Jelenkor Kiadó

Szerző: Földényi F. László

Jelenkor Kiadó, 2017

Miközben töprengtem a melankólián, s dolgoztam e könyvön, próbáltam elkerülni, hogy megkérdezzék, mit írok éppen. Mert ezt rendszerint egyből követte az újabb kérdés: és mi a melankólia? Amire képtelen voltam válaszolni. Inkább kitérő válaszokat adtam. Pedig évtizedek óta gondolkozom rajta, s már korábban is írtam róla. De mintha a melankólia fogalma magát a melankóliát takarná el. A szavak kisemmizik azt, amiről szólniuk kellene. Minél kézenfekvőbbnek látszik a válasz, annál erősebb a hiányérzet, ami kíséri.

Szerző: Tompa Andrea

Jelenkor Kiadó, 2017

Tompa Andrea új regénye négy ember összefonódó és szétváló sorsát követi végig. Egy széki asszony, egy kolozsvári leány, valamint egy szerzetesnő és egy rózsanemesítő férfi szólal meg a könyvben. Miközben kénytelenek szembesülni az életüket közvetlenül befolyásoló történelmi korszakkal, egy szerelmi háromszögbe is belebonyolódnak.

Az ötvenes évek Kolozsvárján a város lakói a mind fojtogatóbb diktatúra kiszámíthatatlan fordulatainak kiszolgáltatva élik hétköznapjaikat. Van, akit magas pozícióba juttat a párt, van, akit börtönbe, az átmeneti enyhülés hónapjainak pedig egy csapásra véget vet az 56-os magyar forradalom.

Szerző: Mészöly Miklós

Jelenkor Kiadó, 2017

Tulajdonképpen két közérzet krónikáját adja könyvében Mészöly Miklós. Az egyik a rekorder Őze Bálinté, a másik pedig Hildié, Őze és saját, mozaikkockákból összeálló élettörténetének mesélőjéé, aki a szerető kissé kényes szerepében kísérte végig Bálint életének egyik felét, míg a másikról is tudomása volt. Mindkettőjüket a bizonytalanság, a magány kínozta és hozta egymáshoz közel, esténként pedig rövid időre eltávolította őket. Azt hisszük, Hildi Bálint emlékét kutatva írja meg a könyvet, pedig tulajdonképpen az orvul rátört magánytól menekül kétségbeesetten. Mert elvesztette, amiről azt hitte, hogy végre birtokolja a szerelmet, a boldogságot, a nyugalmat. Hilda vallomásait Mészöly hideg tárgyiassággal mondatja el. Kettős célt kíván ezzel elérni, a lelki-térkép realizmusát, a közérzet krónikája elemzésének valós voltát, s ugyanakkor a Bálintra és Hildára nehezedő magány, közöny, hidegség illusztrálását." Gerold László

Szerző: Nádas Péter

Jelenkor Kiadó, 2017

Aki olvasta a Párhuzamos történeteket, minden bizonnyal örömmel böngészi a regényben elbeszélt események hitelességét megalapozó, az ábrázolt korszakok levegőjét érzékeltető, a szerzőt a mű megírásában segítő dokumentumokat, továbbá Christina Viraghnak, a kötet német fordítójának bevezető esszéjét, a regény szerzőjével készült interjúkat és a jelentősen bővített záró tanulmányt Radics Viktória tollából. De legalább ennyire érdekesek a könyv illusztrációi, melyek részben Nádas Péter saját munkái, részben a háromkötetes nagyregényben ábrázolt helyszíneket, korokat felidéző archív fényképek.

A Párhuzamos olvasókönyv második kiadása számos új fotóval és dokumentummal gazdagodott.

Szerző: Kemény Zsófi

Jelenkor Kiadó, 2017

Kemény Zsófi sodró lendületű regénye egy szenvedélyes szerelem és egy spontán szerveződő forradalom története. A humorral, maró iróniával átszőtt könyv hősei és hősködői a jelen Budapestjén próbálják megváltani önmagukat és az országot. Ebben a regényben szinte semmi és senki nem az, mint aminek és akinek elsőre látszik. A Rabok tovább története rávilágít a forradalom és a szabadság eszméinek csillogására, de arra is, mi rejlik e csillogás mögött, s hogy egy politikai mozgalom könnyen vakvágányra tévedhet alkalmas vezetők és koncepció híján.

Szerző: Margaret Atwood

Jelenkor Kiadó, 2017

Fredé hasznos asszony, a jövő letéteményese. Olyasmire képes, amire csupán a nők töredéke: gyermeket szülni. Gileád állama különös figyelmet fordít arra, hogy ő és társai megértsék, a szülés életük egyetlen célja és értelme. A vallási fundamentalista alapokon kormányzott ország átnevelőközpontokban készíti fel a termékeny nőket, hogy aztán az uralkodó elithez tartozó családokhoz kerülve két éven belül teherbe essenek a ház urától - a féltékeny, ám gyermekre vágyó Feleségek irigy pillantásaitól kísérve.

Fredé a Parancsnok házában igyekszik belesimulni a hétköznapokba, megfelelni a dogmatikus vallási előírásoknak és mindenekelőtt megfoganni. Ha eltévelyedik, felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre a Nemnők közé hullákat égetni. A Parancsnok azonban egy este a szobájába hívatja, a szigorú tiltás ellenére teljesen egyedül, amire Fredé akkor sem mondhatna nemet, ha akarna.

Szerző: Nádas Péter

Jelenkor Kiadó, 2017

"Egyszer egy többnapos pilisi kiránduláson, amikor sehol nem volt se vége, se hossza az útnak, csak mentünk és mentünk valahol Dömörkapu és Pilisszentkereszt között az erdőkben, nem lehetett felfogni ésszel, hogy minek megyünk, hová ereszkedünk, hová kapaszkodunk ezeken a hegyeken, és miért nem visznek, mért olyan csöndesek, hogy nekünk gyerekeknek már kiabálni se legyen szabad, majd ha tisztásra, mezőre érünk, ott kiengedheted a hangodat, mert az a bevett szokás, hogy az ember az erdőben nem ordibál, nem zavarja a madarakat és a vadakat, és már jó messzire a menedékháztól, ahol egy nagy, jéghideg hálóteremben az egész társasággal, felnőttekkel, gyerekekkel nagy hangoskodások közepette eltöltöttük az éjszakát, arra is megtanítottak, hogy soha nem fázom, soha nincs melegem, soha nem vagyok szomjas, soha nem vagyok éhes, soha nem vagyok fáradt, soha nem vagyok álmos, és főleg nem unatkozom, ezt most jól jegyezzem meg magamnak. És azonnal megjegyeztem."

Diszkrimináció és társadalompolitika Magyarországon, 1919-1944

Szerző: Ungváry Krisztián

Jelenkor Kiadó, 2016

A Horthy-rendszer mérlege című kötet javított és átdolgozott kiadása.

Ungváry Krisztián a XX. század talán legvitatottabb történeti időszakát értékeli. A korszakban meghatározó szerepet játszott a zsidóság és a róluk alkotott ellenségkép, és ez a helyzet majdnem minden egyéb társadalmi kérdést is befolyásolt.

Az ellenségkép azért tudott hatékonnyá válni, mert a megkésett magyar társadalomfejlődés következtében a zsidók a modernizáció első számú hordozójának számítottak. Magyarországon a modernizáció, illetve annak félelmetesként érzékelt kísérőjelenségei jobb- és baloldalon egyaránt radikálisan antiliberális válaszokhoz vezettek. Az 1919-es kommunista kísérlet sokkot okozó élménye után a jobboldali válaszok közül azok tudtak igazán érvényesülni, amelyek mondanivalójukat antiszemita köntösbe öltöztették.

Szó és kép Nádas Péter művészetében

Szerző: Markója Csilla

Jelenkor Kiadó, 2016

Nádas nagyon tud nézni, rettentően, akár az angyalok. Úgy néz egy körtefára, ahogy egy emberre, az emberre úgy, mint egy árnyékra, az árnyékra úgy, mint... A finomság vadságával pillant körbe, e vadság és finomság jelöl ki ösvényeket a fényképek közt, a fény és a sötét képei közt. Hogy az ösvények párhuzamosak-e, és hogy e kijelentésnek volna-e értelme, azt, mint mindent, az olvasóra bízzuk.

Szerző: Térey János

Jelenkor Kiadó, 2016

A kortárs magyar költészet kiemelkedő alkotója harminc év versterméséből komponálta meg az Őszi hadjárat gyűjteményét, melyben egy kötetnyi új alkotását is közreadja.

Kikerült az eredeti kötetekből néhány vers, másokat a szerző alaposabban átdolgozott, lenyesegetve a fiatalkori útkeresés bizonytalanságait, helyenként az egyes kötetszerkezetek is változtak.

Szerző: Nádas Péter

Jelenkor Kiadó, 2016

Hogyan fonódik össze személyes érdek és egyéni ösztönkésztetés a társadalom mélyén és a szellem magasabb régióiban bekövetkező lassú elmozdulással, hogy a kettő kölcsönhatásából korszakos változás szülessen? Az először a litera.hu portálon folytatásokban megjelent szöveg, amelyet az olvasó most Forgách András rajzaival ékes könyvként vehet a kezébe, egy délnémet kisváros keletkezésének, történetének és szokásainak élvezetes és rendhagyó leírása: valós mese, városlegendárium és történelmi esszé egyszerre. A szöveg mögött felsejlő, nem túl derűlátó történetfilozófia a néhány évvel korábban íródott drámával, a Szirénénekkel rokonítja a művet, itt azonban a Luther kezdeményezte spirituális megújuláshoz illeszkedő polgári önzés, ha kivételesen is, kedvező végkifejlethez vezet.

Szerző: Térey János

Jelenkor Kiadó, 2015

Befagy a Duna, és megnyílik a síparadicsom a Svábhegyen.

2019-et írunk, Európát és benne Magyarországot az izlandi vulkánok heves aktivitása nyomán bekövetkező globális lehűlés keríti hatalmába. Mátrai Ágoston, a Protokoll immár révbe ért főszereplője, konzulként dolgozik Reykjavíkban, ám amikor a mindent beborító hamufelhő miatt evakuálják a lakosságot, haza kell térnie Budapestre. A vulkáni tél lassanként beköszönt Magyarországra is. Vajon miként birkózik meg a magyar társadalom a váratlan katasztrófahelyzettel? Mihez kezd az épp regnáló szociáldemokrata-

jobbközép kormány Magyarországon?

Szerző: Lakner Zoltán

Jelenkor Kiadó, 2014

Mire való, mit akar, mire jó, kihez szólhat, s egyáltalán micsoda tehát a baloldal a huszonegyedik század Magyarországán? Az erről való gondolkodás elválaszthatatlan a demokrácia kérdéseitől, valamint a rendszerváltás és az azt követő negyedszázad értékelésétől. A demokrácia-krízis és az egymásra torlódó társadalmi válságok nélkül se a baloldal, se az ország helyzete, se pedig az Orbán-rendszer nem érthető meg. A kérdés ma az, miként formálható demokratikus politikai és humánus társadalmi alternatíva az Orbán-rendszerrel szemben, s hogy mi lehet az erről való gondolkodáshoz a baloldal hozzáadott értéke. Talán elsősorban az, ha rálel önmagára.

Szerző: Ungváry Krisztián

Jelenkor Kiadó, 2012

A szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti.

A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét.

A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.