Miről vallanak Vörös Ottó tanulmányai? Mindenekelőtt a szülőföld és az anyanyelv iránti szeretetről és tudományos érdeklődésről, a népi kultúra felfedezéséről és megbecsüléséről, valamint a szerzőnek a határon túli magyarság ügye iránti elkötelezettségéről. A szombathelyi Magyar Nyelvtudományi Tanszék e kötettel köszönti a szerzőt 80. születésnapja alkalmából.
Vörös Ottó új könyvében negyven nyelvészeti tanulmány kapott helyet. Az írások elsősorban a helynevek múltjával és művelődéstörténeti kapcsolataival, a magyar nyelv regionális sajátságaival, a határon túli magyarok nyelvhasználatának kérdéseivel, valamint a szerző szülőföldjéhez, az Őrséghez kapcsolódó nyelv(járás)történeti forrásmunkákkal foglalkoznak. Vörös Ottó 2022. december 10-én töltötte be 80. életévét. A szombathelyi Magyar Nyelvtudományi Tanszék e kötettel köszönti születésnapja alkalmából. Tisztelegve ezzel a kiváló tanár előtt, aki nyugdíjas évei alatt is szívesen visszajár egykori intézményébe érdekes előadásokat tartani; a határainkon túl is elismert és megbecsült sokoldalú kutató előtt, aki tudományos munkáival napjainkig gazdagítja a nyelv- és honismeretet; és nem utolsósorban a szeretett kolléga és barát előtt, aki segítő bölcs tanácsaival mindig egykori tanszéke mellett áll.
A kötet adatai:
Formátum: 165 x 235 x 21 mm
Kötés: puhatáblás
Megjelenés éve: 2023
Terjedelem: 292 oldal
Tartalomjegyzék:
Előszó 11 Ajánlás Vörös Ottó tanulmánykötetéhez 13 Földrajzi nevek 15 A történelmi Őrség földrajzi neveinek művelődéstörténeti vallomásai 17 Az őrségi földrajzi nevek típusai 25 Szókészleti régiségek vizsgálatának néhány lehetősége Vas megye földrajzi neveiben 47 A Zala völgyi Őrség egyelemű helyneveinek hová? kérdésre felelő helyhatározó alakjaihoz 51 Növénynevek Vas megye földrajzi neveiben 57 A helynevek és helynévtípusok egy fajtája a Nyugat-Dunántúlon 62 Néhány ritka tájszavunk szóföldrajzához (Ipoly és Garam menti helynevek vizsgálata alapján) 66 Regionalizmusok és archaizmusok szlovákiai magyar vízrajzi köznevekben 71 A mikrotoponimák élete és nyelvi szerepe a többnyelvűségben 80 Szótörténet 87 Tanárok (Eltűnt földrajzi közneveink nyomában) 89 Helynévtörténeti kérdések (9 köznévi névrész etimológiájához) 93 A gáj ~ háj kölcsönszó magyar tulajdonnevekben 98 Séd 101 Nyelvjárások, írói nyelv 105 Nyelvjárás és „fentebb stíl” Berzsenyi költészetében 107 A nyelvjárási mondattani vizsgálat néhány kérdése (Őrségi nyelvjárási anyag alapján) 113 Idegen szavak a Zobor alja magyar nyelvjárásaiban 118 A szlovákiai magyar nyelvjáráskutatás korábbi eredményei és mai helyzete, valamint a keleti palóc nyelvjárástípus kérdéséhez 121 Állami változat vagy regionalizmus? (A határon túli magyar nyelv újabb fejleményeinek dialektológiai megítéléséről szlovákiai szókészleti anyag alapján) 126 A regionalitás néhány újabb jelensége és hatása a „határtalan” magyar közoktatásra 137 Nyelvjárási jelenségek a késő középkori őrségi írásbeliségben 142 Arany János nyelvezete 147 Hogyan ítéljük meg nyelvünk újabb regionális fejleményeit? 152 Kétnyelvűség, oktatás, nyelvpolitika 157 Népi kétnyelvűség – kultúraközvetítés (Magyar szókészleti elemek egy szlovén nyelvjárásban) 159 Nyelvi tudat, identitástudat és nyelvi képességek a szlovéniai magyarok körében (Egy szükséges és lehetséges kutatás terve elé) 165 A szlovéniai kétnyelvű oktatás és tankönyvei 170 Kísérletek a nyelvhasználat szabályozására a közép-európai államokban és néhány gondolat a magyar kereskedelmi nyelvtörvény kapcsán 177 A nyelvvesztés fokozatai egyének és kisközösségek névhasználatában 183 A határon túli névkutatás és hozadéka a nyelvi tervezésben 192 Kétnyelvűség és személynévhasználat. A Kárpát-medencei magyar párú többnyelvűség sajátos fejleményei a különböző nyelvpárok régióiban a személynevekben 197 A tankönyvek névhasználatának nyelvpolitikai vonatkozásai 203 Névadás, névviselés és identitás. A tulajdonnevek a kétnyelvűségben 208 Szabálytalan gondolatok nyelvről, nemzetről, hazáról, identitásról 214 Tudománytörténet 219 Arany A. László csehszlovákiai magyar nyelvész munkásságáról 221 Magyar–szlovák szókészleti kölcsönhatások vizsgálata Arany A. László kutatási programjában . 227 A tudományszervező Arany A. László 232 A Körmendi-kódex 240 A Körmendi-kódex összeírójának szülőhelyéről 249 A Palinódia egy korai kéziratos változata 253 Gyöngyösi István Palinódiájának „javított” kiadásáról 258 200 éve íródott az Őrség első és eddig legteljesebb monográfiája 264 Vörös Ottó nyelvészeti közleményei 267 Forrásjegyzék 284