Szociológia

Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája

Szerző: Krekó Péter

Athenaeum Kiadó, 2018

Milyen társadalmi reflexek hívják életre, és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Mi a különbség az álhír és a dezinformáció között? Hogyan alakítja át a valósághoz való viszonyunkat az ún. "igazságon túli" politikai kommunikációs gyakorlat? Lehet társadalmi szinten védekezni az agymosás ellen? Milyen jelekről ismerhetjük fel, hogy éppen egy politikai irányítású médiagépezet hatása alatt állunk?

Magyarországon eddig nem jelent meg az összeesküvés-elméletek témakörét tudományos igényességgel megközelítő kötet - annak ellenére sem, hogy a téma a publicisztikában és a közbeszédben a korábbinál nagyobb figyelmet kapott, továbbá a társadalomtudományokban jelentős tudás halmozódott fel a témában az elmúlt években. Krekó Péter munkája hiánypótló, alapos feldolgozása a témának. A könyv, építve a szerző az elmúlt öt évben végzett tudományos kutatásaira és a doktori disszertációjára, tudományos ismeretterjesztő stílusban mutatja be az összeesküvés-elméletek szociálpszichológiai működésmódját.

Az urbánus életformák változásai

Szerző: Eberhard Straub

Typotex Kiadó, 2018

A város mindenkié. Ettől a régi európai ígérettől mostanra a legtöbb városlakót félelem tölti el. A neves német publicista, Eberhard Straub az európai nagyvárosok közel háromezer éves evolúcióját írja meg, mely során egyes metropoliszok elszunnyadtak, mások megnyílva életre keltek: a Földközi-térség divatját exportáló Athén, a keresztényként kétszeresen örök Róma, a kifinomult ízlést diktáló középkori Madrid vagy a német székhelyek művelt fejedelmeikkel és úrhatnám kereskedőikkel.

A könyv a nagyvárosi polgárság szabad életvitelének himnusza és egyben kaján elsiratása a „rossz közérzet” korában. Straub annak a városi kultúrának a szerelmese, melyet a biztonság mindenek fölé helyezése kihalással fenyeget. Valaha a piszkos, nyüzsgő utcák jelentették a nyilvánosság, a demokrácia és a szabadság színterét, ám mára a fényesre fürdetett vagy a forgalomnak átengedett aszfaltot fokozatosan feladjuk a távoli kertvárosokért és az átláthatatlan irodaházakért.

Szerkesztette: Bozóki András, Füzér Katalin

L’Harmattan Kiadó, 2018

A magyar szociológia utóbbi ötven évének egyik meghatározó és nemzetközileg legismertebb alakja Szelényi Iván. Ahhoz a szociológus-nemzedékhez tartozik, amelyet a társadalmi tények feltárásán és a belőlük levont összefüggések keresésén túl az elméletalkotás igénye vezet. Nem ragad le a szigorú empirikus megközelítésnél, hanem arra törekszik, hogy állításait legalább középszintű elméleti keretben fogalmazza meg. Mindezt innovatív és provokatív módon. A közhiedelemmel ellentétben a tények ugyanis nem beszélnek önmagukért, azokat kontextusba helyezve kell értelmezni, majd – ha lehet – a kontextusból kiemelve a szociológiai elméletalkotás részévé tenni.

Szerző: Kovai Cecília

L’Harmattan Kiadó, 2018

A könyv egy magyarországi falu cigány közösségének mindennapjain keresztül mutatja be a cigány–magyar megkülönböztetés működését.

Hogyan fonódik össze etnikai hovatartozás és osztályhelyzet? Milyen hatással van ez a helyiek identitására, rokonsági viszonyaikra és nemi szerepeikre? Milyen stratégiákat választanak hétköznapjaikban a könyv szereplői? És hogyan hatnak életükre a szélesebb társadalmi folyamatok, mint például az oktatási rendszer és a munkaerőpiac változásai?

A kötet „cigány” perspektívából tárja fel az etnikai megkülönböztetés működését, de nem marad egyoldalú, mert ugyanolyan érzékenységgel mutatja be a „magyar” nézőpontot is. Amellett, hogy a könyv izgalmas és magával ragadó olvasmány, hozzájárul egy jellegzetesen közép-kelet-európai kisebbségi helyzet, a cigányság társadalomtudományi értelmezéséhez.

Szerző: Helen Rose Ebaugh

L’Harmattan Kiadó, 2018

Él az Egyesült Államokban egy példás életű, Béke-díjjal kitüntetett török vallástanító, akit hazájának államelnöke minden baj okozójának akar feltüntetni. Fethullah Gülen a neve.  Tanításának hívei szerte a világon iskolákat, kórházakat, jótékonysági intézményeket alapítanak, a békés iszlám jegyében.  Elmélete terjed a mérsékelt iszlám hívei körében, akik nem hódítani, hanem egymás hitének tiszteletében, békésen egymás mellett élni szeretnének a más hitű és kultúrájú embertársaik közösségében. A könyvet egy tudós szociológus professzor írta egzakt vizsgálatok alapján. A könyv előítéleteket és legendákat oszlat el. Megismerteti az Olvasót – a Gülen tanítása nyomán – egy civil szervezetként működő mozgalom híveinek sokoldalú tevékenységével. – Prof. Dr. Szigeti Jenő

Szerző: Gervai András

L’Harmattan Kiadó, 2018

Gervai András az 1947 és 2000 közötti időszakot helyezi nagyító alá: különböző folyamatokat, alkotói pályákat, filmeket vizsgál dramaturgiai, társadalomtörténeti, szociológiai és szociálpszichológiai szempontból. Tanulmányaiban a filmesek és a hatalom közötti konfliktusokat, a filmkészítés társadalmi, politikai meghatározottságait elemzi, és azt, hogy az ideológia hogyan tükröződött a filmek tartalmában, üzenetében.  Olvashatunk a Rákosi- és Kádár rendszer film-, és cenzúratörténetéről, a filmátvételi politikáról, Bessenyei Ferenc, Kállai Ferenc, Sinkovits Imre filmes pályafutásáról, és arról, hogy a magyar játékfilmek mit mutattak meg a magyar zsidóság életéből. A szerző foglalkozik a rendszerváltás utáni magyar film helyzetével is: a filmfinanszírozás és a filmtámogatás problémáival. Szociográfiája több mint egy évtizeden keresztül követi nyomon a filmgyárak (a Mafilm és pasaréti, illetve Könyves Kálmán körúti stúdiói) leépülésének folyamatát, fontos állomásait.

Szerző: Csepeli György, Örkény Antal

ELTE TÁTK, 2017

Nehezen képzelhető el aktuálisabb könyv annál, amelyet az ELTE két jól ismert professzora, Csepeli György és Örkény Antal írtak. A szerzőpáros több évtizedes kutatási tapasztalatok és friss eredmények alapján a világban napjainkban zajló migrációs folyamatok megértéséhez nyújt fogódzót. A jelenségek megértéséhez kiindulópontként a nemzetek felemelkedésének politikai elképzelése szolgál, amelynek Nyugat-Európában a 18-19. század fordulóján kialakult mintáit a globalizáció a Föld minden pontján meghonosította. A nemzetté válás hajdan egységesedést ígért, de az elképzelt ideális egységet mindenütt megtörte a tényleges sokféleség. A kisebbségek kísérteteitől a modern nemzetállamok azóta sem tudtak megszabadulni. A szerzők egy földrajzi értelemben vett, egész Európát átfogó tipológiát mutatnak be, amely a múlt továbbélését tanúsítja.

Szerzők: Horák Magda, Pruzsinszky Sándor

Szerkesztette: Róbert Zsófia

Oriold és Társai Kiadó, 2017

Hogy mégis a férfiak jelölik ki a nők helyét a társadalomban, ők hozzák meg a döntéseket figyelmen kívül hagyva a nők önrendelkezéshez való jogát (ignorálva a nők saját életükkel kapcsolatos döntéseinek a jogosultságát, pl. terhesség, abortusz stb.) a XXI. században is? Annak okát sok mindenben kereshetjük. Egyebek között a hipokrita politikusokban, akik pl. az emberi életet (kivéve a „másfajtákat”), mint értéket deklarálják (abortusz törvény) jóllehet, a magzat jövője már épp úgy nem érdekli őket, mint a Föld túlnépesedése, vagy az ökológiai krízis hatása az emberre.

Horák Magda

Szerző: L. Ritók Nóra

Tea Kiadó, 2017

Gyermekek tízezrei élnek ma Magyarországon a 21. századi Európához méltatlan nyomorúságban. Éhesen, gyógyszer nélkül, teljes és végleges kilátástalanságban. L. Ritók Nóra megmutatja ennek a legtöbbünk számára láthatatlan világnak a kegyetlen mindennapjait. Rávilágít, hogy az oktatási rendszer miért képtelen a sorsukra hatással lenni, és miért tehetetlen a szociális ellátórendszer a mélyszegénységgel szemben. Személyes hangvételű, megrázó írásaiban nem hallgatja el saját kudarcait és vívódásait sem, melyeket az általa létrehozott, a gyerekeket és környezetüket sikeresen segítő civil szervezet és művészeti iskola működtetésekor nap mint nap átél.

Szerző: Engler Ágnes

Gondolat Kiadó, 2017

A párkapcsolat, gyermekvállalás, gyermeknevelés témájával kapcsolatos könyveket mindig aktuálisnak tekinthetjük, hiszen a generációk örök körforgásában az egyik biztosnak vélt tényező a család. Biztonsága változásaiban is állandósulni látszik, mivel számos társadalmi és gazdasági átalakulás mentén maga is formálódva örökíti át az életet. A tudományos értelmezések vonulatában a családban felhalmozott és onnan kiáramló erőforrások állnak, ritkábban tekintenek a családra önmagára erőforrásként. Ez utóbbi megközelítésben a családi kapcsolatok és az azokban bekövetkezett interakciók jelenthetnek erőforrást vagy erőforrás-megvonást. A kimenetel szoros összefüggésben áll a család tagjainak szubjektív állapotával és a családnak mint kollektívának a jóllétével.

Progress könyvek

Szerző: Andor László

Noran Libro, 2017

Az elmúlt harminc éven végigvonul a jóléti állam válságáról, végéről, reformjáról, megmenthetőségéről szóló vita. A legutóbbi évtized pénzügyi és gazdasági válsága nyomán ez a vita újabb fejezettel bővült, amely a korábban kialakult szociális modellek megrendüléséről szól. Azt a hitet, miszerint az EU segít konszolidálni a korábban kialakult jóléti kapitalizmust, az elmúlt egy-két évtized tapasztalatai megingatták. Ebben a bizalomvesztésben négy „megatrend” játszik fő szerepet: a neoliberális globalizáció, a félkész európai valutaunió, a digitális-automatizációs forradalom, valamint az EU keleti bővítése. A kötet a gazdasági válságok, valamint a politikai integráció és a társadalmi kohézió meggyengülése közötti összefüggéseket tárja fel, a válságból való kilábalás stratégiáival együtt. A szerző úgy látja: Magyarország 2010-től fogva elkanyarodott az európai főáramtól – nemcsak közjogi értelemben és a kormányzati kultúra tekintetében, hanem a szociálpolitikában is. Éppen akkor fordult el a jóléti állam kiépítésétől, amikor az EU a szociális dimenzió megerősítését hirdette meg.

Szexmunka-sztorik

Szerző: Papp Réka Kinga

Kossuth Kiadó, 2017

Lulu eredetileg revütáncos volt. A tűsarkú cipőjét többféleképpen is hasznosítja. Csili igazi díva. Sporttáskányi dildóval megy a közértbe és webkamera előtt pózol. Mari simán beszól a rendőröknek. Jobban szereti a Trabantosokat, mint a BMW-seket. Angelika nem szidja a politikusokat. A vendégei között is akadnak ilyenek. Dávid tizenhat éves volt, amikor bezárták egy angliai pincébe és szexre kényszerítették. Kitti egyetemre jár, és emellett elegáns szállodákban külföldiekkel randevúzik pénzért.

Nem azon csodálkoznak, hogy szexelni akarnak velük.

Progress könyvek

Szerző: Radó Péter

Noran Libro Kiadó, 2017

A tanulási környezeteknek, tágabb értelemben a tanulási ökoszisztémának már ma is számos olyan eleme van, mely kívül rekedt az iskolán: az online tanulás, a nem-formális és informális tanulás, vagy bizonyos egyéni fejlesztést szolgáló szolgáltatások. A tanulási környezetek várható gazdagodása azt a kockázatot rejti magában, hogy az iskolák a jelenleginél is jobban kiszorulnak a fiatalok tanulásából. Az iskola már elvesztette monopol helyzetét a tanulásban, és valószínűleg többé nem is fogja azt visszanyerni. Egyelőre tehát egy lassú „iskolátlanítás” szcenárió érvényesül. Ennek azonban nem kell feltétlenül így történnie. Ez a könyv egy rövid jövőutazás: áttekinti a tanulásról szóló tudásunk gyarapodását, a tanulási célok újraértelmeződését, az egyéni tanulási környezetek kulcselemeit, a tanulási ökoszisztémák fejlődését, az iskolák funkcióváltását, s végül az iskolarendszerek kormányzásának várható fejlődését.

Szerkesztette: Hajnáczky Tamás, Szále László

Gondolat Kiadó, 2017

Milyen társadalom az, amely eltűri, hogy a megszülető gyerekek harmada kívül rekedjen az összetartozó társadalmon?

Ferge Zsuzsa

Lehet, hogy a cél nem szentesíti az eszközt, de akkor biztosan szentesíti, ha tanulásra késztet.

Pásztor Béla

Milliókat adnak a vállalkozónak, hogy adjon munkát azoknak, akik nem tudnak vállalkozni. De a gazdagabb ember éppen úgy föléli a költségvetési milliókat, ahogy a szegény ember gyereke megeszi az ingyen ebédet, aztán újra megéhezik.

Tanács István

Szerző: Papolczy Balázs

L'Harmattan Könyvkiadó, 2017

A társadalomtudományok sok nézőpontból összeszedett tényanyagával és az ezekből levonható következtetésekkel a tudomány művelői óvatosan bánnak. Az egyes szakterületek moguljai - érthető okokból - tartózkodnak a jövőre vonatkozó megállapításoktól, és inkább a megtörtént események magyarázatára koncentrálnak. Természetesen vannak demográfiai előrejelzések, léteznek a környezetünket meghatározó folyamatokra vonatkozó kutatások, de a fellelhető adatokból az egyes társadalmak jövőjét megalapozottan leíró esetleges forgatókönyvek a legritkább esetben kerülnek nyilvánosságra.

Szerző: Böröcz József

L'Harmattan Kiadó, 2017

A tanulmánykötet Böröcz munkásságának kronologikus keresztmetszetét adja, benne számos olyan tanulmánnyal, mely magyar nyelven még nem jelent meg. A kötet egyetlen helyen, kényelmesen elérhető formában közli a szerző munkásságának a magyar olvasó számára legrelevánsabb részét.

A világrendszer-elméleten belül Böröcz a magyar történeti szociológia, különösképpen Polányi Károly - és tágabban a magyarországi modern szellemi hagyomány legnagyobbjai, Bartók, Ady vagy Jancsó Miklós - által ihletett, sajátosan közép-európai megközelítésmódot képviseli.

Szerző: Lukács Gergely Sándor

Gondolat Kiadó, 2017

1893 óta a mai Magyarország területén a romák száma 65 ezerről 750900 ezerre nőtt, 2050-re pedig várhatóan 1,52 millióan lesznek, miközben a nem roma lakosság 5,56 millióra csökken. 2013-ban a romáknak mindössze 27 százaléka, míg a nem romák 60 százaléka volt foglalkoztatott, a tartós munkanélküliségi ráta terén a romák helyzete ötször rosszabb, mint az azonos korú nem romáké.

Lukács Gergely Sándor a kötetben vázolt foglalkoztatási stratégiát a romák barátjaként fogalmazta meg. Könyve nem a sirámok és óhajok gyűjteménye, hanem konkrét foglalkoztatási lehetőségek bemutatása.

Szerző: Fromann Richárd

Typotex Kiadó, 2017

A Huizinga által megálmodott homo ludens korszaka ma a gamifikációban valósul meg: „A könyv főhőse a Játékos Ember, akit a szerző az online világban vizsgál, bemutatva a sokszereplős játékok köré szerveződő közösségeket, melyek átlépik a földi országok határait” – írja Csepeli György.

Szerző: Ferge Zsuzsa

Osiris Kiadó, 2017

A könyv egy értékalapú társadalompolitika keretében világítja meg a szociálpolitika konkrét céljait, elveit és magyar gyakorlatának részleteit. A szociálpolitika céljai között szerepel a piac korlátozása vagy korrigálása a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a gyerekek esélyeinek közelítése, a szükségletek jobb kielégítése érdekében. A cél tehát nemcsak a szegénység enyhítése, hanem mindenki biztonságának erősítése, a kirekesztés gyengítése, a jövő feltételeinek javítása a jövőbe történő beruházásokkal, jobb foglalkoztatással, egészségüggyel és oktatással. A könyv ebben a keretben vizsgál három összefüggő kérdést: milyen célokat követtek az egyes ciklusok kormányainak szociálpolitikai beavatkozásai; összefüggő folyamat-e a 25 év; végül mennyire voltak sikeresek ezek a beavatkozások. A válaszok nem derűsek.

A pökhendiség története

Szerző: Ari Turunen

Typotex Kiadó, 2017

„Gratulálok! Minden valószínűség szerint ez a legjobb könyv, amelyet valaha a kezébe vett!”

Úgy ám: mi, emberek mindig is igen nagyra tartottuk magunkat.

Elvégre ki járt rajtunk kívül a Holdon? Ki térképezte még fel a saját génállományát? Igazán megérdemeljük a tiszteletet!

Vagy mégsem?

Hiszen mintha mamutvadász őseink szokásain olyan sokat nem finomítottunk volna…

Háborúk, gazdasági válságok, gyűlölet és bukások végtelen sora…

Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Nagykarácsony, Sukoró és Tiszafüred esettanulmányaival

Szerző: Tamáska Máté

Martin Opitz Kiadó, 2011

A települési tér nem is tehet mást, mint emlékeztet, hiszen szerkezete generációk sokaságának a műve. Benne a múlt úgy tárul fel, mint a földtörténet a geológiai rétegekben. Az emberi környezetre azonban fokozottan igaz, hogy egymás mellé sorol régről itt maradt emlékeket és frissen lerakódott rétegeket. A vidéki utcákban látszólag minden rend nélküli szövetet alkotnak a kicsiny szőlőkunyhók és a lepényszerű amerikai otthonok, a sátortetős kockaházak és a parasztportából lett nádfedeles nyaralók. A kontrasztoknak azonban megvan a maga történeti magyarázata, sőt mi több, szociológiai törvényszerűsége is.

A szegénység elleni küzdelem teljes újragondolása

Szerzők: Abhijit V. Banerjee–Esther Duflo

Balassi Kiadó, 2016

A szegénységgel szinte egyidős az a jelenség, hogy a szegényeket igyekszünk klisékkel jellemezni. A szegények, a társadalmi elméletekben éppúgy, mint az irodalomban, felváltva tűnnek lustának vagy vállalkozó szelleműnek, nagylelkűnek vagy lopósnak, mérgesnek vagy tétlennek, gyámolatlannak vagy önállónak. Nem csoda, hogy a szegénység szakpolitikai kezelésében is leegyszerűsítések bukkannak föl: „Szabad piacokat a szegényeknek!”, „Érvényesítsük az emberi jogokat!”, „Először rendezzük a konfliktusokat!”, „Adjunk több pénzt a legszegényebbeknek!”, „A külső segély megöli a fejlődést!” stb. Ezek a gondolatok az igazság egy-egy fontos szeletére épülnek, de ritkán szólnak az átlagos szegény nőkről vagy férfiakról, a reményeikről, a kételyeikről, a korlátaikról és az ambícióikról, a hiedelmeikről és a tévedéseikről.

Szerző: Fényes Hajnalka

DUPress, 2016

A kötetben a 2012–2015 között megjelent tanulmányainkat mutatjuk be a felsőoktatási hallgatók önkéntes munkájáról. Napjainkban nem csökken az önkéntesség, hanem kitágul annak jelentése. Az önkéntesség új típusai jelennek meg, a tradicionális motivációk (a másokon való segítés) mellett a modern motivációk is fontossá válnak (pl. karrierépítés), illetve napjaink fiataljai új, rugalmasabb, kevésbé állandó szervezeti keretek között végeznek önkéntes tevékenységet. A kötetben levő tanulmányok elemzési módszere jórészt kvantitatív, bár második tanulmányunkban kvalitatív kutatási eredményeket is bemutatunk. A hét tanulmányból három angol nyelvű, és szintén három társszerzős (kollégákkal és tanítványokkal közösen írt cikk).

Ifjúságszociológiai tanulmányok

Szerkesztő: Balku Anett, Dusa Ágnes, Sőrés Anett

DUPress, 2011

Érdekes könyvet vehet a kezébe az Olvasó. Szerzői, szerkesztői egyetemi hallgatók. Fiatalok, a Debreceni Egyetem szociológia szakos hallgatói és a Szociológia Tanszék Ifjúságszociológiai Műhelyének tagjai. A kötetbe szerkesztett tanulmányok azonban sokkal tágabb problémaérzékenységet tükröznek, mint a saját korosztályra és a saját élethelyzetre való tudományos önreflexió, noha a témák zöme és a kötet szerkezete az egyetemista lét köré szerveződik. A kötet cikkeinek elméleti megalapozottsága és a cikkek alapjául szolgáló empirikus kutatások módszertani arzenálja messze meghaladja a szabvány egyetemi dolgozatok tinta ízű színvonalát. Fiatal kollégák tanulmányait olvashatjuk az okosan szerkesztett kötetben. Olyan tanulmányokat, melyeket minden ifjúságszociológiával foglalkozó egyetemistának, oktatónak és kutatónak érdemes elolvasnia.

Szerkesztette: Könczei György–Hernádi Ilona

L’Harmattan Kiadó, 2016

2016 nyarán Lancasterben egy nemzetközi fogyatékosságtudományi (Disability Studies) konferencián négyen is előadtak e kötet szerzői közül. Az angol illetőségű szekcióvezető egyszerűen földrengetőnek nevezte ott bemutatott eredményeinket.

Az előzmény: egy 2002-ben született összegző kötetben, A Taigetosztól az esélyegyenlőségig címűben (Kálmán Zsófia és Könczei György) jogi, történeti, kulturális, gazdasági és politikai, sőt, orvosi utat jártak be. Jelen tanulmánykötet arra vállalkozik, hogy felismerjen és bejárjon az esélyegyenlőségtől a Taigetoszig visszafelé vezető társadalmi utakat.

Szerkesztette: Hidas Zoltán

L’Harmattan Kiadó, 2016

Az Olvasó egy évek óta zajló előadássorozat szerkesztett anyagát tartja a kezében. Az előadásokon szociológusok vallanak pályájukról, a következő felkérés alapján:

„A sorozat címe, ars sociologica, két gondolatot sűrít magába: egyfelől a művészi mesterségként felfogott tudomány, másfelől – ars poetica gyanánt – a szociológiáról szóló vallomás gondolatát. Az előadót ennek jegyében arra kérjük, hogy adjon számot szociológusi művéről, pályájáról: milyen érdeklődés hajtotta, mit jelentett és jelent számára a szociológia.”

avagy a szlávok titkos története

Szerző: Ziemowit Szczerek

Typotex Kiadó, 2016

A Jön Mordor, és felfal minket hősei lengyel hátizsákos turisták, akik „hardkort” és kalandot keresve utaznak Keletre. Csavargásaik fő úti célja Ukrajna. Vonattal, zörgő busszal járják be a vidéket, sztorikat gyűjtenek, amelyeket aztán – kellően felturbózva – eladnak hasonló tartalmakra éhes honfitársaiknak. A lengyel szerző úgy tekinti Ukrajnát, mint a tudatalatti terepét a lengyelek – tudatosan nyugati – mentalitásában. Mindamellett azonban a könyv a lengyelekre jellemző és a mai Közép-Kelet-Európában kivételesnek mondható mobilitás és kíváncsiság apológiájaként is olvasható.

Szerkesztette: Tarrósy István, Glied Viktor, Vörös Zoltán

Publikon Kiadó, 2016

Napjainkban a migráció okozta társadalmi, gazdasági és politikai hatások kezelése jelenti az egyik legnagyobb kihívást az államok számára, legyen szó aggasztó mértékű el- és kivándorlásról, vagy a migránsokat befogadó országban időről-időre fellobbanó, együttélésről szóló vitákról. Az ENSZ jelentése szerint jelenleg több mint 240 millió embert érint a migráció, érthető tehát, hogy a kérdéssel foglalkozni kell.

A kötet szerzői hatalmas – a migráció számtalan aspektusát érintő – ismeretanyagot összegeztek fejezeteikben, kiemelve a manapság leginkább érdeklődésre számot tartó problémákat és dilemmákat.

Földhasználók és földhasználati módok Magyarországon

Szerző: Kovách Imre

DUPress, 2016

Szerző: Polónyi István

Gondolat Kiadó, 2016

„A hazai emberi erőforrás helyzetének áttekintése nem ad… igazán pozitív képet, azonban nem is ígér... katasztrófát. Mert az végül is nem katasztrófa – csak a hazai politikai osztály teljesítményének szomorú eredménye –, hogy Magyarország a bemutatott elemzéseink alapján a kelet-európai posztszocialista országok közötti valamikori vezető helyét nem egyszerűen elveszíti, hanem lényegében az Európai Unió leggyengébben teljesítő országainak egyikévé kezd válni. A 2000-es évek második évtizedének oktatáspolitikája, migrációs politikája, cigánypolitikája, nőpolitikája és tudománypolitikája mind abba az irányba mutat, hogy nem vagyunk képesek megfelelően fejleszteni humán erőforrásainkat.

Szerző: Rezsőházy Rudolf

Typotex Kiadó, 2016

Könyvünk  a társadalomtudományi kutatások módszertanába a vezet be a kutatás témájának megválasztásán, a kezdő kérdések föltevésén, a hipotézisek megformálásán, a fogalmak meghatározásán és a követendő kutatási modell elkészítésén keresztül. A szerző kiemelt figyelmet szentel az adatgyűjtésnek és a forráskritikának. Részletesen foglalkozik az értelmezés és a magyarázat problémáival, az elméletalkotással és a bizonyítási eljárásokkal, melyek kimutatják az elkészült mű elfogadhatóságát. Kitér az alkalmazott tudományokkal való kapcsolatra is: miképp támasztja alá a megszerzett tudás a kívánt társadalmi cselekvés előkészítését?

Szerkesztette: Murányi István

L’Harmattan Kiadó, 2016

The studies in the present volume are based on the empirical data of a recently completed MYPLACE project (Memory, Youth, Political Legacy And Civic Engagement, FP7-SSH-2010-1, GA Number: 266831). According to the objective of the four-year-long project, completed with the participation of researchers from 14 countries, the research concept – ‘how young people's social participation is shaped by the shadows (past, present and future) of totalitarianism and populism in Europe’ - did not focus on the comparison of national political cultures and heritages based on different classifications but on the pan-European approach.

Wrocław, L’viv és Vilnius multikulturalizmusa a múltban és a jelenben

Szerző: Lagzi Gábor

Gondolat Kiadó, 2016

Mi köti össze Litvánia fővárosát, a lengyelországi Alsó-Szilézia és az ukrajnai Galícia központját? Wrocław, L’viv és Vilnius múltját és részben a jelenét összefűzi az etnikai és vallási sokszínűségük és a határmenti mivoltuk. A határmentiségnek nemcsak földrajzi jelentése van, hanem elsősorban annak hangsúlyozása, hogy ezen városok sok évszázadon keresztül etnikai, kulturális határmezsgyén feküdtek: ahol találkozott a latin Nyugat a bizánci Kelettel, ahol Közép-Európa az „igazi” Nyugattal vagy a skandináv kultúrkörrel; ahol a kereszténység három nagy ágának (katolicizmus, protestantizmus, ortodoxia) követői éltek egymás mellett, és ahol hosszú ideig jelen voltak a jelentős kulturális eredményeket felmutató, anyagi értelemben is gazdag zsidó közösségek.

Szerkesztette: Kisdi Barbara

L’Harmattan Kiadó, 2016

Bár a társadalomkutatók számára ma már evidencia, hogy a szülés és a születés a biológiai törvényszerűségeken túl kulturálisan is meghatározott folyamat, mégis feltűnően kevés vizsgálat vet számot ezzel a körülménnyel. A kötet, amelyet az olvasó a kezében tart, olyan szakemberek kutatásait sorakoztatja fel, akik a születés körüli jelenségeket kulturális összefüggéseikben tárgyalják. A tanulmányok felölelik mind a premodern, mind a modern, mind pedig a posztmodern szüléskultúra rendszereinek vizsgálatát, kritikáját, s ezek módszertani elemzését.

Cigánypolitika dokumentumokban 1956-1989

Szerkesztette: Hajnáczky Tamás

Gondolat Kiadó, 2015

„Hosszas kutatómunkát követően fogalmazódott meg egy forráskiadvány megjelentetésének a gondolata, mely kiegészítése, illetve folytatása lehet a Mezey Barna által szerkesztett A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422–1985 című munkának. A forráskiadványban a szocialista korszak legfontosabb cigánysággal kapcsolatos dokumentumaiból válogattam. A kötet szerkesztésénél a teljességre törekedtem, közlöm a többségükben mar publikált pártdokumentumokat es a jórészt ismeretlen minisztertanácsi, valamint kormányhatározatokat is.

Szerző: Kiss Ambrus

L’Harmattan Kiadó, 2015

A rendszerváltás magával hozta a munkanélküliséget is. Olyan élethelyzetek alakultak ki, amelyek korábban szinte ismeretlenek voltak a magyar társadalom számára. Az állam pedig nem volt erre felkészülve, és még csak tanulta a piacgazdaságot. Ebben a könyvben Zala megyében történtek alapján érheti, ismerheti meg az olvasó, hogy miképpen kellett felvennie a 90-es évek elején az államigazgatásnak és civil szervezeteknek a küzdelmet a tömegessé váló munkanélküliséggel.

Szerző: Tóth Zoltán

Balassi Kiadó, 2015

„Feltételezésem szerint a fejlett polgári társadalomstatisztika hosszabb, legalább 150 éves időszak politikai, eszmetörténeti és statisztikai kérdéseit görgeti magával. A magyar történeti statisztikai kutatásokban mindig is természetes volt, hogy a magyar vonatkozásokat együtt vizsgálták az osztrák szálakkal. Munkámban ezt a hagyományt folytatom. Bemutatom mindazon kérdéseket is, amelyek a hazai társadalomstatisztika mint társadalomfogalmaink kialakításának döntő fontosságú műhelyével kapcsolatban felmerülhetnek. Forrásaim nem elsősorban a népszámlálások adatai, sokkal inkább a számok tartalmát meghatározó szöveges háttéranyagok. A problémát a népszámlálási foglalkozási-társadalmi kategóriák rendszerének, időbeli sorozatainak, továbbá osztrák és magyar változatainak nyomon követése révén közelítettem meg.”

500 dolog, ami boldoggá tesz

HVG Kiadó, 2015

A boldogság…

kipróbálni valami újat, buborékot fújni, horkantani nevetés közben, az eső illata, behúzódni egy meghitt kávézóba, beletalálni a szemeteskukába.

Legyen az kicsi vagy nagy, régóta várt vagy váratlan, nap mint nap számtalan dolog történik, ami örömöt okoz. A bájos illusztrációk segítségével idézd fel ezeket a pillanatokat, és fedezd fel az újakat!

Lisa Swerling és Ralph Lazar illusztrációival.

A felnőttképzés szerepe az érettségivel nem rendelkező személyek munkaerő-piaci integrációjában

Szerző: Ábrahám Katalin

L’Harmattan Kiadó, 2015

A modern világban a tudást gyakran az iskolázottság fogalmával azonosítják, és a megszerzett végbizonyítványok, végzettségek, diplomák, ritkábban az elvégzett iskolai osztályok számával mérik. Az iskolai végzettség, a szakképzettség az általános társadalmi státusz mellett a munkaerő-piaci esélyeket és pozíciókat is meghatározza. A képzettség azonban sok esetben nem egyenes ívű tanulói pálya eredménye, több töréspont, kisebb-nagyobb szünet iktatódik be e „karrierbe”. Az elmulasztott lehetőségek pótlására a felnőttképzésnek számos formája alakult ki, melyek lehetőséget biztosítanak a munkaerő-piaci és társadalmi integrációhoz szükséges „tőkeformák” megszerzésére.

Szerző: Szabó Andrea

L’Harmattan Kiadó, 2015

A szerző kötetében a XX. század második felének két nagy gazdasági válságát, a rendszerváltáshoz köthető transzformációs recessziót, és az 5. Kondratyev-ciklus leszálló ágát jelentő 2008–2010-es világgazdasági válságot hasonlítja össze, illetve ezek hazai vonatkozásait kutatja. Mindkét időszakban kiemelten foglalkozik a munkanélküliség gazdasági és társadalmi következményeivel, és az állam legnépszerűbb beavatkozási eszközével, a közfoglalkoztatás rendszerével. Arra keresi a választ, hogyan fejlődött a közfoglalkoztatás eszköztára az elmúlt két évtized során, a programok alakításakor milyen alapelvek érvényesültek, és hatásuk mennyire tekinthető anticiklikusnak.

Szerző: Keszei András

L’Harmattan Kiadó, 2015

Az emlék az általános elvárások alapján a múlt igazságát közvetíti; a képesség, hogy ezt az igazságot felismerjük, bennünk rejlik. A múlt emlékek formájában tér vissza a jelenben és formálja a jövőt. Képesek vagyunk megkülönböztetni a képzelettől, és ragaszkodunk e különbséghez. E könyv fejezetei a múlt visszatérésének különböző formáiról szólnak. Az emléknyom évezredeken átívelő metaforájáról, illetve sorsáról az emberi lélekben, a társadalomban és a kultúrában. A különböző helyek és időszakok, a megrázó, traumatikus események, a támogató társas kapcsolatok emlékek formájában térnek vissza és igyekeznek otthonra találni az egyén lelkében, a társadalom közös lelkiismeretében és a kulturális hordozóeszközökben.

Szerző: Börcsök Mária

Kossuth Kiadó, 2015

Szeptember közepén jelenik meg a népszerű történész sikerszerzőnk legújabb könyve, melynek címéhez egy József Attila idézetet kölcsönöztünk.

Börcsök Mária ezúttal a párkapcsolati válságok kényes témakörét boncolgatja a tőle megszokott humoros, olykor provokatív stílusban.

„A boldogan éltek, amíg meg nem haltak csak a tündérmesében létezik. Arról nem szól a fáma, mi történik, amikor Hamupipőkéből vén csoroszlya lesz, a királyfin pedig úrrá lesz a vágy valaki után, aki nem Hamupipőke.” – mondta a híres filmrendező, Frederico Fellini, aki, úgymond, jó házasságban élt.

Szerkesztette: Keszei András, Bögre Zsuzsanna

L’Harmattan Kiadó, 2015

Hely és identitás kapcsolata a társadalomföldrajztól a pszichológián keresztül az antropológiáig és a társadalomtörténetig több tudományág számára fontos kérdésnek bizonyult az utóbbi évtizedekben. A semleges térkategória helyett, ami a társadalmi élet kereteinek hasznos, de a mindennapi tapasztalatok fényében elnagyolt és egyoldalú formája, itt elsősorban a megélt tér kerül a vizsgálat középpontjába. Az egyéni és kollektív sorsok színtereiként a minket körülvevő épített és természeti környezet jóval fontosabb lehet, mint gondolnánk. A semleges, közömbös terekből idővel, az egyén fejlődésével, tudatának kibontakozásával és önéletrajzi emlékezetének kialakulásával személyes élményektől átitatott, jelentésteli helyek válnak.

Szerző: Fábiánné Andrónyi Katalin

L’Harmattan Kiadó, 2015

Célunk, hogy az olvasó megismerje a cigány kultúrát, hagyományokat, választ kapjon olyan kérdésekre, amelyeket lehet, hogy még meg sem fogalmazott magában. Megértse, hogy miért mulatnak hangosan a romák, hogy miért kell hintón vonulni az esküvőre, hogy miért öltözik egy hagyományőrző cigány feltűnően, miért visel hatalmas ékszereket, hogy a temetésen miért sírnak hangosan, és a kórházba miért mennek olyan sokan látogatóba, hogy miért maradhat ébren a gyerekük sokáig és miért játszhat az utcán látszólag felügyelet nélkül, és még tengernyi olyan jelenséget szeretnénk új megvilágításba helyezni, melyeknek igenis van ésszerű magyarázata, kulturális beágyazottsága. Ami legalább ugyanilyen fontos, hogy vajon minden romára ez a jellemző. Mi van azokkal, akik nem így viselkednek? Ők is cigányok? Vagy éppen fordítva: így viselkednek, de nem cigány származásúak. Mit és mennyire lehet általánosítani a cigányság kapcsán?

Szerkesztette: Z. Karvalics László

Gondolat Kiadó, 2015

E kötet az információs társadalom kérdéseiben már régóta publikáló idősebb kutatók és jó néhány fiatal pályatársuk tanulmányait tartalmazza. Ezek az írások két, nagyon határozott célt szolgálnak. Egyrészt arra törekszenek, hogy társadalomtudomány és informatika szövevényes kapcsolatrendszerének ritkábban cserkészett vidékeire vezessenek el, olyan diskurzusokat mutassanak be, amelyekről idáig kevés szó esett – így támogatva a kutatók munkáját. Másrészt példát mutassanak arra, hogy milyen apparátussal, hogyan lehet az információban gazdag világ friss fejleményeit (mint például a párhuzamos feladatvégzést, az informatika közösségi célú felhasználását, az agrárium és az ICT találkozását) úgy bemutatni, hogy egyszerre reflektálunk a jelenségre, illetve helyezzük azt társadalomtudományi kontextusba.

Szerző: Ladányi János

L’Harmattan Kiadó, 2015

Magyarország az öngyilkosságok gyakoriságát tekintve legalább másfél évtizede világelső, vagy ahhoz közeli pozíciót foglal el. Kevésbé ismert, hogy – ha nem is ilyen egyértelműen – ez nemcsak az öngyilkosságokra, hanem mindenféle önpusztítással kapcsolatba hozható jelenségre is igaz. A tartósan rossz helyzetet időnként javuló periódusok váltják fel, de az alaptendencián, tehát azon, hogy hazánknak két világháborún, területe és népessége jelentős részének elvesztésén és legalább hét rendszerváltáson átívelő időszakon keresztül is sikerült megőriznie ezt a kétes dicsőség pozíciót, nem sokat változtat. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy a különböző nemzetkarakterológiai érveléseket, szellemes metaforákat és bonmot-kat meghaladó, tudományos igény magyarázattal szolgáljon ezzel a társadalmi ténnyel kapcsolatban.

Multistrukturális modell alapján

Szerzők: Dénes Tamás, Farkas János

Gondolat Kiadó, 2015

A kötetben új átfogó társadalomelméletet írnak le a szerzők. Egy új társadalomelmélet

megalkotása jelentős vállalkozás, különösen akkor, ha a társadalomtudományban szokatlan módon, egzakt matematikai alapokra épül. Ez a matematikai alap a multistruktúrák elmélete, amely önmagában is új diszciplína.

Szerző: Valuch Tibor

Osiris Kiadó, 2015

„Az 1989–1990-es magyar rendszerváltás, az európai átalakulás részeként egy korábban elképzelhetetlen társadalmi és gazdasági átmenet lehetőségét teremtette meg. Kétségtelen tény, hogy az azóta eltelt évtizedek során alapvetően átalakult a magyar társadalom. Ebben a könyvben ennek a radikális változásnak a folyamatait és következményeit vizsgálom. Többek között arra próbálok választ keresni: milyen tényezők befolyásolták meghatározó módon az átalakulás folyamatában az egyes emberek, csoportok társadalmi pozícióját, pozícióváltását?

Szerző: Horváth Júlia Borbála

L’Harmattan Kiadó, 2015

Gondolta volna bárki az ókorban, hogy az asszonynép valaha is együtt étkezhet urával?

Hitte volna valaki az újkorban, hogy fehérszemély képes a férfiakkal egyenértékű szellemi alkotásra?

A nőtudományok megjelenésével olyan kérdések merülnek fel, amelyek alapjaiban átformálják a nemi struktúrákat.

Szerző: Hankiss Elemér

Helikon Kiadó, 2014

A civilizáció nem fényűzés. Nem merül ki a civilizált viselkedésben és a Parthenón vagy a firenzei dóm szépségében. Több, mint a rokonsági alakzatok és a rituálék összessége, a platóni és kanti eszmék ragyogása, Hollywood színes örvénylése, percre pontosan járó vonatok suhanása és a háttérben felcsendülő Mozart-szonáta dallama.

A civilizáció élet és halál kérdése. Ez kicsit fellengzősen hangzik így, de valószínűleg igaz. Az emberek és emberi közösségek nem tudtak volna megélni ezen a bolygón, ha nem vették volna körül magukat – nem pusztán váraik, városaik és házaik falaival, fegyverekkel és szerszámokkal, törvényekkel és intézményekkel, hanem – szimbólumok védőszféráival is: mítoszokkal és vallásokkal, hiedelmekkel és értékekkel, eszmékkel és teóriákkal, műalkotások ragyogó csillagképeivel. Egyszóval egy briliáns konstruktummal: civilizációjukkal.