját mindig a lényegre irányítva, sallangmentesen is erőteljes képeivel, kimunkált fényhangulataival szolgálta és tette emlékezetessé azokat a filmeket, melyek rendezőinek érdemi alkotótársa volt. Nem véletlenül tartják a fekete- fehér filmezés legkiemelkedőbb hazai mesterének, hiszen például a Kovács András rendezte Hideg napokban szinte grafikára emlékeztetően kontrasztos képi világot teremtett, de hogy színes filmben is eredeti látványunivezumot tudott alkotni, arra vall – egyebek közt – Az életbe táncoltatott leány.

Szerző: Carrie Fischer

Libri Kiadó, 2017

A hercegnő naplója szellemes, provokatív, őszinte, intelligens és szókimondó. Épp olyan, mint szerzője volt, a napló megszületésekor mindössze 19 éves Carrie Fisher. A színésznő emlékei rendezgetése közben, régi újsághalmok között bukkant rá saját, kézzel írott naplójára, és szembesült egykori tinédzser önmagával, azzal, hogy milyen is volt megélnie a Csillagok háborújának forgatását vagy éppen hosszúra nyúlt egyéjszakás kalandját színésztársával, Harrison Forddal. A hercegnő naplója ezekről az intimitásokról is beszámol, igazán egyedivé azonban az időutazás teszi: az idősebb Carrie Fisher találkozása a 19 évessel. A könyvben a hatvanéves színésznő emlékei a stábról, a forgatásról, a szerelemről, a sikerről vagy éppen a függőségekről izgalmasan keverednek, vetülnek a kézzel írott napló szövegeire.

Szerző: Fischer, Paul

HVG Kiadó, 2016

Kim Dzsongil ­ mielőtt a világ leghírhedtebb diktátora lett ­ az észak-koreai Propaganda- és Agitációs Minisztériumot és annak filmstúdióit irányította. Mivel ambiciózus tervei megvalósításához nem volt elég tehetséges szakembere, elraboltatta Dél-Korea leghíresebb színésznőjét és férjét, az ország legnépszerűbb rendezőjét és producerét. Az álompáros sorra készítette Észak-Korea legjobb filmjeit, ám közben olyan szökési tervet dolgoztak ki, amelyet bármelyik hollywoodi forgatókönyvíró megirigyelhetne.

Szerző: Zalán Vince

Gondolat Kiadó, 2016

A közértes Fekete Péter, a szerelmes Szöszi, Miloš, a vasutas gyerekember, a százszorszép Jarmila és Ježinka – sorolhatjuk emlékezetes cseh filmek felejthetetlen filmhőseit. Mindannyian egy nevetős-sírós, filmművészeti (tűzoltó) bál résztvevői voltak az 1960-as években, ahonnan, mint ismeretes, ellopták a tombolanyereményeket – máig nem tudjuk, kik. Mások meg, 1968-ban, véget vetettek a táncnak, a mókának, a kacagásnak. Tudjuk, kik voltak. A bált fiatal cseh és szlovák filmrendezők új szemléletű nemzedéke rendezte, szomorúságos évek után újra mosolyt varázsolva a nézők arcára, nemcsak Csehszlovákiában és Magyarországon, hanem egész Európában.

Epizódok egy filmrendező életéből

Szerző: Kovács András

Kossuth Kiadó, 2016

Hideg napok, Falak, Nehéz emberek. Csupán néhány cím a hatvanas évekből, amikor a filmművészet viharos gyorsasággal és sikerrel közügy lett Magyarországon. Mindhárom az 1925-ben Erdélyben született Kovács András filmje, aki vezető dramaturgként, rendezőként, egy nagy filmes nemzedék egyik „motorjaként” remekművek egész sorának volt bábája. Visszatekintő kötetében mesél az erdélyi szülőfalu különös világáról, a békés, majd háborús kolozsvári évekről, a Pestre kerülés viszontagságairól, a filmgyár rejtelmeiről, forgatásokról és fesztiválokról, szerelmekről s nem utolsó sorban olyan kollégákról, pályatársakról, mint Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Páger Antal, Törőcsik Mari, Bara Margit…

Szerző: Varga Balázs

L’Harmattan Kiadó, 2016

Hogyan alakultak át a magyar film intézményei a rendszerváltás utáni két évtizedben? Milyen erők, miféle hatások formálták a magyar játékfilmkészítés trendjeit? Hogyan változtak a finanszírozás, a forgalmazás, a mozizás és a magyar filmes kánon erővonalai? Hol van a fiatalok, a függetlenek, a sztárok és a szerzők helye? Miként alakult át a populáris filmkultúra? Hová tűntek a középfajú filmek? A közönség tűnt el, vagy a kulturális fogyasztás alakult át? Milyennek mutatja magát a magyar filmkultúra európai és régiós kontextusban? Hol van a kortárs magyar film Magyarországa?

Szerző: Jason Bailey

Kossuth Kiadó, 2016

Woody Allen – író, rendező, komikus és zenész – csaknem ötven filmjével minden idők egyik legnagyobb hatású filmrendezője, a kortárs kultúra és mozi állócsillaga. A legváltozatosabb műfajokban alkotott: slapstick komédia, dráma, bohózat, sci-fi és áldokumentumfilm. Filmes stílusát és vígjátéki szemléletét megannyi író, rendező, színész és komikus utánozta az elmúlt évek során, filmjei a mozirajongók immár több generációja számára jelentenek meghatározó kulturális élményt.

Szerző: Morsányi Bernadett

L’Harmattan Kiadó, 2016

Morsányi Bernadett Dobai-monográfiája nemcsak egy részben ismert, részben elfelejtett, részben félrevonult alkotó egészében izgalmas és felkavaró életművét rajzolja újra, hanem egy olyan szellemi perspektívát rekonstruál, amely átható fényt vet mintegy ötven év kormozgásaira, felragyogtatva annak egyes sűrűsödési és csúcspontjait is.

A Dobai-életmű komplexitásával együtt egy lehetséges, de sok érdek által félretolt, alternatív irodalmi gyakorlatot mutat fel, amelyet a képi gondolkodás (film) és a nyelvi rendszerkutatás formaalkotó érvénnyel alakított.

Építészetelméleti jegyzet

Szerkesztő: Puhl Antal, Szalai András, Valastyán Tamás

DUPress, 2016

ZOOM - a kortárs filmtudomány kulcskérdései, 4.

Szerkesztő: Győri Zsolt, Kalmár György

DUPress, 2016

Szerző: Pörös Géza

Kossuth Kiadó, 2016

Krzysztof Zanussi a lengyel és az egyetemes filmművészet világszerte ismert és elismert személyisége. Az elmúlt négy és fél évtized alatt több mint félszáz játék- és televíziós filmet, továbbá számos rövid és dokumentumfilmet készített. Ezek között olyan jelentős művek találhatók, mint a Közjáték, az Illumináció, A falon túl, a Védőszínek, a Konstans, az Imperatívusz, A gonosz hatalma, a Csendes érintés, A nyugodt Nap éve, Az élet, mint nemi úton terjedő halálos betegség és a Persona non grata. Tematikailag rendkívül sokszínű életművében állandóan jelen van az a hős, aki tudatosan és eltökélten keresi az erkölcsileg megformált élet lehetőségét.

Szerkesztette: Babiczky László - Zsurzs Katalin

Gondolat Kiadó, 2016

„Szerettem vele dolgozni. Nem volt bennem görcs, drukk a forgatásokon. Úgy éreztem, ha ő rám bíz egy szerepet, akkor képesnek tart az eljátszására. Persze nem akartam neki csalódást okozni, szerettem volna látni, hogy elégedett velem. Szerettem volna megszolgálni a bizalmát, és én is a legmesszebbmenőkig bíztam benne: az értékítéletében, az instrukcióiban, az ízlésében, a tudásában, a tapintatában, a szeretetében. Sokat kaptam és tanultam tőle.

Szerző: Váradi Júlia

Kossuth Kiadó, 2016

Ilyen még nem volt a magyar filmtörténetben! A Saul fia című film eddig 38 díjat nyert, közte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíját, a legnagyobb elismerést, amit magyar nagyjátékfilm valaha Cannes-ban kapott. Ehhez, február utolsó vasárnapján még egyet begyűjthet, a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Nemes Jeles László, a film rendezője és alkotótársai sok éven át készültek ennek a különös, egészen egyedi koncepcióval és filmes eszközökkel megvalósított filmnek az elkészítésére. Megrázó és a nézőt aktív útitársként kezelő film olyan mély, talán tudatalatti érzelmeket és gondolatokat hoz a felszínre, amelyek hatása alól senki sem tudja magát kivonni.

Szerző: Nagy Imre

Kronosz Kiadó, 2013

A Lumière-örökség című könyv a szerző 1990-től 2006-ig vezetett filmes naplójának eredményeként jött létre, amelynek egyes darabjait korábban filmkritikák formájában publikálta. Ebből a nyersanyagból formálódott és bővült ez a könyv, amely több mint négyszáz film bemutatását, elemzését és értelmezését tartalmazza, személyes nézőpontból, de tárgyi hitellel. A kétkötetes munka akár kézikönyvként, filmes enciklopédiaként is szolgálhat, ám sajátos „filmregényként” is olvasható, melyből kirajzolódik az ezredforduló filmművészetének gazdag körképe, irányzatai, stílusváltozatai, fontos rendezőinek munkássága.

Szerző: Kelecsényi László

Kronosz Kiadó, 2014

Ez a könyv – szerelmi vallomás. A szerzőnek a magyar filmhez fűződő, állandóan újra kezdődő viszonyának gyümölcse. Több mint egy évtizede jött először a világra, aztán másodjára is megszületett. Korábbi kiadásai már csak közkönyvtárak polcain lapozhatók fel.

Most újra megjelenik, az utóbbi évek friss nyomaival, újabb filmek bemutatásával. Írója évtizedeket töltött a filmszakma különböző területein: volt tudományos kutató, dramaturg, újságíró, filmtörténész, média-tanár. Élete jelentős része mozik sötétjében telt; videotékákban böngészve meg letöltő oldalak nézegetésével zajlott. Naprakészen követi a magyar film változásait: munkáját akár folytatásos regényként lehet olvasni.

Szerző: Irimiás Anna Rita

Akadémiai Kiadó, 2015

Két világ találkozása. A szerző igazi, modern turisztikai szakember, aki a köteten keresztül nem csupán tudományterületének rendkívül alapos ismeretéről tesz tanúságot, de személyes indíttatású kutatási kíváncsiságának köszönhetően egy átfogó, széles körű, az egész világot

felölelő tudást nyújtó művel gazdagítja a turizmusirodalmat. A turisztikai és a filmes szakemberek, döntéshozók és az „amatőr” filmrajongók is haszonnal forgathatják, a leírtak pedig minden bizonnyal katalizátorként hatnak a filmturizmusban rejlő lehetőség jövőbeni kiaknázására hazánkban. A modern tudományok elvárásaihoz maximálisan igazodó tartalmat jól szerkesztett fejezetek, számos gyakorlati példa és olvasmányos stílus kíséri. FELVÉTEL INDUL!  (Sulyok Judit, a Pannon Egyetem adjunktusa)

Egy töredékben maradt film képeskönyve

Szerző: Jankovics Marcell

Akadémiai Kiadó, 2015

Jankovics Marcell animációsfilm-rendező és alkotó az 1970-es évek végén felkérést kapott egy egész estés (később sorozatként vetíthető) animációs Biblia film elkészítésére. A tervezett film nem készült el, töredékben maradt.  A kiadó a film számára készült irodalmi és grafikai anyagot - a szöveget és a képes forgatókönyvet - kívánta megmenteni, dolgozta fel a nyomtatott könyv követelményeinek megfelelően.

A kötet két nagy részből áll. A Képes bibliai történetek című rész tartalmazza a művész képeivel gazdagított és szuverén módon kezelt bibliai szövegmontázst.  A Kulisszák mögött címet viselő második rész a Biblia című film készítésének titkaiba avatja be az olvasót. Ez a rész egyben lehetőség arra, hogy bemutassa, hogyan készült a rajzfilm az animáció világának digitalizálódása előtt.

Test, film, szubjektivitás

Szerző: Kalmár György

Debrecen University Press, 2012

A Debreceni Egyetemi Kiadó és a Debreceni Egyetem Brit Kultúra Tanszéke gondozásában induló filmelméleti és filmkritikai könyvsorozat célja a magyar és külföldi tudományosság legfrissebb csapásirányaihoz szorosan kapcsolódó filmes témájú kutatások megjelentetése. Egy olyan fórum létrehozására törekszünk, amelyben megférnek egymás mellett a hazai és egyetemes filmkultúrával foglalkozó kutatások, a történeti és elméleti orientáltságú szövegek, a fiatal tehetségek és a már nemzetközileg is elismert szerzők munkái. A könyvsorozat célja gazdagítani a nagy múltú hazai filmkutatás és a nemzetközi filmtudományi műhelyek közötti párbeszédet.

Zoom : a kortárs filmtudomány kulcskérdései

Szerkesztő: Győri Zsolt és Kalmár György

Debrecen University Press, 2013

A kötet a kortárs magyar mozi néhány, a kritikusok és a filmbarátok körében egyaránt nagy népszerűségnek örvendő alkotását (A nyomozó, Apacsok, A torinói ló, Hukkle, Katalin Varga, Kontroll, Pál Adrienn, Taxidermia, Csak a szél) vizsgálja a kritikai kultúrakutatás fogalmainak és szempontjainak segítségével. Noha idehaza és külföldön is számos összefüggésben vizsgálták már ezeket az alkotásokat, mégis úgy gondoljuk, hogy a szerzőink által megfogalmazott kérdések és gondolatmenetek új megvilágításba helyezik a tárgyalt filmeket, tovább gazdagítva ezzel a jelen társadalmi jelenségeire irányuló értelmezési törekvéseket, s ezáltal elősegítik a magyar mozi más alkotásainak, rendezőinek és filmtörténeti korszakainak kultúrakritikai stúdiumokon alapuló kutatását.

Nemzetközi filmek

Szerzők: Basa Balázs, Názer Ádám

Akadémiai Kiadó, 2014

A mozgóképes illúzió világában Budapest folyamatosan újjászületik. Terei, utcái, épületei óriási, pompás díszletként várják az újabb és újabb stábokat. A világ filmes élvonalához egy díszletváros önmagában nem lenne elég. A nyitott és vendégszerető budapestieknek és a lehetetlent nem ismerő magyar filmeseknek köszönhető, hogy Budapest világsztárként fürdik a lámpák fényében.

Ők adják el a város romantikus, filmes hangulatát. Általuk lehet Párizs, Berlin, Róma, Moszkva, New York vagy éppen önmaga a filmvásznakon.

Szerző: Makk Károly

Kossuth Kiadó, 2014

Nem memoár, nem önéletrajz, nem emlékezés, és főleg nem vissza. Ha mégis emlékezés, akkor előre. Emlékezés előre a jövőbe, a jövőre.

Filmről van szó, filmet látunk és élünk, sok bennük a saját film, ami a mienk, a mi történetünk. A mienk akkor is, ha sem a történet, sem a forgatása idejében még nem éltünk. Az egyik legnagyobb magyar filmrendező 89 évesen emlékezik vissza több mint 70 éves pályájára.

Szerző: Király Hajnal

Koinónia Kiadó, 2010

Mi az adaptáció? Milyen szerepet játszik a vizuális kultúrában? Milyen társadalmi (osztály, csoport) igényekre válaszol? Mi a mediális fölülírás megismerésben játszott szerepe? Hogyan kapcsolódik be az (irodalmi, kulturális) hagyományőrzésbe? Hogyan válik különböző társadalmi, ideológiai diskurzusok közvetítőjévé?

Szerző: Margitházi Beja

Koinónia Kiadó, 2008

A könyv az arc támáját a közelkép és a filmstílus kontextusában tárgyalja. Az egyes fejezetek szinkronikus és diakronikus, néha különállónak tűnő szempontjai, megközelítési módjai több oldalról szándékoznak tükröt tartani a nagyközeli-témának, melynek különböző kontextusok keresztmetszetébe helyezése az arcközeli vizsgálhatóságának gazdag lehetőségeit jelzi. A kötet összefoglalja és kritikai olvasatát nyújtja a témában íródott fontosabb (film)elméleti szövegeknek is, szintetizálásuk mellett továbbgondolásukra, kiegészítésükre törekszik, valamint a vonatkozó vagy választott filmekkel való szembesítésüket, összevetésüket kezdeményezi.

Guidebook to Film Theories

Papers in English & American Studies; 14.

Szerző: Cristian Réka; Dragon Zoltán

JATE Press, 2008

Film history, film language, adaptation, psychoanalysis, genres, gender, the age of new media and more.

Ideológia, propaganda és filmpolitika

Szerző: Lénárt András

JATE Press, 2014

Szerző: Bud Spencer

Libri Könyvkiadó, 2014

Ide figyelj, Terence! Lefogadom, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a mi kis kettősünk hatására jelentősen megemelkedett a világon a bab és a csirke fogyasztása. Valahányszor csak bemutatták valamelyik filmünket a tévében vagy a moziban, a mi étvágyunk átragadt a nézőinkre, akik aztán buzgón követtek minket a nagy zabálásban is. Szerintem egy szakács igazán elnevezhetne rólunk valamilyen ínyencséget (bár ki tudja, ez talán meg is történt már valahol a nagyvilágban).

Gabo Kiadó, 2009

Többek közt: Agárdy Gábor, Ajtay Andor, Alfonzó, Andorai Péter, Bács Ferenc, Bajor Gizi, Balázsovits Lajos, Bánky Vilma, Bársony Rózsi, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Bujtor István, Czinkóczi Zsuzsa, Csákányi László, Csortos Gyula, Darvas Iván, Darvas Lili, Derzsi János, Domján Edit, Esztergályos Cecília, Feleki Kamill, Ferrari Violetta, Gaál Franciska, Gábor Miklós, Gálffi László, Garas Dezső, Gáti Kati, Gobbi Hilda, Gózon Gyula, Görbe János, Gyabronka József, Halász Péter, Haumann Péter, Hollósi Frigyes, Horváth Tivadar, Inke László, Jávor Pál, Kabos Gyula, Kabos László, Karády Katalin, Kaszás Attila, Keres Emil, Kibédi Ervin, Koletár Kálmán, Koltai Róbert, Kozák András, Latabár Kálmán, Latinovits Zoltán, Lugosi Béla, Mácsai Pál, Madaras József, Major Tamás, Márkus László, Németh Marika, Oszter Sándor, Őze Lajos, Páger Antal, Patkós Irma, Pogány Judit, Putty Lia, Rajz János, Reviczky Gábor, Ruttkai Éva, Sáfár Anikó, Schütz Ila, Sinkovits Imre, Somlay Artúr, Soós Imre, Sulyok Mária, Szacsvay László, Szellay Alice, Szőke Szakáll, Torday Teri, Tóth Orsolya, Törőcsik Mari, Törzs Jenő, Venczel Vera, Zenthe Ferenc

Amit a tanáraink sohasem meséltek el a világ legendás filmrendezőiről

Szerző: Schnakenberg, Robert

HVG Kiadó, 2012

Fellini szellemektől várja a sikert!

A pedofil csavargó! Chaplin egy csinos tinit vesz el!

Hitchcock sokkoló titka napvilágot lát!

A Híres filmrendezők titkos élete című könyv botrányos és cenzúrázatlan beszámolói lerántják a leplet kendvenc rendezőink sötét titkairól, D. W. Griffithtől elkezdve egészen Quentin Tarantinóig. Miért nem fürdött hetekig Chaplin? Hitchcocknak valóban nem volt köldöke? Disney holttestét valóban felébreszthető állapotban tartják? És vajon mi vihette rá Francis Ford Coppolát arra, hogy egy 3D-s pornófilmet rendezzen? Mostantól kezdve más szemmel nézhetjük a filmvászon legendáit!

Drogfüggők, nőimitátorok, lábfetisiszták és más, legendás filmrendezők különös, mégis igaz története.

Magyar filmes szólamok

Szerző: Gelencsér Gábor

Gondolat Kiadó, 2014

A szerző elmúlt évtizedekben született írásai – kereken harminc tanulmány és kritika – a hatvanas évek új hullámától napjainkig ívelő időszak fontos szereplőinek felidézésével a magyar filmtörténet fél évszázados folyamatainak összefüggéseire hívják fel a figyelmet. A könyv a múltban a máig tovább élő hagyományt kutatja; mindazokat a „filmes szólamokat”, amelyek hatása nélkül másképp alakultak volna, illetve kevéssé értelmezhetőek a kortárs folyamatok. A hatvanas évekre határozott formát öltő kánon mellett mindebben egyre nagyobb szerephez jut a Balázs Béla Stúdió műhelyében, illetve szellemi környezetében kialakuló „alternatív kánon”, amely a rendszerváltás után immár korábbi elszigeteltségéből kilépve válhat a filmtörténeti tradíció teljes jogú részévé és a kortárs filmművészet alakítójává. Az egyes írások e sokszínű hagyományt és annak hasonlóan változatos továbbélését vizsgálják egy-egy korszak, intézmény, alkotó vagy mű metszetében.

Szerző: Kelecsényi László

Noran Libro Kiadó, 2010

Karády Katalin legenda és mítosz lett. Ha ma élne, firkászok siserehada futna a nyomában, kereskedelmi tévék kamerái vennék üldözőbe, hetente jelenne meg róla valamilyen álhír. Neki valóban nemcsak ötperces halhatatlanság jutott osztályrészéül. A Rákosi-korszak emigrációba, a Kádár-korszak kényszerű Csipkerózsika álomba kényszerítette, de ő még életében feltámadt: hangja és filmjei a tiltottból a tűrt kategóriába emelkedtek...

Kelecsényi László filmtörténész, aki korábban két kiadásban is napvilágot látott társadalomtörténeti esszéjében foglalkozott a halhatatlan dívával, most egykori önmagával vitatkozva, palimpszesztként írta újra hajdani kéziratát. A kötetet Karády szerepeinek minden eddiginél részletesebb felsorolása és egy bőséges irodalomjegyzék egészíti ki.

Szerző: Vágvölgyi B. András

Konkrét Könyvek, 2013

Kelet-ázsiai vonatkozásban ez volt az ezredforduló kultkönyve Magyarországon! Az új, a harmadik kiadásban megjelenő Tokyo Underground a japán film és a popkultúra világába enged betekintést, sajátos szubjektivitással odafigyel a szigetország szexiparára és terrorizmusára, a tévére és az építészetre, a shinto eredetmítoszra, az iniciális incesztusra, a Napistennő erotikájára és a rajzolt mozgókép lelkére, az anime animájára. A mangára, mely nemcsak kép és nemcsak regény, de gigabiznisz is, ha tetszik „az önkifejezés démona találkozik a szervezett harc logikájával” – akár a boncasztalon is.

Szerkesztő: Balogh Gyöngyi, Zágoni Bálint

Filmtett Egyesület, 2009

A Filmtett Egyesület és a Magyar Nemzeti Filmarchívum a fennmaradt állóképek, plakátok és kortárs szövegek (idézetek, kritikák) segítségével egy olyan albumot nyújt az olvasónak, amely nemcsak a Kolozsváron folytatott filmes munka fontosságát szemlélteti, hanem bepillantást nyújt abba is, hogy mit jelenthetett az 1910-es évek közepén a filmgyártás Erdély legfontosabb filmstúdiójában. Technikai részletek (például némafilmek színezése), a sajtó viszonyulása a filmgyárhoz, megfilmesítési jogokért folytatott perek, egy-egy film nemzetközi visszhangja, forgatási anekdoták, némafilmek propaganda célra való felhasználása és az első világháború hatása a filmgyártásra csak egy pár azon témák közül, amelyeket egy-egy film kapcsán érint a könyv.

Pálfi György: Final Cut című filmjének DVD-mellékletével

Szerzők: Varga Balázs, Pálfi György

L’Harmattan Kiadó, 2013

A tankönyvről:

Ez egy tankönyv, amelynek az a célja, hogy segítsen a Final Cut című filmet eljuttatni a nézőkhöz. Eljuttatni technikai értelemben, ugyanis jogi okok miatt a film csak oktatási segédanyagként jelenthet meg. És eljuttatni pedagógiai értelemben, amennyiben a kötet célja, hogy a Pálfi György filmje kapcsán a filmes vágás- és montázstechnika, valamint a felmerülő kulturális és jogi kérdések közül vezesse elő a legfontosabbakat. A kötet elsődleges célközönsége a mozgóképkultúrával foglalkozó, azt tanuló középiskolás korosztály, illetve az egyetemek és főiskolák alapszakos hallgatói, de természetesen rajtuk kívül minden filmszerető nézőnek, olvasónak ajánljuk szeretettel.

Szerző: Martin Ferenc

L'Harmattan Kiadó, 2013

A kötet Fritz Lang németországi pályafutása alatt készült filmjeivel foglalkozik. Nem monografikus igényű könyvről van szó. A tanulmány stílustörténeti szempontból tekinti át az életmű első szakaszát. A szerző arra keresi a választ, hogy Lang jellegzetes képi megoldásai hogyan teremtik meg a félelem atmoszféráját németországi műveiben. A társadalomkritikai olvasatokkal szemben a tanulmány formai-stiláris szempontú elemzései Fritz Lang filmjeinek esztétikai kvalitásaival ismertetik meg az olvasót.

Szerző: Rosner Krisztina

L’Harmattan Kiadó, 2012

A kötet a huszadik-huszonegyedik századi színház- és drámatörténet kiemelkedő művészeinek, alkotásainak példáján keresztül a következő kérdésekre keres válaszokat: kinek, minek a (színházi) jelenlétéről van szó? Mit jelent, ha valakinek „van jelenléte”, milyen értelemben „nincs jelenléte”? Hogyan van jelen, akinek jelenléte van? Mennyiben tér el a színész jelenléte a többi színpadi elem jelenlététől? Hogyan próbálják ezt megragadni az elméletírók és a színházzal gyakorlatban foglalkozók? Milyen különbségek vannak a megfogalmazási kísérletekben? Tanítható? Hogyan? Ha nem lehetséges a csend akusztikus értelemben (Cage), akkor nem marad más lehetőség, mint minimalizált, ám mindig jelen lévő zajszintként definiálni a csendet? Hogyan lehet/kell/érdemes csendben lenni a színházban? Milyen csendmegközelítést rejthet egy adott dráma színrevitele? Hogyan lehetséges – ha lehetséges – a csend olyan színházi események során, amelyek esetében nincs dramatikus „alapanyag”? Milyen esetekben befolyásolja a csend a színész jelenlétét, vagy éppen a színész jelenléte a csendet?

Szerző: Bodnár Dániel

Szent István Kiadó, 2012

Érdekes és gyakran visszatérő kérdés, létezik-e a fogalom, hogy keresztény film - és keresztény irodalom, költészet, művészet stb.-, hiszen ha egy mű létrehozója teljességre törekszik, arra, hogy bemutassa az élet sokszínűségét, feszítő ellentmondásait, a fényt, illetve az árnyékot, akkor az alkotásban szükségszerűen megjelennek az olyan, a keresztény vallásban alapvetően fontos fogalmak is, mint a szeretet, a szolidaritás, az irgalom, a szánalom, a bűnbánat, pozitív ellenpontként a világban többnyire uralkodó erőszakkal, az önérdek elsőbbségét hirdető és azt mások kárára is érvényesítő, pragmatikus, technokrata szemlélettel.

Szerző: Borsos Árpád

Publikon Kiadó, 2012

Dr. Borsos Árpád geográfus, társadalomkutató. Szakterülete a kulturális földrajz, de kutatói érdeklődési köre kiterjed a település- és az innovációföldrajzra is. A kötet az elmúlt évtizedek ismert és híressé vált filmjeit, filmfesztiváljait, a magyar mozihálózatot elemzi földrajzi szempontból. A tanulmányok nagyon sok érdekességet és újdonságot tartogatnak az olvasó számára.

Szerző: Mudrák József

Attraktor Kiadó Kft., 2008

A második világháború előtti magyar film egyik leghíresebb sztárjának, az emigrálása miatt feledésre ítéltetett Szilassy Lászlónak az életrajza – rengeteg képpel, adattal, pletykával a korabeli magyar színházi és filmes életről.

Szerző: Mudrák József, Deák Tamás

Attraktor Kiadó Kft., 2006

A filmvilág hátterét, a magyar játékfilmek múltját, egy időszak helyzetét, jövendőjét, résztvevői szakmán belüli helyzetének kitűnő ismertetését, felvilágosító magyarázatát adja a " Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944"

Szerző: Sárközy Réka

L’Harmattan Kiadó, 2011

A magyar történelmi dokumentumfilm útja valamikor a hatvanas években kezdődött. A kádárizmus éveiben óriási szerepet játszott az elhallgatott közelmúlt feltárásában és tabuinak feltörésében, katalizátorként siettette a rendszer bukását. A társadalom ezekből a filmekből ismerhette meg múltját, értelmezéséhez innen kapott segítséget. A Krónika, a Pócs Petri, a Recsk, A Dunánál, a Törvénysértés nélkül ma már nemcsak a filmtörténet részei, de közös múltunk feltárási folyamatának fontos dokumentumai is. A történelmi dokumentumfilmek szerepe a rendszerváltásban elvitathatatlan. Az Újmagyar siralom, a Vérrel és kötéllel, az Engesztelő vetítése sokak számára katartikus pillanat volt. 2010-ben a magyar dokumentumfilm újabb korszak határhoz ért. A könyv az idáig elvezető utat tekinti át.

Sárközy Réka 1995 óta az 1956-os Intézet munkatársa. Producerként tizennégy történelmi dokumentumfilm elkészítésében vett részt. Az Intézet Erasmus-Euromedia díjas fotódokumentációs adatbázisának egyik létrehozója. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerzett doktori (DLA) címet 2010-ben. Ez az első könyve.

Szerző: Dizseri Eszter

Balassi Kiadó, 2006

1999-ben jelent meg Dizseri Eszter: Kockáról kockára.  A magyar animáció kezdetei című kötete, amelyben az  államosított magyar animációs filmgyártás 1948–1998  közötti történetét dolgozta fel. A könyv kedvező  fogadtatása és az animációs filmek iránti érdeklődés  újjáéledése arra biztatta a szerzőt, hogy mélyebbre ásson  az időben, és felkutassa, megmentse az utókor számára  azokat a ma még szórványosan fellelhető tárgyi  és szellemi emlékeket, amelyek a kezdeti időszakból  a magyar vagy magyar származású  művészektől-művészekről fennmaradtak.  „Azt kutattam, honnan, mely műhelyekből indult el  a XX. század legelején a magyar animációs  filmművészet, ez a magának utat törő, sajátos kifejezési  forma, kik voltak, akik kísérleteikkel, majd később  művészi produkcióikkal először igazolták a rajz-, báb-,  tárgymozgatásos, papírkivágásos, árnyjátékkal kombináló  rövidfilmek létezésének jogosultságát” – írja  bevezetőjében a szerző. 33 részben elfeledett, részben  sikeres, s több világhírűvé vált művész portréja  rajzolódik ki a könyv oldalain, dokumentumokból,  visszaemlékezésekből, fennmaradt műveikből.

Szerző: Dizseri Eszter

Balassi Kiadó, 2009

1999-ben jelent meg a Kockáról kockára - A magyar animáció krónikája 1948-1998 című kötetem a Balassi Kiadó gondozásában, amely az államosított magyar animációsfilm-gyártás történetét dolgozta fel. A könyv kedvező fogadtatása és az animációs filmek iránti érdeklődés újjáéledése arra indított, hogy mélyebbre ássak az időben, s mentsem meg az utókor számára azokat a ma még szórványosan fellelhető tárgyi és szellemi emlékeket, amelyek az animációval foglalkozó magyar vagy magyar származású művészektől fennmaradtak. Azt kutattam, honnan, mely műhelyekből indult útjára a 20. század legelején a magyar animációsfilm-művészet, kik voltak, akik kísérleteikkel, majd később művészi produkcióikkal először igazolták e sajátos műfaj létének jogosultságát.

Szerző: Varga Anna

L’Harmattan Kiadó, 2011

Az amerikai melodráma az örökkévalóságot célozza meg, az orosz melodráma a semmit. Ebben a tekintetben állítható, hogy a tízes évek orosz némafilmje rendkívül modern. Az elviselhetetlenség, a botrány, a cserbenhagyottság és az összeomlás motívumainak sűrítése esztétikai vákuumot eredményez. A filmek végére az idő kimerülésének élményéhez jutunk: „megáll az idő”. Ebben a vákuumban az élet lázadása a „mit tegyünk?” kérdésében láthatta az egyetlen visszautat az időbe. A fiatal mozgófilm a mozduló idő követelése. A szerző szerint a „szent” és „démoni” Oroszország száz évvel ezelőtti partikuláris helyzete a mai emberiség univerzális szituációját előlegezi. Egy rég elmúlt művészeti virágkorból a ma és a holnap alternatívái olvashatók ki. Az elévülhetetlen elevenségű filmek elemzése variáció Walter Benjamin témájára: a jövő addig létezik, amíg a jelen a múltakba foglalt kisiklott jövők visszanyerésében látja megbízatását. Jóvátételre vár egy totálisan romlott világ. Az orosz némafilm már a tízes években kiáltás, de nem a félelem néma kiáltása, mint a német expresszionizmus, hanem a haragé.