Művelődéstörténet

Szerző: Papp Barbara

Napvilág Kiadó, 2017

A könyv hősei aktív, cselekvő, azaz "modern" nők, akik olykor tiltások, nehézségek ellenére értek el sikert egy olyan korban, amikor a társadalmi modernizáció lelassult, és amely erősen a férfiaknak kedvezett, inkább az ő érvényesülésüket segítette. A szerzők megközelítésében a hangsúly azonban nem annyira az állam és a kormányok törekvéseire helyeződik, noha Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint eltérő "nőpolitikáját" is bemutatják. Inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a feministákon és a tömegkultúra normái szerint élő nőkön kívül a konzervatív világnézetű nők egyre nagyobb csoportjai akartak emancipálódni, a férfiakéval egyenlő jogokat kivívni egy keresztény-nemzetinek nevezett időszakban. E "konzervatív feminista" és más felfogású nők között ügyvédtől az állatorvosig, újságírótól a gyógyszerészig és filozófustól az országgyűlési képviselőig sok elfeledett nő található. A kötet a Horthy-kor nőtörténetének keresztmetszetét adja.

Szerkesztő: Székely László

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

Kopernikusz alapvetően megváltoztatta a kozmosz és az ember viszonyával kapcsolatos elképzeléseinket: nélküle ma más világban élnénk. Ám a közkeletű nézettel szemben a lengyel tudós nem szakított radikálisan ókori és középkori elődeivel: a Nap és a Föld helycseréjéhez vezető megfontolásait az ókori püthagoreusok befolyásolták, rendszere pedig a görög matematikai csillagászat Ptolemaiosz révén átöröklődött módszertanán alapul. Teljesítményének tudományos értéke nem a mindent felforgató forradalmiságból fakad; hanem annak köszönhető, hogy a hagyományra építkezve, azt alkotó módon megújítva teremtett új kozmikus világrendet.

Szerző: Szabó András

Balassi Kiadó, 2017

A 16. században – hazai felsőfokú tanintézmény híján – a magyarországi protestánsok legfontosabb egyeteme a wittenbergi volt. A század végéig mintegy 1200 hallgató fordult meg itt, közülük a magyar nemzetiségűek a század közepén egy diáktársaság, coetus megalakítását határozták el. Az egyesület 1555. június 24-én jött létre, részben érdekvédelmi, részben önképzési funkciói voltak. Philipp Melanchthon meghatározó szerepet játszott a megalakulásában, és élete végéig elnökölt a társaság kéthetente tartott rendszeres disputációin is. A coetus az 1560-as évek közepétől elsősorban a református diákok gyűjtőhelye lett; a kialakuló felekezetek korában egy evangélikus egyetemen ez végül oda vezetett, hogy a 17. század elején megszűnt. A könyv összefoglalja a diáktársaság történetét, s közli négyszázharminckilenc tagjának adattárát, elsősorban azokra a latin nyelvű munkákra összpontosítva, amelyeket a magyar diákok Wittenbergben jelentettek meg.

Szerző: Katona Ferenc

Medicina Kiadó, 2017

Az emberré válás folyamatát kezdettől fogva a kreativitás határozta meg, hiszen ez az alkotó tevékenység emelte ki az embert az állatvilágból. Az emberi agy és az emberi kéz működésének egymásrautaltsága hozta létre többek közt a táplálkozás fejlődését vagy az energiák használatát.

A Galilei Kör története (1908-1919)

Szerző: Csunderlik Péter

Napvilág Kiadó, 2017

Ha áthaladunk az Anker közön, a 2. szám kapualja előtt, ma már nyomát sem találjuk annak, hogy 1910 és 1919 között itt működött a híres-hírhedt szabadgondolkodó, ateista-materialista diákegyesület, a Galilei Kör. 1990-ben kalapáccsal verték le a Galilei Kör Anker közi emléktábláját - ma már csak az egykori második emeleti klubhelyiséget jelző, belső emléktábla látható. Mindez szokatlan indulat egy diákegyesülettel kapcsolatban.

Miért? 1919 után a radikális szabadkőműves páholyok támogatását élvező diákegyesületre elsősorban a Tanácsköztársaság funkcionáriusainak "keltetőjeként" emlékeztek, és bár a Galilei Körből valóban kikerültek népbiztosok, népbiztos-helyettesek és népbiztossági funkcionáriusok, de a diákegyesület 1908-as alapításakor mint hangsúlyozottan apolitikus, szabadgondolkodó, az önképzésre és a tudományra esküdő társaság indult útjára, amely az oktatás világiasodásáért és korszerűsítéséért állt ki.

Szerző: Alev Lytle Croutier

Cser Kiadó, 2017

A különös könyv bemutatja a hárem egyszerre kegyetlen és lenyűgöző intézményét és mindennapjait: szerelmeket, féltékenykedéseket, szüléseket, gyilkosságokat, a kasztrálás szörnyűségét stb. A szerzőnő hiteles forrásból dolgozott, történetei a háremben nevelkedett nagyanyjától származnak.

"Komoly történeti munka, ugyanakkor elképesztően olvasmányos - informatív, szórakoztató és élvezetes." New York Times Book Review

"Lélegzetelállítóan szép kötet, pazar, színes képanyaggal és lebilincselő stílussal." Washington Post

"Lenyűgöző, gazdagon illusztrált munka az emberiség egyik legbizarrabb kreálmányáról." People

Szerző: Franz Baumer

Gabo Kiadó, 2014

Még ma is, több mint 800 év távlatában Artúr király él az emlékezetünkben. Sikeres filmek, képregények hőse lett a modern időkben, és a spiritualizmus híveit is vonzza. Kerekasztalának mítoszáért is sokan rajonganak. Ez a könyv élvezetes kultúrtörténeti utazás a témában.

Szerző: Almási Gábor

L'Harmattan Kiadó, 2017

A kötet főszereplői a reneszánsz kor tanult emberei, a humanisták. Van köztük érsek, kancellár, püspök, történelemtudós, diplomata, könyvtáros, könyvkiadó és arisztokrata csillagász is. Bár megélhetésüket többnyire patrónusok támogatásának, egyházi bevételeknek, udvari apanázsoknak vagy egyetemi fizetéseknek köszönhetik, autonóm gondolkodókként tekintenek magukra. Értelmiségi identitásuk és függetlenségük ethosza főképp abban a kozmopolita közösségben gyökerezik, amelyet a korban respublica litterariának hívnak. Ez a közösségi háló az antikvitás megismerése és újrafelfedezése révén új kulturális nyelv kialakításán fáradozik, amelyben egyre nagyobb hangsúly esik az egyéni megfigyelésre és tapasztalásra, a kritikai gondolkodásra.

Szerző: Umemura Yuko

Akadémiai Kiadó, 2017

„Japán Magyarországtól távol van, azt lehetne gondolni, hogy sokkal kevesebb ismeret jutott ide róla, mintha valahol a szomszédjában lenne. Ennek ellenére még jóval a diplomáciai kapcsolat létesítése előtt sok ismeret eljutott Magyarországra Japánról, később különösen a történelmi háttér miatt volt nagy az érdeklődés, például a japán-orosz háború idején vagy a turanizmus terjedésével. Már kezdetben kialakult egy bizonyos kép Japánról, természetesen sztereotípiákkal és legendákkal vegyítve. Amikor pedig a két ország lakosai között a személyes kapcsolatok is megélénkültek, a magyar szimpátia hatást gyakorolt a japánokra is. Erről több publikáció és irodalmi alkotás jelent meg Japánban. Ezek segítségével vizsgálható, hogy japánok és magyarok milyen képet alakítottak ki egymásról. Azt is megtudhatjuk, hogy a kölcsönös legendáknak van-e alapjuk, vagy mi volt a valódi történetük.”

Szerző: Csatári Bence

Jaffa Kiadó, 2015

Először megverni, aztán megnyerni! ezt az elvet követte a korai kádári pártvezetés a hazai fiatalok megregulázása kapcsán. De nemcsak a fiatalokat, hanem az őket szórakoztató pop-rock zenészeket is rövid pórázon tartotta a hatalom: Bródy Jánost rabosították, Nagy Ferót pedig bántalmazták az állambiztonság rendőrei. Máskor jóval finomabb módszerekhez folyamodott a pártállam, és kisebb-nagyobb fricskákat kaptak a könnyű műfaj zenészei. Mindeközben menő zenekaraink óriási sikerrel turnéztak a keleti blokk országaiban, jól kerestek, itthon viszont el kellett viselniük a hatalmasok vegzálásait. A slendrián diktatúra sorra gyártotta a hősöket és a mártírokat és érdekes módon voltak olyan zenészek, akik mind a két kategóriába beletartoztak. Hogy miként is gondolkodtak a pártvezetők és apparatcsikjaik a zenészekről, és utóbbiak milyen túlélési technikákat alkalmaztak, kiderül Csatári Bence könyvéből, amely eddig nem publikált iratokat is az olvasóközönség elé tár.

Szerző: Andrew Scull

Corvina, 2017

Nyugtalanító rejtély, amely a mai napig zavarba hoz bennünket. Évezredek óta közös emberi tapasztalatunk része. Egyszerre ragad el és riaszt meg: alig van ember, aki immunis lenne rémképeire. Folyamatosan figyelmeztet, hogy néha magunk is mennyire erőtlenül kapaszkodunk a valóságba, de közben arra ösztönöz, hogy megtaláljuk az emberi létről alkotott fogalmak határait. Az őrület túlmutat az orvoslás hatáskörén: bármennyire is szeretné a pszichiátria - és azok, akik mentális rendellenességben szenvednek -, hogy ne így legyen, az őrület rejtély marad.

Szerző: Sonkoly Gábor

ELTE Eötvös Kiadó, 2017

Bár a kulturális örökség fogalma az 1990-es években szinte reflektálatlanul került be a hazai közbeszédbe, gyorsan látványos sikereket ért el az intézményesülés terén: előbb kormányhivatalt, majd minisztériumot kapott. Igaz, napjainkra mind a hivatal, mind a minisztérium megszűnt ebben a formájában, a kulturális örökség mégis számtalan alakban- műemlékek, emlékezeti gesztusok, megemlékezési rítusok, hagyományteremtés, fesztiválok, természetvédelem, hungarikumok- hatja át mindennapjainkat és kínál olyan keretet a kortárs identitásépítések számára, amelyet nem mindig korlátoznak a tudományok kritikai aggályai. A kulturális örökség fogalmának és gyakorlatának igen gyors nemzetközi, majd hazai elterjedése olyan mentalitástörténeti fordulatra mutat rá, amely a szemünk előtt zajlik, és létrehozza, illetve megjeleníti saját idő-, tér- és közösségfelfogását.

Szerkesztette: F. Dózsa Katalin, Szatmári Judit Anna, Vér Eszter Virág

ELTE Eötvös Kiadó, 2017

A divattörténet több mint 200 éve mulatságos témának, női bohóságnak számít. Az elmúlt 20-30 évben viszont, főleg angolszász területeken önálló tudományággá vált. Design- és kultúrtörténeti, gender, pszichológiai, szociológiai és irodalmi elméleteket ismerve és felhasználva kutatják, hogy miért és hogyan öltözünk, és takarjuk, illetve mutatjuk meg a testünket. Ma már hazánkban is egyre többen foglalkoznak a különböző, fentebb felsorolt tudományágakból kiindulva a divattal mint jelenséggel és történetével, ezért itt volt az ideje, hogy a témával foglalkozó magyar kutatók részvételével az ELTE bölcsészkara egy tudományos konferenciát szervezzen. Reméljük, hogy a számos egyetemi oktató, történész, muzeológus, művészettörténész, irodalomtörténész, etnográfus, iparművész előadásaiból készült tanulmánykötettel sikerül meggyőzni olvasóinkat is, hogy nemcsak érdekes, de nagyon fontos területe is a múlt és jelen kutatásának az aktuális divat bemutatása és tudományos módszerekkel való elemzése.

Szerző: Arthur J. Patterson

Attraktor Könyvkiadó, 2017

Arthur J. Patterson az egyetemi tanulmányai befejezése után nem sokkal, 1862-ben utazik első alkalommal Magyarországra, ami egészen fiatal kora óta érdekelte: saját bevallása szerint gyerekként izgatottan olvasta az 184849-es forradalomról és szabadságharcról szóló cikkeket, beszámolókat. Az 1862-ben itt töltött öt hónap után még két utazást tesz: 186364-ben egy évet tölt itt (ekkor járja be Erdélyt), majd 1865-ben ismét visszatér, megfordul Győrben, Pesten, Szegeden és Debrecenben. Itt tartózkodásának célja, hogy megtanulja a magyar nyelvet és megismerje ezt az angol szemszögből kétségtelenül egzotikus, keleti országot: de nem a már sokszor megírt történelmi emlékeket, látnivalókat, hanem a politikát és a társadalmat kívánja kutatni, mégpedig abban a formában, ahogy korábban még kevesen láttatták.

Könyvünk az erdélyi útjáról szóló leírást tartalmazza.

Sajtó alá rendezte: Sas Péter

Balassi Kiadó, 2016

Nagyernyei Kelemen Lajos, Erdély legendás levéltárosa Marosvásárhelyen 1877-ben született. A történelem iránti érdeklődését Koncz József, szülővárosa Református Kollégiumának latintanára mélyítette el. A múlt megismerésére nagyapja, Csomoss Miklós volt 48-as honvéd visszaemlékezései és Orbán Balázs szülőföld-bibliája, A Székelyföld leírása ösztönözték. Első közléseinél Szádeczky Lajos történész bábáskodott. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem történelem–földrajz szakán kapott diplomát. Erdély szellemi fővárosában alakult ki végleges világlátása, a protestáns hazafiasság és a polgári nyitottság nemes ötvözete.

Szerző: Baumann Tímea

Gondolat Kiadó, 2016

Baumann Tímea „Maradjon emléközet? A délszláv háború társadalmi emlékezete a kopácsi magyar emlékezetközösségben” című könyvének célja, hogy az emlékezetközösséget mint sajátos kultúrát, annak társadalmi gyakorlatait, illetve az emlékezetközösség sajátjának tekinthető társadalmi emlékezet alakulását vizsgálja és elemezze. A vizsgált társadalmi emlékezet az 1991 és 1995 zajlott, Jugoszlávia felbomlását kísérő úgynevezett délszláv háború horvátországi baranjai eseményei és azok (egyéni és társadalmi) következményei. A szerző kutatását a horvátországi Kopácson (Kopačevo) élő, magukat zömében magyar nemzetiségűnek valló emberek között végezte.

Szerző: Buzási Enikő

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2016

A most közreadott források nemcsak abban különböznek az előzményektől, hogy a gyűjtés a 18. század első negyedétől a kora 19. századig nagyobb merítésben foglalja magában a magyarországi építészet, festészet és szobrászat alkotóit, hanem abban is, hogy azokat is a hazai művészet körébe vonja, akik időszakosan, egy-egy mű erejéig látogattak ide. Sőt, azokat is, akik még ezt sem tették, de akiknek munkái magyarországi megrendelésként már a maguk korában és a hazai művészek tanulságára ide sorolódtak. (Részlet a kötet Előszavából)

Szerző: Ablonczy Balázs

Jaffa Kiadó, 2016

A magyar turanizmus tipikusan magyar és teljesen elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették. Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar közvéleményt legalábbis a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás. Ez a könyv nemcsak a turanizmus, hanem a „Keletről való gondolkodásból a politikai konzekvenciák levonásának” története is, Kőrösi Csoma Sándortól egészen a keleti nyitásig. Vissza kell-e fordulnunk keletre? Kik ott a rokonaink? Létrejöhet-e a „turáni népek” (a magyarok, és a törökök, bolgárok, finnek, észtek, sőt japánok és belső-ázsiai népek) összefogása? Van-e a magyaroknak küldetésük Keleten? Vagy éppenséggel az a missziójuk, hogy a Nyugatot oltsák be a Kelet eszméivel?

Szerkesztő: Tóth Ferenc

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2016

Szent Márton kora egyik legnagyobb utazója volt. Első nem mártír szentként a hosszú élet mellett megadatott neki, hogy kontinensünk jelentős részét bejárhatta. Utazásainak sora nem ért véget halálával, hiszen holtteste kalandos úton került Tours-ba, majd ereklyéi is nagy utat tettek meg: hol a viking támadók elől menekítették, hol a szent tisztelete jeléül juttatták el azokat távoli tájakra 1913-ban éppen Szombathelyre. Szent Márton népszerűségét a középkorban jól jelezte a Tours-ba irányuló zarándokok tömege. Ehhez fogható sokaság csak a római és a jeruzsálemi zarándoklatokon vett részt.

A magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508–1916)

Szerzők: Soltész Ferenc Gábor – Tóth Csaba – Pálffy Géza

Szerkesztette: Bertók Krisztina

MTA BTK Történettudományi Intézet – Magyar Nemzeti Múzeum, 2016

A Magyar Tudományos Akadémián 2012 óta működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport legújabb kiadványa a magyar uralkodókoronázásokra 1508 és 1916 között kibocsátott koronázási érmeket és zsetonokat mutatja be. A Magyar Nemzeti Múzeummal közös kiadásban, több mint 400 oldalon napvilágot látó katalógus közel ezer színes illusztrációval páratlan betekintést kínál mind király- és királyné-koronázásaink históriájába, mind az azokra készült érmek különleges kincsestárába. Ezek között találhatók csupán egyetlen példányban készült, kiemelkedő értékkel bíró ún. felajánlási érmek – amelyeket a frissen megkoronázott uralkodó a koronázási mise felajánlási szakaszában az oltárra helyezett –, valamint a koronázásokhoz kapcsolódó emlékérmek éppúgy, mint a koronázási menetben a nép közé szórt arany-, ezüst- vagy rézzsetonok.

Szerző: Lőrinc László

Akadémiai Kiadó, 2016

Hogyan változtak az ételeink az idők folyamán, és mi volt ebben a kivagyiság szerepe? Miféle hadicseleket alkalmaztak egymás ellen kórokozók és betegek évszázadokon keresztül? Hogyan változott az emberek tisztaságról alkotott fogalma? Hogyan alakult viszonyuk a falvakat hátukon úsztató mocsarakhoz vagy a vadállatokhoz? Hol és hogyan szerezték be a lőpor és a festékek alapanyagait? Hogyan világosodtak ki az esték, és ez milyen hatással járt? Miként változott a hírek terjedése a postakocsitól a táviratig és tovább? Milyen új élményeket hozott a vonat, a mozi, az autó, a repülés vagy a számítógép?

Csak néhány kérdés azok közül, amelyeknek nyomába ered az utóbbi fél évezred anyagi világát sok képpel és eredeti forrásszöveggel bemutató könyv.

Szerző: Daidódzsi Júzan

Helikon Kiadó, 2016

Egy szamurájnak mindenekelőtt azt a tényt kell észben tartania éjjel és nappal, Újév reggelétől, amikor felemeli evőpálcikáját, hogy elfogyassza reggelijét, egészen az év utolsó éjszakájáig, amikor elkészíti éves elszámolását , hogy meg kell halnia. Ez a legfőbb feladata. Hogyha ezt mindig észben tartja, akkor képes lesz a hűség és a gyermeki kötelesség útja szerint élni, számtalan veszélyt és csapást el fog kerülni, távol tudja tartani magát a betegségektől és a balsorstól, sőt mi több: hosszan élvezheti az életet. Nagyszerű személyiséggé fog válni, aki sok csodálatra méltó tulajdonsággal rendelkezik.

Attraktor Könyvkiadó, 2016

A kérdés, ami vizsgálódásunk küszöbén felvetődik, a következő: kik vagy mik voltak a Rózsakeresztesek? Mikor és hol szökkentek szárba, tanaik milyen különleges befolyással bírhattak, és az általuk folytatott gyakorlatok milyen hatással voltak a világra? Eme kérdéseket a tőlünk telhető legnagyobb egyértelműséggel próbáljuk megválaszolni, már amennyire az egy ilyen rejtélyes és különös téma esetében egyáltalán lehetséges; s mindezeket saját, elismert vezetőik és tanítványaik írásaiból átemelt bőséges kivonatokkal kívánjuk illusztrálni.

Szerző: Katona Ferenc

Medicina Kiadó, 2016

E kultúrtörténeti kötet a kezdetektől egészen máig feltárja az emberi agy fejlődését, bemutatva azt is, hogyan alakított ki különféle civilizációkat, illetve kultúrákat.

A modern ember agya éppen sokoldalúsága, nagyfokú kreativitása miatt válhatott egyetemes érvényűvé a Földön, hiszen magába foglalja azt a szabályozást, amelyek a társadalmi életvitelhez nélkülözhetetlenek, lehetővé teszik az alkalmazkodást – ugyanakkor a kreativitást, a művészeti és tudományos tevékenységek magas fokú művelését is.

Több mint 100 kép gazdagítja a kötetet.

Kossuth Kiadó

A világ tele van megmagyarázhatatlan titkokkal. Hogyan épültek a piramisok? Mi célt szolgáltak a Nazca-vonalak? Létezett-e Atlantisz?

Az új 20 kötetes könyvsorozat a legizgalmasabb rejtélyekbe enged betekintést.

Szakszerűen, tényszerűen, mégis rendkívül szórakoztatóan járja körül a sokszor misztikus, megfejthetetlennek tűnő kérdéseket. A sorozat köteteit a történelem iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.

Kossuth Kiadó

A világ tele van megmagyarázhatatlan titkokkal. Hogyan épültek a piramisok? Mi célt szolgáltak a Nazca-vonalak? Létezett-e Atlantisz?

Az új 20 kötetes könyvsorozat a legizgalmasabb rejtélyekbe enged betekintést.

Szakszerűen, tényszerűen, mégis rendkívül szórakoztatóan járja körül a sokszor misztikus, megfejthetetlennek tűnő kérdéseket. A sorozat köteteit a történelem iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.

Szerző: Géczi János

Gondolat Kiadó, 2016

A reneszánsz közepén és az azt közvetlenül követő időszakban a különféle kulturális terekben élő, többféle mentalitású európai népesség nem azonos módon viszonyult a rózsákhoz és a rózsákhoz bőséges változatossággal kötődő jelképekhez. Az élettudományok (az orvosláshoz kötődő gyógyszerészet és a lassan kialakuló botanika) a növényt tudományos vizsgálatok tárgyául választotta, a tájkertészet számára azonban a növény idegen maradt. A rózsa szó – miként a vele megnevezett virág – a középkorra jellemző enciklopédikus módon egységbe fogja az értékesnek tudott, erkölcsileg értékes tartalmú dolgokat, eszméket, érzéseket.

Szerkesztette: Bertók Krisztina

Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum, 2016

A kötet közös kiadványaként, kifejezetten tudományos missziós céllal látott napvilágot. Be kívánja mutatni a Magyar Királyság újkori történetének legfontosabb ceremoniális eseményét, az uralkodókoronázásokat és az ezekre készült különféle koronázási érmeket és zsetonokat az 1508 és 1916 közötti időszakból. A kötet széles válogatással nyújt betekintést a késő középkorban Székesfehérvárott, majd 1563-tól Pozsonyban, 1622-től részben már Sopronban, majd 1792-től részben Budán tartott szertartások és koronázási érmek históriájába. A kötet végig színes, szinte minden oldalán színes fotóval különösen impozáns kiadvány.

A kezdetektől a II. világháborúig

Szerzők: Berki – Bérczi – Borsos

Kossuth Kiadó, 2016

Könyvünkben unikális technikatörténeti kirándulásra invitáljuk az olvasót: a szakembernek nosztalgikus kalandozás, a laikusnak a rácsodálkozás élményét kínáljuk.

Az emberiség történetét végigkísérik az ősi elemek – tűz és víz, föld és levegő. A tűz, mint gyakorta megtapasztaljuk, akaratlanul is keletkezik, de felmerül a kérdés: hogyan kerül a helyszínre víz, avagy más oltóeszköz? A tűz oltása hivatás! Tűzoltónak lenni elkötelezettség, s a tiszta lélek önzetlensége, a segítő szándék alap emberi értékének a mindennapokba integrált tömény valósága.

Kossuth Kiadó, 2016

E kötet írásai a múlt század kilencvenes éveiben születtek, és a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó OS című folyóiratában éveken át, sorozatként jelentek meg. Ezek az esszék, interjúk, beszélgetések szerény adalékot jelenthetnek ahhoz, hogy a jövőben a tágabb történelmi köztudat ne etnonacionalista, hanem regionális pozícióból tekintsen a nemzetfogalom bonyolultságára.

Szerző: Árvai Tünde

Kronosz Kiadó – Pécs Története Alapítvány, 2016

„A könyv célkitűzése a pécsi nőtörténet néhány epizódjának bemutatásával megtenni az első lépést annak érdekében, hogy a méltánytalanul elfeledett női teljesítmények fokozatosan kikerüljenek a feledés homályából, és méltó hely jusson számukra a város történelmi emlékezetében. A helytörténetírás e tekintetben jelentős adósságokkal bír, ezért lehetetlen volt egy kötetbe sűríteni minden intézmény, egyesület és kiemelkedő személyiség bemutatását. A női élet különböző színtereire vonatkozó összefoglalások közreadásán túl fontos szempont volt a tárgyalásba ékelve megszólaltatni korabeli forrásokat, és közzétenni ilyen kontextusban még nem publikált képi illusztrációkat. A kötet fejezetei az első pécsi nőegyesület megalakulásától a második világháború végéig ívelő időszak eseményeiből szemezgetnek.”

Második, javított kiadás

Szerző: Eco, Umberto

Atlantisz Kiadó, 2016

Az Istent kihívó babiloni őskatasztrófa óta sokan álmodtak az elveszett közös, tökéletes nyelv megtalálásáról. Ez a kötet a kultúrtörténet egy alig ismert erdejének sűrűjébe vezeti az olvasót, aki elképesztően gazdag rengetegben barangolhat: az Édenkert nyelvétől a titkos bölcsességet kereső kabbalisták eksztázisán, a középkori teológusok vagy épp Dante tökéletes nyelvet kutató gondolatain, a felvilágosodás korának az ész egyetemességét hirdető filozófiáin és versengő nemzetein át a számítógépes nyelvekig, a mesterséges intelligenciáig.

Misztikus mélységek és a fantázia szárnysuhogása között Eco mester fanyar humora egyensúlyoz.

Az anyanyelvű irodalom kezdetei

Szerző: Lázs Sándor

Balassi Kiadó, 2016

A középkori szerzetesek vagy apácák életmódjáról többnyire közhelyeket ismerünk. Pedig érdemes utánanézni: valójában mennyire voltak elzárva a világtól, mit tudhattak a kolostorfalakon túl zajló eseményekről? Bár az apácák alig-alig érintkezhettek idegenekkel, a kódexekben mégis nyoma maradt annak, hogy a fontos események híre eljutott hozzájuk, kéziratos könyveiket cserélgették, egy-egy legendát azonos formában több kolostorban is ismertek, s a szövegekbe olykor a népi vallásosság elemei is beszivárogtak. Kötetünk azt vizsgálja, milyen szellemi hatások érték a magyar domonkos, ferences és premontrei nővéreket, akik életüket a kolostorokban Krisztus követésének szentelték.

Szerző: Péter I. Zoltán

Noran Libro, 2016

A világon az első levelezőlap 1869. október 1-jén az Osztrák-Magyar Monarchiában került forgalomba. Erre az osztrák-magyar postaigazgatóság által kiadott levelezőlapra a Correspondenz-Karte feliratot nyomtatták. Egy hónappal később Magyarországon ezt a feliratot Levelezési-lap-ra változtatták. A levelezőlap aztán gyorsan terjedt Európában és néhány éven belül azon túl is. Az Egyetemes Postaegyesület 1905-ben engedélyezte a lapok hátoldalának megosztását a címzés és az üdvözlőszöveg között, amit az Osztrák-Magyar Monarchiában 1905 januárjától vezettek be. De ettől még, akinek sok mondandója volt, sokszor teleírta a képet is. Könyvünkben Nagyvárad a Sebes-Körös északi partján elterülő részét, Olaszit ábrázoló felvételek találhatók, olykor a rájuk írt szöveggel együtt. A lapok minden esetben történetekkel gazdagítva a Monarchia végnapjáig mutatják be a várost, Nagyváradot.

Budapest százéves Titkai - 4. rész

Szerzők: Székely Vladimir, Tábori Kornél

Tudáspolc Kiadó, 2016

A csalás néha egyszerű, primitív. Ilyen például a gagyisok trükkje, akik rézgyűrűt adnak el arany gyanánt. Ehhez tulajdonképpen nem kell sok ész, mégis, a haszon reményében milyen sok balek bedől! A másik véglet a szuperintelligens csalók dolga, akik nem sajnálnak napokat tölteni egy-egy akció kidolgozásával. Ravasz leveleket írnak, hamis papírokat gyártanak, nagy pszichológiai érzékkel mozgatják a kiszemelt áldozatot és környezetét. A tolvajnak többnyire elég egy kis kézügyesség, meg álkulcs vagy feszítővas; a szélhámosnak, csalónak sokkal különb fegyverekre van szüksége. Leleményesség, műveltség, rábeszélő tehetség, rokonszenves modor csupa olyan tulajdonság, amelyet a szélhámos-típusokban néha csodálatos mértékben találunk meg.

Kulturális örökség sorozat

Kossuth Kiadó, 2015

„A művelődéstudomány az élet azon területei közé tartozik, amelyhez mindenki ért” – gondolják sokan megalapozatlanul. A művelődéstudomány ugyanis igen nagyszámú tudományterületet vonz magához és integrál, s ez megnehezíti a fogalmi tisztázását. A több mint ezer esztendő kulturális múltját nem könnyű összefüggő folyamatként bemutatni.

Az elmúlt évtizedekben több művelődéstörténeti kézikönyv és lexikon jelent meg, ám a modern szemléletű, nagyszabású monografikus szintézis még várat magára. Összességében azonban jelentős eredmények születtek. Felnőtt egy új generáció, amely az interdiszciplináris látásmódot már természetesnek veszi, és munkáiban következetesen érvényesíti.

Szerkesztette: Paál Vince

Complex Kiadó, 2015

A magyar sajtó XX. századi történetének részletes feldolgozása a mai napig nem történt meg. A kötet, amit az olvasó kezében tart – három szerző tollából –, a magyarországi sajtószabadság történetének 1914 és 1989 közötti bemutatására tesz kísérletet.

A korszakhatár kezdő évszámát két okból is indokolt a vizsgálódás kezdetének választani. Az 1914. év az első világháború kitörésének esztendeje, a háborús viszonyok közepette pedig, amikor a hadi szempontok érvényesülése az elsődleges, a polgári szabadságjogok, így a sajtószabadság is rendszerint korlátozást szenved. Nem volt ez máshogy ekkor sem.

Szerző: Kós Károly

Helikon Kiadó, 2015

Constantinopolis? Bizánc? Sztambul? Kelet nyugati világvárosa, vagy a nyugati civilizáció keleti csücskének fővárosa. Eleinte egyszerű görög gyarmat, kikötőhely, kereskedelmi raktár, azután egy Rómát helyettesíteni hivatott keleti Róma; majd egy új, keleti birodalom székvárosa és egy keleti vallás és kultúra centruma, melyből egy világrengés után ismét más, újabb, keletibb vallás és kultúra fővárosává épült. Évszázadokon át a nagypolitika ütközőpontjában áll, művészeti sajátosságai egyszerre mutatnak európai és ázsiai gyökerekre, arról nem is beszélve, hogy a város története két emberöltőn keresztül meghatározta Magyarország történetét is.

Kultúrtörténeti útikalauz

Szerző: Éric Hazan

Typotex Kiadó, 2015

„Nincsenek elveszett léptek…”

Így kezdődik a Párizs történelmébe és történetébe bevezető, ínyenceknek szóló útikalauz. Első lépésben például azt mutatja be, hogy a többi nagyváros amőbaszerű terjeszkedésével szemben Párizs mindig újabb és újabb koncepciók szerint szervezte koncentrikus körökbe önmagát. Akár egy hagyma rétegei: felfejthető, és így korszakolható. Haussmann báró („Napóleon buldózere”) pedig kíméletlenül felszántotta a várost, hogy kialakítsa bulvárjait – az anekdota szerint azt is figyelembe vette, hogyan juthat el a leggyorsabban a szeretőjéhez.

Válogatott tanulmányok

Szerző: Kéri Katalin

Gondolat Kiadó, 2015

Az írásokat megalapozó kutatások során az eszmetörténet, a vallás-, a művészet-, a sajtó-, az irodalom-, az orvoslás-, a politika-, a könyvtár- és a gazdaságtörténet, az antropológia, illetve a demográfia és a statisztika területéről is merítettünk a téma kifejtését segítő, a leánynevelés és női művelődés egy-egy szűkebb területének megértését lehetővé tevő adatokat.

Szerző: Deáky Zita

Gondolat Kiadó, 2015

A magyarországi gyermekek és a serdülő korosztály munkavégzésének évszázadokat, etnikumokat és felekezeteket átfogó, interdiszciplináris feldolgozása mindezidáig nem történt meg. A kézirat történeti, néprajzi, művelődéstörténeti áttekintést kíván adni a magyarországi gyermekekhez és a serdülőkhöz 4-5 éves kortól a 16-18 éves korig kapcsolódó egyéni és közösségi munkaformákról, és azok jellegzetességeiről.

Budapest Százéves Titkai 3.

Szerzők: Székely Vladimir, Tábori Kornél

Tudáspolc Kiadó, 2015

E könyvben minden benne van, ami érdekesség a cím alá csak foglalható. A 100 év előtti Budapest összes éjszakai és nappali erkölcs- és tisztességtelenségei. Konkrét esetek. Jellemző alakok. Irodalmi nívó. Becsületes szándék, szókimondás, pártatlanság.

A Filmátvételi Bizottság jegyzőkönyvei 1968–1989

Szerző: Gál Mihály

Gondolat Kiadó, 2015

A munka a Kádár-korszak kultúrtörténetének egy még feltáratlan területét mutatja be. A Filmátvételi Bizottság 380 jegyzőkönyvét közli és a forgalmazásra kiválasztott filmeket végigkíséri az átvételtől a bemutatásig.

Szerző: Székely Vladimir, Tábori Kornél

Tudáspolc Kiadó, 2015

Budapest, e hirtelen-nőtt nagyváros a XIX. század második felében fejlődött világvárossá, többek között lakossága lélekszámának gyors növekedése által kísérve. E nyilvánvalóan üdvös fejlődés velejárója volt, hogy a betelepülők hozták magukkal hagyományaikat, szokásaikat – sajnos a bűnözést illető szokásaikat is.

Milyen volt Budapest 100 évvel ezelőtt? Milyen volt a szegénység, a nyomor, az alvilág, a bűnözés, a szex egy sztár-riporter és egy rendőrtiszt, Tábori Kornél és Székely Vladimír szemével? Mindezekre választ kapunk a Budapest Százéves titkai könyvsorozat köteteiből. Tábori és Székely az 1900-as évek első évtizedében egy sor, a főváros bűnügyi helyzetével, problémáival foglakozó könyvet írt. Ezeknek biztosítunk új nyilvánosságot jelen sorozattal.

Szerzők: Székely Vladimir, Tábori Kornél

Tudáspolc Kiadó, 2015

Budapest, e hirtelen-nőtt nagyváros a XIX. század második felében fejlődött világvárossá, többek között lakossága lélekszámának gyors növekedése által kísérve. E nyilvánvalóan üdvös fejlődés velejárója volt, hogy a betelepülők hozták magukkal hagyományaikat, szokásaikat – sajnos a bűnözést illető szokásaikat is.

Milyen volt Budapest 100 évvel ezelőtt? Milyen volt a szegénység, a nyomor, az alvilág, a bűnözés, a szex egy sztár-riporter és egy rendőrtiszt, Tábori Kornél és Székely Vladimír szemével? Mindezekre választ kapunk a Budapest Százéves titkai könyvsorozat köteteiből. Tábori és Székely az 1900-as évek első évtizedében egy sor, a főváros bűnügyi helyzetével, problémáival foglakozó könyvet írt. Ezeknek biztosítunk új nyilvánosságot jelen sorozattal.

Szerző: Tóth Endre, Szelényi Károly

Kossuth Kiadó, 2015

Kevés olyan emlékünk maradt a múltból, amely Árpád-házi királyokhoz köthető. Palotáik csekély maradványai vészelték át a századokat, és ritka véletlen, ha sírjuk érintetlen maradt. Az Árpád-ház drágaságaiból, kincstárából – a koronázási jelvények kivételével, amelyeket különleges helyzetük miatt elkülönítve őriztek – itthon semmi nem maradt meg. A koronázási jelvények már ezért is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. A Szent Korona, vele a jogar, az országalma és a palást nemzeti ereklyék: történelmünk régi századainak fennmaradt tanúi. Méltán jelképezik az ezeréves magyar államiságot. A számtalan kalandot, veszélyt, romlást megélt, de a pusztulást mégis elkerülő Szent Korona mintegy az ország sorsát jelképezi akkor is, ha eredete és készítése körül bizonytalanság van.

Szerzők: Hargittai István, Hargittai Magdolna

Akadémiai Kiadó, 2015

Sokan elmondják, hogy Budapest milyen sok tudósnak volt szülővárosa, iskolájának színhelye vagy munkahelye, de azt sokkal kevesebben tudják, hogy kik voltak ezek a tudósok, miért is lettek híresek, hol éltek, hol dolgoztak, hol van szobruk. Ez a gazdag tartalmú, gondosan és nagyon szépen megírt, nagyon sok fényképpel illusztrált könyv elvezet emléktáblákhoz, szobrokhoz, egyetemi tanszékek épületeihez. Feltárja és az olvasóhoz közel hozza egy város tudományának sikerekkel és tragédiákkal teli történetét.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Szerző: Hóman Bálint

Attraktor Könyvkiadó, 2015

Szerző: Estók János

Line Design Kiadó, 2015

Az "Élet falun és városon" újszerű tudományos ismeretterjesztő összefoglalás. A nagyközönség számára újdonságát abban látom, hogy a szerző egyszerre mutatja be az átalakuló falut és a várost. Párhuzamosan mutatja be - lényegre törő bevezető szövegekkel és számos eredeti fényképpel - a falvakban és a városokban történteket. Sok ilyen jellegű munkának éppen az a hibája, hogy külön-külön világokat teremt, miközben tudjuk jól, hogy a falu és a város ezer szálon kapcsolódik egymással, miközben mindegyik megtartja sajátosságait.

Szerző: Bonaparte Napoleon

Helikon Kiadó, 2015

A Helikon Zsebkönyvek sorozat nyitókötete a világtörténelem egyik legnagyobb hadvezérének gondolkodásába enged bepillantást: Az uralkodás művészetében először olvashatók magyarul Bonaparte Napóleon szellemes, a Machiavellit megszégyenítő cinizmust sem nélkülöző, olykor pedig megdöbbentően aktuális gondolatai háborúról és békéről, politikáról és törvényhozásról, vallásról és társadalomról, családról és szerelemről.