Általános

Kézikönyv a teremtéshez

Szerző: Szunyogh Szabolcs

Noran Libro Kiadó, 2017

A mahájána buddhizmus hívei, a perzsa zoroasztriánusok és az egyiptomi Hathor-kultusz követői szerint a szerelem és a jóság istennője vízből emelkedett ki. Miért? Hogyan segít a szépségistennők gyakran erotikus története közelebb jutni az ember létrejöttének titkához?

A föníciaiak által alapított városokban, Tírusztól Karthágón át Cádizig valamennyi település közepén állt egy hatalmas templom, amelyet a föníciai Héraklésznek szenteltek, aki megpróbálta jobbá tenni a világot. Nem ránk maradt tőle semmi kézzelfogható, csak egyetlen mítosztöredék. Úgy tűnik, ez a férfi messzebbre eljutott, mint utána háromezer éven át bárki. Emléke köztünk él, anélkül, hogy tudnánk.

Az asramtól a monostorig

Szerző: Verlinde, Joseph-Marie

Szent István Társulat, 2017

A szerző a hinduizmus és buddhizmus különféle meditációs technikáinak beavatottjaként és beavatójaként ráébredt a lényeges és feloldhatatlan különbségre kereszténység és keleti filozófiák között. Hosszú tisztulási és tanulási időszakot követően végül pap, s örökfogadalmas szerzetes lett. Könyvében az apró árnyalatokat tiszteletben tartva, egyszerű szóhasználattal elemzi a nagy keleti bölcsességeket, és Krisztus igazságával veti össze azokat. Ez korunk egyik legvitatottabb kérdése, amelyet a szerző nem akadémiai szinten tárgyal, és nyújt egyidejűleg élő tanúságtételt és igényes tudományos eszmefuttatást.

A házasság misztériuma

Szerző: Heidl György

Kairosz, 2017

Az emberi személy nem elvont fogalomként létezik, hanem a másikhoz való viszonyában, a másikat és önmagát pedig testként tapasztalja meg, mégpedig férfiként vagy nőként. A férfi és a nő sem önmagában, hanem egymásra való irányultságában létezik: egyenrangúságban és kölcsönösségben. Férfi és nő minden más emberi szeretettől különböző, az életadás lehetőségét is magában hordozó kapcsolata beteljesedhet a hitvesi szeretetközösségben, amelyben eredendően van valami túlvilági, isteni, szent. A könyv első részében a férje helyett a halált vállaló Alkéstis történetének drámai, filozófiai és képzőművészeti értelmezéseinek segítségével vizsgálja a szerző a halált legyőző hitvesi szeretet eszméjét, a házastársak síron túli összetartozásának reményét. A második részben a nyugati házasságteológia kialakulását, az egyházatyák vonatkozó munkásságát elemzi.

Szerző: Fazakas Sándor

L'Harmattan Kiadó, 2017

Vétkezhet-e az egyház mint egyház? Hogyan érinti a tagok bűne, mulasztása vagy felelőtlensége a hívők közösségét, annak intézményes és szervezeti formáját? Milyen összefüggés van az egyház múltban elszenvedett üldöztetései, valamit a totális politikai rendszerek fenntartásában vállalt szerepe között?

Az utóbbi években a közélet egyre élénkebb érdeklődést mutat a történelmi és társadalmi bűnök természete, kialakulásának okai és következményei iránt. Ezen belül kiemelt figyelmet érdemel az egyházak önkényuralmi rendszerek idején tanúsított magatartásának megítélése, valamint a jelenkori gazdasági és politikai igazságtalanságok láttán elfoglalt pozíciója vagy éppen a saját sorain belül tapasztalható visszaéléseknek az esetei...

Filozófia, tudomány, paratudomány

Szerkesztette: Simon-Székely Attila

Gondolat Kiadó, 2016

A Lélekenciklopédia négy kötete betekintést nyújt a világ nagy mítoszaiban, vallásaiban, a filozófiában, a tudományos és a paratudományos gondolkodásban meglévő lélekfelfogások világába. Sajátos tartalma folytán egyedülállónak tekinthető a magyar és nemzetközi tudományos és kultúrtörténetben, valamint az enciklopédikus szakirodalomban is. Az enciklopédia szócikkei az adott terület lélekábrázolásait, -értelmezéseit bemutató, több oldalt kitevő, érdekes, olvasmányos, a laikus olvasó számára is érthető tanulmányok.

Szerző: Cseke Ákos

L’Harmattan Kiadó, 2016

„Olyan ez, mintha egyetlen életünk során több életünk is lehetne, mintha egymás után több életet élhetnénk és több halált halhatnánk, ami nemcsak roppant erőt, hanem egyúttal valami csodálatos elengedést is feltételez; korábbi, aktuális és jövőbeli énjeinket és életeinket olyan távolról és olyan szabadon figyeljük, egy derűs visszatekintés vagy akár nosztalgia jegyében, mintha egy üvegfal mögül szemlélnénk különös, érthetetlen, idegen életeket, mintha a síron túlról emlékeznénk vissza homályosan egykorvolt önmagunkra.”

Szerző: Görföl Tibor

L’Harmattan Kiadó, 2016

A kötetben szereplő rövid esszék egyrészt a kereszténység egyéni elsajátításából, a ma lépten-nyomon spiritualitásnak nevezett jelenségből próbálnak megvilágítani valamit, másrészt az elmúlt néhány évtizedben jelentős vitákat kiváltó teológiai kérdéseknek erednek a nyomába, végül pedig a kereszténység mai konkrét formájának egyes problémáit világítják meg, az újabb teológiai gondolkodásformáktól kezdve a nagy vallásokkal kialakítható keresztény viszonyon át a kereszténységet érő bírálatokig. A szövegek mögött az a meggyőződés húzódik, hogy nem tesz jót a kereszténységnek, ha túl könnyedén magától értetődőnek tekint olyan dolgokat, amelyek korántsem azok. Abban ugyanis, hogy gyakran oly érdektelennek tűnik mindaz, amit a kereszténység elmond, valószínűleg nem kis szerepet játszik, hogy sokszor körültekintés nélkül hangzanak el állítások a nevében.

Bevezetés a muszlim-keresztény párbeszédbe

Szerző: Dobos Károly Dániel

Szent István Társulat, 2016

A kötetnek különös aktualitást ad az Európában egyre növekvő muszlim jelenlét. A szerző tíz fejezetben mutatja be a Korán által elénk rajzolt Jézus-portrét, valamint ennek továbbélését a későbbi muszlim hagyományban. Az elemzések során feltárul szemünk előtt a Jézust tisztelő másik nagy monoteista vallás, az iszlám Jézusról alkotott képe: olvashatunk Jézus neveiről, származásáról, születéséről, csodáiról és az utolsó ítéletkor betöltött szerepéről is.

Szerző: Hamman, Adalbert

Szent István Társulat, 2016

Hogyan éltek az első keresztények? A múlt századi, e tárgyú regények romantikus képe helyett e könyv lapjain egy másik: reálisabb, hétköznapibb rajzolódik ki. Kik és hogyan terjesztették az evangéliumot? Milyen problémákkal kellett megbirkózniuk családi és magánéletükben azoknak, akik az egyház tagjai lettek? Hogyan fogadta őket a pogány világ? Miben jutott kifejezésre testvéri szellemük? Milyenek voltak istentiszteleteik? Adalbert Hamman mesteri tudással szólaltatja meg a II. század dokumentumait, melyek máig is friss színekkel ábrázolják az első keresztények mindennapi örömeit és küzdelmeit.

A Boglár Lajos emlékkonferencia tanulmánykötete

Szerkesztette: Bubnó Hedvig, Horváth Emőke, Szeljak György

L’Harmattan Kiadó, 2016

2014. október 3-án a Károli Gáspár Református Egyetem és a Néprajzi Múzeum szervezésében került sor a Mítosz, vallás és egyház Latin-Amerikában című, Boglár Lajos emlékére rendezett tudományos konferenciára. A szervezők arra törekedtek, hogy bemutassák a magyarországi Latin-Amerika kutatások sokszínűségét, és lehetőséget biztosítsanak arra, hogy minél több magyarországi intézmény képviseltesse magát. Ezért az előadások témáját sem korlátozták a néprajz és kulturális antropológia témakörére.

A férfilélek titka

Szerző: John Eldredge

Koinónia Kiadó, 2016

A népszerű amerikai író, lelkigondozó könyvében a férfilélek mélységei és a társadalom elvárásai közötti feszültségről, a férfi igazi természete és az azt igába kényszerítő körülmények közötti ellentmondásról beszél. Az író szerint a mai társadalom nem tudja, mihez kezdjen a férfiakkal, akiknek viszont ahhoz, hogy önmagukra találjanak, alapos önismeretre, nemi identitásuk felismerésére van szükségük.

Szerkesztette: Simon-Székely Attila

L’Harmattan Kiadó, 2015

A Lélekenciklopédia betekintést nyújt a világ nagy mítoszaiban, vallásaiban, a filozófiában és a tudományos gondolkodásban meglévő lélekfelfogások világába. Sajátos tartalma folytán egyedülállónak tekinthető a magyar és nemzetközi tudományos és kultúrtörténetben, valamint az enciklopédikus szakirodalomban is. Az enciklopédia szócikkei az adott terület lélekábrázolásait, -értelmezéseit bemutató, több oldalt kitevő, érdekes, olvasmányos, a laikus olvasó számára is érthető tanulmányok.

Szerkesztette: Vassányi Miklós, Sepsi Enikő, Voigt Vilmos

L’Harmattan Kiadó, 2015

A Károli Gáspár református Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Vallástudományi Társaság 2013. május 21–22-én konferenciát rendezett A spirituális közvetítő címmel a KRE BTK Reviczky utcai épületében, Budapesten. Jelen kötet a konferencia válogatott, szerkesztett anyagát tartalmazza. „Spirituális közvetítő”-n itt mindenekelőtt olyan közvetítőket értünk, akik egyfelől az emberi közösség, a hívők, az egyház, másfelől Isten, illetve a természetfeletti, transzcendens szféra között közvetítenek vagy járnak közben vallási vagy lelkiségi céllal. A „spirituális közvetítő” ebben az értelemben tehát igen tág vallástudományi fogalom.

Hiszek, hogy megértsem

Szerkesztette: Gér András László, Jenei Péter, Zila Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2015

A Doktoranduszok Országos Szövetségének Hittudományi Osztálya által szervezett őszi teológuskonferenciák az évek során a teológiai tudományok iránt elkötelezett, Kárpát-medencében élő fiatal magyar kutatók és doktoranduszok legrangosabb nemzetközi eseményeivé és fórumaivá váltak. 2013. november 30-án immár negyedik alkalommal került megrendezésre a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok Nemzetközi Teológuskonferenciája. A tudományos tanácskozásra hat országból érkeztek előadók – a százon felüli előadás hét párhuzamos szekcióban, egyetemi oktatók szakmai irányítása mellett hangzott el.

Szerző: Tóth István

L’Harmattan Kiadó, 2015

Tóth István (1944–2006), generációk óta tanár, teológus családban született, negyedik gyermekként. Debrecenben történész, középiskolai történelem tanári diplomát szerzett, külön ókortörténészi képesítéssel (1967). Dolgozott a székesfehérvári István király Múzeumban, a Történettudományi Intézetben és annak Ókortudományi Kutatócsoportjában. Majd a Keszthelyi Helikon Múzeum nagyhírű könyvtárának osztályvezetője lett. Először a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán óraadóként volt lehetősége oktatni, majd az újraszerveződő pécsi egyetemre kapott meghívást. Pécsett megszervezte az ókortörténeti és – másokkal együtt – a régészeti oktatást. Első vezetője volt az Ókortörténeti és Régészeti Tanszéknek.

Szerző: Békési Sándor

L’Harmattan Kiadó, 2014

Ez a tanulmány az emberi személy lényegének felkutatását tűzte ki céljául. Erzsébet királyné, népszerű nevén Sisi személyét minden felszínen és felszínességen áthatolva esztétikai, irodalmi, pszichológiai és teológiai vizsgálatokkal igyekszik feltárni. A teológiai szép e rendkívüli asszony személyisége kapcsán abban a viszonylatban mutatható föl, ahogy az az ő életművéről, történetiségéről, testiségéről, akaratáról, lelkesültségéről és cselekedeteiről Isten szépségének visszfényeként ad képet a kárhozat és üdvösség, a hiábavaló és maradandó, a testi-érzéki és a szellemi-lelki, a mélység és magasság szédítő keretei között.

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: Soren Kierkegaard

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Fordító: Bohács Zoltán, Molnár Anna

Hermeneutikai Kutatóközpont, 2012       

A dán gondolkodó 1848-ban írt hét „beszéde”, melyekben elvész korábbi írásainak terjengőssége, lágysága; ezekben a beszédekben minden világos, egyszerű és érthető. Mégsem mindenkinek befogadható, hiszen Kierkegaard nem kerüli el a „botránkozás kövét”: hitet vall és tanúságot tesz. „A krisztusi kereszténység nem szorul védelemre, rajta nem segít, ha megvédik – hiszen ő maga a támadó...”– ezzel a mottóval kezd, s hív bennünket, hogy végiggondoljuk az Ige ma személyesen nekünk szóló üzenetét.

Vallás és teológia a posztliberális korban

Hermeneutikai Füzetek

Szerző: George A. Lindbeck

Szerkesztő: Fabiny Tibor

Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998

George A. Lindbeck könyve a vallás kulturális–nyelvi megközelítésének teológiai továbbgondolása. Középpontjában a dogmák állandóságának, változásának és fejlődésének kérdése áll. Szerzője az amerikai Yale Egyetemen volt a történeti teológia professzora, s közben aktív résztvevője az evangélikus – római katolikus párbeszédnek. Könyve részben a ma elterjedt vallás- és dogmaelméletek tipológiáját és értékelését adja. Egyszerű rendszerezésnél sokkal többre vállalkozik azonban a kötet: egy egészen új megközelítést is javasol az eddigiek helyett. A „szabályelmélet” nem az igazságról megfogalmazott kijelentésekként fogja fel a dogmákat, nem is az egyetemes emberi tapasztalatok jelképeiként, hanem a vallás nyelvtani szabályainak tekinti őket.

Szerző: Andrei Plesu

Koinónia Kiadó, 2000

"Pontosan kiszámítható, hány lépés van innen - odáig. Körös-körül lemérhetünk minden távolságot. De az igazi út mindig az, amely előttünk áll. A ránk váró út. Lépéseinket ahhoz kell tudnunk mérni." (Horváth Andor)

Szerző: Andrei Plesu

Koinónia Kiadó, 2006

Nem "tudományos hozzájárulást", nem is bármily rövid "értekezést" kívántam létrehozni, s még csak nem is olyasvalamit, ami a fokos doktori disszertáció műfajába illene. Nekem ehhez már sem időm, sem türelmem. Talán a szükséges illetékességem is hiányzik. Minden célkitűzésem az volt, hogy a rendszerint szkeptikus, legtöbbször vallásilag műveletlen mai olvasó számára, akiben azért maradt még egy adag kíváncsiság és intellektuális becsület, elfogadható tárggyá tegyem az angyalokat. Másként szólva arra törekedtem, hogy visszaadjam az angyaltannak azt a kulturális méltóságot és egzisztenciális fontosságot, amelyet hitem szerint megérdemel. (Andrei Pleşu)

Szerző: Nicolae Balota

Koinónia Kiadó, 2000

"De vajon nem tér-e vissza az exodus az emberiség hosszú története során mint állandó jel, mely arra késztet, hogy a száműzetést nemcsak a történelem megismétlődésének, dadogásának, hanem az emberi lét jellemzőjének érezzük?" (Nicolae Balotă) "A száműzetés nyelve tehát, amiképpen Mallarmé mondja, a deteatralizálás eszköze, ebben a minőségben az otthont Balotă - és hozzá hasonlóan Tristan Tzara, Eugene Ionesco, E. M. Cioran vagy a hazában száműzetésben élő Andrei Pleşu - nem eleve adottnak, hanem megkeresendőnek, a korábban emlegetett paradoxont pedig nem feloldhatónak, hanem megélhetőnek mutatja." (Visky András)

Szerkesztő: Porció Tibor

JATE Press, 2010

Szerző: Botos Máté

JEL Könyvkiadó, 2006

Sok mai diák - elsősorban a nem egyházi középiskolában végzettek - fogalmi zavarokkal küszködik, illetve alapvető egyházi kultúrája hiányzik. Ezért szükségessé vált, hogy a nagy lexikonok mellett legyen egy rövidebb fogalomtár, amely segít a tájékozódásban. A könyvnek nemcsak a jelenlegi keresztény kultúra fogalmainak megismertetése a célja, hanem a múltban használatos kifejezések magyarázata is. A fogalomtár elsősorban a katolikus és az ortodox, valamint a XVI. században létrejött protestáns felekezetek kulturális kincsét igyekszik felvázolni.

Szerző: Korpics Márta

Typotex Kiadó, 2014

„A válasz erre az, hogy a zarándoklat egy máig élő, s talán nem túlzás azt mondani, hogy újra reneszánszát élő társadalmi gyakorlat. Mint vallási és kultúrtörténeti hagyomány egy adott korban ismert jelenségekre, átfogó társadalom- és eszmetörténeti folyamatokra utal. Szerepe indikátorként is felfogható, amely a kultúra más területeivel kapcsolatban fontos utalásokat tartalmazhat. (…) A zarándoklat mint vallásgyakorlat minden korban változott, fejlődött, mindig magán viselte-viseli az adott kor társadalmi jellegzetességeit. Komplexitása révén képes egyéni, közösségi, társadalmi tartalmakat hordozni, képes azokat a jellegzetességeket felmutatni, amelyek az adott kor vallásosságát jellemzik.

Szerző: Mircea Eliade

Helikon Kiadó, 2014

Mircea Eliade a vallást, ezt a szimbolikus létgyakorlatot tekinti a különböző kultúrák közötti közvetítő elemnek. Kutatásai mindenekelőtt azokra a nyelvi fordulatokra, illetve magatartásmintákra irányulnak, melyek egy valahai, illetve jövőbeni kulturális egyneműséget idéznek-ígérnek.

Számára a vallásban az emberi lényeg mutatkozik meg, amely antropológiai sajátja minden halandónak, s úgy véli, az istenhit elegyítő vonzereje képes megszüntetni a kultúrfokok egyenetlenségeit. Eliade szerint a kultúra az egyén lelki jelenléte a mindenségben; az "örök visszatérés" hitéből az egzisztenciális egység visszaszerzésének reményét merítheti az individuum. Vallástörténeti kutatásaiban a lét egyneműségének mitikus hagyományát akarja újjáteremteni.

A világvallások leghíresebb szentélyei

Kossuth Kiadó, 2012

Aranycsillogású kupolák, hegyormokról világító márványtemplomok, égre törő sztúpák és pagodák, katedrálisok és gazdagon díszített mecsetek, szobrok, falfestmények, finom vonalvezetésű díszítmények… Az emberek vallásuk tiszteletére a világon szinte mindenütt monumentális, pompásan berendezett építészeti mesterműveket és lélegzetelállító művészeti alkotásokat hoztak létre.

A könyv utazásra invitálja az olvasókat: a legkülönbözőbb kontinenseken, más-más kultúrájú tájakon élő emberek körében ma is erőteljes hatást kifejtő nagy világvallások helyszíneire. Híveik létszámát véve alapul az utazás a világon sokfelé megtalálható kereszténység templomaival kezdődik, majd az iszlámmal, a buddhizmussal, a taoizmussal, a dzsainizmussal, a zsidó vallással, a sintoizmussal folytatódik, majd a kisebb létszámú szikh és bahái vallás kerül sorra. Minden fejezet elején rövid bevezetés beható áttekintést nyújt az adott vallás hitvilágáról.

Szerző: Kocziszky Éva

L’Harmattan Kiadó, 2014

A könyv olyan radikális keresztény, vagy a kereszténységen töprengő gondolkodók, alkotók egy-egy kérdését mutatja be, akik az európai bölcseleti hagyománynak a görög hagyományoktól eltérő, más fókuszát teremtették meg. Ez részben az akadémiai filozofálással való szembehelyezkedésből, részben pedig e gondolkodók többségére jellemző keresztény hitükből ered. Közös bennük az, hogy a kereszténységhez intézett kérdésük magában rejt egy antifilozófiai hozzáállást, éspedig azáltal, hogy elfogadják azt a kihívást, amelyet Pál apostol a Korinthusiakhoz írt I. Levelében a kereszténység gondolkodási formájáról adott: a keresztről való tanítás őrültség a filozófus elme számára - illetve Pascallal szólva: Ábrahám, Izsák és Jákob Istene nem a filozófusok istene. Az „antifilozófus” kifejezés Alain Badiou terminusára utal, aki Pál apostolt nevezte így.

Szerző: Löwith, Karl

Fordító: Boros Gábor, Miklós Tamás

Atlantisz Könyvkiadó, 1996

"A teológia és a filozófia előjoga empirikusan megválaszolhatatlan kérdések felállítása. Ilyenfajták azok a kérdések, melyek az első és a legvégső dolgokat érintik – s éppen azért őrzik meg jelentőségüket, mert semmilyen válasz nem hallgattatja el őket.

Komolyan a történelem végső értelmére kérdezni – ez túllép minden tudhatón és elállítja lélegzetünket; vákuumba helyez bennünket, melyet csak remény és hit tölthet ki.

A görögök szerényebbek voltak. Nem a világtörténelem végső értelmének kiderítésén mérték magukat. Megragadta őket a természetes kozmosz látható rendje és szépsége, a keletkezés és pusztulás kozmikus törvénye volt történelemmegértésük mintája is."

E klasszikus mű kihátrálás a történelemfilozófiából – melybe ragyogó bevezetést nyújt.

Szerző: Buber, Martin

Fordító: Miklós Tamás

Atlantisz Könyvkiadó, 2002

E könyv angyalai, démonai és szellemei szomorú lények, maguk is segítségre szorulnak. Valakire, aki ismeri a szót, amely szárnyaik alá nyúl, hogy könnyebbé tegye terhüket. Vagy valakire, aki ismeri azt, aki ismeri a szót.

Jó hír tehát az angyaloknak, ha vannak, akik még tudnak a Harminchatokról, arról, hogy a világ sohasem marad harminchat igaz ember nélkül, akik mindennap látják Isten színét. Buber még tud róluk. Klee angyalai 1939-1940-ben már nem biztosak abban, megvan-e még a világ. Megvannak-e még a megtartó igazak? Vagy örökre magukra maradnak - a papírlapon. Kétségbeesetten igyekeznek valahogyan mégis megfelelni hivataluknak.

Nemrég a bécsi Kunsthalleban angyaljelző készüléket mutattak be, afféle riasztót, mely kékfényt bocsát ki, ha angyal repül át a szobán. E kötetet ilyen helyre ne vigyük magunkkal...

Szerző: Turay Alfréd

Szent István Kiadó, 2002

A teodicea kifejezés G. W. Leibniz nevéhez fűződik, a filozófiai istentant jelöli. A skolasztikus filozófiának ez az ága az ész természetes fényében vizsgálja az Isten létének és mibenlétének kérdését, tehát nem azonos a teológiával, mely a hit által megvilágított ész fényében teszi ugyanezt. Turay Alfréd kötete évek óta több helyütt használt felsőoktatási tankönyv.

Szerző: Alister McGrath

Fordította: Gyárfás Vera

Typotex Kiadó, 2012

Tudomány és vallásközös témái, ám különböző látásmódjai megannyitársadalmi és privát vita központi témáját adják. E két nagy hagyománnyal rendelkező terület rendszerező összefoglalásaként széles körben, sok fordításban ismert a jelen kötet, mely elsősorban anyugati kultúrkört ismerteti, így a vallás a keresztény vallás, a tudomány pedig természettudomány. Nem tételez fel az olvasóról előzetes ismereteket, így az érdeklődőnek olvasmányos bevezető, míg BSc kurzusok tankönyveként használható.

„A vallás- és tudománytörténeti könyv olvasmányos, lényegre törően megírt, jól fordított. Talán nyíltabbak, toleránsabbak, megértőbbek leszünkolvasása által! Adja Isten!” – írja az első kiadás recenziójában Keszthelyi Sándor.

Magyarország

Tudomány & ... sorozat

Szerzők: Korpics Márta, Wildmann János

Typotex Kiadó, 2010

Egy országos szintű reprezentatív vallásszociológiai kutatás összegzése ez a kötet, mely - ahogy a cím is utal rá - összehasonlítja a hazai és európai vallási attitűdöket.

A szerzők közös munkáját mi sem bizonyítja jobban, minthogy egymás fejezeteit kommentálva adják közre eredményeiket. Ízelítőül néhány kérdés és téma: Milyen a vallásos ember? Milyen a társadalmi megítélése? Mi jellemzi az egyházat - nyitottság, vagy zártság? Egyházakról kritikusan - támogatóan. A valláskutatás társadalmi haszna.

Homo religiosus sorozat

Szerző: Julien Ries

Fordította: Krivácsi Anikó

Typotex Kiadó, 2006

A Homo religiosus sorozat második kötete a szent antropológiájának egyik központi aspektusára, magára a hívő emberre irányítja a figyelmet. A kötet nemzetközi hírű szakember szerzői fenomenológiai szemléletből kiindulva vizsgálják a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás istenhitét, isteneszméjét és vallásos mindennapjainak gondolkodását. Az írások három olyan hagyományt mutatnak be, amelyek számos közös vonásuk alapján sajátos kapcsolatban állnak. E kapcsolat egyik jellegzetes példája Ábrahám alakja, akiben a zsidók a Pátriárkák atyját tisztelik, a keresztények a hit bajnokát, a muzulmánok pedig az első igazhívő muzulmánt. A vallások és kultúrák találkozásának idején nagy szükség van e három monoteista könyvvallás (Biblia, Talmud, Korán) összevetésére.

A transzcendens mutatkozása

Társadalmi kommunikáció sorozat

Szerkesztette: Korpics Márta, P. Szilczl Dóra

Typotex Kiadó, 2011

A társadalmi térben az egyének tevékenykedése folytán időről időre sajátos szimbólumegyüttesek kerülnek elénk, melyeket valamilyen konvenció alapján vallásiként ismerünk fel. Szakrális kommunikációról beszélünk, mert az egyén elsődlegesen kommunikáció révén fér hozzá a vallással kapcsolatos felkészültségekhez: ezek segítségével veszi észre a mutatkozó transzcendenst, s ezek adják meg a keretét annak, ahogyan egyének

és csoportok a transzcendens felé fordulhatnak. Azáltal, hogy az egyén kö­zösségbe kerül másokkal, tudásokat oszt meg, és maga is birtokolja e megosztott tudás egy készletét.

Avagy miért érdemes harcolni a keresztény örökségért?

Radikális gondolkodók sorozat

Szerző: Slavoj Žižek

Fordította: Hogyinszki Éva, Molnár D. Tamás

Typotex Kiadó, 2011

A törékeny abszolútum szinte minden olyan témát érint, aminek Žižek önálló kötetet is szentelt: a posztmodern kapitalizmus működéslogikája, a totalitárius rendszerek borzongató esztétikuma, a klasszikus német filozófia öröksége, a lacaniánus pszichológia kultúraelméleti kérdései, továbbá a pénz és a hatalom és reklám de- és reterritorializációs folyamatai a globális világban, a szekularizáció és az újvallási fenomének.

Kiss Lajos András

Vallástudományi könyvtár 10.

Szerző: Máté-Tóth András

L’Harmattan Kiadó, 2013

A vallás Kelet-Közép-Európa társadalmaiban 10 esztendővel korábban vált a politikai viták kiemelt témájává, mint Amerikában a rettenetes New York-i terrortámadást követően. Az 1989/91 közötti földindulás szerűen megindult gazdasági, politikai és kulturális átmenet miatt a társadalom elemi továbbtanulásra kényszerült. A demokrácia, az emberi jogok, Európa, a nemzet és nem utolsó sorban a vallás fogalmait újra kellett betűznie. E folyamat máig is tart. Új és új apropók révén nagy lendülettel és elszántsággal feszülnek egymásnak politikai érdekek és csoportok, nem ritkán baráti közösségek és rokoni kapcsolatok színteréig menően.

Szerző: Gyürki László OESSH

Szent István Kiadó, 2008

A keresztények, köztük a magyarok is, minden időben kezükbe vették a zarándok­botot és elindultak, hogy felkeressék a Szentföldet, a bibliai események színterét, végigjárva azokat a helyeket, ahol a Megváltó született, élt, meghalt és feltámadott. Néhányan közülük írásban is rögzítették zarándoklatuk élményeit, melyek közül a legismertebbeket gyűjti egybe ez a kötet, hírt adva küzdelmes útjukról, a Szentföld akkori helyzetéről. A színes képekkel gazdagon illusztrált kötet részletesen bemu­tatja a magyar vonatkozású emlékeket.

Vallástudományi könyvtár 8.

Szerkesztette: Sarnyai Csaba Máté, Máté-Tóth András

L’Harmattan Kiadó, 2013

A Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékén indult meg az országban a vallástudomány, mint külön diszciplína, oktatása és kutatása az ezredfordulón. E munka során merült fel a szakmai-tudományos igény a magyar vallástudomány történetének jobb megismerését célzó alapkutatás elindítására. A fenti kutatás fontos gyakorlati eredménye a megjelentetni kívánt Szöveggyűjtemény, amely a hazai vallástudomány szempontjából kulcsfontosságúnak tűnő és nehezen hozzáférhető magyar nyelvű forrásokat és adatokat igyekszik elérhetővé tenni.

Vallástudományi könyvtár 7.

Szerző: Nagypál Szabolcs

L’Harmattan Kiadó, 2013

Nagypál Szabolcs könyve hatalmas mű. A szerző olvasottsága óriási: a földolgozott bőséges irodalom nagy értéke, hogy a szerző az Európában kevéssé ismert ázsiai teológusok, Samartha, Ariarajah és mások értekezéseit is alaposan fölhasználta. A szerző álláspontja nagyon rokonszenves: az, amit a nyitottságról, jóindulatról, az együttműködésről, az emlékezet megtisztításáról, a kölcsönös megbocsátásról, az előítéletek eltüntetéséről, valamint a párbeszédre irányuló képzés szükségességéről mond, nagyon igaz és időszerű. Különösen fontos meglátás, hogy a gyümölcsöző vallásközi párbeszédhez a résztvevők önkiüresítésére (kenószisz) van szükség. Készség a párbeszéd-re: ez legyen a keresztény egzisztencia új formája.

NEMESHEGYI Péter SJ

Vallástudományi könyvtár 9.

Szerkesztette: Sarnyai Csaba Máté, Máté-Tóth András

L’Harmattan Kiadó, 2013

A Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékén indult meg az országban a vallástudomány, mint külön diszciplína, oktatása és kutatása az ezredfordulón. E munka során merült fel a szakmai-tudományos igény a magyar vallástudomány történetének jobb megismerését célzó alapkutatás elindítására. A fenti kutatás fontos gyakorlati eredménye a 2009-ben megjelent Szemelvények a magyar vallástudomány történetéből I. – Jeles szerzők 1860–1920 címmel megjelent szöveggyűjtemény (1).

Szerkesztette: Kendeffy Gábor, Kopeczky Rita

L’Harmattan Kiadó, 2012

Jelen kötet egy a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán „A vallásfogalmak sokfélesége” címmel rendezett konferencia válogatott és szerkesztett anyagát tartalmazza. A téma kiválasztását elsősorban az a célkitűzés motiválta, hogy a magyar nyelvű vallástudomány képviselői a vallás fogalmának megközelítésére koncentrálva képet adjanak e tudomány minél több irányzatáról és önértelmezési módjáról. A kötet írásai négy nagyobb egyégbe különülnek.

Szerkesztette: Xeravits Géza, Nagy Elek

L’Harmattan Kiadó, 2012

"Ma oly kíváncsian és kétségbeesetten utazik mindenki, remélve, hogy valahol még olyan helyre bukkanhat, ami más, mint a többi; hogy találhat egy-egy fölfeslő szálat ezen a fojtón sűrűre szőtt hálón, egy hasítékot, amin át szabad levegőre juthat. Az egzotikum önmagában ehhez kevésnek bizonyul, hiszen az sem más, mint a hétköznapok világának erősen színezett és émelyítően cukros változata; akibe pedig egyszer befészkelte magát a sivárságnak ez a kényelmetlen érzése, aligha elégszik meg az ínycsiklandó különlegességekkel, hanem valami mást keres. Ez a bizonyos más valaha mindenki számára a szentként elismert és tisztelt helyeket jelentette, és semmiféle kétség nem merült fel a tekintetben, hogy ilyen helyek léteznek, és ezek lazították fel a teret és időt olyannyira, hogy az ember kényelmesen meg tudta vetni rajtuk a lábát…”

Szerző: Csiziné Dr. Schlosser Annamária

L’Harmattan Kiadó, 2012

 „Csiziné Schlosser Annamária doktori értekezése nagyon aktuális kérdéssel, az egyházak jogalanyiságának kérdésével foglalkozik. A kérdés aktualitását nemcsak az adja, hogy a törvényhozás is most foglalkozik az egyházak jogállásának kérdésével, hanem az is, hogy a jogalanyiság kérdése tudományos vonalon ilyen alapos feldolgozást még nem nyert.”

(Dr. Boleratzky Lóránt, egyetemi magántanár)

Szerkesztette: Nagypál Szabolcs

L’Harmattan Kiadó, 2012

A vallásközi segédkönyvünk egy új műfajt honosít meg magyar nyelven: tizenkét hónapra lebontva egy teljes év lelkiségi és teológiai vallásközi zarándoklatához kínál elmélyítő kérdéssorokat, és főként szemelvényeket a vallások szent irataiból.

Szerkesztette: Banyár Magdolna

L’Harmattan Kiadó, 2012

Az e kötet alapját jelentő VI. Létkérdés Konferencia (2010, szervező: Bhaktivedanta

Hittudományi Főiskola) témájának kiválasztásakor a vallás és a teológia posztmodern, vagy ha úgy tetszik, a kulturális/nyelvi fordulat utáni helyzetének megoldatlanságából eredő problémák feltérképezésének szándéka vezetett bennünket. Az elmúlt bő negyven év olyan változásokat hozott a társadalomban és az azt leírni kívánó tudományokban, amelyek számos alapfogalom 19. századi meghatározását megkérdőjelezték. Ez alól az általános tendencia alól azonban kivételnek látszik a teológia megítélése, illetve magának a tudományosságnak és a teológiának a viszonya. Míg a vallás fogalma újra megkerülhetetlenné vált, a vallásosság és a tudományosság közötti kapcsolat még átértékelésre vár. Konferenciánk ehhez a folyamathoz kívánt hozzájárulni a vallásháború/vallásbéke fogalmainak több szempontból való értelmezésén keresztül.

Szerző: Lovász Irén

L’Harmattan Kiadó, 2011

A kötet témája és módszere a kommunikációelmélet, a nyelvtudomány, a néprajztudomány, a kulturális antropológia és a vallástudomány határain mozog. Arról az általános, emberi, de kultúránként és vallásonként különböző formában megmutatkozó jelenségről szól, ahogy az ember kapcsolatot teremt a természetfölötti hatalommal vagy hatalmakkal, erőkkel. Ezt a jelenséget nevezi a szerző szakrális kommunikációnak.

Ez a könyv második kiadása. Eredeti célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a szakrális kommunikáció jelenségére, javaslatot tegyen elméletének kidolgozására, és a népi imákról szóló részfejezettel hozzájáruljon a szakrális kommunikáció általános elméletéhez valamint az empirikus vallásantropológiai módszerekkel történő imakutatáshoz. A könyv nemcsak elérte eredeti céljait, hanem újszerűségével, interdiszciplináris nyitottságával serkentően és megtermékenyítően hatott a hazai kutatásokra. Mára egyetemi tananyag és sokat hivatkozott mű lett. Ezért indokolttá vált újabb kiadása.

A szerző a KRE BTK Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék docense.

Esszék a vallásról

Szerző: Mezei Balázs

Attraktor Kiadó Kft., 2014

A szerző Vallásbölcselet című kétkötetes műve korábban jelent meg kiadónknál – mostani esszékötete az ezredforduló vallási viszonyait, azon belül is hazánk helyzetét elemzi vallásfilozófia szempontból.

Szerkesztette: Pócs Éva

Balassi Kiadó, 2008

A sorozat hatodik kötetében több vallás  teológusai, folkloristák és antropológusok,  irodalmárok, művészettörténészek, valamint pszichiáterek mutatják be többféle nézőpontból  az ókori, középkori és modern Európa népi démonvilágát, a keresztény és zsidó vallás szentjeit, angyalait és ördögeit, a Biblia, majd a hellénizmus kori zsidóság demonológiájától a keresztény ördögűzésen át a legújabb vallási mozgalmakig  és a modern magyar irodalomig, pszichoanalitikus gyógymódokig. A szakrális kommunikáció fejezeteiben a varázslók, orvosok és angyali, ördögi segítőik, valamint a szent emberek, szerzetesek  és csodarabbik éppúgy helyet kapnak, mint  a kommunikáció a transzcendens világgal:  a látomások, „túlvilági utazások”, inkubáció magyar és baszkföldi közösségekben, ókori, középkori és modern kegyhelyeken, vagy a magyar irodalomban. A démonok és szentek képi és szövegvilága  a folklórbeli, irodalmi és képzőművészeti vonatkozású fejezetekben jelenik meg. A könyvet gazdag illusztrációs anyag teszi teljessé. 

Szerkesztette: Carol Rittner, Stephen D. Smith, Irena Steinfeldt

Balassi Kiadó, 2009

„A holokauszt és a kereszténység – látszólag nehezen összekapcsolható fogalmak. Hiszen mi is állhatna távolabb a jóérzésű keresztény emberek elveitől, erkölcseitől és szándékaitól, mint az, hogy vallásukat a gyűlölet egyik leggyalázatosabb történelmi megnyilvánulásával hozzák összefüggésbe? Igaz, de mégis – könyvünk pontosan ezt teszi. A náci korszak (1933–1945) és a holokauszt – a Soá – idején sok keresztény felemelte szavát a zsidók üldözése ellen, sokan együttműködtek az üldözőkkel, és sokan csendben voltak: nem szóltak »se mellette, se ellene«, ahogy Elie Wiesel, maga is a holokauszt túlélője, fogalmazott. Valójában legkevesebben azok a keresztények voltak, akik életük kockáztatásával igyekeztek menteni a zsidókat. Mindaz, amit a keresztények tettek, illetve elmulasztottak megtenni a vészkorszak alatt, még a 21. században is kísérti a keresztény világot. Ezért is állítottuk össze ezt a könyvet.” (A kötet bevezetőjéből)

Szerző: Julius Morel

Utószó: Mártonffy Marcell

Fordította: Mente Éva

Balassi Kiadó, 2007

„Könyvem szándékos provokáció, tudatos kihívás: célja, hogy az olvasót az óvatos körültekintést és alkalmazkodóképességet igénylő, kompromisszumokkal teli mindennapokból való kitekintésre, alapos reflexióra és átgondolt döntéshozatalra serkentse. Hogy a felsorolt tények, adatok és azok elemzése alapján igazolja a radikális egyházi reformok szükségességét, valamint utat nyisson a helyes döntések és a helyes cselekvési koncepció számára. A remény jegyében figyelmeztet: a jövő nem vár!” – így foglalja össze a nemzetközileg elismert vallásszociológus szerző könyve célkitűzését.