Művelődéstörténet

Szerző: Németh György

Gondolat Kiadó, 2019

Krakkó magyar szemmel

XIX. század

Szerző: Petneki Áron

Balassi Kiadó, 2019

Szerkesztette: Fazakas Gergely Tamás, Miru György, Velkey Ferenc

Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2013

Ikonológia és Műértelmezés 15.

Szerzők: Hoffmann Zsuzsanna, T. Horváth Ágnes

JATEPress, 2019

Szerzők: Hoffmann Zsuzsanna; T. Horváth Ágnes

JATEPress, 2018

Mozaikcsaládok a régi Magyarországon

Szerkesztette: Erdélyi Gabriella

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

Okkultizmus, hermetizmus, kabbala

Szerző: Ungvári Tamás

Scolar Kiadó, 2019

Séta a budapesti körutakon

Szerző: Saly Noémi

Osiris Kiadó, 2019

Szerző: Varsányi Gyula

Noran Libro Kiadó, 2019

Szerző: Kincses Katalin Mária

Gondolat Kiadó, 2019

Szerkesztette: Fedinec Csilla, Csernicskó István

Gondolat Kiadó, 2019

Szerző: Farkas József György

Kossuth Kiadó, 2019

Szerzők: Berta Erika, Lehoczki Zsuzsanna, Lendvai Timár Edit, Pravetz Beáta

Martin Opitz Kiadó, 2019

Szerkesztette: Jalsovszky Katalin, Tomsics Emőke, Toronyi Zsuzsanna

Vince Kiadó, 2019

Szerző: Szelestei Nagy László

Szent István Társulat, 2019

Nemzet Főtere Füzetek

Országház Könyvkiadó, 2016

Eszmeforgalom Nyugat-Európától Erdélyig (1580–1730)

Szerző: Keserű Bálint

Balassi Kiadó, 2019

Szerző: Ilber Ortayli

Napkút Kiadó, 2019

Szerző: Szunyogh Szabolcs

Noran Libro Kiadó, 2019

A szellem, a tudomány és a művészet újjászületése Európában

Kossuth Kiadó, 2019

Szerkesztette: Koltai András, Borbás Péter, Szekér Barnabás, Rákossy Anna

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2019

Családtörténetek a török kiűzése után újjászülető (fő)városból 1686-1726

Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések. Magyar Családtörténetek: Tanulmányok 3.

Szerző: Géra Eleonóra

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019

A populáris kultúra születése

Szerző: Marcel Danesi

Typotex Kiadó, 2019

A zsidó asszimiláció

Szerző: Janet Kerekes

L’Harmattan Kiadó, 2018

Szerkesztette: Lendvai Timár Edit, Berta Erika, Lehoczki Zsuzsanna, Pravetz Beáta

Martin Opitz Kiadó, 2018

Szerző: Száraz Miklós György

Scolar Kiadó, 2018

XX. Század Intézet, 2018

Nők és kastélyok a dualizmus korától Magyarországon

Szerző: Podhorányi Zsolt

Kossuth Kiadó, 2018

Palásthy Marcell szerencsejátékos hírlapíró cikksorozatai az 1920-as évekből

Balassi Kiadó, 2018

Szerző: Kovács Péter

Unicus Kiadó, 2018

Tanulmányok a XVIII. századi magyarországi könyvtárak történetéhez

Szerző: Monok István         

Kossuth Kiadó, 2018

A mezopotámiai gyógyító rítusok elmélete és gyakorlata

Ókor-történet-írás 5.

Szerző: Bácskay András

L’Harmattan Kiadó, 2018

Szerző: Borsi-Kálmán Béla

L’Harmattan Kiadó, 2018

Ez a divat 1957-2000

Szerző: Poós Zoltán

Corvina, 2018

Szerző: Balogh Jolán

Attraktor Könyvkiadó Kft., 2018

A túlvilág rövid története

Szerző: Philip C. Almond

Corvina, 2018

Szerző: Kovács András

L’Harmattan Kiadó, 2018

„Ő felségének” – írta 1629 februárjában Bethlen Gábor fejedelemről az öccse Sárospatak urának – „bizony nincs olyan egészsége, az mint kívántatnék, mert nagy főfájás uralkodik sok esztendőktől fogva ő felségén, … néha nehezen veszen lélegzetet, mikor valami hosszú grádicson kell felmenni, sőt éczaka is reá jő néha ő felségére, ki … ha elhatalmaznék, nehéz és félelmes dolog követhetné, de az doctorok jó reménységben valának isten után abból, hogy ő felségéről elvehetik.” A gyógyszerészcsaládba született, patikákban nevelkedett művészettörténész szerző levéltári kutatásainak „mellékterméke”, gyermek- és ifjúkorának varázslatos világa iránti nosztalgiájának a lenyomata ez a kis kötet, mely az erdélyi fejedelmi udvar gyógyítással foglalkozó személyzetére: híres egyetemek doktoraira, hazai orvosemberekre és -asszonyokra, feredősökre, gyógyszerészekre, azonkívül a gyógyítás eszközeire: ásvány- és hévizekre, gyógyszerekre, valamint a gyulafehérvári fejedelmi patikára vonatkozó adatok keretében törekszik megvilágítani a „nagy fejedelem” és kiváló utóda, I. Rákóczi György betegségének és halálának a körülményeit.

Szerkesztette: Spannraft Marcellina–Tari János

L’Harmattan Kiadó, 2018

Gazdag, multidiszciplináris tanulmánykötetet tarthat kezében az olvasó. A kultúraátörökítés médiumai kötetben a művészettörténet, a művelődéstörténet, a multimedialitás területe, a filmtudomány, a zenetudomány, a kulturális antropológia, a táncantropológia, a szemiotika, az irodalomtudomány nemzetközileg is elismert, jeles képviselőinek írásaival találkozhatunk. Magyar egyetemek, kutatóintézetek, múzeumok munkatársai mellett külföldön élő, és angolul publikáló szerzők, valamint angol anyanyelvű szakemberek írásait is olvashatjuk az összeállításban – eredeti nyelven.

Divattörténeti tanulmányok

Szerkesztette: F. Dózsa Katalin, Szatmári Judit Anna, Szentesi Réka

ELTE Eötvös Kiadó, 2018

A divat jelenségét sokan próbálták már definiálni, maradéktalanul azonban senkinek sem sikerült, mert maga a divat fogalma is állandóan módosul. A viselet egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy maga is információ, amely egy az aktuális gazdasági és politikai helyzet hatására változó folyamat során követendő példává lesz. A divatjelenségek dinamikájában tehát nem az a leglényegesebb mozzanat, hogy egy új forma megjelenik, hanem hogy ez az új forma elterjedtté válik-e, és milyen számban akadnak követői. A divattárgyak azáltal is jelentésesek és informatívak lehetnek, hogy külseje alapján képesek egy egyént az adott társadalomban elhelyezni, mi több tükröződései annak, hogy viselőjük miként határozza meg önmagát. A modern viselettörténet-tudomány ebben a szellemben foglalkozik a változó divatjelenségekkel.

Dokumentumok és esszék a magyar szabadkőművesség történetéből

Szerzők: de Keghel, Alain; Benedek Elek; Benedek István; Benedek Marcell; Benedek Szabolcs; Berényi Zsuzsanna Ágnes; Jászi Oszkár; Kazinczy Ferenc; Kende Péter; Kossuth Lajos; Matlák Gábor; Márton László (Párizs); Molter Károly; Móra Ferenc; Nacsády András; Sumonyi Zoltán; Supka Géza; Vári László; Várkonyi Benedek

Noran Libro Kiadó, 2018

Hiánypótló munkát tart a kezében az olvasó. A kötet számos jelentős történeti forrást közread a magyar szabadkőművesség kezdeteitől a közelmúltig terjedő időszakból, ám nem feledkezik meg a laikus érdeklődőről sem. Mi volt a szerepe a szabadkőművességnek Kossuth Lajos emigrációjában? Csakugyan szabadkőműves volt Ady Endre? Kik voltak a magyar mozgalom legjelentősebb alakjai? Interjú, portré, tanulmányértékű esszé és sok más szöveg mind egy célt szolgál: olvassunk és beszéljünk a szabadkőművességről – titkok nélkül.

Szerző: Bobory Dóra

L’Harmattan Kiadó, 2018

Batthyány Boldizsár (1542–1590) a korabeli Magyarország egyik legnagyobb hatalmú főúri családjába született, ám sok arisztokrata kortársához hasonlóan ő is nyűgnek érezte az udvarban való forgolódást, és igyekezett kibújni a rangjával járó kötelezettségek alól. Bár szívügye volt, hogy a Habsburg-uralkodó helyett egy nemzeti királyt juttassanak a trónra, a nagypolitikában nem érezte otthon magát. Szívesebben töltötte idejét nyugat-magyarországi birtokain, ahol zavartalanul adózhatott kedvteléseinek: az alkímiának, a botanikának és a könyvgyűjtésnek. Könyvtárát páratlan igényességgel alakította ki, alkimista laboratóriumot létesített, kertjében új növényfajokat honosított meg – mindez lehetővé tette, hogy a politikai, felekezeti és törökellenes csatározások zajától időről időre elvonulva tudós barátaival a természet titkait kutassa.

A történeti források alapján, aprólékosan rekonstruált életrajz elérhető közelségbe hozza egy kora újkori magyar főúr mindennapjait, és eddig nem látott részletességgel tárja fel szerteágazó tudományos érdeklődését.

Szerző: Edward Gibbon

Attraktor Kiadó, 2018

Szerző: Kósa László

Akadémiai Kiadó, 2011

Kósa László (1942) történész, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művelődéstörténeti Tanszékének professzora.

Tanulmánykötetének átfogó problematikája: miként találják meg a helyüket az egyházak a fölvilágosodás utáni polgári társadalomban. A tanulmányok az egyháztörténet kevéssé ismert, illetőleg föltáratlan fejezeteit tárgyalják művelődés- és társadalomtörténeti, vagy történeti-néprajzi megközelítésben. Egy részük a magyar kultúra jellegzetes felekezeti tagolódásának keretében több egyház kérdéseit együtt elemzi, nagyobb hányaduk a protestánsokkal, elsősorban a reformátusokkal foglalkozik. A társadalom vallásosságát, az egyházi élet, vallási kulturális események, testületek, intézmények és egyesületek történeti alakulását, írók, közéleti szereplők, értelmiségiek felekezeti kötődését, továbbá kiemelkedő egyházi vezetők életét mutatják be.

Magyar nyelvű hírlapok a nemzeti identitás, a modernizáció és a polgári átalakulás szolgálatában

Szerző: Döbör András

Gondolat Kiadó, 2018

Döbör András sajtótörténész, a történelemtudományok doktora. Tizenöt éve tanít a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, számos sajtótörténeti tanulmány szerzője és tanulmánykötet szerkesztője.

A sajtótörténet társadalomtörténeti szempontú, analitikus kutatási irányának megfelelően könyvében a felvilágosodás és reformkori magyar nyelvű politikai hírlapírás történetét és a korabeli kormányzati sajtópolitika összefüggéseit vázolja fel. Vizsgálatának középpontjába állítja, hogy miként szolgálták a magyar nyelvű politikai hírlapok a nemzeti identitást, a modernitást és a polgári átalakulást az adott társadalmi-politikai környezetben.

Szerző: Tombi Beáta

L’Harmattan Kiadó, 2018

A XVII. században a természettudományok iránt hirtelen megnövekedett érdeklődés a társadalom szinte minden területén éreztette hatását. Ez többek között abban nyilvánult meg, hogy a tudományos munkák mellett egyre több olyan írás is napvilágot látott, amelyek nem a korábban megszokott módon tették fel a tudományra vonatkozó kérdéseiket, hanem sokkal könnyedebb, egyszerűbb stílusban dolgozták fel a tudományos tartalmakat. Ennek elsődleges oka abban keresendő, hogy a tudomány korábban zárt világa egyszerre mindenki számára hozzáférhetővé vált. Már nem csak tudósok, hanem újságírók, vagy akár szépírók is hírt adhattak egy-egy tudományos problémáról. A tudománynak tehát komoly riválisa akadt.

Zsebmúzeum sorozat

Szerző: Virginia L. Campbell

Kossuth Kiadó, 2018

Ha az antik Róma minden mozdítható műtárgyát, tárgyi emlékét egyetlen helyre lehetne összegyűjteni, a diákok, a történészek és a műértők élete jelentősen könnyebb lenne. Ezek a tárgyak azonban szerte a világon találhatók, különböző múzeumokban. Könyvünk körülbelül 200 tárgyat mutat be a legjelentősebbek közül, hogy megvilágítsa, milyen kulturális szerepet játszottak egy-egy fontos eseményben, új politikai vagy művészeti korszakban. Az i. e. 5. századi érméktől kezdve a Nyugat-római Birodalom bukásakor, 476-ban készült kerámiákig minden tárgy fontos betekintést enged ebbe a kiemelkedően nagy hatású ókori civilizációba.

Zsebmúzeum sorozat

Szerző: David Michael Smith

Kossuth Kiadó, 2018

Ha az ókori Görögország minden mozdítható műtárgyát, tárgyi emlékét egyetlen helyre lehetne összegyűjteni, a tudósok, a történészek és a műértők élete jelentősen egyszerűbb lenne. Ezek a tárgyak azonban szerte a világon találhatók, különböző múzeumokban. Könyvünk körülbelül 200 tárgyat mutat be a legjelentősebbek közül, hogy betekintést nyerhessünk az ókori Görögország gazdag kultúrájába. A kora őskőkor kétélű kéziszerszámaitól (i. e. 300 000 évvel ezelőtt) a hellenisztikus pergamoni nagy Zeusz-oltárig (i. e. 2. sz.) az itt leírt tárgyak korról korra tükrözik a virágzás és a szegénység váltakozó időszakait és a folyamatosan fejlődő kulturális és társadalmi normákat. A szöveget rengeteg illusztráció kíséri, minden tárgyat fénykép mutat be. Lenyűgöző bevezetés ez egy olyan kultúrába, amely páratlan hatást gyakorolt a nyugati civilizációra.

Szerző: Moritz Föllmer

Corvina, 2018

A Harmadik Birodalom kultúrája felülről irányított tömegkultúra volt, amelyben a radikális nacionalista víziók és látványos tömegrendezvények mellett jól megfértek a klasszikus koncertek és a populáris filmvígjátékok. Épp a többség ízléséhez való igazodás, a polgári kultúra látszólagos kontinuitása volt az, ami nagymértékben fokozta a rezsim elfogadottságát. A Weimari Köztársaság alatti egzisztenciális problémák után egy új, modern élet perspektívái nyíltak meg a rendszer hívei előtt. Az "Örömből merített erő" mozgalom keretében sokak számára elérhetővé vált a nyaralás és a tömegsport, milliós közönség látogatta a sporteseményeket - 1936-ban olimpiát is rendeztek Berlinben -, a reklámok képi világa pedig már az autó- és családiház-tulajdonosok társadalmát vetítette előre. Mivel azonban a nemzetiszocialista időszak kultúrája sokféle igénynek hangot adott és mindenféle fantáziának teret engedett, képes volt arra is, hogy legitimálja a háborút, a nagy-birodalmi törekvéseket és a zsidó származású állampolgárok fokozatos kiszorítását a társadalomból, majd pedig megsemmisítésüket.

Szerkesztő: Koltai András, Borbás Péter, Szekér Barnabás, Rákossy Anna

Piarista Rend Magyar Tartománya, 2017

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2017. november 15. és 2018. február 25. között megrendezésre kerülő kiállítás katalógusának első kötete.

A Piarista Rend alapításának 400. és a budapesti Piarista Gimnázium alapításának 300. évfordulója alkalmából a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2017. november 15. és 2018. február 25. között megrendezésre kerülő jubileumi kiállítás katalógusának első, gazdagon illusztrált kötete. 16 tanulmányt tartalmaz a piarista rend és Magyarország első kapcsolatairól, a magyar piaristák iskolarendszeréről, természettudományos oktatásról, történetírásról, lelkipásztorkodásról és a hittudományok műveléséről.

Szerző: Balázs D. Attila

Magyar Polgári Egyesület, 2017

Ezer szállal kötődik a nagy lovagkirályhoz ez a kötet, amely kiemelkedik a Szent László emlékévre megjelent könyvek közül.

Történelmi album ez, mert dokumentum értékű képeslapokon keresztül mutatja be Nagyváradot és a várost megalapító uralkodó közötti szoros kapcsolatot. A felhasznált több mint 150 ritka lap a szerző, Balázs D. Attila gyűjteményéből, valamint a Zempléni Múzeumtól és az Országos Széchényi Könyvtárból származik.