Művelődéstörténet

Dokumentumok és esszék a magyar szabadkőművesség történetéből

Szerzők: de Keghel, Alain; Benedek Elek; Benedek István; Benedek Marcell; Benedek Szabolcs; Berényi Zsuzsanna Ágnes; Jászi Oszkár; Kazinczy Ferenc; Kende Péter; Kossuth Lajos; Matlák Gábor; Márton László (Párizs); Molter Károly; Móra Ferenc; Nacsády András; Sumonyi Zoltán; Supka Géza; Vári László; Várkonyi Benedek

Noran Libro Kiadó, 2018

Hiánypótló munkát tart a kezében az olvasó. A kötet számos jelentős történeti forrást közread a magyar szabadkőművesség kezdeteitől a közelmúltig terjedő időszakból, ám nem feledkezik meg a laikus érdeklődőről sem. Mi volt a szerepe a szabadkőművességnek Kossuth Lajos emigrációjában? Csakugyan szabadkőműves volt Ady Endre? Kik voltak a magyar mozgalom legjelentősebb alakjai? Interjú, portré, tanulmányértékű esszé és sok más szöveg mind egy célt szolgál: olvassunk és beszéljünk a szabadkőművességről – titkok nélkül.

Szerző: Tóth Endre

Országgyűlés Hivatala, 2018

Tóth Endre régész professzor nagymonográfiája a magyar Szent Koronáról és a koronázási jelvényekről több évtizedes kutatómunka eredményeként született meg. Az impozáns képanyaggal rendelkező, egyszerre tudományos igényű és olvasmányos kötet több mint száz, eddig még nem publikált, újonnan készített fotóval bővült. A számos részletfotót, ábrát, magyarázatot, kiegészítő táblázatot is tartalmazó könyv a magyar királyság megalapításától a koronázási szertartásokon keresztül a közelmúltig terjedően, több aspektusban és számos európai kitekintéssel tárgyalja a Szent Korona keletkezésének rejtélyeit, valamint a jogar, az országalma, a palást és a koronázási kard történetét. A témában évtizedek óta nem látott napvilágot ilyen nagy volumenű tudományos kiadvány, mint Tóth Endre összegző munkája, amelyet a szerző néhai mesterének, a magyar őstörténet neves kutatójának, László Gyulának ajánl. A kötet az Országház Könyvkiadó Nemzet Főtere Kézikönyvek sorozatának első része.

Szerző: Bobory Dóra

L’Harmattan Kiadó, 2018

Batthyány Boldizsár (1542–1590) a korabeli Magyarország egyik legnagyobb hatalmú főúri családjába született, ám sok arisztokrata kortársához hasonlóan ő is nyűgnek érezte az udvarban való forgolódást, és igyekezett kibújni a rangjával járó kötelezettségek alól. Bár szívügye volt, hogy a Habsburg-uralkodó helyett egy nemzeti királyt juttassanak a trónra, a nagypolitikában nem érezte otthon magát. Szívesebben töltötte idejét nyugat-magyarországi birtokain, ahol zavartalanul adózhatott kedvteléseinek: az alkímiának, a botanikának és a könyvgyűjtésnek. Könyvtárát páratlan igényességgel alakította ki, alkimista laboratóriumot létesített, kertjében új növényfajokat honosított meg – mindez lehetővé tette, hogy a politikai, felekezeti és törökellenes csatározások zajától időről időre elvonulva tudós barátaival a természet titkait kutassa.

A történeti források alapján, aprólékosan rekonstruált életrajz elérhető közelségbe hozza egy kora újkori magyar főúr mindennapjait, és eddig nem látott részletességgel tárja fel szerteágazó tudományos érdeklődését.

Szerző: Edward Gibbon

Attraktor Kiadó, 2018

A klasszikus angol történetírói iskola egyik legnagyobb alakjának, Edward Gibbonnak a monumentális művéből most a Mohamed életéről és az általa alapított iszlám vallás kialakulásáról szóló rész jelenik meg - magyarul először.

Szerző: Kósa László

Akadémiai Kiadó, 2011

Kósa László (1942) történész, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művelődéstörténeti Tanszékének professzora.

Tanulmánykötetének átfogó problematikája: miként találják meg a helyüket az egyházak a fölvilágosodás utáni polgári társadalomban. A tanulmányok az egyháztörténet kevéssé ismert, illetőleg föltáratlan fejezeteit tárgyalják művelődés- és társadalomtörténeti, vagy történeti-néprajzi megközelítésben. Egy részük a magyar kultúra jellegzetes felekezeti tagolódásának keretében több egyház kérdéseit együtt elemzi, nagyobb hányaduk a protestánsokkal, elsősorban a reformátusokkal foglalkozik. A társadalom vallásosságát, az egyházi élet, vallási kulturális események, testületek, intézmények és egyesületek történeti alakulását, írók, közéleti szereplők, értelmiségiek felekezeti kötődését, továbbá kiemelkedő egyházi vezetők életét mutatják be.

Magyar nyelvű hírlapok a nemzeti identitás, a modernizáció és a polgári átalakulás szolgálatában

Szerző: Döbör András

Gondolat Kiadó, 2018

Döbör András sajtótörténész, a történelemtudományok doktora. Tizenöt éve tanít a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, számos sajtótörténeti tanulmány szerzője és tanulmánykötet szerkesztője.

A sajtótörténet társadalomtörténeti szempontú, analitikus kutatási irányának megfelelően könyvében a felvilágosodás és reformkori magyar nyelvű politikai hírlapírás történetét és a korabeli kormányzati sajtópolitika összefüggéseit vázolja fel. Vizsgálatának középpontjába állítja, hogy miként szolgálták a magyar nyelvű politikai hírlapok a nemzeti identitást, a modernitást és a polgári átalakulást az adott társadalmi-politikai környezetben.

Szerző: Tombi Beáta

L’Harmattan Kiadó, 2018

A XVII. században a természettudományok iránt hirtelen megnövekedett érdeklődés a társadalom szinte minden területén éreztette hatását. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy a tudományos munkák mellett egyre több olyan írás is napvilágot látott, amelyek nem a korábban megszokott módon tették fel a tudományra vonatkozó kérdéseiket, hanem sokkal könnyedebb, egyszerűbb stílusban dolgozták fel a tudományos tartalmakat. Ennek elsődleges oka abban keresendő, hogy a tudomány korábban zárt világa egyszerre mindenki számára hozzáférhetővé vált. Már nem csak tudósok, hanem újságírók, vagy akár szépírók is hírt adhattak egy-egy tudományos problémáról. A tudománynak tehát komoly riválisa akadt.

Zsebmúzeum sorozat

Szerző: Virginia L. Campbell

Kossuth Kiadó, 2018

Ha az antik Róma minden mozdítható műtárgyát, tárgyi emlékét egyetlen helyre lehetne összegyűjteni, a diákok, a történészek és a műértők élete jelentősen könnyebb lenne. Ezek a tárgyak azonban szerte a világon találhatók, különböző múzeumokban. Könyvünk körülbelül 200 tárgyat mutat be a legjelentősebbek közül, hogy megvilágítsa, milyen kulturális szerepet játszottak egy-egy fontos eseményben, új politikai vagy művészeti korszakban. Az i. e. 5. századi érméktől kezdve a Nyugat-római Birodalom bukásakor, 476-ban készült kerámiákig minden tárgy fontos betekintést enged ebbe a kiemelkedően nagy hatású ókori civilizációba.

Zsebmúzeum sorozat

Szerző: David Michael Smith

Kossuth Kiadó, 2018

Ha az ókori Görögország minden mozdítható műtárgyát, tárgyi emlékét egyetlen helyre lehetne összegyűjteni, a tudósok, a történészek és a műértők élete jelentősen egyszerűbb lenne. Ezek a tárgyak azonban szerte a világon találhatók, különböző múzeumokban. Könyvünk körülbelül 200 tárgyat mutat be a legjelentősebbek közül, hogy betekintést nyerhessünk az ókori Görögország gazdag kultúrájába. A kora őskőkor kétélű kéziszerszámaitól (i. e. 300 000 évvel ezelőtt) a hellenisztikus pergamoni nagy Zeusz-oltárig (i. e. 2. sz.) az itt leírt tárgyak korról korra tükrözik a virágzás és a szegénység váltakozó időszakait és a folyamatosan fejlődő kulturális és társadalmi normákat. A szöveget rengeteg illusztráció kíséri, minden tárgyat fénykép mutat be. Lenyűgöző bevezetés ez egy olyan kultúrába, amely páratlan hatást gyakorolt a nyugati civilizációra.

Szerző: Moritz Föllmer

Corvina, 2018

A Harmadik Birodalom kultúrája felülről irányított tömegkultúra volt, amelyben a radikális nacionalista víziók és látványos tömegrendezvények mellett jól megfértek a klasszikus koncertek és a populáris filmvígjátékok. Épp a többség ízléséhez való igazodás, a polgári kultúra látszólagos kontinuitása volt az, ami nagymértékben fokozta a rezsim elfogadottságát. A Weimari Köztársaság alatti egzisztenciális problémák után egy új, modern élet perspektívái nyíltak meg a rendszer hívei előtt. Az "Örömből merített erő" mozgalom keretében sokak számára elérhetővé vált a nyaralás és a tömegsport, milliós közönség látogatta a sporteseményeket - 1936-ban olimpiát is rendeztek Berlinben -, a reklámok képi világa pedig már az autó- és családiház-tulajdonosok társadalmát vetítette előre. Mivel azonban a nemzetiszocialista időszak kultúrája sokféle igénynek hangot adott és mindenféle fantáziának teret engedett, képes volt arra is, hogy legitimálja a háborút, a nagy-birodalmi törekvéseket és a zsidó származású állampolgárok fokozatos kiszorítását a társadalomból, majd pedig megsemmisítésüket.

A piaristák és a magyar művelődés I

Szerkesztő: Koltai András, Borbás Péter, Szekér Barnabás, Rákossy Anna

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2017

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2017. november 15. és 2018. február 25. között megrendezésre kerülő kiállítás katalógusának első kötete.

A Piarista Rend alapításának 400. és a budapesti Piarista Gimnázium alapításának 300. évfordulója alkalmából a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2017. november 15. és 2018. február 25. között megrendezésre kerülő jubileumi kiállítás katalógusának első, gazdagon illusztrált kötete. 16 tanulmányt tartalmaz a piarista rend és Magyarország első kapcsolatairól, a magyar piaristák iskolarendszeréről, természettudományos oktatásról, történetírásról, lelkipásztorkodásról és a hittudományok műveléséről.

Szerző: Balázs D. Attila

Magyar Polgári Egyesület, 2017

Ezer szállal kötődik a nagy lovagkirályhoz ez a kötet, amely kiemelkedik a Szent László emlékévre megjelent könyvek közül.

Történelmi album ez, mert dokumentum értékű képeslapokon keresztül mutatja be Nagyváradot és a várost megalapító uralkodó közötti szoros kapcsolatot. A felhasznált több mint 150 ritka lap a szerző, Balázs D. Attila gyűjteményéből, valamint a Zempléni Múzeumtól és az Országos Széchényi Könyvtárból származik.

Kossuth Kiadó, 2017

„Értelmiségi válaszutak 1945 után” volt a címe és tárgya a Magyar Tudományos Akadémia 2017. évi közgyűlése idején a Filozófiai és Történettudományok Osztálya által tartott egész napos tudományos ülésnek. E rendezvény bizonyos értelemben folytatása és kiteljesítése volt a két évvel korábban tartott – ugyancsak a „History könyvek” sorozatban közreadott – konferenciának, amely „A konzervatív társadalomtudósok politikai válaszútja az 1930-as és 40-es években” címet viselte. Az a második világháborús összeomlásig követte a magyar értelmiség számottevő, korszakos jelentőségű csoportját, amely belül is meghasadt és ritka kivételektől eltekintve el is veszítette társadalmi pozícióját. Ennek megbeszélése után logikusan következik az a kérdés, hogy a fasizmusba torkolló autokratikus rendszernek a humanista-demokrata értelmiségi ellenzéke milyen utakat keresett és talált a második világháború után, amikor a demokrácia reményei megelevenedtek, de az országot az antifasiszta koalíció bolsevik világhatalma tartotta megszállása és közvetlen befolyása alatt.

Szerző: Géra Eleonóra, Szécsi Noémi

Európa, 2017

A "haladó vagy korszerű", "érdekes", "a hagyományt nem követő", "szokatlan", "divatos" vagy "praktikus" jelentéssel bíró "modern" jelzőt a háború után egyre nagyobb kedvvel alkalmazták magukra a nők, ha azt akarták kifejezni, hogy haladnak a korral, divatosak, fiatal(os)ak, szakítanak a tradíciókkal, dinamikusak, észszerűen gondolkodnak... A modern lány magától értetődőnek érezte, hogy középiskolába jár, még ha nem is feltétlenül szeretne továbbtanulni, a modern nő rúzsozta magát és nyáron fürdőtrikóban evezett a Dunán, hogy lebarnuljon, a modern anya akkor érezte magát biztonságban, ha kórházban szült, a modern úriasszony porszívót vett cselédjének... A korszellemhez igazodó, magát modernnek tartó asszony tehát hitt az önérvényesítésben, a társadalmi fejlődésben, az orvostudományban és a technikában - azaz a modern lét vívmányaiban.

Bártfa reformációja és művelődése Leonhard Stöckel korában

Szerző: Guitman Barnabás

Szent István Társulat, 2017

A hit felvirágzása, válsága és a megújítására való törekvés egyszerre jellemezte a XVI. századot. A hétköznapi élet történéseiben és a nagypolitikában egyaránt meghatározó módon szabott új irányokat a hit, valamint a hitről való gondolkodás változása. A hit és a hatalom egymást feltételező viszonyrendszere a középkorinál kontrasztosabbá vált. A reformáció terjedése, majd az addig többé-kevésbé egységes, de mégis sokszínű, plurális nyugati kereszténység felekezetekre bomlása elindítójává, katalizátorává vált annak a folyamatnak, amely a világi hatalomnak a hit fölé rendeléséhez vezetett.

Utazás a magyar nemesség otthonaiban

Szerző: Podhorányi Zsolt

Kossuth Kiadó, 2017

Ez a sajátos műfajú, különleges kötet valójában egy szórakoztató művelődéstörténeti útikönyv. Bevezeti az olvasót kulturális örökségünk történetébe, megismertet a kastélyok egykori lakóinak életével, törekvéseivel, illetve kalandos utazásra hívja azokat, akik csak a képzeletükben indulnának útnak.

A Kastélytúrák kalauza szórakoztatóan mesél a hely történetéről, ám emellett kiemelt szövegrészekben praktikus információkat is megoszt az olvasókkal: mi látható a helyi múzeumban, illetve milyen kirándulóhelyek vannak a környéken.

A kötet az anyaországi és felvidéki kastélyokat mutatja be, és a leghíresebb nemesi családokon keresztül tekinti át az épületek történetét.

Szerző: Erdész Ádám

Osiris Kiadó, 2017

A történeti folyamatokat többféle közelítéssel lehet feltárni. Erdész Ádám jelen kötetben összegyűjtött tanulmányaiban társadalomtörténeti nézőpontból vizsgálja a 19-20. század néhány fontos kérdéskörét. A történész-levéltáros szerző olyan kutatási témákat választott, amelyek gazdag forrásanyaga a folyamatok megragadása mellett az olvasó számára átélhető, érdekes történeteket ígér. A közölt írások négy nagyobb fejezetet alkotnak: az első tíz tanulmány a magyar könyvművészet történetében meghatározó szerepet játszó Kner családról szól, a família őseinek magyarországi felbukkanásától a család tagjainak deportálásáig.

Szerző: Száraz Miklós György

Scolar Kiadó, 2017

Miért szeretjük a zsidókat? Mert okosak? Mert amihez csak hozzáérnek, az kivirágzik és csodálatossá lesz? Mert ott vannak mindenütt a világ élvonalában?

És miért nem szeretjük őket? Mert okosak? Mert amihez csak hozzáérnek, az megromlik és összedől? Mert mindenütt ott vannak a világ élvonalában?

Ez a könyv a zsidóság több ezer éves múltjáról szól, és mégsem történelemkönyv. Hitről mesél, hagyományról, időszámításról, diaszpóráról és otthon maradókról, ünnepekről és hétköznapokról, szokásokról, jelképekről. Nem tudós írta, hanem szépíró, és nem tudományos szándékkal, hanem azért, hogy szórakoztasson.

A szebeni Nicolaus Melchiornak tulajdonított alkímiai mise és utóélete

Szerkesztette: Fazekas Sándor

Balassi Kiadó, 2017

A századokon át elterjedt és a nyomtatott kiadások címe által is továbbörökített történet szerint a szebeni Nicolaus Melchior egy mise formájú aranycsináló receptet írt egy magyar királynak, hogy a készített aranyon vásárolt hadsereg segítségével kiűzhesse a törököt.

E kötet munkatársai arra törekedtek, hogy segítsenek megvilágítani a mű eredete és erdélyi származású állítólagos szerzője körüli máig fennálló talányok sokaságát.

Szerző: Kozák Gyula

Balassi Kiadó, 2017

Vásárhelyi Miklós születésének 100. évfordulójára jelenik meg.

Kozák Gyula, az Oral History hazai doyenjének az 1956-os Intézet számára készített életinterjúja nyomán született kötete. Vásárhelyi Miklós jómódú polgári családban született, mégis eljutott a háború előtti munkásmozgalomhoz, bár jogi diplomát szerzett, származása miatt csak munkásként dolgozhatott. A háború alatt álnéven bujkált, majd kommunistaként az 1950-es években az Szabad Nép újságírója lett.  A rendszerből való gyors kiábrándulása miatt csatlakozott az annak megreformálására törekvő csoporthoz, részt vett az 1956-os forradalom előkészítésében, szerepet vállalt a forradalom napjaiban, ezért a Nagy Imre-perben 5 év börtönbüntetésre ítélték. 

Szerző: Katona Ferenc

Medicina Kiadó, 2017

Az emberré válás folyamatát kezdettől fogva a kreativitás határozta meg, hiszen ez az alkotó tevékenység emelte ki az embert az állatvilágból. Az emberi agy és az emberi kéz működésének egymásrautaltsága hozta létre többek közt a táplálkozás fejlődését vagy az energiák használatát.

Szerkesztő: Székely László

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

Kopernikusz alapvetően megváltoztatta a kozmosz és az ember viszonyával kapcsolatos elképzeléseinket: nélküle ma más világban élnénk. Ám a közkeletű nézettel szemben a lengyel tudós nem szakított radikálisan ókori és középkori elődeivel: a Nap és a Föld helycseréjéhez vezető megfontolásait az ókori püthagoreusok befolyásolták, rendszere pedig a görög matematikai csillagászat Ptolemaiosz révén átöröklődött módszertanán alapul. Teljesítményének tudományos értéke nem a mindent felforgató forradalmiságból fakad; hanem annak köszönhető, hogy a hagyományra építkezve, azt alkotó módon megújítva teremtett új kozmikus világrendet.

Szerző: Szabó András

Balassi Kiadó, 2017

A 16. században – hazai felsőfokú tanintézmény híján – a magyarországi protestánsok legfontosabb egyeteme a wittenbergi volt. A század végéig mintegy 1200 hallgató fordult meg itt, közülük a magyar nemzetiségűek a század közepén egy diáktársaság, coetus megalakítását határozták el. Az egyesület 1555. június 24-én jött létre, részben érdekvédelmi, részben önképzési funkciói voltak. Philipp Melanchthon meghatározó szerepet játszott a megalakulásában, és élete végéig elnökölt a társaság kéthetente tartott rendszeres disputációin is. A coetus az 1560-as évek közepétől elsősorban a református diákok gyűjtőhelye lett; a kialakuló felekezetek korában egy evangélikus egyetemen ez végül oda vezetett, hogy a 17. század elején megszűnt. A könyv összefoglalja a diáktársaság történetét, s közli négyszázharminckilenc tagjának adattárát, elsősorban azokra a latin nyelvű munkákra összpontosítva, amelyeket a magyar diákok Wittenbergben jelentettek meg.

Szerző: Alev Lytle Croutier

Cser Kiadó, 2017

A különös könyv bemutatja a hárem egyszerre kegyetlen és lenyűgöző intézményét és mindennapjait: szerelmeket, féltékenykedéseket, szüléseket, gyilkosságokat, a kasztrálás szörnyűségét stb. A szerzőnő hiteles forrásból dolgozott, történetei a háremben nevelkedett nagyanyjától származnak.

"Komoly történeti munka, ugyanakkor elképesztően olvasmányos - informatív, szórakoztató és élvezetes." New York Times Book Review

"Lélegzetelállítóan szép kötet, pazar, színes képanyaggal és lebilincselő stílussal." Washington Post

"Lenyűgöző, gazdagon illusztrált munka az emberiség egyik legbizarrabb kreálmányáról." People

Szerző: Almási Gábor

L'Harmattan Kiadó, 2017

A kötet főszereplői a reneszánsz kor tanult emberei, a humanisták. Van köztük érsek, kancellár, püspök, történelemtudós, diplomata, könyvtáros, könyvkiadó és arisztokrata csillagász is. Bár megélhetésüket többnyire patrónusok támogatásának, egyházi bevételeknek, udvari apanázsoknak vagy egyetemi fizetéseknek köszönhetik, autonóm gondolkodókként tekintenek magukra. Értelmiségi identitásuk és függetlenségük ethosza főképp abban a kozmopolita közösségben gyökerezik, amelyet a korban respublica litterariának hívnak. Ez a közösségi háló az antikvitás megismerése és újrafelfedezése révén új kulturális nyelv kialakításán fáradozik, amelyben egyre nagyobb hangsúly esik az egyéni megfigyelésre és tapasztalásra, a kritikai gondolkodásra.

Szerző: Umemura Yuko

Akadémiai Kiadó, 2017

„Japán Magyarországtól távol van, azt lehetne gondolni, hogy sokkal kevesebb ismeret jutott ide róla, mintha valahol a szomszédjában lenne. Ennek ellenére még jóval a diplomáciai kapcsolat létesítése előtt sok ismeret eljutott Magyarországra Japánról, később különösen a történelmi háttér miatt volt nagy az érdeklődés, például a japán-orosz háború idején vagy a turanizmus terjedésével. Már kezdetben kialakult egy bizonyos kép Japánról, természetesen sztereotípiákkal és legendákkal vegyítve. Amikor pedig a két ország lakosai között a személyes kapcsolatok is megélénkültek, a magyar szimpátia hatást gyakorolt a japánokra is. Erről több publikáció és irodalmi alkotás jelent meg Japánban. Ezek segítségével vizsgálható, hogy japánok és magyarok milyen képet alakítottak ki egymásról. Azt is megtudhatjuk, hogy a kölcsönös legendáknak van-e alapjuk, vagy mi volt a valódi történetük.”

Szerző: Andrew Scull

Corvina, 2017

Nyugtalanító rejtély, amely a mai napig zavarba hoz bennünket. Évezredek óta közös emberi tapasztalatunk része. Egyszerre ragad el és riaszt meg: alig van ember, aki immunis lenne rémképeire. Folyamatosan figyelmeztet, hogy néha magunk is mennyire erőtlenül kapaszkodunk a valóságba, de közben arra ösztönöz, hogy megtaláljuk az emberi létről alkotott fogalmak határait. Az őrület túlmutat az orvoslás hatáskörén: bármennyire is szeretné a pszichiátria - és azok, akik mentális rendellenességben szenvednek -, hogy ne így legyen, az őrület rejtély marad.

Szerző: Sonkoly Gábor

ELTE Eötvös Kiadó, 2017

Bár a kulturális örökség fogalma az 1990-es években szinte reflektálatlanul került be a hazai közbeszédbe, gyorsan látványos sikereket ért el az intézményesülés terén: előbb kormányhivatalt, majd minisztériumot kapott. Igaz, napjainkra mind a hivatal, mind a minisztérium megszűnt ebben a formájában, a kulturális örökség mégis számtalan alakban- műemlékek, emlékezeti gesztusok, megemlékezési rítusok, hagyományteremtés, fesztiválok, természetvédelem, hungarikumok- hatja át mindennapjainkat és kínál olyan keretet a kortárs identitásépítések számára, amelyet nem mindig korlátoznak a tudományok kritikai aggályai. A kulturális örökség fogalmának és gyakorlatának igen gyors nemzetközi, majd hazai elterjedése olyan mentalitástörténeti fordulatra mutat rá, amely a szemünk előtt zajlik, és létrehozza, illetve megjeleníti saját idő-, tér- és közösségfelfogását.

Szerkesztette: F. Dózsa Katalin, Szatmári Judit Anna, Vér Eszter Virág

ELTE Eötvös Kiadó, 2017

A divattörténet több mint 200 éve mulatságos témának, női bohóságnak számít. Az elmúlt 20-30 évben viszont, főleg angolszász területeken önálló tudományággá vált. Design- és kultúrtörténeti, gender, pszichológiai, szociológiai és irodalmi elméleteket ismerve és felhasználva kutatják, hogy miért és hogyan öltözünk, és takarjuk, illetve mutatjuk meg a testünket. Ma már hazánkban is egyre többen foglalkoznak a különböző, fentebb felsorolt tudományágakból kiindulva a divattal mint jelenséggel és történetével, ezért itt volt az ideje, hogy a témával foglalkozó magyar kutatók részvételével az ELTE bölcsészkara egy tudományos konferenciát szervezzen. Reméljük, hogy a számos egyetemi oktató, történész, muzeológus, művészettörténész, irodalomtörténész, etnográfus, iparművész előadásaiból készült tanulmánykötettel sikerül meggyőzni olvasóinkat is, hogy nemcsak érdekes, de nagyon fontos területe is a múlt és jelen kutatásának az aktuális divat bemutatása és tudományos módszerekkel való elemzése.

Szerző: Arthur J. Patterson

Attraktor Könyvkiadó, 2017

Arthur J. Patterson az egyetemi tanulmányai befejezése után nem sokkal, 1862-ben utazik első alkalommal Magyarországra, ami egészen fiatal kora óta érdekelte: saját bevallása szerint gyerekként izgatottan olvasta az 184849-es forradalomról és szabadságharcról szóló cikkeket, beszámolókat. Az 1862-ben itt töltött öt hónap után még két utazást tesz: 186364-ben egy évet tölt itt (ekkor járja be Erdélyt), majd 1865-ben ismét visszatér, megfordul Győrben, Pesten, Szegeden és Debrecenben. Itt tartózkodásának célja, hogy megtanulja a magyar nyelvet és megismerje ezt az angol szemszögből kétségtelenül egzotikus, keleti országot: de nem a már sokszor megírt történelmi emlékeket, látnivalókat, hanem a politikát és a társadalmat kívánja kutatni, mégpedig abban a formában, ahogy korábban még kevesen láttatták.

Könyvünk az erdélyi útjáról szóló leírást tartalmazza.

Sajtó alá rendezte: Sas Péter

Balassi Kiadó, 2016

Nagyernyei Kelemen Lajos, Erdély legendás levéltárosa Marosvásárhelyen 1877-ben született. A történelem iránti érdeklődését Koncz József, szülővárosa Református Kollégiumának latintanára mélyítette el. A múlt megismerésére nagyapja, Csomoss Miklós volt 48-as honvéd visszaemlékezései és Orbán Balázs szülőföld-bibliája, A Székelyföld leírása ösztönözték. Első közléseinél Szádeczky Lajos történész bábáskodott. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem történelem–földrajz szakán kapott diplomát. Erdély szellemi fővárosában alakult ki végleges világlátása, a protestáns hazafiasság és a polgári nyitottság nemes ötvözete.

Szerző: Baumann Tímea

Gondolat Kiadó, 2016

Baumann Tímea „Maradjon emléközet? A délszláv háború társadalmi emlékezete a kopácsi magyar emlékezetközösségben” című könyvének célja, hogy az emlékezetközösséget mint sajátos kultúrát, annak társadalmi gyakorlatait, illetve az emlékezetközösség sajátjának tekinthető társadalmi emlékezet alakulását vizsgálja és elemezze. A vizsgált társadalmi emlékezet az 1991 és 1995 zajlott, Jugoszlávia felbomlását kísérő úgynevezett délszláv háború horvátországi baranjai eseményei és azok (egyéni és társadalmi) következményei. A szerző kutatását a horvátországi Kopácson (Kopačevo) élő, magukat zömében magyar nemzetiségűnek valló emberek között végezte.

Szerző: Buzási Enikő

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2016

A most közreadott források nemcsak abban különböznek az előzményektől, hogy a gyűjtés a 18. század első negyedétől a kora 19. századig nagyobb merítésben foglalja magában a magyarországi építészet, festészet és szobrászat alkotóit, hanem abban is, hogy azokat is a hazai művészet körébe vonja, akik időszakosan, egy-egy mű erejéig látogattak ide. Sőt, azokat is, akik még ezt sem tették, de akiknek munkái magyarországi megrendelésként már a maguk korában és a hazai művészek tanulságára ide sorolódtak. (Részlet a kötet Előszavából)

Szerző: Ablonczy Balázs

Jaffa Kiadó, 2016

A magyar turanizmus tipikusan magyar és teljesen elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették. Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar közvéleményt legalábbis a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás. Ez a könyv nemcsak a turanizmus, hanem a „Keletről való gondolkodásból a politikai konzekvenciák levonásának” története is, Kőrösi Csoma Sándortól egészen a keleti nyitásig. Vissza kell-e fordulnunk keletre? Kik ott a rokonaink? Létrejöhet-e a „turáni népek” (a magyarok, és a törökök, bolgárok, finnek, észtek, sőt japánok és belső-ázsiai népek) összefogása? Van-e a magyaroknak küldetésük Keleten? Vagy éppenséggel az a missziójuk, hogy a Nyugatot oltsák be a Kelet eszméivel?

Szerkesztő: Tóth Ferenc

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2016

Szent Márton kora egyik legnagyobb utazója volt. Első nem mártír szentként a hosszú élet mellett megadatott neki, hogy kontinensünk jelentős részét bejárhatta. Utazásainak sora nem ért véget halálával, hiszen holtteste kalandos úton került Tours-ba, majd ereklyéi is nagy utat tettek meg: hol a viking támadók elől menekítették, hol a szent tisztelete jeléül juttatták el azokat távoli tájakra 1913-ban éppen Szombathelyre. Szent Márton népszerűségét a középkorban jól jelezte a Tours-ba irányuló zarándokok tömege. Ehhez fogható sokaság csak a római és a jeruzsálemi zarándoklatokon vett részt.

A magyar uralkodók koronázási érmei és zsetonjai (1508–1916)

Szerzők: Soltész Ferenc Gábor – Tóth Csaba – Pálffy Géza

Szerkesztette: Bertók Krisztina

MTA BTK Történettudományi Intézet – Magyar Nemzeti Múzeum, 2016

A Magyar Tudományos Akadémián 2012 óta működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport legújabb kiadványa a magyar uralkodókoronázásokra 1508 és 1916 között kibocsátott koronázási érmeket és zsetonokat mutatja be. A Magyar Nemzeti Múzeummal közös kiadásban, több mint 400 oldalon napvilágot látó katalógus közel ezer színes illusztrációval páratlan betekintést kínál mind király- és királyné-koronázásaink históriájába, mind az azokra készült érmek különleges kincsestárába. Ezek között találhatók csupán egyetlen példányban készült, kiemelkedő értékkel bíró ún. felajánlási érmek – amelyeket a frissen megkoronázott uralkodó a koronázási mise felajánlási szakaszában az oltárra helyezett –, valamint a koronázásokhoz kapcsolódó emlékérmek éppúgy, mint a koronázási menetben a nép közé szórt arany-, ezüst- vagy rézzsetonok.

Szerző: Lőrinc László

Akadémiai Kiadó, 2016

Hogyan változtak az ételeink az idők folyamán, és mi volt ebben a kivagyiság szerepe? Miféle hadicseleket alkalmaztak egymás ellen kórokozók és betegek évszázadokon keresztül? Hogyan változott az emberek tisztaságról alkotott fogalma? Hogyan alakult viszonyuk a falvakat hátukon úsztató mocsarakhoz vagy a vadállatokhoz? Hol és hogyan szerezték be a lőpor és a festékek alapanyagait? Hogyan világosodtak ki az esték, és ez milyen hatással járt? Miként változott a hírek terjedése a postakocsitól a táviratig és tovább? Milyen új élményeket hozott a vonat, a mozi, az autó, a repülés vagy a számítógép?

Csak néhány kérdés azok közül, amelyeknek nyomába ered az utóbbi fél évezred anyagi világát sok képpel és eredeti forrásszöveggel bemutató könyv.

Szerző: Daidódzsi Júzan

Helikon Kiadó, 2016

Egy szamurájnak mindenekelőtt azt a tényt kell észben tartania éjjel és nappal, Újév reggelétől, amikor felemeli evőpálcikáját, hogy elfogyassza reggelijét, egészen az év utolsó éjszakájáig, amikor elkészíti éves elszámolását , hogy meg kell halnia. Ez a legfőbb feladata. Hogyha ezt mindig észben tartja, akkor képes lesz a hűség és a gyermeki kötelesség útja szerint élni, számtalan veszélyt és csapást el fog kerülni, távol tudja tartani magát a betegségektől és a balsorstól, sőt mi több: hosszan élvezheti az életet. Nagyszerű személyiséggé fog válni, aki sok csodálatra méltó tulajdonsággal rendelkezik.

Attraktor Könyvkiadó, 2016

A kérdés, ami vizsgálódásunk küszöbén felvetődik, a következő: kik vagy mik voltak a Rózsakeresztesek? Mikor és hol szökkentek szárba, tanaik milyen különleges befolyással bírhattak, és az általuk folytatott gyakorlatok milyen hatással voltak a világra? Eme kérdéseket a tőlünk telhető legnagyobb egyértelműséggel próbáljuk megválaszolni, már amennyire az egy ilyen rejtélyes és különös téma esetében egyáltalán lehetséges; s mindezeket saját, elismert vezetőik és tanítványaik írásaiból átemelt bőséges kivonatokkal kívánjuk illusztrálni.

Szerző: Katona Ferenc

Medicina Kiadó, 2016

E kultúrtörténeti kötet a kezdetektől egészen máig feltárja az emberi agy fejlődését, bemutatva azt is, hogyan alakított ki különféle civilizációkat, illetve kultúrákat.

A modern ember agya éppen sokoldalúsága, nagyfokú kreativitása miatt válhatott egyetemes érvényűvé a Földön, hiszen magába foglalja azt a szabályozást, amelyek a társadalmi életvitelhez nélkülözhetetlenek, lehetővé teszik az alkalmazkodást – ugyanakkor a kreativitást, a művészeti és tudományos tevékenységek magas fokú művelését is.

Több mint 100 kép gazdagítja a kötetet.

Szerző: Géczi János

Gondolat Kiadó, 2016

A reneszánsz közepén és az azt közvetlenül követő időszakban a különféle kulturális terekben élő, többféle mentalitású európai népesség nem azonos módon viszonyult a rózsákhoz és a rózsákhoz bőséges változatossággal kötődő jelképekhez. Az élettudományok (az orvosláshoz kötődő gyógyszerészet és a lassan kialakuló botanika) a növényt tudományos vizsgálatok tárgyául választotta, a tájkertészet számára azonban a növény idegen maradt. A rózsa szó – miként a vele megnevezett virág – a középkorra jellemző enciklopédikus módon egységbe fogja az értékesnek tudott, erkölcsileg értékes tartalmú dolgokat, eszméket, érzéseket.

Szerkesztette: Bertók Krisztina

Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum, 2016

A kötet közös kiadványaként, kifejezetten tudományos missziós céllal látott napvilágot. Be kívánja mutatni a Magyar Királyság újkori történetének legfontosabb ceremoniális eseményét, az uralkodókoronázásokat és az ezekre készült különféle koronázási érmeket és zsetonokat az 1508 és 1916 közötti időszakból. A kötet széles válogatással nyújt betekintést a késő középkorban Székesfehérvárott, majd 1563-tól Pozsonyban, 1622-től részben már Sopronban, majd 1792-től részben Budán tartott szertartások és koronázási érmek históriájába. A kötet végig színes, szinte minden oldalán színes fotóval különösen impozáns kiadvány.

A kezdetektől a II. világháborúig

Szerzők: Berki – Bérczi – Borsos

Kossuth Kiadó, 2016

Könyvünkben unikális technikatörténeti kirándulásra invitáljuk az olvasót: a szakembernek nosztalgikus kalandozás, a laikusnak a rácsodálkozás élményét kínáljuk.

Az emberiség történetét végigkísérik az ősi elemek – tűz és víz, föld és levegő. A tűz, mint gyakorta megtapasztaljuk, akaratlanul is keletkezik, de felmerül a kérdés: hogyan kerül a helyszínre víz, avagy más oltóeszköz? A tűz oltása hivatás! Tűzoltónak lenni elkötelezettség, s a tiszta lélek önzetlensége, a segítő szándék alap emberi értékének a mindennapokba integrált tömény valósága.

Kossuth Kiadó, 2016

E kötet írásai a múlt század kilencvenes éveiben születtek, és a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó OS című folyóiratában éveken át, sorozatként jelentek meg. Ezek az esszék, interjúk, beszélgetések szerény adalékot jelenthetnek ahhoz, hogy a jövőben a tágabb történelmi köztudat ne etnonacionalista, hanem regionális pozícióból tekintsen a nemzetfogalom bonyolultságára.

Szerző: Árvai Tünde

Kronosz Kiadó – Pécs Története Alapítvány, 2016

„A könyv célkitűzése a pécsi nőtörténet néhány epizódjának bemutatásával megtenni az első lépést annak érdekében, hogy a méltánytalanul elfeledett női teljesítmények fokozatosan kikerüljenek a feledés homályából, és méltó hely jusson számukra a város történelmi emlékezetében. A helytörténetírás e tekintetben jelentős adósságokkal bír, ezért lehetetlen volt egy kötetbe sűríteni minden intézmény, egyesület és kiemelkedő személyiség bemutatását. A női élet különböző színtereire vonatkozó összefoglalások közreadásán túl fontos szempont volt a tárgyalásba ékelve megszólaltatni korabeli forrásokat, és közzétenni ilyen kontextusban még nem publikált képi illusztrációkat. A kötet fejezetei az első pécsi nőegyesület megalakulásától a második világháború végéig ívelő időszak eseményeiből szemezgetnek.”

Második, javított kiadás

Szerző: Eco, Umberto

Atlantisz Kiadó, 2016

Az Istent kihívó babiloni őskatasztrófa óta sokan álmodtak az elveszett közös, tökéletes nyelv megtalálásáról. Ez a kötet a kultúrtörténet egy alig ismert erdejének sűrűjébe vezeti az olvasót, aki elképesztően gazdag rengetegben barangolhat: az Édenkert nyelvétől a titkos bölcsességet kereső kabbalisták eksztázisán, a középkori teológusok vagy épp Dante tökéletes nyelvet kutató gondolatain, a felvilágosodás korának az ész egyetemességét hirdető filozófiáin és versengő nemzetein át a számítógépes nyelvekig, a mesterséges intelligenciáig.

Misztikus mélységek és a fantázia szárnysuhogása között Eco mester fanyar humora egyensúlyoz.

Az anyanyelvű irodalom kezdetei

Szerző: Lázs Sándor

Balassi Kiadó, 2016

A középkori szerzetesek vagy apácák életmódjáról többnyire közhelyeket ismerünk. Pedig érdemes utánanézni: valójában mennyire voltak elzárva a világtól, mit tudhattak a kolostorfalakon túl zajló eseményekről? Bár az apácák alig-alig érintkezhettek idegenekkel, a kódexekben mégis nyoma maradt annak, hogy a fontos események híre eljutott hozzájuk, kéziratos könyveiket cserélgették, egy-egy legendát azonos formában több kolostorban is ismertek, s a szövegekbe olykor a népi vallásosság elemei is beszivárogtak. Kötetünk azt vizsgálja, milyen szellemi hatások érték a magyar domonkos, ferences és premontrei nővéreket, akik életüket a kolostorokban Krisztus követésének szentelték.

Szerző: Péter I. Zoltán

Noran Libro, 2016

A világon az első levelezőlap 1869. október 1-jén az Osztrák-Magyar Monarchiában került forgalomba. Erre az osztrák-magyar postaigazgatóság által kiadott levelezőlapra a Correspondenz-Karte feliratot nyomtatták. Egy hónappal később Magyarországon ezt a feliratot Levelezési-lap-ra változtatták. A levelezőlap aztán gyorsan terjedt Európában és néhány éven belül azon túl is. Az Egyetemes Postaegyesület 1905-ben engedélyezte a lapok hátoldalának megosztását a címzés és az üdvözlőszöveg között, amit az Osztrák-Magyar Monarchiában 1905 januárjától vezettek be. De ettől még, akinek sok mondandója volt, sokszor teleírta a képet is. Könyvünkben Nagyvárad a Sebes-Körös északi partján elterülő részét, Olaszit ábrázoló felvételek találhatók, olykor a rájuk írt szöveggel együtt. A lapok minden esetben történetekkel gazdagítva a Monarchia végnapjáig mutatják be a várost, Nagyváradot.

Budapest százéves Titkai - 4. rész

Szerzők: Székely Vladimir, Tábori Kornél

Tudáspolc Kiadó, 2016

A csalás néha egyszerű, primitív. Ilyen például a gagyisok trükkje, akik rézgyűrűt adnak el arany gyanánt. Ehhez tulajdonképpen nem kell sok ész, mégis, a haszon reményében milyen sok balek bedől! A másik véglet a szuperintelligens csalók dolga, akik nem sajnálnak napokat tölteni egy-egy akció kidolgozásával. Ravasz leveleket írnak, hamis papírokat gyártanak, nagy pszichológiai érzékkel mozgatják a kiszemelt áldozatot és környezetét. A tolvajnak többnyire elég egy kis kézügyesség, meg álkulcs vagy feszítővas; a szélhámosnak, csalónak sokkal különb fegyverekre van szüksége. Leleményesség, műveltség, rábeszélő tehetség, rokonszenves modor csupa olyan tulajdonság, amelyet a szélhámos-típusokban néha csodálatos mértékben találunk meg.

Kulturális örökség sorozat

Kossuth Kiadó, 2015

„A művelődéstudomány az élet azon területei közé tartozik, amelyhez mindenki ért” – gondolják sokan megalapozatlanul. A művelődéstudomány ugyanis igen nagyszámú tudományterületet vonz magához és integrál, s ez megnehezíti a fogalmi tisztázását. A több mint ezer esztendő kulturális múltját nem könnyű összefüggő folyamatként bemutatni.

Az elmúlt évtizedekben több művelődéstörténeti kézikönyv és lexikon jelent meg, ám a modern szemléletű, nagyszabású monografikus szintézis még várat magára. Összességében azonban jelentős eredmények születtek. Felnőtt egy új generáció, amely az interdiszciplináris látásmódot már természetesnek veszi, és munkáiban következetesen érvényesíti.