Az aranyág középpontjában – írja Frazer – a meggyilkolt isten („slain god”) fogalma áll, amit „úgy hiszem, közvetlenül a barátomtól (ti. Robertson Smithtől) vettem”. A mű narratív kiindulópontjául a Rómától délre fekvő Nemi (Aricia) ligetének és szentélyének rejtélye szolgál. Miért nyerhető el itt a papi méltóság kizárólag úgy, hogy a tisztség betöltője, az „Erdő Királya” megöli az elődjét? És miért kell ezt megelőzően letörnie egy meghatározott fának az ágát, amelyet – írja Frazer – „az ókori közvélemény” Vergilius aranyágával azonosított? A válasz Frazer szerint az, hogy a papkirály, akinek a funkciója a termékenység biztosítása, a liget istenét, Virbiust reprezentálja. Az a fa, amelyen az aranyág nő, tölgyfa, az aranyág maga pedig nem más, mint a tölgyfa parazitájaként növekvő fagyöngy. Az előző papkirály legyilkolása és az aranyág-fagyöngy (az embereket föláldozó druidák tölgyfa- és fagyöngykultuszával, valamint a nyárközépi tűzben elégetett Balder, északi isten mítoszával való hasonlósága révén) olyan állat- és emberáldozatokkal állt kapcsolatban, amelyek elterjedtek voltak, és úgy gondolták, összefüggésben vannak a termékenységgel és a természet megújulásával. Borbély Gábor
A kötet adatai:
Formátum: A/5
Megjelenés éve: 2019
Terjedelem: 600 oldal