A Biblia

Gondolatok a Jelenések könyvéről

Szerző: Hollai Antal

Szent István Társulat, 2017

A Jelenések könyvéhez írt magyarázatában Hollai Antal atya azzal a céllal közelít a Biblia utolsó iratához, hogy a benne rejlő mély üzenetet felszínre hozza, s egyben azt is kimutassa, hogy mennyire összhangban áll ez a mű a Szentírás egyéb irataival. Fontos hangsúlyozni, hogy Hollai atya könyve nem szigorú értelemben vett kommentár, hanem több év megfontolásainak gyümölcseként létrejött elmélkedő eligazítás. Az esztergomi szeminárium spirituálisaként a kispapoknak tartott punkták (elmélkedést elősegítő irányadások) keretében fogalmazta meg meglátásait, amelyeket később plébánosként bibliaórákon is kamatoztatott. Ebből kifolyólag könyve alapvetően lelkiségi mű.

34-53. zsoltár

Szerző: Szent Ágoston

JEL Könyvkiadó, 2017

Szent Ágoston hívő áhítattal közeledik a zsoltárok szövegéhez, amelyet szent szövegnek tekint, csak ritkán tesz kritikai megjegyzést a fordításról. Tudja, hogy a Szentlélek művét tárja fel hallgatóságának, amely misztériumokat tartalmaz. Zörget, és megmutatja, hogy a zörgetőnek ajtó nyílik; aki keres, talál, ha nem fölényesen és önmagát igazoló erőszakkal akarja megfejteni a titkot. Ágoston arra tanít, hogy a zsoltárokban az Egyház hangját halljuk: a Fő és a Test, Krisztus és a hívők imádságát, amely hol egy, hol több szólamban szólal meg. Ez a hang önmagában misztérium: néha nehéz megmondani, hogy az Úr Krisztus imádkozza- e a zsoltárt, vagy teste, az Egyház. Mindazonáltal a Vőlegény Krisztus és a Menyasszony Egyház szerelme hitelesíti a közös hangot.

Szerző: Órigenész

Kairosz, 2017

Órigenész (185-253) az ókeresztény tudományos gondolkodás és spiritualitás meghatározó alakja, aki hatalmas életművet hagyott hátra. Munkássága legjelentősebb részét az ó- és újszövetségi szent szövegek helyes olvasatának megállapítása és magyarázata képezte. A Kommentár János evangéliumához az első reánk maradt újszövetségi kommentár, amely óriási hatást gyakorolt a későbbi évszázadok értelmezőire is. Ez az evangélium-magyarázat a teológus egyik legterjedelmesebb munkája, amelyet egyéb műveihez hasonlóan, mecénása, Ambrosziosz kérésére készített Alexandriában és Kaiszareában. Órigenész számára a János szerinti evangélium kitüntetett jelentőségét az adja, hogy a szeretett tanítvány a jó hír mellett a legmélyebb teológiai tanítást is kínálja. A művet Somos Róbert fordította.

1-33. zsoltár

Szerző: Szent Ágoston

Fordító: Diós István

JEL Könyvkiadó, 2017

Szent Ágoston hívő áhítattal közeledik a zsoltárok szövegéhez, amelyet szent szövegnek tekint, csak ritkán tesz kritikai megjegyzést a fordításról. Tudja, hogy a Szentlélek művét tárja fel hallgatóságának, amely misztériumokat tartalmaz. Zörget, és megmutatja, hogy a zörgetőnek ajtó nyílik; aki keres, talál, ha nem fölényesen és önmagát igazoló erőszakkal akarja megfejteni a titkot. Ágoston arra tanít, hogy a zsoltárokban az Egyház hangját halljuk: a Fő és a Test, Krisztus és a hívők imádságát, amely hol egy, hol több szólamban szólal meg.

Hermeneutikai Füzetek 21.

Szerző: Ulrich Luz

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Bekő István

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2016

„Ulrich Luz berni újszövetség-kutató könyve 1993-ban jelent meg a Neukirchener kiadó gondozásában. Benne a szerző izagógikai, ekkléziólógiai és teológiai információkon kívül az evangélium olvasásának hermeneutikai kulcsát is megadja. Máté Jézustörténetében nem biográfiát, hanem a Szíriába menekült zsidókeresztény gyülekezet számára transzparens (átlátszó, áttetsző) történetet lát, ami a mai olvasó előtt is transzparenssé válik.

Szerző: Visky Ferenc

Koinónia Kiadó, 2016

Eszter nagyszerű története ebben a megközelítésben számtalan olvasónak örömére válik, hiszen a Szentírás egyetlen olyan könyve, amelyben Isten neve egyszer sem található, ám a pattanásig feszes, rettentően izgalmas és minden ízében drámai történet a szabadító Isten folyamatos jelenlétéről tesz tanúbizonyságot. Nagy figyelmeztetés ez a ma emberének is: a személyesen létező Isten nem azonos a felőle alkotott fogalommal, mi több, egy fogalom nem tud megszabadítani, a valóságos Atya, Ábrahám, Jákób és Izsák Istene azonban már a Tízparancsolat első mondatában is mint a szabadítást véghez vivő úr mutatkozik be népének. Eszter könyve egy lehetetlen helyzet isteni megoldásának a története: rólunk szól, megoldásra váró, lehetetlen életet élő mindennapi emberekről.

Miért Jézus a Biblia megértésének kulcsa?

Szerző: Leif Nummela

Koinónia Kiadó, 2016

Nummela szerint az Ó- és az Újszövetséget teljesen átszövi az utalásoknak egy olyan gazdag hálója, amely egyetlen személyre és egyetlen üdvtörténeti tervre mutat. Isten nem „fejlődik” az Ószövetségtől az Újszövetségig. Sokkal inkább a megváltásra szoruló embernek kell bejárnia egy utat a Megváltó megjelenéséig.

Régészek a Megváltó nyomában

Szerző: Hesemann, Michael

Szent István Társulat, 2016

Vajon mennyire hitelesek az evangéliumok leírásai a modern régészeti kutatások tükrében? Hogyan támasztják alá Jézus életének eseményeit a ránk maradt tárgyi emlékek? A szerző Bibliával a kezében bejárja Betlehemet, Názáretet, Kafarnaumot és Jeruzsálemet, s régészekkel konzultálva szenzációs eredmények részleteit teszi közzé. Miért nevezhetjük titokkal teljesnek a betlehemi barlangot, ahol Jézus született? Hogyan nézett ki názáreti lakóháza? Milyen lehetett a jeruzsálemi templom, ahol számtalanszor megfordult; milyenek voltak a kőedények, melyekben a víz borrá változott; hol van az a rendkívüli akusztikai tulajdonságokkal rendelkező sziklatömb, ahonnan több ezer ember tisztán hallhatta a Hegyi Beszédet? A könyv számos bibliai esemény megértését teszi könnyebbé, s érdekfeszítő stílusával egyben lebilincselő útirajz is. 32 oldal színes képmelléklettel!

Szerző: Rózsa Huba

Szent István Társulat, 2016

Az Ószövetség könyveinek tömör, tudományos igényű bemutatására vállalkozott Dr. Rózsa Huba, e tárgy legnagyobb hazai szaktekintélye, kezdve a "Biblia" szó etimológiai meghatározásával, folytatva az Ószövetség könyveinek számával, felosztásával, a kánon fogalmának magyarázatával. Az Ószövetség nyelvét, szövegét is tárgyalja a kötet, a második részben pedig magukat a könyveket veszi sorra.

Szerkesztette: Wappler József

Tinta Kiadó, 2016

Iránytűre van szükségünk, amely az ősrégi emberi kételyek mellett korunk új kérdéseire is választ ad. A biztos irányt a Biblia mutatja meg. A Bűnök és erények a Bibliában című kiadvány 555 idézete így válik értékvesztett világunk mindennapjainak iránytűjévé.

A Biblia bűnnek nevezi a tiltott cselekedeteket és a helytelen viselkedési formákat. Ezzel megmutatja a kerülendő tetteket és felhív a jó megtételére. A jótéteményeket és az ezek megtételéhez szükséges képességeket hagyományosan erénynek nevezzük. Korunk emberének akkor lesz nyugodt, kiegyensúlyozott élete, ha a benne szunnyadó erényeket felhasználva jót tesz, cselekvően bizonyítja, hogy a bűnt nem csak elkerüli, hanem erényeivel is él.

Bevezetés az Ószövetség könyveinek irodalom-és hagyománytörténetébe

Szerző: Rózsa Huba

Szent István Társulat, 2016

A kereszténység az Ószövetség könyveit Isten szavának tekinti, amely Isten népének ma is érvényes üdvözítő igazságokat tanít. A Katolikus Egyház a II. Vatikáni Zsinaton az Ószövetség értékeit így foglalja össze: "Isten tehát, a két Szövetség könyveinek sugalmazója és szerzője, bölcsen úgy rendezte, hogy az Újszövetség benne rejtőzzék az Ószövetségben, az Ószövetség viszont az Újban táruljon föl. Krisztus új szövetséget alapított vérével, az Ószövetség könyvei mégis teljes terjedelmükben szerves részei az evangélium hirdetésének.

Szerző: Bekő István Márton

L’Harmattan Kiadó, 2016

Miképpen segít hozzá a recepciókritika a Jézus csodáiról szóló elbeszélések megértéséhez? Miképpen nézhetett ki az első befogadók olvasata?

Melyek azok a tényezők és folyamatok, amelyek befolyásolják Jézus csodáinak közösségi megértését? Milyen szerepe van az olvasónak? Hát a szövegnek? Milyen mechanizmusokkal képes a szöveg az értelmezést befolyásolni vagy irányítani?

Hogyan jelentkeznek a csodaelbeszélések értelmezésének klasszikus szempontjai az új hermeneutikai szempontok figyelembevétele által?

E kérdésekre keresi a választ Márk evangéliumának öt csodaelbeszélése által a szerző.

Ami összeköti és ami elválasztja őket

Második kiadás

Szerző: Gnilka, Joachim

Szent István Társulat, 2015

Általános vélemény, hogy politikai, kulturális és vallási téren a 21. század egyik legnagyobb problémája a világvallások közötti konfliktus lesz. Ez a félelem abból is táplálkozik, hogy Európában ma már sokmillió iszlám hívő él, a nagyvárosokban sorra épülnek a mecsetek, s egyre több nyugati ember számára tűnik vonzónak az iszlám tanítás. A keresztény olvasónak feltűnik, hogy a Koránban sokszor találunk a Bibliából ismert tényeket, történeteket és személyeket. Joachim Gnilka a két szent irat, a Biblia és a Korán összevetésével próbálja meg bemutatni a két világvallás tanítása közötti hasonlóságot és különbséget.

Gustvave Doré illusztrációival

Kossuth Kiadó, 2015

Ez a nagyszabású, különleges mű Károli Gáspár fordításában eleveníti fel a Biblia leghíresebb történeteit, Gustave Doré egész oldalas grafikáival kísérve. A világhírű francia festő a világirodalom számos remekét illusztrálta, ám közülük is kiemelkedik ez a kötet, mely 233 kiemelkedő alkotást tartalmaz.

Hogyan vegyük komolyan az Írást?

Szerző: Richard S. Briggs

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2015

Hogyan vegyük komolyan az Írást? Ez a könyv arra vállalkozik, hogy választ keressen e kérdésre: mit jelent a bölcs bibliaolvasás? A szerző az olvasás alapvető kontextusaira irányítja a figyelmet: a történelmi, az irodalmi és a teológiai összefüggésekre, illetve a két szövetség közötti hermeneutikai kapcsolatra. Azt vizsgálja, hogy mindezek megismerése mennyiben segítik elő a Szentírás bölcs olvasásáról szóló gondolkodást. Végezetül számba veszi a mai hermeneutikai perspektívákat, melyek elősegítik a bölcs bibliaolvasást. A könyv célja, hogy a Biblia olvasásának kulcskérdéseit árnyalt, konstruktív és érthető módon tárgyalja, anélkül, hogy ezzel a legfontosabb teológiai problémákat leegyszerűsítené.

Szerző: Nagy Szent Gergely

Fordító: P. Urbán, Barotai György, OFM.

Terebint Kiadó, 2000

Nagy Szent Gergelyt az őskeresztény irodalomtörténet mint a négy legnagyobb nyugati egyházatya egyikét tartja számon. A Jób könyvének kifejtését a testvérek kérésére írja meg. Az eredeti mű 35 kötetet tesz ki, ebből 5 kötetnyit tart most kezében az olvasó. E kommentár a Szentírás szavait háromféle módon részletesen megvizsgálva tárgyalja. Először a történet alapját rakja le a szó szerinti értelmezés által, azután pedig az allegorikus jelentésen keresztül felemelkedik a hitnek a várába, Krisztusra vonatkoztatva Jób történetének szavait, legvégül pedig az erkölcsi tanítás által megvizsgálja azt, amit életünkben meg kell tartanunk. Saját magunkra kell alakítani ugyanis, amit olvasunk, hogy a hallás felébressze a lelket, és amit hallott, annak megvalósítására siessen az életben.

Homíliák / Karácsony-Vízkereszt

Szerző: Keresztes Szilárd

Szent István Társulat, 2014

Keresztes Szilárd nyugalmazott hajdúdorogi megyés püspök és miskolci apostoli kormányzó húsz éven át vezette a Magyar Görög Katolikus Egyházat. Beszédeire sosem készült írásban, nem voltak előre megírt prédikációi. Előkészületként Bibliát és teológiai könyveket olvasott, feljegyzéseket készített, gondosan kereste a vonzó gondolatokat. Lényegében ma is így készül a beszédekre. Szükségesnek tartja azt a lélektani feszültséget is, hogy a beszéd ott szülessen meg a hallgatók előtt. A lelkes hallgatóságnak köszönhetően beszédei mégis megmaradtak, hiszen azokról hangfelvétel készült. Jelen kötetbe az elmúlt közel negyed évszázad Karácsony és Vízkereszt témakörben elhangzott szentbeszédei kerültek.

Szerző: Martos Levente Balázs

Szent István Társulat, 2014

A Szent István Társulat bibliakommentár-sorozatának legújabb kötete hiánypótló kötet. Egy kézikönyv, amely pótolhatatlan segédeszköz Márk evangéliumának olvasása közben. Az evangélium nagyobb egységei előtt bevezetést nyújt az adott szakasz szerkezetébe, belső logikájába, válaszol az evangélium olvasása közben általánosan felmerülő kérdésekre, s mindezt lehetőleg a tudományos művekre tett utalások mellőzésével – a laikusok számára is könnyen érthetően – teszi.

Átdolgozott, új kiadás

Szerkesztő: Pat Alexander, David Alexander

Scolar, 2014

"A 30 nyelven, összesen több mint 3 millió példányban elkelt Kézikönyv a Bibliához a legközérthetőbb útmutató, amelyet a Szentíráshoz, minden idők legnépszerűbb könyvéhez valaha is írtak. Lebilincselően érdekes, színes, iránymutató, olvasmányos, ösztönző és állásfoglalásra késztető könyv attól a szerzőpárostól, akik maguknak fedezték fel a Biblia titkait, és ezt a tudást most másokkal is meg szeretnék osztani.

A Kézikönyv a Bibliához lapjait az elmúlt 25 évben sok millió ember forgatta haszonnal.

Az átdolgozott kiadás még az előzőnél is átfogóbb, ezért örömömre szolgál, hogy az olvasók figyelmébe ajánlhatom.

George Carey, egykori canterburyi érsek"

Szerző: Zsengellér József

L’Harmattan Kiadó, 2014

L’Harmattan–Kálvin Kiadó közös kiadás

Ez a könyv abba a múltba szeretné elkalauzolni az olvasót, melyben megszületett a nyugati civilizációt alapjaiban meghatározó Szentírás, a Héber Biblia, az Ószövetség. Azt a folyamatot próbálja felidézni, ahogyan a megértett isteni szó formát öltve hagyományozódik, összegyűlik, szöveggé, szövegfolyammá válik, gyűjteménnyé kristályosul, s különböző csoportok számára életvitelt, létformát meghatározó normává válik. A kialakult kép nem teljes, néhol szakadozott, ahogyan a szövegek is helyenként töredékesek és a tények kikutathatatlanok, ám ahhoz elegendő, hogy lássuk a lényeget, a fő vonalakat.

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Gánóczy Sándor

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1999

A Szerző munkája hozzászólás Bolyki János és Csanády András (Hermeneutikai Füzetek 13.) tanulmányaihoz. A hermeneutikai dialógus tehát folytatódik: a protestáns teológus és filozófus párbeszédéhez olyan katolikus teológus szól hozzá, aki otthonosan mozog Hegel filozófiájában, de számára a „valóság” ennél több, hiszen az immár „krisztusi” és „egyházi” nézőpontból jelenik meg. Bírálata higgadt és mértéktartó s ezért is figyelemreméltó. A nyitottságról és elkötelezettségről egyszerre tanúskodó, a fegyelmezett benső logikával végigvezetett és szépen megírt munkát őszintén ajánljuk minden olvasónak.

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Fabiny Tibor, Karl Forster, Traugott Hahn, Karla Pollmann, Joseph Ratzinger

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Szita Szilvia

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2001

Ez a tanulmánykötet Tyconius 4. század eleji egyházfogalomra vonatkozó kijelentéseit, elemző tanulmányait tartalmazza, mely ily módon rámutat a hermeneutika és az ekkléziológia összefüggéseire is. Különösen is hangsúlyos hermeneutikai- és egyháztörténeti szempontból az első és az utolsó tanulmány által nagyító alá vett kérdés: milyen hatással volt Tyconius hermeneutikája Szent Ágoston gondolkodásmódjára, műveire?

Hermeneutikai Füzetek

Szerzők: Rudolf Bultmann, Gerhard von Rad, Leonhard Goppelt

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Bernáth Gyöngyvér, Novák György, Mártonffy Marcell

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1996

A tipológia – az ószövetségben az újszövetségi beteljesedés „előképét”, „typos”-át feltételezi. A tipológia klasszikus műve Leonhard Goppelt: Typos c. könyve (1939), mely nagy vihart kavart a háború utáni Németországban. A füzet három tanulmányt tartalmaz. Bultmann: A tipológia mint hermeneutikai módszer eredete és értelme (1950) című tanulmányában bírálja Goppelt nézeteit; von Rad: Az Ótestamentum tipológiai értelmezése című írásában megvédi Goppeltet; végezetül Goppelt (Apokaliptika és tipológia Pál leveleiben) 1964-es tanulmányában a támadásra válaszolva összegzi a vitát, nézeteit az apokaliptika irányába fejleszti tovább.

Szerkesztő: Tibor Fabiny

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1999

This volume contains the papers delivered at the Conference Teaching Bible and Literature at Universities’ in Piliscsaba in 1995. The book has four parts: I. Faith and Art; II. The Bible and Literature; III. The Parables of Jesus and Literary Parables; IV. Methodology. The book can be very useful for teachers of English.

Irodalomkritikai és teológiai irányok a Biblia értelmezésében – Nyolc tanulmány, hozzászólás és vita

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Fabiny Tibor

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2010

Több mint másfél évtizede jelent meg a Hermeneutikai Füzetek 3. száma Szóra bírni az Írást. Irodalomkritikai irányok a Biblia értelmezésében. Hat tanulmány és vita címmel. A kiadvány egyetemi hallgatók és teológusok között népszerűnek bizonyult, s a néhány évvel ezelőtti utánnyomás is elfogyott. A sorozat 33. számaként megjelenő kötet nem egyszerű reprint, hanem két újabb tanulmánnyal bővített kiadás, mely nem csak a szerző érdeklődését, hanem az elmúlt évtizedben bekövetkezett paradigmaváltást is tükrözi.

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Tyconius

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Czahesz István

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1997

A bibliai hermeneutika „klasszikusa”, valószínűleg az első latin nyelvű hermeneutika. Tyconius a 4. században Észak-Afrikában élt donatista, akit azonban kritikája miatt maga a donatista zsinat is elítélt. Bírálta az egyház elvilágiasodását, mégis ragaszkodott annak catholicos voltához. A szabályokat (1. Az Úr és az ő teste, 2. Az Úr kettős teste, 3. Az ígéretek és a törvény, 4. Az egyes és az általános, 5. Az idők, 6. Az összefoglalás, 7. Az ördög és az ő teste) tipologikus módon tárgyalja, s eközben megvilágosítja az Írás rejtett értelmét, s figyelembe veszi a bibliai nyelv és a képek jelentését. Tyconius számára a Szentírás értelmezése elválaszthatatlan az egyház értelmezésétől: mai kifejezéssel, a hermeneutika és az ekkléziológia összefügg.

A 37., 62., 94., 109. zsoltár magyarázata

Magyar Luther Könyvek

Szerző: Luther Márton

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Böröcz Enikő

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1996

Luthernek az a műve, amely a négy zsoltár magyarázatát tartalmazza, egy Előszóból és a négy zsoltár magyarázatából áll. A művet Luther 1526. november 1-jén, télhó estéjén fejezte be. Az előszót „captatio benevolentiae-nak” szánta és egyben indoklásul. A négy zsoltár, amelyet magyaráz, sorrendben a következő: 37. 62. 94. és 109. (Részlet Böröcz Enikő tanulmányából)

Az őskeresztény idő- és történelemszemlélet

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Oscar Cullmann

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Huszti Kálmán

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2000

Oscar Cullmann könyve a második kerek millenniumi évforduló után különösen időszerű. Olyan mérföldkő ez, amely az euró-amerikai civilizáció szekularizált emberét is megállásra készteti. Időszemléletünket az jellemzi, hogy középpontjában Jézus személye áll, tőle előre és tőle visszafelé számoljuk az éveket. Cullmann szemléletétől távol áll minden számítgatás, üdvtörténeti menetrend készítése. Ő abból indul ki, hogy Jézus Krisztus megjelenése valóban történelmi forduló volt, és ma is viszonyítási pont, mely nélkül nem lehetne megérteni mai történelemszemléletünket sem.

Bolyki János: A Szentírás kettős természetéről; Csanády András: Kijelentés és történelmi lét

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Bolyki János, Csanády András

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1997

Két mai szerző (református teológus és filozófus) tanulmánya a „kinyilatkoztatás–kijelentés” témájában. Bolyki János a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának újszövetséges professzora, a Szentírás kettős természetét újszerűen (a kalcedoni dogma komplementaritás fogalma és a XX. századi atomfizika összevetésével) kutatja. Csanády András Hegel rendszerére építve fejti ki elképzeléseit a témáról. Teológus és filozófus dialógusa a füzet. Kérdés, hogy mennyiben talál egymásra Hegel dialektikus módszerhez kötött Istene, illetve Ábrahám istenfogalma.

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: D. L. Baker

Szerkesztő: Fabiny Tibor, Herjeczki Kornél

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998

Az eredetileg disszertációnak készült kézikönyv az Ó- és az Újszövetség teológiai kapcsolatának áttekintésével foglalkozik. D. L. Baker kombinatorikus logikával a lehetséges válaszokat nyolc csoportba sorolja, kritikusan mutat be két ószövetségi (Van Ruler, Miskotte) és két újszövetségi (Bultmann, Baumgartel) megoldást, majd négy biblikus útkeresést (Vischer, tipológia, von Rad, kontinuitás és diszkontinuitás) mérlegel. Egy új tipológia-elméletet dolgoz ki, miközben rehabilitálja a krisztologikus és az üdvtörténeti szemléletet. D. L. Baker kézikönyve lényegesen több, mint hézagpótló szakmunka a hazai szegényes teológiai szakirodalomban. A szerző avatott kalauzként tájékozódni segít bennünket a teológiai irodalom világában: végig rendszerezi, értékeli és osztályozza a könyve végén pontos adatokkal feltüntetett hatalmas bibliográfiát. Hozzáférhetővé teszi azt, amitől Magyarországon több évtizeden át el voltunk zárva.

Szerkesztő: Fabiny Tibor, Lukács Tamás

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998

Kiadványunk az 1991-ben Pannonhalmán megrendezett angol nyelvű hermeneutika konferencia (Reading Scripture, Literary Criticism and Biblical Hermeneutics) előadásait tartalmazza. A kötet előadásai a bibliai hermeneutika és a filozófia, valamint az irodalomtudomány kapcsolatával foglalkoznak. Az egyes tanulmányok részletesen bemutatják az olvasóközpontú elméletet, a retorikai kritikát, valamint a posztsturkturalista nézeteket. Zsidó írásmagyarázat és irodalom kapcsolata, valamint Martin Buber hermeneutikája is új megvilágításba kerül.

Szerkesztő: Pierre Bühler, Tibor Fabiny

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1999

Proceedings of the International Conference organized by the Centre for Hermeneutical Research, Budapest and the Institut für Hermeneutik und Religionsphilosophie, University of Zürich. Pázmány Péter Catholic University Piliscsaba, Hungary 3–5 September 1998. The volume contains 26 lectures of the Conference held in Piliscsaba in 1998. The lectures were delivered in German and in English on biblical, theological, literary or art historical issues. What binds the lectures is the dialogue with, and the interpretation of texts. Contents: I. Methodological Issues in Hermeneutics; II. Biblical Texts of the Old and the New Testaments; III. English Texts: Old and Early Modern English Literature; IV. Miscellaneous Texts: Art, Sacred and Secular

Az ótestamentom hermeneutikája (1807) Az újtestamentom hermeneutikája (1816)

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Varga István

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2000

A hermeneutika magyar történetének elfelejtett darabjai kerülnek az olvasó kezébe most, amikor Varga Istvánnak (1776–1831), a Szentírás-magyarázat debreceni professzorának megjelennek Bevezetés a szent hermeneutikába (1821) és Bibliai hermeneutika (1807) című művei, illetve a második kötetben két magyar nyelvű írása: Az ótestamentom hermeneutikája (1807) és Az újtestamentom hermeneutikája (1816). Varga István nem elégszik meg az Írás csupán grammatikai – históriai értelmezésével, hiszen a Szentírásban az az igény szólal meg, hogy nemcsak saját korának dokumentuma, hanem mindenekelőtt Isten történeti kinyilatkoztatásának tanúja, Istenről szóló beszéd (theo-logia) legyen.

Bevezetés a szent hermeneutikába (1821) Bibliai hermeneutika (1807)

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Varga István

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Szabadi István

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2000

A hermeneutika magyar történetének elfelejtett darabjai kerülnek az olvasó kezébe most, amikor Varga Istvánnak (1776–1831), a Szentírás-magyarázat debreceni professzorának megjelennek Bevezetés a szent hermeneutikába (1821) és Bibliai hermeneutika (1807) című művei, illetve a második kötetben két magyar nyelvű írása: Az ótestamentom hermeneutikája (1807) és Az újtestamentom hermeneutikája (1816). Varga István nem elégszik meg az Írás csupán grammatikai – históriai értelmezésével, hiszen a Szentírásban az az igény szólal meg, hogy nemcsak saját korának dokumentuma, hanem mindenekelőtt Isten történeti kinyilatkoztatásának tanúja, Istenről szóló beszéd (theo-logia) legyen

Bibliafordítások és használatuk a mai Magyarországon

Szerkesztő: Fabiny Tibor, Pecsuk Ottó, Zsengellér József

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2014

2013. április 2–3. között rendezett Bibliafordítások a mai Magyarországon címmel konferenciát szervezett a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara, a Magyar Bibliatársulat és a Hermeneutikai Kutatóközpont. A konferencia célja a mai Magyarországon használatban lévő bibliafordítások áttekintése a különböző felekezetek szempontrendszereinek megismerése volt. A szervezők arra törekedtek, hogy az egyes bibliafordításokat olyanok mutassák be, akik vagy egy felekezet, vagy a bibliafordítás elkészítőinek és kiadóinak képviseletében hitelt érdemlő módon tudtak megszólalni a témában.

A Máté-evangélium értelmezése a történelemben

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Ulrich Luz

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Lukács Tamás

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1996

A berni újszövetséges teológus, Ulrich Luz (1938–) a gadameri hatástörténetet alkalmazza Máté evangéliumára. Miért nem vette az egyház figyelembe ekkléziológiájának kialakításakor a Máté10-et? Ki volt Péter a Mt 16,18 alapján: igaz keresztény vagy az első pápa? Mi a hamis, mi az igaz megfelelés a búza és a konkoly (Mt 13,24–30) példázatából kiindulva? Ezekre a kérdésekre adja meg Luz a választ a konkrét igehelyek hatástörténetének vizsgálatával. Könyvének megállapításai szorosan kapcsolódnak a Hermeneutikai Füzetek által felvetett problémákhoz: paradigmaváltás, értelmezéstörténet, olvasóközpontú megközelítés, szótörténés.

Levelek a Szentírás ihletettségről

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: S. T. Coleridge

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Ruttkay Veronika

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2004

A tizenkilencedik század elején a költő még filozófus és teológus lehetett egyszerre. Samuel Taylor Coleridge (1772–1834), az angol romantikus költészet első nemzedékének képviselője, akaratlanul is méltó helyet vívott ki magának a hermeneutika történetében. A protestáns Angliában a tizenhatodik századi reformáció még dinamikus „sola scriptura” elve a reformációt követő évszázadokban megmerevedett és dogmatizálódott.

Barth hermeneutikai realizmusa és a feltámadás

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: George Hunsinger

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Tóth Sára

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2005

Hogyan kell értenünk a Szentírást? Mindent szigorúan „betű, illetve szó szerint”, vagy elég, ha „csak szimbolikusan”? Minden úgy igaz a Bibliában, úgy történt, ahogy az ott le van írva, vagy a Biblia szerzői sokszor inkább képes beszéddel élnek? George Hunsinger, neves princetoni teológus Karl Barth írásértelmezési elveire támaszkodva tárgyalja a fenti kérdéseket. Hermeneutikai realizmusa azon alapszik, hogy a bibliai szöveg jelöltje, az élő Jézus Krisztus „kikutathatatlanul rejtélyes, a történelmi és a történelemfeletti, az időbeli és az örökkévaló, a tárgyiasítható és a tárgyiasíthatatlan elemek mélyen titokzatos összejátszása.”

Az 1950 utáni hermeneutikai irodalom áttekintése

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Tőkés István

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1999

Az Új hermeneutika című könyvében Tőkés István az elmúlt ötven év szakirodalmában tájékozódik, Bultmann, Ebeling, Fuchs, Gadamer és Ricoeur munkássága foglalkoztatja. De nem öncélúan fordul a modern teológusok és filozófusok hermeneutikája felé, hanem rendületlenül az a gyakorlati szempont motiválja, hogy miképpen segítheti és gazdagíthatja Isten igéjének hirdetőit és magyarázóit a 20. századi „hermeneutikai oszlopok” gondolatainak tanulmányozása.

A bibliai hermeneutika fő aspektusai

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Ulrich Körtner

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Koczó Pál

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1999

„Mint minden irodalmi hermeneutikának, a bibliai hermeneutikának is fel kell tennie a kérdést, hogy ki a kanonizált szövegek implikált olvasója. Az itt olvasható tanulmányok azt a tézist képviselik, hogy a bibliai szövegek által implikált olvasó egy Isten lététől inspirált olvasó. A bibliai szövegek jelentése újraformálódik az olyan olvasási aktusokban, amelyekben az olvasó oly módon tanulja önmagát újra megérteni, amit a keresztény hagyomány nyelve hitnek nevez.” (részlet Körtner bevezetéséből)

Luther hermeneutikájáról

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Walter Mostert

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Seben István

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1996

Scriptura sacra sui ipsius interpres – szólt Luther hitvallása: Walter Mostert, a Zürichi Hermeneutikai Intézet 1995-ben elhunyt igazgatója, ebben a tanulmányban Luther írásmagyarázati alapelvének feltárására és megértésére vállalkozik. Eközben Lutherral együtt arra a fórumra kérdez rá, ahol az Írásnak elsődleges tekintélyként kell funkcióját betöltenie, s rámutat, hogy Luther eljut a lelkiismerethez, mely által Isten munkálkodik. Az ember azonban hajlamos nem az Íráson keresztül, hanem saját értelmével – sensus proprius – értelmezni Isten előtti helyzetét. Éppen az „önmagát értelmező Írás” az, ami az embert erről az útjáról Isten által kijelölt helyére irányíthatja.

Magyar Luther Füzetek

Szerző: William Tyndale

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Ecsedy Ágnes

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2005

Jelen füzetünk az első 16. századi angol bibliafordító, a mártírhalált halt William Tyndale (1494–1536) első változatában 1525-ben, majd módosítva 1531-ben kiadott, A Szentíráshoz vezető ösvény című művét tartalmazza. Egyes kutatók (pl. William Clebsch) Tyndale-t az „angol Luthernek” tekintik, ám az újabb Tyndale-kutatás Tyndale eredetisége mellett kardoskodik. […] Az írás a reformáció fontos hermeneutikai alapelveit fogalmazza meg, s egyértelműen képviseli Luthernek a törvény és az evangélium feszültségéről szóló tanítását.”

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Brevard Childs, Hans Frei, James Barr, Paul Noble

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Mucsi Zsófia, Horpácsy Noémi

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2001

A sensus literalis – a ’betű szerinti’, illetve ’szó szerinti értelem’ – kérdésével az elmúlt kétezer évben zsidó rabbik és keresztény exegéták egyaránt sokat foglalkoztak. Az alábbi kötet is a bibliaértelmezés szempontjából vizsgálja meg a kérdést. Mit jelentenek egyes szavak, kifejezések a Bibliában? Mit kell szigorúan, betű szerint, s mit kell áttételesen, jelképesen érteni? Ezekre a kérdésekre keresi a választ öt, egymással is vitába szálló szerző tanulmánya ebben a kötetben.

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Órigenész

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Pesthy Monika

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998

A görög egyházatya értekezése, az első keresztény bibliai hermeneutika. Órigenész írásmagyarázatával nem egyszerűen csak túllép elődein, hanem minőségileg újat alkot: az exegézis Órigenésszel válik önálló tudományággá. Elődei vagy azért magyarázták az Írást, mert bizonyos részei szó szerint véve elfogadhatatlanok voltak, vagy azért, hogy saját nézeteiket bizonyítsák. Órigenész egész gondolkodásának középpontjában a Szentírás áll, mely számára Krisztus első testet öltése. Az Írás, mint Isten szava, logosza azonos Isten Igéjével, a Logosszal. Órigenész itt A Princípiu­mokról (Az alapelvekről) szóló művének IV. könyvében fejti ki híres elméletét az Írás hármas értelméről: eszerint, amint az ember testből, lélekből, szellemből áll, ugyanúgy a Szentírás is.

Hermeneutikai helyzetek az Újszövetségben

Hermeneutikai Füzetek 35.

Szerző: Horváth Orsolya

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2013

Megütközve tapasztalom újra meg újra elsődlegesen a magam, de mások életében is, hogy a keresztény egzisztencia sok esetben korántsem a tiszta látás és a tiszta élet forrása, hanem éppen ellenkezőleg: jelmez, amit azért öltünk magunkra, hogy ne kelljen önmagunkkal és közösségünkkel, ismereteinkkel és életünkkel őszintén számot vetni. Csakhogy a Krisztus-hit és a hazugság nem fér meg egymással. Az ember egyedül Jézus Krisztus élő szava által eszmélhet eltévelyedéséből – ha akar. „Nem azért tévelyegtek-e, mert nem ismeritek az Írásokat, sem Istennek hatalmát?”– leplezi le Jézus a tévelygő hívőket (Mk 12,24). A két mozzanat egymástól elválaszthatatlan: akár az egyik, akár a másik oldalról megfeledkezünk, elkerülhetetlen a tévelygés.

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Rekha Chennattu

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Földváry Kinga, Kaposi Luca, Kránitz Mihály, Szita Bánk

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2010

Az indiai exegézis iránti érdeklődés nem új jelenség, a 16. század óta több próbálkozás történt a Biblia indiai szemszögből való feldolgozására. A kötet először röviden összefoglalja az erre vonatkozó múltbeli próbálkozásokat, majd integrált és holisztikus indiai megközelítést mutat be. A 19. és a 20. század folyamán a hinduizmusból megtért számos indiai exegéta ugyanezt az indiai vallásos hermeneutikát követte mind a bibliaolvasásban, mind Jézus történetének előadásában. Sokan próbálkoztak azzal, hogy felélesszék a régi indiai történetmesélés hermeneutikáját, és egy indiai biblikus exegézis módszertant dolgozzanak ki.

Tanulmányok a teremtés nyolcadik napjáról

Szerző: Nagymihályi Géza

Szent István Társulat, 2014

A világ végéről, vagy keresztény megfogalmazással élve, Krisztus második eljöveteléről az elmúlt évtizedekben számos könyv látott napvilágot, s a szenzáció és a félelemkeltés megannyi kísérletének lehettünk tanúi.

Nagymihályi Géza az öt okos és öt balga szűz példabeszédére akart utalni, amikor a végső időkre teológiai és művészettörténeti szempontból tekintő tanulmánykötetének a Kiáltás éjfélkor címet adta.

Bevezetés a Biblia ismeretébe

Szerző: Rózsa Huba

Szent István Társulat, 2014

A köznapi szóhasználatban a Biblia egyetlen könyv; legalábbis ilyen értelemben szoktunk róla beszélni vagy hivatkozni rá. A valóságban azonban a Biblia nem a szó mai értelmében vett könyv, hanem neve eredeti jelentésének megfelelően: könyvek - vagyis különböző korokban keletkezett és különböző szerzőktől származó írások összessége.

Az egyes könyvek összegyűjtése és válogatása az Ó- és Újszövetség egészét tekintve évszázadokon át tartó folyamat eredménye volt. Hosszabb időbe telt annak felismerése, hogy mely írások tanúsítják hitelesen Isten szavát, s azt is meg kellett határozni, milyen ismérvek alapján tartozhat egy-egy mű a Bibliához. Így tehát ezeket a könyveket azzal a meggyőződéssel gyűjtötték össze, hogy íróikat Isten inspirálta, s bennük saját magáról, az ember céljáról, életviteléről, a hit lényegéről akart valamit közölni az emberiséggel.

International Biblical Conference XXV.

Szerkesztő: Benyik György

JATEPress, 2014

Szerző: Szikszai Béni

Koinónia Kiadó, 2010

Szikszai Béni a második világháború utáni magyar szellemi ébredés kiemelkedő személyisége, a Szentlélek által kijelölt egyik vezetője volt. Hangja még most is a személyes megszólítás ajándékában részesít. A Zsoltármagyarázatok a múlt század nagy lelki ébredése idején elhangzott evangélizációs beszédek gyűjteménye. A benne összegyűjtött prédikációk élnek: nem elvont, hosszadalmas elmélkedések, hanem intenzív, személyes hangú, radikális beszédek. A szerző kreatív, érzékletes képekkel, hasonlatokkal, metaforákkal él. Igemagyarázatait a hétköznapi életből vett, közvetlen és megragadó példázatokkal, önvallomásos, szubjektív történetekkel fűszerezi. Szenvedélyesen szól, helyenként nagy indulattal, megidézve ezzel a 17. századi puritanizmus korának lelkes hangú, megalkuvást nem tűrő prédikátorait.