A MAGYAR SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK ELSŐ GYŰJTEMÉNYE

Baranyai Decsi János 1598-ban kiadott Adagiorum graecolatino-ungaricorum chiliades quinque című, mintegy ötezer szólást, közmondást (jórészt három nyelven, magyarul, latinul és görögül) tartalmazó gyűjteménye a magyarországi irodalom-, nyelv- és művelődéstörténet fontos része, a műfajban az első ilyen kiadott gyűjtemény. Ám komoly problémát okoz a gyűjtemény használatában, hogy a főleg Erasmus alapján készült Adagiorum… semmilyen meghatározható rendszert nem követ, ezért a keresés benne igen nehézkes. Ezért vált szükségessé a mű magyar nyelvű részéhez készült szómutató, és a mai helyesírás szerinti átírás elkészítése.

Jelen kézirat Baranyai Decsi János Adagiorum graecolatino-ungaricorum chiliades quinque című gyűjteménye magyar nyelvű részének a teljes, mai helyesírás szerinti átírását tartalmazza, továbbá az Adagiorum…-hoz készült mutatót, melynek célja, hogy megkönnyítse a gyűjteményben a gyors eligazodást. A mai helyesírás szerinti átírás előnye, hogy sokféle keresési lehetőséget biztosít: rákereshetünk egy egész mondásra, de akár egyetlen szóra is. A böngészést egy mellékelt elektronikus adathordozó is segíti. Mindegyik mondáshoz négy szám társul, amely megfelel az eredeti, 1598-as kiadásban is feltüntetett számnak. Az első szám azt mutatja meg, hogy az adott szó hányadik chiliasba tartozik, a második pedig a kifejezés centuriaszámát, a harmadik a decasszámot, az utolsó az adott mondás decasban elfoglalt sorszámát mutatja. (Ugyanis az Adagiorum… három nagy egységből épül fel: chiliasokból, azon belül centuriákból, végül decasokból, a decasokon belül pedig optimális esetben tíz közmondást találunk.) Az átírás során a következő elveket tartottam szem előtt: a mondásokat igyekeztem a mai íráskép szerint átírni, és a mai helyesíráshoz közelíteni. Annak érdekében, hogy a szavak tájnyelvi, valamint egyedi hangzását megőrizzem, s ezzel együtt biztosítani tudjam az adott tájnyelvi, vagy egyedi szóalak megtalálhatóságát, ezen alakváltozatok mellett szögletes zárójelben tüntettem fel azok mai szóalakját abban az esetben, ha a szóalak oly mértékben eltér a maitól, hogy megtalálása lehetetlenné válna. Például: szömében [szemében]; pök [köp]; reménség [reménység]; üdeje [ideje]. A mai helyesírást követtem a szavak egybe-és különírásában is. Az írásjeleket, valamint a kis-és nagybetűket abban az esetben tartottam meg, ha azok megfelelnek a mai helyesírásnak, ellenkező esetben változtattam. A nyomdahibákat automatikusan javítottam. Jelen kézirat másik része a szómutató. amely abc rendben közli a szavakat, melyekhez négy szám társul (tusakodik 3.2.1.9.). Ahogy a mai helyesírás szerinti átírás esetében is, az első szám azt mutatja meg, hogy az adott szó hányadik chiliasba tartozik, a második pedig a kifejezés centuriaszámát, a harmadik a decasszámot, az utolsó pedig az adott decasban elfoglalt sorszámát jelenti. A kifejezések mutatóba történő felvétele során a következő főbb elveket tartottam irányadónak. A névmutató elkészítésekor a lehető legnagyobb teljességre törekedtem, ezért a viszonyszókon és a mondatszókon, valamint a névmásokon és a határozószókon kívül minden jelentéssel bíró szót felvettem. A főnévi igeneveket, befejezett-, beálló-, folyamatos melléknévi igeneveket igésítve közöltem a mutatóban, kivéve azokat az eseteket, amikor főnevesült változat került felvételre, például vert 3.3.9.7. A mutató összeállításakor a mai helyesírás alapelveit követtem. A publikált magyar közmondás- és szólásgyűjtemények sora Baranyai Decsi János 16. század végi gyűjteményétől O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című gyűjteményéig terjed. A szerves előzményekhez, a régebbi magyar nyelv jobb megismeréséhez és feltárásához ad segítséget jelen kiadvány.

A kötet adatai:

Formátum: 145 x 200 x 15 mm

Kötés: Puhakötés

Megjelenés éve: 2016

Terjedelem: 292 oldal