Népvándorláskor

Szerző: Prohászka Péter

Martin Opitz Kiadó, 2012

Az ozora-tótipusztai leletek különleges szereppel bírnak az avarkor régészeti kutatásában. Az avarkor régészeti emlékanyagának meghatározása részben az 1871 őszén veremásás közben megbolygatott temetkezéseknek köszönhető. Ezen 7. századi fejedelemi sírok és mellékleteik alapos részletekbe menő közreadása és elemzése, annak ellenére nem történt meg, hogy a mellékleteik legnagyobbrészt a Magyar Nemzeti Múzeumba jutottak. Az adattári kutatások során előkerült hivatali jelentéseknek köszönhetően megtörténhetett a sírok rekostrukciója, a leletek régészeti elemzése és történeti környezetbe helyezése.

Tanulmányok Kovács László 70. születésnapjára

Szerkesztette: Révész László, Wolf Mária

Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport, Martin Opitz Kiadó, 2014

A régészet területén az elmúlt évtizedek során végzett teljességre törekvő, a mai kor tudományos igényeinek megfelelően dokumentált ásatások eredményei valóságos információrobbanást idéztek elő a magyar honfoglalás es államalapítás korának

kutatásában is. Természetes törekvés tehát, hogy a korszak kutatói időről-időre konferenciákon vitassák meg újabb eredményeiket, felülvizsgáljak a korábbi hipotéziseket, s

megosszák egymással új eredményeiket. Az ezeket a témákat érintő publikációkat tartalmazó ünnepi kötet Kovács László számára készült, aki a hazai régészettudomány sokoldalú, innovatív egyénisége, a történelemtudomány doktora - MTA doktora tudományos

fokozattal rendelkezik, hat monográfiája es közel 300 tudományos közleménye jelent meg. A 10-12. századi régészet nemzetközileg is elismert, kiemelkedő egyénisége. Rendhagyó módon ezúttal maga az ünnepelt is átengedte közlésre két monumentális, s előre kijelenthetjük: kutatástörténeti fordulópontot jelentő dolgozatát.

Régészeti tanulmányok

Szerző: Bálint Csanád

MTA Régészeti Intézete – Balassi Kiadó, 2004

10 kg arany, 200 év, közel ezernyi cikk és könyv – a nagyszentmiklósi kincset mérlegre téve ez kerül az egyik serpenyőbe. Készülésének tisztázatlan kora, elrejtésének feltár(hat)atlan oka, a tárgyak világi és/vagy egyházi rendeltetése körüli bizonytalanság és az ábrázolt jelenetek folklorisztikus tartalmának valószínűleg mindörökre ismeretlen volta – ez kerül a másikba. Egyáltalán kerülhet-e még valami lényegesen új az utóbbiba? Tehet-e még valaki tényleg újat a kincs kutatásához? Mi a kincsnek és mi eddigi kutatásának a lényege? Mit lehet a kinccsel kapcsolatban érdemlegesen, ténylegesen megismerni?

Szerző: Trugly Sándor

Martin Opitz Kiadó, 2008

A Kárpát-medence egyik legjelentősebb késő avar temetőjének eddigi legteljesebb magyar nyelvű feldolgozását veheti most kezébe az olvasó. A késő avar nemesi középrétegnek nevezett, fegyveres lovasok hagyatékát tartalmazó temető a mai napig párját ritkítja az avar kori leletanyagban. A viszonylag kicsiny, mindössze 153 sírból álló temető 63 gazdag lovassírt rejtett, amelyekbe minden valószínűség szerint késő avar méltóságok (a kagán, a tudun vagy a jugurrus) harcos kíséretét temették. A kötet a temető és leletanyagának ismertetése mellett tartalmazza a közelben feltárt késő avar kori, de a jelek szerint még 10. századig továbbélő telep feltárásának bemutatását is.

Szerző: Fancsalszky Gábor

Martin Opitz Kiadó, 2007

A kötet a késő avar korszak – a 8. század – alakos ábrázolású bronzöntéses művészetének összefoglalása. Úttörő munkát tart a kezében az olvasó – ilyen mű magyar nyelven eddig még nem született. A több mint félezer eredeti méretben közölt tárgyrajz, ezek legjobbjainak nagyításai, leírása és elemzése, elterjedési térképeik eddigi ismereteinknél árnyaltabb képet rajzolnak a Kárpát-medencei avarság művészeti hagyományairól. A számos gyökérből táplálkozó avar birodalom és annak kultúrája hazánk területének utolsó nagy szervező ereje a honfoglaló magyarság megjelenése előtt – ezért is érdekes tárgyi hagyatékának tanulmányozása.

Szerző: Prohászka Péter

Martin Opitz Kiadó, 2005

A könyv címe – Kincsek a levéltárból – tartalmát tekintve többféleképpen is értelmezhető. Egyrészt megtalálható benne számos jelentős – a 18. és 19. században kincsnek nevezett – régészeti és numizmatikai lelet, illetve a velük kapcsolatban folytatott vizsgálatok során felvett, az előkerülési körülményeket, valamint az összetételüket tisztázó irat értékelése. Másrészt rengeteg olyan, levéltárakban és más közgyűjteményekben található, a régészeti, numizmatikai és művészettörténeti kutatás számára „kincset” érő tudósítás, leírás, rajz, amelyekből néhány érdekes és e tudományterületek számára jelentős, új adatokat nyújtó példát állított össze a szerző magyar és osztrák levéltári kutatásai nyomán, kiegészítve a hozzájuk kapcsolódó tudományos értékeléssel.

Szerző: Prohászka Péter

Martin Opitz Kiadó, 2008

A Kincsek a levéltárból sorozat második kötetében olyan régészeti és numizmatikai leletek kerülnek közlésre, amelyek vagy csak részben, vagy egyáltalán nem voltak eddig ismertek. Egy részük ugyan a közgyűjteményeket gazdagítja, ám hiányoznak az előkerülésük körülményeire és a lelethez tartozó további darabokra vonatkozó adatok. A könyvben csokorba kötött tanulmányok elsődlegesen a kora népvándorláskor évszázadának emlékanyagából merítenek, amelyek a 4. század utolsó negyedétől az 5. századvégéig, 6. század elejéig tartott. Míg az időbeli kereteket a történelemformáló események adják meg, addig a térbeli határokat a forrásokban szereplő lelőhelyek nyújtják. Így a Kárpát-medenceiek mellett számos közép- és dél-európai kora népvándorlás kori lelet tudományos feldolgozása olvasható a kötetben. Maguk a leletek szorosan kapcsolódnak az európai történelmi folyamatokhoz, kiegészítve és alátámasztva a rendelkezésünkre álló forrásokat.

Szerző: Langó Péter

L’Harmattan Kiadó, 2007

A kötet röviden be kívánja mutatni mindazt, ami a 10. századi Kárpát-medence tárgyi hagyatéka kapcsán a régészet területén az elmúlt 170 év során történt. Megkísérli áttekinteni a magyar kutatást meghatározó személyek munkásságát, és vizsgálja elgondolásaik hátterét; a kiemelkedő elődök látásmódja ugyanis sok tekintetben a mai napig meghatározza a kutatás állapotát. A vizsgálat tárgya tehát maga a kutatás, a dolgozat azonban igyekszik többet nyújtani egy tudománytörténeti áttekintésnél. A dolgozat kitér a régészet és a társtudományok kapcsolatának alakulására, a külső tényezők, az ideológiák befolyására, a magyar és a nemzetközi kutatás egymáshoz való viszonyára. A munkát végül egy módszertani fejezet zárja, amely a régészeti emlékanyag keltezési nehézségeit, a lineáris és a retrospektív szemléletmód használatát tekinti át a korainak tartott leletanyag megítélése kapcsán.