Tanulmány- és emlékkötetek

Szerkesztette: Kovács Zoltán, Püski Levente

Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2010

Szerkesztette: Papp Imre, Angi János, Pallai László

Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2010

Szerkesztette: Bárány Attila, Dreska, Gábor, Szovák Kornél

Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2014

Szerkesztette: Bárány Attila, Dreska Gábor, Szovák Kornél

Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2014

Szerkesztette: Bárány Attila, Györkös Attila, Pallai László

Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2013

Tanulmányok Debrecen múltjából

Speculum Historiae Debreceniense 21.

Szerző: Orosz István

Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2015

Memoria Hungariae 6.

Szerkesztette: Bárány Attila, Pusztai Gábor

"Magyarország a középkori Európában" Kutatócsoport, 2018

Szerző: Pál Eszter

Martin Opitz Kiadó, 2019

Regionális Tudományos Évkönyv

Szerkesztette: Nemes Gábor, Cserhalmi Zoltán, Kelemen István

Illusztrátor: Tanai Csaba Taca

Győri Egyházmegyei Levéltár, 2019

Szerző: Frank Tibor

Gondolat Kiadó, 2018

Az egykor fehér, angolszász, protestáns (WASP) európai bevándorlók által felépített amerikai nemzet a minden irányból érkező hatalmas, mind inkább színesedő bevándorló tömegek hatására a 19. század közepe-vége óta folyamatos demográfiai változásokon megy át. Kipusztították az indián őslakosságot, ugyanakkor jelentősen megnövekedett a valaha behurcolt fekete bőrűek számaránya. A nem WASP tömegek sokféle értékrendet, vallást, etnikai kötődést hoztak magukkal, és ez alapjaiban változtatta meg az ország eredeti társadalmi és – ha volt – gondolkodási homogeneitását. Amerika ma már nagyon nem csak egykor volt angol gyarmatok örököse, hanem multikulturális, kisebbségeiben is öntudatra ébredő, egyre inkább többnyelvű és sokkultúrájú ország, amelynek értékvilága immár kevésbé az összekapcsolódás, mint inkább a széttartás irányába mutat. A bevándorlás fő iránya Latin-Amerikából mutat Észak felé, de nagy tömegek érkeznek Délkelet-Ázsiából is.

Szerző: Frank Tibor

Gondolat Kiadó, 2018

Az angolszász országokban folytatott magyar propaganda legfontosabb alakja 1851 után Kossuth Lajos lett. Angliába érkezése után, majd valamivel később az Egyesült Államokban a kor egyik legbefolyásosabb szónokává vált. Magyarországot a modern Európa politikai térképére Kossuth Lajos tette fel.

A két világháború között gróf Bethlen István állt a nem hivatalos angolbarát külpolitikai vonal élén. Az ő tevékenysége és tekintélye tartotta életben azt az anglo‑fil irányt, amely az egyoldalú német orientációt volt hivatva ellensúlyozni egy mind valószínűbbnek látszó német vereség utáni időkre gondolva.

Szerkesztette: Z. Karvalics László, Fábián Borbála

Gondolat Kiadó, 2017

A fény és a mesterséges fénykeltés, mint tárgy sajátos helyet foglal el a történeti irodalomban. A nagy gazdasági és politikai témák árnyékában legtöbbször „kis művelődéstörténeti színesként”, az újkortól pedig főleg technika- és üzemtörténeti kérdések kapcsán kerül elő.

A kötet tanulmányai igazolják, hogy az információtörténeti nézőpont is izgalmas és termékeny megközelítési lehetőség, Hiszen a fénykeltés elsődleges funkciója az emberi tevékenység kiterjesztését sokféleképpen lehetővé tévő reprezentációs erő megnövelése – olyan területeken is, amelyekre ritkábban esik figyelem.

Tanulmányok és források Erdély történelméhez

Szerző: Jakó Zsigmond

Szerkesztette: Dáné Veronka, Fejér Tamás, Jakó Klára

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2016

„Jakó Zsigmond (1916, Biharfélegyháza - 2008, Kolozsvár) a hajdúböszörményi Kálvineumban érettségizett, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett, majd ugyanott doktorált. 1939-1941 között gyakornok (PPTE Népiségtörténeti Intézet, Magyar Országos Levéltár). 1941-1950 között Kolozsvárott az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának őre, majd utolsó igazgatója. 1942-től vett részt a kolozsvári egyetemi oktatásban, 1947-1981 között professzorként. A Román Akadémia kolozsvári Történeti Intézetének tudományos munkatársa (1949-1981). Az Erdélyi Múzeum-Egyesület újjászervezője, elnöke (1990-1994), 1986-tól a Magyar Történelmi Társulat, 1988-tól az MTA, 1995-től az EME, 1996-tól a Román Akadémia tiszteleti tagja. 1996-ban Széchenyi-díjat kapott.

Szerkesztette: Horváth Emőke

L’Harmattan Kiadó, 2016

Kötetünk a hazai Latin-Amerika-kutatáson belül külön hangsúlyt szeretne adni egy sajátos földrajzi régiónak, a Karib térségnek, mivel úgy gondoljuk, hogy földrajzi, illetve geopolitikai elhelyezkedésénél, valamint egyedi vonásainál fogva szerepe és jelentősége jóval túlmutat önnön fizikai határain. Egy olyan izgalmas és összetett térségről beszélünk, amely korábban számos birodalom rivalizálásának színtere volt, ezért nyelvileg, kulturálisan, etnikai és vallási tekintetben rendkívül bonyolult képletet mutat.

Szerkesztette: Horn Ildikó–Várkonyi Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2016

A két kötetben olvasható tanulmányokkal tanítványok, kollégák és pályatársak tisztelegnek R. Várkonyi Ágnes tudósi és kutatói életműve előtt. Történészek, művészet- és irodalomtörténészek írásai jelzik, mennyire komplex módon szemlélte az őt körülvevő világot és kutatta a számára oly kedves korszakot, a kora újkort. A tanulmányokban visszaköszön az a szellemiség, amely a kora újkort nem a válság, hanem az értékmentés és az új értékek megszületésének időszakaként értelmezi. Az útkeresés, a jövőre való felkészülés kapott hangsúlyt a korszak politikai, gazdasági és társadalmi életében, nagy formátumú államférfiak, politikusok, művelt hivatalnokok, polgárok és művészek tervezték a háborúba kényszerült ország jövőjét. A több mint félszáz tanulmány új kutatási eredményekre alapozva rajzolja meg ezt az igen nehéz, de rendkívül fontos kort, a művészet, tudomány és mesterség egységében, éppen úgy, ahogy azt R. Várkonyi Ágnes is hirdette.

Szerkesztette: Horn Ildikó–Várkonyi Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2016

A két kötetben olvasható tanulmányokkal tanítványok, kollégák és pályatársak tisztelegnek R. Várkonyi Ágnes tudósi és kutatói életműve előtt. Történészek, művészet- és irodalomtörténészek írásai jelzik, mennyire komplex módon szemlélte az őt körülvevő világot és kutatta a számára oly kedves korszakot, a kora újkort. A tanulmányokban visszaköszön az a szellemiség, amely a kora újkort nem a válság, hanem az értékmentés és az új értékek megszületésének időszakaként értelmezi. Az útkeresés, a jövőre való felkészülés kapott hangsúlyt a korszak politikai, gazdasági és társadalmi életében, nagy formátumú államférfiak, politikusok, művelt hivatalnokok, polgárok és művészek tervezték a háborúba kényszerült ország jövőjét. A több mint félszáz tanulmány új kutatási eredményekre alapozva rajzolja meg ezt az igen nehéz, de rendkívül fontos kort, a művészet, tudomány és mesterség egységében, éppen úgy, ahogy azt R. Várkonyi Ágnes is hirdette.

Intézmények, társadalom, gazdaság, kultúra / Prekretnice u suživotu hrvata i mađara - Ustanove, društvo, gospodarstvo i kultura

Szerkesztette: Fodor Pál, Sokcsevits Dénes (főszerk.) Jasna Turkalj, Damir Karbic

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet és Horvát Történettudományi Intézet, 2016

„[...] remélhetőleg nem túlzás azt mondani, hogy a két ország (történet)tudományának képviselői végleg maguk mögött tudhatják a korábbi, gyanakvásoktól és félreértésektől sem mentes korszakot.

Még ha nem értünk, érthetünk is egyet mindenben, a 2014. évi tanácskozás és a most megjelenő kötet reményeim szerint újabb, rendkívül fontos állomása az egymás iránti figyelem felkeltésének, közös múltunk jobb megismerésének és megismertetésének." (Részlet Fodor Pál főigazgató (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont) előszavából)

Szerkesztette: Erőss Zsolt, Gyarmati György

Kronosz Kiadó, 2015

Jelen tanulmánykötet legalább két lehetséges pozíciót kínál a Tisztelt Olvasónak, amelyeket a szerkesztők a kötet címével is megpróbáltak – hogy sikerrel-e, a nagyérdemű ítéletére van bízva – érzékeltetni. A nézőpont állandó, a perspektívát azonban a kamerába helyezett prizma jellege váltogat(hat)ja.

„Korpanoráma” olvasatban az írások Vonyó József történészi érdeklődésének fókuszában álló 20. századi történelmünk napjainkat (is) befolyásoló jelenségeit, történeteit (előzményeit és következményeit) veszik górcső alá.

Tervek, tapasztalatok, tanulmányok

Szerző: Vonyó József

Kronosz Kiadó, 2012

Az elmúlt évtizedekben százával születtek magyarországi városok és falvak, ipari és mezőgazdasági üzemek, illetve a legkülönbözőbb intézmények (iskolák, egyetemek, kórházak, színházak stb.) történetét feldolgozó könyvek. Ezek túlnyomó többsége az ún. város-, falu-, üzem- vagy intézménybiográfia műfajába sorolható. Szerzőik között sok a lelkes és lelkiismeretes helytörténész, akiket – történész képzettség nélkül – a települése vagy intézménye iránti elkötelezettség inspirált a kutatómunkára. Holott egy város, gyár, TSZ vagy iskola múltjának szakavatott, a közösség számára hasznosítható feltárása sajátos módszertani ismereteket követel. Ezzel kell szembesülnie azoknak is, akik bármilyen előképzettséggel rendelkezve, kutató történészként, történelem szakos szakdolgozóként vagy lokálpatrióta hobbitörténészként a jövőben hasonló munkába kezdenek.

Szerkesztő: Vajda Zoltán

JATE Press, 2007

Tanulmányok Köpeczi Béla tiszteletére

Szerző: Kalmár János

Universitas Kiadó, 2007

Köpeczi Béla akadémikus 85. születésnapjára megjelent tanulmánykötet, amely 22 szaktanulmányt tartalmaz

Magyar Történelmi Emlékek - Értekezések

Szerző: Pók Attila

MTA BTK TTI, 2014

A német _Geschichte_ és _Historie_ fogalmak közötti különbség a magyar _történet_ és_ történelem_ szavak közötti különbséghez hasonlítható. A Geschichte (történet) jelenti a múlt eseményeit, a történelem (Historie) pedig a múlt megjelenítésének módjait. A legfontosabb megjelenítési módok: a felkutatott források elemzésén alapuló tudományos történetírás, a társadalmi és egyéni emlékezet, a politikai célok szolgálatába állított történetértelmezések, az emlékezetpolitika, a történelem mint nevelési célokat szolgáló általános- és középiskolai tantárgy valamint a művészi ábrázolások. E kötetben a szerző olyan német nyelven készült tanulmányait gyűjtötte össze, amelyek a Kárpát-medence 1867 utáni történetével kapcsolatos múltértelmezésekkel foglalkoznak. A tanulmányok német közönség számára készültek, nem fordítások.

Szerző: Márki Sándor

Attraktor Könyvkiadó, 2014

Márki Sándor a 19-20. század fordulójának egyik legjelentősebb középkortörténésze volt, átfogó szintézisei éppúgy jelentősek, mint forráskiadásai és részlettanulmányai. Jelen kötet a Turán című folyóiratban megjelent, a török népek korai történetével, kultúrájával, valamint a magyar-török rokonsággal és kapcsolatokkal foglalkozó tanulmányait gyűjti össze.

Szerző: Gerő András

Habsburg Történeti Intézet, 2013

Gerő András legújabb könyve hat tanulmányt tartalmaz. Ebben a kötetben olyan írások szerepelnek, amelyeket az a felismerés köt össze, hogy a nemzet spirituális kategória is, sőt, spiritualitás nélkül nem is létezne. A spiritualizálás igénye sok esetben ösztönöz a nemzeti történelem esztétizálására. Hajlunk arra, hogy szebbnek, jobbnak vagy éppen szomorúbbnak lássuk múltunkat, mint azt egy higgadt elemzés kimutatná, s éppen azért tesszük ezt, mert érzelmeket vetítünk a történetbe. A hat tanulmány nemzeti érzésvilágunkkal átitatott témákat elemez, melyek mindegyike történelmünk egy-egy időszakához, vonulatához kötődik. Nem a teljes magyar múltról, hanem a ránk jellemző nemzeti történelmi gondolkodásmódról van szó. Gerő András ebben a kötetben arra tesz kísérletet, hogy racionális és igazolható okfejtés mentén értelmezze azt, ami sokkal inkább a nemzeti képzelet, mintsem a bizonyítható tények világához kötődik.

Szerző: Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj

Attraktor, 2011

A neves emigráns orosz nyelvész és történész írásai az orosz múltról és jelenről, melyben kifejti nézeteit az orosz történelem alapkérdéséről: a nyugathoz való felzárkózás contra keleti hagyományok őrzése témájáról.

Szerkesztette: Boka László

Gondolat Kiadó, 2013

Az Országos Széchényi Könyvtár 2012. évi tudományos konferenciájának válogatott előadásait összegyűjtő tanulmánykötet középpontjában a történeti esemény, illetve a múltról szóló elbeszélés, narratíva áll. A Nemzeti Könyvtárba 2012. januárjától integrált 1956-os Intézet – Oral History Archívum kutatói az 1956-os magyar forradalomról szóló új elbeszélésekkel és új interpretációkkal járulnak hozzá esemény és narratíva összefüggéseinek megvilágításához. A kötet második, nagyobb egységében az OSZK különböző részlegeiben dolgozó tudományos munkatársak a történelem - és az irodalomtudomány, a színház- és a művészet - történet területeinek egy-egy témáját járták körül – szintén esemény és elbeszélése szemszögéből kiindulva.

Szerkesztette: Frank Tibor

Gondolat Kiadó, 2011

Magyar kutatók az egyetemes történelemről. A kötet tanulmányaiban kiemelkedő magyar történészek vizsgálják a német történelem és eszmetörténet csomópontjait a középkortól kezdve a német egyesülésig, a 19–20. századi történelem fordulópontjaival a középpontban. Az írások különös hangsúlyt helyeznek a német történelem önreprezentációjára, azaz arra a képre, amelyet többek között a mindenkori történetírás kialakított Németországról és a németekről.

Szerkesztette: József Laszlovszky, Péter Szabó

Archaeolingua – Central European University, 2003

This volume aims to present the wide variety of methods and approaches (historical, archaeological, and natural scientific) now available to scholars studying the relationship between people and nature throughout history. The book consists of two major parts. The general articles in the first section present broader frameworks of understanding in this field. The second section contains works representing individual examples of methods and analytical case studies. The emphasis is on the Middle Ages, however, case studies range from the Neolithic to the present day. A specialty of the book that it also focuses on Central and Eastern Europe, a hitherto neglected region in environmental history. It is hoped that this volume will serve as a handbook for scholars interested in human–nature interactions in the past.

Válogatott történelmi tanulmányok

Szerző: Mályusz Elemér

Szerkesztette: Soós István

MTA Történettudományi Intézete, 2003

Mályusz Elemér (1898–1989) a 20. századi magyar történetírás egyik meghatározó egyénisége volt. Univerzális tehetsége révén hét évtizedig tartó gazdag pályafutása során alig akadt a magyar politika-, társadalom-, gazdaság- és kultúrtörténetnek olyan területe, melynek ne lett volna művelője, igen magas színvonalon. Történeti érdeklődése fiatal korától kezdve több irányba indult el: az Árpád-kori településtörténettől a középkori nemzetiségpolitikán, az egyház, a művelődés és a rendiség, a reneszánsz és a barokk, a felvilágosult abszolutizmus egyházpolitikájának, az 1790-es évek első fele nemesi nemzeti mozgalmának kutatásán át egészen a reformkori magyar társadalomtörténet vizsgálatáig.

Tanulmányok Engel Pál tiszteletére

Szerkesztette: Neumann Tibor, Rácz György

MTA Történettudományi Intézete – Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, 2009

Ezt a tanulmánykötetet olyan kollégák írták Engel Pál tiszteletére, akik pályatársai, szerzőtársai, zömmel pedig tanítványai voltak, akik közül sokan később intézeti műhelyének tagjai lettek. A kötet létrehozását semmiféle évforduló nem indokolta, csupán a tisztelet, a szeretet és a hála. Azt hiszem, ez a legszebb bizonyítéka annak a szellemi kisugárzásnak, amely Engel Pálból, egy régi vágású úriemberből és történészből halála után nyolc évvel is folyamatosan árad.

Fodor Pál Előszavából

Katus László válogatott tanulmányai és cikkei

Szerző: Katus László

Szerkesztette: Nagy Mariann, Vértesi Lázár

Pécsi Tudományegyetem Történelem Tanszékcsoport, 2008

„Az egész történelem érdekelt, bár csak viszonylag kis részével foglalkozhattam behatóbban. A részletet mindig igyekeztem az egész történeti folyamat, a sokszólamú, globális történelem perspektívájából szemlélni, abba beállítani. A történések és folyamatok kusza zűrzavarából próbáltam szólamonként összeállítani, meghallani azt a sokszólamú zenét, ami az emberi történelem.”

A kötet Katus László 80. születésnapjára készült. A neves történész magyar nyelven megjelent, újkori vonatkozású tanulmányai kaptak helyet benne.

Válogatott írások

Szerző: H. Balázs Éva

Szerkesztette: Krász Lilla

MTA Történettudományi Intézete, 2005

„A kötet címe „Életek és korok”, ugyanaz, mint ami az Akadémiai Kiadónál megjelent sorozatom címe volt. Ezt az 1960-as évektől kezdve közel harminc évig szerkesztettem. A cím hitvallás: meggyőződésem, hogy a történész korszakokat megközelíteni és értelmezni csak akkor tud, ha az az időben élt személyiségek egyikével-másikával alaposan megismerkedik. Az életet hordozó figura éppoly kevéssé egységes, mint a korszak: időrétegekben változik, romlik, vagy javul. A korszak és a kor embere kölcsönösen hatnak egymásra, alakítják egymást. Ez történt velem és írásaimmal is.”

Részlet az Elő-beszélgetésből

Szerkesztette: Frank Tibor

Gondolat Kiadó, 2004

A húsz fiatal anglista angol történelmi tanulmányai a legújabb brit szakirodalom, és sok esetben újonnan feltárt nagy-britanniai és más európai levéltári források alapján végigkísérik az angol, illetve a brit történelem kulcskérdéseit. Magyar nyelven először dolgozzák fel a szakma új válaszait. A munka értékes illusztrációkkal, térképekkel gazdagítva jelenik meg.

Szerző: Hoffmann Tamás

Gondolat Kiadó, 2004

A néprajzi tudomány megváltozott a világ átalakulásával. Régebben a múlt tanúit vallató néprajzosok nem sokat törődtek a reálfolyamatokkal. A szerző ennek fordítottjára törekszik. A kötetben publikált dolgozatok egyik témája éppen ez: a néprajztudomány és történelemtudomány kapcsolata, módszereinek összevetése. A szerző egy-egy korszak néhány problémáját tárgyalja néprajzi-történeti megközelítésében. Azt vallja, hogy a történelem és a néprajz, kiegészítve egymás kutatási területeit, pontosabb képet ad múltunkról.

Szerkesztette: Mezey Barna

Gondolat Kiadó, 2004

Szerkesztette: Z. Karvalics László, Kiss Károly

Gondolat Kiadó, 2004

A kötet magyar és egyetemes történelmi kérdéseket vizsgáló tanulmányaiban szereplő egyének és közösségek a meghatározó információáramlási hálózatok szerves részét alkották, s maguk is aktívan hozzájárultak a kora újkorban bekövetkezett információs paradigmaváltás sikeréhez. Mind a hét tanulmány úgy nyit kisablakot a kora újkor meghatározó információs folyamataira, hogy egyúttal érzékeltetni tudja: hány megoldatlan kérdés, pontosítandó összefüggés, termékeny megközelítés várja és keresi még szerzőjét.

Szerkesztette: Havasréti József, K. Horváth Zsolt és Szijártó Zsolt

Gondolat Kiadó, 2010

A tanulmánykötet egy kutatószeminárium ötletéből született, melynek célja az volt, hogy olyan Pécs városával kapcsolatba hozható – a szó konkrét és absztrakt értelmében vett – „helyeket” próbáljunk meg felkutatni, melyek meghatározzák, kifejezik a pécsieknek a városhoz való viszonyát. Ilyenek például a város jól ismert, jelképesnek tekinthető, egyes történeti, művészet- és építészettörténeti korszakait leképező épületek, műemlékek. De ilyenek az olyan kevésbé látható, vagy egyenesen láthatatlan, absztrakt helyek is, melyek látens módon mégis döntőek lehetnek a Pécsről alkotott kép létrehozásában. A célkitűzés megfogalmazásában szerepet játszottak a kortárs francia és német történelem- és irodalomtudomány, városantropológia és kultúrakutatás metszéspontjában elhelyezkedő irányzatok és teljesítmények is, melyek a tárgyiasult forma és a láthatatlan jelentés összekapcsolásával igyekeznek rámutatni egy adott vizsgálati lépték sajátosságaira.

Szerkesztette: Kendeffy Gábor, F. Romhányi Beatrix

Gondolat Kiadó, 2009

Szerző: Romsics Ignác

Osiris Kiadó, 2008

Monográfiák és kézikönyvek mellett Romsics Ignác rendszeresen publikál tanulmányokat és esszéket, tart előadásokat külföldi és hazai konferenciákon, sőt alkalmanként a napilapok hasábjain is jelentkezik cikkeivel. Kötetünk az utóbbi években különböző hazai és külföldi kiadványokban már megjelent rövidebb írásainak a javát tartalmazza. A szerzőt elsősorban továbbra is a 20. századi magyar történelem foglalkoztatja. A dualizmus utolsó évtizedeiről éppúgy van mondanivalója, mint a két világháború közötti Magyarországról és a Kádár-korszakról, vagy éppen Trianonról és az 1947-es párizsi békéről.

Szerző: Benda Gyula

Osiris Kiadó, 2006

Benda Gyula az 1970-es évektől a hazai társadalomtörténet-írás egyik megújítója volt. Hatalmas levéltári tudása, rendkívül szerteágazó érdeklődése emelte az első sorba, s mindehhez a nemzetközi történetírói irányzatok, társadalomelméletek, filozófiai problematikák elmélyült ismerete társult. Benda Gyula parancsoló szellemi öröksége arra késztet bennünket, hogy egy életmű-válogatásban gyűjtsük össze sajnálatosan korán lezárult munkássága legfontosabb darabjait. A kötetben legismertebb tanulmányai (mint például a "Parraghyak") mellett megtalálható lesz számos korábban megjelent, de ma már nehezen hozzáférhető írás, valamint idegen nyelven megjelent tanulmányok s korábban kiadatlan - a szerzői hagyatékból származó - írások, előadásszövegek.

Szerző: G. Etényi Nóra

L’Harmattan Kiadó, 2009

A könyv a 17. századi hatalmi átrendeződések korabeli nyilvánosságát vizsgálja a politikai publicisztika és propaganda sokszínű eszközei tükrében. A 17. században a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség a török kiűzésének köszönhetően a korabeli európai hírpiac legnagyobb érdeklődést kiváltó területévé vált, nemcsak a bekövetkezett hadi és politikai események, hanem a várható hatalmi átrendeződés miatt is. A kötet azt a soktényezős, sokféle hatalmi érdeket tükröző kora újkori nyilvánosságot szeretné bemutatni, amelyben a törökkel küzdő Magyarország kiemelt szerepet játszott, s amely a korabeli Magyar Királyság politikai súlyáról, jelentőségéről is lényeges információkat örökített meg. Az újdonságokra egyre gyorsabban reagáló és véleményformáló műfajok nem statikus képet mutatnak, hanem folyamatosan új elemekkel bővülő, új alternatívákat elemző, árnyalt helyzetelemzéseket nyújtanak.

Szerkesztette: Gedő Éva, Horváth Emőke

L’Harmattan Kiadó, 2007

A legitimitás problémája az emberi történelem folyamán a legkülönfélébb földrajzi területeken és korszakokban újra és újra fölmerül; az éppen aktuális politikai hatalom számára mindig égetően fontos volt pozíciójának teoretikus igazolása, legitimálása. A kötet tanulmányai, melyek a legitimitás kapcsán fölmerülő izgalmas kérdésekre próbálnak választ adni, az ókortól kezdve a modern korig terjedő időszakot ölelik fel, s a keleti és a nyugati területeket egyaránt érintik.

Jelen kötet tanulmányai a Miskolci Egyetem Egyetemes Történeti Tanszéke által, Hatalom, legitimáció, ideológia címmel szervezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatai. Az írások az ókortól a XX. századig, Nyugat-Európától Perzsiáig terjedő időszakot és területet ölelik fel.

Szerkesztette: Kármán Gábor, Szabó Péter András

L’Harmattan Kiadó, 2009

II. Rákóczi György uralkodásának időszaka túlságosan sokszor kap egyoldalú értelmezést. A lengyelországi hadjárat kudarca és az utána következő polgárháborús évek sötét árnyékot vetnek a fejedelem korábbi országlására is: úgy tűnhet, mintha Erdély bukása már 1648-ban, a fejedelem hatalomra kerülésével visszafordíthatatlanul megkezdődött volna. Holott akár a korszak monarchái számára legfontosabb területnek számító külpolitikát, akár a kormányzás más területeit tekintjük, II. Rákóczi György uralkodásának első, 1657-ig tartó időszaka számos sikerrel szolgált. A kötet a kutatások széles spektrumából merít: új kérdésekkel, új szemlélettel nyúl a korszak történetéhez, és a hagyományosan a kutatás érdeklődésének középpontjában álló külpolitika-történet mellett teret biztosít az 1650-es évtizeddel kapcsolatos művelődés-, társadalom-, művészet- és irodalomtörténeti témáknak is.

Szerkesztette: G. Etényi Nóra, Horn Ildikó

L’Harmattan Kiadó, 2008

Kötetünk címlapján Johann Felpacher Apellész a szép Pankaszpét festi című festményének egy részlete látható. A kép a kora újkori portrékészítés újdonságaira hívja fel a figyelmet. A festmény középpontjába a történelem „főszereplője”, Nagy Sándor alakja került, mégis a festő az, aki alkotóként aktív a jelenetben. Nagy Sándort körbeveszik az imázsához hozzátartozó ábrázolások: az egyik képen ágaskodó lovon, kivont karddal megfestett hadvezér; a másikon a kezében villámokat tartó páncélos uralkodó; s ott látható még Diogenész és Nagy Sándor találkozása. De a festő műtermének titka az ábrázolás technikája: a polcokon ott sorakoznak az elvárt szerepeket, lelkiállapotokat, karaktereket megjelenítő maszkok, szobrok, büsztök – a sablonok.

Szerző: Molnár Antal

L’Harmattan Kiadó, 2009

Lehetetlen küldetés? Vajon van esélye a jezsuita rendnek a 16. század végi és a 17. századi Erdélyben, Európa felekezetileg legtarkább országában a szilárd megtelepedésre? Az erdélyi hatalom ugyanis nem egyformán mért a sokféle vallás között, a katolikusok a Báthori-fejedelmek időszakát leszámítva mindig hátrányos megkülönböztetésben részesültek. Az ellenszenv leginkább a jezsuita rendet sújtotta, akik a leghatékonyabban képviselték a megújuló katolicizmus eszméit Európában és a tengeren túl.

Szerző: Szabó Péter

L’Harmattan Kiadó, 2008

Szabó Péter tanulmányai kikerülik a szakirodalmi sablonokat s nem rekednek meg az úgynevezett „reprezentatív nyilvánosság” vizsgálatánál, a hatalomnak az alávetett tömegek előtti, egyoldalúnak felfogott demonstrációinál. A késő középkori Magyarország, majd az Erdélyi Fejedelemség és a Magyar Királyság reprezentációs alkalmait olyan ünnepi eseményeknek fogja fel, amelyekben a polgári eredetű értelmiségi körök, a kézművesek egyaránt szerepet vállaltak, s időnként véleményeiknek is hangot adtak. A szerző kutatói irányultsága, mely őt a rituális cselekmény, a térhasználat, a kényes közléshelyzet, a stigma, az „udvari jó mód” szimbolikus jelentéseinek felfedésére szólítja fel, gazdag eredményekkel jár a kora újkori történelmünk vizsgálata különösen a mentalitástörténet kutatása területén. A reprezentáció tárgykörét érintő írások mellett több tanulmány is kísérletet tesz arra, hogy elhelyezze a Magyar Királyságot és különösen az Erdélyi Fejedelemséget a korabeli Európa térképén.

Szerzők: Csapó Csaba, Dobszay Tamás, Varga Zsuzsanna, Zeidler Miklós

Szerkesztette: Gergely Jenő

L’Harmattan Kiadó, 2006

Szerző: Gergely Jenő

L’Harmattan Kiadó, 2006

This volume includes the author’s papers presented at international conferences and his studies published publiched in foregn language periodicals and books. Most of the studies are concerned with ecclesiastical history: they deal with central issues of 19th–20th century Hungarian church history, such as putting on index the works of bishop Ottokár Prohászka, the background to the ecclesiastical-historical works of Vilmos Fraknói or the 20th century history of the relations between Hungary and the Holy See. They present the theoretical and organizatorial problems of political Catholicism, Christian socialism and Christian Democracy, from the Christian Socialist canon prelate Sándor Giesswein to the Christian Democrat István Barankovics.

Szerkesztette: Szerdahelyi István, Wintermantel Péter

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2007

1986 őszén az ELTE BTK Kínai és Kelet-Ázsiai Tanszék keretein belül - először a magyar felsőoktatás történetében - kezdetét vette a japán szakos bölcsészképzés. A szerzők jelen kötettel emléket kívánnak állítani az elmúlt húsz esztendő történetének. Ez idő alatt több száz hallgató hagyta el az egyetemet japán szakos diplomával a tarsolyában, és sokan közülük azóta is művelik a japanológia valamelyik ágát. Időközben más egyetemen is létesült japán szak, de oktatói gárdájának zöme szintén az ELTE japán szakának végzettje.

Szerző: Hóman Bálint

Attraktor Kiadó, 2003

Sorozatunkban a magyar polgári történetírás legjelesebb - új kiadásban nem hozzáférhető - munkáit kívánjuk ismételt megjelentetéssel a szélesebb közönség számára megismerhetővé tenni. Azokat a munkákat, amelyeket a második világháború után nem az adott tudományterület változásának önmozgása, hanem a direkt politikai akarat iktatott ki a tudományos közgondolkodásból, az egyetemi tananyagokból és az érdeklődő nagyközönség látóköréből. Tudjuk, hogy a megjelentetendő írások témakörében a legtöbb esetben születtek újabb feldolgozások, de hiszünk abban, hogy a történettudományban is vannak állandó, „örök” értékű művek, melyek időszerűségét nem érinti egy-egy részletük (netán egész témakörük) későbbi, mégoly „korszerű” feldolgozásának megjelenése. A kiadó úgy gondolja, hogy a magyar történetírás utóbbi évtizedeiben túl sokáig volt hegemón helyzetben egyetlen ideológia ahhoz, hogy lemondhassunk a XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedeinek gondolati sokszínűségét tükröző munkákról.

Ez a könyv első - és eddig egyetlen - alkalommal a Magyar Történelmi Társulat gondozásában jelent meg 1938-ban, mint a szerző összegyűjtött munkáinak második kötete. Kötetünk szövege mindenben megegyezik az 1938-as kiadás szövegével, azt a szerző által használt alakban közöljük, kizárólag a nyilvánvaló elírásokat és értelemzavaró sajtóhibákat igazítottuk ki.

(a Kiadó utószavából)