Közigazgatási jog

Szerző: Kis Norbert

Dialóg Campus Kiadó, 2018

Az állami szuverenitás, a hatékony kormányzás és a közösségi jóllét egyik alapfeltétele: a jogszabályok betartása. Ha az önkéntes jogkövetés elmarad, az állam a jogérvényesítés, végül pedig a büntetés és a legitim erőszak eszközét veszi igénybe. A jogállami tradíció a büntetőhatalmat a független igazságszolgáltatás kezébe adja. A közigazgatás mégis egyre fontosabb szerepet tölt be az állami jogérvényesítés és szükség szerint az állami büntetőhatalom területén is. A bírói igazságszolgáltatás tehermentesítése és a bíróságoknál gyorsabb és hatékonyabb jogérvényesítés kormányzati igénye alakítja az új tendenciákat. Kérdés azonban, hogy milyen feltételekkel vonható ki a büntetőhatalom az igazságszolgáltatásból? Milyen garanciák mellett büntethet a közigazgatás? Hol tart a magyar jogalkotás és a jogi kultúra a közigazgatási büntetőhatalom kezelésében? Hol vannak a hatékonyság és a jogállami garanciák közötti ütközőpontok a közigazgatási jogérvényesítésben?

Második, átdolgozott kiadás

Szerkesztette: Fazekas Marianna

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2017

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének gondozásában 2013-ban jelent meg egy tankönyvsorozat részeként a közigazgatási jog elméleti kérdéseit és a közigazgatási hatósági eljárásjogot feldolgozó tankönyv.A 2015-ben megkezdődött kodifikációs folyamat részeként a közigazgatási perjog kivált a polgári perrendtartásból, és megszületett az első önálló közigazgatási perrendtartásról szóló törvény. A közigazgatási perjog önállósodása magával vonta a közigazgatás hatósági eljárás általános szabályainak újrakodifikálását is. Mindezek szükségessé tették a 2013-ban kiadott tankönyv átdolgozását és kiegészítését a közigazgatási perrendtartás új szabályaival. Az új tankönyv az első elméleti és tankönyvi célú feldolgozása a közigazgatási jog két meghatározó eljárási kódexének.

Negyedik kiadás

Szerkesztő: Petrik Ferenc

HVG-ORAC Kiadó, 2017

Az Országgyűlés 2016. december 16-i ülésnapján elfogadta – a Ket.-et felváltó – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (Ákr.). A másik új eljárási kódex, a közigazgatási perrendtartás (Kp.) végleges elfogadása pedig 2017. február 21-én történt meg (az Alkotmánybíróság a törvényjavaslat eredeti verzióját januárban alaptörvény-ellenesnek minősítette, így az Országgyűlés a második körben már a korrigált változatot fogadta el). A két törvény 2018. január 1-jén lép hatályba. Kiadónk 2017. szeptember 21-én jelentette meg a kommentár új, negyedik kiadását (mely egyébként tartalmazza a 2017. május 16-án elfogadott, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény rendelkezéseinek magyarázatát is).

Szerzők: Fábián Adrián, Ivancsics Imre

Dialóg Campus Kiadó, 2017

A hatósági jogalkalmazás a közigazgatás egyik legjellemzőbb tevékenységi fajtája. Ez a könyv ennek a területnek azt az ismeretanyagát tartalmazza, amelynek az elsajátítása az egyetemi jogász- és igazgatási képzésekben elvárt. A közigazgatási hatósági eljárás és a szabálysértési eljárás bemutatása tehát a képzések követelményeihez igazodik, különös tekintettel az egyes jogintézmények fogalmára, funkcióira.

Alkalmazkodás, megújulás, hatékonyság

Szerző: Budai Balázs Benjámin

Akadémiai Kiadó, 2017

Érdekes látni, hogy gyorsan változó világunkban az állam (ezen belül a közigazgatás) gyakorta sürgető kötelessége saját szerepének, funkcióinak, céljainak, eszközeinek újradefiniálása, újra-gondolása. Ilyenkor többnyire régről visszaköszönő kérdéseket teszünk fel, melyekre - épp ezért - sokszor a válaszok is meglepően hasonlatosak. De még ha eltérőek is, a végrehajtás visszásságai miatt léphetünk bele ugyanabba a (helyesebben ugyanannak látszó) folyóba… Ezért is végzi méltatlanul csúfosan a legtöbb reform, és ezért is érezhetjük, hogy a közigazgatás - jobbítói szándékai ellenére - sem javul. Tudnunk kell azonban, hogy végérvényes megoldás nincs, csak olyan, mely átmenetileg kezeli a - környezethez épp illeszkedő - problémát. A kezelés eredményének tartóssága viszont ismerhető tényezőktől függ.

A közszolgáltatások szervezése

A kézirat lezárva: 2016. november 30.

Szerkesztette: Fazekas Marianna

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2017

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének gondozásában 2013-ban és 2014-ben jelent meg a közigazgatási jog általános részének első és harmadik kötete. Ezek a tankönyvek- szakítva az előző általános részi tankönyvek szerkezetével- egy tankönyvsorozat részei voltak, melyben külön kötetekben kapott helyet a közigazgatási szervezeti és közszolgálati jog, valamint a közigazgatási hatósági eljárásjog. Hosszú előkészítő munka után ebben a könyvben adjuk ki a hiányzó második kötetet, mely a közigazgatás közszolgáltatás-szervező tevékenységét tárgyalja. Ez a tankönyv egyedülálló a közigazgatási jogi oktatásban, mert a közszolgáltatás-szervezés hagyományos ágazati tagolású, különös részi tankönyveihez képest az általánosítható fogalmi kereteket, valamint a gazdasági és a humán-közszolgáltatások megszervezésének tipikus közigazgatási tevékenységfajtáit, illetőleg jogintézményeit foglalja össze.

Adalékok a viszonylag jó kormányzáshoz

Szerző: Sárközy Tamás

HVG-ORAC Kiadó, 2017

Az államtanból, a közjogból és a politikatudományból nőtt ki a polgári államokban az elmúlt fél évszázadban a kormányzástan (governológia), mint interdiszciplináris alkalmazott társadalomtudomány, némileg másként az Amerikai Egyesült Államokban és másként a kontinentális Európában, részben Franciaországban, részben Németországban. Ez a diszciplína az 1990-es évek végétől megjelent a magyar társadalomtudományokban is és lassan megindult – főleg speciális kurzusokon – a kormányzástan oktatása is, a magyar egyetemeken.

Szerzők: Kalas Tibor; Kárpáti Magdolna; Kurucz Krisztina; Marosi Ildikó; Márton Gizella; Mudráné Láng Erzsébet; Petrik Ferenc; Rothermel Erika; Tóth Kincső; Varga Zs. András

Szerkesztő: Petrik Ferenc

HVG-ORAC Kiadó, 2017

A közigazgatási per 2018-tól többé már nem egy különleges eljárás a polgári perek rendszerében, ugyanis kikerül a Pp.-ből, és külön kódexben kerül szabályozásra. Jelenleg elfogadás alatt áll a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény. A Kp. létrehozza a közigazgatási perjog önálló és egyedi szabályrendszerét, eközben új fogalmi rendszert és új jogintézményeket vezet be.

Szerzők: Hajas Barnabás; Huszárné Oláh Éva; Kalas Tibor; Kárpáti Magdolna; Kurucz Krisztina; Lapsánszky András; Mudráné Láng Erzsébet; Petrik Ferenc; Rothermel Erika; Sugár Tamás

Szerkesztő: Petrik Ferenc

HVG-ORAC Kiadó, 2017

2018. január 1-jén hatályba lép az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, rövidítve az „Ákr.”. Az új kódex feladata, hogy a megszámlálhatatlan módosításon átesett és emiatt koherenciáját vesztett Ket. helyébe lépve – a minden hatósági eljárásban közös szabályok minél egyszerűbb, közérthetőbb és tömörebb lefektetésével – segítse mind az ügyintézők munkáját, mind az ügyfelek joghoz jutását.

Ket 2004. - Ákr. 2016.

Második, átdolgozott kiadás

A kézirat lezárva: 2018. január 1.

Összeállította: dr. Juhász Zoltán

Complex Kiadó, 2018

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény a 2004 óta hatályban lévő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt váltja fel.

A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja az új és a régi törvény tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit. A párhuzamos megjelenítés a régi törvényből indul ki, így a dokumentum bal oldalán ennek szövege található, míg a jobb oldalon – ennek tükörképeként – az új törvény kapcsolódó szakaszai, illetve bekezdései olvashatóak. Ezzel a szerkesztéssel egyértelművé, jól láthatóvá válik a két törvény közötti különbség és azonosság is, amely segítséget nyújt az új törvény megértéséhez és alkalmazásához elsősorban azok számára, akik a régi törvényt és annak gyakorlatát már ismerik.

A kézirat lezárva: 2016. augusztus 15.

Szerző: Kálnoky-Gyöngyössy Márton

Martin Opitz Kiadó, 2016

"A következőkben a magyar kulturális örökségvédelem egyik - ha úgy tetszik: második - pillérének, a régészeti örökségvédelemnek kialakulását és jelenlegi rendszerének működését szeretnénk bemutatni, a tudománytörténet eredményeire alapozva, de jogi, jogtörténeti szemléletű megközelítéssel. Így elsődleges forrásaink az egykori és a ma hatályos régészeti tárgyú, vagy érdekű jogszabályok lesznek. (...) A régészeti rökségvédelem jogi normáinak többségét immár gyakran változó ágazat-, illetve feladatspecifikus törvények és rendeletek tartalmazzák: az egyes régészeti feltárási cselekmények kapcsán a különböző szereplők csak jogszabályi felhatalmazás alapján járhatnak el, ágazati jogszabályok jelölik ki számukra az alkalmazandó anyagi, eljárási és szervezeti normákat. Ismeretük éppen ezért fontos minden érintett számára." (Részlet a könyv Bevezetőjéből)

Második, átdolgozott kiadás

Szerző: Fábián Adrián

Dialóg Campus Kiadó, 2016

A közigazgatás személyzete – és nem csak Magyarországon – újra és újra tudományos vizsgálódások, kormányzati célkitűzések, olykor politikai viták célpontjává válik. Ennek a jelenségnek valószínűleg több oka is van, de ezek közül talán a legfontosabb, hogy a személyzeti politika roppant érzékeny terület, hiszen a közigazgatás – jogszerű és hatékony – működése elsődlegesen annak személyzetén múlik: kevésbé a beosztottakon, sokkal inkább a vezetőkön. Könyvemben arra törekszem, hogy komplex módon vizsgáljam a magyar közigazgatás személyi összetételét, a belső viszonyokat, a rendszer sajátosságait, a jogi szabályozás ellentmondásait, illetve mindennek elméleti hátterét, ezzel elősegítve a közigazgatási jog oktatását, közvetve pedig a közigazgatási humánpolitika korszerűsítését.

A jogállást meghatározó jogintézmények modelljei a bevételi oldalon Anglia- USA- Magyarország

Szerző: Kecső Gábor

ELTE Eötvös Kiadó, 2016

Szakértők között évszázadok óta tart az egyetemes vita arról, hogy a helyi önkormányzatok ­- Gierke szavaival élve - "élő organizmusként" vagy "holt mechanizmusként" léteznek-e inkább a különböző jogrendszerekben. A könyv az angol, az amerikai és a magyar szabályozás összehasonlító elemzésével vizsgálja ezt a problémát a helyi önkormányzatok pénzügyi jogi jogállásának bemutatása kapcsán. A finanszírozási kérdéseket szélesebb összefüggésekbe helyezi az önkormányzatok államszervezetben betöltött helyével és szerepével foglalkozó első rész, ami összefoglalja azokat az elméleteket és közjogi szabályozási koncepciókat, amelyeken a pénzügyi jogi rendelkezések nyugszanak.

Szerzők: Hoffman István; Kecső Gábor; Németh Anita; Szamek Gabriella; Valentényi-Szilágyi Bernadett; Varga Judit

Szerkesztette: Hoffman István

HVG-ORAC Kiadó, 2016

Az önkormányzatok tágabb értelemben vett vagyongazdálkodásának kérdéseit a hazai jog- és igazgatástudományok csak kevéssé vizsgálták. A jogtudományi szempontú vizsgálatoknál fontos korlátot jelentett, hogy a kérdések megválaszolásához egyaránt jó magánjogi és közjogi ismeretekkel kellett rendelkezni. Az igazgatástudományok körében szintén fontos problémát jelentett, hogy a jogi és közgazdasági ismeretekre egyaránt szükség volt a kérdések megválaszolásához.

A nyugati demokráciák és Magyarország szabályozásainak, valamint azok változásainak tükrében

Szerző: Hoffman István

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2015

Ki vesz kézbe egy önkormányzati rendszerekről szóló, azokat összehasonlító, elemző – alapvetően jogi szakkönyvet? Természetesen elsősorban más szakírók, akik hasonlóan tudományos igénnyel vizsgálják ugyanezeket a rendszereket, és megállapításaikat megosztják egymással. Ez a kötet azonban nem ennyire belterjes. Ha ajánlást írnék, mindenkinek felhívnám a figyelmét erre a munkára, aki egyetemi hallgatóként, közigazgatási vagy politikai döntéselőkészítőként, döntéshozóként foglalkozik a helyi önkormányzatokkal, vagy aki csak a helyi közösségek igazgatását szélesebb horizonttal akarja megismerni.

Bevezetés, összehasonlítás, fejlesztés

Szerzők: dr. Gellén Márton, dr. Hosszú Hortenzia, Szabó Tamás

Complex Kiadó, 2015

Mi a közpolitika? Milyen politika az, ami eleve nem „köz-”? Sokan még mindig hajlamosak rácsodálkozni, hogy ilyen is van. Pedig a jogi szemléletű közigazgatás csak csigahéj lakó nélkül: szilárd, tartós, de önerőből nem jut sehová.

A közpolitika lényege is ez: ha az emberi közösségnek már van jogállami, demokratikus és remélhetőleg hatékony szervezete, akkor érdemes lenne e szervezetet olyan tevékenységek felé irányítani, amelyek lehetőleg ésszerűek, és a közösség érdekét szolgálják. A közpolitika erre kínál eszköztárat: fogalmakat, gondolatokat, módszereket, elolvasható szakirodalmat, társakat, akikkel fontos tartalmi felismeréseket meg lehet osztani.

Szerzők: Árva Zsuzsanna, Balázs István, Barta Attila, Veszprémi Bernadett

DUPress, 2012

A közigazgatás-elmélet témakörében írt egyetemi jegyzet célja a közigazgatás menedzser mesterképzés keretében szereplő törzsanyag oktatásának elősegítése.

Ahogy a tantárgyi tematikában is szerepel: "A közigazgatás elmélet elnevezésű tárgy a mesterképzés első szemeszterben kerül meghirdetésre, mint alapozó tárgy." A tananyaga szorosan kapcsolódik az igazgatásszervező képzés Közigazgatás alapintézményei és Közigazgatási jog tárgyak során oktatott anyagrészekhez.

Szerző: Balázs István

DUPress, 2011

A közigazgatásnak, mint az állam cselekvésének egyik legfőbb jellemzője a folyamatos változás és megújulás. Ezt indokolják az állami szerepkörök változásai és ebből adódóan a közigazgatási feladatok változásai egyaránt. A folyamatosan változó feladatokhoz a közigazgatásnak meg kell találni azokat a szervezeti, eljárási, módszerbeli, technikai és humánerőforrás megoldásokat, melyek alkalmazásával jogszerűen, szakszerűen, hatékonyan, eredményesen és költségtakarékos módon tudja társadalmi rendeltetését betölteni.

Szerző: Árva Zsuzsanna

Debrecen University Press, 2014

Elsősorban az elmélet számára jelenthet adalékot a quasi bíráskodás fogalmának a meghatározása, valamint azon szempontok kimunkálása, amelyek alapján a közigazgatási és az igazságszolgáltatási tevékenység elválasztható egymástól. Szintén elméleti jellegű eredmény a közigazgatási büntetőbíráskodás rendszerének újragondolása, illetve elhelyezése a közigazgatási szankciók rendszerében.

Szerkesztette: Bordás Mária

Dialóg Campus Kiadó, 2015

A járás, mint közigazgatási területi egység, a magyar közigazgatás történetében sok évszázados múltra tekint vissza. A járások a történeti források szerint a XII. században jöhettek létre, és elnevezésük arra utal, hogy a korabeli közlekedési eszközökkel egy nap alatt be lehetett járni. Egyébként a járás, mint közigazgatási szerv, a királyi vármegye része volt, és bizonyos közigazgatási feladatokat látott el, mint például adóbeszedés, adóösszeírás, igazságszolgáltatás stb. A járásokat csak a Tanácsköztársaság idején, majd egy rövid ideig – az 1950-es években – szüneteltették, és 1983-ban szüntették meg végleg. Az átmenet időszakától, 1990-től Magyarországon egy erős, de szétaprózódott helyi önkormányzati rendszer jött létre, amely az évtizedek során többször reformra szorult, de a reformokat illetően nem volt sem szakmai egyetértés, sem politikai konszenzus a mindenkori kormány és az ellenzék között.

Szerző: Rózsás Eszter

Dialóg Campus Kiadó, 2014

A közigazgatási jog oktatásának – nem csupán Magyarországon – egyik legérzékenyebb és megnyugtatóan meg nem oldott problémája a különös rész témaköre. Ennek egyik oka, hogy a közigazgatási jog különös részének anyaga „mérhetetlenül hatalmas” és erősen változékony. Napjaink tananyagíróinak munkáját nehezíti az ágazati politikák kidolgozatlansága, illetve instabilitása, mivel a gyorsan változó szakpolitika az alaposan kidolgozott fejlesztési és működési elvek rendszerének a kimunkálását megnehezíti. Tankönyvünkben arra törekszünk, hogy – a hatályos joganyag feldolgozása révén – a közigazgatási jog különös részének leglényegesebb témakörei közül az ún. védelmi igazgatás egyes területeit, valamint a humán szolgáltatások igazgatását szisztematikus rendben vizsgáljuk, elősegítve ezzel a közigazgatási jog oktatását, valamint az érdeklődők ismereteinek gyarapítását.

Szerző: Józsa, Zoltán

JATEPress, 2011

Közigazgatási jog - Fejezetek szakigazgatásaink köréből (I. kötet)

Szerzők: dr. Balázs István, dr. Bende-Szabó Gábor, dr. Christián László, dr. Czékmann Zsolt, dr. Fábián Adrián, dr. Lakatos László, dr. Nyitrai Péter, dr. Patyi András, dr. Patyi Gergely, dr. Rózsás Eszter, dr. Varga Zs. András, dr. Veszprémi Bernadett

Szerkesztette: dr. Lapsánszky András

Complex Kiadó, 2013

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

Közigazgatási jog - Fejezetek szakigazgatásaink köréből (II. kötet)

Szerzők: dr. Barabás Gergely, dr. Barta Attila, dr. Bándi Gyula, dr. Bencsik András, dr. Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, dr. Fábián Adrián, dr. Forgács Anna, dr. Gerencsér Balázs Szabolcs, dr. Gyurita Rita, dr. Hajasné dr. Borsa Dominika, dr. Hulkó Gábor, dr. Kálmán János, dr. Lapsánszky András, dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet, dr. Rozsnyai Krisztina, dr. Szabó Balázs, dr. Szalai Éva, dr. Torma András, dr. Tóth András, dr. Tóth Tamara, dr. Turkovics István

Szerkesztette: dr. Lapsánszky András

Complex Kiadó, 2013

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

Közigazgatási jog - Fejezetek szakigazgatásaink köréből (III. kötet)

Szerzők: dr. Fazekas Marianna, dr. Koncz József, dr. Árva Zsuzsanna, dr. Nagy Marianna, dr. Rózsás Eszter, dr. Szabó Annamária Eszter, dr. Hoffman István, dr. Fazekas János, dr. Rixer Ádám, dr. Téglási András

Szerkesztette: dr. Lapsánszky András

Complex Kiadó, 2013

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

Szerkesztette: dr. Barabás Gergely, dr. Baranyi Bertold, dr. Kovács András György

Complex Kiadó, 2013

Nagykommentár, mely a Ket. normaszövegének értelmezésén túl az arra épülő közigazgatási (felső)bírósági esetjogot is tárgyalja. A joggyakorlat mellett épít a hazai és nemzetközi jogelmélet eredményeire, valamint a szupranacionális bírói fórumok esetjogában megfogalmazott általános jogelvekre, így nyújtva átfogó eljárásjogi értelmezési és érvelési segédletet az ügyfelek és a hatóságok számára.

Szerző: Váczi Péter

Dialóg Campus Kiadó, 2013

Napjaink nemzeti közigazgatási rendszereit nézve a közigazgatási hatósági eljárásjog egyre nagyobb hangsúlyt kap. A gyakorlatban a főbb tendenciák az állami végrehajtó hatalom alkotmányos korlátok közé szorítása, az állampolgárok alapvető jogainak biztosítása, a „jó közigazgatás” megteremtése. Magyarország Alaptörvénye és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény sikeresen átvették a főbb nemzetközi szabályokat és garanciákat a jó közigazgatási eljárásjog vonatkozásában. Melyek a legfontosabb garanciák ezen a jogterületen? Miként tesz eleget a magyar rendszer a nemzetközi követelményeknek? A jelen kötet ezekre a kérdésekre keresi a választ, egységes szerkezetben elemezve mind az Európai Unió és Európa Tanács jogában megtalálható nemzetközi szabályokat, mind pedig a magyar jogi előírásokat.

Szerzők: Sivák József, Szemlér Tamás, Vigvári András

Complex Kiadó, 2013

A Kiadó közpénzügyi sorozatának második kötete a Rendhagyó bevezetés közpénzügyek tanulmányozásába című kiadvány szerves folytatása. Műfaját tekintve tankönyv és kézikönyv, amely az Alaptörvény elfogadása nyomán kialakult hazai közpénzügyi rendszer jellemzőit, az Európai Unió közös költségvetését és az uniós közpénzügyek korszerűsítésére irányuló törekvéseket taglalja.

A könyv segítségével érthetővé válik a hazai és az európai uniós közpénzügyi rendszer működése, körvonalazódnak az e területen jelentkező kihívások és a kihívásokra adott válaszok természete. A tárgyalásban nagy hangsúly helyeződik a közpénzügyek és a pénzügyi rendszer más alrendszerei közti összefüggések bemutatására, a költségvetési kérdések és a gazdaságpolitika szoros kapcsolatának érzékeltetésére, így az Olvasó nemcsak a „Milyen?”, hanem a „Miért?” típusú kérdésekre is választ kap.

Harmadik, hatályosított kiadás

Szerzők: Balázs István; Balogh Zsolt Péter; Barabás Gergely; Danka Ferenc; F. Rozsnyai Krisztina; Fazekas János; Fazekas Marianna; Fürcht Pál, Hoffman István; Hoffmanné Németh Ildikó; Kecső Gábor; Szalai Éva

Szerkesztette: Hoffman István; Nagy Marianna

HVG-ORAC Kiadó, 2016

A kötet a helyi önkormányzás rendszerét jelentősen átalakító új önkormányzati törvény (Mötv.) és az ahhoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezések magyarázatát tartalmazza. Kiemelt figyelmet fordít a gyakorlat szempontjaira: az értelmezést a napi rutin köréből vett példákkal segíti elő, valamint bemutatja az új körülmények között is alkalmazható bírósági, alkotmánybírósági és ombudsmani joggyakorlatot.

Kommentár a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényhez

Szerző: dr. Fábián Adrián

Complex Kiadó, 2013

Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) szabályai (részben) újfajta önkormányzati mechanizmus irányába mozdultak el. Az új szabályozás értelmében nem a helyi önkormányzat státusza, jogállása képezi a rendszer képzeletbeli középpontját, hanem a funkciók, a feladatok, és a feladatellátás.

Utánnyomás

Szerkesztette: Patyi András

Szerzők: Patyi András, Varga Zs. András, Gyurita Erzsébet Rita, Lapsánszky András

Dialóg Campus Kiadó, 2012            

"Könyvünk főleg az egyetemi jogászképzés és a közigazgatási képzések céljait szolgálja. A részben kicserélődött szerzőgárda a 2009-ben megjelent "Közigazgatási hatósági eljárásjog" könyv anyagát az időközben megjelent és hatályba lépett jogszabályi változások alapján újította meg. Átvezettük a 2012. január 1-jén hatályba lépett új Alaptörvény okozta alapelvi változásokat is.

Szerző: Máté Viktor dr.

HVG-ORAC Kiadó, 2012

Sokszor az sem túl egyszerű, ha - a bürokrácia útvesztőjében tévelyegve - mindennapi jogügyleteink során, azon feladatunknak próbálunk eleget tenni, hogy különböző eljárási irányelveket követő belföldi hatóságok számára egyaránt elfogadható iratokat szerezzünk be céljaink gyors és lehetőleg költséghatékony eléréséhez.

Szerző: Fazekas Mariann

Osiris Kiadó, 2011 

Szerző: Müller György

Dialóg Campus Kiadó, 2011

A könyv célja, hogy átfogó és értékelő összefoglalást adjon a rendszerváltás után kormányzati viszonyok keletkezéséről, fejlődéséről és – az új alkotmány utáni helyzettel befejezve – a jelenéről. Tárgykörei: a kormány felépítése és belső viszonyai, testületi működése és döntési mechanizmusa, a miniszterelnök szerepe, a miniszterek helyzete, a kormányzás szervezeti kérdései, a kormányzati koordináció és a miniszterelnök szervezeti háttere, valamint politika és közigazgatás kapcsolatával összefüggésben az eddig alkalmazott államtitkári rendszerek. A szerző a releváns joganyag, politikai dokumentumok, több kérdésnél a külföldi megoldások, illetve a közjogi és a politikatudományi szakirodalom mellett törekszik a gyakorlat, valamint a politikai és szociológiai összefüggések lehetőség szerinti figyelembevételére is. Helyzetét megkönnyítette, hogy szakmai pályafutásának köszönhetően 1990 és 2006 között a Miniszterelnöki Hivatal jogi helyettes államtitkáraként a kormányzati viszonyokról közvetlen ismereteket és tapasztalatokat szerezhetett.

Szerző: Somlyódyné Pfeil Edit

Dialóg Campus Kiadó, 2003

A munka az önkormányzati integrációs formákkal, azokon belül különösképpen a társulásokkal mint a közigazgatás egyik szervezeti modelljével foglalkozik. A téma feldolgozása során a tudományos igényű összefoglaló munka egyesíteni törekszik a jogtörténeti és közigazgatás-tudományi megközelítést, megfűszerezve a területi tudományok szintetizáló szemléletmódjával. A szerző a társulásokat az önkormányzati integrációs formák kitágított fogalmának keretei között értelmezi, ami a településközi együttműködés intézményrendszerének tágabb horizontját jelöli ki, mint általában azok a jelentős, eddigi szakmai munkák, melyek alapvetően az önkormányzatok gyakorlati segítségnyújtásának célzatával készültek vagy amelyekben az önkormányzatok pénzügyeire, finanszírozására koncentráltan jelenít meg a téma. Ennek következtében szükségessé vált az eddig hiányzó jogdogmatikai fogalomalkotás kidolgozása a műben.

Szerző: Józsa Zoltán

Dialóg Campus Kiadó, 2006

A könyv az önkormányzati rendszer szervezeti és funkcionális kérdéseit, valamint a modernizáció különböző útjait vizsgálja, a nemzetközi tapasztalatok tükrében. A válogatás áttekintést nyújt a szervezetalakítás alapkérdéseiről, s részletesen tárgyalja azokat a tényezőket, amelyek az önkormányzatok struktúráját meghatározzák. A jogi-institucionális háttér mellett, bemutatásra kerül az önkormányzati szervezetrendszer komplexitása, változatossága, illetőleg a változások következménye is.

Szerző: Hajdú Zoltán

Dialóg Campus Kiadó, 2005

 
A könyv feltárja a közigazgatás-földrajz kialakulásának és fejlődésének elméleti és történeti kérdéseit, bemutatja a nemzetközi közigazgatás-földrajz irányzatait, iskoláit. A magyar államtér változásaival összefüggésben elemzi a magyar közigazgatási térfelosztás történeti és térbeli változásainak folyamatát. A XX. századra vonatkozóan részletes kartográfiai és településstatisztikai elemzések segítségével mutatja be a magyar közigazgatás területi rendjének átalakulási tendenciáit. Feltárja az ország területi struktúráiból fakadó térszervezési lehetőségeket, az EU-hoz történő csatlakozás várható távlati, területszervezési, regionális következményeit.

Szerző: Fábián Adrián

Dialóg Campus Kiadó, 2009

A hatályos joganyagon belül óriási normatömeg származik a helyi önkormányzatoktól: képviselőtestületek, közgyűlések alkotják meg, hajtják végre e normákat és a helyi lakosság számára ugyanolyan kötelező erővel rendelkeznek, mint a többi jogforrás.
Vajon az önkormányzatok jogalkotó tevékenységének melyek azok az eddig rejtett tartalékai, amelyeket kiaknázatlanul hagytak a központi állami szervek, vagy melyek azok az újabb kihívások, amelyek a helyi önkormányzatok jogalkotási tevékenységét sem hagyhatják érintetlenül? Mert a partikuláris jogalkotás nem bagatell jogalkotás. A helyi önkormányzatok rendeletei – megfelelő feltételek fennállása mellett – szükségszerű és nélkülözhetetlen részei a magyar jogrendszernek.

Szerző: Vadál Ildikó

Dialóg Campus Kiadó, 2006

A könyv középpontjában a közigazgatási szervezeti törvény létjogosultságának és szabályozási területeinek vizsgálata áll. Ennek során áttekinti a közigazgatás szervezetei rendszerét, fókuszba állítva a korszerűsítés lehetőségeinek és megoldási módjainak feltérképezését. Emellett kitér a közigazgatás számos vitatott témájának az elemzésére, többek között a régió kérdésére; a közfeladatok ellátásában szerepet játszó új szervezeti megoldások alkalmazásának tapasztalataira. A szerző a közigazgatási tevékenység szervezeti kereteinek vizsgálatára vállalkozott, elismerve mindemellett, hogy a közigazgatásban az ellátandó feladatokból kell kiindulni.

Szerző: Pálné Kovács Ilona

Dialóg Campus Kiadó, 2008

A könyv a magyar önkormányzati rendszer utóbbi közel két évtizedének mérlege. A szerző bemutatja a helyi és középszintű kormányzás modelljét és formálódását, előnyeit és hátrányait részben saját kutatások, részben a témában született szakirodalom és egyéb források alapján. A munka igyekszik interdiszciplináris megközelítést adni, kiemelve a politikatudományi dimenziókat, a hazai gyakorlatot a nemzetközi trendek tükrében értékeli. A szerző véglegesen leszámol a helyi önkormányzáshoz fűzött rendszerváltáskori illúziókkal, vélhetően vitát provokálva a témával foglalkozók körében.
2009. évi Kolnai-díjas könyv!

A kézirat lezárva: 2010. október 7.

Szerzők: Aáry-Tamás Lajos, Böhm Éva, Csepeli Ágota, Filó Erika, Grád András, Gyurkó Szilvia, Heinerné Barzó Tímea, Kasza Mónika, Mentuszné dr. Terék Irén, Purda Zsuzsa, Somfai Balázs

Szerkesztette: Herczog Mária

Complex Kiadó, 2011

A Meritum sorozat legújabb kötete A gyermekvédelem nagy kézikönyve megjelenésének célja, hogy egy helyen legyen összegyűjtve minden olyan lényeges gyakorlati információ, amit a szélesen értelmezett gyermekvédelem területén tevékenykedőknek ismerniük kell.

Szerző: Hoffman István

ELTE Eötvös Kiadó, 2009

A modern ember életét a közigazgatás által szervezett és nyújtott közszolgáltatások a bölcsőtől a sírig végigkísérik, így ezek közösségi megszervezésének módja és mikéntje a helyi és országos közélet nagy érdeklődésre számot tartó kérdései közé tartozik. A könyv mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek számára hasznos ismereteket közvetít. A közszolgáltatás fogalmának definiálását követően bemutatja a helyi közszolgáltatások szervezésének és mérethatékonyságának javítását szolgáló különböző külföldi szabályozásokat és ismerteti a hazai szabályozás történelmi folyamatát.  

Szerző: Kovács Árpád

ELTE Eötvös Kiadó, 2010

Szerző: F. Rozsnyai Krisztina

ELTE Eötvös Kiadó, 2010

Közigazgatási bíráskodás Prokrusztész-ágyban. Meglepő cím, és még meglepőbb tartalom a cím mögött. Rozsnyai Krisztina túllép azon a kötelező megközelítésen, hogy rendes vagy különbíróság, a speciális eljárási szabályok vagy az általános szabályok nyújtanak-e megfelelő garanciákat. A közigazgatás feletti bírói kontrollt abban a társadalmi környezetben vizsgálja, amelyben ki kell fejtenie a hatását, és ezért időnként meglepően új elemekkel gazdagítja a közigazgatás és a bíróság közötti kapcsolatról kialakított nézeteinket.  

Szerző: Nyikos Györgyi

ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2010

A könyv a Public Private Partnership, azaz a köz- és magánszféra partnerségének és az állami támogatási rendszernek a fontosabb aspektusait tárgyalja, választ keresve arra az igen aktuális kérdésre, hogy a PPP finanszírozási technika alkalmazása és az EU-támogatások felhasználása lehetséges-e ugyanazon projekt keretei közt (amennyiben a megvalósuló közfeladat célja megegyezik támogatás céljával), és ezáltal kiváltható-e a társfinanszírozáshoz szükséges közpénz a magánszféra forrásaival a közcélú beruházások esetében.

Szerző: Csiba Tibor dr., Rothermel Erika dr.

Szerkesztő: Imre Miklós dr., Darák Péter lektor, Szabó Lajos lektor

HVG-ORAC Kiadó, 2007

A Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara tantervi céljai megvalósításának részeként, a mesterképző kurzuson bevezeti a "Közigazgatási bíráskodás" című egy féléves tantárgy oktatását. E tantárgy oktatását segíti, a "Közigazgatási bíráskodás" című tankönyv, mivel Magyarországon ez az első ilyen tárgykörben kiadásra kerülő átfogó mű. E kiadvány kezdő közigazgatási szakemberek, a téma iránt érdeklődő, gyakorlattal rendelkező közigazgatási dolgozók, jegyzők, közigazgatási ügyekkel is foglalkozó ügyvédek számára kézikönyvként is jól hasznosítható.

Szerzők: Verebics János dr., Sylvester Nóra dr.

HVG-ORAC Kiadó, 2006

A könyv arra törekszik, hogy információs társadalmi jogalkotásunk szempontjából alapvetőnek számító, a közösségi jog szabályainak átvételét biztosító két törvényt Európa-jogi vonatkozásaikra is figyelemmel dolgozza fel és magyarázza.

Harmadik, átdolgozott, hatályosított kiadás

Szerző: Petrik Ferenc dr.

HVG-ORAC Kiadó

Az új Polgári Törvénykönyv alapvetően átformálta az ingatlan-nyilvántartási eljárást. Az új Ptk. tartalmazza az ingatlan-nyilvántartás elveit, a közhitelességre, a bejegyzésre, feljegyzésre és a rangsorra, ranghelyre vonatkozó részletes szabályokat, valamint meghatározza az ingatlan-nyilvántartás helyesbítésének rendjét, ideértve a törlési perek szabályait. Az új törvénykönyv az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi rendelkezéseinek rögzítése mellett számos ponton az eljárási szabályokat is érinti, például a ráépítés, az elidegenítési és terhelési tilalom, a zálogjog, az elbirtoklás tekintetében. E változások hatással vannak a kommentárban bemutatott bírói gyakorlatra is, így fel kellett mérni, hogy melyek azok a döntések, amelyek az új szabályozás mellett is alkalmazhatók.

A betegség okai, a beteg állapota, a gyógyulás útjai. Javaslat egy hatékony és modern kormányzati szervezet kialakítására

Szerző: Sárközy Tamás dr.

HVG-ORAC Kiadó, 2006

A szerző 2004-2005-ben kormányzati szervezeti decentralizációs és deregulációs programot vezetett, ennek tapasztalatait foglalta össze e könyvében. Sárközy Tamás az alapellentmondást abban látja, hogy a rendszerváltozás után kialakult ugyan a jogállami államszervezet, de az nem eredményes, nem költségtakarékos, tehát nem hatékony. A monográfia elemzi a kormányzati szervezetrendszer problémáit a kormány testületi működésével kezdve, a kormányzati ellensúlyokon át, a minisztériumok, kormányhivatalok, illetve területi szervek és háttérintézményeik tevékenységéig. A munka végén javaslatokat tesz egy kisebb, olcsóbb, de hatékonyabb kormányzati szervezetrendszerre, felvázolva a kormányzás modernizálásának programját.