Amilyen ősi vágya az embernek, hogy a körülötte lévő világot megismerje és alakítsa, olyan eredendő törekvése az is, hogy a különösen fontos megfigyeléseit elrejtse, illetve megtartsa. Az emberi együttélés során keletkezett titkok és a megvédésükre irányuló cselekedetek egyidősek velünk, az emberiséggel.
A titok valamely közösség, szervezet vagy intézmény működése során keletkezett olyan tény, információ vagy adat, amelynek megóvásához az adott szervezet tárgyilagos mérlegelés szerint is nyomós érdeke fűződik, amelynek nyilvánosságra hozatala sértheti az adott szervezet érdekeit. Titoknak minősül az az információ vagy adat is, amelynek megőrzése valamely természetes vagy jogi személy érdekkörében keletkezett és védelme feltétlenül indokolt.
A titok az emberiség hajnalán még eljárásokat, kultuszokat jelentett, ma azonban a titkoknak van kultusza: szabályozottsága, szigorú processzusai.
Léteznek titkai, s e titkok védelmére irányuló szervezetei az államnak is, de külön titokrendszere van az egyes hivatásrendeknek (orvosi-, ügyvédi)-, s külön világot képez a gyónási titok.
A kötet adatai:
Formátum: B/5
Kötés: puhatáblás
Megjelenés éve: 2023
Terjedelem: 104 oldal
Tartalomjegyzék:
Kondorosi Ferenc: Az egyén a katasztrófák szorításában
Beer Miklós: A gyónási titok
Hoyer Mária: Pszichoterápiás titoktartás szabályai és dilemmái
Petrétei Dávid: Terápiás titok a büntetőeljárásban
Tálas Péter: A katonai titkoktól a minősített adatokig
Jakab Péter: A banktitok és „szomszédos” titokfajták
Sereg Szabolcs: A lelkiismereti szabadság védelme