A dán irodalom a mai napig ritkán kerül be világirodalmi tájékozódásunk látószögébe. Azt is kevesen tudják, hogy a középkorban Dánia európai nagyhatalomnak számított, hiszen többek között még Angliát is huzamosabb ideig fennhatósága alatt tartotta. Később az ország fontos területeket vesztett, de pozíciói igazán csak a napóleoni háborúkat követően rendültek meg. A politikai jelentőségvesztés azonban paradox módon Dánia - szinte előzmények nélküli - kulturális felvirágzásának kezdetével esett egybe. A XIX. század első felében az egész kontinens megismerte többek között Sören Kierkegaard és Hans Christian Andersen nevét.
Ezt az időszakot méltán tartják számon tehát a dán irodalom aranykoraként. A romantika elvirágzása persze távolról sem jelentette azt, hogy a dán literatúra újra visszasüllyedt volna a korábbi európai észrevétlenségbe. Éppen ellenkezőleg: az 1870-es évektől datálhatóan, a híres koppenhágai kritikus, Georg Brandes fellépésével egyidejűleg, mind szélesebb körben nyert teret az. un. „modern áttörés” mozgalma, amely egész Európában ismertté tette a skandináv prózát és drámát. Az északi régió irodalmi zászlóshajója értelemszerűen a dán maradt, amely olyan nagyságokkal ajándékozta meg korát, mint Jens Peter Jacobsen, Herman Bang vagy a későbbi Nobel-díjas Henrik Pontoppidan. Az elemzések gondolati vezérfonalát a romantikus költőszerep alakulástörténete adja, amelynek fogalmi holdudvarában a dán identitástudatot mélyen befolyásoló viking nosztalgia éppúgy vissza-visszatérő elem marad, mint az országba beáradó orientalizmus átütő erejű Aladdin-kultusza. Ez a kötet tehát azt az utat próbálja vázlatosan bemutatni, amelyet a dán irodalom közel egy évszázad alatt bejárt, lehetőség szerint figyelve az európai háttérösszefüggésekre is.
A kötet adatai:
Formátum: 148 x 210 x 27 mm
Kötés: Puhakötés
Megjelenés éve: 2015
Terjedelem: 216 oldal
Tartalomjegyzék:
TARTALOM BEVEZETÉS 7 I. A DÁN ROMANTIKA VIRÁGKORA 11 1. Az égi és a földi diszkrepanciája. Staffeldt 2 2. A romantikus kozmosz víziója. Oehlenschläger 16 3. Szeretet és álomvarázs. Grundtvig 5 4. Mítosz és történelmi emlékezet. Ingemann 29 II. A ROMANTIKUS KÖLTÉSZETESZTÉTIKA PROKLAMÁCIÓJA Andersen: Improvisatoren (A rögtönző)36 III. A ROMANTICIZMUS JELENTÉSVÁLTOZATAI 69 1. Tudomány vagy költészet? Andersen: Skyggen (Az árnyék) 71 2. Vallás vagy költészet? Kierkegaard esztétikai és vallási írásai 86 IV. A „MODERN ÁTTÖRÉS” DÁNIÁBAN 100 1. A romantikus költ>szerep kiüresedése. J. P.Jacobsen: Niels Lyhne 110 2. Századvégi Aladdin-reinkarnációk. H. C. Andersen: Lykke Peer (Szerencsés Péter) H. Bang: Haabløse Slægter (Reményvesztett nemzedék) H. Pontoppidan: Lykke Peer (Szerencsés Péter) 195 NÉVMUTATÓ 207