Művelődéstörténet

Családtörténetek a török kiűzése után újjászülető (fő)városból 1686-1726

Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések. Magyar Családtörténetek: Tanulmányok 3.

Szerző: Géra Eleonóra

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

A populáris kultúra születése

Szerző: Marcel Danesi

Typotex Kiadó, 2019

A zsidó asszimiláció

Szerző: Janet Kerekes

L’Harmattan Kiadó, 2018

Szerkesztette: Lendvai Timár Edit, Berta Erika, Lehoczki Zsuzsanna, Pravetz Beáta

Martin Opitz Kiadó, 2018

Szerző: Száraz Miklós György

Scolar Kiadó, 2018

XX. Század Intézet, 2018

Nők és kastélyok a dualizmus korától Magyarországon

Szerző: Podhorányi Zsolt

Kossuth Kiadó, 2018

Palásthy Marcell szerencsejátékos hírlapíró cikksorozatai az 1920-as évekből

Balassi Kiadó, 2018

Szerző: Kovács Péter

Unicus Kiadó, 2018

Tanulmányok a XVIII. századi magyarországi könyvtárak történetéhez

Szerző: Monok István         

Kossuth Kiadó, 2018

A mezopotámiai gyógyító rítusok elmélete és gyakorlata

Ókor-történet-írás 5.

Szerző: Bácskay András

L’Harmattan Kiadó, 2018

Szerző: Borsi-Kálmán Béla

L’Harmattan Kiadó, 2018

Ez a divat 1957-2000

Szerző: Poós Zoltán

Corvina, 2018

Szerző: Balogh Jolán

Attraktor Könyvkiadó Kft., 2018

A túlvilág rövid története

Szerző: Philip C. Almond

Corvina, 2018

Szerző: Kovács András

L’Harmattan Kiadó, 2018

„Ő felségének” – írta 1629 februárjában Bethlen Gábor fejedelemről az öccse Sárospatak urának – „bizony nincs olyan egészsége, az mint kívántatnék, mert nagy főfájás uralkodik sok esztendőktől fogva ő felségén, … néha nehezen veszen lélegzetet, mikor valami hosszú grádicson kell felmenni, sőt éczaka is reá jő néha ő felségére, ki … ha elhatalmaznék, nehéz és félelmes dolog követhetné, de az doctorok jó reménységben valának isten után abból, hogy ő felségéről elvehetik.” A gyógyszerészcsaládba született, patikákban nevelkedett művészettörténész szerző levéltári kutatásainak „mellékterméke”, gyermek- és ifjúkorának varázslatos világa iránti nosztalgiájának a lenyomata ez a kis kötet, mely az erdélyi fejedelmi udvar gyógyítással foglalkozó személyzetére: híres egyetemek doktoraira, hazai orvosemberekre és -asszonyokra, feredősökre, gyógyszerészekre, azonkívül a gyógyítás eszközeire: ásvány- és hévizekre, gyógyszerekre, valamint a gyulafehérvári fejedelmi patikára vonatkozó adatok keretében törekszik megvilágítani a „nagy fejedelem” és kiváló utóda, I. Rákóczi György betegségének és halálának a körülményeit.

Szerkesztette: Spannraft Marcellina–Tari János

L’Harmattan Kiadó, 2018

Gazdag, multidiszciplináris tanulmánykötetet tarthat kezében az olvasó. A kultúraátörökítés médiumai kötetben a művészettörténet, a művelődéstörténet, a multimedialitás területe, a filmtudomány, a zenetudomány, a kulturális antropológia, a táncantropológia, a szemiotika, az irodalomtudomány nemzetközileg is elismert, jeles képviselőinek írásaival találkozhatunk. Magyar egyetemek, kutatóintézetek, múzeumok munkatársai mellett külföldön élő, és angolul publikáló szerzők, valamint angol anyanyelvű szakemberek írásait is olvashatjuk az összeállításban – eredeti nyelven.

Divattörténeti tanulmányok

Szerkesztette: F. Dózsa Katalin, Szatmári Judit Anna, Szentesi Réka

ELTE Eötvös Kiadó, 2018

A divat jelenségét sokan próbálták már definiálni, maradéktalanul azonban senkinek sem sikerült, mert maga a divat fogalma is állandóan módosul. A viselet egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy maga is információ, amely egy az aktuális gazdasági és politikai helyzet hatására változó folyamat során követendő példává lesz. A divatjelenségek dinamikájában tehát nem az a leglényegesebb mozzanat, hogy egy új forma megjelenik, hanem hogy ez az új forma elterjedtté válik-e, és milyen számban akadnak követői. A divattárgyak azáltal is jelentésesek és informatívak lehetnek, hogy külseje alapján képesek egy egyént az adott társadalomban elhelyezni, mi több tükröződései annak, hogy viselőjük miként határozza meg önmagát. A modern viselettörténet-tudomány ebben a szellemben foglalkozik a változó divatjelenségekkel.

Dokumentumok és esszék a magyar szabadkőművesség történetéből

Szerzők: de Keghel, Alain; Benedek Elek; Benedek István; Benedek Marcell; Benedek Szabolcs; Berényi Zsuzsanna Ágnes; Jászi Oszkár; Kazinczy Ferenc; Kende Péter; Kossuth Lajos; Matlák Gábor; Márton László (Párizs); Molter Károly; Móra Ferenc; Nacsády András; Sumonyi Zoltán; Supka Géza; Vári László; Várkonyi Benedek

Noran Libro Kiadó, 2018

Hiánypótló munkát tart a kezében az olvasó. A kötet számos jelentős történeti forrást közread a magyar szabadkőművesség kezdeteitől a közelmúltig terjedő időszakból, ám nem feledkezik meg a laikus érdeklődőről sem. Mi volt a szerepe a szabadkőművességnek Kossuth Lajos emigrációjában? Csakugyan szabadkőműves volt Ady Endre? Kik voltak a magyar mozgalom legjelentősebb alakjai? Interjú, portré, tanulmányértékű esszé és sok más szöveg mind egy célt szolgál: olvassunk és beszéljünk a szabadkőművességről – titkok nélkül.

Szerző: Bobory Dóra

L’Harmattan Kiadó, 2018

Batthyány Boldizsár (1542–1590) a korabeli Magyarország egyik legnagyobb hatalmú főúri családjába született, ám sok arisztokrata kortársához hasonlóan ő is nyűgnek érezte az udvarban való forgolódást, és igyekezett kibújni a rangjával járó kötelezettségek alól. Bár szívügye volt, hogy a Habsburg-uralkodó helyett egy nemzeti királyt juttassanak a trónra, a nagypolitikában nem érezte otthon magát. Szívesebben töltötte idejét nyugat-magyarországi birtokain, ahol zavartalanul adózhatott kedvteléseinek: az alkímiának, a botanikának és a könyvgyűjtésnek. Könyvtárát páratlan igényességgel alakította ki, alkimista laboratóriumot létesített, kertjében új növényfajokat honosított meg – mindez lehetővé tette, hogy a politikai, felekezeti és törökellenes csatározások zajától időről időre elvonulva tudós barátaival a természet titkait kutassa.

A történeti források alapján, aprólékosan rekonstruált életrajz elérhető közelségbe hozza egy kora újkori magyar főúr mindennapjait, és eddig nem látott részletességgel tárja fel szerteágazó tudományos érdeklődését.

Szerző: Edward Gibbon

Attraktor Kiadó, 2018

Szerző: Kósa László

Akadémiai Kiadó, 2011

Kósa László (1942) történész, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művelődéstörténeti Tanszékének professzora.

Tanulmánykötetének átfogó problematikája: miként találják meg a helyüket az egyházak a fölvilágosodás utáni polgári társadalomban. A tanulmányok az egyháztörténet kevéssé ismert, illetőleg föltáratlan fejezeteit tárgyalják művelődés- és társadalomtörténeti, vagy történeti-néprajzi megközelítésben. Egy részük a magyar kultúra jellegzetes felekezeti tagolódásának keretében több egyház kérdéseit együtt elemzi, nagyobb hányaduk a protestánsokkal, elsősorban a reformátusokkal foglalkozik. A társadalom vallásosságát, az egyházi élet, vallási kulturális események, testületek, intézmények és egyesületek történeti alakulását, írók, közéleti szereplők, értelmiségiek felekezeti kötődését, továbbá kiemelkedő egyházi vezetők életét mutatják be.

Magyar nyelvű hírlapok a nemzeti identitás, a modernizáció és a polgári átalakulás szolgálatában

Szerző: Döbör András

Gondolat Kiadó, 2018

Döbör András sajtótörténész, a történelemtudományok doktora. Tizenöt éve tanít a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, számos sajtótörténeti tanulmány szerzője és tanulmánykötet szerkesztője.

A sajtótörténet társadalomtörténeti szempontú, analitikus kutatási irányának megfelelően könyvében a felvilágosodás és reformkori magyar nyelvű politikai hírlapírás történetét és a korabeli kormányzati sajtópolitika összefüggéseit vázolja fel. Vizsgálatának középpontjába állítja, hogy miként szolgálták a magyar nyelvű politikai hírlapok a nemzeti identitást, a modernitást és a polgári átalakulást az adott társadalmi-politikai környezetben.

Szerző: Tombi Beáta

L’Harmattan Kiadó, 2018

A XVII. században a természettudományok iránt hirtelen megnövekedett érdeklődés a társadalom szinte minden területén éreztette hatását. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy a tudományos munkák mellett egyre több olyan írás is napvilágot látott, amelyek nem a korábban megszokott módon tették fel a tudományra vonatkozó kérdéseiket, hanem sokkal könnyedebb, egyszerűbb stílusban dolgozták fel a tudományos tartalmakat. Ennek elsődleges oka abban keresendő, hogy a tudomány korábban zárt világa egyszerre mindenki számára hozzáférhetővé vált. Már nem csak tudósok, hanem újságírók, vagy akár szépírók is hírt adhattak egy-egy tudományos problémáról. A tudománynak tehát komoly riválisa akadt.

Zsebmúzeum sorozat

Szerző: Virginia L. Campbell

Kossuth Kiadó, 2018

Ha az antik Róma minden mozdítható műtárgyát, tárgyi emlékét egyetlen helyre lehetne összegyűjteni, a diákok, a történészek és a műértők élete jelentősen könnyebb lenne. Ezek a tárgyak azonban szerte a világon találhatók, különböző múzeumokban. Könyvünk körülbelül 200 tárgyat mutat be a legjelentősebbek közül, hogy megvilágítsa, milyen kulturális szerepet játszottak egy-egy fontos eseményben, új politikai vagy művészeti korszakban. Az i. e. 5. századi érméktől kezdve a Nyugat-római Birodalom bukásakor, 476-ban készült kerámiákig minden tárgy fontos betekintést enged ebbe a kiemelkedően nagy hatású ókori civilizációba.

Zsebmúzeum sorozat

Szerző: David Michael Smith

Kossuth Kiadó, 2018

Ha az ókori Görögország minden mozdítható műtárgyát, tárgyi emlékét egyetlen helyre lehetne összegyűjteni, a tudósok, a történészek és a műértők élete jelentősen egyszerűbb lenne. Ezek a tárgyak azonban szerte a világon találhatók, különböző múzeumokban. Könyvünk körülbelül 200 tárgyat mutat be a legjelentősebbek közül, hogy betekintést nyerhessünk az ókori Görögország gazdag kultúrájába. A kora őskőkor kétélű kéziszerszámaitól (i. e. 300 000 évvel ezelőtt) a hellenisztikus pergamoni nagy Zeusz-oltárig (i. e. 2. sz.) az itt leírt tárgyak korról korra tükrözik a virágzás és a szegénység váltakozó időszakait és a folyamatosan fejlődő kulturális és társadalmi normákat. A szöveget rengeteg illusztráció kíséri, minden tárgyat fénykép mutat be. Lenyűgöző bevezetés ez egy olyan kultúrába, amely páratlan hatást gyakorolt a nyugati civilizációra.

Szerző: Moritz Föllmer

Corvina, 2018

A Harmadik Birodalom kultúrája felülről irányított tömegkultúra volt, amelyben a radikális nacionalista víziók és látványos tömegrendezvények mellett jól megfértek a klasszikus koncertek és a populáris filmvígjátékok. Épp a többség ízléséhez való igazodás, a polgári kultúra látszólagos kontinuitása volt az, ami nagymértékben fokozta a rezsim elfogadottságát. A Weimari Köztársaság alatti egzisztenciális problémák után egy új, modern élet perspektívái nyíltak meg a rendszer hívei előtt. Az "Örömből merített erő" mozgalom keretében sokak számára elérhetővé vált a nyaralás és a tömegsport, milliós közönség látogatta a sporteseményeket - 1936-ban olimpiát is rendeztek Berlinben -, a reklámok képi világa pedig már az autó- és családiház-tulajdonosok társadalmát vetítette előre. Mivel azonban a nemzetiszocialista időszak kultúrája sokféle igénynek hangot adott és mindenféle fantáziának teret engedett, képes volt arra is, hogy legitimálja a háborút, a nagy-birodalmi törekvéseket és a zsidó származású állampolgárok fokozatos kiszorítását a társadalomból, majd pedig megsemmisítésüket.

A piaristák és a magyar művelődés I

Szerkesztő: Koltai András, Borbás Péter, Szekér Barnabás, Rákossy Anna

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2017

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2017. november 15. és 2018. február 25. között megrendezésre kerülő kiállítás katalógusának első kötete.

A Piarista Rend alapításának 400. és a budapesti Piarista Gimnázium alapításának 300. évfordulója alkalmából a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2017. november 15. és 2018. február 25. között megrendezésre kerülő jubileumi kiállítás katalógusának első, gazdagon illusztrált kötete. 16 tanulmányt tartalmaz a piarista rend és Magyarország első kapcsolatairól, a magyar piaristák iskolarendszeréről, természettudományos oktatásról, történetírásról, lelkipásztorkodásról és a hittudományok műveléséről.

Szerző: Balázs D. Attila

Magyar Polgári Egyesület, 2017

Ezer szállal kötődik a nagy lovagkirályhoz ez a kötet, amely kiemelkedik a Szent László emlékévre megjelent könyvek közül.

Történelmi album ez, mert dokumentum értékű képeslapokon keresztül mutatja be Nagyváradot és a várost megalapító uralkodó közötti szoros kapcsolatot. A felhasznált több mint 150 ritka lap a szerző, Balázs D. Attila gyűjteményéből, valamint a Zempléni Múzeumtól és az Országos Széchényi Könyvtárból származik.

Kossuth Kiadó, 2017

„Értelmiségi válaszutak 1945 után” volt a címe és tárgya a Magyar Tudományos Akadémia 2017. évi közgyűlése idején a Filozófiai és Történettudományok Osztálya által tartott egész napos tudományos ülésnek. E rendezvény bizonyos értelemben folytatása és kiteljesítése volt a két évvel korábban tartott – ugyancsak a „History könyvek” sorozatban közreadott – konferenciának, amely „A konzervatív társadalomtudósok politikai válaszútja az 1930-as és 40-es években” címet viselte. Az a második világháborús összeomlásig követte a magyar értelmiség számottevő, korszakos jelentőségű csoportját, amely belül is meghasadt és ritka kivételektől eltekintve el is veszítette társadalmi pozícióját. Ennek megbeszélése után logikusan következik az a kérdés, hogy a fasizmusba torkolló autokratikus rendszernek a humanista-demokrata értelmiségi ellenzéke milyen utakat keresett és talált a második világháború után, amikor a demokrácia reményei megelevenedtek, de az országot az antifasiszta koalíció bolsevik világhatalma tartotta megszállása és közvetlen befolyása alatt.

Bártfa reformációja és művelődése Leonhard Stöckel korában

Szerző: Guitman Barnabás

Szent István Társulat, 2017

A hit felvirágzása, válsága és a megújítására való törekvés egyszerre jellemezte a XVI. századot. A hétköznapi élet történéseiben és a nagypolitikában egyaránt meghatározó módon szabott új irányokat a hit, valamint a hitről való gondolkodás változása. A hit és a hatalom egymást feltételező viszonyrendszere a középkorinál kontrasztosabbá vált. A reformáció terjedése, majd az addig többé-kevésbé egységes, de mégis sokszínű, plurális nyugati kereszténység felekezetekre bomlása elindítójává, katalizátorává vált annak a folyamatnak, amely a világi hatalomnak a hit fölé rendeléséhez vezetett.

Utazás a magyar nemesség otthonaiban

Szerző: Podhorányi Zsolt

Kossuth Kiadó, 2017

Szerző: Erdész Ádám

Osiris Kiadó, 2017

A történeti folyamatokat többféle közelítéssel lehet feltárni. Erdész Ádám jelen kötetben összegyűjtött tanulmányaiban társadalomtörténeti nézőpontból vizsgálja a 19-20. század néhány fontos kérdéskörét. A történész-levéltáros szerző olyan kutatási témákat választott, amelyek gazdag forrásanyaga a folyamatok megragadása mellett az olvasó számára átélhető, érdekes történeteket ígér. A közölt írások négy nagyobb fejezetet alkotnak: az első tíz tanulmány a magyar könyvművészet történetében meghatározó szerepet játszó Kner családról szól, a família őseinek magyarországi felbukkanásától a család tagjainak deportálásáig.

Szerző: Száraz Miklós György

Scolar Kiadó, 2017

Miért szeretjük a zsidókat? Mert okosak? Mert amihez csak hozzáérnek, az kivirágzik és csodálatossá lesz? Mert ott vannak mindenütt a világ élvonalában?

És miért nem szeretjük őket? Mert okosak? Mert amihez csak hozzáérnek, az megromlik és összedől? Mert mindenütt ott vannak a világ élvonalában?

Ez a könyv a zsidóság több ezer éves múltjáról szól, és mégsem történelemkönyv. Hitről mesél, hagyományról, időszámításról, diaszpóráról és otthon maradókról, ünnepekről és hétköznapokról, szokásokról, jelképekről. Nem tudós írta, hanem szépíró, és nem tudományos szándékkal, hanem azért, hogy szórakoztasson.

A szebeni Nicolaus Melchiornak tulajdonított alkímiai mise és utóélete

Szerkesztette: Fazekas Sándor

Balassi Kiadó, 2017

A századokon át elterjedt és a nyomtatott kiadások címe által is továbbörökített történet szerint a szebeni Nicolaus Melchior egy mise formájú aranycsináló receptet írt egy magyar királynak, hogy a készített aranyon vásárolt hadsereg segítségével kiűzhesse a törököt.

E kötet munkatársai arra törekedtek, hogy segítsenek megvilágítani a mű eredete és erdélyi származású állítólagos szerzője körüli máig fennálló talányok sokaságát.

Szerző: Kozák Gyula

Balassi Kiadó, 2017

Vásárhelyi Miklós születésének 100. évfordulójára jelenik meg.

Kozák Gyula, az Oral History hazai doyenjének az 1956-os Intézet számára készített életinterjúja nyomán született kötete. Vásárhelyi Miklós jómódú polgári családban született, mégis eljutott a háború előtti munkásmozgalomhoz, bár jogi diplomát szerzett, származása miatt csak munkásként dolgozhatott. A háború alatt álnéven bujkált, majd kommunistaként az 1950-es években az Szabad Nép újságírója lett.  A rendszerből való gyors kiábrándulása miatt csatlakozott az annak megreformálására törekvő csoporthoz, részt vett az 1956-os forradalom előkészítésében, szerepet vállalt a forradalom napjaiban, ezért a Nagy Imre-perben 5 év börtönbüntetésre ítélték. 

Szerző: Katona Ferenc

Medicina Kiadó, 2017

Az emberré válás folyamatát kezdettől fogva a kreativitás határozta meg, hiszen ez az alkotó tevékenység emelte ki az embert az állatvilágból. Az emberi agy és az emberi kéz működésének egymásrautaltsága hozta létre többek közt a táplálkozás fejlődését vagy az energiák használatát.

Szerző: Szabó András

Balassi Kiadó, 2017

A 16. században – hazai felsőfokú tanintézmény híján – a magyarországi protestánsok legfontosabb egyeteme a wittenbergi volt. A század végéig mintegy 1200 hallgató fordult meg itt, közülük a magyar nemzetiségűek a század közepén egy diáktársaság, coetus megalakítását határozták el. Az egyesület 1555. június 24-én jött létre, részben érdekvédelmi, részben önképzési funkciói voltak. Philipp Melanchthon meghatározó szerepet játszott a megalakulásában, és élete végéig elnökölt a társaság kéthetente tartott rendszeres disputációin is. A coetus az 1560-as évek közepétől elsősorban a református diákok gyűjtőhelye lett; a kialakuló felekezetek korában egy evangélikus egyetemen ez végül oda vezetett, hogy a 17. század elején megszűnt. A könyv összefoglalja a diáktársaság történetét, s közli négyszázharminckilenc tagjának adattárát, elsősorban azokra a latin nyelvű munkákra összpontosítva, amelyeket a magyar diákok Wittenbergben jelentettek meg.

Szerző: Alev Lytle Croutier

Cser Kiadó, 2017

A különös könyv bemutatja a hárem egyszerre kegyetlen és lenyűgöző intézményét és mindennapjait: szerelmeket, féltékenykedéseket, szüléseket, gyilkosságokat, a kasztrálás szörnyűségét stb. A szerzőnő hiteles forrásból dolgozott, történetei a háremben nevelkedett nagyanyjától származnak.

"Komoly történeti munka, ugyanakkor elképesztően olvasmányos - informatív, szórakoztató és élvezetes." New York Times Book Review

"Lélegzetelállítóan szép kötet, pazar, színes képanyaggal és lebilincselő stílussal." Washington Post

"Lenyűgöző, gazdagon illusztrált munka az emberiség egyik legbizarrabb kreálmányáról." People

Szerző: Almási Gábor

L'Harmattan Kiadó, 2017

A kötet főszereplői a reneszánsz kor tanult emberei, a humanisták. Van köztük érsek, kancellár, püspök, történelemtudós, diplomata, könyvtáros, könyvkiadó és arisztokrata csillagász is. Bár megélhetésüket többnyire patrónusok támogatásának, egyházi bevételeknek, udvari apanázsoknak vagy egyetemi fizetéseknek köszönhetik, autonóm gondolkodókként tekintenek magukra. Értelmiségi identitásuk és függetlenségük ethosza főképp abban a kozmopolita közösségben gyökerezik, amelyet a korban respublica litterariának hívnak. Ez a közösségi háló az antikvitás megismerése és újrafelfedezése révén új kulturális nyelv kialakításán fáradozik, amelyben egyre nagyobb hangsúly esik az egyéni megfigyelésre és tapasztalásra, a kritikai gondolkodásra.

Szerző: Umemura Yuko

Akadémiai Kiadó, 2017

„Japán Magyarországtól távol van, azt lehetne gondolni, hogy sokkal kevesebb ismeret jutott ide róla, mintha valahol a szomszédjában lenne. Ennek ellenére még jóval a diplomáciai kapcsolat létesítése előtt sok ismeret eljutott Magyarországra Japánról, később különösen a történelmi háttér miatt volt nagy az érdeklődés, például a japán-orosz háború idején vagy a turanizmus terjedésével. Már kezdetben kialakult egy bizonyos kép Japánról, természetesen sztereotípiákkal és legendákkal vegyítve. Amikor pedig a két ország lakosai között a személyes kapcsolatok is megélénkültek, a magyar szimpátia hatást gyakorolt a japánokra is. Erről több publikáció és irodalmi alkotás jelent meg Japánban. Ezek segítségével vizsgálható, hogy japánok és magyarok milyen képet alakítottak ki egymásról. Azt is megtudhatjuk, hogy a kölcsönös legendáknak van-e alapjuk, vagy mi volt a valódi történetük.”

Szerző: Andrew Scull

Corvina, 2017

Nyugtalanító rejtély, amely a mai napig zavarba hoz bennünket. Évezredek óta közös emberi tapasztalatunk része. Egyszerre ragad el és riaszt meg: alig van ember, aki immunis lenne rémképeire. Folyamatosan figyelmeztet, hogy néha magunk is mennyire erőtlenül kapaszkodunk a valóságba, de közben arra ösztönöz, hogy megtaláljuk az emberi létről alkotott fogalmak határait. Az őrület túlmutat az orvoslás hatáskörén: bármennyire is szeretné a pszichiátria - és azok, akik mentális rendellenességben szenvednek -, hogy ne így legyen, az őrület rejtély marad.

Szerző: Sonkoly Gábor

ELTE Eötvös Kiadó, 2017

Bár a kulturális örökség fogalma az 1990-es években szinte reflektálatlanul került be a hazai közbeszédbe, gyorsan látványos sikereket ért el az intézményesülés terén: előbb kormányhivatalt, majd minisztériumot kapott. Igaz, napjainkra mind a hivatal, mind a minisztérium megszűnt ebben a formájában, a kulturális örökség mégis számtalan alakban- műemlékek, emlékezeti gesztusok, megemlékezési rítusok, hagyományteremtés, fesztiválok, természetvédelem, hungarikumok- hatja át mindennapjainkat és kínál olyan keretet a kortárs identitásépítések számára, amelyet nem mindig korlátoznak a tudományok kritikai aggályai. A kulturális örökség fogalmának és gyakorlatának igen gyors nemzetközi, majd hazai elterjedése olyan mentalitástörténeti fordulatra mutat rá, amely a szemünk előtt zajlik, és létrehozza, illetve megjeleníti saját idő-, tér- és közösségfelfogását.

Szerkesztette: F. Dózsa Katalin, Szatmári Judit Anna, Vér Eszter Virág

ELTE Eötvös Kiadó, 2017

A divattörténet több mint 200 éve mulatságos témának, női bohóságnak számít. Az elmúlt 20-30 évben viszont, főleg angolszász területeken önálló tudományággá vált. Design- és kultúrtörténeti, gender, pszichológiai, szociológiai és irodalmi elméleteket ismerve és felhasználva kutatják, hogy miért és hogyan öltözünk, és takarjuk, illetve mutatjuk meg a testünket. Ma már hazánkban is egyre többen foglalkoznak a különböző, fentebb felsorolt tudományágakból kiindulva a divattal mint jelenséggel és történetével, ezért itt volt az ideje, hogy a témával foglalkozó magyar kutatók részvételével az ELTE bölcsészkara egy tudományos konferenciát szervezzen. Reméljük, hogy a számos egyetemi oktató, történész, muzeológus, művészettörténész, irodalomtörténész, etnográfus, iparművész előadásaiból készült tanulmánykötettel sikerül meggyőzni olvasóinkat is, hogy nemcsak érdekes, de nagyon fontos területe is a múlt és jelen kutatásának az aktuális divat bemutatása és tudományos módszerekkel való elemzése.

Szerző: Arthur J. Patterson

Attraktor Könyvkiadó, 2017

Arthur J. Patterson az egyetemi tanulmányai befejezése után nem sokkal, 1862-ben utazik első alkalommal Magyarországra, ami egészen fiatal kora óta érdekelte: saját bevallása szerint gyerekként izgatottan olvasta az 184849-es forradalomról és szabadságharcról szóló cikkeket, beszámolókat. Az 1862-ben itt töltött öt hónap után még két utazást tesz: 186364-ben egy évet tölt itt (ekkor járja be Erdélyt), majd 1865-ben ismét visszatér, megfordul Győrben, Pesten, Szegeden és Debrecenben. Itt tartózkodásának célja, hogy megtanulja a magyar nyelvet és megismerje ezt az angol szemszögből kétségtelenül egzotikus, keleti országot: de nem a már sokszor megírt történelmi emlékeket, látnivalókat, hanem a politikát és a társadalmat kívánja kutatni, mégpedig abban a formában, ahogy korábban még kevesen láttatták.

Könyvünk az erdélyi útjáról szóló leírást tartalmazza.

Sajtó alá rendezte: Sas Péter

Balassi Kiadó, 2016

Nagyernyei Kelemen Lajos, Erdély legendás levéltárosa Marosvásárhelyen 1877-ben született. A történelem iránti érdeklődését Koncz József, szülővárosa Református Kollégiumának latintanára mélyítette el. A múlt megismerésére nagyapja, Csomoss Miklós volt 48-as honvéd visszaemlékezései és Orbán Balázs szülőföld-bibliája, A Székelyföld leírása ösztönözték. Első közléseinél Szádeczky Lajos történész bábáskodott. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem történelem–földrajz szakán kapott diplomát. Erdély szellemi fővárosában alakult ki végleges világlátása, a protestáns hazafiasság és a polgári nyitottság nemes ötvözete.

Szerző: Baumann Tímea

Gondolat Kiadó, 2016

Baumann Tímea „Maradjon emléközet? A délszláv háború társadalmi emlékezete a kopácsi magyar emlékezetközösségben” című könyvének célja, hogy az emlékezetközösséget mint sajátos kultúrát, annak társadalmi gyakorlatait, illetve az emlékezetközösség sajátjának tekinthető társadalmi emlékezet alakulását vizsgálja és elemezze. A vizsgált társadalmi emlékezet az 1991 és 1995 zajlott, Jugoszlávia felbomlását kísérő úgynevezett délszláv háború horvátországi baranjai eseményei és azok (egyéni és társadalmi) következményei. A szerző kutatását a horvátországi Kopácson (Kopačevo) élő, magukat zömében magyar nemzetiségűnek valló emberek között végezte.

Szerző: Buzási Enikő

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2016

A most közreadott források nemcsak abban különböznek az előzményektől, hogy a gyűjtés a 18. század első negyedétől a kora 19. századig nagyobb merítésben foglalja magában a magyarországi építészet, festészet és szobrászat alkotóit, hanem abban is, hogy azokat is a hazai művészet körébe vonja, akik időszakosan, egy-egy mű erejéig látogattak ide. Sőt, azokat is, akik még ezt sem tették, de akiknek munkái magyarországi megrendelésként már a maguk korában és a hazai művészek tanulságára ide sorolódtak. (Részlet a kötet Előszavából)

Szerző: Ablonczy Balázs

Jaffa Kiadó, 2016

A magyar turanizmus tipikusan magyar és teljesen elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették. Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar közvéleményt legalábbis a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás. Ez a könyv nemcsak a turanizmus, hanem a „Keletről való gondolkodásból a politikai konzekvenciák levonásának” története is, Kőrösi Csoma Sándortól egészen a keleti nyitásig. Vissza kell-e fordulnunk keletre? Kik ott a rokonaink? Létrejöhet-e a „turáni népek” (a magyarok, és a törökök, bolgárok, finnek, észtek, sőt japánok és belső-ázsiai népek) összefogása? Van-e a magyaroknak küldetésük Keleten? Vagy éppenséggel az a missziójuk, hogy a Nyugatot oltsák be a Kelet eszméivel?

Szerkesztő: Tóth Ferenc

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2016

Szent Márton kora egyik legnagyobb utazója volt. Első nem mártír szentként a hosszú élet mellett megadatott neki, hogy kontinensünk jelentős részét bejárhatta. Utazásainak sora nem ért véget halálával, hiszen holtteste kalandos úton került Tours-ba, majd ereklyéi is nagy utat tettek meg: hol a viking támadók elől menekítették, hol a szent tisztelete jeléül juttatták el azokat távoli tájakra 1913-ban éppen Szombathelyre. Szent Márton népszerűségét a középkorban jól jelezte a Tours-ba irányuló zarándokok tömege. Ehhez fogható sokaság csak a római és a jeruzsálemi zarándoklatokon vett részt.