“M’EN ANEI EN ONGRIA” RELATIONS FRANCO-HONGROISES AU MOYEN ÂGE II.

Francia nyelvű tanulmánykötet a francia-magyar középkori kapcsolatokról.

Tipikusan a kevesek számára nélkülözhetetlen „tücsöktudományok” egyike a francia és magyar középkori kapcsolatrendszerek tanulmányozása. Jóllehet, számosan élnek, akik nyugodtan néznek a tükörbe ilyesfajta tájékozottság nélkül is, ez kevésbé mondható el azokról, akik a középkori európai kapcsolatok, a királyi párválasztás, az uralkodóházak, a népek vándorlása és megtelepedése, vallások és jelképek, fogalmak és hitek Európájában kívánnak eligazodni. Manapság már számos alapvető francia történeti forrás hazai megjelenése után, de föl nem tárt periódusok nemzeti és európai historiográfiai kutatása ágazik el abba a főirányba, melynek nem föltétlenül a keleti nyitás, a honfoglalás-kori leletek, a trendi finnugrisztikai vagy turkológiai eredetkutatás, a beilleszkedés és honalapítás válik tárgyává, hanem az önmagát önnön mércéjével mérő európai tudományosság, ezen belül is a forráskutatás, az összehasonlító vizsgálódások vagy az egyetemes história szemléletének francia kutatók által megrajzolt útvonala. Nem bizonyosan ezen a kijelölt főúton, ám a magyar és francia kutatók közötti kölcsönös érdeklődést igazoló (bár bizonnyal legalább egy évszázada jellemző) közeledés egyik tematikai ága vezetett a sikerhez ama 2012-es konferencián, mely a Francia-magyar kapcsolatok a középkorban címen huszonegy középkorász sikeres együttműködését igazolta, majd tizennyolc tanulmánnyal kötetté is formálódott egy évre rá a Debreceni Egyetem Történeti Intézete jóvoltából. A kiadvány akkori sikere kínált késztetést a munka folytatására, mely az MTA támogatásával immáron hozzájárult az újabb szakmai eredmények ismételt konferencián tálalásához (2016, Szentendre) és a tizenöt előadásból kiválasztott forrásmunkák kötetforma kiadásához.

A kötet adatai:

Kötés: puhakötés

Megjelenés éve: 2017

Terjedelem: 202 oldal

Tartalomjegyzék:

László Gálffy: Incursions normandes et hongroises en Francia Occidentalis; Attila Bárány: La Hongrie et les Normands de l’Italie du Sud à la fin du XIe et dans la première moitié du XIIe siècle; Adrien Quéret-Podesta: Les plus anciens contacts entre les souverains hongrois et les établissements monastiques français; Laura Fábián: L’image du roi sage en Occident au XIVe siècle et un exemple concernant la Hongrie à l’époque angevine: le Secretum secretorum de Louis le Grand de Hongrie; Veronika Novák: Cérémonies problématiques. Les pratiques des rencontres au sommet à la fin du Moyen Âge et la visite de Sigismond de Luxembourg à Paris en 1416; Attila Györkös: Le mariage d’Anne de Foix et la diplomatie franco-hongroise au début du xvie siècle; Mariann Slíz: Jolánta, un prénom d’origine française dans la Hongrie médiévale; Péter Molnár: L’origine des serfs hongrois selon Simon de Kéza : une conception inspirée par la littérature épique française ou par le droit romain ?