Újkor

Szerző: Sz. Bíró Zoltán

Osiris Kiadó, 2017

Oroszország a XVII. század végén még Európa perifériájának számított. I. Péter uralkodása előtt nem akadt egyetlen olyan európai állam sem, amely komolyan mérlegelte volna annak lehetőségét, hogy Moszkóviával szövetséget kössön. A cárok országa ugyan itt volt Európában, ám a szomszédain kívül alig vettek róla tudomást. Vagy, ha mégis, akkor Oroszországban leginkább csak az elrettentő példát láttak. Még Jean Bodin is, aki a XVI. század végen kiadott, államról értekező könyvében a moszkvai fejedelmet - a török szultán mellett - Európa egyetlen olyan uralkodójának tartotta, aki országában nemcsak az ott elő embereknek, hanem javaiknak is kizárólagos ura, és ,,akinek az alattvalóit holopnak, azaz rabszolgának hívjak".

Szerző: Ferwagner Péter Ákos

JATE Press, 2013

Szerző: Raáb Renáta

Gondolat Kiadó, 2014

A schleswigi probléma – ellentétben a magyar és osztrák történeti felfogással – a németkérdés alfája és ómegája volt, amelyben kivétel nélkül az összes európai nagyhatalom részt vett. Ezért a schleswigi kérdés és a hercegség birtoklása miatt kirobbant háború mint európai ügy és vele összefüggésben a Dán Monarchia külpolitikája önmagában is figyelmet érdemel. Az első részben a szerző a Dán Monarchián belül kialakult schleswigi kérdés alapproblémáját vázolja fel, a másodikban kerül sor a magyar–dán összefüggések vizsgálatára, a harmadik pedig már a Németországban felülkerekedő Ausztria visszarendezési tevékenységét mutatja be. Kelet-Közép-Európa, Skandinávia, az európai diplomáciatörténet és Schleswig-Holstein tartomány történetének összekapcsolása adja meg a téma érdekességét és egyben szépségét.

Szerkesztette: Semsey Viktória

L’Harmattan Kiadó, 2013

Latin-Amerika sokarcú, bonyolult etnikai összetételében sajátos múltat hordozó térség. A XVIII–XIX. század fordulójára történetének döntő jelentőségű szakaszához érkezik a gyarmati rendszer felszámolásával, amelyet már a korabeli nyugati világ sajtója is nagy érdeklődéssel kísér. A XVIII. század utolsó harmadában kezdenek kirajzolódni az új államhatárok, majd látjuk, amint a függetlenségi harcok és a brazil békés átmenet, az alkirályságokat, főkapitányságokat, audienciákat független köztársaságokká, Brazília esetében császársággá alakítják át.

Szerző: Keegan, John

Akadémiai Kiadó, 2012

Az amerikai polgárháború az egyik leghosszabb és legvéresebb az újabb kor háborúi közül. Ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is. Az Egyesült Államok számtalan háborúja közül ez az, amelyik valóban érdekli az amerikaiakat, ha másért nem, azért, mert máig ebben esett el a legtöbb amerikai. A Dél népe elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást. Bár a küzdelem a rabszolgaság miatt tört ki, a két országrész szembefordulásának mélyén máig érzékelhető életformabeli különbségek húzódtak meg. Művészek sokaságát ihlette meg, a történészeket azonban még ma is zavarba ejti. Története csak a napóleoni vagy a világháborúkhoz mérhetően bonyolult és ellentmondásos.

Az első modern - vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott - háború történetéről írott könyvében John Keegan, a kiváló brit hadtörténész megfejti e háború földrajzi és vezetési viszonyainak, valamint hadászatának logikáját, és eligazít bennünket a konfliktus csataterein. Keegan ezzel a közérthető nyelven megírt munkájával teszi fel a koronát életművére, amelybe a hadtörténet több klasszikus művének megalkotásán túl beletartozik a NATO leginkább történelemtudatos tisztikarának, a Brit Hadsereg tisztjeinek az oktatása és nevelése is. Magával ragadó munkája a téma alapvető könyve.

Szerző: Ilber Ortayli

Attraktor Kiadó Kft., 2004

Boldogan adtam beleegyezésemet, amikor kedves szaktársamtól, Tasnádi Edittől arról értesültem, hogy meg akarják jelentetni Az Oszmán Birodalom leghosszabb évszázada című munkámat, hiszen egy szerzőt nem érhet nagyobb öröm és megtiszteltetés annál, mint hogy egy olyan nép nyelvén szólalhat meg, amely - akárha nemzeti sport volna – a legmagasabb szinten műveli a történettudományt. A magyarok és a törökök egymásba kapcsolódó történelme a messzi múltba és remélhetőleg a távoli jövőbe nyúlik. Szoros kapcsolataink 1686 után is folytatódtak. Az 1849-ben török földre menekülő magyarok fontos szerepet játszottak az ország modernizációjában, s még a magyar emigránsok gyermekeinek is jelentős szerepük volt 19. századi kulturális életünkben. A török történelem- és nyelvtudomány is sokat köszönhet a magyar tudósoknak, akiknek hála, új szemléletmód honosodott meg ezeken a

tudományterületeken.

(a Szerző előszavából)

1789-1914 Európa és az Európán kívüli országok

Szerkesztette: Vadász Sándor

Osiris Kiadó, 2011

A 19. századi egyetemes történeti szintézis egy kötetben kínálja Európa és az Európán kívüli országok történetét. A francia forradalomtól az első világháború kitöréséig követi nyomon és elemzi a nemzetközi eseményeket, valamint az egyes országok belső, nemzeti fejlődését. Napóleon birodalmi kísérlete után a 19. század első felében ismét helyreállt a nagyhatalmi ötös fogat és megkezdődött az európai diplomácia globalizálódása. A század második felében nemzeti átrendeződés következett. A német egyesítést (1871) követő kihívásra Franciaország két évtized múlva hármas koalícióval válaszolt, s mindkét oldalon tartós szövetségi blokkok jöttek létre. A századforduló imperialista rendszerében a korabeli politikai elit elégtelen felkészültsége háborúba sodorta a világot, s megkezdődött Európa hanyatlása. A kötet egyaránt használható egyetemi és főiskolai tankönyvként, s tudományos kézikönyvként. Hasznos segítséget jelenthet továbbá a tanári továbbképzésben, valamint a történelem iránt érdeklődő igényesebb olvasóközönség számára.

Szerző: Boros Zsuzsanna

L’Harmattan Kiadó, 2011

Az 1789-es forradalomtól napjainkig mintegy 14 politikai rendszert és 16 alkotmányt "fogyasztottak el" a franciák. Ezek között találhatunk autoriter, bonapartista monarchiákat, parlamentáris és elnöki köztársaságokat. Még a II. világháborús vereségből született félig szabad vichyi Franciaország is „rendszert váltott”.

Lehet, hogy szinte napjainkig tartott a francia forradalom? Miért került sor ennyi rendszerváltozásra? A könyvek lapjain, a barikádokon, a parlamentben és az egymással vitázó alkotmányok szövegeiben a „két Franciaország” között zajló rendszerváltó folyamatok sajátos tradíciót, forradalmi „koreográfiát” és legitim politikai kultúrát teremtettek.

Szerző: Búr Gábor

L’Harmattan Kiadó, 2010

Dél-Afrika történelmének ismerői számára meglepetésként szolgálhat a könyv címe alatt szereplő 1906-os, 1907-es évszám, hiszen a 20. század egyik legellenszenvesebb ideológiája, az apartheid a második világháború utáni fél évszázad jelensége, s magát az apartheid szót is csak évtizedekkel a könyv által taglalt események után alkották meg. Ahhoz is hozzászoktunk, hogy a helyi önkormányzatoknak kevés jelentőséget tulajdonítsunk, a központi akarat, jelen esetben a Londonban székelő brit birodalmi kormányzat törekvései, akarata mindig is sokkal nagyobb figyelmet kapott, mint az egyes gyarmatok (fehér) lakosságát képviselő szerveké.

Közép- és Kelet-Európa a hosszú 19. században

Szerző: Berend T. Iván

História – MTA Történettudományi Intézete, 2003

A 19. század döntő periódus az újkori közép- és kelet-európai történelemben. Ez a korszak rejti a terület viharos 20. századi történelme és a jelenkori változások jobb megértésének kulcsát. Ahogy azt kiváló kollégáim is állítják: „A legtöbb, amit a történészek tehetnek, hogy kapcsolatot létesítenek a múlttal, és ezáltal rávilágítanak a jelen problémáira és a jövő alternatíváira.” A jelen volt az, ami engem is ösztönzött, amint a régió nemzeteinek karavánja ismét mozgásba lendült. Közép- és Kelet-Európa népei – mint már oly sokszor a jelenkori történelem során – drámai átalakulások időszakába csöppentek. Ideáik és a követendő minta ismét Nyugaton keresendő, akárcsak a 19. században – a történelmi párhuzam világosan felismerhető.

Részlet a kötet Előszavából

Szerző: Beniger, James R.

Gondolat Kiadó, 2005

Az információs társadalom korai klasszikusainak (McLuhan, Innis stb.) kutatási területére robbant be 1986-ban James Beniger azóta számtalan nyelvre lefordított, díjesővel fogadott klasszikus monográfiája. Ennek tárgya - szűken - a 19. század második fele, témája az ipari forradalom közlekedési és információs-kommunikációs szegmense, elmélete pedig egy olyan leírás, amely az egész világtörténeti folyamatot a társadalom irányításának (kontrolljának) kríziseivel és az azokat megoldó kontrollforradalmak egymást követő ciklusaival magyarázza.

Szerző: Lugosi Győző

L’Harmattan Kiadó, 2007

A kötet a sajátságosan afroázsiai – az Indiai-óceán menti kultúrák nagyjából egy évezredes érintkezésének eredményeként kiformálódott – madagaszkári társadalom prekoloniális (17–19. századi) történelmét kíséri nyomon. Az elemzés középpontjában a 12–15. század folyamán több hullámban a szigetre érkezett „új jövevények” politikai-hatalmi „elhivatottsága”, illetve az ennek hatására kibontakozott tradicionális monarchikus államszerveződés kérdésköre áll. A szerző bemutatja, milyen belső (gazdasági-társadalmi és ideológiai) feltételek, illetve az európai jelenléttel kapcsolatos külső hatások tették lehetővé, hogy e (kis)királyságok egyike, a madagaszkári Felföld közepén létrejött Imerina a 18. század végén és a 19. század első felében szilárd politikai-területi egységbe szervezze az addig széttagolt, egymással versengő-háborúzó (bár nyelvi-kulturális értelemben alapvetően egységes) malgas népcsoportok többségét. Az elemzés elméleti keretéül a Polányi Károly-féle gazdaság- és társadalomszemlélet, illetve a marxista (indíttatású) politikai gazdaságtan, gazdaság- és szociálantropológia fogalomrendszere szolgál.

Szerző: Bóka Éva

Dialóg Campus, 2011

A könyv a demokratikus jogállam-szervezési, a föderációelméleti, a nemzetközi jogi, az emberi jogi és az önrendelkezési jogi gondolkodás fejlődését mutatja be a 19. század második felében és a 20. század első felében Közép-Európában Adolf Fischhof, Kossuth Lajos, Frantisek Palacky, Eötvös József, Friedrich Naumann, Karl Renner, Jászi Oszkár, Tomás Garrigue Masaryk, Auer Pál, Hantos Elemér, Richard Nicolaus Coudenhove-Kalergi és Milan Hodza jogállam-szervezési, nemzetközi jogi és emberi jogi gondolatai alapján, kiemelve, hogy a többszintű kormányzás elvén nyugvó multikulturális föderalista államszervezés teoretikus megfogalmazásában e gondolkodók élenjártak.

Szerző: Németh István

L’Harmattan Kiadó, 2009

A német császárságot 1871. január 18-án, a győztes németfrancia háborút követően a versailles-i palota tükörgalériájában kiáltották ki. A porosz Hohenzollern-dinasztia vezetésével, kisnémet bázison először alakult meg a németek nemzeti állama. A császárság bel-és külpolitikai fejlődésére 1890-ig első kancellárja, Otto von Bismarck személyisége nyomta rá bélyegét. A Német Birodalom a 19. század utolsó évtizedeiben jól fejlett ipari állammá vált.

1888-tól, II. Vilmos császár uralkodása alatt az államférfiúi önuralom és az okos mértékletesség régi erényei helyére lépő új szellem már nem megőrizni akart, hanem mindenáron előre haladni, s ez rendkívül kockázatos politikai lépésekben mutatkozott meg. A világhatalmi pozíció megszerzésére való törekvés, a német fegyverkezési program azonban végül a bismarcki szövetségi rendszer felbomlásához és Németország külpolitikai elszigeteltségéhez vezetett, s ez nagyban hozzájárult az első világháború kirobbanásához. Az alkotmányos monarchia 1918. november 9-én II. Vilmos lemondásával és Hollandiába távozásával ért véget.

Szerző: Németh István

L’Harmattan Kiadó, 2009

1815–1945 között a német és osztrák-magyar Közép-Európa-politika változó történelmi funkciót szolgált: biztonságpolitikai alternatívát a Kelettel, vagyis Oroszországgal szemben. A Közép-Európa gondolat összefonódott a nagy-német eszmeiséggel is, amely a vámegységet, a szabad kereskedelmet és az össznémet vasúthálózat kiépítését szorgalmazta. Jelentette Anglia békés gazdasági versenyben való legyőzését, az európai béke konszolidálását, majd egy közép-európai föderációt Bismarck kis-német megoldásával, illetve az Egyesült Államok és Oroszország túlsúlyával szemben. Számításaik szerint a Közép-Európával megerősödött Németország pedig negyedik világhatalommá válhat Nagy-Britanniához, Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan.

Szerző: Ress Imre

L’Harmattan Kiadó, 2004

A tanulmánykötet a szerb és horvát nemzeti mozgalom adottságainak, célrendszerének alakulását, a Habsburg-monarchiával kapcsolatos elképzeléseinek formálódását, a nemzetállami törekvések megjelenését, és azok magyar fogadtatását követi végig az 1848-as forradalomtól az 1880-as évek közepéig. A délszláv nacionalizmusok integratív és exkluzív vonásainak elemzése mellett bemutatja a korszak meghatározó szellemi áramlatának, a liberalizmus recepciójának jellegzetességeit, a nemzeti léthelyzetből fakadó torzulásait és hatását a délszlávközi és szomszédsági kapcsolatokra. A harmadik tematikai egységet alkotó tanulmányok a 19. század legjelentősebb délszláv-szakértőjének számító magyar politikus, Kállay Béni nézetrendszerét, boszniai tevékenységét és a muzulmánok nemzeti önazonosságának kérdéseit tárgyalják.

Szerző: Semsey Viktória

L’Harmattan Kiadó, 2005

A spanyol polgári átalakulás monografikus feldolgozása a hazai közönség előtt ismeretlen. A szerző több éves kutatómunkája és szakirodalmi tanulmányai segítségével mutatja be Spanyolország 19. századi katonai felkelésekből kibontakozó forradalmait. Megismeri az olvasó a dél-amerikai gyarmatbirodalom megszűnésének következményeit, a spanyol "francia-barátok" reformjait, az abszolutista VII. Ferdinánd és a mérsékelt II. Izabella szerepét, a történelmi kiváltságok területi rendszerének jelenségét, a spanyol-portugál egyesítés, az "ibér unió" nagyhatalmi megoldást kereső elképzelését. A 19. századi spanyol polgári átalakulás európai viszonylatban egy érdekes, nemzeti sajátosságokkal gazdag megoldást képvisel. A monográfia kronologikus rendben, a jelentős nemzetközi összefüggésekre rámutatva veszi sorra az alkotmányos monarchia megszületésének és megszilárdulásának legfontosabb eseményeit 1808 és 1868 között.