FIZIKA

-10%
FIZIKA

Szerző: Michailovits Lehel

JATE Press, 2010

2 835 Ft 

Az áthúzott ár a jelenleg érvényes ár alkalmazását megelőző 30 nap legalacsonyabb eladási ára.

2 550 Ft
Kezdete: 2023.02.24   A készlet erejéig!
Kedvencekhez
Ajánlom
Nyomtat
Összehasonlítás
Részletek
Ajánlatunk Önnek!
Adatok
Vélemények
Részletek
A kötet adatai:
Kötés: Puhakötés
Megjelenés éve: 2010
Terjedelem: 330 oldal

Tartalomjegyzék:

BEVEZETÉS

1. A fizika tárgya, feladata és módszerei
1.1. A fizika tárgya és feladata
1.2. A fizika módszerei. A fizikai törvények
1.3. A fizika felosztása
2. A nemzetközi mértékegységrendszer (az SI)
2.1. A nemzetközi mértékegységrendszer alap- és kiegészítő egységei
2.2. A nemzetközi mértékegységrendszer származtatott egységei

I. ÁLTALÁNOS MECHANIKA (ANYAGI PONTOK ÉS MEREV TESTEK MECHANIKÁJA)
3. Vonatkoztatási rendszer. Anyagi pont. Merev test
4. A sebesség és a gyorsulás általános definíciója
5. Az anyagi pont kinematikája
5.1. Az egyenesvonalú, egyenletes mozgás
5.2. Az egyenesvonalú, egyenletesen változó mozgás
5.3. Az egyenletes körmozgás
5.4. Az egyenletesen változó körmozgás
5.5. A harmonikus rezgőmozgás
6. Az anyagi pont dinamikája
6.1. A dinamika alapfogalmai, anyagi pontra vonatkozó törvényei
6.2. Munka és teljesítmény
6.3. A munkatétel. A mechanikai energia megmaradásának elve
7. Merev testek kinematikája és sztatikája
7.1. A merev test kinematikája
7.2. A merev testre ható erők összetevése
7.3. Forgatónyomaték. Erőpár. Erőrendszerek redukálása
7.4. A merev test egyensúlyának általános feltételei
7.5. Egyszerű gépek
8. A pontrendszerek (anyagi rendszerek) mechanikájának alaptételei
8.1. Az impulzustétel vagy súlyponttétel
8.2. Az impulzusnyomaték (perdület)
8.3. Az energiatétel
9. A merev test dinamikája
9.1. Merev test forgása rögzített tengely körül
9.2. Síkmozgást végző merev test dinamikája
9.3. A merev test mozgási energiája

II. DEFORMÁLHATÓ TESTEK MECHANIKÁJA

A) Szilárd testek rugalmassága
10. Rugalmas alakváltozások
10.1. Nyújtás (húzás)
10.2. Összenyomás. Nyomás
10.3. Hajlítás
10.4. Nyírás
10.5. Csavarás
10.6. Szilárd testek viselkedése az arányossági határon kívül

B) Nyugvó folyadékok mechanikája (hidrosztatika)
11. A nyomás a nyugvó folyadékokban (A hidrosztatikai nyomás)
11.1. A nyomás egyenletes tovaterjedése és izotrópiája
11.2. nyomás a nehézségi erőtérben lévő (összenyomhatatlan) folyadékban
12. A hidrosztatikai felhajtóerő (Archimedes törvénye) Úszás
13. A folyadékok összenyomhatósága, kohéziója és adhéziója
14. Felületi feszültség és kapillaritás
14.1. A felületi feszültség
14.2. A görbületi vagy kapilláris nyomás
14.3. Illeszkedési szög és határfelületi feszültség
14.4. Kapilláris emelkedés és süllyedés

C) Nyugvó gázok mechanikája
15. A gázok nyomása
15.1. A gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés (A Boyle–Mariotte-törvény)
16. Nyomás- és sűrűségeloszlás a nehézségi erőtérben levő gázokban. Archimedes törvénye

D) Folyadékok és gázok áramlása
17. Az áramlások kinematikai leírása
18. A kontinuitási egyenlet
19. A Bernoulli-féle egyenlet
20. A belső súrlódás (viszkozitás)
21. Réteges áramlások. Poiseuille és Stokes törvényei
21.1. Réteges áramlás csövekben
21.2. Golyó mozgása folyadékban
22. Turbulens áramlás. Reynolds-féle szám
23. A közegellenállás

III. REZGÉSEK ÉS HULLÁMOK

A) Rezgéstan
24. Harmonikus rezgések
24.1. Harmonikus rezgések összetevése
24.2. Rezgések felbontása harmonikus rezgések összegére; Fourier tétele
25. Csillapodó rezgések
26. Kényszerrezgések; rezonancia
27. Csatolt rezgések

B) Hullámtan
28. Hullámterjedés egy egyenes mentén
28.1. Longitudinális és transzverzális hullámok
28.2. A hullám egyenlete
28.3. A hullámok polarizációja
28.4. Hullámok visszaverődése és interferenciája; állóhullámok
29. Felületi hullámok (vízhullámok)
30. Térbeli hullámok. Energiaviszonyok a hullámterjedésnél; abszorpció
31. Hullámok interferenciája
31.1. Egyenlő frekvenciájú és hullámhosszú hullámok interferenciája
31.2. Állóhullámok; lebegés
32. A hullámok elhajlása, visszaverődése és törése
32.1. Elhajlás (diffrakció)
32.2. Visszaverődés (reflexió)
32.3. Törés (refrakció)
32.4. A Huygens-féle és a Huygens–Fresnel-féle elv. Az elhajlás értelmezése

IV. HŐTAN

A) A termodinamika főtételei
33. Az energia-megmaradás elve
33.1. Belső energia; tágulási munka
33.2. Hőfolyamatok. Hőmérséklet
33.3. Állapotjelzők
34. A termodinamika I. főtétele
35. Állapotváltozások
35.1. A szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása
35.2. Az ideális gázok állapotegyenletei
36. A fajhő
36.1. A gázok fajhője
37. Nyílt folyamatok ideális gázokkal
37.1. Izoterm folyamat
37.2. Izobár folyamat
37.3. Izochor folyamat
37.4. Adiabatikus folyamat
38. Reális gázok. Telített és telítetlen gőzök
39. A termodinamika II. főtétele
40. A Carnot-féle körfolyamat
41. Az entrópia
42. A termodinamika III. főtétele

B) A kinetikus gázelmélet
43. A kinetikus gázmodell
43.1. Az ideális gáz modellje
43.2. A reális gázok állapotegyenlete

C) Halmazállapot-változások
44. Fázisátalakulások
44.1. Olvadás, fagyás
44.2. Párolgás
44.3. Forrás
44.4. Szublimáció
44.5. Fázisdiagram; hármaspont
45. Gázok abszorpciója és adszorpciója

D) A hő (hőmennyiség) terjedése
46. Hővezetés, hőáramlás és hőmérsékleti sugárzás
46.1. Hővezetés (kondukció)
46.2. Hőáramlás (konvenció)
46.3. A hőmérsékleti sugárzás (hősugárzás)


ELEKTROMOSSÁGTAN ÉS MÁGNESESSÉGTAN

V. AZ ELEKTROSZTATIKAI TÉR
47. Elektromos alapjelenségek
48. Az elektromos mező
49. Pontszerű töltés mezejének térerőssége. Coulomb törvénye
50. Az elektromos erővonalak
51. A Q töltés keltette mező teljes elektromos fluxusa
52. Az elektromos dipólus
53. Forráserősség. Gauss tétele
54. Potenciál, örvényerősség (cirkuláció)
54.1. Az elektromos mező munkája. A feszültség
54.2. A potenciál
54.3. Az örvényerősség. Maxwell II. törvénye
55. Vezetők az elektrosztatikus mezőben
55.1. Elektromos megosztás. Többlettöltés fémes vezetőn
55.2. Kapacitás
55.3. Kondenzátorok. A relatív permittivitás és az elektromos eltolódás vektora
56. Az elektromos mező energiája vákuumban
56.1. A feltöltött kondenzátor energiája
56.2. Az elektromos mező energiája és energiasűrűsége

VI. A STACIONÁRIUS ELEKTROMOS ÁRAM (EGYENÁRAM)
57. Az áramerősség
58. A vezetők ellenállása. Ohm törvénye
58.1. Az áramsűrűség. Ohm törvényének vektoriális alakja
58.2. A fémek áramvezetésének és Ohm törvényének értelmezése
59. Kirchoff törvényei
59.1. Kirchoff első törvénye
59.2. Kirchoff második törvénye
60. Az áramforrások belső ellenállása
61. A áram munkája és teljesítménye

VII. AZ ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN (FOLYÉKONY ELEKTROLITOKBAN)
62. Az elektrolízis alapjelenségei
63. Az elektrolízis Faraday-féle törvényei
64. Ionvándorlás; az Ohm-törvény korpuszkuláris értelmezése; ionmozgékonyság

VIII. ELEKTROMOS ÁRAM GÁZOKBAN
65. Nem önálló vezetés közönséges nyomású gázokban
66. Nem önálló vezetés nagy vákuumban
67. Önálló vezetés ritkított gázokban; ködfénykisülés
68. Önálló vezetés közönséges nyomású gázokban; ívkisülés, szikra- és koronakisülés

IX. A MÁGNESES TÉR
69. Mágneses erő, mágneses alapjelenségek
70. A mágneses mező jellemzése, a mágneses indukcióvonalak
71. Mágneses tér anyagi közegekben
71.1. A dia-, para- és ferromágneses anyagok jellemzői

X. A STACIONÁRIUS ÁRAM ÉS AZ IDŐBEN ÁLLANDÓ MÁGNESES TÉR
72. Az áram mágneses tere
72.1. A mágneses indukció vektor
72.2. Mágneses forráserősség. Maxwell III. törvénye
72.3. A mágneses örvényerősség. A gerjesztési törvény; Maxwell IV. törvénye
72.4. A Biot–Savart-törvény
73. A mágneses tér erőhatása áramvezetőkre. A mágneses Lorentz-erő
74. Az indukció alapjelenségei, mozgó vezeték mágneses mezőben

XI. AZ IDŐBEN VÁLTOZÓ MÁGNESES TÉR
75. Az elektromágneses indukció
75.1. Indukció nyugvó vezetőben
75.2. A kölcsönös indukció és önindukció
75.3. A mágneses tér energiája vákuumban
76. Az energia terjedése az áramforrástól a fogyasztóig. A Pointing-vektor
77. Változó áramú ellenállások (ohmos ellenállás, önindukciós tekercs és kondenzátor váltakozó áramú körben). Feszültség- és áramrezonancia
77.1. Ohmikus ellenállás
77.2. Induktív ellenállás
77.3. Kapacitív ellenállás
77.4. RLC kör
78. A váltakozó áram teljesítménye és munkája az RLC körben
78.1. Az önindukciós tekercsek és kondenzátorok energiaveszteségei
79. A transzformátor. Az elektromos energia átvitele

XII. ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK
80. Szabad rezgések zárt rezgőkörben
81. Kényszerrezgések; rezonancia
82. Csatolt rezgések
82.1. Szabad csatolt rezgések
82.2. Kényszerített csatolt rezgések

XIII. ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK
83. Elektromágneses hullámok vezetékek mentén (dróthullámok)
84. Az eltolódási áram
85. A dróthullámok terjedési sebessége
86. Szabad elektromágneses hullámok; a dipólus sugárzása
86.1. A dipólus sugárzási tere
87. Az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságai
87.1. Az elektromágneses spektrum
88. Az elektromágneses hullámok dinamikai tulajdonságai
88.1. Az elektromágneses hullán energiája
88.2. Az elektromágneses hullám impulzusa
88.3. Az elektromágneses hullám nyomása (fénynyomás)
89. A Maxwell-egyenletek összefoglalása


OPTIKA

XIV. A GEOMETRIAI OPTIKA ALAPJELENSÉGEI
90. Fénytani alapfogalmak
90.1. Fényforrások
90.2. Fénynyaláb és fénysugár; térszög
90.3. A fény mint energia; sugárzási és fotometriai mennyiségek
91. A fény egyenes vonalú terjedése; árnyékjelenségek
92. A fény visszaverődése
93. A fény törése; fénytörés planparalel lemezben és prizmában
93.1. A fénytörés törvénye; törésmutató
93.2. Fénytörés planparalel lemezben
93.3. Fénytörés prizmában
94. Teljes visszaverődés
95. A fény diszperziója; spektrum
95.1. A törésmutató hullámhossz függésének értelmezése
95.2. Az optikai színképek

XV. OPTIKAI LEKÉPEZÉS TÜKRÖKKEL ÉS LENCSÉKKEL
96. Az optikai kép fogalma
97. A síktükör
98. Gömbtükrök
98.1. A homorú gömbtükör
98.2. A domború gömbtükör
99. Vékony lencsék
99.1. A vékony lencsék képalkotása
99.2. Lencserendszerek
99.3. A lencsék főbb leképzési hibái
99.4. A szem mint optikai rendszer

XVI. A FIZIKAI OPTIKA ALAPJAI
100. A fény mint hullám; alapfogalmak
101. A fényinterferencia feltételei; koherencia
101.1. A fényhullámok koherenciája
101.2. Koherenciahosszúság
101.3. Koherenciafeltétel
102. A fényelhajlás (diffrakció)
102.1. Alapjelenségek. A Huygens–Fresnel-féle elv
102.2. Fényelhajlás résen
102.3. Az optikai rács
103. A fény polarizációja és kettős törése
103.1. A fényhullámok transzverzális jellege
103.2. A fény hullámvektora
103.3. A természetes fény
103.4. Polarizáció visszaverődésnél
103.5. Polarizáció törésnél


ATOMFIZIKA

XVII. AZ ATOMFIZIKA KLASSZIKUS ALAPJAI, A MAGFIZIKA ELEMEI
104. A természetes radioaktivitás alapjelenségei
104.1. α-, β- és γ-sugarak
104.2. A radioaktív sugarak kísérleti vizsgálata
104.3. A radioaktív sugarak hatásai
104.4. A radioaktív bomlás
104.5. Az atommagok tömege
104.6. neutron és pozitron; párképződés és szétsugárzás
104.7. Az atommagok szerkezetéről
104.8. A radioaktivitás értelmezése


FÜGGELÉK

F-I. A DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ELEMEI
F-I.1. A differenciálhányados fogalma
F-I.2. A differenciálhányados geometriai jelentése
F-I.3. A differenciálhányados fizikai jelentése
F-I.4. A differenciálás szabályai és néhány elemi függvény differenciálhányadosa
F-I.5. A parciális derivált

F-II. AZ INTEGRÁLSZÁMÍTÁS ELEMEI
F-II.1. A határozatlan integrál fogalma
F-II.2. A határozott integrál fogalma
F-II.3. Vektor- és skalármezők integráljai

F-III. SKALÁRIS- ÉS VEKTORMENNYISÉGEK
F-III.1. A vektorok összeadása és szorzása skaláris mennyiséggel
F-III.2. Vektorok felbontása
F-III.3. Vektorok szorzata
F-III.4. Vektorok differenciálása skaláris mennyiség szerint


FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM
Ajánlatunk Önnek!
Adatok
ISBN
315-978-000-126-8
Kiadó
JATEPress
VTSZ
4 901
Vélemények
shopmania.hu aprohirdetesingyen.hu arumagazin.hu vatera.hu simplepay_hu